Címlap

Magyarok Hollywoodban: az első Oscar-díj nyertesek

Az első Oscar-díjakat 1929-ben adták át, a legjobb filmnek járó nagydíjat pedig egy magyar vehette át. De nemcsak ezért kihagyhatatlan a Budapesti Klasszikus Film Maratonon a Szárnyak című film vetítése.

Az első Oscar-ceremónia aligha hasonlított a manapság megszokott monstre eseményekre: a Los Angeles-i Roosevelt Szálló Virágtermében mintegy háromszázan gyűltek össze, akik vacsorát és táncot követően vettek részt a néhány perces díjátadón, amelynek nyerteseit már hetekkel korábban kihirdették. A díjakat összesen tizenkét kategóriában osztották ki, az egyes kategóriákban pedig összesen három, vagy néhány kivételes esetben négy jelölt versenyzett, az összes jelölt között pedig szép számmal szerepeltek magyar gyökerű alkotók is.

A legtöbb jelölést a Fox Film gyártásában készült A hetedik mennyország című némafilm kapta, amelynek producere a stúdió magyar származású alapítója, William Fox volt. A film öt jelölésből hármat díjra váltott, köztük a legjobb drámai rendező kategóriában is, amelyet Frank Borzage direktor a Dübörgő élet (The Crowd) című filmet rendező King Vidor elől vitt haza, akinek nagyapja az 1848 – 49-es forradalom és szabadságharc emigráns menekültje, Vidor Károly volt. Fox producerként a Virradat című filmben is közreműködött, amely a legjobb egyedi és művészi alkotásnak nevezett kategória jelölését váltotta díjra.

A hollywoodi stúdiórendszer egyik feltalálójaként számon tartott Adolph Zukor sem hiányozhatott az első Oscar-gáláról: producerként közreműködött A hontalan hős című filmben, amely a legjobb férfi főszereplő díját vitte haza, Bíró Lajos számára pedig a legjobb eredeti forgatókönyv írójának jelölését hozta. Zukor volt a producere a Legjobb (Kiemelkedő) film díját elnyerő Szárnyak című némafilmnek is, amely így a történelem első Oscar-nagydíjának nyertese.

A William A. Wellman által rendezett romantikus dráma az első világháború idején játszódik és két pilóta történetét meséli el, akik ugyanannak a nőnek a kegyeiért harcolnak egymással. A film bővelkedik látványos repülős jelenetekben, amelyet a korabeli sajtó is méltatott, a speciális effektekért felelős Roy Pomeroyt pedig Oscar-díjjal jutalmazták érte. A Szárnyak egészen 2012-ig az egyetlen Oscar-díjas némafilm címét viselte – ekkor nyerte el a The Artist – A némafilmes című alkotás a legjobb filmnek járó díjat.

A produkció nagyszabású jellegét mutatja, hogy míg akkoriban a legtöbb filmforgatás legfeljebb egy hónapig tartott, a Szárnyak kilenc hónapon keresztül készült, és bár a film költségei folyamatosan emelkedtek, a rendező és a producerek is annyira hittek a film sikerében, hogy nem állították le a produkciót. Megérzésük beigazolódott: a filmet a szakma és a közönség is szerette, a mozikban 63 héten keresztül játszották, és egy csapásra sztárt csinált a főszereplő Charles Rogersből. A film máig fontos hivatkozási alap, 1997-ben az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Filmmegőrzési Bizottsága beválasztotta a Nemzeti Filmarchívumba, mint „kulturálisan, történelmileg és esztétikailag meghatározó” alapmű. 

A Budapesti Klasszikus Film Maraton kihagyhatatlan programja a Szárnyak vetítése, a fesztivál továbbá az Erzsébet királynővel és az AZ a bizonyos… című vígjátékkal emlékezik a filmet gyártó Paramount Stúdió alapítójára, Adolph Zukorra. A Paramount későbbi közönségsikerei közül továbbá látható a Római vakáció, a Fogjunk tolvajt!, A keresztapa és a Pomádé című nagysikerű alkotások.

Bővebben: Hollywoodi legendák: Adolph Zukor és a Paramount

VIDEÓ: 10 érdekesség Zukor Adolfról

Közel 8 milliárd forint értékben újabb fejlesztés valósult meg a Sanofi csanyikvölgyi fecskendőgyárában

  • Közel nyolcmilliárd forintos beruházást valósított meg a Sanofi a csanyikvölgyi fecskendőgyártó egységében, ehhez a magyar állam 1.2 milliárd forinttal járult hozzá. Az elmúlt 10 évben több mint 22 milliárd forint értékben valósítottak meg fejlesztéseket a telephelyen. 
  • A több mint 400 főt foglalkoztató csanyikvölgyi üzem a Sanofi egyik legmodernebb vérhígító gyártójó üzeme, valamint a fecskendőgyártás kiválósági központja országos és nemzetközi szinten egyaránt.
  • A sok esetben életmentő véralvadásgátló készítményt gyártó üzem újabb fejlesztési lépcsője hozzájárul a magyar és a világ 60 egyéb országában élő beteg gyógyszerellátásának biztosításához és fenntarthatóságához.

Európa egyik legkorszerűbb injekciógyártója a Sanofi Miskolc melletti, 1986 óta, közel négy évtizede működő csanyikvölgyi gyáregysége, mely a közelmúltban helyezte üzembe új, csúcstechnológiás, előretöltött steril fecskendő gyártósorát. A gyáregység ezzel megőrzi vezető szerepét a sok esetben életmentő, vérhígító injekciós termékek előállításában a Sanofi cégcsoporton belül, valamint elvitathatatlanul kulcsszereplője a világ vérhígító termékei gyártásának.

