Címlap

Netrisk: Mennyibe kerül a segédmotorok biztosítása? Mi lesz a rollerekkel?

A villanyrollerek száma sokszorosára nőtt Magyarországon, így a KRESZ-módosítása várhatóan ezeket a közlekedési eszközöket is érinti majd. Elképzelhető, hogy a 25 km/óránál nagyobb sebességre képes rollerek segédmotor-kerékpárnak minősülnek majd, utóbbiakra pedig jelenleg is kell kötelező biztosítást kötni – derül ki a Netrisk összeállításából. Az még kérdés, hogy ehhez hasonlóan az erősebb rollerekhez is kell-e biztosítás, mindenesetre a segédmotorkerékpárokra 2018 óta több mint 82 ezer kötelezőt kötöttek a Netrisk adatai szerint. Az átlagdíjak is feljebb mentek, a 2018-as 3 ezer forinthoz képest az idén már 5 ezer forint felett volt ez az összeg. 

Az utóbbi időben a rollerek a figyelem középpontjába kerültek nemzetközi és magyarországi szinten egyaránt. Párizsból például kitiltották a bérelhető, más néven közrollereket, bár Magyarországon ilyenre nem került sor, de a rollerek száma az elmúlt években szintén megtöbbszöröződött, ezért is indokolt a szabályozás. Az eddig megjelent kormányzati nyilatkozatok szerint készül a KRESZ módosítása, amely rendezheti a rollerek, ezen belül is a villanyrollerek helyzetét.

Mi várható? Mi a helyzet a németeknél? 

Az eddig megismert tervek szerint a maximum 25 kilométer/órás végsebességű rollerek kerékpárnak minősülnének, míg az ennél gyorsabbak segédmotoros kerékpárnak. Az egyelőre kérdés, hogy kötelező lesz-e biztosítást kötni rájuk, mindenesetre a segédmotoroknál erre szükség van – derül ki a Netrisk összeállításából. Németországban például a villanyrollerekre kötelező biztosítást kell kötni, csak 14 évnél idősebbek használhatják, és maximum 20 km/órás sebességgel mehetnek. 

A kérdés Magyarországon is egyre fontosabb, a Jövő Mobilitása Szövetség szakértőinek becslése szerint ugyanis ma már 80-100 ezer roller van használatban Magyarország útjain. Besnyő Márton, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója szerint ez igen jelentős mennyiség, így a közlekedési kockázattal is számolni kell. Hozzátette, mivel még nem ismert a konkrét szabályozás, csak a segédmotor-kerékpárok adataiból lehet kiindulni a biztosítási díjakra való becslést nézve. 

Mennyibe kerül a biztosítás a segédmotorokra? 

A Netrisknél 2018 óta több mint 82 ezer segédmotor-kerékpár biztosítást kötöttek. Csak ebben az évben közel 11 ezret, míg a múlt év egészében majdnem 14 ezret. A segédmotor-kerékpárokra kötött kötelező biztosítások díja évről évre emelkedett. 2018-ban a Netrisknél kötött biztosítások átlagdíja alig több mint 3200 forint volt. Egy évvel később 4200 forintra emelkedett. Majd 2020-ban 4400, 2021-ben 4600, tavaly pedig közel 4700 forint volt az ez összeg. Ebben az évben a biztosítási átlagdíj meghaladta az 5 ezer forintot.  

„Még egyszer fontos kiemelni, hogy ezek az adatok a segédmotorkerékpárokra vonatkoznak, a villanyrollereknél még nem biztos, hogy lesz biztosítási kötelezettség és a díjak is eltérhetnek ettől, de a nagyságrendre iránytűként szolgálhatnak” – tette hozzá a szakember. 

A Netrisk egyébként ismertette a nagyobb motorkerékpárokra vonatkozó saját adatait is. 2018 és 2022 között évente 15-18 ezer “motoros” kötelezőt biztosítást kötöttek a cégnél, idén pedig 14 ezer felett tart a “számláló”. Az átlagdíjak fokozatosan nőttek az utóbbi években. Öt évvel ezelőtt az átlagdíj 9 ezer forint alatt volt, míg ebben az évben már meghaladta a 16 ezer forintot. 

Pozitívan látják az e-mobilitás jövőjét a piac hazai szereplői 

Megélt- és közösségi e-mobilitás címmel rendezett kerekasztal beszélgetést az ABB az Elektromos Járművek Nemzetközi Világnapja alkalmából, amelyen a szakma és a felhasználók képviselői is részt vettek.

Mi az elektromobilitás? Trend, kihívás, lehetőség, eszköz a fenntarthatóságra, ipar, álom, tévedés vagy a megoldás? Ezeket a kérdések sorolta köszöntőjében Bredán Csaba, az ABB Magyarország Energetikai üzletágának kereskedelmi igazgatója.

A válaszokat a beszélgetés résztvevői igyekeztek megadni, akik közül többen évek óta elektromos járműveket használnak, így saját bőrükön is tapasztalják a nehézségeket és előnyöket. Magyarországi viszonylatban mindannyiuk szerint az elektromos hálózati infrastruktúra, a nyilvános gyorstöltők alacsony száma és az elektromos járművek hatótávja kapcsán merül fel a legtöbb kérdés és aggodalom, ezért ragaszkodnak még sokan a hagyományos erőforrásokhoz, különösen, ha hosszabb útra indulnak.

 

Magyarországon még az 20-50 kW-os nyilvános DC töltők dominálnak, de Nyugat-Európában már egyre kevésbé kérdés, hogy hol töltsük az autónkat, a legtöbb autópálya-pihenőben már ott vannak a 120-180-360 kW teljesítményű töltőpontok. Az ABB vásárlói is egyre inkább ezeket keresik, gyakorta már a 100kW alatti alatti töltők cseréjéhez vagy a töltőállomások töltőpontjainak bővítéséhez is.

