Címlap

K&H: Szólíts a nevemen!

 

  • a „Kate&MI”-kutatás arra kereste a választ, hogy szeretjük-e a mesterséges intelligenciát
Szinte mindenki hamar felismeri, hogy nem egy emberrel társalog, hanem mesterséges intelligencia-alapú digitális asszisztenssel áll szemben – derül ki a K&H „Kate&MI” kutatásának eredményeiből. Az ilyen megoldásokat kipróbálók több mint fele elégedett az új megoldással: a legtöbbjüknek részben vagy teljesen sikerült megoldania a problémáját, vagy érdemi választ kapott a kérdésére.
A K&H tavaly év végén vezette be mobilbankjába Kate-et, a magyarul beszélő, egyetlen hangalapú digitális pénzügyi asszisztenst, aki már eddig is az ügyfelek számtalan problémájának megoldásában tudott segédkezni, de közben folyamatosan tanult is. Az informatikai szakemberek a szó szoros értelmében tanították a mesterséges intelligenciát, hogy felismerje, értelmezze a hozzá érkező kérdéseket, utasításokat, és aztán megoldást is adjon rájuk – ha máshogy nem, úgy, hogy elvezeti az érdeklődőt a megfelelő menüponthoz, ahonnan már könnyedén tovább tud lépni.
Nem egészen egy évvel a bevezetése után, idén szeptembertől Kate már magyar nyelven elhangzó kérdésekre, utasításokra is tud reagálni. Képes például – egyedüliként a magyar piacon – magyar hangalapú utasításra forintátutalást végrehajtani.

Kate tanul, a fejlesztők okulnak

De vajon mennyire nyitott a magyar közönség a MI-alapú digitális asszisztensek szolgáltatásaira? Mennyire fogadja el, hogy egy számítógépes megoldással működik együtt, nem egy hús-vér ügyfélszolgálati munkatárssal? Milyen területeken táplálnak nagyobb bizalmat a digitális asszisztensbe, és hol kell még az irányába tanúsított ügyfélbizalmat növelni? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a K&H „Kate&MI” kutatása.

A K&H megbízásából készült online kérdőíves felmérés az NRC NetPanel segítségével 2023. szeptember 4-e és 12-e között készült egy 1000 fős mintán. A kutatási eredmények nem, korcsoport, iskolai végzettség, valamint lakóhelytípus és régió szerint reprezentatívak a 18 és 65 év közötti internetező népességre.

A válaszadók háromnegyede úgy érzékeli, hogy már került kapcsolatba digitális asszisztenssel. Nagyon tanulságosnak bizonyultak azonban a részletek is!

A válaszadók 32 százaléka még nem csetelt és nem is beszélt digitális asszisztenssel. Míg a 50-65 év közöttiek 41 százaléka válaszolta azt, hogy nincs ilyen irányú tapasztalata, addig a 18-29 évesek 54 százaléka már csetelt digitális asszisztenssel és jelentős részük beszélt is velük, de a középkorúak sem zárkóznak el tőle, és az idősebbek között is vannak érdeklődők. „Korosztályi szakadéknak talán nem nevezném, de az nagyon világos, hogy a fiatalabbak a legnyitottabbak a digitális asszisztencára” – nyilatkozta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

a fiataloknak és a képzetteknek bejön

Ugyanilyen világosan kiderül az adatokból, hogy a felsőfokú végzettségűek jobban elfogadják partnernek a digitális asszisztenst, hiszen 54 százalékuk már csetelt ilyennel, de sokan közülük beszéltek is velük. A középkorúak sem elutasítóak, ezzel szemben az alapfokú végzettségűek 14 százaléka még azt sem tudta eldönteni, hogy emberrel vagy géppel áll-e kapcsolatban. Jelentős különbség mutatható tehát ki az iskolázottság szerint is.

Azoknak a negyede, akik már kapcsolatba kerültek digitális asszisztenssel, már beszélt is ilyen szolgáltatással. Kimutatható, hogy a legalább 250 ezer forint jövedelemmel rendelkezők vállalkozó kedve nagyobb, mert közülük már 29 százalékban próbálták ki a beszélgetést egy digitális asszisztenssel. Németh Balázs szerint a jövedelmi különbségek hatnak arra is, hogy mennyire nyitott valaki a digitális megoldások alkalmazása, így a digitális asszisztens igénybevétele iránt.

