Címlap

VÁLTOZÁS A MAGYAR TELEKOM FELSŐVEZETÉSÉBEN

  • Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom Chief People Officere 2024. január 1-től a 

T-Systems International-nél folytatja karrierjét Chief HR Officerként. Új feladatkörében a világ 20 országában jelen lévő 28.000 fős T-Systems International felsővezetésének tagjaként a HR vezetői feladatokat fogja ellátni. Ezért Friedl Zsuzsanna 2024. január 1-jével távozik a Magyar Telekomnál betöltött pozíciójából.

2024. január 1-től a T-Systems International Chief HR Officereként Friedl Zsuzsanna meghatározó szerepet tölt be a Deutsche Telekom leányvállalatánál. A HR tevékenységek összehangolása mellett kiemelt feladata a szervezet fejlesztése annak érdekében, hogy a globális szinten jelen lévő integrált IT-szolgáltató fenntartható módon tovább növekedjen, piacvezető szerepet töltsön be.  

„Megtisztelőnek érzem a lehetőséget, örömmel fogadtam a felkérést, hogy csatlakozzak a Deutsche Telekom Csoport nemzetközi felsővezetéséhez. A Magyar Telekomban az elmúlt hat évben munkatársaimmal közösen egy stabil alapokon álló munkahelyi kultúrát, összetartó közösséget hoztunk létre, valamint példa nélküli, előremutató kezdeményezéseket indítottunk el és működtetünk. Ezt a kísérletező, innovatív szemléletmódot igyekszem magammal vinni új feladatkörömbe. Hálás vagyok kollégáimnak az elkötelezett munkájukért és a sok közös élményért, amellyel a Telekomot az ország egyik legjobb munkahelyévé tettük.” – mondta kinevezése kapcsán Friedl Zsuzsa.

„Köszönettel tartozom Zsuzsának azért, hogy előremutató látásmódjával mindig egy lépéssel a piac előtt jár, gondoljunk csak az agilis transzformációnk mentén épített új szervezeti kultúrára, vagy a 4 napos munkahét tesztelésének elindítására. Zsuzsának köszönhetően a Telekom a trendeket nem követi, hanem alakítja a hazai munkaerőpiacon. Nagyon büszke vagyok arra, hogy a Magyar Telekom ma már Magyarország egyik legvonzóbb munkahelye. Nemzetközi kinevezése jól mutatja, hogy Zsuzsa milyen rendkívüli munkát végez, kívánom, hogy további szakmai útja során is hasonló eredmények, sikerek kísérjék.” – mondta Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója. Friedl Zsuzsanna utódának kiválasztása folyamatban van.

Friedl Zsuzsa a Magyar Telekom Csoport, az ország egyik legnagyobb munkáltatójának HR felsővezetője, aki az elmúlt 25 évben különböző iparágakban szerezte tudását, fejlesztette vezetői képességét. Az elmúlt 16 évben a telekommunikáció és technológia iparágak meghatározó vállalatainak (UPC, Microsoft és Telekom/T-Systems) hazai sikerességében a HR és szervezeti stratégia megvalósítása kulcsszerepet játszott. 2017 óta a Magyar Telekom Chief People Officere/ HR vezérigazgató-helyettese. A Magyar Telekom Csoport teljes munkavállalói köréhez kapcsolódó HR tevékenység mellett a vállalat agilis transzformációját támogató területek, valamint a belső és a stratégiai külső kommunikáció tartoznak felelősségi körébe. Csapatával olyan munkakörnyezet megteremtésén dolgozik, ahol valóban élmény a munka és minden kolléga megbecsültnek érzi magát – a belső elégedettség az elmúlt 4 évben 20%-ot növekedett. A Telekomot az ország egyik legvonzóbb munkahelyeként tartják számon, melyben nagy szerepe van a 2019-ben induló agilis transzformáció erős emberközpontú megvalósításának. Legújabb kezdeményezése, a 4 napos munkahét átfogó tesztelése országos diskurzust indított a témában és egyben újabb lehetőség arra, hogy a Telekom a legjobb választás legyen a munkavállalók számára. Tagja az Egyenlítő Alapítványnak, aktív mentora a Menedzserek Országos Szövetségének, illetve a HBLF X Mentor programjának, a Budapesti Metropolitan Egyetem emberi erőforrások alap- és mesterképzés Advisory Boardjának. Képzett executive coach és team coach.

Minden második magyar előre készül a fűtési szezonra

A magyarok 53 százaléka számít még idén ősszel nagyobb extra kiadásra. A háztartások pénzügyeit a fűtési szezonra való felkészülés mellett a magasabb fizetéssel kecsegtető munkahelyváltási tervek határozzák meg, mely a 30 év alatti dolgozó generáció közel egyharmadát foglalkoztatja – derült ki a Cofidis Hitel Monitor friss reprezentatív kutatásából.

A hitelspecialista vállalat harmadik negyedéves felmérése során a szezonális költésekkel kapcsolatos várakozásokat vizsgálta. Az 1000 fős mintán végzett kutatás eredményei alapján a lakosságnak már kettőnél többször kell nagyobbra nyitni a pénztárcát az év során. Habár a legtöbben karácsonykor és a nyári szezonban lépik túl a szokásos havi keretüket, az őszi kiadások szintén megterhelik az amúgy is hiányos családi kasszát. A magyarok 53 százaléka számít még idén ősszel jelentős extra kiadásra: a legnagyobb tételeket a ruházati cikkek, az iskolakezdés, a lakásfelújítás, az utazás és az egészségügyi kezelések jelentik.

Már ketyeg a rezsióra!