Nagyvállalati környezetben a magasabb beruházási költségeket az elektromos járművek beszerzési ára mellett a töltőinfrastruktúra kiépítése okozza, de a Volánbusz esetében 15-20 éves használati időtartam mellett így is kedvezőbb eredmények adódnak, különösen, ha a töltési költségeket saját napelem parkkal csökkentik – tudtuk meg Kruchina Vincétől, a Volánbusz Zrt. vezérigazgatójától. A buszok elsősorban éjjel használják a kiépített töltőinfrastruktúrát, így a megtérülést gyorsíthatná, ha megnyitnák a töltőállomásokat a villanyautósok felé, és a jövőben az is extra bevételt generálhat, ha a V2G technológia fejlődésével egy jelentős méretű autóbusz flotta akku kapacitása megjelenhet a szabályozási piacon. Tapasztalataik szerint nehézséget jelent az elektromos buszok finanszírozása, mivel a buszokat nem tartják eléggé likvid terméknek a finanszírozók, amire megoldást jelenthetne, ha a gyártók az akkumulátort lízingbe adnák értékesítés helyett.

A Waberer’s egyelőre kísérletként tekint a flottájuknak még apró részét jelentő 5 db elektromos tehergépkocsira és 3 db vontatóra, de az LNG meghajtású járművekkel együtt már így is az övék Közép-Európa legnagyobb alternatív flottája – mondta el Patai Krisztina, a Waberer’s fenntarthatósági üzletágának igazgatója. Ügyfeleik elsősorban a CO2 kibocsátás csökkentése érdekében igénylik az alternatív megoldásokat, de a járművezetők között is határozottan pozitív a fogadtatás: kevésbé fáradnak el a munkanap végére a csendes és rezgésmentes járművekben. Az operációba illeszthetőséget tekintve a töltőinfrastruktúra az egyik legfőbb akadálya annak, hogy a flotta egy nagyobb részét elektromosítsák, pedig még lenne olyan operációs terület, ahová további elektromos tehergépkocsik és nyergesvontatók szolgálatba állhatnának. A Waberer’s számára az alternatív hajtású járművek bekerülési és karbantartási költségei ma még magasabbak, mint a hagyományos dízel járműveknél, de ez a méretgazdaság és tapasztalat növekedésével várhatóan változni fog.

Németh Esztertől, aki az Arval Kft. kereskedelmi igazgatója, megtudhattuk, hogy ügyfeleik egyre inkább keresik a tisztább üzemű járműveket, de egyelőre a hibridekre nagyobb az igény, mint a tisztán elektromos személyautókra. A legnagyobb nehézséget a munkahelyi és otthoni töltési megoldások kiépítése jelenti, utóbbit nemcsak technikai, de elszámolási problémák is nehezítik, mivel jelenleg a munkáltatók csak munkabérként (annak minden adóterhével) tudják kifizetni az alkalmazottak otthoni töltését, nincs mód egyszerű költségtérítésre. Az Arval Kft. elkötelezett az elektromobilitás népszerűsítésében, így ügyfeleik költségeit kedvezőbb havi lízingdíjakkal igyekeznek csökkenteni, melyet magasabb maradványértékkel kompenzálnak, annak ellenére, hogy a környezetvédelem érdekében ezzel nagyobb kockázatot vállalnak.

Dr. Barczi Veronika, a b-evmobil.hu vezetője, a Jövő Mobilitása szövetség képviseletében elmondta, hogy míg kezdetben nagyon felkészült ügyfelekkel találkoztak, ma már annyira széles kör nyitott az elektromos járművek felé, hogy nagyobb szükség van ügyfeleik támogatására, edukációjára is, mint korábban. Komoly figyelmet fordítanak arra, hogy otthoni töltők telepítésekor az elektromos hálózat teljesítménye megfelelő és biztonságos legyen. Okos megoldásokkal optimalizálható a falitöltők energiaigénye oly módon, hogy a rendelkezésre álló tápellátást a háztartási fogyasztókkal megosztja.

Németh Ágnes, a Magyar Elektromobilitás Egyesület elnöke a nagyteljesítményű, autópálya-pihenőkbe telepített töltőállomások mellett a célállomás-töltés fontosságára hívta fel a figyelmet, rámutatva, hogy a személyautók gyakran 8-10 órát parkolnak nemcsak éjjel az otthonokban, de a munkahelyeken is. Magyarországon a töltők telepítése mellett fejlődésre van szükség például az autópálya pihenőknél a töltési lehetőségeket előjelző táblák kihelyezésében is, melyek több nyugat-európai országban, pl. Ausztriában vagy Olaszországban már segítik a villanyautóval közlekedőket.

Márgus Norbert, az ABB Elektromos Mobilitás üzletágért felelős szakembere büszkén újságolta, hogy a vállalatnál az elektromobilitás önálló 1500 fős üzletággá fejlődött, amelyben több mint négyszázan K+F területen dolgoznak. A közeljövő újdonságaival kapcsolatban kiemelte az otthoni és irodai töltés kiszolgálására fejlesztett AC Terra Home prémium kategóriás töltési megoldást, amely a designos és exkluzív cserélhető fedlapok mellett, már legújabb OCPP2-es kommunikációs protokollal lesz felvértezve és a napelemes rendszerek integrálhatóságát alapértelemezettként, szoftveresen is támogatni fogja.

DC gyorstöltő vonalon Skandináviában már tesztelik a legújabb MCS szabványú, azaz a Megawatt töltési technológiát, amely akár 3,75 MW-os töltési teljesítményre is képes. Persze nem a személyautók, inkább a teherautók, buszok, valamint az elektromos hajók, kompok, repülőgépek számára, ahol egyszerre párhuzamosan több nagy kapacitású akkumulátor tölthető.