A kipróbálók harmadának néhány mondatra azért szüksége volt ahhoz, hogy tudatosuljon benne, valójában egy digitális megoldással kommunikál. Azonban a kipróbálók 68 százaléka már a csetelés vagy a beszélgetés megkezdésekor tisztában volt azzal, hogy valójában egy informatikai robottal társalog. A felsőfokú végzettségűeknél ez az arány még magasabb, elérte a 78 százalékot. „Az iskolázottság foka ugyancsak meghatározó azzal kapcsolatban, hogy valaki mennyire kész mesterséges intelligencia-alapú megoldást elfogadni” – tette hozzá az innovációs szakember.

A MI-korszak nyitánya

Amikor a felmérésben a kérdés úgy hangzott: „miből gondolta, vagy honnan jött rá, hogy nem emberrel beszél, hanem mesterséges intelligenciával?” – a kipróbálók 21 százaléka a beszédhangját említette, amely túlságosan robotszerűnek tűnt; 9 százalék az egyszerű, ismétlődő, sablonos válaszokat és kérdéseket említette, míg a kipróbálók 6 százaléka a fogalmazás módjából – a szórend vagy a gép által használt nyelvezet alapján – gondolta, hogy nem egy ügyfélszolgálati szakemberrel beszél. „Mindebből levonható a következtetés, hogy a digitális asszisztensek egyik kiemelten fejlesztendő képessége a beszéd szofisztikáltsága, a kommunikáció módja, mikéntje” – tájékoztatott Németh Balázs.

A kipróbálók 55 százalékának volt kedvező tapasztalata a digitális asszisztenssel, aminek az is az oka, hogy 24 százalékuknak teljesen megoldotta a problémáját, vagy megválaszolta a kérdését. További 52 százaléknak részben sikerült választ kapnia, vagy lerendezni az ügyét. 24 százalék azonban hoppon maradt, mert nem kapott megfelelő választ vagy nem sikerült megoldania a felvetett problémát.

„A szakemberek éppen ezen, a digitális asszisztensek önállóságának növelésén dolgoznak” – tette hozzá Németh Balázs, aki kiemelte: Kate, a Bank digitális pénzügyi asszisztense alig egy esztendő leforgása alatt jutott el odáig, hogy magyar nyelvű hangutasítás alapján is képes már műveleteket végrehajtani. „A hangalapú forintátutalás azonban még messze nem a végcél, sokkal inkább a mesterséges intelligencia mindennapos banki alkalmazásának nyitánya” – hangsúlyozta a banki szakember.

Magyar érmek a fitness és testépítő vb-n

Kiváló eredményekkel zárt a magyar válogatott a 2023-as IFBB Fitness és Testépítő Világbajnokságon. A hazai szövetség információi szerint a spanyolországi Santa Susannában – az összes korosztályt beleszámítva –  egy aranyat, két ezüstöt és négy bronzérmet szereztek a magyarok.


A felnőttek mezőnyében Bogdán Szofia (artistic fitness – 163 cm) világbajnok lett. Karikó Brigitta is közel volt a vb-aranyhoz, ő végül ezüstérmesként zárt az artistic fitness (+168 cm) mezőnyben. Lengyel Fruzsina, Vágó Virág Dalma, Piroska Eszter egyaránt ötödik lett, míg Pócsi Hanna hatodikként zárt. Lengyel, Vágó és Pócsi acrobatic, Piroska pedig artisic fitness-ben lett vb-pontszerző.

Junior eredmények

Ezüstérem

Karikó Brigitta (artisic fitness)

Bronzérem

Bogdán Szofia (artisic fitness)

Vágó Virág Dalma (acrobatic fitness)

Lengyel Fruzsina (acrobatic fitness)

Giczi Boglárka (acrobatic fitness)

Negyedik helyezések

Karikó Brigitta (bikini fitness)

Veres Laura (acrobatic fitness)

Hatodik helyezések

Pócsi Hanna (acrobatic fitness)

Piroska Eszter (artisic fitness)

Piroska Eszter (bikini fitness)

Somfai Gergely (men’s physique)

„Kényszerleszállás” a NAV udvarán

Hidrokopterével sem sikerült összezavarnia a pénzügyőröket egy bolgár autósnak. Látszólag csak egy légi járművet szállított, amikor a járőrök kiterelték és ellenőrizték a szokatlan vontatmányt a Győr-Moson-Sopron vármegyei sztráda egyik szakaszán. 

