Címlap

Megvan, hová vitték a magyar turisták a pénzüket a Balaton helyett

Miközben a belföldi turizmus csökken, a magyarok külföldi utazásaiban nyoma sincs a visszaesésnek: az utak száma ötödével, a kint tartózkodási idő 26 százalékkal emelkedett az első félévben. A külföldön elköltött pénz pedig még ennél is jobban nőtt: egy év alatt 45 százalékkal, 590 milliárd forintra – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. 

A belföldi turisztikai vendégforgalomban visszaesésről adott számot 2023 első félévében és az első hét hónapjában is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az erről szóló közlésben nem szerepelt, de az azóta frissített adatokból már látszik, hogy miközben az előző év azonos időszakához képest a belföldi turisták vendégéjszakáinak száma 8 százalékkal csökkent, addig a magyarok külföldi utazásaiban szó sincs visszaesésről, minden tekintetben nagy a bővülés.

A Bank360.hu összesítése szerint az idei első hat hónapban a magyar állampolgárok összesen 9,8 millió alkalommal utaztak külföldre, ami mintegy 20 százalékkal meghaladja a 2022 első félévi utazásszámot (de még elmarad a járvány előtti, 2019-es rekordévben regisztrált 11,7 milliótól). A kint tartózkodási idő is nőtt: 21,2 millióról 26,8 millió napra, ami 26 százalékos növekedés. 

A külföldi utazásokon elköltött összeg még ennél is jobban megugrott: az egy évvel korábbinál folyó áron számolva 45 százalékkal, 590 milliárd forintra. Ennek túlnyomó részét, 522 milliárd forintot európai országokban hagyták a magyarok, a fennmaradót pedig amerikai és ázsiai államokban. A külföldön elköltött összegben a magyarok már jócskán lekörözték a 2019-es csúcsév első hat hónapját is. Az akkori 406 milliárd azonban még egy sokkal erősebb forint idején vándorolt külföldre. 

Ahogy a korábbi években, úgy az idei első félévben is Ausztriába utaztak legtöbbször a magyarok (3,5 millió alkalommal), és a legtöbb időt is itt töltötték el (5,7 millió napot), és összesen 116,8 milliárd forintot költöttek el (míg egy évvel korábban 84 milliárd forintot).

Ausztria messze a legnépszerűbb utazási célpont télen és tavasszal a síelni és kirándulni vágyó magyarok körében. A Bank360.hu utasbiztosítás kalkulátorával kötött szerződések adatai szerint nyáron (június-augusztusban) három tengerparti ország (Horvátország, Olaszország és Görögország) tudta csak megelőzni nyugati szomszédunkat.

Egy napra vásárolni, több napra pihenni megyünk

Az idei első hat hónapban külföldre tett 9,8 millió utazásból 6,1 millió egynapos út volt, amelyek több mint harmadában vásárolni keltek útra a magyarok. Csaknem minden ötödik utazás célja külföldi munkavégzés volt, amit a rokon- vagy baráti látogatás, illetve a szórakozás-szabadidő-egészségmegőrzés úti cél követett 15-15 százalékos részesedéssel.

A közel 3,7 millió többnapos utazás többségének (43 százalék) szórakozás, szabadidős tevékenység vagy egészségmegőrzés volt a célja, negyedének pedig rokon, barát meglátogatása. Majd a munkavégzés (18 százalék), valamint az üzleti és konferencia út (9 százalék) következett.

A legtöbb pénz szállásra és éttermekre ment el

Az első félévben elköltött 590 milliárd forintból 455 milliárd többnapos utakra, 135 milliárd pedig egynapos utakra ment el. A legtöbbet a szállásra és vendéglátóipari szolgáltatásokra költötték a kiutazók (az idei első félévben 137 milliárd forintot, míg tavaly „csak” 90 milliárdot), üzemanyagra 56 milliárdot, élelmiszerre és italra pedig 50 milliárdot fordítottak (míg ezekre tavaly 36 milliárdot, illetve 40 milliárdot költöttek el a külföldre utazók).

Magyar kézbe került a Használtautó.hu és a Jófogás

Magyar tulajdonba került a Használtautó.hu és a Jófogás, miután összehangolt felvásárlás eredményeként az ingatlan.com Zrt. és az Extreme Digital korábbi alapítói megvásárolták a norvég anyacégtől. A felvásárlás révén egy olyan magyar online cégcsoport jön létre, amely képes felvenni a versenyt a hazai piacon egyre aktívabb régiós, tengerentúli és távol-keleti szereplőkkel is.

Az Adevinta Classified Media Hungary megvásárlása nyomán a Használtautó.hu és Jófogás piacterek az eddig is száz százalékban magyar magánszemélyek tulajdonában lévő ingatlan.com Zrt. cégcsoporton belül folytatják működésüket.