2020 őszén a Sanofi magyarországi leányvállalatának vezetői Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel közösen jelentették be azt a közel 8 milliárd forint értékű fejlesztést, mely a magyar állam 1.2 milliárdos támogatásával valósult meg. Az új gyártósor immár teljes gőzzel működik és napi szinten javítja a magyar betegek hozzáférését is ehhez a fontos készítményhez. 

„A tradicionálisan erős és nemzetközileg versenyképes magyar gyógyszeripar fontos szerepet tölt be a gazdaság fejlesztésében, hiszen ez az ágazat költ bevételarányosan legtöbbet innovációs célra. Az iparág nemzetközi versenyképességét világosan mutatja az erős export tevékenység, melynek éllovasa a Sanofi.” – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A Sanofi Magyarországon közel 2000 fővel van jelen, a Miskolc melletti gyáregysége több mint 400 magyar munkavállalónak biztosít megélhetést, ezzel az észak-magyarországi régió egyik jelentős munkáltatója. Csanyikvölgyben végsterilizált ampullákat, injekciókat és aszeptikusan előállított, előretöltött fecskendőket gyártanak steril környezetben, magas szintű gyártási biztonsággal és világszínvonalú technológia alkalmazásával. A kiemelkedő szakértelmet igénylő munkafolyamatok minden esetben magas hozzáadott értékű, kiemelt technológiai színvonalú termékeket eredményeznek. „Az elmúlt 10 évben több mint 22 milliárd forint értékben valósítottunk meg fejlesztéseket, ebből az elmúlt hét évben két lépcsőben két nagyteljesítményű high-tech előretöltött fecskendő gyártósor telepítése történt meg, 2,5 szeresére emelve ezáltal a fecskendőgyártó kapacitásunkat. Évente több mint 200 millió injekció egységgel járulunk hozzá betegek millióinak gyógyulásához Magyarországon és a világ mintegy 60 országában, melyekbe termékeinket exportáljuk.”  –  mondta el Dr. Mester Viktória a Sanofi csanyikvölgyi gyáregységének igazgatója. Ez a teljesítmény is hozzájárul ahhoz, hogy a Sanofi Magyarország második legnagyobb gyógyszergyártója és a 22. legnagyobb hazai exportőr vállalata.  

Hogyan kerüljük el a rossz döntést klímaberendezés vásárláskor?

Mindannyian átélhettük már azt a frusztráló érzést, amikor egy műszaki cikk vásárlása közben úgy röpködnek körülöttünk a szakmai kifejezések és rövidítések, mint hópelyhek a viharban, és a végén csak még tanácstalanabbak lettünk. Cikkünk segít leegyszerűsíteni a klímavásárlást.

Egy klímaberendezés vásárlása hosszú évekre szól. Természetes, hogy egy ilyen fontos beruházásnál mindenki szeretne jól választani. A döntés súlyát növeli, hogy ma többet használjuk a klímát, mint a korábbi években, és nem csak hűtésre. Az energiaárak emelkedése miatt alig találunk klímaberendezést fűtő funkció nélkül. Egy ilyen, tartósan üzemelő berendezésnél különösen fontos, hogy komfortosabbá tegye az életünket és energiatakarékos legyen.

Ennyit kell tudni az energiatakarékosságról

Ma az egyik legfontosabb, egyben legegyszerűbb kérdés egy klímaberendezéssel kapcsolatban az energiatakarékosság. Ugyanis az EU által kötelezővé tett energiacímke a napnál is világosabban segít a döntésben. Ezen az elektronikus berendezések összes jellemzője egy, egyszerűen megérthető értékelésben van összesítve; nem kell külön COP és EER értéket vagy teljesítményt számolni.

„Az EU-ban csak inverteres technológiájú klímákat lehet forgalomba hozni, ezek pedig legalább A energiaosztályúak. Az A+ energiaosztály jó, az A++ nagyon jó, a csúcsmodellek pedig az A+++ besorolás alá tartoznak. Az energiaosztály azonban megmutatkozik az árban is, ám ha tehetjük, válasszunk minél magasabb energiaosztályú berendezést, mert megfelelő telepítés és tartós használat mellett megéri” – mondja Medgyesi Tamás, épületgépész-mérnök, a Polar komfortklimatizálási szakértője.

Mit tehetünk, hogy ne legyen gáz a fűtéssel?

A földgáz árának emelkedése miatt mára általános igény, hogy a klímával rendelkező lakásban olyan klíma kerüljön, amely nem csak hűteni tud a forró nyári napokon, hanem a hűvös őszi és téli napokon is fűteni tud, és télen rá tud segíteni a fűtésre vagy akár át is veheti a szerepét.

Ha fűtésről van szó, egyáltalán nem mindegy, milyen berendezést szereltetünk a lakásba. Egy fűtő funkcióval is rendelkező klímaberendezés választása annyiban nehezebb feladat, hogy a hűtési és fűtési teljesítmény eltérhet. Ezt már csak kisebb számmal és betűvel tartalmazza az amúgy nagyon egyszerűen kiértékelhető energiacímke. Ha jól választunk, komfortos életet jelent, ha rosszul, akkor egy ki-bekapcsoló berendezéssel kell küzdenünk.