A vízre le- és onnan felszállni képes helikoptert vontató, bolgár járműszerelvény alapos vizsgálata után hamarosan a „kényszerleszállás” is megkezdődött.  A hatalmas sárga monstrum után a sofőr furgonját is átvizsgálták az egyenruhások. Az ajtók kárpitja alatt több mint négyszáz doboz magyar zárjegy nélküli cigarettát találtak. A NAV udvarán landoló férfi, azt mondta, hogy az elrejtett füstölnivaló nem az övé, a főnöke utasította, hogy Németországba vigye.

A NAV munkatársai a négyszáztíz doboz, magyar zárjegy nélküli cigarettát lefoglalták. Az ügyeskedő jövedéki törvénysértés és költségvetési csalás bűncselekményének elkövetése mellett, több mint egymillió forint bírságra is számíthat.

Ahhoz, hogy a külföldi utazás felhőtlen legyen, érdemes tisztában lenni az utasforgalomra vonatkozó vám- és egyéb szabályokkal: https://nav.gov.hu/vam/utazás

K&H: népszerűbbé vált az adómentes takarékoskodás

  • 13 százalékkal nőtt a tbsz-ek száma az idén, a privát banki üzletágban pedig bő 40 százalékos a többlet
A júliusban bevezetett szociális hozzájárulási adó (szocho) számos megtakarítás hozamát csökkenti, ezért a korábbinál is vonzóbb megoldást jelent a tartós befektetési számla (tbsz), mely hosszabb – 5 éves időtávon – adómentes megtakarítást nyújt. Ez a kedvező feltétel magyarázza, hogy a K&H-nál a tartós befektetési számlák száma az év első nyolc hónapjában 13 százalékkal nőtt, a rajtuk lévő összeg pedig 29 százalékkal emelkedett. A privát banki ügyfelekhez tartozó tartós befektetési számlák száma még markánsabban, 43 százalékkal, a megtakarítások összértéke pedig 45 százalékkal nőtt.
Idén júliustól megváltoztak a befektetésekre vonatkozó adószabályok: az elért hozamokra a 15 százalékos kamatadó mellett a 13 százalékos szociális hozzájárulás (szocho) is vonatkozik. Akadnak azonban olyan megoldások, melyekkel csökkenthető a befektetésekre vonatkozó adóteher. Ezek egyike a tartós befektetési számla (tbsz), mely a szabályváltozás óta még népszerűbb megtakarítási forma, főként a nagy vagyonnal rendelkező, privát banki ügyfelek körében – derül ki a K&H összeállításából.

ötödével nőtt a tbsz-es vagyon

A tbsz egy értékpapírszámla típus, melyen keresztül egyebek mellett befektetési jegyeket, részvényeket, kötvényeket lehet vásárolni és már nagyon alacsony kezdő összeggel, 25 ezer forinttal elindítható. A tartós befektetési számlák már a júliusban bevezetett 13 százalékos szocho előtt is kedvező feltételeket kínáltak.

“A tartós befektetési számlák esetében az első év számít az úgynevezett felhalmozási évnek. Ebben az időszakban minimálisan 25 ezer forintot, de ennél bármennyivel magasabb összeget is be lehet fizetni a számlára. A következő évtől kezdve indul a megtakarítási – lekötési – időszak. Ha a megtakarító három év után szeretne hozzáférni a felhalmozott összeghez, akkor kedvezményes – 10 százalékos – kamatadót kell csak fizetni. Amennyiben öt évig tart a lekötési időszak, akkor annak lejártakor az érintett adómentesen hozzájuthat az összeghez – tehát az elért nyereség után nem kell fizetni sem kamatadót, sem szochót. Emellett a tartós befektetési számla meg is hosszabbítható” – nyilatkozta Bánhalmi Gábor, a K&H Alapkezelő vezető stratégája.

A vonzó feltételek miatt érthető, hogy a K&H-nál népszerűbbé váltak a tartós befektetési számlák a szocho-kötelezettség bevezetése után. Az év első nyolc hónapjában – az előző év azonos időszakához képest – a pénzintézetnél kezelt tbsz-ek száma 13 százalékkal nőtt, a rajtuk lévő összeg pedig 29 százalékkal gyarapodott. „A növekedés különösen a privát banki ügyfeleknél volt látványos. Az év első nyolc hónapjában a hozzájuk köthető tbsz-ek száma 43 százalékkal, az ezeken lévő összeg pedig 45 százalékkal emelkedett”– mondta Ábrahám András, a K&H privát bank vezetője. Hozzátette: „A tartós befektetési számlák az egyik legjobb hosszú távú befektetési alternatívát nyújtják a megtakarítóknak.”

miért jó?