A Cofidis Hitel Monitor felmérés rámutat: a magyarok mintegy negyede gondolja úgy, hogy a múlt évhez képest az idei fűtési szezonban többet kell majd kigazdálkodnia, átlagosan 124 ezer forinttal. Erre a lakosság több mint fele előre készül: takarékoskodik a rezsiszámlára (14%), előre megvásárolja a tüzelőt (19%), illetve már most is átalányt fizet (28%).

Tudatos rezsicsökkentésre készül a következő egy évben a 18-69 évesek 62 százaléka. Ezen belül közel harmaduk úgy spórol majd, hogy alacsonyabb hőmérsékletre fűti fel a lakást, ötödük pedig energia- és víztakarékosabb háztartási gépeket, berendezéseket vásárol. Már az elmúlt évben is sokan próbáltak faragni a kiadásokon otthonuk modernizálásával: a magyarok 19%-a energiatakarékos világításra váltott, korszerű háztartási gépeket szereztek be (9%), valamint jól szigetelő új nyílászárókra cserélték a régieket (8%). Jól látszik, hogy slágerterméknek számítottak a háztartási gépek az elmúlt egy évben, ez a termékkör 42 százalékos részesedéssel vezeti az áruhitelcélok listáját.

Családi kassza

Az eredményekből kiderül: a háztartások májushoz képest kevésbé borúlátóan vélekednek az anyagi helyzetükről, ám továbbra is -20 ponton áll a Cofidis családi kassza hangulatindex mutatója.

Megérezte a magyarok pénztárcája az áremelkedések hatását: tavaly júliushoz képest 50 ezerrel több, mintegy havi 200 ezer forint hiányzik a családi kasszából. Csupán 25 százalékuk állítja, hogy kényelmesen kijön a jövedelméből, a válaszadók háromnegyedének több bevételre lenne szüksége.

Úgy tűnik, a kormányzati intézkedések némileg képesek enyhíteni a családi kassza hiányát: a már hidegélelmiszer-vásárlásra is felhasználható SZÉP-kártya az érintett háztartások 17 százaléka szerint könnyít jelenlegi helyzetén. Negyedük pedig használta már az online árfigyelő rendszert, és a használók 43 százaléka ennek alapján dönti el, melyik üzletbe megy bevásárolni.

Munkahelyváltás még idén, nagyobb fizetésért

A havi megélhetés emelkedő költségei átírták a munkahelyekkel kapcsolatos elvárásokat. Még idén a munkavállalók egyhatoda tervez váltani a magasabb kereset reményében – főleg a 30 év alattiak „lépnének”, közöttük az arány 29 százalék. Meglepő módon a 18-69 éves munkavállalók 64 százaléka választaná a többet fizető munkahelyet még akkor is, ha ez nem felel meg az eddigi képzettségüknek vagy szakmai tapasztalatuknak.

Cofidis Hitel Monitor – hitelfelvételi kedv

  • A magyarok 10 százaléka tervez hitelt felvenni a következő egy évben. A legkedveltebb hiteltípus továbbra is a személyi kölcsön.
  • Akik elképzelhetőnek tartják a nem lakáscélú hitelfelvételt, azok átlagosan 1 280 000 forintot vennének fel.
  • A következő 3 hónap leggyakoribb hitelcéljai a lakásvásárlás (32%) és a lakásfelújítás (30%). A magyarok 14 százaléka még idén szeretne lakásfelújításba fogni, átlagosan 1 950 000 forintot szánnának erre.

K&H: rekordszinten a fiatalok megtakarítása

  • fejenként 783 ezer forint tartalékkal rendelkeznek
Csúcsot döntött a fiatalok megtakarítása, ha a konkrét összeget nézzük: a második negyedévben átlagban 783 ezer forintja volt a 19-29 éveseknek a K&H ifjúsági index szerint, hasonlóan magas összegre a felmérés több mint tízéves történetében még nem volt példa. Több mint 12 százalékuk pedig több mint 1 milliós tartalékot tudott felmutatni.
Felemás képet mutatnak a fiatalok megtakarításai. Egyik oldalról kedvezőtlen, hogy a 19-29 évesek között sokan vannak, akiknek nincs semmilyen megtakarítása, az idei második negyedévben 44 százalékukra volt ez igaz. Pozitív ugyanakkor, hogy megtakarítással rendelkező fiataloknak átlagosan 783 ezer forint tartaléka volt, ami rekordot jelent a felmérés történetében. Egy évvel korábban 525 ezer forintról számoltak be, 2018 második negyedévében pedig 389 ezer forintról. A jelentős növekedésben szerepet kaphatott, hogy a fiatalok egy része a nyárra gyűjtött, a dolgozó huszonéveseknek pedig növekedett a fizetése is.
A 783 ezer forintos átlagérték valamennyi 19-29 évesre vonatkozik, ám a korosztály tagjai közül 44 százaléknak nincs megtakarítása. Akiknek van, azok átlagban 1,4 millió forinttal rendelkeznek. A fiatalok 15 százaléka 100 ezer forintnál kisebb összeget mondott, 11 százalékuknak van 100-249 ezres tartaléka, 10 százalékuk 250-499 ezer forint közötti félretett összeggel rendelkezik. Továbbá 12 százalékuk több mint 1 millió forintról számolt be.

A kutatás részletes eredményeiből az is látszik, hogy a nők és a férfiak között tetemes az eltérés: a nőknél a tartalék összege átlagosan 535 ezer forint, a férfiaknál majdnem a duplája, valamivel több mint 1 millió forint.

Jelentős eltérés látható a dolgozó és a tanuló huszonévesek között is, előbbiek egy része jó eséllyel könnyebben tud félretenni a saját keresetéből, mint mások a zsebpénzükből. A konkrét számok szerint a diákoknál 575 ezer forint az átlagos megtakarítás, az állásban lévő fiataloknál meghaladja az 1,2 millió forintot, vagyis kétszeres a különbség.

