Címlap

Karate-vb – Mészáros János: Hárspataki ezüstérme számomra arany

Mészáros János, a hazai szövetség elnöke több szempontból is sikeresnek értékelte a vasárnap véget érő karate világbajnokságot, és azt is elárulta, hogy számára Hárspataki Gábor második helyezése ugyanolyan aranyérmet jelent, mint Kákosy Olíviáé.

„Több szempontból is nagysikerű világbajnokság volt, a szereplésünket tekintve két érmet szereztünk: Kákosy Olívia aranyérmes lett, és megvédte a világbajnoki címét, Hárspataki Gábor ezüstérme pedig számomra ugyanúgy arany, mivel Gábor mindent megtett érte” – mondta az MTI-nek Mészáros János, majd Hárspataki döntőjével kapcsolatban kifejtette, a mérkőzés első akciójánál az egyiptomi egy olyan megmozdulásra kapott két pontot, mely szerinte nem volt valós, értékelhető rúgás.

Az MTK olimpiai bronzérmese az utolsó pillanatokban egy hárompontos technikával úgy tűnt, megfordítja az összecsapást, ezt azonban 0.2 másodperccel a háromperces menetidő lejárta után vitte be. „Minden vonatkozásban vezette a mérkőzést, technikailag is jobb volt, de sajnos a sorsunk és a jelenlegi helyzet úgy hozta, hogy végül ezüstérmet vehetett át. Remélem, előbb vagy utóbb még eljut oda, hogy valóban a fényesebb érem kerüljön a nyakába” – fejtette ki az elnök.

Mészáros a női kumite csapat ötödik helyét is rendkívülinek értékelte, mivel még sosem voltak ennyire közel az éremszerzéshez, de kiemelte a formagyakorlatban (kata) hetedik Nagy Botondot is, aki 0,2 ponttal maradt el a továbbjutástól és az éremcsatától.

„Több mint 117 ország volt a csarnokban, el tudja képzelni mindenki, hogy milyen nehéz innen bejutni a legjobb nyolc közé. Ahhoz, hogy Hárspataki döntőt vívhasson, előtte hat mérkőzést kellett megnyernie” – hangsúlyozta, majd azt is elárulta, a vb előtt az volt az elvárása a csapattal szemben, hogy mindenki tegye meg azt, amire képes. Ezt pedig a magyarok maximálisan teljesítették, mivel elmondása szerint a fiatalok is remekül helytálltak.

Mészáros szerint nemzetközi viszonylatban is sikeres szereplést tudhatnak maguk mögött, mivel Magyarországnál nagyobb országok is boldogok lehetnek, ha akár csak egy bronzérmet haza tudnak vinni a vb-ről. Arra is kitért, hogy 1250 indulóval legalább 15-20 százalékkal meghaladták a korábbi legnagyobb világbajnokság versenyzői létszámát, ezért a szervezésért nemzetközi elismerést is kaptak.

„Mindenütt jönnek hozzám és gratulálnak ahhoz, hogy milyen fantasztikus volt a szervezés, és ezt a világszövetség vezetői is közölték” – mondta. A nézettséggel és a kilátogató szurkolókkal kapcsolatban elárulta, hogy kétezer helyet tartottak fenn a résztvevő csapatoknak, emellett péntekre és szombatra csaknem minden eladásra szánt belépő elkelt, sőt utóbbira újabb szektorokat kellett megnyitni. A nyitóünnepségre pedig körülbelül 5-6 ezer néző maradt a Papp László Budapest Sportarénában.

A magyar válogatott Kákosy Olívia révén – a tanulásban akadályozottak között – egy aranyéremmel, Hárspataki Gábornak köszönhetően egy ezüstéremmel, továbbá a női kumite csapat, valamint a para-karatés Csatári János, Fekete László, Kárpáti Petra és Paulovics Dóra ötödik helyével zárta a hazai világbajnokságot.

Fotók: Jani Martin

Karate-vb – Ötödik a női kumite csapat

  • Ötödik helyen zárt a magyar női kumite csapat a karate-világbajnokság zárónapján a Papp László Budapest Sportarénában.

A Boussebaa Aicha, Ilankovic Aleksandra, Molnár Réka, Pap Dorottya összeállítású női együttes az Európa-bajnok horvátokkal nézett szembe a vasárnapi bronzmérkőzésen, és 2-0-ás vereséget szenvedett.

Elsőként Boussebaa Aicha lépett küzdőtérre, aki 8-0-ra kikapott, majd Molnár Réka sem tudott szépíteni, így az ötödik helyen végeztek a magyarok.

„Nagyon sajnálom, hogy nem sikerült, pedig nagyon hittem benne, mert sokat dolgoztunk érte” – mondta az MTI-nek Molnár Réka, majd hozzátette, ezt most csalódásként élték meg csapattársaival, de idővel majd kielemzik és átértékelik a történteket.

A magyar csapat pénteken Szerbiát és Ausztriát is legyőzte, majd kikapott a spanyoloktól, akik végül bejutottak a döntőbe. Ezt követően a vigaszágon a világbajnoki címvédő Egyiptom várt a magyarokra, amelyet hatalmas bravúrral 2-0-ra felülmúltak, így a sportág történetében először harcolták ki az éremcsatát.

A magyar válogatott Kákosy Olívia révén – a tanulásban akadályozottak között – egy aranyéremmel, Hárspataki Gábornak köszönhetően egy ezüstéremmel, továbbá a női kumite csapat, valamint a para-karatés Csatári János, Fekete László, Kárpáti Petra és Paulovics Dóra ötödik helyével zárta a hazai világbajnokságot.