A tranzakció lezárást követően az ingatlan.com Zrt-nél egyedülálló módon két irányítási központtal működő cégcsoport jön létre: ezek egyikében Keleti József, az ingatlan.com vezérigazgatójának irányítása alatt működik majd a Használtautó.hu és az Autónavigátor.hu. A Jófogás és az eMAG-cégcsoportból idén nyáron kivált Vatera.hu piacterek fejlesztését és bővülését Várkonyi Balázs és Kelemen Gyula, az Extreme Digital alapítói irányítják a továbbiakban.

Miután a legnépszerűbb tíz hazai online piactér között mára alig találhatók magyar tulajdonúak, a Jófogás, a Használtautó.hu mostani felvásárlása, illetve a Vatera.hu néhány hónappal korábbi magyar kézbe kerülése a hazai e-kereskedelem történelmének mérföldköve lehet, hiszen fontos alakulást indíthat el a magyar piacon.

“A legjelentősebb apróhirdetési portálok csak nagyon ritkán cserélnek gazdát, és ráadásul a legtöbbször multik veszik meg a magyar alapítóktól, ezért az, hogy most újból magyar kézbe került ez a két hatalmas portál, történelmi pillanatnak számít. Ezekért a népszerű online piacterekért ugyanis számos multinacionális óriáscéggel voltunk versenyben. Az ilyen közösségi platformoknál az a minta kezd látszani a világon mindenütt, hogy a helyi irányítás sikeresebb, mint a nemzetközi. Hiszünk benne, hogy hazai piacismerettel, hazai szívvel és a kiváló hazai munkatársakkal sok tér van a fejlődésre, megújulásra, világszínvonalú munkára. Úgy vélem, most nagy lépést tettünk előre, amelynek legfőbb nyertesei az ügyfeleink, üzleti partnereink, valamint jelenlegi és jövendőbeli kollégáink lesznek” – kommentálta a felvásárlást Mészáros Dávid, az ingatlan.com Zrt. alapító tulajdonosa.

Az új, magyar tulajdonosok célja a felhasználóik védelmében már most is helyi ügyfélszolgálattal rendelkező, Jófogás, Vatera.hu, Használtautó.hu és ingatlan.com piacterekkel, hogy világszínvonalú működéssel és hazai szívvel – és szürkeállománnyal – vegyék fel a versenyt a globális szereplőkkel. Az ingatlan.com portfóliójának része a money.hu nevű, banki, pénzügyi és biztosítási termékek összehasonlítását kínáló oldal is, amelynek szolgáltatásai tökéletesen passzolnak a piacterekéhez.

Az Adevinta magyar leányvállalatának felvásárlásához a felvásárló felek a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram államilag támogatott, kedvező kamatozású hitelét is igénybe vették.

“A már jól ismert online márkák, a Jófogás és a Vatera >>hazatérése<< lehetőséget kínál arra, hogy továbbfejlesszük azokat a piactereket, ahol naponta több millió eladó és vevő lép közvetlenül kapcsolatba egymással. Fontos kihívásnak és nagy munkának tekintjük, hogy erősítsük a magyarországi magánszemélyeket és kis közepes vállalati eladókat egy versenyképes hazai platformmal” – fűzte hozzá a bejelentéshez Várkonyi Balázs, az Extreme Digital társalapítója, az ingatlan.com Zrt. Vatera.hu és a Jófogás piactereket működtető részlegének vezérigazgatója, újdonsült befektetője.

„Örömünkre szolgál, hogy az ingatlan.com Zrt. személyében egy olyan új, helyi tulajdonost találtunk, amely komoly piaci tapasztalattal rendelkezik Magyarországon. A magyarországi piactereink eladásának befejezése újabb fontos mérföldkő portfóliónk optimalizálásában és stratégiánk végrehajtásában, miközben továbbra is az öt európai magpiacunkra összpontosítunk” – mondta el a piacterek eladása kapcsán Antoine Jouteau, az Adevinta anyacég elnök-vezérigazgatója.

CheckINN Revitalizátor

  • Hátizsákos turistaszállás a vasútnál és akvárium egy hajógyárban: barnamezős területeknek adnának új életet a CheckINN Revitalizátor pályázat győztesei

A hagyományos turizmus új dimenzióit felfedő innovációk kerültek előtérbe a CheckINN Revitalizátor pályázaton, ahol a hazai felsőoktatás tehetségei keresik a megoldást a rozsdaövezeti területek újrahasznosítására. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel (MOME) közösen létrehozott pályázaton idén 30 csapat indult. A fődíjat az INDOOHÁZ ötlete kapta, akik hátizsákos szállásként adnának új életet az elhagyatott vasúti vízházaknak, a második helyezést pedig az A KVÁRium csapat érdemelte ki, akik lenyűgöző ökoturisztikai központot terveztek a Népszigeti Hajógyár területére. 

