Címlap

Díjeső hullott a HELLoAlu programra

Négy független szakmai díjat is besöpört az elmúlt hetekben a HELL ENERGY szemléletformáló kampánya, a HELLoALU, ráadásul három hazai elismerés mellett egyedüli magyar vállalatként kapta meg a társadalmi felelősségvállalás és fenntarthatóság egyik nemzetközi díját, a Global Good Awards-t is. A HELL ENERGY tavaly útjára indított CSR kampányának célja, hogy játékos és interaktív módon hívja fel a fogyasztók figyelmét az alumínium csomagolás előnyeire és körforgásban tartásának fontosságára.

Korunk egyik legnagyobb fenntarthatósági kihívása a csomagolások újrahasznosítása és visszaforgatása a gazdaságba. Az Eurostat adatai szerint jelenleg minden magyar 155 kg csomagolási hulladékot termel évente, melynek alig több mint fele (52,4%) kerül újrahasznosításra. A probléma súlyát jól jelzi, hogy a lerakókba kerülő csomagolási hulladék csökkentése érdekében 2024. január 1-től új italcsomagolási visszaváltási rendszer lép életbe hazánkban, amely a korábbiaknál jobban motiválja majd a fogyasztókat arra, hogy visszavigyék az üveg, fém és műanyagpalackokat. A törvényi szabályozás mellett azonban elengedhetetlen, hogy legyenek olyan vállalatok, szervezetek, akik aktivitásokkal, edukációs programokkal hívják fel a figyelmet a visszagyűjtés fontosságára.

„Mi mindig is azt vallottuk, hogy nem csak akkor kell cselekedni, amikor a jogszabályok, törvények erre köteleznek minket, nemcsak beszélni kell a fenntarthatóságról és a fenntartható jövőről, hanem tenni is kell érte. Éppen ezért választottuk évekkel ezelőtt a PET-tel szemben az alumínium italdobozt termékeink csomagolóanyagaként, hiszen az alumínium – megfelelő gyűjtés és kezelés mellett – végtelenszer és minőségromlás nélkül újrahasznosítható” – mondta el Mihály Eszter, a HELL ENERGY CSR vezetője.

A HELL által gyártott dobozok már kiemelten magas újrahasznosított alumíniumtartalommal és alacsony környezeti lábnyommal rendelkeznek, így hatékonyan járulnak hozzá a jövőbarát csomagolóanyag körforgásban tartásához. A cég 2022 őszén indította el fogyasztói edukációs programját, a HELLoAlu-t, melyben csak az elmúlt év során összesen mintegy 33.000 aludobozt gyűjtöttek vissza fesztiválokon, villamos megállókban és áruházakban. Az idei évben a program a középiskolásokat, az egyetemistákat, a fiatal felnőtteket és a dolgozókat korosztályspecifikus aktivitásokkal célozza meg, ezzel ösztönözve őket a körforgásos gazdaságra. 

„A három hazai elismerés, a Fenntarthatóság Szimbóluma 2023 díj, a Magyar Marketing Szövetség Zöld Tagozat kommunikációs különdíja, és a Legjobb CSR kommunikációért idén már harmadszor elnyert CSR Hungary Díj, valamint a Global Good Awards azt mutatja, hogy munkánkat hazai és nemzetközi szinten is elismerik. Ez csak megerősíti, hogy jó úton járunk, és példát mutatunk az iparág többi szereplőjének” – mondta el az elnyert díjak kapcsán Mihály Eszter, majd hozzátette: „De máshonnan is kapunk pozitív visszajelzést, hiszen kategóriánkban egyedüliként kaptunk meghívást a szeptember végén megrendezett Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expo és Élményprogramra, ahol kiállítóként és előadóként is jelen voltunk.”

A HELLoAlu kampány aktivitásairól részletes információk a www.helloalu.hu oldalon találhatók.