Fotók: Jani Martin

A MŰVÉSZET ÉRTÉKNÖVELŐ HATÁSA AZ INGATLANBERUHÁZÁSOKBAN

Nagy érdeklődés övezte a „Building on Art, Hungary” program szakmai rendezvényét az Inside Art konferencia keretében, mely az Art Market Budapest kísérőeseménye volt. A rendezvény fókuszában a művészet értéknövelő hatása állt az ingatlanfejlesztésben. Az esemény a Magyar Divat & Design Ügynökség, a Bayer Construct, a WING Zrt. és az iO Partners támogatásával valósult meg.

A rendezvényen Harbinder Singh Birdi, a Birdi & Partners kreatív igazgatója bemutatta, milyen finanszírozási konstrukcióban születtek meg a londoni Elizabeth Line metróvonal művészeti alkotásai, milyen szigorú szabályoknak kellett megfelelni a tervezésük során, és hogyan vált egy-egy alkotás az állomás karakterét meghatározó elemmé, irányjelzővé, találkozási ponttá az utasok számára. Barta Márton, a Budapesti Corvinus Egyetem stratégiai vezetője ismertette az egyetem új, Ménesi úti campusának stratégiai gondolkodáson és közösségi bevonáson alapuló tervezési folyamatát, és hogy milyen izgalmas műalkotások gazdagítják majd az új campus közösségi tereit. Kabdebó Réka, a Clark Hotel üzletfejlesztési vezetője és Tőke Ildikó, a Leo Bistro marketing vezetője pedig egy hagyományteremtő kezdeményezésről számolt be, amelyben kreatív művészeti programok szervezésével fokozzák a vendégélményt és teremtenek a szálloda közösségi tereiben kulturális találkozási pontot budapestiek és turisták számára egyaránt. 

Perényi Lóránt, az Építési és Közlekedési Minisztérium építési stratégiáért felelős helyettes államtitkára a rendezvényen megtartott köszöntőjében kiemelte, hogy az új, elfogadás előtt álló építészeti törvény kifejezetten támogatja azt, hogy minél több közberuházás integráns részévé váljon művészeti alkotások megvalósítása.

A művészet értéknövelő hatásával foglalkozó panelbeszélgetés szereplői Jakab Zsófia, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatója, Probstner Petra, az Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Stratégiáért Felelős Helyettes Államtitkárságának szakmai kapcsolatokért felelős főosztályvezetője, Dejan Sluga, a Bécsben és Ljubljanában egyaránt működő Photon Galéria vezetője, a szlovéniai állami beruházásokat felügyelő művészeti testület tagja, valamint Harbinder Singh Birdi voltak. A beszélgetés keretében szóba kerültek olyan témák, mint a művészek, designerek és az ingatlanfejlesztői szektor képviselői közötti sikeres együttműködés kulcstényezői, a művészet hozzáadott értékének megjeleníthetősége a fejlesztők számára, a művészet hozzáférhetőségét biztosító kulturális politika fontossága és a döntéshozók felelőssége abban, hogy a hazai alkotók, művészek és designerek munkája megismerhetővé, értékteremtővé válhasson.

A rendezvény az Art Market Budapest nemzetközi kortárs képzőművészeti vásár keretében valósult meg. A szakmai napot Kelet-Közép-Európa legnagyobb művészeti vására a Building on Art, Hungary program jóvoltából szobrok bemutatásával illusztrálta.

A rendezvényt szervező Building on Art, Hungary program és együttműködési platform 2022-ben az EDGE Communications művészeti ügynökség kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy hazánkban is elterjedt gyakorlattá váljon művészeti tartalmak integrálása az ingatlanfejlesztésekbe. A kezdeményezés alapítói a Wing Zrt., az iO Partners, a Market Építő Zrt., a GTC, és az Optima Befektetési Zrt. voltak. 

10 százalékkal emelkedett az építőipari kontármunkák kára

Az építőiparban tapasztalható bizalomcsökkenés és a kontárkárok emelkedése aggodalomra ad okot Magyarországon. A Mapei Kft. friss kutatása alapján a kontármunkák átlagos kárösszege 820 236 forintra emelkedett idén. Eközben az építőiparba vetett bizalom országos átlagban 3,35 pontra apadt az adható 5-ből, az egy évvel ezelőtti 3,6 ponthoz képest.

Egy év alatt 82 235 forinttal, 820 236 forintra nőtt a kontármunkák átlagos kára. Ez több mint 10 százalékos emelkedés múlt év augusztusához képest. Kismértékben, de emelkedett a kontármunka-károsultak aránya is, 23 százalék volt idén augusztusban, a tavalyi 21 százalékkal szemben.

Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője úgy véli, hogy a kontármunkák növekedése jelentős részben az áremelkedések hatásaival, valamint a beruházások számának csökkenésével magyarázható. A szakember szerint az emelkedő építési költségek és az általános gazdasági nehézségek hatására az építtetők alacsonyabb minőségű és árú anyagokkal, valamint alacsonyabb áron dolgozó szakemberek választásával igyekeztek csökkenteni a költségeiket, ami megágyaz a kontármunkának.

A kontármunkák átlagos kárösszege régiónként, 2023. augusztus (a kárösszegek alatti zárójelben a 2022. augusztusi adatokhoz viszonyított változások láthatók). * Megjegyzés: 2023. évben a korábbiaknál alacsonyabb elemszám miatt, a szélsőséges, 10 millió forint vagy magasabb összegű eseti károk jelentősen befolyásolták a csillaggal jelölt régiók átlagát.