A tbsz egy rugalmasan kezelhető értékpapírszámla, a számlatulajdonosok ugyanis szabadon dönthetnek arról, hogy milyen kockázatú befektetési célpontokat, azaz értékpapírokat választanak. Így lehetőségük van arra, hogy a kockázatosabb, például részvénypiaci befektetésekkel nagyobb hozamot érjenek el. A kockázatkerülőbb tbsz-esek pedig biztonságosabb, kiszámítható hozamú eszközök segítségével takarékoskodhatnak.

Lényeges továbbá, hogy a tartós befektetési számlán lévő megtakarítással korlátlanul lehet tranzakciókat végrehajtani, vagyis nem kell egyetlen értékpapírban, kötvényben, részvényben tartani a befektetést.

Az őszi hónapokban az infláció csökkenése miatt a reálbérek várhatóan pluszba kerülhetnek, ami a megtakarításokra is kedvező hatással lehet, így tovább emelkedhet a tartós befektetési számlák száma és az így tárolt megtakarítások összege is a lakossági ügyfelek körében.

AMERIKA MEGSZELIDÍTETLEN SZÉPSÉGEI TÁRULNAK A NÉZŐK ELÉ A VIASAT NATURE-ÖN

November 6-ától hétköznaponként 20:00 órától lenyűgöző képvilágú, szórakozva informáló dokumentumfilmek érkeznek Viasat Nature csatornára a Vad Amerika szezon keretein belül.

Kalandos utazással kecsegtet a Viasat Nature, az USA-n és Kanadán át! A természetcsatorna friss dokumentumfilmjein keresztül elénk tárul a kontinens vad fenségessége, miközben ritka, veszélyeztett állatokat is megismerhetünk. 

A Vad Amerika szezonnak köszönhetően hétfőnként kerül képernyőkre Az élet gyökerei című dokumentumszéria, amely a kontinens három legendás fájának történetébe avat be, és egyben rávilágít arra, miért függ túlélésünk ezektől a több mint ezeréves élőlényektől.

Keddenként a Vadnyugat című háromrészes doku debütál, ahol a Grand Canyontól, a Halál- és a Monument-völgyön át a hatalmas cédruserdőkig tart az utazás Amerika nyugati, sivatagos partvidékén. November 8-án (szerdán) 20 órakor a Texas vadvilága című egészestés dokumentumfilm lesz premieren, amely az állam leglátványosabb tájait és természeti eseményeit teszi közkinccsé, méghozzá a titokzatos vak harcsa és a rejtőzködő ocelot szemén keresztül. 

Ezek mellett további szemkápráztató dokumentumsorozat mutat be elképesztő tájakat, zavartalan vadvilágot, de még olyan felszín alatt lappangó veszélyeket is, mint a vulkánok és a klímaváltozás hatásai.

SE: Hogyan javítható a COPD-s betegek élettartama, életminősége?

Mediterrán-típusú diétával, antioxidánsok pótlásával bizonyítottan javulhat a dohányzással összefüggő COPD-s betegek várható élettartama, életminősége

A Semmelweis Egyetem új tanulmányából kiderül pontosan mely vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok szedésével lassítható az elsősorban dohányosokat érintő krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) romlása. A táplálkozás szerepe azért is kiemelkedő, mert állapotuk rosszabbodása más kórképeknél nagyobb mértékben befolyásolja a COPD-s betegek életminőségét és túlélési esélyeit.

A teljes sajtóanyag az alábbi linken olvasható: https://semmelweis.hu/mediasarok/2023/11/06/mediterran-tipusu-dietaval-es-antioxidansok-szedesevel-bizonyitottan-javul-a-dohanyosok-varhato-elettartama-eletminosege/

Letarolhatják a magyar piacot a külföldi e-kereskedők

  • Nem sok esélye maradt a hazai üzleteknek, de van fény az alagút végén

Az elmúlt szűk évtizedben világszerte drámai piaci átalakulások történtek a kereskedelemben. Ennek a folyamatnak a során korábban domináns, sőt, akár vezető vállalatok jelentettek csődöt, vagy veszítették el rövid idő alatt a piaci értékük nagy részét. A vészjósló előrejelzések szerint, több, mint 50 ezer további amerikai kiskereskedelmi üzlet bezárása várható a következő 5 évben. És mielőtt azt gondolnánk, hogy Amerika messze van, sajnos észre kell vennünk, hogy a piac jelenlegi állása alapján Európában sem jobb a helyzet, ahol a magyar kereskedők többségét egyelőre semmi jó nem kecsegteti.

