Címlap

Adóbevallás: százezrek maradhatnak a kasszában

  • Kevesen tudnak az állami támogatásról

Jelentős összegek mehetnek pocsékba, ha a pénztártagok nem módosítják az szja-bevallásukat. A pénztárakon keresztül történő takarékoskodáshoz ugyanis állami támogatás, évente 20 százalék adó-visszatérítés, maximum évi 150 ezer forint is jár, azonban nem automatikusan – figyelmeztet az szja-bevallás május 20-i határidejének apropóján a Prémium Pénztárak. Az adókedvezményről rendelkezni kell az éves adóbevallásban, ha ezt valaki elmulasztja, akkor komoly összegről mond le. A Prémium Pénztárak felmérése szerint ráadásul csak minden harmadik ember tudja, hogy a pénztári tagság mellé állami támogatás is jár. 

Fontos dátum közeleg: a tavalyi személyi jövedelemadóról szóló bevallásokat május 20-ig, péntekig kell beadni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) évek óta több millió magánszemélynek készíti el a szja-bevallási tervezetét, azonban érdemes ezeket a bevallásokat ellenőrizni – hívja fel a figyelmet a Prémium Pénztárak. Az 1%-ok felajánlásáról is külön kell rendelkezni, de emellett például az egészség- és nyugdíjpénztári tagoknak járó kedvezményt is igényelni kell az adóbevallás elkészítésekor. Az a pénztártag, aki ezt nem teszi meg, jelentős összegtől eshet el. Sokan azonban nem is tudnak arról, hogy állami támogatással is takarékoskodhatnak. 

Nem automatikusan jár

Az idei határidő különleges helyzetet hozott: a gyermeket nevelőknek adott egyszeri adóvisszatérítés összegét az érintettek már megkapták, de akik erre nem jogosultak vagy van még miből visszaigényelni a kedvezményt, azoknak továbbra is május 20-ig kell ezt megtenniük.   

„A pénztárakon keresztül történő takarékoskodást állami támogatással is ösztönzik, ez azt jelenti, hogy tagság mellé, az egészség- és nyugdíjpénztári befizetések után egyaránt évente 20 százalék adó-visszatérítés, maximum évi 150 ezer forint jár. Összességében tehát az egészségpénztári tagok esetében az egészségügyi kiadások, legyen szó vizsgálatról vagy éppen gyógyszervásárlásról, 20 százalékkal mérsékelhetőek. Hasonlóképpen a nyugdíjpénztári befizetések után is a tagok minden évben a befizetéseik 20 százalékát, maximum évi 150 ezer forintot kaphatnak. Ez az összeg a hosszú távú nyugdíjmegtakarítás esetén kvázi a vagyont növelheti, ha az érintett az összeget újra befizeti – mondta Pataki Tímea, a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának elnöke.

A Prémium Egészségpénztárnál 2021-ben a tagok 2,9 milliárd forint, míg a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 687 millió forintot igényeltek vissza, ami fejenként 45 ezer és 49 ezer forintot jelent, így még bőven akad lehetőség az évi 150 ezer forintos keret maximális kihasználására. A szakember hozzátette, hogy a visszatérítés azonban nem jár automatikusan: az adókedvezményről rendelkezni kell az éves adóbevallásban. Ha ezt a pénztártagok nem teszik meg, akkor elvesztik ezt az összeget. 

„A pénztár évente január 31-éig küld a tagoknak egy igazolást, ennek alapján kell az adókedvezmény visszaigényléséről rendelkezni az szja bevallásban. A visszatérítést a nyugdíj- vagy az egészségszámlára lehet kérni, hiszen ebben az esetben ezzel az összeggel is tovább gyarapodik a megtakarítás vagy éppen az egészségcélokra elkölthető összeg. Az adóbevallásban tett rendelkezés alapján az adókedvezmény összegét egyébként a NAV 30 napon belül visszautalja” – mondta Pataki Tímea. 

Kevesen tudnak róla

A Prémium Pénztárak reprezentatív kutatása szerint azonban csak minden harmadik ember tudja, hogy a pénztári tagság mellé állami támogatás is jár. Az állami támogatás ismerete egyébként az önkéntes nyugdíjpénztár esetében magasabb mint az egészségpénztárnál, azaz kevesebben vannak azzal tisztában, hogy az egészségügyi kiadásaikat állami támogatással mérsékelhetnék. A Prémium Egészségpénztárnál például a tagok 2021-ben az egészségszámláikról alkalmaként átlagosan 11 ezer forint értékben fizettek a különböző szolgáltatásokért vagy termékekért, a pénztár pedig a tagok több mint 1,7 millió számláját finanszírozta.

A kutatásról

A nem egészség- vagy önkéntes nyugdíjpénztári tagok közötti kérdőíves, online reprezentatív kutatást a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak) körében végezték, ezer fős mintán, amely nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely alapján reprezentálja a vizsgált sokaságot. Az adatfelvétel 2021. augusztus 24. – szeptember 7. között történt. 

Az Y-generációs létélményt bújtatja új köntösbe Storno Milán új projektje

  • Az Y – Haikuk dossziéból kiadását közösségi finanszírozással valósítanák meg

Storno Milán neve 2016-ban vált ismertté a kortárs irodalmi szcénában. A Margó-díj legjobb 10 kötete közé is bekerült regénye után az író három másik alkotóval, Molnár Rebekával (illusztrációk) és az Ugly But Useless terveződuóval (grafikai tervezés) összeállva hozta létre az Y – Haikuk dossziéból nevű projektjét, melyben az irodalom, a design és a képzőművészet alkot izgalmas egységet. A rendhagyó koncepcióhoz illően a kiadást is szokatlan módon – mintegy kísérletként – közösségi finanszírozással valósítaná meg.

A Földalatti nyár kiadása óta Storno Milán inkább rövid verseket, szövegkezdeményeket, ötlet- és érzésfoszlányokat, haikukat írt. Három év alatt gyűlt össze az a több száz szöveg, ami az új, kísérleti projekt, az Y – Haikuk dossziéból alapját adta. A szövegeket aztán a csapat bővülésével először illusztrációk, majd grafikai elemek egészítették ki Molnár Rebeka illusztrátor és animációs művész, valamint az Ugly But Useless grafikusduó (Asztalos Ádám és Batke Bendegúz) jóvoltából. Végül a verstöredékek képversekként kerültek kártyákra, a haikuk illusztrációkkal gazdagodtak és dossziéba rendeződtek, majd plakátok és lemosható tetkók is készültek. A koncepció két fő elemét egy kártyapakli (Y) és egy A5-ös méretű dosszié (Haikuk dossziéból) adja, a pakli 50 lapján egy-egy képvers szerepel, a dossziéban pedig 30 db haiku 30 db illusztrációval. 