Csökkentse rezsiköltségét – mutatjuk hogyan!

  • A falusi CSOK és támogatott hitel is segíthet

Az elmúlt évek energiapiaci bizonytalansága, az elszálló energiaárak, mind megmutatták, mennyire fontos, hogy csökkentsük a saját energiafelhasználásunkat. Otthonunk szigetelésével nemcsak energiát és pénzt spórolunk, hanem annak értékét is növeljük. Falusi CSOK-kal és a hozzá kapcsolható államilag támogatott hitellel a kistelepüléseken a szigetelés finanszírozását is megoldhatjuk. 

Magyarországon a tavaly nyár közepén bejelentett, majd 2022 augusztusától a lakosság részére bevezetett kettős energiaár (rezsicsökkentett és piaci árazás) nehéz helyzetbe hozta az átlag fölött fogyasztó háztartásokat, az árkülönbség ugyanis több mint hétszeres a gáz és két-háromszoros a villamos-energia ár esetében. 

Saját kézbe kell venni

A kialakult helyzet rávilágít arra is, hogy magunknak kell tenni azért, hogy minél kevesebb energiát fogyasszunk, ugyanis a hazai lakóépületek átlagos osztályzata FF, vagy annál rosszabb energetikai besorolású. 2017-2022 között az új lakóingatlanok csupán 20 százaléka volt BB vagy annál magasabb minősítésű. A Knauf Insulation számításai szerint egy családi ház szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását fűtési- és hűtési költségeit, ráadásul az ingatlan értékét is növeljük.

„Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik” – mondta Nagy Gergely Dániel a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A szakértelem és tervezés nélkül, ötletszerűen, átgondolatlanul megvalósított energetikai felújítások sajnos nem érik el a kívánt hatást. A szigetelési munkálatok megkezdése előtt mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni és hőtechnikai számításokat végeztetni”– tette hozzá a szakember.

Az egyik legnagyobb hiba a Knauf Insulation tapasztalatai szerint, hogy az építtetők és felújítók különböző gyártótól vásárolják meg a szigeteléshez szükséges anyagokat, amelyek így egymással nem kompatibilisek. Ez az elkészült szigetelési rendszer teljesítményét csökkenti, emellett pedig bukni lehet a vonatkozó garanciát is, hiszen a gyártók a teljes rendszerre vállalják a kötelezettséget. Általánosságban elmondható, hogy egy négyzetméter homlokzatszigetelés színvakolat nélkül 12 ezer forint körül alakul, ebből körülbelül 7-10 ezer forint a szakember munkadíja, az anyagköltség pedig 3-5 ezer forint négyzetméterenként 15 cm vastag EPS szigetelés esetén, kőzetgyapotnál ez az ár pedig 6-8 ezer forint. Ingatlanonként ugyanis nagyon eltérő, hogy milyen típusú, vastagságú szigetelésre van szükség, de falvastagságtól független minden esetben vakolható homlokzati rendszer használata javasolt.

Miből finanszírozzuk? 

Nyár elején a kormány bejelentette, hogy 2024. január 1-jétől megszűnik a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény), csak a falusi CSOK marad megemelt összegekkel. 

Az év végéig azonban még elérhető a CSOK, így – aki megfelel a feltételeknek – annak mindenképp érdemes ezt igénybe vennie, ahogy a hozzá kapcsolható államilag támogatott lakáshitelt is. Ez utóbbi nagy segítség az infláció és a megemelkedett pénzpiaci hozamok miatt meglehetősen megdrágult lakáshitelek helyett. Bár a CSOK és a támogatott hitel korszerűsítésre, így szigetelésre sem fordítható (használt lakás esetében vételárra kell költeni), de célszerű a saját megtakarítás egy részét ezzel kiváltani vásárláskor, a megtakarítást így akár energetikai korszerűsítésre-ezen belül hőszigetelésre fordítani. 

A falusi CSOK esetében idén is és jövőre a megemelt összegű vissza nem térítendő támogatás fele használható a vételárra, a másik felét kizárólag felújításra, korszerűsítésre kell költeni. Ebből a részből tehát finanszírozható az épület hőszigetelése is. De nemcsak vásárlás esetén igényelhető a falusi CSOK a meghatározott kistelepüléseken, hanem meglévő ingatlan bővítésére és/vagy korszerűsítésére is. A támogatás összege a gyerekek számától függ. Így a falusi CSOK és a mellé igényelhető államilag támogatott, 3 százalékos kamatozású hitel is felhasználható hőszigetelésre. 

Gyorsan megtérülő befektetés

Magyarországon az energetikai felújítások többsége nem tervezett, inkább tűzoltásnak tekinthető. A fő szempont sajnos nem az energia-megtakarítás, hanem a gyorsaság és a költségek minimalizálása. Még mindig kevesen gondolkoznak kifejezetten energiahatékonysági célú fejlesztésekben. Erre bizonyíték, hogy az elmúlt öt évben összesen 2500-3000 milliárd forintot költöttünk energetikai felújításra, ám ennek csak kevesebb mint fele járt érdemi energia-megtakarítással. A felújítási munkálatok közül a szigetelés pénzt is hoz a házhoz a komfort előnyökön felül. Ha hőszigetelésre fordítjuk a vissza nem térítendő támogatást, a korábbiakhoz képest évekkel rövidül a befektetett összeg megtérülési ideje a csökkent rezsikiadásoknak köszönhetően.