A MOME szakmai támogatásával 2023 májusában második alkalommal indult CheckINN Revitalizátor ötletpályázat, amelynek célja felkarolni és ösztönözni a hazai felsőoktatási intézmények hallgatóit, hogy újrahasznosítási ötleteikkel járuljanak hozzá a rozsdaövezeti és barnamezős területek revitalizálásához. A pályázat keretében a hallgatók egyedülálló lehetőséget kaptak arra, hogy megmutassák kreativitásukat a turizmus, építészet és dizájn területén.

Az idei évben 11 egyetemről, közel 30 csapat szállt versenybe a 2×3 millió forintos fődíjért és a szakmai mentorálásért. A legtöbben a Széchenyi István Egyetemről, a MOME-ról és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemről jelentkeztek. A csapatok munkáját az idei évben Guba Sándor és Eke Dániel építészek, valamint Palicz Péter, turisztikai szakértő és Szvetnyik Kata prezentációs tréner segítette mentorként.

„Meggyőződésem, hogy a most felnövő generáció tagjai képesek lesznek választ adni a 21. század legfontosabb kihívásaira, és formálják a világot, amelyben élni fogunk. Az ötletpályázatok sikere mindig az ott születő tervek bátorságában is mérhető: üdítő volt látni, mennyi egyedi, innovatív gondolat és vízió fogalmazódott meg a CheckINN Revitalizátor jelentkezőiben. A pályázat másik eredménye, hogy megmutatta, az intézmények és szakterületek közti együttműködés, a csapatmunka, a mentori támogatás, a közös gondolkodás milyen izgalmas projekteket hív életre” – fogalmazott Matheidesz Réka, a MOME vezérigazgatója, a szakmai zsűri egyik tagja.  

A díjátadó eseményen a 9 legtöbb pontot elérő csapat élő prezentációt tartott a szakmai zsűri előtt, a zsűri pontozása alapján pedig a legmagasabb összpontszámot elérő két csapat kapott díjat, akik három-három millió forint ösztöndíjban részesülnek a CheckINN jóvoltából.

A fődíjat a vasúti vízházakból hátizsákos szállást álmodó INDOOHÁZ csapat nyerte: Dózsa Bercel, Molnár Bendegúz és Pálinkás-Szűcs Tilla. Ötletük, hogy a vasúti infrastruktúra mentén található egykori gőzmozdonyok víztározói – amelyek jelenleg funkciójukat vesztették – átalakíthatók az itthon egyre népszerűbbé váló hátizsákos turizmus számára megfelelő szállásokká. 

„Szeretjük felfedezni az országot, de sokszor nem találunk saját igényeinkhez passzoló szállást. Mindeközben a barnamezős területekből kiindulva, azonnal adta magát a vasút. A vasútmenti építményeket régóta figyelve rájöttünk, hogy ezek arra lettek teremtve, hogy szállásként szolgáljanak hátizsákos turistáknak” – mondták el az INDOOHÁZ csapat tagjai. 

A második helyet a Népszigeti Hajógyár újrahasznosítását célzó „A KVÁRium” csapat szerezte meg: Balogh Árpád Mátyás, Fábián Kálmán és Kárász Blanka ötlete egy ökoturisztikai központ létrehozása a szigeten, így adva új életet a régi hajógyárnak arborétummal, akváriummal, étteremmel és rendezvényhelyszínekkel.

A nyertesek és a döntőbe jutó többi csapattag is további lehetőségeket és mentorálást kapnak a CheckINN alumni eseményein, fórumain, ahol számos turisztikai és építészeti szakértővel is megvitathatják ötleteiket, és a megvalósítás felé vezető következő lépéseiket.

„A magyarországi rozsdaövezeti területek problémái évtizedek óta kihívást jelentenek. Az egykori elhagyatott gyárak és ipari létesítmények – revitalizációja kritikus fontosságú a fenntartható városfejlődés és a környezettudatosság szempontjából. Emellett az új funkciók és turisztikai lehetőségek felfedezése elősegíti a területek újjáélesztését és az ott élő közösségek életminőségének javulását. A CheckINN Revitalizátor pályázat lehetőséget teremt arra, hogy a fiatal tehetségek friss és innovatív ötleteikkel hozzájáruljanak a hazai turisztikai kínálat fejlődéséhez és a környezettudatos, fenntartható turizmus elősegítéséhez, ráadásul úgy, hogy a fiatalok koncepciói elhagyatott, rozsdaövezeti területeket töltenek meg élettel” – mondta Ilyés Noémi, a CheckINN programok szakmai vezetője.