Global Good Awards 

A Global Good Awards vállalatoknak, civil szervezeteknek és társadalmi vállalkozásoknak szóló nemzetközi társadalmi és fenntarthatósági díj. A versenyre a világ minden tájáról lehet pályázni, a résztvevőket az az értékvezérelt vezetés, a valós cselekvés és a mérhető eredmény alapján értékelik összesen 19 kategóriában. A verseny egyedüli magyar díjazottja a HELL ENERGY, a cégnek olyan nagy világvállalatokkal kellett megmérkőznie, mint a KPMG, Canon, Unilever, Oracle vagy a Veolia. A HELL ENERGY kampánya a “Best Campaign of the Year” kategóriában bronz minősítést nyert el ebben a rangos nemzetközi mezőnyben.

Fenntarthatóság Szimbóluma 2023

Az idén negyedszerre, a Trade magazin által meghirdetett Fenntarthatóság Szimbóluma versenyen egy kategória győzelmet és egy különdíjat is nyert a HELLoAlu. A Fenntarthatóság Szimbóluma versenyen évről évre olyan cégek és projektek részesülnek elismerésben, amelyek hozzájárulnak a karbonlábnyom csökkentéséhez, a klímaváltozás elleni küzdelem támogatásához, a körforgásos gazdaság szereplőinek nagyobb számához, az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemhez, és a hulladékkezelés hatékonyságának növeléséhez, beleértve a környezetbarát csomagolóanyagok jelenlétének növelését. A díjat elnyert vállalatok – így a HELL ENERGY Magyarország is – mostantól egy éven át használhatják a Fenntarthatóság Szimbóluma 2023 védett jelölést.

CSR Hungary Díj 2023

A Magyar Üzleti Felelősség Díj, a CSR Hungary Díj 2008 óta évente értékeli Magyarország legkiemelkedőbb felelős és fenntartható kezdeményezéseit, projektjeit, és menedzsmentrendszereit az üzleti szektorban. A CSR Hungary 2008 óta évente megszervezett programja hatékony, elismert platformmá vált a legjobb gyakorlatok megosztására, a benchmarkingra és az egymástól való tanulásra. A CSR Hungary Díj értékelési folyamatát egy bizottság felügyeli, mely elismert bírákból áll: a legkülönbözőbb iparágakból és üzleti szakmai szervezetek vezetőiből, akik a tisztességes és objektív kiválasztási folyamatot biztosítják. A HELL ENERGY idén már harmadik alakommal nyerte el a rangos független szakmai elismerést és a két éves védjegyhasználati jogot, 2023-ban a díjat a „Legjobb CSR kommunikációért” kategóriában kapta meg a HELLoAlu programért.

Elkészültek az MBH Bank új székházának látványtervei

Lezárult a projekt adásvételi folyamata és elkészültek az MBH Bank új székházának látványtervei. A három toronyból álló épületegyüttes két, székház funkciót betöltő tornya már 2026 végére felépülhet, a bank igényeire szabva és a hatósági előírásokat betartva. A bankcsoport céljainak megfelelően az új székház minden társadalmi, munkavállalói és ESG elvárásnak megfelel majd, a városképi környezetbe illeszkedő, közösségi funkciókat is biztosító épületegyüttest tervez a Finta és Társai Építész Stúdió Kft., mint a projekt kiválasztott generáltervezője. 

Budapest XIII. kerületének frekventált közlekedési csomópontjában, a Róbert Károly körút és a Váci út sarkán elhelyezkedő, közel 13 ezer négyzetméteres telken épül majd a bankcsoport 76 ezer négyzetméteres székháza. A társaság egy külföldi befektetőtől vette meg a Budapest XIII. kerület Róbert Károly krt. 23. alatti „Agora” projekt egyik alprojektjét, amely már érvényes építési engedéllyel rendelkezik. Az MBH Bank az építkezés első lépéseként kiválasztotta a tervezőként a Finta és Társai Építész Stúdió Kft.-t. A tervek a bank igényei és a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével készülnek, és már a Tervtanács jóváhagyására várnak, így a közeljövőben akár meg is indulhatnak a tényleges munkálatok.