A továbbra is folyamatosan emelkedő árak mellett arra aligha lehet számítani, hogy olcsóbbá válhat a beruházás, így érdemes minél előbb belevágni az otthonunk szigetelésébe. Az építőipar gyengélkedése most jól jöhet azoknak, akik gyorsan szeretnének nekilátni, ugyanis könnyebb szakembert találni a munkákra. Szigetelés után pedig már a most következő télen jelentős költségmegtakarítást érhetünk el a rezsiköltségeken. Bár sokan megfeledkeznek róla, de a forró nyári hónapokban is nagy segítség a szigetelt otthon, hiszen az lassabban melegszik fel, így kevésbé van szükség légkondicionáló használatára is. A fűtésre és a hűtésre felhasznált kevesebb energiával pedig nemcsak a pénztárcánkat, de környezetünket is védjük.

A FIDELITY NEMZETKÖZI FELMÉRÉSE SZERINT A BEFEKTETŐK…

  • NEM ÉRZIK SÜRGETŐNEK AZ IGAZSÁGOS ÁTMENET MEGVALÓSÍTÁSÁT 
  • A Fidelity felméréséből kiderült, hogy a befektetőknek mindössze 42%-a van tisztában az „igazságos átmenet” fogalmával. 
  • Amikor azonban megismerték a fogalmat, 91%-uk úgy vélte, hogy az igazságos átmenet hosszú távon kedvező hatással lesz a hozam/kockázat profilokra.
  • Azoknak, akik már korábban is hallottak az igazságos átmenetről, mindössze 35%-a rendelkezik az igazságos átmenetet középpontba állító, kifejezetten erről szóló befektetési stratégiával, vagy dolgozik annak bevezetésén.

Az igazságos átmenet a Fidelity számára kiemelt fontossággal bíró fenntarthatósági kérdés, ezért az alapkezelő – stratégiájával összhangban – a Coalition Greenwich partnereként megkérdezte több mint 120 intézményi és köztes befektető véleményét, hogy mélyreható elemzést készíthessen az igazságos átmenet fogalmáról. 

Az igazságos átmenet fogalmával, mely a Fidelity definíciója szerint „a magas karbonkibocsátású gazdaságból az alacsony karbonkibocsátású gazdaságba történő, mindenki számára méltányos átmenetet” jelenti, a válaszadók csupán 42%-a volt tisztában – a fogalom ismertsége ázsiai befektetők körében alacsonyabb (30%), az európaiak körében pedig magasabb (47%) volt.

A befektetők nem csupán nem ismerték ezt a fogalmat, de nem is voltak meggyőződve arról, hogy a társadalom egészének szintjén képesek leszünk megvalósítani az igazságos átmenetet: a válaszadók 43%-a szerint nem valószínű a siker, de ha mégis elérnénk ezt a célt, a befektetők több, mint egynegyede (27%-a) úgy véli, hogy ehhez 15 évnél hosszabb időre lesz szükség, 52%-uk pedig úgy gondolja, hogy elhúzódó folyamatnak nézünk elébe. 

Vélhetően az ismertség hiányával és a meggyőződés alacsony szintjével magyarázható, hogy az igazságos átmenet fogalmával amúgy tisztában lévőknek is csupán 35%-a rendelkezik a fogalmat középpontba állító, kifejezetten erről szóló befektetési stratégiával, vagy dolgozik annak bevezetésén. Európa a jelek szerint előbbre jár ebben: az európai válaszadók 38%-a rendelkezik vagy dolgozik egy kifejezetten a kérdésnek szentelt befektetési stratégián, míg Ázsiában ez az arány mindössze 20%. Ugyanakkor a befektetőknek több mint fele (52%-a) már jelenleg is az ESG tágabb megközelítésének részeként tekint a kérdésre.

Befektetési szempontból: stratégiai eszközallokáció révén pozitív hatás érhető el

A felmérésben részt vevő befektetők elsöprő többsége (91%-a) hisz abban, hogy az igazságos átmenet hosszú távon kedvező hatással lesz a hozam/kockázat profilokra, ami azt bizonyítja, hogy a válaszadók befektetési lehetőségként tekintenek a témára. Ugyanakkor afelől megoszlanak a vélemények, hogy rövid távon pozitív (21%) vagy semleges (52%) hatása lesz-e.

Amikor arról kérdeztük őket, hogy melyek az igazságos átmenetbe eszközölt befektetések fő indokai, a válaszadók több mint háromnegyede (77%-a) a „Kedvező környezeti hatás a nettó zéró karbonkibocsátás elérése által” és a „Kedvező társadalmi hatás” (73%) válaszokat jelölte meg, ami azt mutatja, hogy szoros kapcsolat áll fenn a környezeti és a társadalmi megfontolások között.

A fenti válaszok után nem volt meglepő, hogy a résztvevők 92%-a befektetési szempontból a megújuló energiaforrások ágazatát tartja a legvonzóbbnak, melyet a technológia és az informatika (61%) és az agrár-élelmiszeripar (60%) kategóriája követett. Ami az eszközosztályokat illeti, a befektetők 89%-a véli úgy, hogy az igazságos átmenet megvalósításában a kötvények játsszák majd a legfontosabb szerepet, második és harmadik helyen pedig a magáneszközök (81%) és a tematikus befektetések (66%) állnak.