A legnagyobb cégek sincsenek biztonságban

Az elmúlt évtizedben a világ legnagyobb vállalatainak klubjában is félelmetesen gyors ütemben adták egymásnak a kilincset a szereplők. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy egyes előrejelzések szerint 2027-re az egyik leggyakrabban követett részvényindexbe jelenleg tartozó (Standard and Poor’s 500-ban jegyzett) vállalatok 75%-a meg fog szűnni. És ami még döbbenetesebb, hogy az egykor áruelosztással és közvetítői kiskereskedelemmel foglalkozó vállalatok által uralt index cégeinek összesített nyereségét ma már 88%-ban technológia-intenzív cégek adják, melyek olyan vállalatok, amelyek termékeiket vagy szolgáltatásaikat közvetítők nélkül értékesítik a végfelhasználóknak.

„A veszélyeztetettek listáját olvasva furcsa érzése támad az embernek. Egy olyan korszakban, amikor minden eddiginél többet fogyasztunk és minden korábbinál könnyebben jutunk hozzá bármilyen termékhez, meglepő lehet, hogy az egykor óriási piaci kapitalizációval rendelkező kereskedő vállalatok miért nem tudnak élen maradni a versenyben. Azt gondolhatnánk, hogy a fogyasztás növekedésével a termékeket hozzánk eljuttató kereskedelmi vállalatoknak is növekedniük kellene.” – nyilatkozta Ocskay László, az OANDER Development Kft. egyik tulajdonosa és az Egységesített Kereskedelem című üzleti szakkönyv társszerzője.

2023-ban már nem foghatunk mindent a pandémiára

Ennek a jelenségnek egyszerű magyarázata lehetne a Covid világjárvány okozta sokk, amely világszerte jócskán megtépázta a kereskedelmi vállalatok nagy részét. Ám a piac számos meghatározó vállalata már a pandémia előtt is gyengélkedett. A világjárvány egyszerűen „csak” a vártnál gyorsabban sodorta a szakadék szélére azokat, akik előbb, vagy utóbb a Covid nélkül is elbuktak volna a piaci versenyben. A változásoknak áldozatul eső szereplőkben fellelhető közös vonás, hogy nem ismerték fel, az online kereskedelem jelentőségét, mint a versenyképességük megőrzéséhez létfontosságú faktort. Megszűnésük a szakértő szerint kézenfekvő okra vezethető vissza: ezekre a vállalatokra abban a formában, ahogyan működtek, egyszerűen már nem volt szükség.

„A ma prosperáló kereskedelmi vállalatok annak köszönhetően maradnak relevánsak vagy éppen válnak nélkülözhetetlenné a vásárlók szemében, hogy túllépnek az alapvető eladási tranzakciókon, és olyan szolgáltatási portfóliót alakítanak ki, ami a vevők szükségleteinek egy szélesebb körét elégíti ki. Azok a szereplők pedig, akik nem tudnak túllépni a gyártók és vevők közötti „áruállomásoztató” szerepükön, jelentéktelenné válnak.” – fejtette ki Radó Mátyás, az e-kereskedelmi tanácsadással és fejlesztésekkel foglalkozó OANDER Development Kft. egyik tulajdonosa.

Szofisztikált nemzetközi szereplők szorításában

Sajnos itthon sem túl rózsás a helyzet. Magyarország egy igen kisméretű piac nyitott határokkal, körbevéve az érettebb és jóval nagyobb piacokról belépő szereplőkkel. Ezt jól illusztrálja, hogy a hazai e-kereskedelemben az import csaknem 15-szöröse az exportnak. A magyar online kereskedelemben ma a domináns pozíciókat főként globális vagy regionális játékosok foglalják el. Ráadásul az amerikai multik mellett a hazai kereskedők piaci részesedését ma már az elmúlt években feltörő cseh és lengyel webshopok is fenyegetik. 

Sokatmondó tendenciát figyelhetünk meg a GKID eToplistájának nyomon követésével. 2014-ben a hazai tulajdonú vállalatok TOP10-es listájában még 6 cég szerepelt (Extreme Digital, Libri-Bookline, Bónusz Brigád, iPon, Fashion Days, Játéknet), ez négy évvel később már csak 5 szereplő volt, míg 2022-ben már csak 3 hazai tulajdonú szereplő fért bele a TOP10-be (Euronics, Aqua, iPon).

Hogyan vehetik fel a hazai kereskedők a versenyt a globális cégekkel? 