A három készülő torony közül kettő a munkatársak befogadására épül, míg a harmadik elsődlegesen bérbeadásra lett tervezve. A bank kifejezett célja, hogy az épületegyüttes organikusan illeszkedjen a városképbe, ugyanakkor markáns és emblematikus, épitészetileg is izgalmas épület legyen. A területen bizonyos mélyépítési munkák és alépítmények már elkészültek, így az első két, székházfunkciót betöltő torony várhatóan 2026. év végére felépülhet, míg a harmadik, bérbeadásra szánt torony átadását 2027 végére tervezik.

A helyszín kiválasztásánál lényeges szempont volt az elhelyezkedés, hogy a leendő épületegyüttes a város szinte minden pontjáról könnyen megközelíthető legyen gépjárművel és tömegközlekedéssel egyaránt, valamint fontos tényező volt a projekt előkészített jellege.

A székház tulajdonosa és fejlesztője az MBH Bank MBH Domo Kft. nevű leányvállalata. Az épületegyüttes modern műszaki megoldásokkal, ESG és energiatámogatási lehetőségek szem előtt tartásával épül fel, hiszen az MBH Bank által meghatározott ESG stratégiában fontos szerepet kap a fenntarthatóság előtérbe helyezése és a karbonsemlegesség elérése, valamint a munkavállalók munkahelyi jólétének megteremtése. Mindemellett fontos alapvetése a hitelintézetnek, hogy az új székház az EU Taxonómia célkitűzéseit is figyelembe véve épüljön és megszerezze a legfontosabb zöld épület tanúsítványokat (BREEAM, WELL; A4 YOU).

A KIVA nem vész el?

A kisvállalati adó (KIVA) jelenlegi szabályai alapján a KIVA szerint adózó cégek nem egyesülhetnek más céggel, nem válhatnak szét, különben elveszítik a KIVA szerinti adózás lehetőségét és két évig nem is választhatják újra ezt a kedvező adózási módot. Ezt módosítaná a parlament elé benyújtott őszi adócsomag, amelynek egyik legizgalmasabb újdonsága, hogy szűk körben megnyitja a lehetőséget KIVA-s cégek átstrukturálására – hívja fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group együttműködő ügyvédje szerint a KIVA szerint adózó cégek átalakulásának korlátozása számos cégcsoport életét nehezítette meg, akár cégeladás, akár a folyamatok racionalizálása miatt érezték volna fontosnak a cégstruktúra módosítását. A benyújtott törvénytervezet alapján viszont a jövőben lenne egy új kivételszabály, amely ugyan szűk körben, de lehetővé tenné a KIVA szerinti adózó cégek egyesülését, szétválását.

Strukturálási lehetőségek

Ha ebben a formában fogadná el a Parlament az őszi adócsomagot, akkor – gondos tervezés mellett – akár a KIVA-s cégek számára is lehetővé válna az átalakulás. Ez azért nem magától értetődő, ugyanis a szövegjavaslat szerint csak a kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő egyesülések, szétválások élveznének kivételt, azaz csak ezekben az esetekben maradna meg a cégek KIVA státusza.  Ilyen eset például, ha a tulajdonosok változnak egy szétválást követően.

Ami igazán izgalmasan hangzik az érintett cégcsoportok számára, hogy a szöveg alapján úgy tűnik, hogy akár jelenleg nem KIVA szerint adózó cégek is be tudnának olvadni KIVA-s cégekbe, ezért a jövőben sokkal szélesebb körben lenne lehetőség a KIVA-ból származó előnyök kiaknázására. Ez utóbbi évek óta kimondott célja a Pénzügyminisztériumnak, azaz, hogy minél több cég számára biztosítsák a KIVA szerinti kedvezőbb adózási formát, valószínűleg ebbe a sorba illik a mostani javaslat.