Az eszközosztályok szerepe az igazságos átmenet megvalósításában

Forrás: Fidelity International. Kérdés: Egy 1-től 5-ig terjedő skálán (1 = nem jelentős, 5 = rendkívül jelentős) a következő eszközosztályok  milyen szerepet játszanak majd az igazságos átmenet megvalósításában? Sötétkék = rendkívül jelentős, világoskék = nem jelentős; Bázis: 127

Az ágazatok szerepe az igazságos átmenet megvalósításában

Forrás: Fidelity International. Kérdés: Befektetői szemszögből nézve a következő ágazatok melyike lesz a legvonzóbb az igazságos átmenet megvalósítása során? Bázis: 127

Rank 1, 2, 3 = 1., 2. 3. stb. helyezés

A korlátok ledöntése

Bár ígéretes, hogy a befektetők hosszú távon növekedési lehetőségeket látnak az igazságos átmenet megvalósításában, a folyamat lassan halad, ami a még mindig fennálló számos akadállyal magyarázható. A felmérés a következő kihívásokra hívja fel a figyelmet, amelyek akadályozzák az előrehaladást: 

  • Egyértelmű kormányzati politika hiánya (46%)
  • A hagyományos iparágak által a szennyező tevékenységek fennmaradása érdekében folytatott lobbitevékenység (29%)
  • Geopolitikai feszültségek (25%)
  • Gazdasági recesszió (21%)
  • Mélyen berögzült fogyasztói szokások (21%)

Emilie Goodall (Head of Stewardship, Europe, Fidelity International) a következőket mondta: „Egyszerűen fogalmazva az igazságos átmenet olyan átmenetet jelent, melyben senkit nem hagyunk az út szélén a fenntartható gazdaság felé történő átmenet során. A gyakorlatban azonban az igazságos átmenet számos, egymással szövevényes kapcsolatban álló kérdés sokasága, rendkívül sok éghajlati, közösségi, munkaerő-piaci vonatkozása van, a fejlett és a fejlődő országok közötti különbségekről nem is beszélve. Ebből adódóan az, hogy hogyan kell mérni és megvalósítani az igazságos átmenetet, hihetetlenül összetett probléma, de egy dolog biztos: a fenntartható gazdaságba történő átmenet társadalmi hatását központi kérdésként kell kezelni. És bár a befektetők kezdik felismerni az igazságos átmenet jelentőségét, felmérésünk azt mutatja, hogy tovább kell dolgoznunk a kérdés ismertségének és elismertségének javításán.”

„A Fidelity International kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy mind a befektetőket, mind a befektetéseink célpontjául szolgáló vállalatokat arra ösztönözzük, hogy az igazságos átmenetet következetes és átfogó módon kezeljék, és támogassák azokat a közösségeket és országokat, amelyeknek erre az átmenet során a legnagyobb szükségük van. Filozófiánk középpontjában az aktív gazdálkodás (stewardship) áll, melynek keretében a maximális hatás elérése érdekében kezdeményezzük és egymással összhangban alkalmazzuk az alulról felfelé irányuló vállalati kötelezettségvállalást, a fentről lefelé irányuló tematikus szerepvállalást, valamint az egész rendszert átható gondos gazdálkodást.” – tette hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója. 

https://www.greenwich.com/ 

ERP2U Trendriport: 5 javaslat szoftver választáshoz középvállalatoknak

Az elmúlt évek turbulens gazdasági folyamatai előtérbe hoztak egy új szempontot a közepes méretű cégek számára: az ellenálló képességet. Olyan döntéseket kell meghozniuk, amelyek rövid és hosszú távon is biztosítják a stabilitást és a növekedést, mindezt a versenyképesség megtartása mellett. Ezek között természetesen ott vannak a digitalizációs fejlesztések is. 

A középvállalatok sokszor a nagyvállalatokhoz hasonló üzleti ajánlatokkal és így komplexitással működnek, de nem minden esetben van lehetőségük korlátlan mennyiségű beruházásra, ezért az ERP2U nemzetközi vállalati szoftver szakértő és gyártó szerint jól meg kell fontolniuk, milyen szoftverekbe fektetnek. Minden sikeres vállalkozásnak vannak olyan képességei, erősségei,  amelyekkel kitűnik versenytársai közül. A szoftveres megoldások bevezetésénél is fontos, hogy elsősorban ezeket – a cégekre jellemző – versenyelőnyöket hogyan tudják – akár szoftveres támogatással – tovább fejleszteni. 

Az ERP2U több lehetőséget és nemzetközi trendet is lát azzal kapcsolatban, hogyan használhatják ki a digitalizációs eszközöket a középvállalatok. 

  • Átalakul az IT üzleti modell

Az utóbbi időszakban egyre jobban megfigyelhető volt az előfizetéses szolgáltatások és ezek keveredése a tradicionális modellekkel. Fontos, hogy szoftvervásárláskor biztosra menjünk, hiszen sokfajta konstrukció jelenik meg a piacon: hardware-hez előfizetéses szoftverek, előfizetéses szoftverhez tanácsadási csomagok, vagy éppen tanácsadást követő előfizetéses szolgáltatások is. Például igénybe vehetünk pénzügyi szoftver megoldásokat piackutató, adótanácsadó, pénzintézet vagy ERP szoftver gyártótól is.

  • Változnak a telepítési modellek

A vállalati szoftvergyártók nagyon sok energiát fektettek az elmúlt években abba, hogy ügyfeleiket támogassák a felhő technológiákra való váltásban. Ez hatással van az adatbázisok elérhetőségére, az SLA megállapodásokra és olyan, új lehetőségekre, mint a microservices szolgáltatások. A változások kapcsán a vállalati szoftverekhez kapcsolódó szolgáltatási csapatok, partnerek átképzése is zajlik, hogy képesek legyenek az új technológiák sikeres implementációjára. Ezért most ismét fontos figyelni arra, hogy egy projekt kapcsán milyen módszerekkel és milyen lépésekben lehet haladni. Például, hogy egy új felhő szoftver bevezetésekor már nem elérhetőek az adatbázisok a szakértők és az ügyfél számára sem, ezért teljesen új eszközökkel kell megoldani az adatok migrálását.