A beszélgetés zárásaként Antalóczy Tibor a rendezvény moderátoraként a hidrogénhajtás jövőjéről és Magyarországon a tisztán elektromos járművek új értékesítésben 2030-ra várható arányáról kérdezte a résztvevőket.

A hidrogénnel kapcsolatban többen felhívták a figyelmet rá, hogy a kezdeti beruházási költség még az akkus elektromos járműveknél is lényegesen magasabb, de mindannyian egyetértettek abban, hogy létezik olyan szegmens, ahol lehet jövője a technológiának.

A 2030-ra várt tisztán elektromos értékesítés arányával kapcsolatosan már jobban megoszlottak a vélemények. A hosszú távú áruszállításban a Waberer’s képviselője 10% alatti részesedést valószínűsít, bár a vasúti szállítás felé eltolódás még okozhat meglepetéseket, hiszen ott magától értetődik az elektromos meghajtás.

A Volánbusz igazgatója becslések helyett konkrét terveket közölt: 2030-ra a flotta harmadát, 2035-40-re a felét szeretnék elektromosra cserélni.

A személyautók esetében 30 és 50% közötti „tippek” érkeztek, kiemelve, hogy Magyarország földrajzilag szerencsés helyzetben van, hiszen Budapestről egy nagy hatótávú elektromos autóval (500-600km) az ország bármely települése oda-vissza megjárható töltés nélkül.

Értékesítette tízezredik lakását a Cordia

  • Egyedülálló teljesítmény a versenytársak között

Egy kisváros teljes lakosságának megfelelő otthont biztosít a Cordia International által eddig értékesített lakásmennyiség. Magyarország vezető lakóingatlanfejlesztője Budapesten egy új, nagyszabású városrehabilitációs projektet is tervez.

Óriási mérföldkőhöz érkezett Magyarország vezető lakásfejlesztője: a Cordia International 2023-ban értékesítette a 10 000. lakását. Ez, a közel két évtizedes működés során elért mennyiség nagyságrendileg 17 000 lakónak biztosít otthont, vagyis a Cordia által értékesített lakásokban elférne akár Szarvas, Kalocsa vagy Balassagyarmat teljes lakossága. Ez a volumen egyúttal a versenytársakkal összehasonlítva is páratlan. 

A tízezres állomány 70% százaléka Magyarországon, Budapesten található, a társaság második legnagyobb piacának számító Lengyelországban eddig több mint 2400 lakás talált gazdára. Mindemellett Romániában, Nagy-Britanniában, Spanyolországban összesen több mint 600 otthont értékesített – az ilyen szintű külföldi szerepvállalás szintén egyedülállónak számít a hazai ingatlanfejlesztők körében, ráadásul a Cordia több ország bérlakáspiacán is jelentős portfólióval rendelkezik. A cég tervei szerint a külföldi építkezések és értékesítések aránya a jövőben tovább fog nőni.

„A Cordia előtörténete az ezredforduló után, a 144 lakásos La Siesta lakóparkkal indult, az azóta eltelt közel két évtized alatt pedig a Cordia International Európa egyik vezető lakásépítő és befektető társaságává vált. Jelenleg is több ezer otthon fejlesztésén dolgozunk, a következő hét évre előre tekintve pedig több mint 7000 lakás értékesítését tervezzük itthon és nemzetközi piacainkon. Terveink szerint a nemzetközi értékesítés részaránya a jövőben tovább növekszik” – mondta Földi Tibor, a Cordia International igazgatóságának elnöke.

A Cordia projektjei sok esetben nem csak új lakásokat jelentenek, hanem komplex városnegyed-megújító fejlesztéseket. Ezek legjobb példája Budapest legszélesebb sétálóutcája, a Corvin Sétány kialakítása, illetve az azt körbevevő negyed teljes megújulása. Itt a Cordia közel 3000 lakást épített fel, bruttó 200 ezer négyzetméteren, emellett pedig 23 ezer négyzetméter közterület kiépítését, felújítását végezte el a Futureal-csoport égisze alatt. A VIII. kerületi önkormányzattal együttműködésben megvalósított projektnek köszönhetően Budapest egyik leginkább hátrányos helyzetű negyede egy közkedvelt, modern, ikonikus helyszínné vált. 

„Hatalmas mérföldkő a Cordia életében a 10 000. lakás értékesítése, amit egy olyan szakértői csapattal értünk el, amelyben számos kolléga a kezdetektől velünk van. Az elmúlt közel húsz évben a Futureal-csoportnál sikerrel ötvöztük a lakó-, a kereskedelmi és az irodai fejlesztéseket a hazai és nemzetközi városrehabilitációs projektjeinkben. Ennek a szinergiának köszönhető többek között az ikonikus Corvin Sétány megszületése is. Ez az két évtizedes tudás segít bennünket a következő grandiózus hazai projektünk, a Marina City megvalósításában is” – tette hozzá Futó Gábor, a Futureal-csoport társalapítója és főrészvényese.

A jövő a Duna-parton folytatódik 

A tervek szerint hamarosan elindul a cégcsoport következő, hasonlóan nagyszabású városnegyed-rehabilitációs projektje, a 1,2 km közvetlen Duna-parttal rendelkező Marina City. Itt a fejlesztésnek köszönhetően egy 14 hektáros, volt ipari terület zöld oázisként éled újjá. A meghosszabbított észak-pesti folyóparti sétány közvetlen szomszédságában, a belvárostól karnyújtásnyira épülő lakóházakat 90 ezer négyzetméteres parkosított zöldterület veszi majd körbe. Mindemellett a társaság külföldi piacain szintén egyre inkább meghatározónak számítanak a városnegyed-megújító fejlesztések. 

