Címlap

Most hétvégén lesz a hazánkban is egyre népszerűbb World Cleanup Day

  • a DSV is készült az alkalomra

A World Cleanup Day, azaz a takarítási világnap egy globális környezetvédelmi esemény, amelyet minden évben, szeptember harmadik szombatján, azaz idén szeptember 16-án tartanak. Célja, hogy összehozza az embereket világszerte, és együttműködésre ösztönözze őket a környezet tisztaságának megőrzése érdekében. A hazánkban is egyre népszerűbb kezdeményezéshez idén először a DSV Magyarország is csatlakozott.

1986-ban az ausztrál vitorlázó, Ian Kiernan egy versenyén felfigyelt a világtengerek szennyezettségére és elhatározta, hogy megpróbál tenni ez ellen. Hazatérve Sydney kikötőjének megtisztítására szervezett akciót Kim McKay környezetvédővel karöltve, ami a vártnál is nagyobb sikert aratott: 1989. január 8-án körülbelül 40 ezer önkéntes 5 ezer tonnánál is több szemetet távolított el a kikötőből, valamint a környező tengerpartról. A kezdeményezés sikerének eredményekén 1992-ben World Cleanup Day, azaz a takarítási vagy más néven szemétszedési világnapként az ENSZ globálisan is meghirdette az eseményt. 

15 éve már egy észt világszervezet koordinálja az eseményt

„2008-ban Észtországban is elindult egy program ugyanezekkel a célkitűzésekkel a »Let’s Do It!« csoport szervezésében. 2018 óta a World Cleanup Day, azaz a takarítási világnap eseményeit ez a szervezet irányítja. Már az első évben, 2018. szeptember 15-én 17,6 millió embert mozgósítottak 157 országban” – mondta Horváth Judit, a DSV Magyarország HR igazgatója, megemlítve, hogy idén ők is készültek az alkalomra.

Horváth Judit

Az észt kezdeményezés eredeti célkitűzése az volt, hogy egy nap alatt összegyűjtsék és eltávolítsák az illegálisan lerakott szemetet az egész ország területén. A mozgalom egyik legelső nagyobb akciója 2008. május 3-án zajlott le Észtországban. Ezen a napon ugyanis több mint 50 ezer önkéntes vett részt az ország különböző részein szemétgyűjtésben, és több mint 10 ezer tonna szemetet gyűjtöttek össze. Az észtek számára a mozgalom olyan nagy sikert aratott, hogy eldöntötték, nemzetközi szinten is megrendezik ugyanezt a szemétszedő eseményt minden évben, szeptember harmadik szombatján. A World Cleanup Day azóta folyamatosan növekszik és számos országban nagy sikernek örvend, köztük egyre inkább hazánkban is.

A DSV Magyarország idén a Duna ártéri erdőterületének megtisztítására vállalkozott

A DSV A/S több mint 75 ezer alkalmazottal, több mint 80 országban van jelen. A globális cég életében mindig is fontos szerepet töltött be a környezetvédelem, az erősforrások hatékony és felelősségteljes felhasználása, illetve a közösségi szerepvállalás. A World Cleanup Day kezdeményezéséhez évről évre egyre több ország DSV csapata csatlakozik, idén először pedig a DSV Magyarország is készült a jeles alkalomra.

„Nálunk ez nemcsak egy vezetői szintről induló kezdeményezés, hanem dolgozóink számára is fontos prioritás. Ezt alátámasztja, hogy évről évre egyre több ország DSV csapata csatlakozik a World Cleanup Day eseményhez, amelynek igénye rendszerint dolgozói oldalról jelenik meg” – emelte ki a HR igazgató.

Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a hulladékszennyezés problémájára, valamint ösztönözze az embereket a fenntartható életmódra és a felelős hulladékkezelésre. A fenntarthatóság és a környezetvédelem a DSV Magyarország számára is kiemelt, így a globális eseményhez kapcsolódva, szeptember 12-én a Duna ártéri erdőterületének megtisztítására vállalkozott. 

„Lelkes kollégáink mindössze három óra leforgása alatt jelentős mennyiségű szemetet gyűjtöttek össze egy 53,5 hektáros természetvédelmi terület Duna-parti szakaszán. Nagy örömet jelent számunkra, hogy az emberek, akikkel együtt dolgozunk, ugyanúgy gondolkodnak a környezet védelméről. Fontos számukra, hogy tiszta környezetet teremtsünk és együttműködjünk ennek a környezetnek a kialakításában. Így miközben egy jó ügy érdekében fogunk össze, közösséget is építünk és együtt képviseljük a DSV számos értékeinek egyikét” – hangsúlyozta Horváth Judit, a DSV Magyarország HR igazgatója.

DSV Magyarország 

www.dsv.com/en/countries/europe/hungary

UNICEF: Legalább 100.000 gyermek életét dúlta fel a marokkói földrengés

Az első jelentések szerint körülbelül 100.000 gyermeket érintett a Marokkót pénteken késő este sújtó 6,8-as erősségű földrengés – 1960 óta nem volt ilyen erős szeizmikus esemény az országban.  Mint minden nagyobb földrengés után, most is további utórengésekkel kell számolni az elkövetkező napokban és hetekben, amelyek további veszélyt jelentenek a térségben élő gyermekekre és családokra.