  • Haladás a digitális workflow-k irányába AI segítségével

Az IT workflow-val támogatott folyamatok nem újdonságok, de a vállalati rendszereket még továbbra is dominálják az egyedi termelési, logisztikai, pénzügyi tranzakciókat létrehozó funkciók, képernyők. Érdemes olyan szoftvert választani, amely már machine learninggel támogatott folyamatba szervezve és folyamatokat monitorozó képernyőkről kiindulva is képes támogatást nyújtani. Ez a vezetőknek holisztikusabb átlátást és gyorsabb stratégiai döntéshozatalt biztosít. 

  • A digitális üzlet felemelkedése

A digitális gazdaságra való átállás, – ha szektoronként eltérő mértékben is – de meghatározó szempont az összekapcsolt vállalati rendszerek létrehozásánál. A rendszerek technológiai korszerűsége, a közös elhelyezés, a biztonság és az adatok integritása kulcskérdéssé vált.

  • Visszatérve a dilemmához

Gondoljuk át, mivel tudunk gyorsan, ár-értékben hatékonyságot növelni? Egy új CRM vagy ERP rendszer bevezetése, de akár egy új modern webshop is komoly és elhúzódó befektetés. Érdemes megfontolni, hogy például egy operatív cash-flow támogató modern kontrolling megoldás bevezetésével tudunk-e a jelenlegi kamat környezetben gyorsan, több pénzt keresni, mint komplex projektekkel?

Fontos, hogy a kkv-k éljenek az új technológiákkal és az azok adta lehetőségekkel, de csak ha már standard megoldásként kínálják ezeket a szolgáltatók. A középvállalatoknak – bármilyen csábító is – sok esetben nincs akkora emberi és pénzügyi erőforrásuk, hogy rajtuk fejlesszék ki elsőként a legújabb technológiákat használó megoldásokat.

Nagyot fejlődött a magyarok pénzügyi tudatossága

  • Teher alatt nő: nagyot fejlődött a magyarok pénzügyi tudatossága a kényszerű körülmények hatására

Az elmúlt évek társadalmi-gazdasági kihívásai mindenki életére hatással vannak, de a fogyasztás visszafogása mellett egyre többen törekednek arra is, hogy tudatosabb megoldásokkal gondoskodjanak tartalékaik értékállóságáról. A lakosság jelentős része mozdult el a bankbetétek és a készpénz felől a befektetések felé, és tovább erősödik az euroizáció jelensége a megtakarítási célú életbiztosítások terén, a forintgyengülés kivédésével segítve a megtakarítás értékállóságát. 

Az Eurostat adatai szerint a magyar lakosság megtakarítási rátája 2023 elejére 19%-ra nőtt a korábbi 9,6%-ról. Ezzel az eredménnyel az európai uniós élmezőnyhöz tartozunk, egyedül Németország (20%) áll jobban a megtakarításokat tekintve. A jelentős növekedés hátterében elsősorban az áll, hogy a magas infláció, a magas hozamkörnyezet és a forint árfolyamingadozásai gyakorlatilag rákényszerítették a lakosságot, hogy a fogyasztás csökkentésén túl tudatosabb döntéseket hozzanak és szofisztikáltabb megoldásokat válasszanak pénzügyeikben.

Újragombolt megtakarítások

Ezt mutatja, hogy a lakossági megtakarítások az egyszerű bankbetétek és a készpénz felől a különböző befektetéstípusok és öngondoskodási formák, azon belül pedig a devizaalapú konstrukciók felé fordultak az elmúlt hónapokban. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az idei első félévben

  • a lakosság folyószámlabetét- és készpénzállománya jelentősen, 9, illetve 4%-kal csökkent 2022 vége és 2023 közepe között. Ez aligha meglepő, hiszen a bankban tárolt pénz hozama minimális, az infláció pedig kétszámjegyű.
  • Az állampapírokban és befektetési jegyekben tárolt pénz összege ugyanezen idő alatt 14 és 20%-kal ugrott meg,
  • míg a piaci szolgáltatók által kínált életbiztosításokban tárolt pénzösszeg 4, az önkéntes nyugdíjpénztárak összértéke 7%-kal emelkedett.

A magas inflációs és hozamkörnyezet, a forint árfolyamingadozásai, valamint a bevezetett szocho intézkedések hatására hosszú évek után végre megindultak a lakossági megtakarítások a betétekből a megtakarítási, befektetési célokhoz jobban illeszkedő alternatívák felé.

A biztonság neve: euró

Nemcsak az inflációnak, de a forint árfolyamingadozásainak is ki vannak téve a magyar háztartások: a forint értékvesztése még fájdalmasabb, ha hosszú évek megtakarításairól van szó. E kockázat ellen egyre többen más devizában, például euróban tesznek félre. Az MNB adatai szerint 2021 második negyedévében a lakosság 368 milliárd forintnyi megtakarítást tartott euróban, 2023 ugyanezen időszakában pedig már 482 milliárd forintot. Ez az idő közben bekövetkezett árfolyamváltozást (350-ről 370 EUR/HUF-ra) is figyelembe véve, euróban számolva 25 százalékos növekedést jelent.

Az euroizáció jelenségére – vagyis amikor egy ország lakói spontán módon kezdik használni az eurót a mindennapokban – és az euróalapú megtakarítások iránti fokozott igényre az NN Biztosító felmérése* is rávilágít: a megkérdezettek 60%-a felelte azt, hogy nyugodtabb lenne, ha euróban tarthatná a megtakarításait.