„A minőségen spórolni drága! Ne a jó minőségű építőanyagokon és a jó szakembereken spóroljunk, hanem a jó minőséget igyekezzünk jó áron megszerezni. Hosszú távon ez mindig jobban megéri” – tanácsolja Markovich.

A kontármunkák átlagos kárösszegének regionális megoszlása egyenetlen képet mutat. Idén Észak-Magyarországon a legalacsonyabb a kontármunkák átlagos kára, 413 ezer forint. Ennek majdnem háromszorosa, 1,2 millió forint lett a Dél-Alföldön. A régióban közel kétszeresére emelkedett a kontármunkák kára az egy évvel korábbi eredményekhez képest, aminek az oka, hogy néhány kiemelkedően magas káresemény jelentősen megemelte az átlagot.

A kontármunkák átlagos kárösszege régiónként, 2023. augusztus (a kárösszegek alatti zárójelben a 2022. augusztusi adatokhoz viszonyított változások láthatók). * Megjegyzés: 2023. évben a korábbiaknál alacsonyabb elemszám miatt, a szélsőséges, 10 millió forint vagy magasabb összegű eseti károk jelentősen befolyásolták a csillaggal jelölt régiók átlagát.

Hasonlóan jelentősen emelkedett a kontármunkák kárösszege a nyugat-magyarországi régióban, valamint az Észak-Alföldön. Az előbbinél a kárösszeg 1 millió forint fölé emelkedett, utóbbinál 825 ezer forint volt.

Kismértékben csökkent, de még mindig 1 millió feletti a kárösszeg a Pest vármegyét lefedő közép-magyarországi régióban. Ugyancsak jelentősen, 600 ezer forintra csökkent az átlagos kár a Közép-Dunántúlon. Budapesten alig érezhetően emelkedett a károk mértéke.

Elpárolgott a bizalom 

Jelentősen csökkent az építőipari szakemberek iránti bizalom! Az építőipari bizalmi index országos átlaga augusztusban 3,35 pont volt az adható 5-ből, az egy évvel ezelőtti 3,6 ponthoz képest. A válaszok elemzése alapján a bizalmat a szakemberhiány, az áremelkedés, a minőségi problémák és az infláció befolyásolta kedvezőtlenül. Az ötcsillagos értékelések aránya nem változott a múlt évhez képest. Azonban jelentősen, 22-ről 35 százalékra emelkedett az 1 és 2 csillagos értékelések száma.

„A bizalom ilyen mértékű csökkenése elsősorban az építőipar helyzetének szól. Nem a szakemberek lettek rosszabbak, hanem az árak emelkedése, a szakemberhiány, az infláció, a magas hitelkamatok miatt büntették a korábbinál több negatív értékeléssel a szakembereket” – állítja Markovich Béla.

Építőipari Bizalmi Index (ÉBI) vármegyénként, 2023. AUGUSZTUS

A területi adatokból jól látható a hangulat változása. Minden vármegyében csökkent az Építőipari Bizalmi Index. A legnagyobb mértékű változás Győr-Moson-Sopron vármegyében volt, 3,70 pontról csökkent 3,16 pontra! Ugyancsak jelentős csökkenés történt Zala vármegyében, ahol a bizalom 3,76 pontról 3,31 pontra esett. A legmagasabb a bizalom Heves, Békés, Tolna és Veszprém vármegyékben. A legalacsonyabb Jász-Nagykun-Szolnok, Győr-Moson-Sopron, Nógrád vármegyékben és Budapesten.

A szakembereken csattant az ostor

A szakmák megítélése hasonlóan alakult. Három szakmát kivéve minden szakmacsoportban csökkent a bizalmi index. A legalacsonyabb az ács szakma bizalmi indexe, mindössze 2,91 pont. Ez a szakma szenvedte el a legjelentősebb bizalomvesztést is. A bizalom alakulására bizonyára kihatott a fa árának jelentős drágulása, ami miatt az építtetők az „ácsokon verik el a port”.

Ugyanaz a három szakma kapta a legjobb értékelést, mint a múlt évben. A legmagasabb, 3,97 pontos, jó értékelést a víz- és gázvezeték-szerelők kapták. Ettől alig marad el a gépészek és a villanyszerelők értékelése, 3,96 ponttal holtversenyben.

Az építtetők pesszimistának látszanak az ágazat jövőjét illetően. A megkérdezettek majdnem fele, azaz 49 százalék úgy érzi, hogy az építőipar rossz irányba halad, 27 százalék szerint az ágazat helyzete stagnál. Azért nincs veszve minden, némi bizakodásra ad okot, hogy a válaszadók 25 százaléka látja pozitívnak az építőipar jövőjét.

A kontármunka területén nem várnak jelentős javulást az építtetők: 79 százalék nem számít fejlődésre az évtized végéig, és csupán 20 százalék gondolja, hogy csökkenni fog a kontármunkák száma.

A kutatás módszertana

Az országos kutatás 2000 fős, nemre, településtípusra és régióra reprezentatív mintán készült. Az adatfelvétel ideje: 2023. augusztus.

A kutatás célja felmérni a bizalom szintjét az építőiparban. Az ezt kifejező érték az Építőipari Bizalmi Index (ÉBI), az építőipari szakemberekbe vetett bizalmat mérő szám.