A projekt kiadását egyfajta kísérletként közösségi finanszírozással szeretnék megvalósítani. „Olyan határozott elképzeléseink voltak – a kötészeti megoldástól kezdve a legapróbb matricák elhelyezéséig –, hogy ezt lehetetlen lett volna keresztülvinni egy kiadón. Arról nem is beszélve, hogy ez aztán tényleg túlmutat a hagyományos könyvkiadás határán” – mondta el Storno Milán, a projekt ötletgazdája. „Az Y – Haikuk dossziéból esetében az irodalom, a design és a képzőművészet nem alá- vagy felé-, hanem mellérendelői viszonyban van. Kép, szöveg és tárgy komplex egységet alkot, ez pedig – a hagyományos könyvkiadással ellentétben – a tervezés teljes folyamatára jellemző volt. Ezért jött képbe a független kiadás és az éppen elinduló Brancs közösség, Magyarország első közösségi finanszírozási platformja. Kíváncsiak vagyunk, hogy sikerül-e ilyen formában eljutnunk a kiadásig. A késztermék már a kampány kezdete előtt összeállt, a pénz tulajdonképpen a nyomda- és postaköltségre kell” – tette hozzá.

A szövegek egyfelől „vallomásos”, naplószerű logika szerint lettek megírva, másfelől az Y-generációs létélményt boncolgatják. A szabadversek megírásához Tandori Dezső volt az útravaló, a haikuk esetében buddhista tanmesék, aforizmák, Fodor Ákos versei és Hamvas Béla írásai. A tárgycsomag vizuális világában egyszerre köszönnek vissza a tradicionális japán könyvkötészeti technikák, a Kassák Lajos -féle avantgárd betűkompozíciók, valamint a kortárs experimentális tervezőgrafika. 

A koncepció egyes elemei önmagukban is tele vannak különleges megoldásokkal. A haikuk esetében a szövegen túl maga a kötészet is tükrözi a tradicionális japán könyvművészetet: egyszerű borító, matricaszerű címoldal és a japán könyvművészetből ismert, lapgerinccel kifelé kötött oldalak is megjelennek. Az illusztrációk nemcsak a fametszetek eleganciájával lettek megrajzolva, de lépten-nyomon visszaköszönnek rajtuk a japán kultúrából ismert motívumok is. A regény azon kívül, hogy egy aktuális generációs problémát boncolgat, kísérleti prózaként és művészeti tárgyként is értelmezhető. A szöveg a tipográfiával is túlmutat a hagyományos textualitáson; szokatlan kötészeti megoldásokkal – vendégszövegekkel, intertextuális hivatkozásokkal – egészült ki. Az Y című kártyapakliban a rövid szövegeket grafikailag elevenítettek meg azzal a céllal, hogy szokatlan helyzetbe hozzák az olvasót, a pakli játékként is értelmezhető. A játékszabály egyszerű: ha tetszik az adott kártya, amit éppen olvasunk, odaadhatjuk valakinek, ha nem, akkor elhagyhatjuk az utcán, a villamoson, de akár el is égethetjük. Akkor van vége a játéknak, ha már csak egy lap maradt nálunk: ez már csak a miénk

„Nem csupán egy könyvborító készült a versekhez, hanem egy komplett vizuális világ, egy minden részletében átgondolt tárgycsomag. Emellett fontos megjegyezni, hogy a projekt teljes mértékben független, a végső szövegeket is közösen – ha úgy tetszik demokratikus módon – válogattuk ki, éppúgy ahogyan az illusztrációkat finomhangoltuk, vagy a grafikai irányokat jelöltük ki” – foglalta össze a projekt szellemiségét Storno Milán.

A projekt már elérhető a Brancs közösség honlapján az alábbi linken: 

https://brancskozosseg.hu/muveszet-kultura-szorakozas/y-haikuk-dossziebol

Másfél millió eurós befektetés a sorban állás nélküli fizetést fejlesztő magyar startupnál

Több nemzetközi angyalbefektető mellett a PortfoLion és az Oktogon Ventures is részt vett a munkahelyi éttermek számára automata kasszaszolgáltatást fejlesztő Deligo Vision Technologies másfél millió eurós magvető tőkeemelési körében, jelentette be a cég. A Deligo elsősorban Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban aktív, a szolgáltatás továbbfejlesztése mellett a nyugat-európai országok piacain kívánja megerősíteni jelenlétét és növelni ügyfeleinek számát a következő egy év során. 

A legtöbb kutatás szerint a kasszás fizetésnél és az ahhoz vezető sorban állásnál szerzett élmény az egyik legerősebb befolyásoló tényező a vásárlók helyszínválasztása során. A lehető legzökkenőmentesebb élmény megteremtésére, innovatív megoldásként egyre több nemzetközi lánc kezdi el teszt jelleggel alkalmazni a kassza nélküli boltokat, de van egy terület, ahol már sokkal szélesebb körben alkalmazzák az automatizált fizetési megoldásokat. A munkahelyi menzák kasszaszolgáltatásának automatizálását célozza meg a magyar testvérpár, Haidekker Balázs és István, valamint Fazekas Gábor által alapított Deligo. Míg kasszamentes boltból csak alig néhány tucat van világszerte, a Deligo fő piacának számító Nyugat-Európában jelenleg is több száz automatizált fizetést használó menza működik és gyorsan növekszik a számuk.

A korábban Autohop nevű autómegosztós applikációjukat sikerre vivő Haidekker testvérek 2019-ben saját forrásból kezdték el fejleszteni a Deligo mögötti képfelismerési rendszert. Az első tesztekből szerzett tapasztalatokat felhasználva hozták létre és vitték ki terméküket a nyugat-európai piacokra. Jelenleg már két tucat helyen, Franciaországban, Svájcban és az Egyesült Királyságban szolgálja ki a menzák vendégeit a Deligo újítása. A módszer lényege, hogy a gépi tanulással támogatott szoftveres megoldás képes felismerni a sokszor különbözően tálalt ételeket is a kínálatból és a hozzá kapcsolt fizetési rendszerrel együtt, emberi beavatkozás nélkül bonyolítja le és rövidíti 3 másodpercre a fizetést. A rendszer nem csak munkaerőhiányos környezetben, de kiemelten forgalmas vagy éppen kis létszámú vendégkörrel üzemelő önkiszolgáló éttermekben is jelentős hozzáadott értékkel bír.