„A négyévszakos klíma vásárlásakor nem csak arra kell figyelnünk, hogy ne vegyünk túl kis teljesítményű egységet. Ha egy szobába túl nagy klímát telepítünk, akkor az nagy huzatot generál. Emellett elveszíthetjük az invertertechnológia garantálta energiamegtakarítást is a klíma ki-bekapcsolgatása miatt,” – mondja Medgyesi Tamás.

Egy átlagos lakásban jól meg lehet becsülni a légköbméter alapján a szükséges hűtőteljesítményt, de a fűtésnél már más a helyzet. Egy sokat használt konyhában vagy egy jól szigetelt szobában a fűtő klímával már más értékek jönnek ki. A legjobb megoldás, ha szakemberrel kiszámoltatjuk, milyen teljesítményű berendezésre van szükségünk.

A Polar szakértője szerint a legjobb, ha kikérjük egy megbízható szakember véleményét a vásárlás előtt, vagy eleve olyan helyen vásároljuk a klímát, ahol a berendezés árában benne van a helyszíni szemle. Ám vigyázzunk, válasszunk szakembert körültekintően.

Szerelőt fogtam, nem ereszt

A folyamatnak van egy utolsó pontja, ahol el lehet hibázni a döntést. Bár a klímaszerelés engedélyköteles tevékenység, még így is bele lehet futni kontár szerelőkbe. Szerencsére a regisztrációs számuk az interneten is ellenőrizhető egy perc alatt, a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság honlapján található, térképes képesített vállalkozás kereső segítségével. Olyan vállalkozót, aki ilyen számot nem tud felmutatni, nem szabad megbízni.

Figyelmeztető jel lehet, ha a szerelő nem akar velünk, az ügyféllel együttműködni, hanem a neki kényelmes megoldás kiépítését „szorgalmazza”. Illetve extrém esetben olyan szerelővel is találkozhatunk, aki a megfelelő szerszámok nélkül érkezik. Mindkét esetben tanácsos másik szakembert keresni.

Klímát nem egy-két évre vásárol az ember. Olyan partnert keressünk, aki öt-hat év múlva is elérhető lesz, ha esetleg szerelni vagy bővíteni kell a rendszert. Végül pedig kérjünk számlát, és tegyük is el, mert anélkül nem tudunk garanciát érvényesíteni.

Tud-e suttogni a ventilátor?

A klímavásárláskor gyakori félelem, hogy a berendezés hangos lesz. „Egy jó minőségű klíma hangnyomása, azaz zajszintje, a berendezéstől egy méterre mérve 20 decibel alatt van. Ez a suttogásnak vagy egy csendes könyvtári olvasóterem zajszintjének felel meg. Ezt az értéket szintén az energiacímkén találjuk” – magyarázza a Polar komfortklimatizálási szakértője.

Összehasonlításképpen, a normális beszélgetés már 60 decibeles hangnyomást jelent. Jó tudni, hogy a hangnyomás a távolsággal arányosan logaritmikus skálán csökken, magyarul, egy hangforrás decibelben kifejezett hangnyomása és a hangosság érzetünk nem fedi egymást. Ezért nem csak az alacsony zajszintű klímaberendezés kiválasztása, hanem a megfelelő elhelyezés is fontos.

A legjobbak közé emelték a Pápai Hús termékeit

  • Érték és Minőség Nagydíjat kapott a cég két terméke

Újabb szakmai elismerést és így szakmai védjegyet nyert el a Pápai Hús Kft. két népszerű terméke. Idén a húsipari vállalat Esterházy sonkája és a Papa de Vega natúr szendvicsfeltét is megkapta az Érték és Minőség Nagydíjat. A cég vezetői szeptember 7-én, az Országházban vehették át az elismerést.  

Az idei Érték-és Minőség pályázaton három díjat is elnyert a leginkább sonkáiról ismert Pápai Hús Kft. Az egyik kitüntetett termék, a tradíciót képviselő Esterházy sonka, amely a Mestersonka termékcsalád egyik legnépszerűbb tagja. A bőrös megformált sonkakészítmény sertés frikandóból készül. A terméket a Pápai több kiszerelésben is szállítja a 2,3kg-os daraboktól kezdve egészen a 90 g-os, védőgázas csomagolásig, ami hozzátárul a termék sikeréhez. 

A másik díjazott termék, az innovációt tükröző Papa de Vega natúr szendvicsfeltét, amely nemcsak húsmentes, de teljesen allergénmentes is, azaz sem szóját, sem laktózt, sem glutént nem tartalmaz. A húshelyettesítő termékek íze nagyon hasonló a húsos megfelelőjükhöz. 

A vállalat számára kifejezetten örömteli, hogy idén, a 2023-as évben és ilyen megosztásban sikerült díjat nyernie. A fennállásának 110. évfordulólóját ünneplő cég a tradíció és az innováció ötvözésében hisz, ezek a termékportfóliójuk és gyártási technológiájuk alakításának meghatározó elemei. A hagyományok és hazai ízek megőrzése mellett, kiemelt figyelmet fordítanak a folyamatos fejlesztésre és ezáltal az éppen aktuális fogyasztói trendek lekövetésére. 

Utóbbinak a része, hogy vegán termékekkel is jelen vannak a piacon, sőt, ezen a téren úttörőnek tekinthető a vállalat. Ebben a szegmensben a 2020 óta tartó portfóliófejlesztés sokszor nehéz feladatnak bizonyul, de a cég töretlenül hitt a hosszútávú sikerben. Ezért külön érdem, hogy a Papa de Vega szeletelt vegán szendvics feltét, az ÉMI Nagydíj mellett, kiérdemelte a Hajnal Húskombinát Kft. különdíját, a Hajnal László Emlékdíjat is. 