A kutatás önkitöltős online kérdőívvel készült.

A HR-t is átformálja az AI-forradalom

  • Egy paradigmaváltás közepén van az emberiség 

Idén várhatóan mintegy 165 milliárd dollárt költenek világszerte mesterséges intelligencia (AI) megoldásokra, beleértve a szoftvereket és a hardvereket is, és ez az összeg az évtized végére megközelítheti majd az 1600 milliárd dollárt – derül ki a Precedence Research előrejelzéséből. Az AI térhódítása évről-évre számos szakmában erősödik, ehhez a trendhez természetesen a munkaerőpiac is fokozatosan alkalmazkodik és a HR folyamatokban is egyre nagyobb szerepet kap a technológia. Egy olyan ipari forradalom közepén járunk, mely a villamosenergia megjelenésénél is nagyobb jelentőséggel bírhat hosszú távon – vélekednek a Work Force HR szolgáltató szakértői. 

Látványos növekedés várható a következő években a mesterséges intelligencia megoldásokra költött összeget tekintve, a Precedence Research előrejelzése szerint idén várhatóan 164,99 milliárd dollárt fordítanak ilyen célokra világszerte, majd ezt követően az évtized végéig évente átlagosan 38 százalékos bővülés várható a piacon. Ez azt eredményezi, hogy 2030-ra az éves AI-költés elérheti az 1591 milliárd dollárt. 

 „Egy paradigmaváltás közepén van az emberiség, aminek kulcsfontosságú része a technológiai fejlődés, melynek része a mesterséges intelligencia (AI) által is generált ipari forradalom.  Az automatizáció és robotizáció valamint az AI elterjedése gyökeresen alakítja a munkaerőpiacot, mely mindegyikőnk munkájára hatással van. Öt év múlva senki nem fog a jelenlegi munkakörében dolgozni, mint ahogy az elmúlt 3 évben is legtöbb munkavállalónak új technológiai alkalmazásokat kellett elsajátítania    – mondta Kudari Nóra, a IVSZ-Digitális Vállalkozások Szövetségének projekt- és munkacsoportvezetője.

Az AI térhódítása forradalmi változásokat hoz a HR-részlegek életében, az emberi erőforrás-menedzsmenthez kapcsolódó folyamatokban is. Az Engagedly júniusban közzétett, az AI és a HR viszonyát elemző kutatása szerint a megkérdezett vállalkozások ötödénél éltek azokkal az előnyökkel, amelyeket a mesterséges intelligencia kínál a munkaerő-menedzsment során. Ennél is nagyobb az aránya azoknak a nagyvállalati HR-szakembereknek, akik a HR-folyamatok átalakításánál vetik be az AI-t, 45 százalékuk jelezte ezt a felmérés során. A mesterséges intelligenciát már használók 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a technológia hozzájárul a hatékony és produktív munkaerő-menedzsmenthez. 

A digitális érettség és kompetenciák további fejlesztése elengedhetetlen a jövő munkavállalóinak felkészítéséhez. Gáspár Gergely, a Work Force HR szolgáltató értékesítési és marketing igazgatója szerint a vállalatok szerepe ebben kiemelt fontosságú. „Ahogyan az embereket érzékenyítjük a különböző kultúrákhoz és munkakörnyezetekhez, ugyanúgy fel kell őket készíteni a mesterséges intelligencia térnyerésére is. Nem szükséges mindenkinek AI fejlesztővé válnia, de mindenki számára fontos az AI által nyújtott lehetőségek megértése. A munkaerőpiacon megjelenő változásokat érzékelve, a vállalatoknak lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy munkatársaik képesek legyenek alkalmazkodni a mesterséges intelligencia okozta változásokhoz” – mondta a szakember, aki rámutatott arra is, hogy a munkaadóknak tisztázniuk kell a célokat, elvárásokat és stratégiákat az AI által támogatott folyamatokkal kapcsolatban. 

„Hogyan fogja megváltoztatni a mesterséges intelligencia a vállalat működését és termelését? Hogyan segíti a munkatársak munkavégzését? Ezek az alapvető kérdések, amelyekre előre kell válaszokat keresni. Az AI alkalmazását nem lehet kizárólag a rövid távú haszon alapján tervezni, annak hosszú távú és közvetett hatásait is pontosan értékelni kell. Sok cégről hallunk, aki tervezi az AI bevezetését a toborzás és kiválasztás támogatására – viszont jóval kevesebb olyan példát ismerek, ahol először megvizsgálták, hogyan változnak a recruitment során kritikus, elvárt kompetenciák ebben az új, még inkább technológia-vezérelte világban. Azok a cégek, akik tudatosan készülnek az AI forradalomra és partnerként vesznek részt az értékláncban, a termelékenység mellett jelentősen növelhetik alkalmazottaik elköteleződését is” – tette hozzá Gáspár Gergely. 

Kudari Nóra a vállalatok felelőssége mellett kiemelte, hogy munkavállalói részről is elengedhetetlen az alkalmazkodás. „Az új technológiák elsajátításának képessége még nagyobb jelentőséggel fog bírni a jövőben. Ehhez fontos egy erőteljes nyitottság a munkavállalók részéről is amellett, hogy a vállalatoknak stratégiai intézkedéseket kell hozniuk. A tanulás-fejlesztési folyamatnak a szervezteti kultúra részévé szükséges válnia azért, hogy felkészítsék a munkaerőt a munkavégzés módjában bekövetkező változásokra” – nyilatkozta Kudari Nóra.