Az ENSZ becslése szerint több mint 300.000 embert érint a természeti csapás Marrákesben és a Magas-Atlasz-hegységben. A hatóságok által megerősített adatok szerint több mint 2600 lakos – köztük sok gyermek  – veszítette életét. 

Több ezer sérült van, közülük sokak állapota válságos, az áldozatok és a sebesültek valós száma azonban ennél jóval magasabb is lehet. Bár az UNICEF-nek nincsenek még pontos adatai arról, hogy hány gyermek van az áldozatok és a sérültek között, de a legfrissebb, 2022-es becslések szerint elmondható, hogy Marokkó lakosságának közel egyharmadát gyermekek teszik ki.

Mivel a földrengés által sújtott települések nagy része nehezen megközelíthető, hegyvidéki területeken található, így folyamatosan zajlik a mentés. A katasztrófa mértékére még csak becslések állnak rendelkezésre. Otthonok omlottak össze, családok ezrei maradtak fedél nélkül egyik pillanatról a másikra, és nagyon sok gyermek szorul vészhelyzeti ellátásra. Iskolák, kórházak és egyéb egészségügyi és oktatási intézmények rongálódtak meg vagy váltak a földdel egyenlővé. A katasztrófa által legsúlyosabban érintett körzetekben megközelítőleg 1,8 millió ember továbbra is folyamatos életveszélyben van az utórengések miatt.

Az UNICEF 1957 óta támogatja a marokkói gyerekeket. A jelenlegi helyzetben már mozgósította a helyszínen dolgozó munkatársakat és az ENSZ partnereivel szoros együttműködésben készen áll a humanitárius segítségnyújtásra. 

A marokkói földrengéshez hasonló váratlan természeti katasztrófák esetén az UNICEF azonnal képes cselekedni. Mindezt egy vészhelyzeti alapból tudja megvalósítani, amelynek támogatásával bárki hozzájárulhat az azonnali segítségnyújtáshoz. A támogatóknak köszönhetően a szervezet 72 órán belül eljuttathatja az életmentő eszközöket, orvosi felszereléseket, ivóvizet, élelmiszert, gyógyszereket a természeti katasztrófák sújtotta térségekbe szerte a világon.

Támogassa Ön is az UNICEF vészhelyzeti munkáját! 

https://unicef.hu/veszhelyzeti-alap

Az ország legzöldebb vállalatai között az Agroloop

  • A takarmánycélú rovarfehérje-gyártó vállalat nyerte Az Év Zöld Innovációja díjat 

A „jövő vállalatait” és az ország legmeghatározóbb zöld projektjeit díjazták a második alkalommal megrendezett Sustainable World konferencián. A nagyszabású díjátadó eseményen összesen öt kategóriában hirdették ki a leginnovatívabb fenntarthatóságot szem előtt tartó vállalatokat – a Green Awards győzteseit. Az idei szakmai zsűri az Agroloopot szavazta meg Az Év Zöld Innovációja kategória nyertesének, amely takarmánycélú rovartenyésztéssel tesz a környezetterhelés-csökkentésért és lokálisan előállított megoldásokkal segíti elő az állatok egészségének megőrzését.

Fenntartható megoldás a fehérjekitettségre

A Föld lakosságának növekedésével egyre több táplálékra és főleg fehérjeforrásra lesz szükség a következő évtizedekben. Ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan nő az otthonokban tartott hobbiállatok száma is, amelyek már napjainkban is a világban megtermelt hús 25%-át fogyasztják el. Arról nem is beszélve, hogy a művelhető földterület csökken, miközben a növénytermesztés 80%-át a haszonállatok takarmányozása céljából termesztik. Tetézi a problémát, hogy az Európai Unió a felhasznált fehérje mennyiségének 75%-át importálja, amely hatalmas kitettséget jelent az EU-nak és hazánknak is.

Erre a problémára kínál hosszú távú, fenntartható megoldást az Agroloop, amely a Portfolio Green Awards-on Az Év Zöld Innovációja díjat nyerte el 2023. szeptember 12-én, Budapesten. „Már az önmagában nagy büszkeség, hogy az ország legzöldebb vállalatai között tudhatjuk magunkat, és az külön öröm, hogy a tevékenységünket és törekvéseinket ilyen formában is elismerik. Ezen a ponton azonban nem állunk meg, hiszen nem csak az a célunk, hogy csökkentsük az európai fehérjekitettséget, hanem az is, hogy az egész élelmiszer-ellátási láncot hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tegyük” – nyilatkozta az eseményen Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője.

Beindul az első rovarfehérje-nagyüzem

A cég kivételes innovációjára a befektetők is gyorsan felfigyeltek: a 2020-as cégalapítást követően 2022 végén közel 18 millió euró összegű finanszírozást kaptak, melynek köszönhetően 2024 végén egy nagyszabású beruházással bővítik a fekete katonalégylárva-tenyésztési és -feldolgozási tevékenységüket. „Azért fejlesztjük nap mint nap a folyamatainkat, hogy még inkább hozzájáruljunk a körkörös biomassza alapú hazai gazdaság fejlődéséhez. Óriási megtiszteltetés számunkra, hogy ebben partnereink is támogatnak minket” – tette hozzá Percze Rajmond. 