A termékfejlesztése és a fogadó piacok megtalálása után, a gyorsabb terjeszkedés érdekében döntöttek az alapítók a tőkebevonás mellett. „Szerettünk volna a célpiacunkon több helyszínen is jelen lenni egy egyszerűen kezelhető, zavartalan fizetési élményt biztosító rendszerrel, mielőtt intenzívebb növekedési pályára lépünk. Szerencsére az eddig elért eredményekkel olyan angyalokat és pénzügyi befektetőket sikerült meggyőznünk, mint Charlie Songhurst, Jared Schrieber, Robin Chase és Szőke Márton, a PortfoLion és az Oktogon Ventures” – fejtette ki Haidekker István, a Deligo társalapítója és ügyvezetője.

A másfél millió eurós seed (magvető) befektetési kört az OTP Csoporthoz tartozó PortfoLion vezette, de részt vesz a Fehér Gyula és Pistyur Veronika nevével fémjelzett Oktogon Ventures, olyan angyalok, mint a Tresorit és a Bitrise angyalbefektetője, Szőke Márton, valamint a több mint 500 cégből álló portfolióval rendelkező Charlie Songhurst vagy Jared Schrieber. „Az alapítókkal az Autohop óta ismerjük egymást, az elejétől nyomon követtük a Deligohoz kapcsolódó víziójukat és kihívásaikat. Nagyon tetszett, hogy a termékfejlesztés során a felhasználói élmény volt az elsődleges szempont, mertek egyszerűsíteni a versenytársakhoz képest, amit az eddigi tapasztalatok alapján a piac is értékel” – emelte ki a befektetők számára vonzó tényezőket Pásztor Aurél, a PortfoLion partnere.

„Rengeteg ki nem használt lehetőséget látok a vendéglátás és a kereskedelem automatizációjában. Egy ilyen gyorsan bővülő piac kihívásaira a Deligo a legjobb időpontban hoz skálázható megoldást, ami elegánsan elbújtatja a mögöttes technológia komplexitását.” – tette hozzá Jared Schrieber, a Deligo amerikai angyalbefektetője, aki korábbi vállalkozását unikornis státuszig vezette az Egyesült Államokban. A bevont tőkét a cég a termék továbbfejlesztéséhez szükséges szakembergárda bevonására és erősebb európai jelenlét kiépítésére fogja fordítani. Céljuk az idei évre, hogy elindítsák leggyakrabban szendvicsbárokban működő grab’n’go szolgáltatásukat, hosszabb távon pedig szeretnének többféle megoldást is biztosító pénztármentes fizetési szolgáltatóvá válni. 

Ne felejtsük el felajánlani adónk 1%-át!

Május 20-ig tudjuk beadni az éves adóbevallást, és egyben felajánlani adónk 1 százalékát egy tetszőlegesen választott, regisztrált civilszervezetnek. Minden adózó magyar állampolgár élhet azzal a jogával, hogy olyan különleges és fontos ügyet támogasson, amely társadalmunk számára hasznos. Ilyen a Fortély-sátor Alapítvány is, ami a tanulás különleges és élvezetes módját viszi el hátrányos helyzetű gyerekeknek. 

Még 3 napig lehetőség van arra, hogy rendelkezzünk személyi jövedelemadónk 1+1 százalékáról, legkésőbb május 20-ig. A megfizetett adónk első 1%-át egy regisztrált civil szervezetnek ajánlhatjuk fel, aminek ezzel támogathatjuk a működését. Azzal, hogy élünk ezzel a lehetőséggel, nem a nagy kalapba megy az adónk, hanem célzottan annak, akinek a tevékenységét segíteni szeretnénk. Rengeteg olyan értékes társadalmi összefogás van, akik fontos, újszerű és gyakran hiánypótló munkát végeznek. Fennmaradásuk sokszor az 1%-os adófelajánlás apró gesztusán múlik. Tegyük meg, mert sok kicsi sokra megy!

Az értékteremtő civilszervezetek sorát gyarapítja a Fortély-sátor Alapítvány is, amelynek fő célja, hogy elősegítse a hátrányos helyzetű gyermekek készségfejlesztését. A rossz szociális körülmények között élő fiatalok számos nehézséggel küzdenek, társaikhoz képest kevesebb sikerélmény éri őket, szinte ki vannak éhezve a pozitív megerősítésre. Az Alapítvány egy merész lépéssel a szabadulószoba műfajával igyekszik ezt orvosolni: mobil szobáikkal az országot járva foglalkozásokat tartanak, amely során a diákok tesztelhetik saját képességeiket és növelhetik önbizalmukat. Mindez bizonyítottan hozzájárul a tanulási motiváció megerősödéséhez, a problémamegoldási készségek fejlődéséhez és a hatékony csapatmunkához. 

A vállalkozás egyedisége nemcsak ebben rejlik, hanem a Fortély-sátor sajátos konstrukciójában is. A társadalmilag fontos ágat főként adományokból tartják fenn, de azért, hogy minél több gyermek megtapasztalhassa egy sikeres kijutás élményét, az Alapítvány nagyvállalatoknak is szervez szabadulószobás csapatépítőket, és az abból befolyt összeget is a nonprofit célra fordítják. A kettős működésnek köszönhetően olyan témákat tudnak szórakoztató, mégis informatív módon feldolgozni a fiatalokkal, mint a környezetvédelem vagy a pénzügyi tudatosság, nem beszélve a maradandó emlékekről, amit egy-egy szabadulós kaland nyújt. 

„Ezeknek a gyerekeknek egy szabadulószoba hónapokra elég élményt ad. Elképesztően élvezik és hihetetlenül jól szórakoznak. Többségüknek nyilván esélye sem lenne ilyenbe magától eljutni. De – mi pedagógusok érzékeljük – hogy ennél sokkal többről van szó. A kurrens témák mellett azt látjuk, hogy ezzel az izgalmas „játékkal” könnyen fejleszthető az asszociációs és kognitív képesség, az átvitt értelmű gondolkodás, a kifejezőkészség és a szabályfelismerés is. Megköveteli a gyerekektől, hogy működjenek együtt egymással, hiszen egyedül nem tudják megoldani a feladatokat. Megtanulják értékelni egymást, a sokszínűséget és a csapatmunka erejét. Jó lenne, ha minél több fontos témával bővülhetne a szabadulószobák sora, és minél több hátrányos helyzetű vagy esetleg tanulási gondokkal küzdő gyermek jutna el ezekbe” – mondta Valuska Sára oktatási szakértő.

Ne feledjünk el élni az adófelajánlás lehetőségével, hiszen már egyetlen felajánlott 1% is sokat segíthet, például sikerélményt adhat egy nehéz sorban élő gyermeknek!

A „whistleblowing”, avagy a visszaélés-bejelentés szabályozásának szükségessége

Mit jelent a „whistleblowing”?