A szakértők szerint a jövő fő kompetenciája a digitális készség lesz, amit kénytelenek lesznek a cégek tanítani. Kudari Nóra hozzátette, hogy az egyetemeken már tananyag a mesterséges intelligencia, ezekről a képzésekről már megfelelő ismeretekkel kerülnek ki a frissdiplomások a munkaerőpiacra. Emellett a Work Force HR szolgáltató hangsúlyozza, hogy a manuális munkavégzésre és a humán munkaerőre nagy szükség lesz a jövőben is, azonban elképzelhető, hogy a ma ismert és megszokott munkakörök átalakulnak majd. 

foodora: Ezer bukósisakkal a biztonságos közlekedésért

Az ételkiszállító működésében fontos szerepe van a biztonságos közlekedésnek, a foodora futárpartnerek jelentős hányada ugyanis biciklin teljesíti a napi címadagot. A vállalat elkötelezett amellett, hogy minél fiatalabb kortól megismerhesse a lakossággal a felelős közlekedés alapjait, ezért idén ősszel több mint 1000 bukósisakot adományozott olyan szervezetek, egyesületek és önkormányzatok számára, akik szívükön viselik a két keréken való közlekedést. 

“A foodoránál nem csak hivatásunk, hanem szenvedélyünk is a két keréken való közlekedés. A Magyar Kerékpárosklubbal rendszeresen szervezünk Bringás Reggelit, a futárpartnereink országszerte elengedhetetlen részei a nagyobb települések városképeinek, és fontos számunkra, hogy minél többekhez eljussanak a biztonságos közlekedés alapjait” – mondta el Garay Péter, a foodora operatív igazgatója.

Bukósisak a legkisebbeknek

A felelősségteljes közlekedés a megfelelő védőfelszereléssel kezdődik, a foodora pedig ebben szeretné segíteni már a legkisebbeket is. Az iskolakezdést követően ezért 1030 pink bukósisakot adományoztak olyan szervezetek, egyesületek és önkormányzatok számára, akik szívükön viselik a két keréken való közlekedést. 

“Fontos volt számunkra, hogy – az egyébként kerékpáros futárpartnereink számára is elérhető – eszközeink olyan helyre kerüljenek, ahol a közlekedésbiztonság oktatását már fiatal korban kezdik, és a szervezetek tevékenységének fókuszában nemcsak az információ-átadás áll, hanem a szemléletformálás és a közösségépítés is éppúgy hangsúlyos” – tette hozzá a kiválasztás kritériumairól Garay Péter.

Az egyik kezdeményezett a budakalászi Kós Károly Művelődési Ház által szervezett Tour de Kalász szabadidős sportrendezvény lett. Az idén 20. alkalommal megrendezett kerékpáros erőpróbán 733-an indultak, a foodora pedig 550 bukósisakkal segítette a rendezvényt. 

“Célunk a kerékpározás népszerűsítése, a csodás kerékpárútjaink megismertetése, a különböző korosztályok ösztönzése a kerékpár használatára, kezdve a legkisebbektől, akiknek évek óta rendezzük a „Mini Tourt”, egészen a senior kategóriáig. A közlekedésbiztonság minden évben visszatérő elem, amelyben részt vesznek a budakalászi városrendészek és a helyi rendőrség munkatársai. Nagyon nagy Budakalászon az átmenő forgalom így nagyon fontos feladatunk a közlekedésbiztonság oktatása” – tette hozzá Uttoné Ochodniczki Vanda, a Kós Károly Művelődési Ház és Könyvtár művelődésszervezője. 

A bukósisakokból jutott még a bicskei Petőfi Művelődési háznak, akik az autómentes napjukon buzdították a kicsiket a viselésére, Ajka Város Önkormányzatának, akik őszi Bicibuszt szerveztek és többek között a zirci Andante Sport, Oktatási és Kulturális Egyesületnek is, akik bringásreggelivel kedveskedtek a helyieknek. 

Hagyománya van az adományozásnak

A foodorától korábban sem állt távol az adományozás: a márciusi márkaváltást követően a korábban használt panda jelmezeket kisgyermekekkel foglalkozó szervezetek adta, a meleg futárkabátjaik és pulóverek karitatív szervezeteken keresztül jut el rászorulókig, ételhordó táskáikból pedig téli melegedő készül mentett állatoknak. 

Az E.ON által üzemeltetett naperőmű megújuló energiaforrást biztosít az AGC Glass Hungary számára

Az üvegfeldolgozás nagyon energiaigényes iparnak számít, ezért itt különösen nagy kihívást jelent a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. Az AGC Glass Hungary Kft. az AGC Automotive Europe magyarországi leányvállalataként oldal- és hátsóüveget, valamint napfénytetőt gyárt számos autógyártó számára. Az AGC számára kiemelten fontos karbonlábnyomának csökkentése, ezért fenntarthatósági beruházás mellett döntött. Az E.ON Hungária Csoport 4 MWp (megawatt peak) teljesítményű napelemparkot épített az AGC telephelyén, biztosítva a hosszú távú zöldenergia-ellátást és a hozzájárulva a vállalat karbonsemlegesítési céljaihoz. 