Ki korán kel, aranyat lel

A Niveus Consulting Group felhívja a figyelmet, hogy bár az őszi adócsomagot még nem fogadták el, az átalakulási folyamat idő- és adminisztrációs igénye miatt érdemes minél előbb elkezdeni a gondolkodást, mert így akár jövő év elejére ki lehet alakítani az új, kedvezőbb adóteherrel járó cégcsoportot. A KIVA-s cégek átalakítása ugyanis nem csak a jogszabály megszorító szövegezése miatt igényel tervezést, de több hetes jogi munkát, sőt, az érintett cégek könyvvizsgálatát is igényelheti.

Ahhoz, hogy az átalakulás gyorsan megvalósítható legyen, az összes érintett – a cég tulajdonosai és képviselői, tanácsadók, ügyvédek, könyvelők, könyvvizsgálók – hatékony együttgondolkodása és együttműködése szükséges. De a KIVA által elérhető, természetesen cégenként, cégcsoportonként eltérő mértékű adóelőny minél gyorsabb kiaknázása miatt, aki előbb kezd bele a folyamatba, az előbb is realizálhatja a költségei csökkenését.

A választás illúziója

Az EU támogatásai nyíltan és egyértelműen tartalmaznak politikai feltételeket, míg a Kína által nyújtott kölcsönök titoktartást igényelve tehetik ugyanezt.

További részletek ITT olvashatók.

Szerkesztőség néven művészeti tér, kávézó és egyben designbolt nyílik Budán

  • Multifunkcionális teret nyit az Új Művészet képzőművészeti folyóirat

Multifunkcionális hely, kávézó, designbolt, találkozási pont, kiállítótér, munkaállomás: november 9-én megnyílik a Szerkesztőség, amely Májkül Nájt (Dóczi Attila) kiállításával és az L.A. Suzi koncertjével robban be Budapest életébe. A Buda szívében található hely nem akar egyedi lenni és hiányt sem szeretne betölteni, helyette lehetőséget teremt a közös gondolkodásra. Az Új Művészet képzőművészeti folyóirat által életre hívott Szerkesztőségben nemcsak kulturális és művészeti eseményekre látogathatunk el, hanem részt vehetünk az alkotók, képzőművészek, designerek, elméleti szakemberek és a műkedvelők által folytatott párbeszédben is. A nyitóeseményt követően a kiállítás, valamint a Szerkesztőség kávézója és designboltja november 13-tól várja a látogatókat.

A Szerkesztőség minden elemében arra invitál, hogy új nézőpontokat ismerhessünk meg. Ennek jegyében nyílik november 13-án a hely designboltja, amelyben nemcsak magyar, hanem külföldi tervezők tárgyai – művészeti kiadványok, szita- és rizográf nyomatok, független könyvkiadók könyvei, valamint egyedi ruhadarabok és kiegészítők – közül válogathatnak a betérők, a szintén 13-án nyíló kávézó kínálata pedig lehetővé teszi, hogy ne essen le a vércukorszintünk egy-egy húzósabb, képernyő előtt töltött óra során.

Az Új Művészet ezentúl nemcsak kiadója a print és online folyóiratnak, hanem egy olyan platformként kíván működni, amely életre hív különféle kollaborációkat, aláhúzva ezzel kísérleti, előremutató és a kortárs művészeti színteret gazdagító jellegét.

A nyitó, Such Magic című kiállításon Májkül Nájt (Dóczi Attila) mutatkozik be, akinek legújabb munkái olyan enteriőrközpontú műalkotások, amelyeknek fontos részét képezik a tömeggyártott termékek, továbbá a kilencvenes-kétezres évek digitális forradalma. A Such Magic központi eleme a vizuális sokkhatás, az állandó képi ingerek és azok hatása az emberi pszichére. 

Májkül Nájt (Dóczi Attila) 2015-ben végzett a Képzőművészeti Egyetemen Bukta Imre osztályában, majd tanulmányait a milánói Accademia di Belle Arti di Brera-n folytatta. Technikái a digitális grafikától a nagyszabású konstruált installációkig, videó- és hanginstallációkig terjednek.