A „whistleblowing” kifejezés leegyszerűsítve munkavégzés során tapasztalt, jogellenes, közérdeksértő, illetve potenciálisan károkozó, vagy egyszerűen erkölcsileg kifogásolható magatartások bejelentésére szolgáló eljárást jelent, amely segítséget nyújt a szervezeteknél tapasztalható, nem megfelelő viselkedések, jelenségek felderítésére olyan esetekben, amikor a szokásos kommunikációs csatornákon az nem vagy – főképp az esetleges retorzióktól való félelem miatt – csak nehezen működne. A bejelenthető jogsértéseknek számos formája lehet: korrupció, csalás, szakmai mulasztás vagy hanyagság – sorolta dr. Vidóczy-Fehér Judit, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Mára elfogadottá vált, hogy egy hatékony visszaélés-bejelentő rendszer kialakítása és működtetése – úgy állami intézmények, mint vállalatok esetében – a korrupció és az egyéb visszásságok elleni fellépés egyik hatékony eszközévé válhat, ezáltal hozzájárulhat a vállalkozások hatékonyságának növeléséhez is. 

Miért van szükség a visszaélés-bejelentés szabályozására?

A korrupció és az egyéb visszásságok elleni fellépés jegyében, a témának a mindennapi élet egyes területein jelentkező vetületei kezelése érdekében született az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937/EU irányelv (az ún. whistleblowing irányelv), amelyet 2021. december 17-éig kellett (volna) a tagállamoknak átültetniük a saját jogrendjükbe.

A whistleblowing irányelv minimumfeltételeket ír elő a bejelentésekkel kapcsolatos részletes eljárásrend és a bejelentő védelme kapcsán bizonyos iparági szabályozások megsértésére vonatkozó bejelentések vonatkozásában. Ilyen érintett területek például a pénzügyi szolgáltatások, az élelmiszerbiztonság, a termékbiztonság és -megfelelőség, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem, továbbá a magánélet és a személyes adatok védelme.

Ami hazánkat illeti, Magyarországon még nem történt meg az irányelvnek megfelelő részletszabályozás kialakítása, azonban a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény már tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek kiegészítésével és módosításával ezt a jogalkotó várhatóan megteszi.

Mit is jelent ez a gyakorlatban?

Az irányelv alapján a szabályozással érintett cégeknek kötelező lesz egy olyan belső rendszert kialakítani, ahol a dolgozóik és partnereik be tudják jelenteni az általuk tapasztalt jogellenesnek vélt tevékenységeket, illetve aggályos magatartásokat egy olyan felületen keresztül, amely megvédi őket a negatív következményektől, esetleges retorzióktól. 

Azoknál a vállalkozásoknál, ahol legalább 250 munkavállalót foglalkoztatnak, a cég belső szervezetét érintő visszaélés-bejelentő rendszer működtetése már jelenleg is kötelező, míg a 250 főnél kevesebb, de minimum 50 fő munkavállalót alkalmazó társaságoknál az uniós jognak való megfelelés érdekében 2023. december 17-éig szól a határidő.

Milyen megoldások vannak?

Amennyiben az adott vállalkozást érinti az irányelvnek való megfelelés kötelezettsége, úgy első lépésként fel kell mérni a visszaélés-bejelentések lehetőségeit, illetve szükség esetén ki kell alakítani a bejelentő rendszert. Fontos szempont ennek elhatározása során, hogy milyen módon kívánja az adott cég kialakítani a bejelentési rendszerének megfelelő működtetését, hiszen több megoldás közül is választhat. Dönthet úgy a munkáltató, hogy szervezeten belül kezeli a bejelentéseket egy független megbízott személy kijelölésével, de választása szerint bejelentővédelmi ügyvéd segítségét is kérheti. Mindkét megoldás esetén meg kell azonban felelnie a jogi szabályozás követelményeinek, különös tekintettel a bejelentő személyes adatainak védelmére, valamint a munkavállalók tudatosságának fejlesztése is szempont kell, hogy legyen. Emellett a bejelentések feldolgozásához és kivizsgálásához mindenképpen szükség van egy belső szabályzat kialakítására is.

Az irányelvi szabályozásnak elsősorban Magyarország köteles eleget tenni azzal, hogy kialakítja a tagállami szabályozást és átülteti annak rendelkezéseit a magyar jogba. Mivel erre a közeljövőben reális esély van, így kiemelten fontos a vállalkozások számára, hogy időben megtegyék az első lépéseket az uniós normáknak való megfelelés felé. A szabályozás keretei adottak, így a megfelelés kialakítása a magyar részletszabályozás hiányában is megkezdhető – zárta gondolatait az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás munkatársa.

Ritka betegségek esetében komoly kihívást jelent a helyes diagnózis felállítása 

Az ILD-vel élők számára kulcsfontosságú, hogy a betegséget minél korábbi szakaszában felismerjék a szakemberek, és így minél előbb megkezdődhessen a megfelelő terápia. Azonban ennél a betegségcsoportnál közel sem olyan egyszerű a diagnózis, mint a gyakori, jól ismert betegségek esetében, több szakember együttműködése szükséges ahhoz, hogy megszülessen a helyes diagnózis – tudtuk meg Dr. Bohács Anikó tüdőgyógyásztól.

Az ILD-ről

Az ILD (intersticiális tüdőbetegség) a tüdő finomszöveti struktúráját érinti – ide tartoznak az oxigén felvételét és a széndioxid leadását végző kis hörgők és léghólyagocskák is. Az ILD egy betegségcsoport, amelybe több mint 200 ritka betegség tartozik. Ritka betegségeknek azokat a betegségeket nevezzük, amelyek egy populáció átlagát tekintve 2000 emberből legfeljebb egyet érintenek1. Az ILD-be tartozó ritka betegségek együttesen már meghaladják a félezrelékes határt: szakemberek becslése szerint a Magyarországon élő ILD-betegek száma elérheti a 10 000-t.

Tüdőfibrózissal járó intersticiális tüdőbetegségek

Az ILD betegségek egy része tüdőfibrózissal jár. A tüdő kötőszövetében kialakuló hegesedés, azaz a tüdő fibrózisa következtében a rugalmas kötőszövet merevebbé válik, és ezzel a tüdő kapacitása csökken2. A tüdőfibrózist kiváltó okok egy része ismert, például gyógyszerek, vírusok, autoimmun betegségek, túlérzékenységi reakciók. Az IPF, azaz idiopátiás tüdőfibrózis okát azonban nem ismerjük, erre utal az idiopátiás (ismeretlen eredetű) kifejezés. Az IPF egy krónikus tüdőbetegség, a tüdő visszafordíthatatlan hegesedésével jár, aminek következtében légszomj, köhögés és nehézlégzés alakul ki a betegeknél3. 

