Címlap

többen több pénzhez jutottak, kevesebben kaptak kevesebbet

  • K&H: változás a magyar pénztárcákban

Javult a magyarok jövedelmi helyzete az idei első negyedévben a járvány legsúlyosabb időszakához képest, a kedvezőbb összkép ellenére azért sokan vannak, akik még hátrányban vannak, derül ki a K&H biztos jövő index – negyedéves rendszerességgel készülő – reprezentatív felméréséből. A 30-59 éves korosztály tagjainak 42 százaléka 2020 márciusa óta változatlan anyagi helyzetről számolt be, miközben 18 százalékuk nagyobb jövedelemre tudott szert tenni, nekik átlagosan havonta 59 ezer forinttal több pénz állt a rendelkezésükre. Ugyanakkor 39 százalékuknál még negatív a szaldó, ők átlagban havi 85 ezres mínuszról számoltak be. 

Összességében javult a magyarok jövedelmi helyzete a koronavírus-járvány megjelenése előtti helyzethez képest, de a részletes adatok szerint jóval árnyaltabb a kép – ez derül ki a K&H 2022 első negyedévében készült reprezentatív felméréséből, amely a 30-59 éves korosztály háztartásainak anyagi helyzetét vizsgálta.

rekord és felzárkózás

A kutatás eredményei szerint az átlagos háztartási jövedelem 414 ezer forintot tett ki az idei első negyedévben, ez a felmérés több mint 6 éves történetében rekordszintnek felel meg, azonban a válaszadók szubjektív anyagi biztonságérzete még csak most kezd felzárkózni a 2018-2020 között mért értékekhez.
Az érintettek 31 százaléka érzi kifejezetten biztonságosnak érzik az anyagi helyzetét, 17 százalékuk viszont kimondottan pesszimista véleményt mondott.

mennyivel több, mennyivel kevesebb?

A saját jövedelmek változását tekintve a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése, azaz 2020 márciusa óta a válaszadók 42 százalékának nem változtak a jövedelmi viszonyai. Ezzel szemben 18 százalékuk javulásról számolt be, ami viszont számottevő növekedést jelent a korábbi negyedévekhez képest, hiszen 2020 és 2021 második negyedéve között csak a megkérdezettek 4-9 százaléka érzékelt kedvező változást. Számszerűsítve átlagosan havi 59 ezer forinttal nőtt a jövedelme azoknak, akik pozitív változásról számoltak be.

A megkérdezettek 39 százalékánál ugyanakkor negatív változás történt a járvány kitörése óta, ők havonta 85 ezer forintos mínuszról számoltak be. A kedvezőtlen változásról beszámolók aránya azonban csökkent a korábbi negyedévekhez viszonyítva, 2020 közepétől 2021 második negyedévéig ugyanis a válaszadók 42-52 százalékának jövedelme volt alacsonyabb a pandémia előtti helyzethez képest.

Képzőművészet, színház, gyerekirodalom egy különleges kötetben

  • Mesék a múzeumból
  • A Képtelen képrablás című új kötet egy képzőművészeti barangolás és formabontó, újszerű mesegyűjtemény egyben, Rubik Anna csodálatos illusztrációival. A Magyar Nemzeti Galériában látható képeket kortárs magyar szerzők meséi keltik életre.
  • Képtelen képrablás – Mesék a múzeumból
  • Rubik Anna illusztrációival

Képzőművészet, irodalom és színház egyben: ez a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria közös Te x t ú r a elnevezésű összművészeti sorozata, ahol kortárs írók a múzeumban található képekhez minijeleneteket írnak, amelyeket aztán a színészek helyben, a múzeumban adnak elő.
A gyerekeknek továbbfejlesztett változata, a Mi n i Te x t ú r a, a Pagony Kiadó a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapest Bábszínház közös projektje 6–12 éves, kisiskolás gyerekek számára, akik eddig három évadon keresztül nézhették meg – korlátozott számban – az összesen tizennégy képhez készült bábelőadást. 

A Magyar Nemzeti Galéria falain lógó 14 festményből született 14 szuper mese többek között Vitéz Lászlóról, egy zöld szamárról, két folyton veszekedő aranyhalról, egy titokzatos videókazettáról, egy kislovagról és egy sárkányról, egy eltévedt kislányról, egy rémült tengelicéről… és még sorolhatnánk.
A minidrámákból írt 14 mese önálló szövegként, az őket inspiráló képekkel együtt most egy különleges kötetben jelent meg, hogy bárki bármikor élvezhesse őket Rubik Anna csodálatos, játékossággal teli illusztrációival együtt, melyek zseniálisan gondolják tovább az eredeti festményeket.