A magyar kereskedők lemaradásának egyik oka, hogy a többségük belpiaci fókusszal működik, így fejlődésüket korlátozza a kis piacunkon elérhető limitált árréstömeg, és a szolgáltatási színvonaluk fejlesztésében is a lemaradók között találjuk őket.

„Sajnos szakemberként azt látjuk, hogy ma már nemcsak az offline, de az omnichannel kereskedelmet is a szofisztikált nemzetközi szereplők uralják. Ennek hatására a hazai tulajdonú kereskedő vállalatok lassan, de biztosan elveszítik a versenyt az online térben. Mit tehetünk ez ellen? Hogyan vehetik fel a hazai kereskedők a versenyt? Nos, -többek között- erre is keressük a választ az Egységesített Kereskedelem című könyvben, amelyben a vállalatok érettségi fokozatától függően különböző stratégiákat emelünk ki.”- fejtette ki Radó Mátyás a könyv egyik szerzője.

Méretgazdaságosság egy nehezített terepen

A European Ecommerce Report tavalyi kutatásából kiderült, hogy a lengyel piac 11-szerese, a cseh 4,5-szerese, míg a román piac 2-szerese a magyar e-kereskedelem piacának. A lemaradás miatt a hazai vállalatok számára kulcsfontosságú, hogy az e-kereskedelem fejlődésével együtt járó terjeszkedési stratégiák felé fordítsák a figyelmüket. Az egyik legevidensebb stratégia a földrajzi terjeszkedés, amely egyszerre egy kihívásokkal teli, egyben nélkülözhetetlen folyamat. „A közép-európai régió országainak sajátossága a kicsi piac, ezért aki méretgazdaságosan szeretne működni, az kénytelen léptéket váltani és nemzetközi szereplővé válni.” – jelentette ki Ocskay László. Ugyanakkor a régiós terjeszkedés is egy nehezített pálya a piacok fragmentáltsága miatt, hiszen minden országnak megvan a helyi specialitása (marketplace-ek, fizetési és szállítási szolgáltatók, áfa kulcsok, jogszabályi környezet és még hosszan sorolhatnánk), arról nem is beszélve, hogy ezzel együtt a vevői szokások is sokszínűek. Éppen ezért, azok a kereskedők, akik a szomszédos országok felé nyitnak, nemcsak lokalizációs feladatokon, hanem igen intenzív ország-adaptációs kihívásokon is kénytelenek átesni.

Ma még könnyen kovácsolhatnak versenyelőnyt adottságaikból a hazai kereskedők 

Végső soron a fő kérdés az, hogy miként tudják a kereskedő vállalatok magukat a vevők számára nélkülözhetetlenné, a gyártók számára pedig nem átléphetővé tenni. Az Egységesített Kereskedelem szerzői több mint 15 éves tapasztalat alapján vallják, hogy azok a kereskedők, akik szolgáltatóvá válnak, túllépnek az alapvető eladási tranzakciókon és a vevők vágyainak, problémáinak sokkal szélesebb körét elégítik ki. Ezáltal pedig nagyobb és nehezebben helyettesíthető értéket képeznek a gyártó és a végfelhasználók között, hogy javítsák az alkupozíciójukat a gyártók értéklánc-integrációs törekvéseivel szemben. A hazai kereskedők számára jó hír, hogy ma még jelentős versenyelőnyt építhetnek a lokális beágyazottságukra (üzlethálózat) és könnyen kialakíthatnak egy omnichannel szemléletű kiszolgálást. A szakértők hozzátették, hogy mindezt jobb, ha addig teszik meg, amíg ez a versenyelőny valóban fennáll.

„A vevők a szolgáltatókra jellemző egységes ügyfélélményt várnak el a kereskedőktől is. Az ügyfelek fejében elmosódnak a határok a kereskedők és szolgáltatások között.” – Fogalmazta meg az OANDER Development két ügyvezetője, Ocskay László és Radó Mátyás, majd hozzátették: „Aki sikeres akar lenni az elkövetkezendő időszakban és talpon szeretne maradni az infláció, a nemzetközi térhódítók, valamint a recesszió ellenére is, annak nincs más esélye, minthogy magabiztosan kilépjen a külföldi piacokra is. Ám mindenek előtt kereskedőből szolgáltatóvá kell válnia.”

Egységesített Kereskedelem – Miként építenek a sikeres kereskedővállalatok összehangolt szolgáltatói ökoszisztémát? 