A Waberer’s Csoport tesztelhette először a BYD elektromos teherautóját az EU-ban

Az Európai Unióban a Waberer’s Csoport próbálhatta ki először a kínai BYD autógyártó 19 tonnás elektromos teherautóját. A Cégcsoport leányvállalata, a WSZL több mint két hétig használta a járművet a magyar főváros útjain.

A 15 napos próba során a WSZL a BYD teherautó teljesítményének, hatékonyságának és városi környezetben való alkalmazkodóképességének megismerését tűzte ki célul. A napi útvonalak ütemezésénél a hangsúlyt a teherautó hasznos teherbírásának és rakterének maximalizálására helyezték, figyelembe véve a jármű hatótávolságát. Az elektromos teherautó naponta 150 kilométer megtételével 10-12 lerakodást teljesített.

A BYD elektromos teherautójának maximális hatótávja 250 km 9,7 tonnás teherbírással, így versenytársaihoz képest több áru kiszállítását tudja elvégezni egyetlen út során. A hátsó emelővel és a raktér automatizált szintezésével felszerelt teherautó a teszt ideje alatt is bizonyította, hogy ideális megoldást jelenthet kisebb rakományok szállítására. Minden márkának megvannak a maga egyedi erősségei, a BYD esetében pedig a hasznos teherbírás az a tulajdonság, ami mindenképpen kiemelendő. A környezetvédelmi előnyökön túl ezek az elektromos teherautók halkabbak is, így csökkentik a zajszennyezést, ami a városi fuvarozás terén rendkívül előnyös – értékelte a több mint két hetes tesztet Cser Szilárd, a WSZL ügyvezetője.

A BYD elektromos teherautójának próbája jól illeszkedik a Waberer’s Csoport azon törekvésébe, hogy a vállalat csökkentse ökológiai lábnyomát, és továbbra is a fenntartható szállítás úttörő szereplője legyen a piacon. A vállalat ennek érdekében a közelmúltban szerzett be 50 darab könnyített félpótkocsit, a stratégiai céloknak megfelelően pedig 2,5 év alá csökkentette a magyar flottája átlagéletkorát ügyfelei zöldebb kiszolgálása érdekében.

www.waberers.com 

Láthatatlan ellenség leselkedik a gyártósorokon dolgozókra

A hazai gyárak többségének meggyűlik a baja a klímaszabályozással, és a beltéri levegő optimalizálásával. Legalábbis erről árulkodik az Oxyma Systems legfrissebb kutatása, mely a gyártósorokon dolgozók munkakörülményeibe enged betekintést.  

A hazai gyárak hadilábon állnak a beltéri légminőség témájával – derült ki az Oxyma Systems nyári felméréséből, melyben 500 gyári dolgozót kérdeztek meg arról, miként értékelik a munkakörülményeiket. A válaszadók 55 százaléka ugyan klimatizált helyen dolgozik, mégsem elégedettek a munkavégzés környezeti feltételeivel. Arra panaszkodnak, hogy a gyárak által alkalmazott hagyományos légkondicionálók túl szárazzá teszik a levegőt, amely a válaszadók 66 %-ánál szemszárazság, könnyezés, szemviszketés és szénanátha jellegű tünetek formájában is megmutatkozik. Ám ez mind semmi ahhoz képest, amit a klimatizálást nélkülöző dolgozók tapasztaltak a nyáron: 43,8 %-uk arról számolt be, hogy a nyári hónapokban 30-35 °C volt a munkahelyükön, 31,3 %-uknál pedig a 35 °C-ot is meghaladta a hőség. Nem meglepő hát, hogy a problémában érintettek 75 %-ával az is megesett már, hogy rosszul lettek munkavégzés közben. 

Ami talán még ennél is aggasztóbb, hogy a válaszadók 35,1 %-a úgy véli, hogy a munkahelyén zavaróan nagy méreteket ölt a beltéri légszennyezettség – olyannyira, hogy a kitöltők csak nem felével előfordult már, hogy nem tudtak a munkájukra koncentrálni miatta, amely 10-ből 1 esetben munkahelyi balesethez vezetett. A legtöbben a felszálló por mennyiségét kifogásolják (a válaszadók 65,4 %-a) , de a gépekből származó káros anyagok (46,2 %) jelenléte is gyakran említett problémaforrásként jelenik meg a felmérésben. Szembetűnő, hogy a nagy mértékű beltéri légszennyezettség ellenére sem kap kellő figyelmet a szellőztetés: a kutatás résztvevőinek 54,1 %-a gondolja úgy, hogy a munkahelyén nem elégséges a légcsere mértéke, a válaszadók 32,4 %-a pedig a munkaterületek oxigénnel való ellátottságát is kevésnek találja. 

“Egyre-másra jelennek meg olyan hírek a médiában, miszerint sok hazai gyárban nem megfelelőek a munkakörülmények. Tudtuk ugyan, hogy bizonyos gyárakban a beltéri levegő akár ötször szennyezettebb is lehet, mint a kültéri, de szerettünk volna utánajárni, mennyire minősülnek általánosnak a cikkekben megjelenő problémák. Sajnos azt látjuk, hogy nagyon is. Véleményem szerint azzal magyarázható ez a helyzet, hogy a legtöbb hazai gyár nem rendelkezik olyan korszerű légkezelő technológiával, amely költséghatékony, és környezetkímélő módon vezetné el a munkaterületeken felhalmozódott hőmennyiséget, és eltüntetné a gépek által kibocsátott káros anyagokat a levegőből. Erre ugyanis csak egy speciális rendszer képes, amely Magyarországon még nem terjedt el széles körben. Ez az innováció a kétkörös adiabatikus hűtőrendszer nevet viseli, és arról ismert, hogy a víz természetes elpárologtatásából állítja elő a hűtési teljesítmény 95 százalékát. A technológia úttörőnek bizonyul abból a szempontból, hogy a hűtésen kívül, az épületek szellőztetéséről, és páraszabályozásáról is gondoskodik – mondta Ádám Zsombor, az Oxyma Systems ügyvezetője, és épületenergetikai mérnöke.”