A kötetben Aba-Novák Vilmos, Bernáth Aurél, Bogdány Jakab, Bortnyik Sándor, Csontváry Kosztka Tivadar, Ferenczy Károly, Gadányi Jenő, Gulácsy Lajos, Korniss Dezső, Munkácsy Mihály, Paizs Goebel Jenő, Roskó Gábor, Szinyei Merse Pál képeihez Bán Zsófia, Berg Judit, Dániel András, Gévai Csilla, Gimesi Dóra, Harcos Bálint, Jeli Viktória, Kertész Erzsi, Kiss Judit Ágnes, Kolozsi Angéla, Molnár T. Eszter, Nényei Pál, Szabó Borbála és Vadadi Adrienn írt egy-egy mesét.

A könyv a képzőművészet kapcsán mindenkihez szól, segít közelebb vinni a festészetet a gyerekekhez, így közös családi felfedezésre hívja a művészet különböző ágaira kíváncsi olvasókat.

6 éven felülieknek

Beleolvasó a könyvbe: https://www.pagony.hu/cikkek/keptelen-keprablas-belelapozo-mini-textura-antologia-kepzomuveszet-mesek

A könyv fülszövege: Képtelen képrablás – Mesék a múzeumból

“Na, akkor most elmesélem, hogy is volt ez az egész hecc.”

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer tizennégy festmény a Magyar Nemzeti Galéria falain.
Ez a tizennégy festmény aztán megtetszett tizennégy szerzőnek.
Született tizennégy szuper mese többek között Vitéz Lászlóról, egy zöld szamárról, két folyton veszekedő aranyhalról, egy titokzatos videókazettáról, egy kislovagról és egy sárkányról, egy eltévedt kislányról, egy rémült tengelicéről… és még sorolhatnánk.
Végül pedig jött Rubik Anna, aki elkezdett játszani. A festményekkel, a mesékkel, a vonalakkal, a színekkel, a formákkal. És ennek az elképesztő történetnek ez lett az eredménye.

A Képtelen képrablás.

Az életre kelt képek: 

Gimesi Dóra: Vitéz László és a képtelen képrablás – Ferenczy Károly: Plakátumok előtt

Kiss Judit Ágnes: A zenekar – Aba-Novák Vilmos: Körhinta

Kertész Erzsi: A legzöldebb álom – Bortnyik Sándor: Zöld szamár

Vadadi Adrienn: Aranyélet – Bernáth Aurél: Reggel (Ablak)

Berg Judit: A világ legdrágább kincse – Gadányi Jenő: Fantasztikus táj

Harcos Bálint: A kislovag és a sárkány Korniss Dezső: Sárkányos

Bán Zsófia: Róka, Jaja és a varázskazetta – Roskó Gábor: Nézzük, mi újság a világban

Jeli Viktória: A varázsló kertje – Bogdány Jakab: Gyümölcsök madarakkal és tengerimalaccal 

Nényei Pál: Agarak – Munkácsy Mihály: Az agár

Molnár T. Eszter: Most az egyszer én mesélek – Paizs Goebel Jenő: Aranykor (Önarckép galambokkal)

Dániel András: Utóidény – Bernáth Aurél: Riviéra

Kolozsi Angéla: Modellek – Szinyei Merse Pál: Léghajó

Szabó Borbála: Szerenád – Csontváry Kosztka Tivadar: Sétakocsizás Újholdnál Athénban

Gévai Csilla: Elszállt osztály – Gulácsy Lajos: Rózsalovag

A könyv előszava: Életre kelt képek

Évekkel ezelőtt indította útjára a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria a Textúra elnevezésű összművészeti sorozatát. A Textúra nem más, mint képzőművészet, irodalom és színház egyben, ahol kortárs írók a múzeumban található képekhez minijeleneteket írnak, amelyeket aztán a színészek helyben, a múzeumban adnak elő.

Ennek a továbbfejlesztett, gyerekeknek szóló változata a Mini Textúra, melyet a Pagony a Magyar Nemzeti Galériával és a Budapest Bábszínházzal közösen 6-12 éves, kisiskolás gyerekek számára talált ki.

Három évad ment le nagy sikerrel a Mini Textúra rendezvényből, a három év alatt összesen tizennégy képhez készült bábelőadás, amelyeket az elmúlt években meg lehetett nézni – korlátozott számú előadáson. Mi viszont olyan jónak és izgalmasnak éreztük nemcsak a megvalósult darabokat, hanem a kiinduló szövegeket és az egész alapötletet is, hogy azt gondoltuk, nem hagyjuk veszni őket. Ezért ezekből a minidrámákból a szerzők meséket írtak, hogy önálló szövegként, előadás nélkül, könyvben is elérhetőek legyenek.