„Társaságunk számára a legfontosabbak az elégedett fogyasztók, amely alapja a bizalom. Amellett, hogy prémium minőségű termékeket kínálunk számukra, készítményeink minőségét a szakmai elismerésekkel is szeretnénk alátámasztani. Az Érték és Minőség Nagydíj elnyerése pontosan ezért ekkora öröm cégünk számára, hiszen a munkánk elismerés a fogyasztóink számára is visszajelzés arról, hogy ha a Pápai Hús termékeit teszik kosaraikba, jól választanak.” – mondta Szappanos Péter, a Pápai Hús Kft. ügyvezetője.

Az Érték és Minőség Nagydíj mérce és útmutató a gazdasági életben. Az elismerést kizárólag a magas és megbízható minőséget produkáló márkák és gyártók nyerhetik el. A tanúsító védjegyet kiérdemlők hazai és világpiaci szinten is kiemelkedőnek számítanak, a gazdasági körforgás számottevő résztvevő. A pályázat célja, hogy a résztvevők bemutassák termékei és szolgáltatásaik kvalitásait és kiemelkedő színvonalát. Az audit során független zsűri a céget, a termékeket, azoknak csomagolását, dokumentációját, a feltüntetettekkel megegyező hatásspektrumát, valamint lokális és globális piaci beágyazottságát is vizsgálta. Ezek mellett felülvizsgálta a pályázott készítmények környezetre gyakorolt hatását is.

Sok hűhó semmiért?

Szeptember második hétvégéjén szervezik meg a tizennyolcadik G20-as csúcstalálkozót az indiai Újdelhiben. A G20-ak csoportja együttesen a globális gazdasági teljesítmény 85 százalékát, a nemzetközi kereskedelem 75 százalékát és a világ népességének kétharmadát képviseli. A résztvevők között számos éles ellentét feszül, amelyek miatt akár eredménytelenül is záródhat a rendezvény.

További részletek IDE kattintva olvashatók.

Egyre nagyobb az átfedés az ügyfélszolgálat és a közösségimédia-kezelés között

7 ok, ami miatt érdemes call centerre bízni a közösségimédia-platformok kezelését

Évről évre egyre közelebb kerül egymáshoz a klasszikus ügyfélszolgálat és a közösségimédia-felületek kezelése. Amint az ügyfelek egyre nagyobb része próbálja a közösségi platformokon közvetlenül felvenni a kapcsolatot az adott márkákkal, az adott felületeket kezelő médiaügynökségek egyre több ügyfélszolgálati feladatot látnak el. Ugyanakkor call centerek is mind gyakrabban kapnak olyan megbízásokat, hogy a megbízó cég ügyfélszolgálatának ellátásán kívül teljeskörűen menedzseljék a közösségimédia-felületeket is.

A fogyasztók legalább négyötöde, a 18-34 év közöttiek 95 százaléka használja arra a közösségi médiát, hogy kapcsolatba lépjen a márkákkal, és a kedvező tapasztalataik alapján 59 százalékuk vallja, hogy ezek a platformok könnyebbé tették számukra az ügyfélszolgálati kommunikációt. Ma már a kisvállalatok körében is világszerte több mint 50 millió cég tartja a Facebookon keresztül a kapcsolatot az ügyfeleivel.[1] A call centerek által végzett közösségimédia-kezelést a vállalatok az alábbi okok miatt választják:

Hosszú, akár nonstop nyitva tartás

A call centerek általában napi 16 vagy akár 24 órában is nyújtanak ügyféltámogatást, gyakran a hét minden napján. Emiatt

  1. a megkeresésekre időben, gyakran tudnak reagálni
  2. nagyobb eséllyel kezelhetnek időben potenciális krízist magában hordozó problémát, posztot, kommentet vagy épp egy megjelölést

Kiterjedt szaktudás és termékismeret

Az ügyfélszolgálati folyamatok hatékony kezelése elengedhetetlenné teszi a termékek, valamint az ügyfelek igényeinek beható ismeretét. Különösen olyan esetekben, amikor az ügyfélszolgálati problémamegoldó feladatokhoz értékesítési tevékenység is kapcsolódik. Emiatt

  1. rendkívül gyors reakcióidővel képesek a közösségi médiában kezelni a megkereséseket
  2. az ügyfelek minden csatornán azonos típusú, konzisztens válaszokkal találkoznak

Költséghatékonyság

A különböző típusú ügyfélszolgálati tevékenységek egyre nagyobb átfedése miatt a teljes rendszernek egyetlen szolgáltatón keresztül zajló működtetése

  1. hatékonyabbá teszi a folyamatokat és optimalizálja a költségeket
  2. növeli az első hívásban megoldott problémák (first call resolution) arányát. A call centerek fontos mérőszáma ez, mivel akár 1 százalékpontos javulás ezen a téren több százaléknyi csökkenést is eredményezhet a működtetés költségeiben

Csúcstechnológia

A call centerek alapfeladatuk ellátása során is egyre szélesebb körben alkalmazzák a mesterséges intelligenciát (AI).