Több szakember szükséges a diagnózishoz 

„Az ILD-be tartozó betegségek a kiváltó ok, a betegség jellege és súlyossága alapján igen különbözőek lehetnek, és – figyelembe véve a betegek egyéni adottságait is – különböző terápiákat igényelnek. Ehhez viszont pontos diagnózis szükséges, amely az ILD kapcsán lényegesen összetettebb folyamat eredménye, mint a „hétköznapibb” betegségek esetében” – mondta Dr. Bohács Anikó tüdőgyógyász.

A leggyakoribb tünet, amely egy ILD-betegnél jelentkezik, és amelynek hatására orvoshoz fordul, a terhelésre jelentkező nehézlégzés. Azonban ez nem ILD-specifikus, vagyis ez a tünet más, az ILD-nél jóval gyakoribb betegségekre is jellemző lehet. Ha a kardiológus nem találja a nehézlégzés okát, és a tüdőgyógyász sem talál olyan gyakori tüdőbetegséget, amely igazolná a tünetet, akkor a tüdőgyógyász egy úgynevezett ILD-teamhez utalhatja a beteget. „Az ILD-team több, különböző területet képviselő szakemberből áll: tüdőgyógyász, radiológus, immunológus és reumatológus tagja van a teamnek, amely kiegészülhet patológussal is, ha rendelkezésre áll szövetminta” – magyarázta Dr. Bohács Anikó. „A team tagjai együttesen állítják fel a diagnózist, azaz állapítják meg, hogy ILD-be tartozó betegségről van-e szó, és ha igen, melyik betegségről. Ehhez a korábbi vizsgálatok eredményeit is felhasználják, további vizsgálatokat alkalmaznak, és a beteget is alaposan kikérdezik. Sokat segít a nagyfelbontású CT: az IPF-re általában a betegségre jellemző CT-kép vezeti rá a team tagjait. Sok esetben szükség lehet további elkülönítő (differenciál) diagnosztikára is, hogy a hasonló tünetekkel bíró, de eltérő betegségek közül a team választani tudjon. Az elkülönítő vizsgálat lehet pl. hörgőtükrözés vagy szövettani vizsgálat – de amennyiben az IPF nagy biztonsággal kimondható a típusos CT kép, klinikai tünetek és anamnesztikus adatok alapján, úgy nem szükséges a tüdőből szövettani mintavétel a diagnózis igazolásához.

Az ILD-be tartozó betegségek felderítése tehát össze sem hasonlítható a gyakori betegségek diagnosztikájával, amikor a háziorvos vagy a szakorvos az első látogatás alkalmával megállapítja a tünetek okát, de azzal sem, ha a nyálkahártya váladékának mintavételi eredményére várunk egy napot. 

A diagnózis után

A pontos diagnózis alapvető fontosságú a megfelelő terápia felállítása és ezzel a beteg életkilátásai szempontjából is. Sok esetben sajnos olyan betegségről van szó, amelyet visszafordítani nem lehet, de a rosszabbodás mértékét lehet csökkenteni, akárcsak a hirtelen állapotromlás esélyét. 

A betegségek széles skálán mozognak abban a tekintetben is, hogy milyen ütemű progresszió (súlyosbodás) várható. A betegségek egy részénél fennáll a tüdőhegesedés gyorsuló ütemének kockázata, ezeket progresszív fibrotizáló intersticiális tüdőbetegségeknek nevezzük4. Az ilyen betegeknél a diagnózis megállapítása után is szükséges egyfajta nyomonkövetés, hogy ismétlődő légzésfunkciós vizsgálatokkal megállapítható legyen a progresszió mértéke. 

„A pontos diagnózist követően különböző terápiás lehetőségek jöhetnek szóba -természetesen a betegség jellege, a beteg állapota és egyéb külső körülmények is befolyásolhatják a lehetőségek számát. A beteg kezelőorvosa, aki az ILD-team tüdőgyógyász tagja, átbeszéli a beteggel a lehetőségeket, így például azt, hogy melyik terápia milyen mellékhatásokkal jár, és a beteg szempontjait is figyelembe véve állapítja meg a terápiát. A kezelőorvos arra is felkészíti a beteget, hogy mi várható a betegség előrehaladása során, és hogy ehhez miként alkalmazkodhat a mindennapjaiban. A konszenzussal megállapított terápia, a mellékhatásokra való felkészítés nagy mértékben hozzájárulhatnak a beteg együttműködő készségéhez, így végeredményben a terápia hatékonyságához” – foglalta össze Dr. Bohács Anikó.

  1. Eurordis. What is a rare disease? Available at: https://www.eurordis.org/content/what-rare-disease [Accessed January 2022]
  2. British Lung Foundation. What is pulmonary fibrosis? Available at: https://www.blf.org.uk/support-for-you/pulmonary-fibrosis/what-is-pulmonary-fibrosis [Accessed January 2022]
  3. Ley B., et al. Clinical Course and Prediction of Survival in Idiopathic Pulmonary Fibrosis. AJRCCM. 2011;183:431–40.
  4. Cottin V, Hirani NA, Hotchkin DL, et al. Presentation, diagnosis and clinical course of the spectrum of progressive-fibrosing interstitial lung diseases. Eur Respir Rev 2018;27(150):pii:180076

Rugalmas, visszaváltható szolgáltatásokat keresünk

  • a vásárlók háromnegyede változtatott online vásárlási szokásain

Az online vásárolható szolgáltatások terén megváltoztak a szokásaink az elmúlt két évben: óvatosabban döntünk, átalakult a keresett szolgáltatások köre, miközben a döntés ideje egyre inkább az utolsó pillanatra tolódik, így előtérbe kerültek a last minute ajánlatok – nem csak az utazások, hanem más szolgáltatások esetében is. A Bónusz Brigád a GKID segítségével vizsgálta felhasználói körében az online vásárlási szokások megváltozását a pandémia kezdetétől máig – kiderült, hogy a válaszadók háromnegyede változtatott korábbi online szolgáltatások vásárlásával kapcsolatos szokásain.

 Szolgáltatások rugalmasan

Az idén tavasszal új tulajdonoshoz került Bónusz Brigád és a GKID (korábban GKI Digital) közös kutatásából kiderül, hogy az online szolgáltatás foglalásra, vásárlásra nyitott internetezői réteg elvárásai jelentősen megváltoztak a járvány elmúlt két éve alatt: a válaszadók negyede már kevésbé hajlandó jóval előbb online megvenni egy szolgáltatást (például utazást, vagy valamilyen élmény programot). Az óvatosság érthető, hiszen kiszámíthatatlan lett, hogy mi történik több hónap múlva. Ráadásul a pandémia csúcspontjain ez a bizonytalanság még összességében is kevesebb lehetőséggel és kimozdulási kedvel járt. Ezt támasztja alá, hogy a kutatás szerint a vásárlók 22 százaléka számára felértékelődött a rugalmas szolgáltatások iránti igény, emellett a visszaválthatóság és a határidők esetleges kitolása is fontosabb szempont lett a vásárlásnál. Az online vásárlók már kifejezetten csak az ilyen ajánlatokat keresik.