Hozzátette: Ezek a tulajdonságok a gyártócsarnokokban hasznosíthatóak a leginkább, mivel azok rendkívül intenzív hűtési és szellőztetési igénnyel bírnak. Ennek az az oka, hogy a termelési folyamatok során felszabaduló hő jelentős mértékben megemeli a belterek hőmérsékletét, melynek következtében akár 10-20 ℃-kal is melegebb lehet a munkaterületeken, mint odakint. Az ipari létesítmények hűtési igénye az ősz beköszöntével sem mérséklődik jelentősen, hisz a gépek télen-nyáron ontják magukból a hőt, melynek elvezetéséről folyamatosan gondoskodni kell. A gyárak üzemeltetőinek számolniuk kell azzal is, hogy a gyártás során rengeteg káros anyag kerül a levegőbe. Ezeket intenzív szellőztetéssel el lehet távolítani, de ez a legtöbb gyárban anyagi okokból nem valósul meg, hisz minél nagyobb légcserével szellőztetünk egy épületet, annál több energia szükséges az optimális belső légállapot fenntartásához.”

A szakértő szerint a kétkörös adiabatikus hűtőrendszerek alkalmazásával jelentős javulás érhető el a gyári dolgozók munkakörülményeiben. Méghozzá azért, mert ezek a berendezések óránként 6-8 alkalommal cserélik ki az épület teljes légmennyiségét oxigéndús friss-hűvös levegőre, eltüntetve a termelés során keletkezett füstöt, port, és olajködöt az épületből. Sajátosságuk, hogy 40% – 60% közötti optimális páratartalom szintet tartanak fenn, amely mellett elkerülhetőek a hagyományos légkondicionálók okozta szénanátha jellegű tünetek, a szemszárazság, valamint a tüsszögés. 

“A tapasztalatok azt mutatják, hogy a légminőséget javító intézkedések nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók érdekeit is szolgálják. Ha nem megfelelő a levegő hőmérséklete, tisztasága, és páratartalma egy adott munkaterületen, az negatív hatást gyakorolhat a gyártás gyorsaságára, és a késztermékek minőségére, hisz ilyen körülmények között rohamosan csökken a dolgozók koncentrációs készsége. Ez pedig növeli a munkahelyi balesetek előfordulásának esélyét, a betegszabadságok számáról nem is beszélve. Ilyen körülmények között óriási kihívás megfelelő munkaerőt találni – mondta Ádám Zsombor, az Oxyma Systems ügyvezetője, és épületenergetikai mérnöke.” 

Simon Kornél: Dorkával átmentünk a párkapcsolat minden állomásán

„Senki sem születik kommunikációs szakértőnek és házas embernek sem” – mondta Simon Kornél, aki feleségével, Gryllus Dorkával szerepel a Szeretetkert NAP eseményén. Az egész napos rendezvényen dr. Piczkó Katalin pszichiáter meghívására ismert emberek és szakemberek mutatnak be működő, inspiráló párkapcsolati mintákat a közönség számára.

„Egyáltalán nem magától értetődő, hogy jól tudunk egymással kommunikálni. Rengeteg módon lehet félreérteni egymást” – mondta Simon Kornél, aki nem tagadja, hogy több mint egy évtizedes kapcsolatuk alatt számtalan nehézségen mentek át Gryllus Dorkával. “Senki sem születik házas embernek, vagy kommunikációs szakértőnek, ahogyan mindent az életben, ezt is tanulni és gyakorolni kell. Ha valaki szereti a párját és jól akarja működtetni a párkapcsolatát, akkor ebbe érdemes munkát és energiát fektetni” – tette hozzá a színész. 

Simon Kornél már járt dr. Piczkó Katalin egyik előadásán, szeptember 16-án, a Szeretetkert Nap eseményén pedig a pszichiáterrel arról beszélgetnek majd, hogy miként lehet a párkapcsolatot “égboltként” és nem kalitkaként megélni. Dorkáról és Kornélról valóban elmondható, hogy nemcsak párjai, hanem alkotótársai is a másiknak. 

„Eleve a színpadon ismerkedtünk meg és szerettünk egymásba egy kétszemélyes darabban. Azóta is folyamatosan dolgozunk együtt különböző felállásokban, legutóbb például Dorka volt a rendező, én pedig a zenei producer. Dorkával átmentünk a párkapcsolat minden állomásán. Szerintem azért érdemes néha szakértőhöz fordulni, mert új kapukat nyithat meg az ember elméjében, segíthet jobban megismerni önmagunkat és a társunkat is. Nincs ennél izgalmasabb önismereti utazás” – mondta Simon Kornél.     

 

A Szeretetkert Nap eseményén számos híresség, például Dobó Kata, Jordán Adél, Schell Judit, Mészáros Máté, Szervét Tibor és Varga Tamás olimpiai bajnok, valamint képernyőn Dragomán György és Szabó T. Anna is részt vesz. A program megálmodója dr. Piczkó Katalin pszichiáter, aki terápiás munkája során több ezer ember párkapcsolati problémáit ismerte meg. Árnyéktársak vagy alkotótársak vagyunk a közös életünk során? Az esemény résztvevői erre a kérdésre keresik a választ.

Külföldön költöttek a nyáron a magyarok

Meglódult a magyarok külföldi kártyás költéseinek száma idén nyáron – derül ki az Erste adataiból. A bank ügyfelei július és augusztus között 27 százalékkal többször vásároltak a kártyáikkal külföldön járva, mint tavaly, és közel ugyanennyivel költöttek el több pénzt is.  A forgalom sokkal jobban erősödött a szomszédos országokban, ahová bevásárlási céllal is utazhattak, mint az üdülőterületeken – de a tengerpartokon se lehetett hiány a magyarokból. A járvány okozta turisztikai válságot már rég magunk mögött hagytuk. 