A tervek szerint a régió legmeghatározóbb rovartenyésztő és -feldolgozó üzemével fog bővülni a vállalat Budapest határában, amely naponta mintegy 60 tonna takarmány-alapanyagot fog feldolgozni. Az így készülő prémium minőségű takarmányfehérje és -olaj amellett, hogy kiváló alapanyagot biztosít a házikedvencek tápjaiba és a haszonállatok takarmányaiba, egy innovatív megoldást kínál az állati takarmányalapanyag-termelés környezeti hatásainak csökkentésére. A takarmánycélú rovarpiac kiemelt szereplőjeként, az Agroloop egy olyan természetes, lárva alapú szerves trágya kifejlesztésén is dolgozik, amely a növénytápláláson és a talajélet ösztönzésén túl, hatékonyan segíti visszaszorítani a rovarkártevőket is. 

További nyertesek listája itt. 

Mégsem volt olyan kietlen a jégkorszaki Kárpát-medence

  • Fajgazdagság a jégkorszakban

Iskolai tananyag, hogy a jégkorszak olyan zord időszak volt, hogy Közép-Európa fajainak zöme délre, a Balkánra és a Mediterráneumba húzódva élte csak túl, így például hazánk területét is fajszegény növényzet borította. Ezt a képet javasolja újragondolni a rangos Biological Reviews nemzetközi folyóiratban megjelent tanulmány, nemzetközi folyóiratban megjelent tanulmány, amelyben többek között a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársaiból álló szerzőgárda azt veti fel, hogy őshonos növényfajaink zöme valószínűleg nem vándorolt délre, hanem helyben élhette túl a jégkorszakot. Ily módon természeti örökségünk sokkal ősibb lehet, mint azt korábban gondoltuk.

A Kárpát-medence jégkorszaki növényzetének fajszegénységére korábban a hideg klíma miatt következtettek a kutatók, ám direkt bizonyítékok erre vonatkozóan azóta sincsenek. Hogy hazánk egykori növényzetéről biztosabbat lehessen tudni, a cikk szerzői az elmúlt 10 évben több alkalommal is végeztek botanikai kutatásokat olyan hideg klímán Szibériában (Oroszországban, Mongóliában), amilyen a Kárpát-medencében az utolsó jégkorszak leghidegebb időszakában (26–19 ezer évvel ezelőtt) volt.

„Dél-Szibériában legnagyobb meglepetésünkre kifejezetten fajgazdag növényközösségeket láttunk, mely hatására felmerült bennünk, hogy a Kárpát-medencei élőhelyek talán nem is lehettek olyan fajszegények a jégkorszakban, mint korábban gondoltuk” – mondta Molnár Ábel Péter, a cikk vezető szerzője, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének doktorandusza.

A jégkorszaki fajgazdagság vizsgálatához az egyik legfontosabb növényi tulajdonság a hidegtűrő képesség, ezért a szerzők egy globális fajelterjedési adatbázis felhasználásával megvizsgálták, hogy Magyarország őshonos fajainak mekkora része fordul elő ma olyan hideg klímán, mint amilyen a jégkorszak hidegmaximumán volt hazánkban.

„Meglepődtünk, mert a vártnál sokkal nagyobb értéket, 80,3%-ot kaptunk. Ez azt jelenti, hogy ha kimegyünk egy rétre sétálni, akkor tíz ott előforduló őshonos fajból nyolc – hidegtűrő képessége alapján – potenciálisan túlélhette a jégkorszakot hazánk területén” – emelte ki Molnár Ábel Péter.

A szerzők által megfogalmazott elképzelést erősítik azok az új genetikai vizsgálatok, amelyek több őshonos gyepi, erdei és mocsári faj kapcsán is kimutatták, hogy az a Kárpát-medencében élte túl a jégkorszak leghidegebb időszakát. 

A kutatás azért is nagy jelentőségű, mert nem mindegy, hogy egy táj fajai a jégkorszak után, azaz 10–12 ezer évvel ezelőtt vándoroltak ide délebbről, vagy itt élnek már több tíz-, akár több százezer éve.

„Tudatosítanunk kell, hogy amikor egy ősi, természetes élőhelyet beszántunk vagy beépítünk, akkor egy kiemelkedően értékes természeti örökséget, potenciálisan sok tízezer éve együtt élő fajok közösségét pusztítjuk el” – mondta Molnár Zsolt, a tanulmány egyik társszerzője, az ÖK tudományos tanácsadója és kutatócsoport-vezetője.

A tanulmány amellett, hogy a közép-európai ökológiai és vegetációtörténeti kutatások számára új irányokat fogalmaz meg, a bennünk élő jégkorszaki képet is segít átrajzolni: a Kárpát-medencében a jégkorszak alatt a mamutok és bölények nem egy fajszegény, sivár, jeges tájban élhettek, hanem egy fajgazdag, nyáron virágpompás legelőkkel tarkított erdős-gyepes mozaikos tájban.