„A rugalmasság lett az egyik legfontosabb, a vásárlási döntést befolyásoló szempont, hiszen világunk kiszámíthatatlanabbá, kevésbé tervezhetővé vált, de ez egyben azt is jelenti, hogy nő a pénzügyi tudatosság a fogyasztók körében” – mondja Banga Györgyi, a Bónusz Brigád operatív igazgatója. „Ezt mi magunk is tapasztaljuk a Bónusz Brigád vásárlói között, hiszen a rugalmas, visszaváltható ajánlatok sokkal keresettebbek oldalunkon, szívesebben veszik ezt még akkor is, ha esetleg valamivel magasabb árkategóriába is esik egy visszaváltható ajánlat.”

A változások okai leginkább a Coviddal függenek össze (43%), de fontos szempont az is, hogy sokak számára megváltoztak a prioritások (35%), a korlátozások miatt átalakultak a szokások (30%), vagy éppen megváltozott az élethelyzetük (21%).

Online vásárlási szokások

A kutatásban résztvevő Bónusz Brigád felhasználók 86 százaléka az elmúlt egy évben vásárolt terméket hazai webáruházból, 58 százalékuk rendelt készételt, közel 50 százalékuk vásárolt valamilyen programra szóló jegyet, 42 százalékuk foglalt szállást Magyarországon és mindössze 17 százalékuk foglalt szállást külföldi szálláshelyen. A szállásfoglalások esetében a visszaesés szembetűnő, hiszen korábban hazai szálláshelyet 70 százalékuk, külföldi utazást 37 százalék vásárolt valaha online.

Utazás – külföld vagy belföld?

Az elmúlt egy évben a Bónusz Brigád kutatásában résztvevők a legtöbbet külföldi online szállásfoglalásra költöttek – átlagosan több, mint 137 ezer forintot. A külföldi szállást online foglaló válaszadók negyede több, mint 200 000 forintot költött ilyen célra az elmúlt egy évben. Külföldi szállás tekintetében a válaszadók 45 százaléka nem változtatott a szokásain, míg 34 százalékuk kevesebbet, 22 százalék viszont többet költött ilyen célra.

Magyarországi online szállásfoglalásra a felhasználók átlagosan közel 82 ezer forintot költöttek – a legtöbben (39%) 50 000 – 100 000 Ft közti összeget, de közel ennyien (38%) még ennél is kevesebbet, mindössze 50 000 Ft alatti összeget szántak belföldi utazásra az elmúlt egy évben. Hazai online szállásfoglalásra a járvány után a válaszadók fele ugyanannyit költött, mint a pandémia előtt, válaszadók mintegy egyharmada a korábbinál kevesebb összegből foglalt online hazai szállást.

Főzés helyett rendelünk 

A pandémia alatt nagyon sok emberre szakadt rá a főzés feladata, főleg, mert az online oktatás ideje alatt a gyerekek étkezését is meg kellett oldani. Ami az elmúlt egy évet illeti összességében készétel rendelésre a válaszadók átlagosan közel 40 000 forintot költöttek – a jellemző költés egy év alatt 10 000 – 50 000 Ft közé esett, a válaszadók közel fele ennyit költött. 34 százalékuk kevesebbet, 20 százalékuk többet költött a pandémia előtti, 2019-es évben jellemző összegnél.

A Bónusz Brigádon is számos étterem ajánlata közül választhatnak a vásárlók: a kutatás szerint az oldalon éttermi kupont vagy kedvezményes ajánlatot a válaszadók közel 40 százaléka vett már valaha, és az elmúlt egy évben sem csökkent számottevően az ilyen ajánlatokat vásárlók arány

Színház, koncert, mozi

Azok között, akik vásároltak már a Bónusz Brigádon 18 százalék vett már belépőjegyet, koncertjegyet az oldalon. Belépőjegyre, legyen az koncertjegy, mozijegy vagy színházjegy átlagosan 42 ezer forintot költöttek a válaszadók az elmúlt egy évben – a legtöbben itt is a 10 000 – 50 000 Ft közti kategóriában (59%), de minden negyedik válaszadó (23%) kevesebb, mint 10 000 Ft-ot szánt erre a célra. Ez az összeg azt jelenti, hogy jelentősen megváltoztak itt is a vásárlási szokások: minden harmadik ember kevesebbet költött erre a célra, mint a korábbi években.

Átalakulóban a keresett szolgáltatások köre 

Különböző szolgáltatásokra a válaszadók több, mint fele (58%) 10 000 és 50 000 forint közötti összeget, míg negyedük kevesebb, mint 10 000 forintot költött. Szolgáltatásra minden második válaszadó ugyanannyit költött a járvány után is, mint 2019-ben, 35 százaléka azonban kevesebbet szánt rá. Azok között, akik valaha vásároltak az oldalon a legtöbben (68%) éppen szolgáltatást vásároltak. A koronavírus ebben hatalmas mértékben átrajzolta vásárlási szokásainkat.

Az elmúlt egy évben a szolgáltatást vásárlók közül legtöbben, tízből négyen szintén valamilyen élményre szóló kupont vagy kedvezményes ajánlatot vásároltak és nagyon hasonló a többi szolgáltatás igénybevételének aránya is: kulturális, szórakoztató eseményekre szóló, vagy valamely múzeumba, állatkertbe szóló belépőjegyet, kupont 37 százalék vett online, hazai szálláshelyre vonatkozó ajánlatot a válaszadók 34 százaléka vásárolt, de még szépségápolásra, egészségmegőrzésre vonatkozó ajánlatot is a szolgáltatást vásárlók 32 százaléka választott.

Akik nem költöttek az elmúlt év során kuponokra, azok leginkább a járvánnyal összefüggésben nem vásároltak: 35 százalékuk kevesebbet jár ilyen helyekre, 29 százalék mondta azt, hogy a lehetőségek korlátozottabbak voltak ebben az időszakban, 23 százalék pedig a bizonytalan helyzet miatt nem vett kupont. A válaszadók negyede mondta azt, hogy ebben az időszakban nem engedhette meg magának.

Pörög a Bónusz Brigád is

A Bónusz Brigád oldalán a válaszadók közel harmada a pandémia előtt és azóta is folyamatosan vásárol, azaz kiemelkedően magas a visszatérő, hűséges vásárlók aránya. Az oldal jelenlegi látogatói közül 23 százalék még nem vásárolt a Bónusz Brigádon: minden 5. válaszadó ezt a jövőben tervezi. 