Legyen szó kereskedőkről, gyártókról vagy szolgáltatókról, azok a vállalatok maradnak talpon a jövőben, amelyek nemcsak polcon sorakozó termékeket kínálnak, hanem szolgáltatóként teljes, sokcsatornás ellátási ökoszisztémát biztosítanak a vásárlóik számára. Az Egységesített Kereskedelem egy olyan üzleti szakkönyv, ami ennek eléréséhez járul hozzá.

A könyvről bővebben itt található információ: www.unifiedcommerce.digital

 

Elhunyt a Magyar TáncSport Szakszövetség korábbi elnöke

Pótolhatatlan veszteség érte a magyar táncsportot. Elhunyt Balikó Károly, a Magyar TáncSport Szakszövetség alapító tagja, korábbi elnöke, a szakszövetség életműdíjasa. A sportvezető hosszú, méltóságteljesen viselt betegség után hunyt el. Balikó Károly Budapesten született, volt a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Erősáramú Karának és a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója, majd kézilabda edzéselméletet tanult a Kölni Testnevelési Főiskolán. 2004-ben a Magyar Sumo Szövetség megbízott főtitkáraként tevékenykedett. 1996 – 2001 között volt a Magyar Táncsport Szakszövetség elnöke. Balikó Károly 73 évet élt.

K&H: a magyar fiatalok bő harmada elégedett az életével

  • az átlagjövedelmük 190 ezer forint felett van
Az évtized elején mért 20 pontos értékről 11 pontra csökkent mostanra a magyar fiatalok hangulatát tükröző index, igaz, az elmúlt két évben alig történt változás – derül ki a K&H ifjúsági indexből. A 19-29 éves magyar fiatalok átlagos jövedelme 193 ezer forintot tesz ki, ez lényegében megegyezik az előző negyedévi értékkel, és meghaladja az első negyedéves 181 ezer, illetve 2022 utolsó három hónapjában mért 142 ezer forintot.
Az idei harmadik negyedévben 11 pontnál maradt a K&H ifjúsági index, azaz megegyezik az év második három hónapjában mért adattal. 2012 és 2020 között 2-20 pont között szóródott az index, a mostani évtized elején 18-20 pont volt a jellemző, majd a 15 pont alatti szintek voltak a jellemzőek – közölte a 2012 óta minden negyedévben elkészülő felmérés friss adatait a pénzintézet.

elégedettség és jövőkép

A 19-29 éves fiatalok 38 százaléka tekinti magát többé-kevésbé elégedettnek az életével. Ekkora arányban nyilatkoztak úgy, hogy teljesen vagy inkább elégedettek, mint elégedetlenek. Az inaktívak körében általában alacsonyabb az elégedettség, ám ebben a negyedévben nem volt különbség köztük és az aktívak – azaz dolgozó – fiatalok között.

A fiatalok 71 százaléka látja úgy, hogy az élete a közeljövőben többé-kevésbé pozitívan változhat. A nők és az inaktívak optimistábbak: ebben a két csoportban 79, illetve 90 százalék ez az arány. A jelenlegi helyzetük és a jövőjük megítélése szempontjából négy csoportba sorolhatók a magyar fiatalok. 35 százalékuk elégedett a mostani helyzetével, és úgy érzi, hogy nem lesz rosszabb. Tízből négyen, azaz 40 százalékuk most még nem mondja magát elégedettnek, de javulásra számít. A válaszadó huszonévesek több mint ötöde – 22 százaléka – bár jelenleg elégedetlen, ám úgy véli, pozitív változást hoz a jövő. A legpesszimistábbak aránya 3 százalékos, ők azok, akik a jelenlegi kedvezőtlen helyzetük további romlását várják.

“piszkos” anyagiak

A fiatalok elégedettségét egyértelműen  befolyásolja az anyagi helyzetük is. Személyes jövedelmük átlagosan 193 ezer forint volt, ami lényegében megegyezik az előző negyedéves eredménnyel, egyúttal meghaladja az idei első negyedévre jellemző 182 ezer forintot, és jóval felülmúlja a múlt év utolsó három hónapjára vonatkozó 142 ezer forintot. A legalacsonyabb és legmagasabb jövedelmeket elfelező medián jövedelem 169 ezer forintra jött ki, szemben az egy negyedévvel korábbi 158 ezer forinttal.

A legújabb felmérés szerint a megkérdezett fiatalok tizedének nincs semmilyen jövedelme, míg 26 százalékuk 100 ezer forint alatti összegből gazdálkodhat havonta. 28 százalékuk havi 100-249 ezer forint közötti jövedelemre tesz szert, további 32 százalék sorolható a 250-500 ezer forintos sávba, 4 százalékuk pedig félmillió forintnál magasabb jövedelemről számolt be.

