Címlap

Sikeresen indult az Új élet by Auchan kollekció

  • újabb hat áruházban lehet majd használt ruhát vásárolni

Éppen két hónapja vágott bele az Auchan Magyarország a jóminőségű, átválogatott, fertőtlenített használt ruhák forgalmazásába, ami olyan népszerű lett, hogy az eddigi hét áruház mellé ma újabb hat csatlakozik. Ezentúl Budakalászon, Óbudán, Fóton, Szolnokon, a másik miskolci áruházban és Solymáron is elérhető lesz az Új élet by Auchan kollekció.

A használt ruhák értékesítése március 16-án indult hét Auchan áruházban: Budaörsön, Debrecenben, Dunakeszin, Székesfehérváron, Miskolcon, Csepelen és Maglódon. A second hand darabokat az Új élet by Auchan logó alatt, a ruhaosztály közelében találhatjuk meg.  160 márka minőségi termékei közül lehet válogatni, a jó állapotú ruhák alapos fertőtlenítés után egyenként csomagolva, címkézve és felakasztva kerülnek ki a gondolákra, az árak pedig 600-tól 3300 forintig terjednek. Az eddigi tapasztalatok szerint a hölgyek látták meg gyorsabban a lehetőséget, hogy az Új élet by Auchannal fenntarthatóan és gazdaságosan frissítsék fel ruhatárukat, de a férfiak is megkedvelték a jó minőségű, second hand darabokat. Az eladott női és férfiruhák aránya 75-25% volt ebben a két hónapban.

Témanapot tart a Neumann Társaság az úttörő magyar számítógépépítőről

Amikor Steve Jobs és Steve Wozniak Kaliforniában építette a legelső Apple számítógépeket, Simonyi Endre Magyarországon épített mikroszámítógépet, a hetvenes években pedig az amerikai Homebrew Computer Clubbal (HCC) együttműködve egyengette a számítástechnika útját a vasfüggöny mögött. Érdekességekben bővelkedő életútjáról és az úttörő magyar számítógépépítőkről emlékeznek meg 2022. május 28-án, délelőtt 11 órától 15 óráig  a Neumann Társaság szegedi  Informatika Történeti Kiállításán, amely Simonyi hagyatékából származó informatikatörténeti műtárgyakkal egészül ki.

A magyar személyi számítógépek úttörőjének tartott, pályáját vegyészmérnökként és folyamatszabályozási szakmérnökként kezdő Simonyi Endre négy éve, életének 82. évében hunyt el. A Neumann Társaság a szegedi Szent-Györgyi Albert Agorában működő Informatika Történeti Kiállításán egy új emléksarok kialakításával tiszteleg emléke előtt: ebben Simonyi Endre személyes emlékei, dokumentumai mellett saját tervezésű számítógépének jelenlegi tudásunk szerinti egyetlen megmaradt darabja is megtekinthetővé válik.

Simonyi Endre első számítógépét 1975-ben kezdte el építeni (abban az évben, amikor Steve Wozniak belekezdett az Apple I számítógép konstruálásába). Az édesapjával, Simonyi Mártonnal és Székely Lajossal együtt épített készlet egy Motorola mikroprocesszor köré épült, 4 kilobájt memóriával rendelkezett, a Simonyi Endre által fejlesztett BASIC-nyelvjárást pedig 8 perc alatt töltötte be magnetofonkazettáról.

Simonyi módot talált arra is, hogy Magyarországról felvegye a kapcsolatot  a kaliforniai Homebrew Computer Club (HCC) nevű számítógépépítő közösséggel, amelyhez Bill Gates, a Microsoft alapítója, de Steve Jobs és Steve Wozniak, az Apple társalapítói is több szálon kötődtek. 1980-ban el is jutott hozzájuk, a magyar HCC számítógépépítő klub megalapításával pedig jócskán hozzájárult a számítástechnika hazai elterjesztéséhez.

A Neumann Társaság Informatika Történeti Kiállításán a szegedi Szent-Györgyi Albert Agorában május 28-án, délelőtt 11 órától 15 óráig tartott témanapon Simonyi Endre munkásságára emlékeznek.

11 órától 13 óráig az alábbi  előadásokat tekinthetik meg az érdeklődők (az előadásokról videofelvétel is készül):

  • „Építsünk számítógépet!” – Simonyi Endre forradalma. Képes Gábor (NJSZT, Kemény János-díjas) előadása.
  • A család nevében Simonyi András mesél a számítógépgururól.
  • Kerekasztalbeszélgetés: Rétallér István, a HCC egykori titkára és a HCC egykori tagjai mesélnek az első házi számítógépek építéséről Képes Gábor moderálásában. A szervezők várják a HCC egykori tagjainak jelentkezését! 