Alternatív címjavaslatok:

  • Mégsem volt fajszegény a mamutok legelője?
  • Mit ehettek a Kárpát-medencei mamutok?
  • Jégkori Kárpát-medence – hideg volt, de fajgazdag
  • Kietlen jégkorszak helyett inkább virágos jégkorszak?
  • Egy érdekes hipotézis: fajgazdag lehetett a jégkorszaki Kárpát-medence?

Festmény is készült a tanulmány eredményeiről. A szerzők Zsoldos Márton természet-illusztrátorral együtt dolgozva megjelenítették, hogy milyen lehetett a Mátra déli előtere a jégkorszak leghidegebb időszakában (19–26 ezer éve) a cikk eredményei alapján. A kép ennek az időszaknak egy július eleji állapotát ábrázolja. A gyep fajgazdagságát olyan fajok adják, amelyek ma a tájban előfordulnak és genetikai vagy hidegtűrési vizsgálat alapján előfordulhattak a jégkorszak leghidegebb időszakában is (balról jobbra: kunkorgó árvalányhaj, mezei üröm, magyar szegfű, jajrózsa, pusztai meténg, borzas peremizs, karcsú fényperje, pusztai árvalányhaj, törpemandula, csomós harangvirág, kardos peremizs, zászlós csűdfű, macskafarkú veronika, bárányüröm, gumós macskahere, hegyi here, sárga len, vékony csenkesz, pusztai kutyatej, ligeti zsálya, heverő seprőfű, csipkés gyöngyvessző). (Zsoldos Márton illusztrációja)

Fajgazdag erdőssztyepp Mongóliában olyan hideg klímán, mint amilyen a Bükk hegységben volt a jégkorszak hidegmaximumán (–3°C éves átlaghőmérséklet). Az előtérben a hazánkban is előforduló őszi vérfüvet, gumós macskaherét és tejoltó galajt látjuk. (Fotó: Molnár Ábel Péter)

Fajgazdag rétsztyepp Mongóliában olyan hideg klímán, mint amilyen a Kárpátok magasabb régiójában volt a jégkorszakban (–4°C éves átlaghőmérséklet). Ebben a völgyalji gyepben számos hazánkban is előforduló faj van jelen, például a mezei aggófű, a karcsú fényperje, a taréjos búzafű és az őszi vérfű. (Fotó: Molnár Ábel Péter)

Rétsztyepp az Urál hegységtől nyugatra olyan hideg klímán, mint amilyen a Dél-Mezőföldön volt a jégkorszakban (+3,2°C éves átlaghőmérséklet). A bejárás során 46 hazánkban is előforduló fajt találtunk ebben a domboldalban, az előtérben ezek közül például a törpemandula, a pusztai árvalányhaj, a borzas peremizs, illetve a nálunk csak a tokaji Nagy-Kopaszon előforduló gyapjas őszirózsa látható. (Fotó: Molnár Ábel Péter)

Nem sok idő maradt a külföldi áfa-visszatérítési kérelmek benyújtására

  • Szeptember 30-ig igényelhető vissza a tavalyi áfa

Azok a vállalkozások, amelyek visszaigényelnék a 2022-ben külföldön igénybe vett szolgáltatások és az ottani beszerzések utáni megfizetett áfatételeket, idén is szeptember 30-ig tehetik ezt meg – hívta fel a figyelmet a közelgő határidőre a Mazars. A nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat hangsúlyozta: jogvesztő határidőről van szó, vagyis a tavaly kifizetett külföldi áfa esetében visszaigénylésre a továbbiakban nem lesz lehetőségük a magyar vállalkozásoknak.

Számos magyar áfaalany vesz igénybe szolgáltatásokat és vásárol termékeket más uniós tagállamokban, miközben ott nem végez adóköteles gazdasági tevékenységet. A magyar vállalkozások ilyen esetben jogszerűen megfizetik az adott országban meghatározott általános forgalmi adót, ezt a magyar áfa bevallásban azonban nem tudják elszámolni. Ezért létezik az Európai Unió tagállamaiban egyablakos rendszerként a külföldi áfa-visszatérítés lehetősége, ami lehetővé teszi a más tagállamban megfizetett áfa összegének a visszatérítését.

A speciális eljárásban az adóalanyoknak kérelmet kell benyújtaniuk a saját letelepedettségük szerinti adóhatósághoz, és – feltételezve, hogy a külföldi beszerzés a letelepedés országában folytatott, adólevonásra jogosító tevékenységet szolgálja – ahhoz csatolniuk kell a gazdasági tevékenység teljesítését tanúsító számlákat és azok mellékleteit, így többek között a megrendelői bizonylatot, a teljesítési igazolást, a fuvar- és vámokmányokat is. A kérelem benyújtása csak elektronikus úton lehetséges az úgynevezett ELEKAFA-nyomtatványon, mert a papíralapú kérelmeket az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül, automatikusan elutasítja. Dr. H. Nagy Dániel, a Mazars partnere arra hívta fel a figyelmet a közelgő határidő kapcsán, hogy a kérelmeket a beszerzésekben érintett országok szerint külön-külön kell benyújtani. 