Közel kétmillió alkalommal használták a kártyájukat külföldön fizetésre az Erste ügyfelei idén nyáron, és mintegy 25 milliárd forintot költöttek el összesen a határon túl járva. A kártyás fizetések száma július eleje és augusztus vége között 27 százalékkal növekedett, a kiadások összege 18 százalékkal – ám figyelembe kell venni, hogy az idén nyáron a forint átlagosan 6 százalékkal volt erősebb a tavalyinál (az euróval szemben), így az árfolyam változásával korrigálva már 24 százalékos bővülésről beszélhetünk.

A nyári kártyás forgalom már rég meghaladta a 2019-es szintet. A világjárvány ugyan 2020-ban jelentős – közel 60 százalékos – visszaesést hozott a nyári külföldi kártyás költések számában és összegében is, ám a 2021-es visszakapaszkodás után tavaly már mindkét mutató tekintetében bőven meghaladtuk a válság előtti szintet. Ehhez képest jelent látványos ugrást az idei gyors növekedés – ma már a 2019-es szintnél a nyári külföldi vásárlások száma közel 40 százalékkal, értékük pedig (euróban számolva) 34 százalékkal nagyobb.

A forgalomból Horvátország részesedik a legnagyobb mértékben, majd Olaszország és Ausztria – az ügyfelek kártyás fizetéseinek 36 százaléka, költéseinek pedig több mint 41 százaléka köthető ezekhez az országokhoz. Igaz, a nyáron népszerű üdülőhelyeken mértnél sokkal nagyobb mértékben nőtt a kiadás azokban a szomszédos országokban, ahová bevásárlási céllal (is) járnak a magyarok. Amíg az olaszoknál a kártyás vásárlások száma 25 százalékkal (árfolyamkorrigált reálértékben pedig 21 százalékkal) nőtt, addig az osztrákoknál 38 százalékkal (értékben 44 százalékkal) emelkedett. Horvátországban a vásárlások száma 20, a kiadások összege 21 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest, Szlovákiában 78 százalékkal többször használták az Erste-ügyfelek a kártyájukat, és a tavalyi összeg majdnem a kétszeresét (94 százalékkal többet) hagytak ott. Romániában a költések száma 51 százalékkal, az összeg 74 százalékkal emelkedett a tavalyihoz képest.

Mostantól bárki házhoz rendelheti a GreenGot

Szeptembertől a GreenGo közösségi autói is házhoz jönnek a fővárosban. Budapest első, kizárólag elektromos flottát üzemeltető közösségi autómegosztó vállalkozása elindította új szolgáltatását, a Comfortot, amellyel már fix időpontra, a felhasználó által kiválasztott helyre, akár hosszabb távra lekötve rendelhetőek meg a cég autói.

A közösségi autómegosztás iránti igény erőteljesen és széles körben növekszik Budapesten, ami a GreenGo számára is egyre inkább lehetővé teszi, hogy az egyéni igényekre szabott fejlesztésekkel tegyék élvezetesebbé a közösségi autózást. A szolgáltató legutóbbi saját felmérése szerint a felhasználók döntő részének fontos szempont, hogy legyen a közelükben autó, amikor szükségük van rá. Jellemzően a tartózkodási helyüktől számított 100 és 500 méteren belüli séta nem okoz gondot a többségnek, hogy GreenGo-ba üljön. A nagyobb utak miatt, vagy a konkrét időpontra való érkezés kapcsán viszont a kiszámíthatóság még fontosabbá vált a greeengózók körében. A Comfort bevezetésével ennek a szempontnak megfelelve bővíti az igénybe vehető szolgáltatásai körét a közösségi autómegosztó. Az előre rendeléssel sokkal egyszerűbb, tervezhetőbb lesz bármilyen utazás. Mostantól a felhasználók Budapesten kívül is szabadabban közlekedhetnek a bérbe vett elektromos autóikkal.

A GreenGo Comfortot úgy tervezték meg, hogy a szolgáltatás akár 20 napon át tartó bérlést is lehetővé tegyen, vagy a balatoni vakációra is greengózva lehessen menni. Arra pedig külön figyelmet fordítottak, hogy a várható költségek előre kalkulálhatóak legyenek. Transzparens eljárást dolgoztak ki, aminek köszönhetően a szolgáltatással összefüggő kiadások forintra pontosan előre kiszámíthatóak. Ha például a felhasználó adott időpontban a reptérre szeretne kijutni és ehhez a GreenGo Comforton beül regisztrál előre autóra, akkor a szolgáltatás kiszállítási díját kell kifizetnie, ami 3990 Ft. Hosszabb utak tervezésekor pedig – köszönhetően annak, hogy a Comfortban napos, illetve 3, 6 és 12 órás csomagok érhetőek el – mindenki előre kiválaszthatja az autóigénye leadásakor a számára legmegfelelőbb utazási kombinációt. Például, aki 6 napra és 6 órára bérelne ki előre GreenGo-t, annak ez, díjcsomagjától függően, összesen 91.550 forintba kerülne. Az összeg pedig tartalmazza a házhozszállítás díját, a kiválasztott extrákat, a bérlés teljes díját és a 380 megtehető km-t.

Mindent egybevetve ugyanakkor ez a fejlesztés is azt a célt szolgálja, hogy a greengózás minél több ember számára kínáljon kiszámítható, a kényelmi elvárásoknak is megfelelő, reális alternatívát a taxiszással, illetve saját autóval szemben, ami a statisztikák szerint az idő nagy részében amúgyis csak kihasználatlanul áll.