13 órától tartják az emléksarok avatását: ebben Simonyi Endre személyes emlékei, dokumentumai mellett saját tervezésű számítógépének jelenlegi tudásunk szerinti egyetlen megmaradt darabja (memóriakártya, építette: Büki Péter) és Rétallér István aktatáskába épített TRS-80 klón számítógépe lesz kiállítva

13:30-tól 15 óráig tárlatvezetéseket tartanak:

  • Az első magyar otthoni számítógépek. Többek között az ABC-80, Homelab, Aircomp, Brailab, Primo, HT, TVC számítógépek bemutatása. Házigazda: Képes Gábor
  • Abakusztól az okostelefonig. Az ITK állandó kiállítása és a Telefónia kiállítás. Házigazda: Kónya Orsolya

A témanap az ITK-ba váltott normál belépővel látogatható: Szent-Györgyi Albert Agóra – Jegyárak (agoraszeged.hu)

További információk Simonyi Endréről: Simonyi Endre – ITF, NJSZT Informatikatörténeti Fórum

NJSZT ITK: A jövő múltja | Megőrizni a múlt értékeit, alkalmazkodni a jelenhez, befolyásolni a jövőt. (ajovomultja.hu)

Kreatív újrahasznosítás muskátlikkal

Az ízléses dekorációnak nem kell drágának lennie. Kreatív újrahasznosítás révén a régi, nem használt tárgyainknak teljesen új és izgalmas funkciót adhatunk. Ez nemcsak a környezetnek tesz jót, de számunkra is gazdaságos megoldás, amely számos egyedi és gyönyörű dekorációt eredményez. A Pelargonium for Europe szakértői körülnéztek házuk táján, és olyan, mindenki számára megvalósítható „upcycling” lehetőségeket osztanak meg, amelyek a muskátlikat korszerű és fenntartható módon helyezik reflektorfénybe az erkélyen és a kertben egyaránt.

Bohém stílusú fali installáció: szalmakalap új, virágos funkcióval

Egy meleg terrakotta vagy barna árnyalatúra festett falon a felakasztott szalmakalapok igazán esztétikus látványt nyújtanak. A virágok és a kézművesség rajongói bármilyen falfelületet feldobhatnak azzal, ha a régi szalmakalapokat színes muskátlik ültetőedényeivé alakítják át. Ez a mókás ötlet üdítő, nyári hangulatot áraszt, és a következő instrukciókkal egyszerűen elkészíthető.

 

Szükséges alapanyagok: muskátlik cink virágcserépben, szalmakalapok, erős zsineg, tű és cérna, kalapács, szög és olló.

  1. lépés: A szög segítségével üssünk lyukat a virágcserép tetejének két oldalára, majd vágjunk le egy körülbelül 50 cm hosszúságú zsineget és végeit csomózzuk össze a lyukaknál.
  2. lépés: Vágjunk egy nagyobb lyukat a szalmakalap oldalára is (a kalap eleje vagy hátulja a legjobb), hogy a cserepet és a muskátlit kényelmesen bele tudjuk helyezni. Vágás előtt érdemes egy kis ragasztót kenni a kalap belsejére a vágni kívánt területen, ez ugyanis száradás után segít megakadályozni, hogy a fonott szalmaszálak fesleni kezdjenek. 
  3. lépés: Helyezzük a cink virágcserepet a szalmakalapba úgy, hogy nyílása a kivágott rés felé nézzen, majd varrjuk a cserepet a kalaphoz a korábban ütött lyukak mentén.
  4. lépés: Ezután óvatosan helyezzük a muskátlit a virágtartóba. Győződjünk meg róla, hogy a zsineghez könnyen hozzáférhetünk, vagyis a kalapot a benne lévő muskátlival fel tudjuk akasztani.

Magaságyások másként: muskátlitenger a fiókokban és dobozokban

Egy emelt ládás virágágyásnak általában jóval nagyobb a befogadóképessége, mint a klasszikus balkonládáknak vagy kaspóknak, így ideális bármely, erkélyen és teraszon ültetett, színes muskátlirengeteg számára. E stílusos, házilag készített darab megalkotásához választhatunk egy használaton kívüli fiókot, vagy egy régi fadobozt, melyet egy bőröndállványból vagy széklábból készült alapra rögzítünk. A fiókok lefestésével és új fogantyúk felszerelésével egy valóban sajátos és divatos ültetőládát hozhatunk létre.

Tipp: A régi fiókok, ládák és egyéb tárolók természetesen keret és lábak nélkül is felhasználhatóak alternatív ültetőedényként, a lényeg, hogy mindig gondoskodjunk a megfelelő vízelvezetésről, hogy elkerüljük a túlzott vizesedést.

Még több bohózat: Makramé kaspók egyedi akasztóval

A makramé akasztós kaspó a legújabb trendek közé tartozik, amely már nemcsak a bohém hangulat kedvelői között népszerű. A hozzá tartozó, kanalakból készült falikampók további feltűnő és egyedi részletet biztosítanak. Ezek a házi készítésű dekorációs kiegészítők néhány egyszerű lépésben elkészíthetőek.

Szükséges alapanyagok: Ehhez a gyönyörű, újrahasznosított falidíszhez a virágzó muskátlik és makramé akasztóba bújtatott kaspók mellett régi kanalakra, egy fogóra és egy akkumulátoros fúróra van szükségünk.

Elkészítése:

  1. lépés: A fogóval hajlítsuk a kanál nyelét előre, hogy olyan alakja legyen, mint a ruhatári akasztóknak. Tipp: A kanál nem pontosan ott fog meghajlani, ahol a fogóval megragadjuk, hanem valamivel felette. Ezért, a kanál típusától függően, a fogót a nyél alsó harmadában helyezzük el, ne pedig a közepén.
  2. lépés: Fúrjunk egy lyukat a kanál fejének közepébe, hogy a legyártott kampót később a falhoz tudjuk rögzíteni.
  3. lépés: Végül rögzítsük a házi készítésű evőeszközhorgot a falhoz, akár szöggel, akár dübel, vagy csavar használatával, és akasszuk rá a virágzó muskátlit tartalmazó, makramé akasztós kaspókat. 