„A szeptember 30-i határidő jogvesztő, vagyis a 2022-es külföldi áfatételek ezt követően már nem igényelhetők vissza. A visszatérítés egyablakos rendszere ugyanakkor megkönnyíti a vállalkozások dolgát, hiszen a magyar áfaalanyoknak a magyar adóhatósághoz kell benyújtaniuk a kérelmüket, a NAV pedig ezen kérelmek vonatkozó részeit továbbítja a visszatérítés helye szerinti tagországnak, ahol az elbírálás történik. Fontos viszont a körültekintés a nyomtatványok kitöltésekor, mivel a 2022-es és esetleg 2023. évi tört időszakra vonatkozó áfa visszatérítéséhez kizárólag a 23ELEKAFA-nyomtatvány legfrissebb verziója használható” – pontosította a vállalkozások számára fontos tudnivalókat dr. H. Nagy Dániel.

A NAV ugyan azonnal igazolja az adózók felé a kérelmek kézhezvételét, azonban a külföldi hatóságoknak az elbírálásra 4 hónap áll rendelkezésükre, és ebben az időszakban felhívhatják a kérelmezőt hiánypótlásra vagy nyilatkozattételre. Ilyenkor az adózónak a válaszadásra általában 1 hónapja van, emiatt az elbírálási idő meghosszabbítható legfeljebb 8 hónapra. A kérelmek jóváhagyásáról vagy elutasításáról az adózót minden esetben írásban értesítik, a jóváhagyott áfa összegének visszautalásáról pedig a visszatérítés helye szerinti adóhatóság intézkedik a jóváhagyást követő 10 munkanapon belül.

„Az EU szintjén az áfa szabályozása alapvetően harmonizált, de előfordulhatnak eltérések a részletszabályokban. További nehezítő tényező lehet, hogy a külföldi adóhatóságok nem a kérelmező által választott nyelven folytatják le az eljárást és az ahhoz kapcsolódó levelezést. Egy-egy nyelvi fordítás időigénye akár veszélyeztetheti is a kérelmezők számára a határidők betartását, ami a kérelem végleges elutasításához is vezethet. Ezért fontos, hogy a vállalkozások a külföldi áfa-visszatérítéssel kapcsolatban olyan adótanácsadó segítségét kérjék, aki a helyi sajátosságokkal és az esetleges buktatókkal tisztában van” – hívta fel a figyelmet a Mazars partnere.

Az áfa visszaigénylésére nemcsak az uniós tagállamokban, de harmadik országokban folytatott ügyletek kapcsán is van lehetőség, ha az adott ország és Magyarország között viszonosság áll fenn. Ezekben az országokban azonban – Svájcban, Liechtensteinben, Norvégiában, Szerbiában és bizonyos feltételekkel Törökországban, valamint az Egyesült Királyságban – az EU-tagállamokétól eltérő szabályok érvényesülnek. Ez pedig még inkább szükségessé teheti az adott állam adóeljárásait ismerő és értő adótanácsadó bevonását a visszaigénylés folyamatába.

A magyarok fele nem tudja, hogy veszélyben lehet az élete

  • Egy kis odafigyeléssel sokat tehet otthonának biztonságáért.
  • A Resideo szeptemberben tartja a szén-monoxid-mérgezés és füstmérgezés elleni védekezés hónapját

Annak ellenére, hogy a magyarországi háztartások 81%-ában van olyan fűtőberendezés, amely szén-monoxidot bocsáthat ki, az emberek mindössze 47%-a tudja, hogy szén-monoxid (CO) mérgezés is előfordulhat otthonában – derül ki a Resideo1 idei európai felméréséből. A balesetek elkerülhetők, ezért a Resideo szeptemberben tartja a szén-monoxid-mérgezés és füstmérgezés elleni védekezés hónapját, tippekkel és saját oktatási tartalommal segítve a lakosság figyelmének felkeltését.

„Az őszi fűtési szezon beköszöntével fontos, hogy a háztartásokban élők tájékozottak legyenek a szén-monoxid-mérgezés veszélyeiről és a füst terjedésének kockázatáról.” – mondja Bognár Gábor, a Resideo regionális kereskedelmi igazgatója.  A fűtőberendezések nem megfelelő működéséből származó színtelen és szagtalan gáz, a szén-monoxid évről évre halálesetek forrása. A kelet-közép-európai országok lakosságának jelentős része (Csehország: 74%, Magyarország: 53%, Lengyelország: 39%, Románia: 62%, Szlovákia: 68%) nem tudja, hogy az otthonukban lévő nyílt égésterű kazánok, kandallók, fűtőberendezések CO-t termelhetnek – derül ki a Resideo felméréséből. 

A hagyományos fűtőberendezések használata az energiaárak emelkedése ellenére is csak minimálisan csökkent. 