Kivérezhetnek a hazai kereskedő vállalatok, ha nem váltanak digitális stratégiára

  • Ez az üzleti modell mentheti meg a magyar üzleteket a vásárlókért folytatott küzdelemben

Az elmúlt években világszerte számtalan új értékesítési csatorna jött létre, amelyek meghatározó része ma már digitális. Az e-kereskedelem robbanásszerű fejlődésének köszönhetően a piaci verseny globálissá vált, melyben a hazai kereskedők nagy részének – pár üdítő kivételtől eltekintve – sajnos óriási hátránnyal kell megküzdenie. Radó Mátyás, az augusztusban megjelent „Egységesített Kereskedelem” című üzleti szakkönyv társszerzője szerint a legtöbb hazai tulajdonú kereskedelmi vállalat még a webáruháza felépítésével birkózik, miközben már rég az üzleti evolúció egy következő szintjével, az omnichannel szemléletű értékesítés kiépítésével kellene foglalkoznia. Ez a lemaradás azt eredményezi, hogy a hazai kiskereskedelem fájdalmasan ki van szolgáltatva a környező országokból a magyar piacra belépő, erősebb versenyzőknek. Ahhoz, hogy a hazai kereskedelem helyzete pozitív fordulatot vegyen, paradigmaváltásra lesz szükség, melynek során a hazai üzletek sem kerülhetik el, hogy bizonyos értelemben technológiai vállalatokká alakuljanak át.

A túlfogyasztás korában minden eddiginél nagyobb veszélyben vannak a kereskedők

Az elmúlt 3 évben csak az USA-ban 148, legalább 100 üzletet működtető kiskereskedelmi hálózat fejezte be a működését. A változásoknak áldozatul eső szereplőkben fellelhető közös vonás, hogy alábecsülték az online kereskedelem jelentőségét és nem ismerték fel benne a versenyképességük megőrzéséhez létfontosságú faktort. A szakértő szerint napjainkban azok a piaci szereplők, akik nem tudnak túllépni a gyártók és vevők közötti „áruállomásoztató” szerepükön, jelentéktelenné válnak a vásárlók szemében. “Ambivalens érzés látni, hogy egy olyan korszakban, amikor minden eddiginél többet fogyasztunk és minden korábbinál könnyebben jutunk hozzá bármilyen termékhez, az egykor óriási piaci kapitalizációval rendelkező kereskedő vállalatok nem tudnak élen maradni a versenyben. A ma is sikeres cégek annak köszönhetően maradnak relevánsak a vásárlók szemében, hogy túllépnek az alapvető eladási gyakorlaton, és olyan szolgáltatási portfóliót alakítanak ki, amivel a vevők igényeinek, problémáinak egy szélesebb körét oldják meg.” – fejtette ki Radó Mátyás, az e-kereskedelmi tanácsadással és fejlesztésekkel foglalkozó OANDER Development Kft. egyik tulajdonosa.

Az omnichannel értékesítés túlélési stratégia lehet a klasszikus kereskedők számára

A piac jelenlegi állása azt mutatja, hogy a kereskedelem domináns pozícióit Magyarországon ma főként globális vagy regionális top kereskedők foglalják el, a hazai tulajdonú vállalatok pedig lassan, de biztosan lemaradnak ebben a versenyben. Az igazán eredményes kereskedelem mostanra egy többdimenziós és integrált játéktérré alakult, ahol a különböző csatornák erős kölcsönhatásba lépnek egymással. Azok a vállalatok, akik ezt felismerik, immár az omnichannel, azaz a „minden csatornás” megközelítést alkalmazzák, tehát arra törekednek, hogy a vásárlók számára ugyanolyan élményt nyújtsanak minden érintkezési ponton, függetlenül attól, hogy az adott csatorna fizikai, digitális vagy egyéb személyes interakció. Az omnichannel stratégia biztosítja, hogy a fogyasztók a lehető legkényelmesebb módon teremtsenek kapcsolatot a kereskedőkkel, ami napjainkban elengedhetetlen eleme a kiváló vásárlói élménynek. Ennek a kiszolgálási modellnek a bevezetése tehát egy fontos stratégiai lépés lehet a hazai kereskedőknek a vásárlókért folytatott küzdelemben.

„Az üzleti világ gyors változásainak egy leginkább kitett szektora a kereskedelem. Az értékláncok rövidülnek, amiből a kizárólag az áruközvetítéssel foglalkozó kereskedők egyre nagyobb számban kiszorulnak. Sok hazai szereplő sajnos még így sem realizálja, hogy ezek a tényezők mennyire átalakítják az üzleti környezetet. 2023-ban pusztán egy webáruház indítása már nem elég ahhoz, hogy a kereskedők relevánsak maradjanak a vásárlóik számára. Napjainkban a jövőorientált gondolkodás a teljes üzleti modell átformálásáról szól.” – hívta fel a figyelmet Radó Mátyás, az OANDER Development Kft. egyik tulajdonosa, az Egységesített Kereskedelem című üzleti szakkönyv társszerzője.

Skálázható fejlődési fázisok és a nirvána 

Amikor egy vállalat elkezdi kialakítani omnichannel szolgáltatásait, azok eleinte még igen fragmentáltak. Nem minden szolgáltatás érhető el minden csatornán, nem minden tevékenység követhető mindenhol, ahol az áruelosztási szereplőknek szüksége lenne rá és az azonnaliság élményét sem lehet mindenhol biztosítani. Az egységesített kereskedelem nirvána állapota akkor valósul meg, ha a vevők és az értékesítők minden érintkezési ponton teljes mértékben tisztában vannak a fogyasztói interakciók minden részletével, és nincs olyan szolgáltatás, amelyet ne lehetne az összes csatornán azonos minőséggel elérni és követni. Azonban, mivel az idő előrehaladtával új technológiák és szolgáltatások jelennek meg, az egységesített kereskedelem állapotának elérése állandóan kitolódik, így ez egy folyamatosan mozgó célpont, amelyhez csak közelíteni lehet, de elérni sosem. 