Kivételes karrierlehetőséget kínál a Lufthansa Systems Hungária

  • Szoftverfejlesztési tudással rendelkező fiatalok jelentkezését várják

A Lufthansa Systems Hungária feltett szándéka, hogy a jövő IT szakemberei számára vonzó karrierlehetőséget és hosszútávú perspektívát kínáljon egy egyedi területen. A légiközlekedési informatika egyik piacvezető vállalata ennek érdekében idén is elindítja IT Young Professional Programját, amelybe általános szoftverfejlesztési ismeretekkel rendelkező, tehetséges fiatalok jelentkezését várja, akik a cég budapesti és szegedi csapatainál kezdhetik meg karrierjük építését.

Tizenegy éve már, hogy a Lufthansa Systems Hungária létrehozta tehetségprogramját, az IT Young Professional Programot, és azóta is évről évre várja a lelkes, fiatal programozók jelentkezését. A vállalat páratlan lehetőséget kínál a pályakezdők számára: a program 2 hónapos tanulási időszaka során egy közös projektfeladaton keresztül ismerhetik meg a légiközlekedési informatika világát és mélyíthetik el szakmai tudásukat. Az IT ismeretek mellett minden olyan készséget is elsajátíthatnak – együttműködés, problémamegoldás, prezentáció –, amire a személyes fejlődésükhöz és a sikeres munkavégzéshez szükségük lehet a későbbiekben. A résztvevők már a program elejétől határozatlan idejű munkaszerződéssel és teljes értékű juttatási csomaggal csatlakozhatnak a céghez. 2022-ben 10-15 tehetséges fiatal vághat bele a programba ezen az egyedi területen, a jelentkezéseket folyamatosan, június 5-ig várják. Az ideális jelöltnek mindössze három nélkülözhetetlen feltételnek kell megfelelnie: általános szoftverfejlesztési tudással és magabiztos angol nyelvismerettel kell rendelkeznie, emellett pedig fontos a csapatmunkára való nyitottság is.

„Azt gondolom, hogy ez egy kiváló lehetőség, hiszen nem csupán a szoftverfejlesztés terén fejlődhetnek tovább a résztvevők, hanem megismerkedhetnek az agilis módszertannal is” – mondta Turcsikné Gáspár Georgina, a Lufthansa Systems Hungária HR vezetője – „Itt megnyílik a kapu a jelentkezők számára, hogy egy olyan szakmai és emberi közösség részei legyenek, ahol a munka élmény, a fejlődés pedig állandó.”

A program július 4-én veszi kezdetét, a fókuszban pedig a projektorientált gyakorlati oktatás áll. A tanulási folyamat nem a megszokott módon zajlik: a program résztvevői egy demó projekt kidolgozásán keresztül, tapasztalati úton és agilis szemlélettel sajátíthatják el a vállalatspecifikus ismereteket. Az alapok elsajátítása után a fiatalok szeptembertől már éles környezetben dolgoznak és kapcsolódhatnak be a cég ügyfeleivel együttműködésben zajló munkába. Azon túl, hogy olyan rendszereket fejleszthetnek, amelyek naponta több millió utas kényelmét és biztonságát szavatolják, betekintést nyerhetnek a Lufthansa Systems Hungária innovációs projektjeibe is – egy támogató közegben, a tapasztalt munkatársak folyamatos mentorálása mellett.

A programról további információk az alábbi oldalon: job.lhsystems.hu/yp

Új eljárással gyógyítják a neuroendokrin daganatos betegeket a Semmelweis Egyetemen

Hazánkban elsőként egy 80 éves férfi részesült a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikáján abban az izotópos infúziós kezelésben, amellyel a hormontermelő, vagyis a neuroendokrin daganatok terápiás lehetősége bővült.  A kezelés hazai bevezetése azért bír nagy jelentőséggel, mert eddig a magyar betegeket NEAK támogatással ugyan, de külföldön, Svájcban vagy Németországban látták el.

A teljes hír az alábbi linken olvasható: https://semmelweis.hu/mediasarok/2022/05/16/uj-eljarassal-gyogyitjak-a-neuroendokrin-daganatos-betegeket-a-semmelweis-egyetemen/

 

A kép illusztráció

A gyorsaság és a kényelem miatt döntenek a magánellátás mellett a legtöbben

A magánellátásban közel harmadannyi idő alatt jutnak ellátáshoz az ügyfelek, mint az államiban. Az átlagos várakozási idő a szakorvosi és diagnosztikus vizsgálatoknál 8 nap, míg a közfinanszírozásban 20 nap körül alakul. A vizsgálatok közül a gasztroenterológiára és endokrinológiára kell a legtöbbet várnia a betegeknek – derült ki a Prémium Egészségpénztár saját tagjai között végzett felmérésből. A magánellátásban a pénztártagok az előre egyeztett időpontra érkezve átlagosan 10 perc alatt kerülnek orvoshoz, aki aztán 21 percet szán rájuk, a közellátásban 25 perc várakozásra 13 perces vizit jut. A magánellátásban inkább érzik úgy a betegek, hogy partnerként kezelték őket, korlátozás nélkül elmondhatják és panaszaikat, alaposabban megvizsgálják, illetve pontosabban felvilágosítják őket. Ugyanakkor nincs érdemi a különbség az orvosok szakmai megítélésében.  A Prémium Önkéntes Pénztárak reprezentatív felmérése szerint pedig a magánegészségügy a 35 év alattiak körében a legnépszerűbb. 

Jól teljesítettek az egészségkasszák 2021-ben: éves szinten nőtt a taglétszám jegybanki adatok szerint, a tagdíjbevétel pedig meghaladta a 49 milliárd forintot. A magánellátásra pedig 19 milliárd forintot költött a tagság. A Prémium Egészségpénztár saját tagjai között végzett felmérést arról, hogy milyen ellátást intéznek leginkább magánúton és átlagosan mennyit kellett várniuk a konzultációra. 