Az emelkedő fűtési költségek miatt a Resideo legutóbbi felmérése a tüzelőanyagot égető készülékek használatában bekövetkezett változásokat is vizsgálta. Míg a magyarországi háztartások 21%-a korszerűsítette otthoni fűtési rendszerét, addig a legtöbb háztartásban még mindig hagyományos fa-, olaj- vagy gázkazánok, gázkályhák és kandallók vannak. Az olyan tüzelőanyagok, mint a gáz, a fa, a szén, a faszén, a fűtőolaj vagy a paraffin szén-monoxidot bocsáthatnak ki, ezért a közfigyelem életeket menthet.

„Az energia költségek drasztikus emelkedésének hatására sok háztartás végzett energetikai korszerűsítést. Azonban még így is sok otthonban működik kéményes fűtő- és melegvíz készítő berendezés, amely a legnagyobb veszélyforrása egy szén-monoxid mérgezésnek. Ez kialakulhat a fűtőberendezések együttes üzeme, fokozott légzárású nyílászárók használata, páraelszívó berendezések együttes működése, kedvezőtlen szélterhelés, vagy hibás égéstermék elvezető rendszer miatt. Amíg a tulajdonosok gazdasági vagy műszaki okok miatt nem tudják a fűtési rendszereiket korszerűsíteni, addig a fent említett berendezések esetén kötelezőnek tartom szén-monoxid érzékelő használatát és időszakos ellenőrzését.” – mondta el Szűcs Gábor, energetikai szakértő. 

A szén-monoxid- és füstmérgezés megelőzésére a legjobb gyakorlat az, ha van CO vészjelző és füstjelző az ingatlanban. Ezen kívül az alábbi tanácsokat érdemes megfogadni:

  • Fontos biztosítani, hogy az otthon jól szellőzzön, hogy a friss levegő napszaktól és évszaktól függetlenül keringjen.
  • Ha szédülést, fáradtságot, fejfájást vagy hányingert tapasztal, és a szellőztetés után sem érzi jobban magát, hagyja el otthonát, és hívjon segítséget!
  • Rendszeresen ellenőriztesse szakemberrel a fűtőberendezéseket és a kéményt!
  • Szereljen fel riasztót még akkor is, ha modern, zárt égésterű kazánokat használnak, hogy a szén-monoxid- vagy füstfeleslegre figyelmeztessenek!
  • Talán nem is gondolná, de a szén-monoxid-mérgezés a fürdőszobákban a leggyakoribb, ezért fontos, hogy minden helyiségben, így a fürdőszobákban is legyen CO-riasztó.

A Honeywell Home by Resideo R200 termékcsaládja segíthet a telepítőknek és a fogyasztóknak megvédeni azt, ami a legfontosabb:

  • Kipróbált és tesztelt megbízhatóság, európai és országspecifikus tanúsítással
  • További nyugalom: jelenleg az R200 sorozatú készülék család CO vészjelző és tűzjelző készülékei az egyetlenek, amelyek 10 éves élettartammal és 10 éves garanciával rendelkeznek.
  • Jobb végfelhasználói értesítés a CO vészjelzők, füst- és hőérzékelős tűzjelzők által: a beépített rádiófrekvenciás modullal rendelkező vészjelzők egymással helyi hálózatba köthetők, akár 12 készülék is. Ha egy riaszt, mind riaszt.
  • Nincs szükség külön rádiófrekvenciás modul megvásárlására ahhoz, hogy az eszközök összekapcsolódjanak, mivel a Resideo megoldások már tartalmazzák az RF modult. 

További információ: https://homecomfort.resideo.com/sites/Magyarorszag/hu-HU/Pages/CO-educational-campaign.aspx

Első születésnapját ünnepli a Decathlon és az Igazgyöngy Alapítvány együttműködése

  • Közönségkedvencek lettek a kézzel készült SZUNO-tornazsákok

Egy éve indult a Decathlon és a SZUNO, az Igazgyöngy Alapítvány társadalmi vállalkozásának együttműködése, amely keretében a sportszer-kereskedő a 350 fős zsákfaluban, Toldon és Berettyóújfaluban készült tornazsákokat értékesít. A gyerekrajzokkal díszített, kézzel varrt zsákok amellett, hogy a vásárlók egyik kedvencei lettek, munkát és biztos megélhetést adnak a társadalmi vállalkozásban dolgozóknak. Az első év felülmúlta a várakozásokat, a vásárlói igényekre reagálva az indulás óta kétszer annyi áruházban és folyamatosan bővülő választékkal elérhetőek a kézműves termékek, hamarosan pedig online is megvásárolhatóak lesznek.

 A SZUNO-tornazsákok tavaly augusztusban váltak elérhetővé a Decathlon négy áruházában, és már az első hétvégén kiugró kereslet volt irántuk: annyi darab kelt el, amennyit az első hónapra terveztek, így a kézműves műhely kapacitását további varrónők alkalmazásával növelték. A két varrónővel induló projekt mára öt szakembert foglalkoztat.

„A Decathlonnal kötött üzleti partnerségünk egy igazi sikertörténet. A több, mint 3000 tornazsák eladásából mára több mint 16 millió forintos bevételt realizáltunk. Társadalmi vállalkozásként kiemelten fontos számunkra a tervezhetőség, és ez az együttműködés olyan stabilitást adott nekünk, amire a SZUNO elmúlt 11 évében nem volt példa. A tornazsákok értékesítéséből befolyt összeg állandó bevételt jelent, amiből nem csak a munkatársak bérét finanszírozzuk, hanem a jövőbeni terveink megvalósítására is fedezetül szolgál“ – mondta Marosváry Dorottya, a SZUNO kommunikációs vezetője.