  1. Az egyszerűbb kérdések kezelése mellett az AI hatékonyan képes kezelni a közösségi médiában felmerülő olyan egyszerű feladatokat is, mint például a lájkok, emojik, rövid kommentek elhelyezése

„Természetesen egy contact center és egy marketingügynökség számos kompetenciája jelentősen eltér, így egy-egy cég a gyakorlatban saját szempontjainak megfelelően bízza meg egyiket, másikat vagy mindkettőt az ügyfélszolgálati, illetve a közösségi média kezelését érintő feladatokkal – magyarázta Juhász Zsolt Máté, az United Call Centers ügyvezető igazgatója. – Ahol azonban a hangsúly az ügyfélszolgálati tevékenységen van, a modern kiszervezett vállalatok bizonyulnak versenyképesebbnek.”

Petőfi x Szendrey: szabadakarat

A reformkor első „celeb párja”, Petőfi Sándor x Szendrey Júlia különc szokásait, egymásnak jutott két évük felfokozott érzelemvilágát, a véleményformáló szerepük jelentőségét húzza meg tengelyül és mesél köré egy térben és időben is szabadon mozgó, koncerthangulatú történetet, a hamarosan színpadra kerülő szabadakarat>>>> című előadás.

A csak néhány napra tervezett „pop-up produkció” bemutatója október 21-22-én lesz a fővárosi Erkel Színházban, a főszerepben – mások mellett – Schoblocher Barbarával, Ember Márkkal, AKC Misivel és Filoval.
 
A három idősíkon, különböző helyszíneken játszódó cselekmény (1849. júniusától 1850 nyaráig, 1839-1841-ig és 1848 júliusától 1849 júniusáig) legfőképp arra keresi a választ, ki vagy kik felelősek azért, hogy a lánglelkű, de gyenge fizikumú költőt újra meg újra a csatatéren találjuk. Nem is csak a szabadság/szerelem viaskodik a lelkében, de a feloldhatatlannak látszó dilemma is: karddal vagy tollal szolgálhatja-e jobban a hazát? 

„A kor ünnepelt költője egy mindennel szemben (is) lázadó, extrém önkifejező, de mélységesen önkereső figura.

A darab nem a mainstream Petőfit mutatja be, hanem az identitását kutató huszonévest, aki akár a korunk fiatalja is lehet” – mondja Almási-Tóth András, a szabadakarat>>>> rendezője, aki a szövegkönyvet is jegyzi. „A közismert énekesek színpadi jelenléte, a koncertszerű előadásmód kiragadja a sztorit a hagyományos színházi előadások, musicalek konvencióiból.

A fizikai színház kifejező eszközeinek segítségével egy olyan színpadi szövetet szeretnénk létrehozni, amiben ugyan fellelhető az átélhető emberi történet, de a jelenetek ritmusa sokkal közelebb áll a mai fiatal generáció vizuális kultúrájához, az Insta- és Tik-Tok videók tempójához és látványvilágához” – mondják az alkotók. 

“A darab zenei világa egyfajta “Gen Z koktél”, melyben a mai pop-rock és alternatív rock friss hangzása és az újhullámos magyar rap tökéletesen megfér egymás mellett.  A szabadakarat>>>> tehát a legfiatalabb generáció zenei nyelvén meséli el Petőfi Sándor és Szendrey Júlia történetét, mégis generációkon túlmutatva mindenkihez szól és kísérletet tesz arra, hogy új arculatával kiterjessze a magyar zenés színház műfaji kereteit” – mondja Bella Máté, a darab zenei producere.

„A „szabad akarat” nem csupán, mint a reformkor alapvető mozgatórugója jelenik meg, de az előadás befogadója, a nézők számára is egy üzenet, hogy az idősíkon előre és vissza ugráló jelenetekből, a próza és a zenés műfajok elegyéből mindenki szabadon, önmaga állítsa össze a történetet, amiben a gyakorta megjelenő videók, a pixelesen összerakott díszletek és a prózai részek és a karakteresen elváló műfajú zenei betétek adhatnak kapaszkodót. A szabadakarat>>>> egy olyan, újszerű színházi élményt kínál, melynek végén mindenki a saját maga által megélt történetet viheti majd haza”- meséli Illés Gabriella, az előadás producere, aki hozzátette: nagy megtiszteltetés az idén 10 éves TulipánTündér Produkció számára, hogy a Petőfi Sándor bicentenáriumi emlékévben lehetőséget kaptak az Nemzeti Kulturális Alaptól a történet színpadi feldolgozására. 
 
A darab egyik prózai főszereplője Staub Viktória színművész, aki 2018-ban még alig kezdte el a színművészetit, máris szerepet kapott az Aranyélet harmadik évadában, aztán óriásit alakított A játszma című krimiben, legutóbb pedig A Király című sorozatban láthattuk. A prózai Petőfit pedig Tóth Mátyás ifjú színművész alakítja, akinek alternatív színházi kezdeményezések, bábos projektek, klasszikus nagyszínpadi előadások és nemzetközi filmes munkák határozták meg eddigi pályáját.

A darab énekes főszereplői, Júlia szerepében Schoblocher Barbara, a Blahalouisana együttes egyik alapítója és kezdetektől fogva frontember-énekese, Petőfit pedig Ember Márk énekli, aki a főiskola alatt és után a Vígszínházban, majd később a Tháliában játszott. A Grund – vígszínházi fiúzenekar énekese, és a Pál utcai fiúk musical-ben az idősebb Pásztor alakítója.

A történetmesélés során markáns karakterrel, egy újhullámos zenei vonallal jelennek meg a mai, fiatal generáció kommentjei, két előadó tolmácsolásában: AKC Misi (Vellinger Mihály)  a magyar trap egyik legismertebb arca, rapper, producer és dalszerző is egyben, valamint Filo (Fuchs Benjamin) a magyar underground zenében már jól ismert előadó, akit a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon az Eltörölni Frankot c. filmben nyújtott alakításáért Starlight-díjjal tüntették ki 2021-ben. 