A kiállítást Tayler Patrick képzőművész, az Új Művészet folyóirat szerkesztője nyitja meg. Ezzel kezdetét veszi a Szerzőnk kurátor című kiállítássorozat, amelyben az Új Művészet szerzői tűnnek fel kurátor szerepben. A sorozat – ahogyan maga a hely is – arra ad lehetőséget, hogy nem összeszokott párosok találkozzanak és gondolkozzanak együtt.

Az esten koncertező L. A. Suzi duója – Szalai Anna (Mambo Rumble, Csillagrablók, lil N) és Dorozsmai Gergő (The Moog, Csaknekedkislány, Gustave Tiger, Mayberian Sanskülotts, Felső Tízezer) – 2021-ben alakult. Első EP-jükön füstös, kávéházi hangulatot idéző sanzonokat hallhattunk, frissen megjelent nagylemezükön a megszokottakat pörgős diszkózene egészíti ki. A formáció szintipop dalokkal töri meg a sanzonok okozta illetődöttséget.

A helyet Rudolf Anica, az Új Művészet vezető szerkesztője és Sirbik Attila, az Új Művészet online főszerkesztője, a Symposion kiadó vezetője hívta életre, a Szerkesztőség arculatát Solymosi Mór és Kárpáti Tibor jegyzi.

Megnyitó: november 9. 19 óra
Helyszín: Keleti Károly utca 11/A, 1024, Budapest

Nyitvatartás november 13-tól
H-K-P: 10.00–17.00
Sz-Cs: 10.00–19.00
Szo-V: Zárva

Traumatológiával bővült a Semmelweis Egyetem oktatási és betegellátási profilja

A délpesti régió teljes traumatológiai ellátása a Semmelweis Egyetemhez került, miután november 1-jével lezárult a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Merényi Gusztáv telephelyének a Semmelweis Egyetembe történő integrálása. A Traumatológiai Klinika – amely a Külső Klinikai Tömbben, a Korányi Központi Betegellátó Épületben kapott helyet és heti hét nap 0-24 órában biztosít ellátást – egy nemzetközi színvonalú, betegellátó és oktatási feladatait egységesen és hatékonyan biztosító, új szervezeti egységként jött létre. Az integrációval az ortopédia-traumatológia kapacitás egymást erősítve jelenik meg a Semmelweis Egyetem Külső Klinikai Tömbjében.

A teljes hír az alábbi linken érhető el: https://semmelweis.hu/mediasarok/2023/11/01/traumatologiaval-bovult-a-semmelweis-egyetem-oktatasi-es-betegellatasi-profilja/

Majdnem 300-an kick-boxoltak Nádudvaron

A hétvégén rendezték meg a VIII. Nádudvari Gasztro Kupa nyílt országos kick-box versenyt, amelyen 39 klub 293 versenyzője összesen 400 nevezést adott le. A helyi Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola sportcsarnokába lebonyolított egész napos esemény sok színvonalas mérkőzést hozott a népes mezőnyökben.


A megmérettetés az évek folyamán a keleti országrész egyik legjelentősebb kick-box versenyévé nőtte ki magát, és ezúttal is hazánk több szegletéből érkeznek a harcosok, hogy próbára tegyék magukat. A verseny három szabályrendszerben – pointfighting, light-contact és kick-light – zajlott le.

Jól járhatnak a cégek: magas a munkavállalói aktivitás az álláspiacon 

A gazdasági mutatók a cégek tavalyi várakozásaihoz képest kedvezőtlenebbül alakultak, ezért idei évben láthatóan visszafogták a munkaerő toborzását, kivárnak: 2023 első 9 hónapjában 17%-kal kevesebb állást hirdettek meg az előző év azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan jelentősen növekedett a munkavállalói aktivitás: 59 százalékkal többen jelentkeztek a meghirdetett munkákra ugyanezen két időszakot vizsgálva. – hangzott el a Profession.hu 2023-as HR Konferenciáján.  