A projekt körül erős a közösségi média aktivitás, ezért döntött úgy a vállalat, hogy a vásárlói közönséget is bevonja a választék kialakításába. Legutóbb egy, a social mediában indított szavazás során választhatták ki, hogy mely két minta kerüljön az új tornazsákokra. Így már hatféle, sporttal kapcsolatos rajz díszíti a termékeket: lovaglás, túrázás, kerékpározás, jóga és úszás is megjelenik. Továbbá két különleges, Toldot jelképező fekete-fehér hátizsák is készült.

„Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy ez a projekt ilyen sikeres első évet zárt, és izgatottan várjuk az előttünk álló időszakot. Hatalmas eredmény nekünk, hogy egy üzleti partnerségen keresztül 3 új munkahely megteremtésében vállaltunk szerepet. A SZUNO-val együttműködésünk remek példa arra, hogy van kiút a mélyszegénységből még Magyarország egyik legszegényebb régiójában is” – mondta Gulyás Marianna, a Decathlon SZUNO projektért felelős vezetője. 

A projekt indulásakor 4 áruházban, Budaörsön, Budapesten a Nyugati téren, Győrben és Debrecenben lettek kaphatók a tornazsákok, idén tavasztól pedig már Veszprémben, Szegeden, Székesfehérváron és a budapesti Corvin áruházban is megvásárolhatók.

A Decathlon célkitűzése, hogy az ősz folyamán elindítsa az online értékesítést, reagálva a vásárlók kérésére. 

több a szemét, mint a virág

  • szemétszedő futáson tisztíthatjuk meg a partot a hulladéktól

Egyre nagyobb gondot jelent a környezetünkben szétszóródott műanyag szemét, ami nemcsak a természetre, de az egészségünkre is hatással van. Íme néhány meglepő tény, amely remélhetőleg arra sarkall majd mindenkit, hogy csökkentse a saját maga által termelt és a környezetében található hulladék mennyiségét. Arra is lehetőség van, hogy mindezt egy kiadós testedzéssel és közösségi élménnyel is összekössük: a K&H mozdulj! szemétszedő kocogásán szeptember 15-én a Duna-part egy része fog megtisztulni. 

Városi vagy erdei sétánk, futásunk alatt rendszeresen szemet szúrhat az út mentén eldobott szemét, leggyakrabban cigarettacsikk, csokipapír, palackok és műanyag zacskók. Legközelebb, ha az utcára lépünk, nézzük meg, hány métert kell sétálnunk ahhoz, hogy szemetet találjunk a járda szélén, vagy épp a fa ágán. Sok helyen sajnos elég ehhez néhányat lépnünk. Ezek a hulladékok nem csak a látványt csúfítják el, de komoly károkat is okoznak a természetben és a mi egészségünkben is. „Azon kívül, hogy igyekszünk minél kevesebb műanyag csomagolású terméket venni és a keletkezett hulladékot szelektív kukákba dobjuk, szemétszedéssel is tehetünk az ellen, hogy a közelünkben lévő hulladék mértéke csökkenjen” – javasolja Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H Csoport kommunikációs vezetője. „Jó közösségépítő, és egyúttal környezetvédő program lehet, ha barátainkkal, futótársainkkal vesszük célba a közeli erdőt, parkot vagy vízpartot, és együtt tisztítjuk meg a környezetünket, ami így nemcsak szebb lesz, de megelőzzük a víz szennyezését és védjük az állatokat is.”

Aki szervezett program keretében, edző által felügyelt testmozgással egybekötve szeretné megtisztítani a Duna-partot, a K&H mozdulj! szemétszedő kocogásán ezt megteheti. A plogging alkalmával szeptember 15-én a Nemzeti Színház környékéről szedik fel az eldobált szemetet a résztvevők. Az eseményre bárki regisztrálhat itt.

Hogy miért fontos a műanyag szemét csökkentése, arról beszéljenek a tények:

  • 116 éve: A műanyagot 1907-ben találták fel. Ezek a tárgyak még mindig léteznek, hiszen lebomlási idejük akár 450 év is lehet. 
  • 240-szeres mennyiség: Míg 1950-ben csak 1,5 millió tonna műanyagot állítottak elő világszerte, addig ez mára 360 millió tonnára nőtt éves szinten.
  • 40% csak 1x: A műanyag termékek több mint 40 százalékát gyártás után csak egyszer használják fel, mielőtt eldobnák – gondoljunk csak a csokipapírra vagy az ásványvizes üvegekre.
  • 9 százalék újrahasznosítva: Az OECD adatai szerint a világon a műanyag hulladék mindössze 15 százalékát gyűjtik össze újrahasznosításra, amelynek 40 százaléka végül a szeméttelepen végzi, mert nem alkalmas újrahasznosításra.
  • mikroműanyag mindenütt: A műanyag lebomlása során kis darabokra, úgynevezett mikroműanyagokra esik szét, amelyek a szél segítségével hatalmas távolságokat tehetnek meg. Találtak már ilyen parányi szemcséket a sivatagban, a frissen esett hóban az Antarktiszon, de magas hegyeken is.
  • több szemét, mint hal: Egy amerikai felmérés szerint az óceánokban 2050-re több szemét lesz, mint hal.
  • bekerül az állatok gyomrába: Egy másik amerikai felmérés pedig azt mutatta ki, hogy a madarak és halak több mint 90 százalékának van műanyag a gyomrában. 