A napelempark a Tatabánya-Környe Ipari Parkban, az AGC Környén található üzemének szomszédságában jött létre. Az itt rendelkezésre álló 5 hektáros területen 8802 napelempanelt telepítettek az E.ON szakemberei, így az AGC napelemparkja 4,8 GWh (gigawattóra) éves energiatermelést tesz lehetővé, ami nagyjából 1900 család éves energiafogyasztását tudná fedezni. A napenergia befogadásáért 34 darab 100 kW-os inverter felel, melyek egyenáramból váltóárammá alakítják a megtermelt energiát, hogy aztán az a területen létesített két transzformátorállomás segítségével zöldenergiával lássa el az üveggyártó üzemet.

Az AGC magyarországi üzemében létesített napelempark az E.ON-nal kötött hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződés (PPA, azaz power purchase agreement) keretében jött létre. Ennek az innovatív projektnek hála az E.ON kiszámítható, az energiapiaci ingadozásoktól védett áron ad el villamos energiát az AGC-nek. Az AGC Glass Hungary Kft. és az E.ON Hungária Csoport megállapodása az első, Magyarországon kötött naperőműre vonatkozó PPA szerződés, amelyben az ügyfél telephelyén energiacég létesít naperőművet, ezzel megbízható megújuló energiaforrást biztosítva hosszú távon.

A csoportképen balról jobbra:

Pánczél József energetikus, AGC Glass Hungary Kft

Simon Zoltán János kivitelezés és üzemeltetés igazgató, E.ON Hungária Csoport

Becher Zsolt épületkarbantartási koordinátor, AGC Glass Hungary Kft

Sabján László ügyvezető igazgató, AGC Glass Hungary Kft

Kovács Gábor ügyfélmegoldások értékesítési szakértő, E.ON Hungária Csoport

Tóth Zoltán egyedi ügyfél és települési megoldások értékesítési vezető, E.ON Hungária Csoport

A beruházás ötlete, tervezése és a megállapodás még 2021-ben, az energiaárak közelmúltban bekövetkezett emelkedése előtt megtörtént. Az AGC számára már ekkor is stratégiai szempont volt, hogy minél több megújuló energiát alkalmazzanak és csökkentsék karbonlábnyomukat. A fejlesztés a pandémia utáni visszarendeződő környezetben kezdődött, amit többek között az akadozó ellátási láncok lassítottak, ezért különösen nagy szükség volt a kivitelezésben jártas, tapasztalt szakemberek partneri együttműködésére.

Sabján László, az AGC Glass Hungary Kft. ügyvezető igazgatója a beruházás kapcsán kifejtette: „A zöldenergia melletti elkötelezettségünket mutatja, hogy a villamos energia ára a szerződéskötés pillanatában még magasabb lett volna, mint a hálózati ár. Döntésünk helyessége utólag beigazolódott, és további terveink vannak napenergia-felhasználásunk bővítésére. Az E.ON által biztosított zöldenergia nagy könnyebbséget ad az üzemeltetésben, ezáltal az áramellátás kapcsán nekünk nincs több feladatunk, mint a vezetékes áram kapcsán volt.”

A partneri kapcsolat lehetővé teszi, hogy az AGC magyarországi üzeme megújuló energia előállításával kilowattóránként 116-220 grammal csökkentse CO2-kibocsátását, és közben függetlenedjen az ingadozó energiapiaci áraktól. A napelemtelephez az AGC részéről nem volt szükség beruházásra, mivel azt az E.ON finanszírozza és működteti, és a zöldáramtermelés távoli felügyeletét is az E.ON biztosítja, üzemirányítási központján keresztül.

„A szén-dioxid-mentesítés mellett az ellátásbiztonság és az ingadozó nyersanyagáraktól való függetlenedés egyre fontosabb szempont vállalati ügyfeleink számára. Ezek a célok a karbonlábnyom leszorításával és a helyben termelt zöld energiával érhetőek el. Az E.ON és az AGC sokadik közös beruházása keretében partnerünk hosszú távra teszi le voksát a megújuló energia mellett. Ez a stratégia lehetővé teszi a kiszámítható költségtervezést, megbízható ellátást és – nem utolsó sorban – a saját dekarbonizációs céljainak teljesítését” – tette hozzá Tóth András István, az E.ON Hungária Csoport részeként működő E.ON MyEnergy Kft. ügyvezetője.

Az esseni E.ON SE és a belgiumi székhelyű AGC Glass Europe partnersége 2019-ben indult, és e két meghatározó európai cég már több európai országban, legutóbb a franciaországi Seingbouse-ban és több csehországi helyszínen valósított meg közös energiahatékonysági projekteket. Az E.ON és az AGC hosszú távú partnerségben további fotovoltaikus erőművek építését tervezik Európában.

A magyar sörgyártás eddigi legnagyobb beruházási programjába kezd a Dreher

  • 100 milliárd forintos fejlesztés-sorozat beindításával ünnepli alapításának 170. évfordulóját a kőbányai vállalat

Hosszútávra biztosítja a Dreher Sörgyárak jövőjét az Asahi Group Holdings és az Asahi Europe & International összesen 100 milliárd forintos fejlesztés-sorozata. A korábbi évek beruházásait kiegészítve a sörgyártás teljes folyamatát emeli új szintre a most bejelentett több éves program, ami a kapacitás- és hatékonyságnövelés mellett a vállalat ambiciózus örökségépítési és fenntarthatósági céljait is szolgálja.