Fölényben a telefonos időpontfoglalás

A kutatás eredményei szerint a Prémium Egészségpénztár tagjai a szakorvosi és diagnosztikai szolgáltatásokat szinte kizárólag előzetes időpontfoglalás alapján és nagyobbrészt a magánellátásban vették igénybe. A magánellátásba egyébként a megkérdezettek 71 százaléka telefonon foglal időpontot, az online felületek aránya lényegesen alacsonyabb, 23 százalékos. A telefonos időpontfoglalások aránya még magasabb a vidéki városokban: itt 82 százalék ezen a módon oldja ezt meg, míg az online foglalások a fővárosban a legnépszerűbbek, azonban itt is csak 27 százalék használja ezt a felületet. Az állami ellátást a telefonos és személyes foglalás uralja.

„Jól látszik, hogy az egészségügyi rendszer még messze nem merítette ki a digitalizáció adta lehetőségeket. Az időpontfoglalás mellett a fizikális vizsgálatot nem igénylő vizitek, vagy bizonyos esetekben a kontrollok gyorsan, kényelmesen, költséghatékonyan elvégezhetőek lennének online is, a járvány lecsengése után is” – mondta Váradi Péter, a Prémium Pénztárak vezető stratégiai tanácsadója. 

Endokrinológiára kell a legtöbbet várni

A felmérésből az is kiderült, hogy átlagosan mennyit kell várni egy-egy orvosi konzultációra. A Prémium Egészségpénztár saját tagjainak tapasztalatai szerint a várakozási idő a magánellátásban szakorvosi vizsgálatok esetén átlagosan 7,5 nap, diagnosztikában 7,4 nap, mindez az állami ellátás keretében 19 nap, illetve 21 nap. Az állami ellátásban a legtöbbet az endokrinológiára, a gasztroenterológiára és a neurológiára kell várni, míg a diagnosztikában a listát az állami rendszerben az MR- és az ultrahangvizsgálatok vezetik. 

„A várakozási idővel tehát mind az állami, mind pedig a magánrendszerben számolni kell, a kérdés az, hogy mennyivel. Emellett sokan a kényelem és kiemelt figyelem reményében fordulnak a magánszolgáltatók felé. Az eredményeink alátámasztják, hogy nem hiába. A magánoldalon kényelmesebbnek, modernebbnek ítélik a rendelői környezetet, kevesebbet kell várniuk, 50%-kal több időt töltenek ténylegesen az orvossal, részletesebb felvilágosítást kapnak, inkább tekintik őket partnernek. Ugyanakkor a magánszolgáltatások esetében a minőségi szolgáltatás fokozásának érdekében az is fontos, hogy még a magánellátás keretein belül is előfordul: a beteg nem tudja kifejteni a panaszait (10%), nem vizsgálják meg alaposan (20%), vagy olyan vizsgálatot talál a kiadott leleten, ami meg sem történt (13%). Fontos, hogy mindkét szektorban közel azonosan és pozitívan ítélték meg az ellátó orvos szakmaiságát” – tette hozzá Váradi Péter. 

A magánutat választják a fiatalok

A Prémium Pénztárak megbízásából tavaly egy országos reprezentatív kutatás is készült, ebből az derült ki, hogy az egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők a legnagyobb arányban fogászati problémák esetében fordultak magánorvoshoz 2020-ban a második helyre a szűrővizsgálatok kerültek (29 százalék), míg szakorvosi ellátásért 27 százalék keresett fel privát praxist. A magánellátást leginkább a fiatalok veszik igénybe: a 25-34 évesek közül majdnem kétszer annyian fordulnak magánorvoshoz, mint az 55-64 évesek közül. Az elmúlt egy évben az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő 18-24 évesek 54 százaléka tett így, ez az arány a 25-34 évesek körében már 59 százalékos, míg az 55-64 évesek körében a legalacsonabb, 32 százalékos. 

Váradi Péter felhívta arra is a figyelmet, hogy egészségügyi kiadásaikat a többség jelentősen alábecsüli. Az egészségpénztárakkal azonban ezek a kiadások, legyen szó vizsgálatról vagy épp gyógyszervásárlásról, mérsékelhetőek az állami támogatásnak köszönhetően: a befizetésekre ugyanis 20 százalék adó-visszatérítés jár. A Prémium Egészségpénztárnál a tagok 2021-ben az egészségszámláikról alkalmaként átlagosan 11 ezer forint értékben fizettek a különböző szolgáltatásokért, vagy termékekért, a pénztár pedig a tagok több, mint 1 700 000 számláját finanszírozta. 

A kutatásokról

Az egészségpénztár tagok közötti kérdőíves, online kutatást a Prémium tagjai körében végezték, több mint 2500 fő töltötte ki a kérdőívet, több mint 500 fő válaszolt az orvosi vizsgálatra vonatkozó részletes kérdésekre. Az adatfelvétel 2022. február-március hónapokban történt. 

A nem egészségpénztár tagok közötti kérdőíves, online reprezentatív kutatást a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak) körében végezték, ezer fős mintán, amely nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely alapján reprezentálja a vizsgált sokaságot. Az adatfelvétel 2021. augusztus 24. – szeptember 7. között történt. 