További részletekért és a pályázat eredményeiért látogasson el a CheckINN honlapjára: https://revitalizator.check-inn.hu/

Háromszáz rászoruló gyermek iskolakezdését könnyíti meg a PENNY a Magyar Vöröskereszt segítségével

Ismét összefogott a PENNY és a Magyar Vöröskereszt: ezúttal az iskolakezdésben segítenek hátrányos helyzetű gyermekeknek és családjaiknak. Az üzletlánc jóvoltából és a szervezet közreműködésével így összesen háromszáz gyermek ülhet be az iskolapadba olyan felszereléssel, amelyhez egyébként nem lett volna lehetősége hozzájutni.

A vállalat által biztosított adományokat a Magyar Vöröskereszt három helyi szervezete osztja tovább Heves és Nógrád vármegyében, valamint Budapesten. Az adománycsomagokat főként általános iskolás gyermekeknek állították össze, tartalmuk pedig igen változatos: tolltartót, füzetet, címkét, gyurmát és vízfestéket is találhatnak benne a kisdiákok. Az adományok célba juttatása egészen szeptember végéig tart.

„A PENNY számára kezdetektől fogva kiemelten fontos a jó ügyek támogatása, így igyekszünk a lehető legtöbb alkalmat megragadni, hogy segíthessünk azoknak, akiknek a leginkább szüksége van rá. Az eddigi sikeres együttműködéseinket követően újra összefogtunk a Magyar Vöröskereszttel, és nagyon büszkék vagyunk, hogy ezzel az akcióval összesen háromszáz olyan gyermek iskolakezdésében segíthetünk, akiknek egyébként nem lett volna lehetősége hozzájutni ezekhez a termékekhez” – nyilatkozta Kazatsay Eszter, a PENNY magyarországi kommunikációs vezetője.

„Szociális szakmai szempontból a legjelentősebb az, hogy az ilyen termékek méltóságot adnak a gyermekeknek, hiszen így ők sem különböznek azoktól a társaiktól, akik szülei meg tudták venni az aktuális mesefigurás táskát, tolltartót. Nem maradnak ki a korosztályuk aktuális trendjeiből, ami fontos ahhoz, hogy beszélgetni, kapcsolódni tudjanak egymáshoz, iskolai barátságok szülessenek” – tette hozzá Waller-Fekete Judit, a Magyar Vöröskereszt országos szociális szakmai vezetője.

Újabb ősbemutató a Déryné Program Barangoló alprogramjában

  • Arany János tragikus hőseit kelti életre a Ti, leányok, ne tegyétek! című előadás

Bűn és bűnhődés, ítélkezés és megváltás – Arany János népies balladái szertartásjáték keretein belül elevenednek meg a Szegek a homokból társulat ’Ti, leányok, ne tegyétek!’ című produkciójában. A fiatal alkotókat, pályakezdő színművészeket tömörítő társulat előadása Korda Bonifác rendezésével a Barangoló alprogram támogatásával valósul meg. A premier szeptember 16-án lesz a Déryné Központban.

„”Ti, leányok, ne tegyétek.” – ezt írja Arany János a Tengeri hántás című balladájában, és ebben az egy mondatban esszenciálisan benne van minden, amit az előadás el szeretne mondani. Ez a mondat tanács, utasítás, kérés, könyörgés; tele van aggodalommal, félelemmel, gyásszal, haraggal és rengeteg tapasztalattal.” – emelte ki a rendező, Korda Bonifác.

Négy Arany János ballada nyomán születik meg a produkció. A Vörös Rébék, az Árva fiú, az Ágnes asszony és a Tengeri hántás az előadás tartó oszlopai, köztük epizódként jelenik meg A varró lányok, a Népdal és a Bor vitéz. A darab felépítése a görög tragédiákéra hasonlít, a rendet a káosz követi, majd visszajutunk a rendbe, a kör bezárul. Az események katalizátora a bűn, a szereplők folyton a megváltást keresik.

„A történetek közül Arany János Tengeri hántás című balladája fogott meg, foglalkoztat a legjobban. Szeretem az atmoszféráját, a szöveg szerkezetét, témáját. A szerelem vajon felül tudja írni a kettős öngyilkosságot? A balladában piros fonalként végig húzódó Bűnt fejtegetve komoly fejtörést okozott a ’Tengeri hántás’ megfejtése. Ennek a műnek a tanítását tartom a legfontosabbnak, hogy egyszer átadjam gyermekeimnek.” – árulta el Battai Lili Lujza színművész.