Az euró szerepének növekedése pedig már a gyakorlatban is egyértelműen megmutatkozik: „az NN Biztosítónál az idei év első felében az új szerződések nem kevesebb mint fele már euróalapú termékre szól, szemben az egy évvel korábbi mintegy 30%-kal. Ennek eredményeként a társaság teljes portfóliójának immár közel harmadát az eurós termékeink adják, szemben a korábbi 25% körüli szinttel” – mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Hosszú távon, árfolyamkockázat nélkül

Az euróalapú megtakarítások iránti növekvő igényekhez természetesen a szolgáltatók is igyekeznek alkalmazkodni. Az NN például három ilyen konstrukciót is kínál erre, amelyek hosszú távú megtakarítási és befektetési lehetőséget kínálnak euróban a biztosítási védelem mellett.

A lakossági befektetések piacát alakította az is, hogy a kamatjövedelemre idén július 1-jétől az állam 13%-os szociális hozzájárulási adót (szocho) vetett ki. Az intézkedés az adómentességet élvező állampapírok felé terelte megtakarítások egy részét, ám ezzel együtt is, más megtakarítási formák szintén növelni tudták vonzerejüket.

A fenti termékek előnye – az árfolyamkockázat kezelése mellett –, hogy a rendszeres díjas megtakarítás 10. évétől kamatadó- és szocho-mentesen vehetjük fel az összegyűlt vagyont, a 6. évtől pedig feleződik az adóteher.**.

* Az NN Biztosító megbízásából a Micra Market Research által 2022. november második felében végzett reprezentatív kutatás, amely a magyarországi 18-65 éves internet használókat nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint reprezentálja. A kutatásban 1000 válaszadó vett részt.

** Részletes tájékoztatás az Adózási tájékoztatóban található.

A zarándoktáborok lehetnek a fiatalok megmentői

61 csoport, valamin több mint 1000 diák és vezető vett részt idén az államilag támogatott zarándoktáborokon, melynek utolsó csoportja a napokban tért haza. A zömében több mint 100 kilométeres, 1 hetes zarándoklatok embert próbáló terepei alatt a szervezők minden aktuális, fiatalokkal kapcsolatos feltételezésre rácáfoltak. Azt tapasztalták ugyanis, hogy a diákok éheznek a csendre, szeretnek egymással beszélgetni és a természetben lenni.

Mindössze 4 éve indult az első zarándoktábor, idén pedig már 1081 résztvevőt és több mint 400 képzett vezetőt regisztráltak a szervező irodában. Minden évben növekszik a jelentkezők száma. A választható, 4 féle útvonalon: Tihany-Bakonybél- Pannonhalma; Tata-Péliföldszentkereszt-Esztergom; Márianosztra-Szécsény-Mátraverebély-Szentkút; Marana Tha Ház (Mánfa)-Máriakéménd-Máriagyűd  egy hét alatt  átlag napi 20-25 kilométert gyalogolnak a diákok, komoly kihívást jelentő terepeken. A maximum 34 fős, javarészt felső tagozatos, illetve középiskolás diákokból álló csoportokat képzett vezetők kísérik, akik kidolgozott lelki ív és tematika mentén foglalkoznak a fiatalokkal, hogy külső útjuk belső úttá is válhasson. 

„A gyaloglás mellett imádság, csend szakaszok és beszélgetések, megosztások és játékok képezik a napi program részét, azzal a céllal, hogy a résztvevők közelebb kerüljenek Istenhez, önmagukhoz és, társaikhoz” – mondta Gáll Zsófia szervező. „Gyakran tapasztaljuk az út során, hogy a fiatalok megérintődnek az átélt élmények hatására, hálásak, megnyílik a szemük a szépre és a jóra” – mesélte örömmel a szervező, majd hozzátette, hogy a diákok legtöbbször azt emelik ki a tábor után, hogy sokkal többre képesek, mint azt hitték magukról. Sőt, hozzáfűzte, ha rákapnak az ízére, megszeretik az elcsendesedést.

Az indulás és a megérkezés szent helyről-szent helyre történik. A résztvevők számára az egyik legnagyobb élmény, hogy az út egyes állomásain találkozhatnak szerzetesekkel, akikkel beszélgetve megismerhetik azt, ők hogyan élnek. Az egyik kedvenc célpont Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhely volt, ahol a ferences szerzetesek harangszóval és szeretettel fogadták a csoportokat.

„A jelentkezés során nem kritérium az elkötelezett keresztény élet, de sok résztvevő számára a  közösségi élményen túl komoly hitbéli megerősítést is jelent a zarándoktábor, sőt, előfordult már olyan résztvevő, aki a tábor hatására keresztelkedett meg” – tette hozzá a szervező.

Rekordforgalom a JYSK-nél

  • Folyamatosan nyílnak az új áruházak

A JYSK forgalma a 2022/23-as pénzügyi évben 6,3 százalékkal nőtt, elérve a 38,5 milliárd dán koronát (5,2 milliárd euró), ami új rekordot jelent a globális lakberendezési vállalat számára. A vásárlók száma éves szinten 1,2 millióval nőtt, 135 új áruház nyílt globálisan, és egy új piacon, Törökországban is megjelent a JYSK. Az árbevétel Magyarországon összesen több mint 97 milliárd forintot tett ki a logisztikai központ eredményével együtt. 

A továbbra is jelen lévő globális kihívások – így az infláció és a megnövekedett költségek – ellenére a JYSK ismét rekordnak számító, 38,5 milliárd dán korona, azaz 5,2 milliárd euró forgalmat ért el az augusztus végén záruló 2022/23-as pénzügyi évben. A vásárlók továbbra sem maradtak el a JYSK 48 országban található több mint 3300 áruházából, a vásárlók száma az előző pénzügyi évhez képest 1,2 millióval nőtt.