“A könyvünk célja annak bemutatása, hogy a kereskedelem digitalizációja nemcsak IT probléma, hanem üzletfejlesztési kihívás is. Éppen ezért a vállalatvezetők fókuszát a fizikai és digitális értékesítési csatornák közötti akadályok felszámolására, a kereskedelmi folyamatok módszeres átalakítására és összehangolására kell irányítani.” – hangsúlyozta Ocskay László, a könyv másik társszerzője, majd folytatta: “Ez az üzleti szakkönyv abban nyújt a vállalatok számára útmutatást, hogy miként lehet egy digitális kereskedelmi gyakorlatot sikeresen beilleszteni a vállalat működésének egészébe. Könyvünkben a digitális csatornákon elérhető üzletág kiterjesztések stratégiáit tárgyaljuk és mutatjuk be számos szemléletes példán keresztül, melyek mind hozzásegítik a hazai vállalkozásokat ahhoz, hogy megőrizzék versenyképességüket és relevanciájukat a dinamikusan változó piacon.

A hazai szereplők kitörési lehetőségei

Az “Egységesített Kereskedelem – Miként építenek a sikeres kereskedővállalatok összehangolt szolgáltatói ökoszisztémát?” könyv szerzői Ocskay László és Radó Mátyás, több mint egy évtizedes széleskörű iparági tapasztalat alapján vezetik az olvasót azokon a fejlődési fázisokon keresztül, amelyeket a sikeres kereskedelmi vállalatok alkalmaznak az összehangolt szolgáltatói ökoszisztémák kialakításához. A könyv rámutat, hogy az online kereskedelem nem csupán egy alternatív értékesítési csatorna, hanem egy olyan lehetőség, melynek kiaknázásával a hazai vállalatok is átfogóbb és magasabb értéket nyújtó szolgáltatásokat kínálhatnak az ügyfeleik számára.

” Úgy gondolom, hogy optimistának kell lennünk a jövőt illetően, hiszen a magyar kiskereskedőknek is megvan az esélyük arra, hogy saját előnyeinket felhasználva megkülönböztessék magunkat a piacon. Ebben a régiós terjeszkedésben előttük járó szereplők lehetnek példaértékűek számukra. Ha a hazai vállalatok a helyi beágyazottságra építve teljes körű omnichannel integrációt valósítanak meg, akkor a tisztán digitális szereplőkhöz képest vonzóbb értékajánlatot tudnak kínálni és vissza fogják nyerni a korábbi erejüket.” – fejtette ki Ocskay László az Egységesített Kereskedelem szakkönyv társszerzője.

Újabb elismeréseket kapott a K&H

  • Lipovits Ildikó a legjobb junior privátbankárok közé került
Idén is sor került a 2015 óta minden évben megrendezett Private Banking Hungary versenyre. A versenytársak szavazatai alapján dobogós lett a K&H prémium banki szolgáltatása, a K&H-s Lipovits Ildikót pedig a legjobb fiatal privátbankárok közé választották. A mostani elismerések mellett a K&H tavasszal az alapkezelők versenyében kapott két díjat, nyáron a  „Legjobb Digitális Bank Magyarország 2023” címet érdemelte ki, a közelmúltban pedig a fenntarthatóságot, környezetvédelmet népszerűsítő Greengage elismerésben is részesült a pénzintézet. 
Idén is megválasztották a magyarországi privátbanki és vagyonkezelési szakma legjobbjait. A Private Banking Hungary Díjátadón a K&H több elismerésben is részesült.

a legjobbak között a K&H szakembere
A Prémium Banking Szolgáltató kategóriában a harmadik helyet szerezte meg a K&H, mely díj a prémium szegmens kiszolgálásában legnívósabban teljesítő szolgáltatók elismerése. Az “Év junior privátbankárainak versenyében” pedig a K&H szakembere, Lipovits Ildikó elismerő oklevelet kapott.
A Blochamps Capital által 2015 óta minden évben megrendezett szakmai verseny különlegessége, hogy a versenytársak szavaznak a jelöltekre, ezzel biztosítják a szervezők az objektivitást, ami a pénzügyi szektorban eleve kulcsfontosságú tényező.

elismerések sorozatban
A K&H nemcsak a Private Banking Hungary Díjátadón szerepelt jól, az utóbbi időszakban számos elismerést kapott a pénzintézet. Még tavasszal a Privátbankár.hu gazdasági portál alapkezelőknek rendezett versenyén a K&H Alapkezelőjét két kategóriában is a legjobbnak választotta a zsűri. Az alapkezelő lett “Az év ESG alapkezelője”, emellett a K&H öko alap a legkiemelkedőbb globális részvényalapnak járó elismerést is megkapta.
A nyár folyamán a K&H Csoport elnyerte a neves brit pénzügyi szaklap, a Global Banking and Finance Review „Legjobb Digitális Bank Magyarország 2023” díját.
A közelmúltban a Kreatív online kiadója által alapított Greengage díjat pedig a K&H a pénzügyi szolgáltatások kategóriájában kapta meg. Elismerést kapott a K&H zöld lakáshitel és a “hűsítő ligetek” néven futó projekt is, amelynek keretében oktatási intézményekben ültettek fákat.

tovább ezen az úton
Valamennyi elismerés megerősíti a K&H-t és dolgozóit abban, hogy jó irányba halad a pénzintézet, és szakmailag a legkiválóbbak közé sorolják a pénzügyi szektoron belül mind a klasszikus pénzintézeti szolgáltatások, mind pedig az innováció és a fenntarthatóság tekintetében. Ez pedig az ügyfelek számára is fontos tényező.