A színpadon játszó fiatalok egymásnak adják át Arany tragikus hőseinek szerepét, megélik a bűnbeesést és bűnhődést. Az ítélkező, igazságosztó, sokszor kegyetlen tömeg az előadás alatt egy megértő, támogató közösséggé válik, ami ahelyett, hogy kitaszítaná magából a bűnös tagokat, újra visszaemeli őket a közösségbe. Az előadás rámutat arra, hogy az ítélethozatal és a büntetés valami nagyobb hatalom joga és tisztje, és a földi élet a megértés, a szeretet és az összetartás által válik elviselhetővé.

„A legfontosabb üzenet, hogy bárkit képes felmorzsolni egy közösség. Az ítéletek, a jóslatok, a ráolvasások. Aki azt mondja a másiknak: rossz vagy, és bajt hozol, saját magát átkozza el. Aki bűnösséget hirdet, maga is bűnössé válik, és akit bűnösnek kiáltanak ki, az idővel felfedezi magában a gonoszságot. Öngerjesztő folyamat ez, ezért óva intenék mindenkit az ítélkezéstől. Senki sem születik bűnösen, de mégis, hajlamosak vagyunk alaptalanul vádolni. Az előadás központi kérdése, hogy a bűnösség eredendően fakad, vagy csak a körülöttünk lévők kergetnek a gyűlöletbe, és bármelyik is a válasz, van-e feloldozás. Ne ítélj, hogy ne ítéltess!” – tette hozzá Korda Bonifác.

Az előadás szertartásjáték, a költészet, a színház és a zene művészeti egységével hivatott megteremteni egy olyan rítust, ahol a modern színház visszatalál a gyökereihez, az ember pedig önmagához, és a saját kultúrájához.

Ti, leányok, ne tegyétek!

Szertartásjáték Arany János balladái nyomán

Játszák: Barabás Bíborka, Battai Lili Lujza, Bognár Bence, Hus Laura, Puskás Balázs, Zöldi

Ákos

Tekerőn játszik: Horváth Marcell

Zenei vezető és énekes: Nagy Dorottya Tímea

Koreográfus: Szivós Kata

Dramaturg: Kerényi Tünde Sára

Rendezőasszisztens: Nagy Regina

Látványtervező: Sebestény Ferenc

Rendező: Korda Bonifác

Fotós: Érdi Róbert

Vigyázat, internetes csalók!

Az MNB júniusban közzétett jelentése elég komoly növekedésről számol be a pénzforgalomban bekövetkezett csalásokról. A rossz hír az ügyfeleknek az, hogy a kétlépcsős azonosítás elterjedésével a csalók a pszichológiai manipuláció és az adathalászat módszerére tértek át, és az ezzel kicsalt pénzeket a bankok jellemzően nem térítik meg – mert súlyos gondatlanságnak tekintik. Némi reményre csak a ritka, de létező békéltetői és bírósági eljárások eredménye adhat okot.

További részletek IDE kattintva olvashatók.

Vigyázat, más hálójával halásszák az adatainkat!

  • Drámai mértékben nőtt a „3rd party phishing” támadások száma

A BlueVoyant kiberbiztonsági vállalat friss jelentése  szerint egy év alatt körülbelül a tízszeresére nőtt az adathalász támadások körében az olyan „3rd party phishing” támadások aránya, amely során egy köztes felületet is igénybe vesznek arra, hogy az áldozatok bizalmába férkőzzenek, és ellopják az adataikat. A kockázatok csökkentéséhez és a károk megelőzéséhez a szakértők azt tanácsolják, hogy a vállalatok edukálják az ügyfeleiket és alkalmazottaikat, illetve folyamatosan monitorozzák és mielőbb távolítsák el a hamis domaineket. 

Az elmúlt hónapokban Magyarországon is számos felhasználó találkozott köztes felületet alkalmazó adathalász kísérlettel a kibertérben, még ha nem is tudott róla, hogy ez egy újfajta, minden eddiginél szofisztikáltabb phishing módszer. A támadók jellemzően valamilyen online piactéren próbálják behálózni áldozataikat. Úgy tesznek, mintha meg akarnák venni a terméket, ám valójában egy adathalász oldalra csalogatják az eladót, ahol arra próbálják meg rávenni valamelyik nagyobb bank weboldalának megjelenését lemásolva, hogy megadja személyes információit vagy a bankkártyaadatait, esetleg engedélyezze a hozzáférést a netbankjához.