Fiúk helyzete a világban

A gyermekkatonák pontos számát nem ismerjük, csak becslések vannak. Ezek szerint 2019-ben 30.000 gyereket kényszerítettek világszerte arra, hogy katonaként fegyveres harcokban vegyen részt. 88%-uk fiúgyermek. Néhány eset, amiről az ENSZ pontos ismeretekkel rendelkezik:

  • A Kongói Demokratikus Köztársaságban 631 gyermeket soroztak be, közülük 91 lányt és 540 fiút.
  • Irakban az Egyesült Nemzetek Szervezete 39 olyan toborzás esetét ellenőrizte, amelyben csak fiúk vettek részt. 902 gyermeket, köztük 850 fiút vettek őrizetbe Irakban olyan fegyveres csoportokban, mint például az ISIS.
  • A Szomáliában a toborzott gyermekek száma drámaian emelkedett 2018-ban, 2228 fiúra és 72 lányra.
  • Bizonyíték van arra is, hogy Dél-Szudánban 365 fiút és 88 lányt,
  •     Szíriában pedig 670 fiút és 136 lányt soroztak be.

A fiúkat gyakrabban érinti a gyermekmunka (88 millió fiút és 64 millió lányt), különösen Latin-Amerikában és a Karib-tenger térségében nagy a nemek közötti egyenlőtlenség, Guatemalában például 35%-a dolgozik a fiúgyermekeknek és 16%-a lánygyermekeknek.

Míg az alapfokú oktatásból a lányok, addig középfokú oktatásból a fiúk szorulnak ki nagyobb arányban. 30 millió lány és 32 millió fiú hiányzik az középfokú oktatás alsó szintjéről. Főleg Latin-Amerikában és a Karib-tenger térségében jellemző, hogy több lányt íratnak be középiskolába, mint fiút. Az ok feltehetően a gyerekmunka.

Az kísérő nélküli kiskorú menekültek között (akiket útnak indítanak otthonról, vagy elszöknek) nagyobb arányban vannak a fiúk. 2017-ben a mediterrán útvonalon Görögországba érkező kiskorúak 59 százaléka fiú volt. Az Olaszországba érkező gyermekek és fiatalok 93 százaléka fiú volt, többségük      szüleik kísérete nélkül érkezett.

Gyakrabban éri halálos kimenetelű erőszak a fiúkat, mint a lányokat.  Az UNICEF jelentése szerint 100 000 kamasz fiúból (10–19 éves) 36 hal meg erőszak következtében a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, szemben a 24 lánnyal. Ez a magas szám elsősorban a szíriai, iraki és jemeni konfliktusoknak tudható be. Latin-Amerikában megdöbbentően sok az emberölés a fiúk ellen: 100 000, 10 és 19 év közötti fiúból átlagosan 38-at ölnek meg (ezzel szemben 100 000 lányból 5-öt).

Az egészségügyileg nem indokolt nemi szervcsonkítás (körülmetélés) a világon minden 3. fiút érint, vagyis évente több mint 46 millió fiút. A leggyakoribb a muszlim országokban, Izraelben, Dél-Koreában, az Egyesült Államokban, valamint Délkelet-Ázsia és Afrika egyes részein.

Számos fejlődő országban a csecsemőhalandósági ráta a fiúk esetében magasabb, csak a fejlettebb térségekben (Nyugat-Európában, Észak-Amerikában, Ausztáliában és Új-Zéldandon) és Dél-Kelet-Ázsiában nincs jelentősebb különbség a nemek között. Például Afganisztánban 1000 élőszülött lány közül 59 hal meg, míg 1000-ből 66 fiú. (A világon a gyermekek halálozási aránya lányoknál 36 ezrelék, fiúknál 41 ezrelék).

A fiúk gyakrabban alultápláltak szinte minden olyan országban, ahol rendelkezésre állnak adatok, nagyobb valószínűleg alacsonyabb fejlettségűek, mint a lányok. Vannak továbbá olyan társadalmi problémák is, amik a fiúkat is érintik (bár a lányokhoz képest kevésbé) mégis a közvéleményben elterjedt tévhit, hogy ezek csak a lányokat sújtják. Ilyen például a gyerekkori kényszerházasság: számos országban a fiúknak több mint 10%-a 18 éves kora előtt házasodik (pl. Kuba, Nepál, Marshall-szigetek, Honduras, Nauru stb.). A következmények a fiúk számára is súlyosak: túl fiatalon kényszerítik őket felnőtt szerepbe, hirtelen és felkészületlenül válnak családfenntartóvá, ami miatt kikerülnek az oktatásból és a munkalehetőségeik is korlátozottá válnak.

A fiúk helyzete Magyarországon

A Magyarországon született fiúk többnyire szerencsésebb helyzetben vannak, hiszen a fentebb felsorolt társadalmi problémák többsége nem, vagy csak kisebb mértékben érinti őket, mint a világ más részein élő fiúkat. Ettől függetlenül sajnos Magyarország  sem jeleskedik a fiúk egyenlő esélyeinek megteremtésében. A fiúk az oktatási rendszer minden szintjén hátrányban vannak Magyarországon. Rosszabb jegyeket kapnak, gyengébb szövegértési kompetenciákkal rendelkeznek, nagyobb arányban küzdenek beilleszkedési, magatartási, írási, olvasási nehézségekkel. A fiúk, többségben vannak az évfolyamot ismétlők között, egyaránt alulreprezentáltak a gimnáziumokban és a felsőoktatásban, így nagyobb arányban kerülnek ki alacsony iskolázottsággal az oktatási rendszerből.  Már 11-12 éves korukra kevésbé motiváltak a lányokhoz képest (ekkorra már 17%-al több lány szeretne diplomát szerezni, mint fiú). A  diplomaszerzés arányaiban  is tükröződik a nemek közötti egyenlőtlenség: ténylegesen 46%-al több nő szerez diplomát, mint férfi).