További szerepekben láthatjuk Mertz Tibort, Ruzsik Katát, Kiss Péter Balázst és Száraz Dénest is.

A darab írója és rendezője Almási-Tóth András, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett, Vámos László-díjas színházrendező, akinek számos zenés színpadi mű fűződik íróként és rendezőként is a nevéhez, a múltban pedig több sikeres produkcióban dolgozott már együtt a szabadakarat>>>> zenei producerével, az Erkel Ferenc és Bartók-Pásztory-díjas Bella Mátéval, aki társszerzőként Jancsó Gábort (Blahalouisana) és Furák Pétert (Follow the Flow) kérte fel maga mellé. 

A dalszövegeket Hujber Szabolcs, Artisjus-díjas dalszövegíró jegyzi. A darab dramaturgja Szokolai Brigitta. 

A díszlet és látvány Rajcsányi Balázs, Bass Awards silver és bronze díjas díszlettervező munkája, a jelmeztervező Kiss Márk, aki 2022-ben az „év Stylistja” volt. A darab koreográfusa pedig a Harangozó Gyula-díjas koreográfus, táncművész, Kulcsár Noémi. 
 
A darabot a TulipánTündér Produkció viszi színpadra, producere Illés Gabriella. Megannyi népszerű produktum köthető már a nevükhöz, számos eddigi sikereik között olyan produkciók szerepelnek, mint a Broadway látványvilágát idéző ÁLOMUTAZÓ színházi show, a Szabó Győző droggal folytatott küzdelmeiről szóló TOXIKOMA film, vagy éppen a TV2-n futó Hazatalálsz c. napi sorozat. 

A cég koprodukciós partnere a MySpace Produkció, társproducerei Lutter Imre és Korompai Gábor.

Horvátország hatalmas fölénnyel vitte az egész a nyarat a magyaroknál

Végig vezetve hatalmas fölénnyel nyerte az egész nyarat Horvátország a magyarok körében a legnépszerűbb úti célok között. Az olasz és görög tengerpartot is sokan választották, az utazók zöme Európán belül ment nyaralni, majdnem felük valamelyik szomszédos országba – derül ki a Bank360.hu utasbiztosítást kötők adatai alapján készült összesítéséből. A statisztika szerint a biztosításkötést jellemzően az utolsó napokra hagyjuk, de ezt már könnyen meg is tehetjük. 

A Bank360.hu oldalán június és szeptember között megkötött utasbiztosítások alapján Horvátországot a külföldre utazók 33 százaléka választotta idén a nyári hónapokban, vagyis többen utaztak ide, mint a második és a harmadik legnépszerűbb országokba összesen. A második helyen az egész évben népszerű Olaszország végzett 14 százalékkal, a harmadikon pedig Görögország, 9 százalékkal. 

A nyár tengerparti bajnokait a negyedik helyen Ausztria követi,  majd egy újabb főleg tengeri úti cél,  Spanyolország következik az ötödik helyen. A legnépszerűbb Európán kívüli ország az Amerikai Egyesült Államok volt, de az első húszba nem fért be. Ezekbe az államokba az elmúlt három hónapban biztosítást kötők 87 százaléka utazott. 

Kétharmad a tengerpartra vágyott

Az utazók közel kétharmada (65 százalék) tengerparti nyaralásra kötött biztosítást. A városnézést 25 százalék választotta programként, a fennmaradó 10 százalék pedig megoszlott az üzleti útra induló és az extrém sportolók között. 

A nyári hónapokban a többség autóval utazott, 55 százalék így közelítette meg az úticélt. Figyelembe véve, hogy az utazók 46 százaléka valamelyik szomszédos országba ment, ez az arány érthető. Repülővel az utasbiztosítást kötők 32 százaléka utazott, vonattal vagy busszal 10 százalék, motorral pedig 2 százalék vágott neki az útnak. 

Párban és egyedül utazunk legtöbben

A legtöbb utasbiztosítást egy vagy két főre kötötték meg az utazók: 35 százaléknak a kötvénye két főre szólt, 25 százalék viszont egyedüli utasként szerződött. Három vagy négy főre összesen az utasbiztosítások 33 százaléka szólt. 

A legtöbb biztosítást több mint egy hétre, nyolc napra kötötték meg, ez minden ötödik kötvényre igaz volt a nyári hónapokban. Ennél rövidebb, ötnapos utakra az utazók 14 százaléka szerződött. A rövidebb, egy-két napos utazásokra az elmúlt három hónapban mindössze 5 százalék kötött utasbiztosítást. Az utazók többsége (51 százaléka) legalább hét napos utazásra kötött szerződést. 

Már az utolsó napokra hagyjuk a biztosítást

A biztosítás megkötése és az elutazás időpontja között átlagosan 4,5 nap telt el a nyári hónapokban, vagyis a többség az utolsó napokra hagyta a biztosítás megkötését. Egy nappal az utazás előtt az utazók 34 százaléka intézte el a szerződést, 18 százalékuk pedig az utazás előtt közvetlenül, már az indulás napján. Összességében háromból két biztosítást legfeljebb két nappal az elutazás előtt kötöttek meg az utazók a Bank360.hu oldalán. 