Ezt hívják a kiberbiztonsági szakemberek „3rd party phishing” támadásnak, amikor a kiberbűnözők egy harmadik félnek adják ki magukat, így próbálják meg megtéveszteni egy szervezet, jellemzően egy pénzintézet felhasználóit. A BlueVoyant friss jelentése szerint drámai mértékben megnőtt az ilyen jellegű incidensek száma, és számos ágazatot érint a pénzintézetektől kezdve az e-kereskedelemig és szállítmányozáson át egészen a telekommunikációs és állami szektorig. A kiberbiztonsági vállalat egyik nagy európai ügyfelének tapasztalatai szerint míg tavaly mindössze 2% volt az ilyen módszer az adathalász esetek között, 2023-ra ez az arány már 21%-ra nőtt.

Régi trükk új csavarral

2020-ban azonosították először ezt a típusú támadást, és napjainkra már világszerte elterjedt, mivel sokkal hatékonyabb, mint a „hagyományos” adathalászat. A támadók ugyanis így szélesebb „hálót” vethetnek ki, vagyis több felhasználót tudnak megcélozni, ezáltal a potenciális zsákmány is nagyobb. Ráadásul a módszer annyira összetett és szofisztikált, hogy könnyebben megtéveszti a gyanútlan ügyfeleket, mint egy egyszerű, a bank nevében küldött e-mail, ami napjainkban már egyre több felhasználóban gyanút kelt.

A BlueVoyant elemzése szerint a támadók összesen több száz globális pénzintézet ügyfeleit célozzák meg olyan közvetítő weboldalakon keresztül, amelyek egy megbízható márkát imitálnak. Ez többnyire a megtévesztésig hasonlít az eredetire mind a megjelenés, mind a domainnév tekintetében. A kiberbűnözők így a „hagyományos” adathalászathoz képest beiktatnak egy plusz lépést, és egy látszólag független cégnek adják ki magukat. Ezáltal könnyebben el tudják kerülni a leleplezést, miközben rengeteg vállalat ügyfelétől tudnak hitelesítő adatokat és személyes információkat begyűjteni. Ezután a kapott adatokat összegyűjtik, és vagy maguk használják fel illegális tevékenységre, vagy eladják.

A BlueVoyant adatai szerint a támadási módszert a világ minden pontján alkalmazzák, ám a megszemélyesített „harmadik fél” oldalak régiónként eltérőek. Európában és az Egyesült Királyságban jellemzően postai szolgáltatóknak, e-kereskedelmi platformoknak, adófizetési platformoknak, mobilszolgáltatóknak és állami szerveknek adták ki magukat a támadók. Az USA-ban és Kanadában szállítmányozó cégek és e-kereskedelmi oldalak voltak a leggyakoribb „digitális álruhák”, míg az ázsiai és csendes-óceáni térségben szintén a logisztikai vállalatok és a kormányzati oldalakat használták fel a csaláshoz. A közös pont az volt, hogy ezeken keresztül minden esetben pénzintézetek céloztak, ezeket utánzó oldalakra irányították az ügyfeleket.

A kibervédelmi vállalat szakértői számára különösen sok információt szolgáltattak a magyarországi esetek. Egy nagy hazai banknál tapasztalták, hogy az ügyfeleiket e-kereskedők és csomagküldők hamis oldalán keresztül célozzák. Ezeket az eseteket megvizsgálva jutottak hozzá fontos információkhoz a támadókkal, a módszereikkel és a mögöttük álló infrastruktúrával kapcsolatban.

Nehéz a védekezés, de nem lehetetlen

Megnehezíti a védekezést, hogy nem is közvetlenül a pénzintézetek ügyfeleit célozzák a támadók, hanem egy köztes felületet használnak. Ezért különösen fontos a kockázatok csökkentéséhez, hogy minden érintett szektorban edukálják a vállalatok a felhasználóikat, ügyfeleiket és alkalmazottaikat az újfajta támadásokról.

Emellett az is hatékonyan csökkenti a kockázatokat, ha folyamatosan monitorozzák a világhálót a hasonló domainek, illetve a márkaelemek engedély nélküli használata után, majd az azonosított, rosszindulatú domaineket minél hamarabb eltávolíttatják. Ezek jellemzően olyan feladatok, amelyeket a szervezetek nem saját hatáskörben oldalnak meg, hanem a hatékonyság és a költségek optimalizálása érdekében egy külső DRP (Digital Risk Protection) szolgáltatóra bízzák, amely a folyamat elejétől a végéig, azaz a detektálástól a validáláson át az eltávolításig gondoskodik a kockázatok minimalizálásáról, segítve a vállalat és az ügyfelek adatainak védelmét.