Nagyon érdekes, hogy milyen és mennyiféle képet választottak az írók a 18. század eleji csendélettől kezdve (Bogdány Jakab) a nagy klasszikusokon keresztül (Munkácsy, Szinyei, Csontváry) a kortárs festményekig (Roskó Gábor). És mindenki mennyire különbözőképpen nyúl a festményekhez! Van, aki elképzeli a kép keletkezési történetét, van, aki belemegy a képbe, van, ahol a kép alapszituációja íródik tovább, és sokaknál a kép csak kiindulási alap, és egészen meglepő, hogy aztán milyen történet kerekedik ki belőle. Innentől kezdve egész biztosan máshogy nézzük majd ezeket a festményeket, sokkal közelibb, meghittebb ismerősei leszünk annak a bizonyos léghajónak vagy éppen Gulácsy Rózsalovagjának, mintha egyszerűen csak megnéznénk a képeket a múzeum falán vagy egy albumban.

Egy biztos: ebben a könyvben mindenki nagyon szívesen játszik a képekkel – nemcsak az írók, de az illusztrátor is. Rubik Anna ugyanis (akitől amúgy sem idegen, hogy képeivel párbeszédbe elegyedjen már meglévő művészeti alkotásokkal) azontúl, hogy hagyományos módon illusztrálja a mesék történetét, finoman, játékosan – színekkel, formákkal – reflektál a festők műveire is.

És önkéntelenül játszunk mi is, akik olvassuk a meséket – nekem, neki, neked vajon mi jutna eszedbe erről a képről? Te milyen mesét írnál, mit rajzolnál, hogy folytatnád?

A kötet célja pont ez: játékos formában megismertetni a gyerekekkel a magyar képzőművészet néhány kiemelt alkotását, párbeszédbe hozni irodalmat és képzőművészetet – olyan meseírók segítségével, akiket a gyerekek (és szülők) amúgy is jól ismernek – és utána szabadjára engedni a kreativitásunkat.

Jó olvasást, jó nézegetést, jó játékot, jó alkotást 

Kovács Eszter szerkesztő

Harmadszorra érdemelte ki a PENNY a Megbízható Munkaadó díjat

  • A vállalat cégpolitikájának egyik fő eleme a dolgozók támogatása

Hazánk egyik vezető kiskereskedelmi vállalata, a PENNY idén is bebizonyította, hogy milyen fontos számára gondoskodni munkavállalói jóllétéről. Az üzletlánc felelős munkáltatói gyakorlatát ugyanis immáron harmadik alkalommal ismerte el a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara a „Megbízható Munkaadó” díjjal.

Harmadik alkalommal nyerte el a PENNY a „Megbízható Munkaadó” címet, amelyet évente egyszer, kétéves időtartamra oszt ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. Az elismerés célja felhívni a figyelmet a munkahelyi feltételek fontosságára, éppen ezért az indulóknak a humán erőforrás menedzsment nyolc területen kell megfelelnie számos kritériumnak. Emellett azt is bizonyítaniuk szükséges, hogy példaértékűen gondoskodnak munkatársaik munka- és életkörülményeiről.

„A PENNY sikerének egyik fő összetevője az, hogy jó kapcsolatot tudunk kialakítani a munkavállalóinkkal. Fontos számunkra, hogy az alkalmazottak érezzék, hogy törődünk velük, és szeretnénk, ha hosszú távon dolgoznának nálunk. Az, hogy ezt a címet harmadszor is kiérdemeltük, tökéletesen mutatja, hogy jó úton járunk és dolgozóink támogatására, karrierjük fejlesztésére tett erőfeszítéseink megtérülnek.” – mondta el Silke Janz, a Penny Market Kft. HR-területért is felelős ügyvezető igazgatója.

„Vállalatunk egyik fő célja továbbra is a munkatársaink lojalitásának kiépítése, elkötelezett munkavállalók foglalkoztatása, akik összetartó csapatunk oszlopos tagjaiként szívvel-lélekkel, velünk együtt dolgoznak a PENNY sikereiért. A vállalat ezt számos lehetőséggel és munkáltatói programmal hálálja meg” – tette hozzá Kazatsay Eszter, a Penny magyarországi kommunikációs vezetője.