„Nagyon büszke vagyok munkatársainkra, és arra az eredményre, amit elértünk. A globális kiskereskedelmi piac továbbra is nyomás alatt van, a fogyasztói bizalom és vásárlóerő pedig alacsony. A JYSK azonban jó minőségű termékeket kínál versenyképes áron, ez pedig tükröződik az eredményeinkben, valamint abban is, hogy a vásárlók továbbra is a mi üzleteinket választják” – mondta Rami Jensen, a JYSK 2023. szeptember elején kinevezett elnök-vezérigazgatója.

Folyamatos a növekedés

A globális kiskereskedelmi piacot kihívások elé állító külső tényezők ellenére a JYSK folytatta a terjeszkedést is. 2023 májusában nyitotta meg első két áruházát Törökországban, de ebben a pénzügyi évben összesen 135 üzletet nyitott meg. Az üzletnyitások mellett 619 már meglévő JYSK-áruház alakult át, ezeket vagy bővítették, vagy átalakították a legújabb 3.0-ás koncepció mentén, vagy új helyre költöztették.

„A növekedés a DNS-ünk része, az idei pénzügyi év eredményei, és üzleti tevékenységünk egyértelműen alátámasztják ezt. Az elmúlt évben fontos mérföldkőhöz érkeztünk: áruházaink több mint kétharmadát átrendeztük már a sikeres 3.0 üzletkoncepciónk mentén, és az elkövetkező években sem lassítunk” – tette hozzá Rami Jensen. 

Annak érdekében, hogy a vásárlók számára zökkenőmentesebb vásárlási élményt biztosítson, a JYSK a Unified Commerce informatikai megoldásaival dolgozik. A rendszert a 112 dániai üzletben vezették be, és folyamatban vannak a spanyolországi, portugáliai és franciaországi bevezetés előkészületei is.

Jól teljesített a magyar JYSK is

A JYSK Magyarországon a 2022/2023-as üzleti évben három új áruházat nyitott, így összesen már 94 üzletben fogadják a hazai vásárlókat. Az árbevétel meghaladta a 97 milliárd forintot, ez a 2021/2022-es pénzügyi évhez képest 44 százalékos növekedést jelent. Ebben azonban már benne van a 2022. novemberében megnyílt ecseri logisztikai bázis eredménye is. Az alkalmazottak száma a hazai üzletekben és a központi irodában meghaladta a 800 főt. 

„A kihívások ellenére az augusztus végéig tartó pénzügyi évben egy több mint 900 négyzetméteres egységet nyitottunk Nagyatádon, augusztus végén pedig a budapesti agglomerációban, Solymáron, illetve Móron nyílt meg a JYSK két újabb áruháza. Az online vásárlások felpörgése mellett tehát továbbra is jelentős az igény a fizikai áruházakra, főleg a bútorok, matracok vásárlásánál. Az új áruházak nyitása mellett a meglévő üzleteinket is folyamatosan átépítjük, Magyarországon 2023. augusztus végéig már összesen 67 áruház üzemel az új koncepciónak megfelelően” – mondta Szimeiszter Sándor, a JYSK Magyarországért, Ausztriáért és Görögországért felelős country directora.

Szimeiszter Sándor hozzátette, hogy a JYSK tavaly átadott régiós ecseri elosztó központja is magasabb fokozatra kapcsolt, a bázisról szolgálják ki a magyar, horvát, szlovák és szlovén üzletek mellett már a négy ország online rendeléseit is. A 200 millió eurós beruházásból létrejött központ az ország legnagyobb ilyen létesítménye, ahol két, több mint 40 méteres, teljesen automatizált magasraktár is működik. A tornyokban 100 ezer raklapnyi áru kapott helyet, a központba pedig hetente 180 kamion gördül be. Az online rendelések kiszolgálásával újabb 35 munkahelyet hoztak létre, így összesen jelenleg több mint 300 ember dolgozik az elosztó központban.  

A JYSK a csoport teljes éves jelentését november 30-án, csütörtökön hozza majd nyilvánosságra, ebben már a nyereségek alakulása is meg fog jelenni.

Rangos nemzetközi díjat kapott a Pénzmúzeum

A European Museum Academy (EMA) fődíját nyerte el a Széll Kálmán téren található Magyar Pénzmúzeum a testület 20 tagú nemzetközi zsűrijének döntése értelmében. A Temesváron szombat este megrendezett döntőben 20 ország 34 múzeuma versenyzett, a fődíjat most először nyerte el magyarországi intézmény. 

A múzeumi tanulás fontosságát elismerő DASA-díjjal a kiállítás tartalmát, a felhasználóbarát kiállítótereket, valamint a hatékony múzeumi edukációt értékelte az EMA. A díjért folytatott küzdelemben olyan rangos múzeumokkal került a Pénzmúzeum a legjobb három közé, mint a németországi Göttingenben található Forum Wissen és a spanyolországi Malagában található Carmen Thyssen Málaga Museum.

A zsűri indoklása szerint „a Pénzmúzeum interaktív, szórakoztató módon ismerteti meg látogatóival a pénzügyi folyamatok működését, a pénzhasználat alapvető szabályait és a Magyar Nemzeti Bank tevékenységét. A legmodernebb eszközök használata és a kiállításszervezési gyakorlat tudatosítja a látogatóban, hogy a pénz működését mindenki számára érthetővé lehet tenni.”

Hergár Eszter, a Pénzmúzeum és Látogatóközpont igazgatója a díjátadót követően kiemelte, hogy a megnyitása óta eltelt másfél évben az 50 látványos installációval működő Pénzmúzeum eddig több mint 135 000 látogatót fogadott. Az intézményt tavaly a legjobb múzeumok közé választotta be a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, ehhez jött idén a Best of Budapest elismerés, valamint a Közösségi Múzeum Díj. A Pénzmúzeum valamennyi kiállítása és programja ingyenes, az élményközponthoz kapcsolódó Panoráma Terasz szintén díjmentesen látogatható.