Ismét az európai mezőny élén az Intesa Sanpaolo

  • Az Intesa Sanpaolo az európai rangsor élére került a befektetői és elemzői kapcsolatok, valamint az ESG-szempontok terén.
  • A bank igazgatótanácsa idén immár másodjára végzett az első helyen az Institutional Investor által összeállított ranglistán.
  • Kimagaslóan szerepeltek a pénzintézet vezetői is: Carlo Messina hatodik éve a legjobb európai bankvezérigazgató az intézményi befektetők rangsorában, Stefano Del Punta a legjobb pénzügyi igazgató, Marco Delfrate pedig az első az IR (Investor Relations) szakemberek között.

Az Intesa Sanpaolo megerősítette európai vezető pozícióját az intézményi befektetőkkel és pénzügyi elemzőkkel való kapcsolatok, illetve az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) szempontok terén – derül ki az Institutional Investor kutatócég 2023-as rangsorából. 

Az európai bankszektorban 

  • Carlo Messina immár hatodik éve a legjobb vezérigazgató a nyolc éve bevezetett, az intézményi befektetők és a pénzügyi elemzők szavazatai alapján készülő ranglistán. 
  • Az Intesa Sanpaolo igazgatótanácsa a tavaly debütált testületi rangsorban immár második éve az első helyen áll a vezető európai bankok között. 
  • Stefano Del Punta hetedik éve a legjobb pénzügyi igazgató; 
  • a Marco Delfrate és Andrea Tamagnini által irányított, a befektetői kapcsolatokért felelős csapat hatodik éve vezeti a listát; 
  • Marco Delfrate szintén hatodik éve az első a befektetői kapcsolatokért felelős szakemberek rangsorában, 
  • maga az Intesa Sanpaolo pedig negyedik éve őrzi az első helyet az európai bankok között az ESG szempontok tekintetében.

Az Institutional Investor által kiosztott díjak – amelyek egy átfogó, több mint 1600 intézményi befektető és pénzügyi elemző körében végzett felmérésen alapulnak – azt mutatják, hogy az európai pénzügyi szakmai közösség tartósan nagyra értékeli a nemzetközi elhivatottsággal rendelkező és a fenntarthatóságra is jelentős figyelmet fordító olasz hátterű pénzintézetet. Elismerik továbbá a csoport vezérigazgatójának és vezetői csapatának kimagasló hozzáértését – őket a befektetők és pénzügyi elemzők már régóta a legjobbak között tartják számon Európában. 

Az Institutional Investor független kutatási szolgáltató, amely az elmúlt 50 évben fontos referenciává vált az intézményi befektetők és a pénzügyi elemzők körében.

„A pénzügyi közösség újbóli elismerése – amely ismét az európai élvonalba sorol minket -büszkeséggel tölt el mindenkit az Intesa Sanpaolónál. A befektetők és az elemzők nagyra értékelik, hogy képesek vagyunk erős, üzleti és környezeti szempontból is fenntartható eredményeket elérni, olyan innovatív projekteket megvalósítva, amelyek jelentős értékteremtést és értékesítést eredményeznek, miközben nagyfokú érzékenységet tanúsítunk az ESG-kérdések iránt is. Mindez az egyértelmű és határozott ipari jövőképnek, a rendkívül erős és összetartó vezetőségnek és 100 000 munkatársunk elkötelezettségének köszönhető, akiknek mélységes hálámat fejezem ki. Hiszünk abban, hogy az átláthatóság és a felelős pénzügyi kommunikáció elengedhetetlen része az összes érdekelt féllel történő folytonos párbeszédnek” – jelentette ki Carlo Messina, az Intesa Sanpaolo vezérigazgatója.

SE: Elsőként fejlesztett a terhességi diabétesz korai kimutatására alkalmas módszert

Bár az egyik leggyakoribb kórkép a várandósság alatt, a terhességi cukorbetegség korai előrejelzésére eddig nem létezett megfelelően hatékony módszer. A Semmelweis és a Debreceni Egyetem munkatársainak a világon először sikerült olyan paramétereket beazonosítaniuk, melyek segítségével közel 100%-os pontosággal megállapítható már az első trimeszter során, kinél alakul ki terhességi cukorbetegség. Eredményeikről a kutatók a közelmúltban tudományos publikációban is beszámoltak egy rangos szaklapban.

A teljes sajtóanyag az alábbi linken olvasható: https://semmelweis.hu/mediasarok/2023/09/12/elsokent-fejlesztett-a-terhessegi-diabetesz-korai-kimutatasara-alkalmas-modszert-a-semmelweis-egyetem/