A PENNY a 2020-2025 stratégia program keretében indította útjára a Gondoskodó Munkáltató Programot. Ennek célja, hogy a munkavállalóikra odafigyelve hosszú távon megőrizzék és növeljék a teljesítményt. A Számíthatsz Ránk! Program például személyes, pénzügyi és jogi problémák esetén nyújt ingyenes szakértői segítséget, ráadásul az élelmiszerkereskedelmi szektorban elsőként nemcsak a munkatársaknak, hanem azok családtagjainak is. Nehéz élethelyzetekben támogatja a PENNY-dolgozókat a Gondoskodó Program, a kisgyermekesek szervezetbe történő visszaintegrálását segíti a Kismama Program, a kollégák egészségtudatos életmódjának kialakításában pedig a PENNY FITT segít.

Fontos a fenntarthatóság, de még nem szívesen teszik le a betétet a hazai nők

Nem sokkal hajlandóak többet fizetni a magyar nők a fenntartható intim higiéniai termékekért, és noha fontosnak tartják a környezetvédelmet, a hatékonyság és az ár az első számú szempont, amikor vásárlásra kerül a sor. Érdeklődnek az innovatív megoldások iránt, azonban ezek kipróbálására és használatára sokszor nincs elég idejük, így továbbra is a hagyományos menstruációs termékek hódítanak itthon – derül ki a TZMO Hungary felméréséből, mely a magyar nők véleményét vizsgálta a havi ciklushoz kapcsolódó környezettudatosságról.  

A TZMO Hungary online felmérést végzett a 18 év feletti, hazai nők körében arról, mik az egyéni környezetvédelmi törekvéseik, vásárlási szokásaik; melyek az intim higiéniai termékekre vonatkozó preferenciáik és hogyan egyeztetik össze a fenntarthatóság kérdését a menstruációval. 

Jöhet a fenntarthatóság, csak ne kerüljön sokkal többe

A megkérdezett nők 86%-a szelektív hulladékgyűjtéssel próbálja óvni a környezetét, továbbá a válaszadók 64%-a tudatosan kevesebb vizet és energiát használ. A kitöltők fele igyekszik környezetbarát termékeket vásárolni, azonban ezekre nem szívesen áldoznak többet. A 45-55 éves korosztály a legkevésbé rugalmas az árak tekintetében, a korcsoport 75%-a csak minimális szinten hajlandó többet fizetni egy környezetkímélő megoldásért. A 35-45 éves korosztály bizonyult a legnyitottabbnak ebben a tekintetben, a megkérdezettek 25%-a szívesen áldoz többet fenntartható termékekre azért, hogy óvja környezetét. Az összes válaszadó csupán 9%-a felelte azt, hogy egyáltalán nem költene többet zöld alternatívákra, hiszen nem tartják magukat globális szinten fontos tényezőnek a klímakatasztrófa elleni harcban. 

Minél idősebbek vagyunk, annál több idő jut magunkra

Az énidő tekintetében a 18-25 éves korosztály szűkölködik a legjobban, a válaszadók 25%-a csupán napi pár percet tud saját magával foglalkozni, míg a korcsoport 57%-ának is maximum csak egy órája van erre naponta. A 25-35 éves korosztályban magasabb volt azok aránya, akiknek naponta átlagosan egy óra jut magára, és kevesebben csökkentik ezt az időt csak napi pár percre. Hasonló válaszok születtek az összes megkérdezett nő körében, egyedül az 55 év feletti korcsoportban volt magasabb azok száma, akik naponta akár több órát is szépségápolásra szánnak. 

Ha menstruáció, akkor betét

A felmérés vizsgálta azt is, mely intimhigiéniai termékeket használják a magyar nők a legszívesebben. A válaszadók körében egyértelműen az intimbetét bizonyult a legnépszerűbb menstruációs terméknek, a résztvevők 74%-a használ egészségügyi betétet és 62%-a vásárol rendszeresen tisztasági betétet. A 18-25 éves korosztály körében kiugróan magas volt ezek mellett a tampon használata is.  Ezek kiválasztásakor hatékonyságuk, azaz nedvszívó kapacitásuk és az áruk a legfontosabb szempont, a 18-45 éves korosztálynak továbbá a kényelem is kiemelt feltétel. Összességében elmondható, hogy a termék arculata és a csomagolása a legkevésbé meghatározó a vásárlók körében, sőt még a márka hírneve sem mérvadó.