A 2017-es tulajdonos és a magyarországi vezetőváltás új irányt hozott a sörgyár életébe. Az Asahi nemzetközi és európai stratégiájával összhangban megszületett a „Drehertől-Dreherig” örökségépítési filozófia, amely – csakúgy, mint az 1948-as államosítás előtt – a prémiumizációra, valamint a hagyomány és a modernitás ötvözésére koncentrál a működés, termék- és vállalati kultúrafejlesztés területén. Az ezt követő 6 év következetes építkező munkája a piaci pozíciók megerősödését, a munkavállalói jóllét és elégedettség növekedését, agilis vállalati működést és javuló jövedelmezőséget hozott, ezzel nyitva meg az utat a jövőbeni beruházások előtt.

Békefi Gábor

„Jövőre ünnepeljük a Dreher Sörgyárak alapításának 170. évfordulóját. A gazdag történelmi hagyomány, a négygenerációs munkahely nemcsak büszkeséget, de felelősséget is jelent mindannyiunk számára, akik ennek a vállalatnak a jelenén és jövőjén dolgozunk. Szakmai és üzleti sikereinkkel elértük, hogy az Asahi Group Holdings és az Asahi Europe & International 2023-ban minden idők legnagyobb magyar söripari beruházásába kezdjen bele velünk. Ha továbbra is tudjuk tartani a cégcsoport üzleti elvárásait és teljesítjük a kitűzött mérföldköveket, akkor ebből a 100 milliárd forintból valóban megalapozzuk a gyár és a munkatársaink sokéves jövőjét” – mondta el Békefi Gábor, a Dreher Sörgyárak vezérigazgatója.

Ahogy korábban, úgy a most bejelentett beruházásokban is kiemelt figyelmet kap a „Drehertől-Dreherig” örökségépítési filozófia, azaz az innovációk bevezetése mellett a magyar sörgyártás hagyományainak ápolása. Az új egységek építése és a modernizálás mellett jövőre a vállalat alapításának 170. évfordulóját különleges programokkal ünneplik majd a Dreher Söripari Emléktárában és más ikonikus gyártelepi helyszíneken. A vezetőség akárcsak a múzeumi söripari relikviák esetében, úgy a helyi védelem alatt álló épületek és egyéb különleges ipari értékek hosszútávú megőrzésében is elkötelezett.

Az első mérföldkő: 30 milliárd forintos keret a fenntartható gyártási lánchoz

A sörgyártás hagyományosan 6 nagyobb lépésből áll: a főzőházi eljárásokat az erjesztés, majd kondicionálás követi, ezután jöhet a szűrés, pasztőrözés és palackfejtés. Az elmúlt két évben megvalósult és a most bejelentett beruházások több folyamatot érintenek: a kompresszorokat és szűrőberendezéseket egy 4,6 milliárdos forintos fejlesztés részeként tavaly cserélték, míg idén tavasszal a pasztőrözés és fejtés hatékonyságát növelték a kor egyik legmodernebb alumínium dobozos gyártósorának üzembehelyezésével, összesen 7 milliárd forintból.

A következő évtizedet érintő 100 milliárdos beruházás első mérföldkövén 2023-26-ban nagyságrendileg 30 milliárd forintos keretből dolgoznak a vállalat szakemberei. Ennek elemeként a gyár majdani, minden elemét kiszolgáló új energiaközpont egy részének építését kezdik meg, amely nem csak a kapacitásnövekedést, de a vállalat ambiciózus fenntarthatósági céljainak elérését is támogatja. Ebben az időszakban újul meg egészében az erjesztés és a pincékben való kondicionálás szakasza, ami a tartályok cseréje mellett az új technológiák bevezetését is jelenti, ami a vállalat munkatársainak folyamatos képesség-és tudásfejlesztésével jár együtt. 

 

Mit vétettek? Kinek vétettek?

A Kisebbségpolitikai Kutatóműhely 2023. november 8-án megrendezendő Kollektív bűnösség Közép-Európában a II. világháború után és ma című konferenciája a szűkebb régiónkban, Közép-Európában alkalmazott „kollektív bűnösség” elvén alapuló intézkedések, retorziók változatait és máig élő következményeit mutatja be.

További részletek ITT olvashatók.

A Coca-Cola HBC a hazai prémium kávépiac TOP3 szereplője közé lépett

  • Kevesebb, mint három év alatt Coca-Cola HBC Magyarország a hazai prémium kávépiac TOP3 szereplője közé lépett

A Coca-Cola HBC Magyarország a hazai kávépiacon a Caffè Vergnano márka bevezetésének is köszönhetően tavaly 57 százalékkal növelte az értékesített kávé mennyiségét, a vállalat kávéértékesítésből származó bevétele pedig 50 százalékkal nőtt. Néhány év alatt a hazai kávépiacon a HoReCa szektorban és a prémium kávék kiskereskedelmi piacán is a TOP 3 szereplő közé került a vállalat, mondta el csütörtökön Békefi László ügyvezető igazgató Carolina Vergnano-val, a Casa del Caffè Vergnano vezérigazgatójával közös sajtótájékoztatóján.

A Coca-Cola HBC vállalatcsoport éppen két éve, 2021 októberében vásárolt 30%-os részesedést a családi tulajdonban lévő Casa del Caffè Vergnano vállalatban és 2022 januárjában az elsők között Magyarországon kezdte meg a Caffè Vergnano prémium olasz kávétermékek kizárólagos forgalmazását.  Az azóta eltelt két évben a vállalat azon dolgozott, hogy a kiváló olasz espresso kávékultúrát a magyarországi közönséggel is megismertesse, a márkát választó vendéglátóipari partnereit pedig megtanítsa a magas minőségű kávék készítésére.