A férfi minták hiányoznak a fiúk életéből. Gyermekkorban a lányokhoz képest lényegesen kevesebb lehetőséget biztosít a magyar társadalom arra, hogy saját nemükhöz tartozóktól mintákat kapjanak, mind a családban, mind a gyermekekkel foglalkozó intézményekben. Gyedre mindössze az apák 8%-a megy el, pontos adat nincs arról, hogy az összes igénybe vett idő hány százalékát töltik az apák gyeden, de ez jó eséllyel az 5%-ot sem éri el és a gyermek későbbi életszakaszában is igaz, hogy a férfiak töltenek kevesebb időt a gyermekkel, válás esetén pedig jellemzően az apa még inkább háttérbe szorul. A gyermekkel foglalkozó intézmények területén is hasonló a helyzet, például az óvodákban 0,4%, az általános iskolákban 13% a férfi pedagógusok aránya.

A fiúk gyakrabban válnak az erőszak áldozatává. Mind az Országos Kriminológiai Intézet legutóbbi 2005-ös családon belüli erőszakot vizsgáló átfogó kutatása, mind a Belügyminisztérium legfrissebb bűnügyi statisztikai adatai szerint a kiskorúak ellen elkövetett erőszak áldozatainak kétharmada fiú. Virág György pszichológus, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatóhelyettese szerint a fiúk fizikai bántalmazása része a “kultúrának”, ezzel a módszerrel kívánja eléri       a társadalom, hogy a fiúk a férfiaktól elvárt társadalmi szerepnek megfeleljenek. Ennek nemcsak az a része, hogy bántalmazzák      őket, de beszélniük se lehet erről. El kell viselniük és titokban kell tartaniuk a sérelmeikett és a fájdalmaikat.

A magyar fiúkat nem csupán a merev nemi szerepek és elvárások sújtják, de az is, hogy nincsenek fiúk egyenlőségét elősegítő államilag finanszírozott programok sem. A kormány például társadalmi programokkal támogatja, hogy a nők szerepe növekedjen azokon a területeken, ahol hagyományosan alulreprezentált a lányok, nők részvétele (például például a Nemzeti Tehetség Program ezzel kapcsolatos pályázatai lehetőségei), ugyanakkor semmilyen támogatást nem biztosít ahhoz, hogy a férfiak szerepe növekedjen a pedagógia területén, vagy más területeken, ahol férfiak alulreprezentáltak. A támogatás hiányán túl ennek üzenete is van, mégpedig, hogy a férfiak ezen területeken való szerepvállalása nem fontos, ami még inkább gátolhatja a fiúkat, hogy ilyen területeken tervezzenek karriert.

  • Változásra van szükség

A fenti statisztikák arra mutatnak rá, hogy a fiúk még mindig mindennapos élményként élik meg a diszkriminációt és az erőszakot. Abban, hogy ezek a nemek közötti egyenlőtlenségek léteznek a társadalmunk szinte minden alapvetően fontos területe hozzájárul. Szerepe van ebben a családnak, a gazdaságnak, az oktatási rendszernek, a politikának, a médiának és a civil szférának is. Fontos, hogy olyan társadalomkritikai nézőpontból vizsgáljuk meg ezeket a területeket, hogy működésük milyen módon járul hozzá a különbségek kialakulásához és olyan célokat fogalmazzunk meg, amik a nemek közötti egyenlőség irányába indítanak el változásokat.

A Fiúgyermekek Világnapja azt a célt szolgálja, hogy ehhez kapcsolódóan tudatosítsuk a fiúgyermekeket érintő hátrányos megkülönböztetés       létezését, káros hatásait és hogy ösztönözzük a társadalmi szereplőket, döntéshozókat arra, hogy maguk is tegyenek a változásért. Egy nemek közötti egyenlőségen alapuló társadalomban a fiúknak is joguk van

  • az egyenlő bánásmódhoz az élet minden területén,
  • ahhoz,hogy ne kényszerítsék őket háborúba, gyermekmunkára, vagy migrációra,
  •  az egyenlő oktatáshozés az egyenlő életesélyekhez,
  •   illetve az erőszakkal és a nemi szerv csonkítással szembeni védelemhez.

Mindehhez kapcsolódóan joguk van ahhoz, hogy a médiában megjelenjenek az ő perspektíváik is, valamint  ahhoz, hogy a társadalom –      a neveléshez és a politika eszközeivel,-      elősegítse      és biztosít     sa mindezt számukra.

Fontos, hogy a társadalom minden tagja ennek megfelelően bánjon a fiúkkal. A politikai szereplők a fiúkat sújtó társadalmi hátrányok leküzdését elősegítő programokat képviseljenek, amédia képviselő tájékoztassák a nyilvánosságot ezekről a problémákról, az e területeken illetékes civil szerveetek, pedig vegyék figyelembe ezen problémák nemi szempontjait is     tevékenységük során.