Mindegy milyen márka, csak működjön

A megkérdezett nők 55%-a örül, ha ismeri az általa használt intimhigiéniai termék összetételét. A 18-25 éves korosztály kiemelkedően kíváncsi ezzel kapcsolatban, ami nem meglepő, tekintve, hogy a felmérés szerint közülük tapasztaltak eddig legtöbben bőrirritációt egy-egy menstruációs termék használata során. A 18-35 éves korosztály 28%-a annyira fontosnak tartja az alapanyagot, hogy csak ennek tudatában hajlandó bármilyen menstruációs terméket vásárolni, de a 35-45 évesek is szigorúan nyilatkoztak az összetételre vonatkozó igényeiket illetően.  Annak ellenére, hogy a megkérdezett hazai nők 68%-a bevallása szerint érdeklődik az innovatív, zöld megoldások iránt, a menstruációs alsónemű, kehely vagy a mosható betét népszerűsége a mindennapi használat során mégis elenyésző. A drogériákban már megtalálhatók bioalapú, valamint bambusz felhasználásával készült intimhigiéniai termékek is, melyek figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat, a felhasználóktól mégsem igényelnek jelentős plusz ráfordítást. A felmérés rámutat arra is, hogy kevesen ragaszkodnak bevált termékekhez, nem jellemző, hogy a megkérdezettek elköteleződnek egy-egy márka iránt. Bevallásuk szerint szívesebben váltanak gyakrabban azért, hogy megtalálják a számukra tökéletes megoldást.

Személyi jövedelemadó: közeleg a határidő, negyedmillióan gyarapíthatják…

  • milliárdokkal a megtakarításaikat

Május 20-án éjfélig kell benyújtani a személyi jövedelemadó bevallást, amelyben az önkéntes nyugdíjpénztári tagok kérhetik a megtakarításaik gyarapítására 2021-es tagdíjbefizetéseik után járó 20 százalékos adó-visszatérítést, legfeljebb 150 ezer forintig. Az öngondoskodási hajlandóság erősödését jelzi, hogy 2021-ben az egyéni és a munkáltatói befizetések is 10 százalékot meghaladó arányban növekedtek a megelőző évhez képest, egyre többen és egyre többet tesznek félre a nyugdíjas évek anyagi biztonságának megteremtésére.  

Az OTP Nyugdíjpénztár adatai szerint a pénztártagok tavaly összesen több mint 21,3 milliárd forintot utaltak át tagdíjként vagy eseti befizetésként a számláikra, ami 12 százalékkal haladja meg a megelőző év eredményét. A munkáltatói tagdíjbefizetéseknél is ekkora arányú növekedést mértek, ennek köszönhetően 2021-ben megközelítve a 6,6 milliárd forintot.

A rendszeres támogatásokat és az eseti adományokat is beleszámítva 2021-ben a nyugdíjpénztári befizetések végösszege 27,9 milliárd forint volt, szemben a 2020-as 24,9 milliárd forinttal.

„Az elmúlt év adatait elemezve azt látjuk, hogy egyre többen választják az OTP Nyugdíjpénztárt az időskori anyagi biztonság megszilárdítására. 2021 végére a taglétszám elérte a közel negyedmillió főt, a tagok pedig a tavalyinál is nagyobb összegről, hozzávetőlegesen 5,6 milliárd forintról rendelkezhetnek befizetéseik után. Mindez azt mutatja, hogy a járvány okozta bizonytalanság felerősítette az öngondoskodás, a hosszú távra szóló megtakarítások szerepét a társadalomban, és egyre többen takarékoskodnak a nyugdíjas évekre” – mondja Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

 Az adó-visszatérítésről

Már csak ma éjfélig nyilatkozhatnak a pénztártagok a 2021-es évi befizetéseik után járó, 20%-os adó-visszatérítésről, ugyanis a NAV 2022. május 20-ig fogad még el kiegészítéseket az adóbevalláshoz kapcsolódóan. Az adó-visszaigénylést az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai az adóbevallásuk benyújtása, vagy az e-SZJA felületen való jóváhagyása során intézhetik.

Fontos tudni, hogy 2019-től kezdődően nemcsak a pénztártag, hanem a munkáltató által befizetett összegek, valamint a támogatói adományok után is igényelhető az adó-visszatérítés. Az adóbevallás jóváhagyása után 30 napon belül a választott pénztári számlán írják jóvá a visszaigényelt összeget, amit nem terhel semmilyen költség.  Ha valaki több önkéntes pénztárnak is tagja, akkor is csak egy, a tárgyévben már létező olyan önkéntes pénztári számlára kérheti az adó-visszatérítést, amelynél – a pénztár igazolása alapján – történt a bevallást érintő évben befizetés. Az önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és önsegélyező pénztári befizetések adókedvezményét összevontan kezelik, az együttes adó-visszatérítés mértéke nem haladhatja meg az évi 150 ezer forintot.