Az egy hirdetésre jutó magas átlagos jelentkezésszám hátterében több tényező húzódik: egyrészről az infláció miatt megnövekedett a munkakeresési kedv a jobb fizetés reményében, emellett az elérhető, betöltésre váró állások száma lecsökkent. A kínálat emiatt munkáltatói szempontból bővült, míg a munkavállalók helyzetét vizsgálva valamelyest lecsökkent.

A fluktuáció problémája 

A magyarországi cégek jelentős része a tavalyi évhez képest óvatosabb és visszafogottabb az új toborzásokat illetően, így egyre fontosabbá válik a meglévő munkaerő megtartása. Jelen helyzetben a megnövekedett munkavállalói aktivitás mellett viszont ez egyre nehezebb feladattá válik. A friss felmérés alapján a fluktuáció a cégek háromnegyedét markánsan érinti.

A jó munkaerő megtartása, szükség esetén annak hatékony megtalálása és a rugalmasság kulcsfontosságú a vállalatok számára a jelenlegi helyzetben, amellyel láthatóan egyre nagyobb arányban számolnak is a munkaadók. „A cégek felismerték, hogy a változékony helyzetekben különösen fontos a tervezés és a rugalmasság, ezeknek hatékonyságát pedig adatok alapján biztosíthatjuk. 2023-ban újra nagyobb arányban készítenek emberierőforrás-gazdálkodási terveket a cégek: 46 százalékuknak van kész HR-stratégiája. A csökkent toborzási intenzitás mellett viszont láthatóan egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a vállalatok a toborzás hatékonyságának növelésére, 80 százalékuk legalább alkalmanként, tízből négy cég pedig rendszeresen méri és elemzi álláshirdetéseinek eredményességét” – mondta el Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási szakértője.

A tervekhez képest gyakoribb a béremelés 

Az idei évben jelentősen több cég hajtott végre béremelést, ennek motivációja pedig a munkavállalók elismerése mellett legtöbbször a megtartásuk elősegítése volt. A kutatás keretében megkérdezett vállalatok 62 százaléka tervezett előzetesen 2023-ra béremelést, végül pedig szeptemberig bezárólag 76 százalékuk emelt a fizetéseken. Ennek mértéke viszont elmaradt a tervezettől, amit a tervektől eltérően alakuló gazdasági környezet okozott: míg a tavalyi elképzeléseik alapján a magyarországi cégek átlagosan 12,2 százalék béremeléssel számoltak, azonban ennek a valós értéke idén 10 százalék lett.

„A munkaadóknak érdemes tudatosan kezelniük a munkavállalói igények változását és átgondolniuk, hogyan fordíthatják ezeket a javukra. A bérezés továbbra is a vezető munkavállalói preferenciák között szerepel, annak az álláshirdetésben való feltüntetése pedig mérhető, közvetlen versenyelőnyt jelenthet a vállalatnak. Ezt egyre többen ismerik fel, ez pedig megmutatkozik a bérinformációt tartalmazó hirdetések arányának változásában: 2019. után tartósan 5 százalék körül mozgott a bérezést tartalmazó álláshirdetések aránya, amely 2022 májusára 12 százalékra, majd egy évvel későbbre már 20 százalékra emelkedett” – fogalmazott Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

A külső tényezőkre adott válaszok minden helyzetben rejtenek magukban úgy lehetőségeket, mint veszélyeket. Ezeknek érdemes fokozott figyelmet szentelni munkáltatóként. Az adatok alapján jól kiolvashatóak azok a trendek, amelyeket a cégek a javukra tudnak fordítani megfelelő reakcióval és tudatos tervezéssel, vagy éppen előre jelezhetőek, szükség esetén kivédhetőek a kedvezőtlenebb jelenségek.