A fentiekre való tekintettel kérjük, hogy idén Május 16.-án önök is irányítsák rá a magyar társadalom figyelmét erre a Fiúgyermekek Világnapjára és a fiúkat sújtó társadalmi problémákra. Amennyiben szükségük lenne további információra, adatokra a témában, örömmel állunk rendelkezésükre mi is.ű

Tisztelettel,

a Modern Férfipolitikáért Mozgalom képviseletében,

Szujó Flórián

* A nemzetközi adatok többnyire Ninja Charbonneau, az UNICEF Deutschland sajtóreferensének cikkén alapulnak, ahol más forrást használtam az külön is hivatkozva van

A villanyautós carsharing a vállalkozásoknak is fenntartható megoldás lehet

A közúti közlekedés zöldebbé válásában nagy szerep juthat az elektromos autókból álló céges flottáknak, ezek beszerzése és fenntartása azonban jelentős beruházást kíván. Költséghatékony és zöld megoldás viszont a villanyautós carsharing: a GreenGo kizárólag elektromos járművekből álló flottája a cégek számára is elérhető. Kiszámítható költségekkel, perc- vagy napidíj alapú elszámolással cég-, valamint kulcsos autóként is használható, de béren kívüli juttatásként és dolgozói kedvezményprogram keretein belül egyaránt elérhető a szolgáltatás. 

Egyre több villanyautó jelenik meg az utakon, azonban szakértők szerint fontos lenne, hogy a céges flottákban még nagyobb arányban legyenek elérhetőek ezek a járművek. Az európai autógyártókat tömörítő ACEA adatai szerint az EU-ban 2022 első negyedévében a forgalomba helyezett tisztán elektromos meghajtású új autók aránya 10 százalékos volt, ez az arány 2021 azonos időszakában még csak 5,7 százalékra rúgott. Az Ernst & Young 2021-es tanulmánya szerint az átállásban a flottáknak kellene élen járniuk: ezzel lehetne a legnagyobb mértékben és leggyorsabban hozzájárulni a közúti közlekedés szén-dioxid-mentesítéséhez. A flották ugyanis a megtett kilométerek és a közúti közlekedés összes károsanyag kibocsátásának jelentős részéért felelősek Európában. 

Elektromos autómegosztás: költséghatékony és környezetbarát megoldás

Az új autók, így a tisztán elektromos meghajtásúak is jelentős kiadást jelentenek a magánszemélyeknek és cégeknek egyaránt, ám ma már mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatokig mindenki villanyautózhat az autómegosztás térnyerése révén, amely globálisan, Európában és Magyarországon is tempós bővülés előtt áll. 

Magyarországon egyedül a GreenGo autómegosztó flottáját alkotják kizárólag elektromos autók, amelyek száma már meghaladja a 400-at. A cég pedig a magánszemélyek mellett a vállalkozásoknak is kínál megoldásokat. 

„Egyre nyitottabbak az emberek a közösségi autózás iránt, amely a cégeknek is környezetbarát és költséghatékony megoldást jelenthet. A GreenGonál ezért külön csomagokat dolgoztunk ki a kis- és nagyvállalatok számára. A céges carsharing fontos előnye, hogy nincs szükség nagyobb beruházásra, a kiadások könnyen tervezhetőek. Ráadásul az autómegosztás májustól emelkedő fővárosi taxitarifákra is vonzó alternatívát nyújt” – mondta Ádám Boglárka, a GreenGo vezérigazgatója. 

A céges- és kulcsos autók is zöldebbek lehetnek

A kisvállalkozások számára a GreenGo cégautóként is használható, a használat alapú árazásnak köszönhetően nincsenek fix költségek, nem kell járulékos kiadásokkal számolni, és nincs szükség egy egyszeri, nagyobb beruházásra sem. Nem áll fölöslegesen több millió forintnyi tőke cégautóban, és nem kell évekre elköteleződni sem. A nagyvállalatoknak pedig három különböző megoldást is kínál a GreenGo: az autók ugyanis használhatóak kulcsos autóként, béren kívüli juttatásként és dolgozói kedvezményprogram keretében is.

„Az új munkavégzési szokások új mobilitási igényekkel is járnak, ennek megfelelően alakítottuk ki a céges csomagokat. A mélygarázsban kihasználatlanul álló kulcsosautó-flották helyett például zöld és költséghatékony megoldást jelent a carsharing. A GreenGonál percdíj alapú elszámolás választható a rövid utakra, és napidíjas konstrukció az egész napos használatra, az adminisztrációt pedig részletes, letölthető útnyilvántartással könnyítjük meg. A GreenGo elektromos autói béren kívüli juttatásként is használhatóak. A hatályos adójogszabályok értelmében ugyanis ez a csomag egyszeres szorzóval, adó- és járulékmentesen adható. A nagyvállalatoknak emellett dolgozói programot is hirdetünk, amelynek keretében a cég összes munkatársa ingyen regisztrálhat és kedvezményes percdíjakat kap magánszemélyként, ráadásul a cégnek ez egy fillérjébe sem kerül” – tette hozzá Mega Sára, a GreenGo B2B key account managere.

A villanyautós autómegosztás jól illeszkedik a cégek társadalmi felelősségvállalási programjába is: az elektromos járművek használata a környezet védelméhez is hozzájárul és erősítheti a céges elköteleződést.

A GreenGo tapasztalatai szerint jelentős az érdeklődés a szolgáltatás – főként a béren kívüli juttatásként adható csomag – iránt, a GreenGo legnagyobb partnerei, amelyek ezt elérhetővé teszik a dolgozóik számára főként a telekommunikációs, banki és informatikai szektorból kerültek ki. 