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor nyerte a Libri irodalmi elismeréseit 

Libri irodalmi céljuk, hogy felhívják a figyelmet a kortárs magyar irodalom kiemelkedő műveire. 2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.

2022-ben a Libri irodalmi díjat Krasznahorkai László Herscht 07769 című elbeszélése, a közönségdíjat pedig Bödőcs Tibor Mulat a Manézs című politikai szatírája kapta. A Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj ünnepélyes átadóját május 19-én tartották Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Az eseményről készült gálavideót a közönség az RTL Most! felületén nézheti vissza. A gálaműsoron fellépett többek között: Kerekes Vica, Keresztes Tamás, Koltai Róbert, Kovács Lehel, László Lili, Nagypál Gábor, Orosz Ákos, Ónodi Eszter, Tenki Réka és Pataki Ferenc, az est házigazdája pedig Bősze Ádám volt.

– A Libri irodalmi díjak célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet a magyar kortárs irodalom értékes és fontos alkotásaira, hogy döntőbe jutott szerzők és műveik méltó ismertségre tegyenek szert. A díjakkal járó jutalom összege 2 millió forint, a díjazott könyvek pedig 30 millió forint médiatámogatást is kapnak, hogy még több olvasó figyelmét hívhassuk fel rájuk. Bízunk benne, hogy szavaink célba találnak, mindenesetre az, hogy több mint 21 000 szavazat érkezett a közönségtől, biztató és nagyon örömteli tény. – mondta Sándor Gabriella, a Libri-Bookline marketing- és kommunikációs igazgatója.

A döntős könyvek a tavalyi év kiemelkedő művei közül kerültek ki. A hazai kulturális élet 189 képviselője tett javaslatot, hogy a 2021-ban megjelent alkotások közül melyik könyvekből válasszon a szakmai zsűri, illetve szavazzon a közönség. 

A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Beck Zoltán és Károlyi Csaba voltak. 

2022-ben döntőbe jutott Bartók Imre Lovak a folyóban című regénye, Bödőcs Tibor Mulat a Manézs című szatírája, Danyi Zoltán A rózsákról című regénye, Gerlóczy Márton Fikció 1. – A katlan című önéletrajzi regénye, Keresztury Tibor Hűlt helyem című regénye, Krasznahorkai László Herscht 07769 című elbeszélése, Szvoren Edina Mondatok a csodálkozásról című novelláskötete, Tóth Krisztina Bálnadal című verseskötete, Vonnák Diána Látlak című novelláskötete, valamint Závada Péter Gondoskodás című verseskötete.

Károlyi Csaba, a zsűri tagja laudációjában így fogalmazott Krasznahorkai László Herscht 07769 című alkotásáról. 

– Egy regény, amelyben a kisemberek leghétköznapibb sorsa érintkezik a világmindenség fizikájával és zenéjével, és amelyben az emberek élete nem ér többet, mint a farkasoké. Egy regény, amelynek hőse akár én is lehetnék, de mégsem. Egy regény, amelynek hősével nem szeretnék ma a „kegyetlen éjszakában” találkozni, de mégis szeretném megérteni a lelkét. Kivételes erejű írónk új regényét ünnepelhetjük, a kevesek egyike ő, akit itthon és a világban is szeretnek. Hiába németek most a hősei, megjegyzem, kelet-németek, éppen olyanok ők, mintha itt laknának a sarkon. 

Bödőcs Tibor közönségdíjas alkotásáról Beck Zoltán így fogalmazott.

– Ez tehát az a regény, amely megjelenésével megrengette, megrángatta, tépte-vonta a világot, amely mondatok tevepatáival tapodja, betűvágtával kopogja, szóharanggal kongatja, anekdoták lángnyelveivel lobogja az igazságot, és annak fordítottját, visszáját, fonákját, árnyékát, reciprokát, egy olyan országban, ahol az a törvény, hogy a sokaság kevésre se vigye, ahol mindőnk akarata, hogy a sólyom repüljön, a vakond túrjon, de legyen, aki megmondja, kiből lehet sólyom. A tigris kiscica ugyan, de a bajszával érdemes vigyázni!