Bérfejlesztés és a dolgozók ösztönzése a cél a hazai Mekikben

  • Több mint másfél milliárd forintot fordít idén bérfejlesztésre és a dolgozók ösztönzésére a hazai McDonald’s

A kihívásokkal teli munkaerőpiaci helyzet és a tartósan magas infláció miatt kiemelten kezeli a Progress Étteremhálózat Kft. a saját üzemeltetésében lévő McDonald’s éttermekben a bérek és ösztönzők rendszerét. Az étteremhálózatban az idén már kétszer történt béremelés, többsíkú bónuszrendszereket vezettek be, sőt, decembertől egy új ösztönzőrendszert indítanak el és karácsonyi prémiumot is kapnak a munkatársak, beleértve a közreműködő diákokat is. Mindezt több mint másfél milliárd forint ráfordítással valósítja meg a vállalat az idén.

Számos, újonnan alkalmazott bérintézkedéssel biztosítja munkaerőpiaci versenyképességét a Progress Étteremhálózat Kft. Ennek egyik legfrissebb eleme a december 1-től elinduló új ösztönző, az ún. megjelenési bónusz, amivel azokat az éttermi kollégákat ismerik el, akikre megbízhatóan, stabilan lehet számítani, azaz például pontosan kezdik a munkát, illetve minden elvállalt műszakot teljesítenek. Ez az ösztönző a vállalat által üzemeltetett hálózat teljes bértömegét tekintve közel 10 %-os növekedést jelent, a munkavállalók számára pedig – pozíciótól és étteremtől függően – akár 11 %-os béremelésnek is megfelelhet. 

Felelős munkáltatóként fontosnak tartják továbbá, hogy az ünnepi időszak előtt egyszeri támogatást nyújtsanak a munkavállalóiknak, ezért még december elején extra juttatást fizetnek mindenkinek. Ez a prémium minden, október 26-án már az étteremláncnál dolgozó kollégának jár, függetlenül attól, hogy mikor lépett be, rész- vagy teljes munkaidőben dolgozik-e, illetve ugyanúgy megkapják a közreműködő diákok, mint az állandó munkatársak. 

„Szerencsére jó alapokra tudunk építkezni munkaerőfronton, hiszen korábbi felméréseink alapján munkavállalóink több mint 80%-a ajánlaná barátainak, ismerőseinek a Mekit, mint munkahelyet” – mondta Égi Zsolt, a Progress Étteremhálózat Kft. ügyvezető igazgatója. „Arra szintén büszkék vagyunk, hogy az anyagi ösztönzőkön túl kiemelten kezeljük munkavállalóink elkötelezettségét más területeken is, hiszen olyan tréningeket, fejlődési lehetőséget biztosítunk számukra, amellyel későbbi karrierjüket is támogatjuk.   Meggyőződésünk, hogy a nálunk megszerezhető tapasztalat és tudás sokoldalúan hasznosítható, tovább vihető, és ezáltal hozzájárulhat a hosszú távú karriercélok megvalósításához.”  

Az éttermekben dolgozó vezetők számára az év elején külön ösztönzőprogramot dolgoztak ki, amely az adott étteremre vonatkozó pénzügyi célok túlteljesítését jutalmazza, és egyaránt vonatkozik a műszakvezetőkre, a helyettesekre és az étteremvezetőkre is. E program keretében átlagosan havonta fejenként több mint 100 ezer forintot osztottak ki a célokat elérő vezetőknek, február és augusztus között pedig az összes, erre fordított kiadás – járulékokkal együtt – megközelítette a 130 millió forintot. A vezetői csapat tagjainak mindezek mellett cafeteriát is biztosít a vállalat, amelyet minden juttatásra jogosult saját maga állíthat össze előre meghatározott elemekből.

Ezt megelőzően az év folyamán a McDonald’s kétszer is végrehajtott általános béremelést. Az év elején, és tavasszal is átlagosan 5-5 %-kal emelték meg az alapbéreket, az összes Progress Étteremhálózat Kft. által üzemeltetett étteremben dolgozó valamennyi munkatársnak. Emellett az éttermi munkatársak számára térítésmentes személyzeti étkezést is biztosítanak munkaidejük alatt.