K1: Furó Virág világbajnoki címmell tért haza Münchenből 

Világbajnoki címmel térhetett haza Münchenből Furó Virág. A Perfect Fight Club harcosa az ISKA (A világ egyik legnagyobb küzdősport szövetsége) világbajnokságán rendhagyó módon egy kategóriával a súlycsoportja fölött, 55 kilogrammban indult, ám így sem lehetett megállítani. 

„A lebonyolítás különlegessége volt, hogy a nyolcaddöntőt pénteken este rendezték, szombaton viszont egymást követő három meccs várt rám a világbajnoki címért, ezt tudni kellett jól menedzselni” – mesélte a müncheni vb után Furó Virág, a Career Brand Management kérdésére.

Az idény elején kétéves kihagyás, súlyos térdsérülés és több műtét után visszatért K1-es rendhagyó módon egy súlycsoporttal feljebb, 55 kilogrammban nevezett. A pénteki nyolcaddöntőben egy német riválist vert, majd szombaton a svájci Adriana Kasappal csapott össze a középdöntőben. 

„Péntek este kicsit hiányzott belőlem a lazaság, nem tudtam élvezni a bunyót úgy, ahogyan ahhoz kell, hogy igazán jól is menjen. Már az elsőben rászámoltattam az ellenfelemre, de így sem éreztem komfortosan magamat az első két menetben. A harmadik menet volt az, amikor végre azt éreztem, megérkeztem a viadalra. Játszottam vele, igazán jól ment, és összességében nyertem is pontozással. A szombati napnak innen indultam neki, egy olyan svájci lány ellen, akivel teljesen másképpen kellett bokszoljak. Ez a meccs jóval magabiztosabban sikerült” – idézte fel a történéseket. 

Az elődöntőben a többszörös francia bajnok Lou Solves várt Furóra, aki ellen ismét teljesen más, sokkal inkább kontraakciókra építő taktikát kellett bevetnie. 

„Már korábban kinéztem, tudva, hogy az ágamon van, és a meccsein ki is figyeltük a stílusát. Az ellenfelei mind elkövették azt a hibát, hogy neki akartak menni, és ebből remekül tudott kontrázni. Ezért úgy döntöttünk, hagyom, hogy ő kezdeményezzen és én próbálom majd kihasználni az így adódó lehetőségeket. Bejött, és erre különösen büszke vagyok” – jegyezte meg a vb egyik, ha nem a legfontosabb meccséről. 

A rendkívüli kihívásoknak azonban itt még nem volt végük. A Perfect Fight Club versenyzője ugyanis abban a tudatban készülhetett a fináléra, hogy ott norvég rivális vár majd rá, ám az utolsó pillanatban a szervezők igazat adtak az alsó ágon óvó amerikai Tanya Skjoldnak, amiről a magyar versenyző lényegében a ringbe lépve szerzett tudomást.   

„Ez sem volt egyszerű, de végül nagyon jó kis küzdelem kerekedett ki belőle. Az amerikai hasonló stílusban bunyózott, mint én szeretek. Az első menet ikszes volt, de meglehet az övé lett. Ha őszinte vagyok, neki adtam volna inkább. A másodikat aztán megnyertem, majd, amikor igazán kellett, a harmadikban nagyon egyhangú küzdelemben megint nyerni tudtam. Így, az eredetileg elképzeltnél kicsit fordulatosabb körülmények között, sikerült végül megnyerni ezt a világbajnoki címet.”

„Nagy álmom volt, hogy megnyerjem ezt a világbajnokságot. Aztán a felkészülés utolsó heteiben és a helyszínen is akadt néhány rossz pillanatom, de ezek nem tántorítottak el a célom elérésétől. Igyekeztem arra figyelni, hogy egyszerűen élvezzem a bunyót, és hogy kinn vagyok a világbajnokságon. Szerencsére így lett és boldog vagyok, hogy sikerült!” – összegezte a Career Brand Managementnek. 

A civilben a Bastion Groupnál irodai asszisztensként dolgozó Furó elárulta, az idényben összeszedett kisebb sérülései miatt elővigyázatosságból úgy döntöttek, számára a müncheni világbajnokság volt az idény utolsó nagy megmérettetése. A naptári évből hátralévő időben a rehabilitációra és a pihenésre koncentrál, hogy a 2024-es évnek újult erővel vághasson neki.  

Forrás: Karrier Brand Management
Fotó: Furó Virág