A díjról, a 155 könyvről, a döntős művekről és szerzőikről minden információt megtalál itt:

http://www.libri.hu/irodalmidij/

https://www.facebook.com/librikonyvesboltok

Ultramodern, robotizált raktárat nyitott az Euronics  

Euronics, a kizárólag magyar tulajdonban lévő műszaki áruházlánc a mai napon nyitotta meg új, 28 000 m2-es raktárát Üllőn. A vállalat 1,6 milliárd forintos beruházással Magyarország egyik legmodernebb, okos, robotizált raktárbázisát hozta létre, a műszaki piacon elsőként alkalmazva ezeket a megoldásokat. Az új létesítmény egyaránt szolgálja az Euronics fizikai bolthálózatában és a dinamikusan fejlődő online csatornáin jelentkező növekvő vásárlói igényeket és a folyamatosan bővülő termékkínálat kapacitás szükségletét is.

A veszprémi székhelyű cég új raktára optimalizált, gazdaságosabb és hatékonyabb üzemeltetést tesz lehetővé. A cég eddig kettő raktárból látta el hálózatát termékekkel, mostantól azonban minden logisztikai operáció egy helyen, közel megduplázott alapterületen zajlik majd, megteremtve ezzel a hatékonyabb munkavégzés feltételeit, és a kor elvárásainak megfelelő körülményeket.

A most átadott létesítmény emellett hosszú időre biztosítja az cég készleteinek állandóságát. A beruházást a vállalat 2-5 évre előre gondolkodva, a folyamatos kapacitásbővülést és a cég növekedését is beleszámolva méretezte. Mintegy 30 000 féle és összesen 300-400 000 darab termék tárolása válik lehetővé, ami anagyfokú tervezhetőséget tesz lehetővé, és segít felkészülni a kiugró vagy éppen váratlan keresletnövekedéssel járó időszakokra.

Az új raktár egyedülálló, robotizált megoldásokat is használ, amelyekkel az Euronics a műszaki piacon elsőként jelentkezik. Bizonyos termékek mozgatása, azok kiadása emberi erő helyett mesterséges intelligencia által vezérelt, autonóm árumozgató robotok segítségével zajlik, mellyel időt és emberi munkát, illetve a dolgozóknak fizikai megterhelést takarít meg a cég. Az automatizált raktár gyorsabb kikomissiózást, a napi rendelések gyorsabb előkészítését és ezen keresztül 30%-kal gyorsabb kiadást tesz lehetővé

Mivel minden áruforgalom egy helyen lesz, rövidebb rakodási időt, jobb fajlagos fuvarköltséget, és a szállítójárművek jobb kihasználtságát is eléri a cég, ráadásul több rámpával, kétszerannyi kamiont tudnak fogadni. Összességében pedig ez a logisztikai költségek csökkenéséhez vezet.

„A ma megnyitott raktárbázisunk végső soron minden érintettnek, a cégnek, a vásárlóinknak, a beszállítóinknak és a munkatársainknak is jelentős hozzáadott értékkel bír. A növekedési stratégiánk fontos eleme a digitalizálás és automatizálás. Az értékesítési volumenünk, mind online, – 2018 óta több mint a duplájára – mind offline folyamatosan nő. A tavalyi évünket minden eddiginél magasabb árbevétellel, 11 százalékos forgalomnövekedéssel zártuk. A megnövekedett volumenű értékesítés pedig megkívánja e modern rendszerek használatát” –mondta el Fazekas Bálint, az Euronics Műszaki Áruházlánc kereskedelmi ügyvezető igazgatója. 

Táncolj, bringázz, túrázz és evezz a Dunakanyarban!

  • A VéNégy Fesztivál a családokat és az aktív programok kedvelőit is várja

A színházi előadások és a félszáznál is több zenei program, köztük a Morcheeba koncertje, mellett ingyenes természetjáró gyalogtúrákkal, valamint kerékpározással kombinált kenutúrákkal is várják a látogatókat a VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozón június 23. és 26. között Nagymaroson. A szervezők célja, hogy minél több család részt tudjon venni az eseményen, így a legkisebbeknek bábszínházzal, irodalmi kuckóval, öko-játszóházzal is készülnek. Sőt, amíg a szülők buliznak, a gyerekek a VéNégy Oviban játszhatnak.

Kerékpározás hazánk egyik legszebb bringaútvonalán, kenuból, a Duna közepéről megcsodálni és felfedezni a Dunakanyar rejtett kincseit vagy bebarangolni a Börzsöny és a Pilis panorámában gazdag túraútvonalait – a VéNégy Fesztiválon ez is lehetséges: idén először természetjáró programok is színesítik a programot. A szervezők célja ugyanis, hogy a festői környezetben elterülő helyszín természeti értékeire is felhívják a figyelmet.