A Bónusz Brigádon a legnépszerűbb szolgáltatás kategórián felül az oldalon valaha vásárlók 50 százaléka terméket, 36 százaléka szállásfoglalásra jogosító kupont, utazással kapcsolatos bónuszt is vásárolt.

A válaszadók 2022-ben is számos szolgáltatás vásárlását tervezik, amihez a Bónusz Brigád oldala is nagy segítséget fog nyújtani. A hazai szálláshelyekre szóló online ajánlatokat a válaszadók 50 százaléka, étterembe, élményre, kulturális, szórakoztató eseményekre szóló kupont a válaszadók 48-48-48 százaléka biztosan fogja keresni – derült ki a Bónusz Brigád és a GKID 2022 áprilisi kutatásából.

A kutatást a Bónusz Brigád felhasználók körében a GKID Research & Consulting készítette 699 fős mintán. Az eredmények nem, kor, településtípus és iskolai végzettség terén is reprezentatívak a felhasználói bázisra.

Az idén 12 éves Bónusz Brigád 2010-ben forradalmasította a hazai piacot. egy merőben új modell bevezetésével. Digitalizálta a korábban csak offline módon elérhető élmény, gasztronómia, szépségipari, wellness stb. ajánlatokat, kedvezményes árakat biztosítva vásárlói részére. A www.bonuszbrigad.hu oldalán, jelenleg mintegy ezer ajánlat található. 

A több mint félmillió hírlevél feliratkozó, naponta értesülhet a legújabb ajánlatokról, melyek nem csak az inspirálódásban, de a tudatos vásárlási szokások kialakításában is segítséget nyújtanak.

Az oldal mára több mint 34,3 milliárd forintot spórolt meg a vásárlóinak és ez a szám napról, napra nő! Légy tudatos vásárló, spórolj velük Te is.

Több ízben elnyerte az év honlapja díjat, jótékonysági programjának köszönhetően pedig a MAF Leginnovatívabb Támogatói Programjai közé került. Superbrands és Magyar Brands díjazott, a Kiváló magyar tartalom elismerés tulajdonosa és Az Év Internetes Kereskedője díj tulajdonosa is.

A szakértő szerint nem érdemes az olcsóbb árkategóriájú laptopokat választani

  • A speciális készülékekhez sokszor már hozzá sem lehet jutni

A műszaki cikkek az elmúlt két évben hónapról hónapra érezhetően drágultak, ráadásul a termékekhez való hozzájutást a továbbra is fennálló chiphiány is megnehezíti. A szakértő szerint mégsem érdemes az olcsóbb laptopok mellett letenni a voksunkat, mert hosszú távon sok kellemetlenséget okozhatnak. Krajnyák Tamás, a Laptophardware.hu operatív igazgatója arra is rámutatott, hogy még közel sem tetőztek az árak, még évekig drágulásra és készlethiányra lehet számítani.

Hosszú távon nem éri meg a laptopokon spórolni 

Az laptopok árai 2020 tavasza óta nagyjából a kétszeresükre nőttek, így míg két évvel ezelőtt már nagy teljesítményű laptopokat lehetett vásárolni akár 150 ezer forintért, manapság az olcsóbb, gyengébb teljesítményű gépek kerülnek ennyibe. „A gyártók az olcsóbb árkategóriás gépekkel próbálnak versenyelőnyhöz jutni, azonban mint általában az élet minden területén, itt is igaz, hogy érdemes a minőséget megfizetni. Lehet, hogy pillanatnyilag jobb döntésnek tűnik egy belépő árkategóriájú laptopot választani, azonban egy ilyen készüléket jobb esetben hosszú évekre vásárolunk, így érdemes lehet drágább darabokba beruházni” – mondta el Krajnyák Tamás. A belépő szinten lévő gépekkel a legnagyobb probléma, hogy lassúak, így csak nagyon kevés dologra lehet őket használni, és arra is rövid ideig, mert hamar elfogy a tárhely, és ettől lassul az operációs rendszer is. „Ezeket a gépeket ráadásul sokszor nem lehet bővíteni, ugyanis az adott kapacitású memória rá van integrálva az alaplapra, és a tárhelyet sem lehet bővíteni” – tette hozzá a szakértő.

A laptopok karbantartása éppen annyira elengedhetetlen, mint az emberi szervezeté 

„Azt valahogy természetesnek vesszük, hogy rendszeresen eljárunk szűrővizsgálatokra, vagy ha baj van, akkor felkeressük az orvosunkat. Hasonló a helyzet az autókkal, hiszen azokat is rendszeresen elvisszük a szervizbe ellenőrzésre. Ha így gondoskodunk a laptopokról is, akkor akár nyolc-tíz évig is használhatjuk őket, ehhez azonban az is szükséges, hogy már alapból egy olyan készüléket vásároljunk, amelynek bővíthető a tárhelye és a kapacitása” – hangsúlyozta a szakértő. A rendszeres karbantartás, tisztítás évekkel is meghosszabbíthatja a gépünk élettartamát. Az átvizsgálás során megnézik, hogy milyen állapotban van a laptop akkumulátora, ami akár két-három év alatt elhasználódhat, így érdemes időközönként kicserélni. „Egy szervizelés során leellenőrizzük azt is, hogy milyen a tárhely állapota. Ez egy százalékos arányban kifejezett viszonyszám, amely esetében természetesen a százszázalékos eredmény a legjobb, azonban, ha már kilencven és száz százalék közé esik az eredmény, akkor már azonnali cserét szoktunk javasolni, mert azt jelenti, hogy nincsenek teljes biztonságban a laptopunk adatai, illetve menetstabilitásban is problémák lehetnek” – tette hozzá Krajnyák Tamás.

Egyre nehezebb hozzájutni a speciális készülékekhez 

Az árak emelkedése mellett az is problémát jelent, hogy egyre nehezebb hozzájutni speciális elektronikai eszközökhöz. „A kijelzők és monitorok gyártásába eléggé beleszólt a chiphiány, a gyártók ráálltak a mainstream vonalra, így különlegesebb eszközökhöz, például a gyengénlátók számára alkalmas nagyobb kijelzőkhöz szinte lehetetlenség hozzájutni” – mutatott rá a Laptophardware.hu operatív vezetője. 

A Laptopharware.hu-ról

A Laptophardware.hu laptop alkatrész webáruház és szaküzlet hálózat 2010 január óta működik a magyar informatikai piacon, évente közel 40.000 laptop felújításához járulnak hozzá. A cég fő profilja a laptop alkatrész kereskedelem, a laptop karbantartás és szerviz, de termékportfóliójában felújított laptopok is megtalálhatók. Szolgáltatásaikhoz házhozszállítást és teljeskörű garanciát is biztosítanak. A folyamatos fejlesztések mellett megoldásokat kínál az aktuális problémákra is, a pandémia kapcsán a home office kellékek értékesítése és az érintésmentes fizetés került előtérbe. 