Akár 150 ezer forintot is megér a biztonság

A legdrágább biztosítást csaknem 180 ezer forintért több személyre nevére kötötték egy extrém sportolási célú, tíz napos dél-afrikai utazásra. Az Amerikai Egyesült Államokba számos százezer forint feletti szerződés jött létre, ezek több hetes vagy hónapos, fele-fele arányban üzleti vagy városnézős utazások.

A legolcsóbb biztosításokat 599 forintért egynapos ausztriai utakra igényelték buszos vagy vonatos közlekedéssel. Az utasbiztosítások átlagos díja 12 074 forint, az egy főre eső napidíj pedig 740 forint volt. 

Idén is nyissuk meg közösen az színházi évadot!



Egy napra kiürül az autóktól zsúfolt Déryné köz és a parkolók helyére ideiglenesen gyermekfoglalkoztatók (kézműves sátor, arcfestés, sakk-sarok, stb.) és ugrálóvár kerül, ahol változatos programokkal várunk minden kedves érdeklődőt.
14 órától interaktív játékokon, zenés, táncos, családi programokon vehetnek részt az ide látogatók. Nézőink idén is bepillanthatnak a színfalak mögé a színház művészeinek vezetésével.

https://mcusercontent.com/b1f5bdb0831262cf0c8094617/images/b3f5575f-de86-1eac-7604-4e0af30e7039.jpg

ÉVADKÖSZÖNTŐ UTCABÁL A SZÍNHÁZ ELŐTTI TÉREN – ÉVADNYITÓ KICSIKNEK ÉS NAGYOKNAK Program:
 
2023.szeptember 16. (szombat)
14.00-18.00
 
József Attila Színház (1134 Budaest, Váci út 63.) – A színház előtti téren
14.00 Köszöntő
Nemcsák Károly, igazgató köszönti a megjelenteket, majd ezt követően átadja a szót a délután háziasszonyainak: Fehér Anna és Pikali Gerda színművészeknek, akik ismertetik a programot.
 
14.10-14.30 Mesekoncert 
Közönségkedvenc mesék slágerré vált dalait hallgathatjuk Szucskó Noémi és Brunczlík Péter előadásában.
 
14.30-15.10 Tündérmese
Jónás Andrea és Blazsovszky Ákos játékmesterek vezényletével játékos feladatok közös végrehajtásával barangolhatunk be egy manók lakta mesevilágot.
 
15.15-15.45 Vértestvérek
A színpadon ízelítőt adunk következő évadunk első nagyszínpadi bemutatójából, a Vértestvérek című előadásunkból.
A Johnstone ikrek történetét feldolgozó Vértestvérek különös musical. A londoni premier évében, 1983-ban elnyerte a legjobb új musicalnek járó Laurence Olivier-díjat. Ezzel vette kezdetét a darab 24 évig tartó töretlen sikere: a West End történetének harmadik leghosszabb ideig futó musicalje. A neves brit szerző, Willy Russell zenés művét szeptember 30-ától láthatja a közönség a József Attila Színház Nagyszínpadán, Lengyel Ferenc rendezésében.
 
Fellépők: Pikali Gerda, Chajnóczki Balázs, Fekete Gábor, Lukács Dániel, Horváth Csenge, Horváth Sebestyén Sándor, Kékesi Diána, Veres Dóra, Vianello Julia, Czakó Gábor, Horváth Ádám, Jakab Roland, zongorán közreműködik Kéménczy Antal

https://mcusercontent.com/b1f5bdb0831262cf0c8094617/images/f40cd6e8-068f-8986-d61b-a13d7ffd7912.jpg

15.45-16.15 Made in Hungária házibuli
Tartson velünk egy igazi házibuliba! Amellett, hogy ízelítőt adunk előző évadunk közönségkedvencéből, a Made in Hungáriából, társulatunk tagjai közül többen csatlakoznak és előadásukkal reményeink szerint fokozzák a rockabilly hangulatot.
 
Fellépők: Fekete Gábor, Lukács Dániel, Horváth Csenge, Kulcsár Viktória, Chajnóczki Balázs, Fila Balázs, Zöld Csaba, Veres Dóra, Czakó, Gábor, Horváth Ádám, Jakab Roland
 
16.15-17.00 Társulati karaoké és kvízparty
Moderátor: Hargitai Iván, színházunk művészeti vezetője és Kéménczy Antal, zenei vezetőnk
Résztvevő művészeink: Blazsovszky Ákos, Chajnóczki Balázs, Fehér Anna, Fekete Gábor, Fila Balázs, Horváth Csenge, Horváth Sebestyén Sándor, Jónás Andrea, Kulcsár Viktória, Kónya Merlin Renáta, Kovalik Ágnes, Lábodi Ádám, Lukács Dániel, Pikali Gerda, Quintus Konrád, Szabó Gabi, Zöld Csaba
 
17.00-17.30  Alcor zenekar koncert – a délután záróprogramja társulati tagjaink által alapított zenekar koncertje. Szucskó Noémi, kelléktárvezetőnk, Blazsovszky Ákos, társulati tagunk, Pethő Dávid, ügyelőnk és barátaik: Nagy Szilvia, Sarkantyú Miklós saját szerzeményeiket adják elő.
 
17.30 Tombolasorsolás, zárás – számos meglepetéssel, kedvezményes jegy-és bérletvásárlással, értékes ajándékokkal várjuk az egész családot!
 