K&H: visszatértek a spóroló fiatalok

  • sokuknak csak egy hónapra elég tartaléka van
Jelentősen nőtt a megtakarítással rendelkezők fiatalok aránya egy negyedév alatt: a K&H ifjúsági index szerint az első negyedévben 49 százalékuknak, a másodikban 56 százalékuknak volt tartaléka, utóbbi érték megfelel a felmérés korábbi eredményeinek. Mindezzel együtt a fiatalok 33 százaléka maximum egy hónapig tudna rendszeres jövedelem nélkül megélni, és mindössze 11 százalékuknak van egy évet meghaladó időtávra megfelelő tartaléka.
Kettősség jellemzi a fiatalok megtakarításait. Bár a megtakarítással rendelkezők aránya jelentősen emelkedett az előző negyedévhez képest, ugyanakkor nagyon sokan vannak, akik hosszabb távon nem tudnának megélni rendszeres jövedelem nélkül – ez derül ki a K&H ifjúsági index felmérésből, amely a 19-29 évesek megtakarításairól is képet ad.

javulás negyedéves szinten

A második negyedévben a fiatalok 56 százaléka rendelkezett megtakarítással, ami jelentős javulásnak felel meg az első negyedéves 49 százalékos szinthez képest. Ugyanakkor az 56 százalékos érték megfelel a felmérés korábbi negyedéves értékeinek, azaz a fiatalok korrigálták az első negyedévben bekövetkezett süllyedést. Másként fogalmazva a fiatalok egy része a téli időszakban kimerítette a tartalékait, de a második negyedévre újra tudott fel tudott halmozni valamekkora összeget. A 2010-es évek második felét bőven 50 százalék alatti értékek jellemezték. Az utóbbi években a koronavírus-járvány miatt 2020 harmadik és negyedik negyedévében 40 és 46 százalékuknak volt megtakarítása, majd 2021 első negyedévétől 2022 végéig 60 százalék közelében volt ez az arány. Összességében tehát hosszabb távon javult a helyzet a megtakarítással rendelkező fiatalok arányát nézve.

mennyi időre elég a tartalék?

Bár úgy tűnik, visszaáll a korábbi trend, ugyanakkor a kutatás szerint továbbra is nagyon sokan vannak, akik csak pár hónapig tudnák finanszírozni az életüket rendszeres jövedelem nélkül. A második negyedévben a fiatalok 33 százaléka mindössze egy hónapra elegendő tartalékkal rendelkezett, szemben az első negyedévben mért 38 százalékkal. A megkérdezettek 30 százaléka három hónapig tudná finanszírozni az életét, ha nem lennének bevételei, az ő arányuk az első negyedévben 23 százalékos volt. A friss felmérés szerint a fiatalok 37 százalékának van akkora tartaléka, hogy 3 hónapnál hosszabb időtávon meg tudjon élni, ez érdemben nem változott az első negyedévben látott 39 százalékhoz képest. Ezen belül a második negyedéves kutatás szerint a válaszadók 11 százalékának egy éven túli időtávon sem lenne problémája, ami viszont duplázást jelent az első negyedéves 5 százalékkal szemben.

Kijött a rendelet a napelemes áram éves elszámolási lehetőségéről 

Szerda este megjelent az a kormányrendelet, ami meghatározza, hogy milyen feltételekkel és meddig lehet éves elszámolást alkalmazni a háztartási napelemrendszereknél a hálózatba táplált és onnan vásárolt áramra. 

Kihirdette a kormány azt a rendeletét, amely rögzíti, hogy a háztartási méretű kiserőmű (napelemes rendszer) üzemeltetőjével a villamosenergia-kereskedő cég éves szaldó elszámolást alkalmaz a kiserőmű üzembe helyezésének időpontját követő 10. év végéig (bővített háztartási méretű kiserőmű esetén annak egészére a névleges hatásos teljesítményének bővítése időpontjától).

Ezt a szabályt a 2023. szeptember 7-ig benyújtott igénybejelentés alapján legkésőbb 2026. január 1-ig (bővítés esetén legkésőbb 2026. január 1-ig) üzembe helyezett napelemes rendszerekre alkalmazzák – ismerteti az új szabályokat a Bank360.hu összefoglalója.

Ha az üzembehelyezéstől számított 10 éves üzemidő 2023. december 31. napjáig letelik, az  elszámolási időszak utolsó napját követő naptól 2023. december 31-ig szaldó elszámolást alkalmaz a  hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energiára az áramkereskedő cég. Azoknál a háztartási napelemes rendszereknél, amelyeknél 2023. szeptember 7-én nem éves szaldó elszámolást alkalmaz az áramkereskedő, az elszámolásra a felek megállapodása irányadó.