Több mint 1000 km-t kerékpározott a Continental munkatársa

  • hogy felhívja figyelmet az egészséges életmódra 

Nagy Zoltán, a Continental budapesti munkatársa két fontos célt tűzött ki a zászlajára: az egészséges életvitel és a környezettudatos életmód fontosságára kívánta felhívni a figyelmet 150 órányi kerékpározással, mely során több mint 1000 km-es távot teljesített. A kihívás során a technológiai vállalat mind a 8 hazai lokációját érintette, több szakaszon munkatársai is csatlakoztak hozzá, miközben sokszor nem várt fordulatok tették még izgalmasabbá a közel egy hetes kalandot. 

„Az életem meghatározó része a testmozgás, ennek az örömét, illetve az egészségtudatos életmód fontosságát szeretném minél több emberrel, így a kollégáimmal is megismertetni. Nagyon hálás vagyok, hogy munkahelyem, a Continental a partnerem ebben, és amikor előálltam a 150 órás kerékpározás ötletével, az első pillnattól kezdve támogattak a kihívás megvalósításában” – mondta el Nagy Zoltán, akinek sportolói aktivitása hosszú múltra nyúlik vissza. Többek között a Tour de Pécs, Mecsek kupa, Gemenc kupa, Csillebérci 24 órás MTB verseny, illetve a Velencei-tó Tízszer kihívásokat is több alkalommal teljesítette

A május 2-től egészen május 7-ig tartó kerékpáros kihívás során  a vállalat sportos kollégája érintette a Continental hazai vállalatait Vácon, Budaörsön, Veszprémben, Szegeden, Makón, Nyíregyházán, illetve Budapesten, azonban előfordult, hogy váratlan fordulatok miatt módosítani kellett az előre eltervezett ütemterven. A küldetés során volt olyan, nap, amikor 160-200 km-t teljesítettek, legalább 8000-9000 kalória elégetésével, ami nagy teljesítmény az emberi szervezet számára. A közel egy hétig tartó túra előre eltervezett ütemtervét váratlan kihívások is szinesítették, mint egy nem várt defekt, vagy az olyan éjszakák, amikor a menetrend miatt csak 3-4 óra jutott a pihenésre.   

„Végtelenül hálás vagyok a munkatársaimnak, akik hol kisebb, hol nagyobb távra csatlakoztak hozzám az elmúlt héten, függetlenül attól, hogy csak ritkábban, hobbi szinten, vagy rendszeresen tekernek hosszabb távokat” – mondta el Nagy Zoltán. „Úgy dondolom, hogy ezzel a kihívással egyrészt sikerült felhívnom számos kollégám figyelmét az egészséges életmódra, illetve arra a tényre, hogy a rendszeres testmozgás nem csupán hasznos, hanem kiváló csapatépítő program is. Emellett nagyon örülök, hogy lehetőségem volt ellátogatni a Continental valamennyi hazai gyárába, és közelebbről betekinteni a munkafolyamatokba” – tette hozzá a kerékpáros. 

A Continental környezetvédelmi stratégiájának legfőbb törekvése, hogy a vállalat teljes értékláncát 100%-ban karbonsemlegessé tegye, így kiemelt fontosságúnak tartanak minden ehhez kapcsolódó szemléletformáló akciót. „A környezettudatosság és a fenntartható működés a vállalatunk stratégiájának meghatározó eleme, emellett az egymásért való munka az egyik vállalati értékünk. Nagyon büszkék vagyunk egyrészt Nagy Zoltán kezdeményezésére, másrészt pedig arra, hogy a vállalat munkatársai minden lokációnkban nagy lelkesedéssel várták, illetve kísérték őt az útja során” – emelte ki Hornyacsek Zoltán, a Continental országos vállalati kommunikációs vezetője és a hazai Continental Csoport fenntarthatóságért felelős szponzora.

Immáron 20 éve támogatják a hazai kutatónőket

Egy év alatt több mint 250 000-rel növekedett a női kutatók száma az Európai Unióban, ez a szám azonban még mindig kevésnek minősül. Az Eurostat 2022-es felmérése szerint a korábbi évekhez hasonlóan a tagállamokban átlagosan 41 százalék a nők aránya a tudományos életben, de Magyarország alig 30%-os mutatóival sereghajtó a kontinens országai között. Ahhoz, hogy ez a szám növekedni tudjon, olyan programokra, ösztöndíjakra van szükség, amelyek támogatják a női kutatókat, hogy ne kényszerüljenek a pálya elhagyására sem társadalmi, sem egyéb nyomásra.

Bár arányaiban sok nő jelentkezik a hazai egyetemekre és végez jó eredménnyel, kevesen maradnak a pályán vagy érnek el magasabb tudományos fokozatot. Az idén 20 éves „L’Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért ösztöndíjat éppen azért hívták életre 2002-ben, hogy támogassák a hazai kutató hölgyeket.

Az elmúlt 19 évben 51 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig több mint 68 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék, kutatási területüket pedig megértsék – ezzel is támogatva karrierjüket és a szakmájuk iránti megbecsülés kialakítását.

A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A díj kapcsán alakultak már kutatócsoportok, néhány díjazottnak lettek díjazott tanítványai és egy valódi női kutatói közösség alakult ki az országban. A program védnöke a kezdetektől a Magyar Tudományos Akadémia. Idén az igényeknek megfelelően bővült azoknak a köre, akik jelentkezhetnek a programra. Ennek értelmében 2022-ben három kategóriában pályázhatnak a tudós nők:

  1. természettudományok, élettudományok
  2. anyagtudományok
  3. formális tudományok

A L’ORÉAL Magyarország és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága által meghirdetett pályázatra 2022. május 22-ig lehet jelentkezni.

Bővebb információ és jelentkezés az alábbi oldalon lehetséges: www.forwomeninscience.com

A díj nemzetközi szinten is kiemelkedő elismerés, a kutatónők szakmai életében mérföldkőnek számító esemény. Tavaly az egyik leghíresebb hazai kutatónő Professzor Karikó Katalin lett az észak-amerikai térség díjazottja. Az elismerést az úttörő mRNA-technológia kidolgozásáért kapta, amely elengedhetetlennek bizonyult a COVID-19 elleni vakcinák gyártásában. A munkája megnyitotta az utat az olyan komplex betegségek, mint a rák, a szívelégtelenség, a stroke, a vérszegénység és az autoimmun betegségek jövőbeli terápiái előtt.