A Coca-Cola HBC Magyarország prémium kávéi jelenleg az országban több, mint 2400 kiskereskedelmi egységben és több, mint 2200 vendéglátóhelyen érhetőek el. Ezen belül a Caffè Vergnano kávékat értékesítő vendéglátóhelyek száma meghaladja a 300-at, míg a kiskereskedelemben jelenleg 200 üzletben   vásárolhatóak meg a márka kávékülönlegességei. 

A prémium kávék piacán, ami összességében a kiskereskedelmi piac 9 százalékát teszi ki, a szemes és a kapszulás termékek a meghatározóak. Ezen a piacon a Coca-Cola HBC Magyarország a Caffè Vergnano bevezetésének is köszönhetően tavaly 57 százalékkal növelte az értékesített kávé mennyiségét, a kávé értékesítéséből származó bevétel pedig 50 százalékkal nőtt. 

Békefi László, a Coca-Cola HBC Magyarország ügyvezető igazgatója a sajtóeseményen kiemelte, hogy a kávépiacon is jellemző az áremelkedések miatti „lefelé vásárlás”, azonban a prémium szegmenseket (szemes kávé, kapszulás kávé), ahol a vállalat a kávéival jelen van ez kevésbé érinti: az árak emelkedése ellenére sem csökkent érdemben a fogyasztás. A prémium kávé szegmens fogyasztóközönsége számára az olyan tényezők, mint a minőség, az eredet, a kávézáshoz kapcsolódó élmények és a fenntarthatóság továbbra is komoly megtartó erővel bírnak. Mint mondta, hosszabb távon arra számít, hogy a prémiumizáció továbbra is erős mozgatórugója lesz a kategóriának és a fogyasztók továbbra is hajlandóak prémium minőségű termékeket választani és így a legmagasabb minőségű szemes és kapszulás kávék iránti kereslet nem csökken.

Az ügyvezető igazgató hozzátette, a vállalat célja, hogy tovább erősítse a kávé portfólióját a hazai kiskereskedelmi és HoReCa piacokon, hogy a vállalatra ne csak üdítőitalgyártóként, hanem a kávépiac hazai szakértőjeként is tekintsenek a vevőpartnerek és a fogyasztók. A 2023-as célok közé tartozik, hogy a Coca-Cola HBC Magyarország 500 vendéglátóegységgel növelje a HoReCa jelenlétét és e cél 80 százalékát az év első 9 hónapjában már sikerült teljesíteni. Szintén idei cél a Costa Coffee értékesítés 8, és a Caffè Vergnano eladások 67 százalékos növelése, ami az eddigi eredmények alapján a tervek szerint halad. 

Carolina Vergnano elmondta, hogy a Coca-Cola HBC csoporttal 2021-ben megkezdett együttműködés látványos és örömteli eredményekkel jár a nemzetközi piacon és így Magyarországon is. Mint fogalmazott, első budapesti látogatása során a minőségi olasz kávéélményt a fogyasztóknak átadni akaró szereplőkkel és pezsgő, izgalmas kávékultúrával rendelkező, érdeklődő kávérajongókkal találkozott. Úgy érzi, hogy a Caffè Vergnano Budapesten és Magyarországon új otthonra lelt, a fogyasztók egyre jobban megismerik és kedvelik ezt a tradicionális olasz prémium kávékülönlegességet – és mindezt az értékesítési számok, a tényadatok is alátámasztják.

A teljes magyar kávépiac csaknem 200 milliárd forintos, ezen belül a kiskereskedelmi kávépiacon a Nielsen legfrissebb adatai szerint az utóbbi egy évben összesen 17,8 ezer tonna szemes, őrölt, instant és kapszulás kávé fogyott, mintegy 86,3 milliárd forint értékben. Ez azt jelenti, hogy éves szinten 18 százalékkal nőtt a piacon a kávé értékesítésből származó bevétel, miközben 10 százalékkal csökkent az értékesített kávé mennyisége. Az összes kávészegmens közül csak a kapszulás kávék értékesített mennyisége nőtt az elmúlt időszakban.

Ami a fogyasztási szokásokat illeti a magyar piacon, a Nielsen nyári adatai szerint a magyarok 54 százaléka legalább egy kávét iszik naponta, a vevők 66 százaléka ragaszkodik a kedvenc márkájához, és a legfontosabb szempontnak a kávé ízét, minőségét és az árát tekinti.  A legnagyobb mennyiségben továbbra is az őrölt kávét vásárolják a hazai piacon, a vizsgált időszakban mintegy 7,8 ezer tonnát értékesítettek a forgalmazók, 11 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.  A szemes kávé értékesített mennyisége is csökkent, de lényegesen kisebb mértékben, 3 százalékkal 3,7 ezer tonnára – míg a Nespresso kompatibilis kapszulás kávékból értékesített mennyiség nem csökkent, sőt 4 százalékkal 525 tonnára emelkedett.

A Caffè Vergnano márka bevezetésével a Coca-Cola HBC Magyarország felsőkategóriás prémium kávékkal bővíthette portfólióját annak érdekében, hogy teljeskörű italgyártó vállalatként céljainak megfelelően minden napszakban, minden fogyasztási alkalomra a megfelelő választást nyújtsa vevőpartnerei és fogyasztói számára.  A Caffè Vergnano és a Costa Coffee termékek együttesen tették lehetővé a Coca-Cola HBC Magyarország számára a fogyasztói ízlések és szegmensek még szélesebb körének kiszolgálását, és azt, hogy a vállalat a hazai kávépiac TOP 3 szereplője közé léphessen.