A most kihirdetett és szerda 23 órakor már hatályba is lépett szabályok megfelelnek a kormány korábbi közléseivel, amivel lényegében visszavonta az energiaügyi miniszternek azt az augusztus végi bejelentését, hogy 2024-től megszűnik az éves elszámolás lehetősége minden napelemes számára. Ez azért lett volna nagyon hátrányos számukra, mert a nem éves elszámolás esetén sokkal rosszabb a napelemes rendszerek megtérülése, hiszen a nyári időszakban megtermelt és rendszerbe táplált áramot nem lehet a téli időszakban levonni az akkor vásárolt mennyiségből. Azaz az olcsón átadott áramot drágán kapja vissza vissza a napelemes rendszert működtető lakossági felhasználó.

Az éves elszámolás lehetősége ezzel együtt csak a szeptember 7-ig benyújtott igények alapján megvalósult napelemrendszerekre és -bővítésekre lehet alkalmazni, és minden esetben csak 10 ilyen kedvezményes évet kapnak a háztartások.

Rendelet ugyan még nincs róla, de a szerdai kormányinfón elhangzott, hogy 2024. januártól az ország területének nagy részén feloldják az új napelemes rendszerek betáplálási stopját, amelyet a tavaly október 31. után megtett lakossági igénybejelentésekre érvényes. Gulyás Gergely miniszter azt közölte, hogy az ország 7-8 százalékán nem lehet majd továbbra sem rácsatlakozni a villamosenergia-rendszerre új napelemes kiserőművekkel. A bruttó elszámolásban alkalmazandó átvételi árról elhangzott, hogy a háztartási méretű kiserőművektől a paksi atomerőmű áramárán veszik majd a villamos energiát, de a konkrét számot nem közölték.

A Munch ételmentő platform elérte a bűvös számot

A Munch ételmentő platform elérte a bűvös számotEgymilliós mérföldkőhöz érkezett az egyik legsikeresebb magyar zöld startup. Szomorú tény, hogy a világon előállított élelmiszerek harmada a kukában végzi. Ez a mennyiség Európában évente közel 60 millió tonna kidobott élelmiszert jelent. Habár azt gondolhatnánk, hogy itthon a fenntartható megoldásoknak nehezebb biztos talajon megállni, mint a nyugati országokban, a Munch eredményei mást tükröznek: a startup applikációjával már több mint egymillió, kidobásra ítélt élelmiszercsomagot mentettek meg Magyarországon.

Egymillió csomag a pazarlástól megmentve Minden egyes magyar évente nagyjából 66 kilogramm ételt dob ki. Ebbe beletartozik minden olyan élelmiszer, amelyet valamilyen okból nem emberek fogyasztanak el. Ezek között vannak ún. nem elkerülhető (pl. csont, kávézacc, tojáshéj) és elkerülhető (pl. lejárt, helytelen tárolás miatt megromlott) élelmiszer-hulladékok is. A Munch az utóbbi csökkentésében ért el fontos mérföldkövet az egymilliomodik csomag megmentésével. Ezzel nagyjából egymilliárd forintot is megtakarított a felhasználóinak. “Számunkra az egymillió megmentett csomag nem csak egy szám – ez a Munch-közösség erejének és a fenntarthatóság iránti elkötelezettségének az eredménye. A Munch-nál hiszünk abban, hogy minden egyes megmentett csomag számít, és büszkék vagyunk arra, hogy a felhasználók és partnereink közössége együtt küzd velünk az ételpazarlás ellen.” – Wettstein Albert a Munch társalapítója.

A Munch filmbe illő története

2020 nyarán négy fiatal egyetemista egy kis budapesti garzonlakásban ételpazarlás ellen küzdő applikációt hozott létre. A céljuk az volt, hogy megreformálják a magyar vendéglátást, valamint hogy új zöld szempontot hozzanak be mind a vendéglátósok, mind pedig a vevők mindennapjaiba. Azóta a startup nagy utat járt be – már Csehországban is a vezető élelmiszerpazarlás ellen küzdő céggé vált, miután a prágai Nesnězeno beolvadt a cégbe, március óta pedig már Szlovákiában is jelen van. A Munch több jelentős kiskereskedelmi láncnak is partnere lett. Tavaly óta már a SPAR, INTERSPAR és a PENNY vásárlói is a startup applikációjával menthetnek ételt, összességében pedig több mint 2500 boltban lehetséges a Munch-csal tenni a pazarlás ellen.

Nem áll meg itt a Munch, a magyar élelmiszermentő startup

Habár a Munch már idáig is kiemelkedő eredményeket ért el itthon és a régióban egyaránt, a magyar startup nem áll meg itt: a cél a kelet-közép-európai régión túlmutató terjeszkedés, amelyben olyan országok szerepelnek, mint Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Görögország és Bulgária.

munch.hu