„Minden, a béremeléseket és a bónuszrendszert érintő döntésünk úgy született meg, hogy bevontuk azokat, akik a mindennapok során együtt dolgoznak az éttermi kollégáinkkal, vagyis nagymértékben támaszkodtunk az étteremvezetők véleményére, javaslataira” – mondta Égi Zsolt. „Az idén a kihívásokkal teli munkaerőpiaci helyzetre és a tartósan magas inflációra tekintettel kiemelten kezeltük a juttatások ügyét, a bevezetett és bevezetés előtt álló ösztönzők összesen több mint másfél milliárd forint ráfordítást jelentenek csak idén.”

Magyar találmány vethet véget világszerte a kórházi fertőzéseknek

  • A Resysten innovációja bizonyítottan hatásos az egészségügyi intézményekben található kórokozók ellen

A kórházi fertőzések növekedése világszerte az egészségügy egyik legnagyobb kihívása jelenleg. Ezt ismerte fel még a COVID járvány előtt egy magyar biotechnológiai cég, a Resysten. A vállalat fotokatalízisen alapuló terméket fejlesztett, mely bevonatot képez a kezelt felületeken és egy évig távol tartja a kórokozókat.

Az egészségügyi intézményekben a napi többszöri fertőtlenítő takarítás sem tudja hatékonyan felvenni a versenyt a fertőzésekkel szemben, hiszen a betegforgalom a délelőtti órákban megugrik, majd délután megkezdődik a beteglátogatás. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan kerülhet be kórokozó a közösségi terekbe és a betegszobákba is. A hagyományos fertőtlenítési eljárások a kezelés után nagy hatékonyságot mutatnak, de ez a hatásuk hamar el is „illan”, és a takarítások/fertőtlenítések közötti időszakokban a felületek „védtelenné” válnak, azaz képessé válnak a fertőzések továbbadására. A Resysten bevonatrendszerének előnye, hogy molekuláris szinten épül be a felületbe és hagyományos takarítási eljárással (például vegyszeres törléssel) nem lehet eltávolítani, így folyamatosan képes kifejteni a hatását. Egy láthatatlan védelmet képez a kezelt tárgyakon.  

Magyarországon több kórházban használták már a magyar cég felületkezelő eljárását, és ezekben az intézményekben a környezetbakterológiai mintavételezések bizonyítottan kevesebb számú kórokozót mutattak ki. De nem csak hazánkban, hanem számos európai kórházban és szociális intézményben is sikert hozott az alkalmazása. Csehországban a Prágai Katonai Kórházban a vizsgált felületeken 92,7 százalékkal csökkentek a szennyeződések. Az NHS (National Health Service), az angol Nemzeti Egészségügyi Szolgálat egyik intézménycsoportjában az intenzív osztályok lélegeztetőgépeit felületkezelték a Resysten bevonatával, ahol a független laboratóriumi vizsgálatok a kórokozók 93 százalékos csökkenését mutatták ki.

A Resysten vezérigazgatója, Lehoczky Péter elmondta: „A Resysten küldetése az, hogy hozzájáruljon az egészségügy biztonságosabbá tételéhez. Büszkék vagyunk arra, hogy magyar innovációval szolgáljuk a világ egészségügyét és bízunk benne, hogy egyre több magyar kórház, hazai egészségügyi intézmény is nyitott lesz a felületkezelési eljárásunkra, amivel jelentősen visszaszoríthatják a fertőzéseket az intézményekben.”

A Resysten Magyarországon fejleszti és gyártja tartós higiéniai bevonatait. Az alkalmazási terület spektruma kifejezetten széles, hiszen a magyar tömegközlekedésben, a budapesti metrót, a BKK, a Volánbusz járatait, egyes hazai kórházakat, vagy éppen a bevásárlóközpontokat, sportlétesítményeket, multinacionális cégek gyártó-csarnokait, közösségi helyiségeit is felületkezelték a magyar cég speciális higiénés védőbevonatával.