József Attila Színház (1134 Budaest, Váci út 63.) – Nagyszínpad
19.00 Szibériai csárdás – a nap zárásaként 2021/22-es évadunk közönségkedvenc előadása, a Szarvasi Vízi Színházban megrendezésre kerülő XIII. Magyar Teátrum Nyári Fesztivál legjobb előadás cím friss nyertese lesz látható. Az előadáson való részvétel jegyvásárláshoz kötött, a többi programon a részvétel ingyenes.
 
Szeretettel várjuk!
 
A programváltozás jogát fenntartjuk.
Az aktualitásokról online felületeinken folyamatosan tájékoztatást adunk. 

https://mcusercontent.com/b1f5bdb0831262cf0c8094617/images/4249c6f4-8ed5-54d3-71e4-b52cf667eff9.jpg


Kérdéseivel keresse Pénztárunkat, illetve Szervezési osztályunkat bizalommal.
 
József Attila Színház l Szervezés és Jegypénztár
1134 Budapest, Váci út 63.
Telefon: +36 1 320 5877; +36 1 270 7514
Nyitvatartás:
H-P: 10:00-18:00, előadásnapon 21-ig.
Sz-V: 13:00-18:00, esti előadásnapon 21-ig.


Jászai Mari tér l Pavilon jegyiroda
1137 Budapest, Jászai Mari tér 1.
Nyitvatartás:
K: 10:00-18:00

Várjuk szeretettel előadásainkon!

A BETON ÉS A GRÁNIT OKOZTA A SZOMSZÉDOS REISCHSBRÜCKE ÖSSZEOMLÁSÁT

Több mint 10 000 éve foglalkozunk építkezéssel, és fantasztikus tudású mérnökemberek segítségével elképesztő komplexumokat húztunk fel szerte a világban. Sajnos azonban a legprecízebb tervezésbe is becsúszhat kisebb-nagyobb, vagy egyenesen végzetes hiba, így a világ minden részéről érkeznek időnként hírek építkezési szerencsétlenségekről (csak ezen a nyáron: Indiában, a Gangesz fölött épülő négysávos híd másodjára esett össze, júliusban New Yorkban egy daru kapott lángra, majd csapódott bele egy épületbe, nemrégiben pedig szintén indiai építkezésen dőlt össze egy daru, tíz életet követelve). Egy dokumentumsorozat Hatalmas mérnöki hibák címmel – itthon a Viasat Explore csatorna vetíti szeptember 7-étől csütörtökönként 21 órától, és már az előzetese is igen látványos – az ilyen építkezési tragédiákat vizsgálja, tervezők, szemtanúk és szakértők bevonásával, és többek között egy egészen közeli építmény, a bécsi Reichsbrücke 1976-os összeomlását is bemutatja.

Budapesthez hasonlóan a Duna Bécset is kettészeli, így a folyón átívelő hidak ott is kritikus szerepet játszanak. A Reischsbrücke, azaz a Birodalmi Híd első változatát az 1870-es években építették meg. Vasból készült és lovaskocsik, valamint gyalogosok számára egyaránt ideális volt, de ahogy modernizálódott a közlekedés, már túl keskenynek bizonyult a motorizált forgalomhoz. Az 1930-as években így egy új, szélesebb hidat építettek: egy ikertartókon álló lánchidat, kétpályás villamosvonallal kiegészítve, sőt gáz- és elektromos áramvezetékek is futottak rajta.

A Reischsbrücke függesztéséhez használt láncokat nem a Duna két partjához rögzítették, hanem a hídtesthez, így a híd teljes súllyal a pilonokra nehezedett, ezért azoknak biztos alapon kellett állniuk. 40 évig így is történt, de aztán 1976. augusztus 1-jén a híd váratlanul összeomlott. Szemtanúk arról számoltak be, hogy a hídtest remegni, hullámozni kezdett, aztán az egész belecsúszott a Dunába. A katasztrófa hajnalban történt, így csak egy üres busz és egy furgon haladt át éppen rajta – a busz sofőrje túlélte a zuhanást, a furgon 22 éves vezetője viszont nem.  Nappal egyébként óránként átlagosan 18 000 ember kelt át a Reischsbrückén…

De mi okozta? „A hídfőhöz felhasznált beton minősége nem volt olyan jó, mint várták. Összezsugorodott és megvetemedett, ennek eshetőségével akkoriban nem számoltak” – magyarázta Dietmard Adam geotechnikai mérnök a Hatalmas mérnöki hibák stábjának. A beton a sok-sok éven át ránehezedő súlytól megereszkedett. A problémákat az alapzat gránitból készült burkolata tetézte, amit nem látták el védőréteggel, és mivel a gránit alapvetően lukacsos, oda beáramlott a Duna vize és belülről kezdte el erodálni a betont. A betonhoz felhasznált cement egy része mészkőből készült, a víz pedig 40 év alatt elmosta azt, ezáltal az alapzat vészesen meggyengült. A katasztrófában az a legszívszorítóbb, hogy nem lehetett előre látni – még egy rendkívül alapos ellenőrzés sem szúrta volna ki a hibát, hisz anélkül nem lehetett volna feltárni alapzat betonját, hogy ne károsítsák súlyosan azt.

A város nem maradhatott híd nélkül: a harmadik Reischsbrücke mindössze négy év alatt készült el, és alaposan túlbiztosítottak, hogy a katasztrófa ne fordulhasson elő még egyszer. Az új hidat az úgynevezett szekrénytartós technológiával építették meg, amely nem csupán masszív, de jóval nagyobb a teherbírása is, továbbá üreges felépítése miatt könnyen ellenőrizhető, így remélhetőleg több száz évig kitart majd.