Az Euroleasing élen jár a gazdaságélénkítő finanszírozási megoldások nyújtásában

  • A lízingcég és az MKB Bank közös standdal vesz részt a MACH-TECH Ipar Napjai kiállításon

A rendezvényre kilátogató, finanszírozási megoldást kereső vállalkozások megismerhetik az Euroleasing portfólióját, amelyek között megtalálhatók az elmúlt időszak népszerű gazdaságiélénkítő finanszírozási konstrukciói is. A bankcsoport élen jár az EXIM Fordulat és Exportélénkítő támogatott termékekben, valamint a Széchenyi Lízing GO! konstrukcióban, amelynek kidolgozásában az Euroleasing már a kezdetektől fogva részt vett. A 2022 júniusában még elérhető támogatott termékek kedvező feltételei és rugalmas felhasználhatóságuk nagy segítséget jelentenek a hazai KKV szektor eszközigényeinek és beruházásainak finanszírozásában.

„Az Euroleasingnél fontosnak tartjuk, hogy meglévő és új ügyfeleink igényeit egyaránt a lehető legalaposabban feltérképezzük, és ebben a személyes találkozásnak kiemelt szerepe van. Erre biztosít most lehetőséget az Ipar Napjai kiállítás, ahol szakértőinktől első kézből kaphatnak információt finanszírozási megoldásainkról az érdeklődők. A vállalkozások számára kulcsfontosságú, hogy a gyorsan változó kamatkörnyezetben valóban az optimális finanszírozási megoldásokat választhassák, és ez az, amiben mi partnerek tudunk lenni” – mondta Vály Judit, az Euroleasing Zrt. vezérigazgatója.

Az MKB Bank – felismerve a kisvállalkozók igényeit – olyan új, piaci kamatozású termékcsaládot vezetett be, amely széles körűen felhasználható, beruházások, forgóeszközök és a napi likviditás finanszírozására egyaránt alkalmas. A termékek alternatívát nyújthatnak a Széchenyi Kártya Program hiteleire is.

„A hazai kisvállalkozások versenyképességéhez elengedhetetlen, hogy elsajátítsák a legmodernebb technológiák és digitális megoldások használatát, hiszen így tudnak gyorsan és rugalmasan reagálni a piaci kihívásokra. Mi azon dolgozunk, hogy minél jobban segítsük őket, és ne a finanszírozás jelentsen akadályt egy-egy beruházás megvalósításában. Ehhez támogatott termékeket és egyéb személyre szabható konstrukciókat tudunk nyújtani az ügyfeleink számára” – jelentette ki Ginzer Ildikó az MKB Bank Sztenderd kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese

Az Ipar Napjai nemzetközi ipari szakkiállítást idén május 10-13. között rendezik meg a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban; számos hazai és külföldi kiállítóval. Az Euroleasing és az MKB Bank közös standja az A pavilonban található.

Egyre népszerűbbek a háromnál több hálószobás új építésű lakások

Napjainkban az új építésű ingatlanpiacon a vevői preferenciák átalakulását tapasztalhatjuk. Egy friss kutatásból kiderült, hogy az elmúlt egy évben a 13. kerületi vásárlói érdeklődés a 70-139 m2-es ingatlanok iránt nagyobb arányban nőtt, mint az egyéb méretkategóriákban. Mindez a pandémiás időszak során megváltozott lakóhellyel kapcsolatos igényekkel, valamint a családokat segítő állami ösztönzők hatásával is magyarázható. 

Az elmúlt időszakban sokan újragondolták lakhatásuk minőségét. A D&B Ingatlanfejlesztő-Csoport által megrendelt Ingatlan.com kutatás szerint a 13. kerületi újépítésű ingatlanpiacon az idei évben 3 százalékkal nőtt az egy hirdetésre jutó érdeklődések száma a tavalyi évhez viszonyítva, míg a 70-139 négyzetméteres kategóriában 6 százalékkal bővült a keresőtábor. 

Ha a lakáspiac utolsó békeévének számító 2019-es első negyedévéhez viszonyítjuk az idei évet, akkor a 70-139 m2 közötti méretkategóriában az egy hirdetésre jutó érdeklődések száma 7 százalékkal nőtt a kerületben. 

A környék változásának, alakulásának hatására egyre népszerűbb a Vizafogó városrész, amely a 13. kerület egyik legzöldebb, infrastrukturálisan folyamatosan fejlődő területe. Ennek egyik látványos példája a nagyobb, akár több százas lakásszámú társasházi projektek megjelenése a főváros különböző kerületeiben. Kuriózumként említhető a XIII. kerületi Duna-part közelében megvalósuló Duna Terasz Grande beruházás, amelyben összesen 790 lakás épül egyszerre, egy időben. 

A családok egyre növekvő helyigényére válaszul a fejlesztő előtérbe helyezte a magasabb szobaszámú, tágasabb, nagyobb terasszal rendelkező lakások építését. A változatos alaprajzi elrendezéssel épülő 3-4-5 szobás lakáskínálat elsősorban azon családoknak kedvez, akik zöld, nyugodt, átmenő forgalomtól mentes, vízközeli környezetre vágynak és minden gyerek számára 1-1 saját szobát szeretnének, ezen felül kiemelten fontos számukra a fenntarthatóság (BB, vagy AA energiaosztályú lakások).

“Nem csak a szobaszámok, a lakás, illetve teraszméretek tekintetében szeretnénk kedvezni a családoknak. A nagy egybefüggő zöld terek és a belső játszóterek, valamint szabadidős lehetőségek is mind segítik az összetartó lakóközösségek kialakítását, így olyan közös használatú tereket hozunk létre a beruházásban, mint a grill-, jóga- és napozóterasz, valamint lehetőség lesz közösségi sporteszközök használatára is” – emelte ki Tóth Csaba, a D&B Ingatlanfejlesztő-Csoport ügyvezetője.