A Magyar Természetjáró Szövetség vezetésével gyalogtúrákon járható be a Szent Mihály-hegy, Zebegény és Törökmező, míg a túlparton Visegrád, valamint hajóra szállva Dömös és a Pilis is felfedezésre vár, olyan legendás helyeket érintve, mint a lélegzetelállító kilátást kínáló Prédikálószék és a Spartacus-vadászösvény.

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség – Hazai Vizeken vezetésével kerékpározással egybekötött vízitúrákon vehetnek részt a fesztiválozók. A délelőtti túrákon a Duna mellett Szobig teker fel a csapat, majd onnan egészen a fesztivál helyszínéig eveznek vissza. Míg délután elsőként kenuba szállnak, áteveznek a Dunakanyar legcsodálatosabb pontjára, a Kisoroszi Szigetcsúcsra, majd le Verőcére, ott pedig nyeregbe pattannak, hogy kétkeréken térjenek vissza a fesztiválra. 

Idén a fesztiválon olyan zenekarok lépnek fel, mint a Tankcsapda, Road, Halott Pénz, Carson Coma, Vad Fruttik, Russkaja, hiperkarma, vagy az Irie Maffia. Így azért, hogy az apukák és az anyukák felhőtlenül bulizhassanak, kinyit a VéNégy Ovi, ahol a gyerekek szakemberek felügyelete mellett játszhatnak. De sok más izgalmas program is várja a legkisebbeket a fesztiválon.

A Kabóca Bábszínház Danny mesél: A fán lakó gyermekek és a Kodzsugukila, a boszorkány című előadásai, irodalmi kuckó, napközbeni filmvetítések és kézműves programok. Az öko-játszóházban pedig játékosan tanulhatnak a környezetvédelemről: kipróbálhatják a nagy hulladékválogató művet, szelektív kukákba csúzlizhatják a szemetet, míg a tavat a veszélyes anyagoktól menthetik meg.

Mindemellett utcaszínházi előadások, tűzzsonglőrök, gólyalábasok és egy kuriózumnak számító VR színházi attrakció is látható lesz június 23. és 26. között Nagymaroson. Akik egy igazi családbarát fesztiválra vágynak vadregényes környezetben, de mégis közel Budapesthez, azoknak érdemes a VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozót választani.  

A természetjáró programokon való részvétel VéNégy Fesztivál karszalaggal ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, amely május 20-án indul.

További információ: www.venegyfesztival.hu 

A képek forrása: Magyar Természetjáró Szövetség és Magyar Kajak-Kenu Szövetség

What The…Fanta?!

  • Új, titkos ízzel invitál játékos kalandra a Fanta

A Fanta elhozta az év feladványát és játékos nyomkeresésre hívja a fogyasztóit. A sokakat izgató kérdés: milyen titkos ízt rejt az új #WhatTheFanta üdítőital palackja? A boltok polcain májustól elérhető a rejtélyes rózsaszín üdítőital, aminek a pontos ízét egyelőre homály fedi. A vásárlók a márka közösségi média csatornáin és a weboldalán található nyomok segítségével deríthetik ki az új Fanta titokzatos ízét.

Budapest, 2022. május 19.  – A Fanta a kezdetektől egy élénk, színekkel teli márka, amelynek továbbra is az a küldetése, hogy játékra és szórakozásra buzdítsa az embereket ebben a gyakorlatias világban. A limitált kiadású, hozzáadott cukortól mentes #WhatTheFanta termék újabb lehetőséget biztosít arra, hogy vicces módon kapcsolódjon a fogyasztóival, akik mindig is kíváncsiak voltak az új Fanta-ízekre, főleg, ha azok titokzatosak. 

A rendhagyó termékbevezetés kifejezetten azokat a Z generációs fogyasztókat célozza meg, akik színesben látják az életet és nyitottak a felfedezések világára, beleértve az új ízélményeket is. A narancs a legsikeresebb Fanta-íz, de a márka játékos karakteréből kifolyólag továbbra is cél, hogy meglepjék fogyasztóikat.

„A közkedvelt és a fiatalok körében rendkívül népszerű Fanta filozófiájának középpontjában mindig is a szórakozás állt. Minden kampányunk előtt azon gondolkodunk, hogyan tudnánk színt vinni a szürke hétköznapokba. Az új #WhatTheFanta kampány elindításakor sem volt ez másként. Olyan belevaló és kíváncsi fiatalokat szeretnénk elérni, aki rajonganak a játékos kihívásokért és nem riadnak vissza a rejtélyektől sem” – tette hozzá Kölcsei Gergely, a Coca-Cola magyarországi marketingvezetője.

A játékhoz való csatlakozáshoz nincs más tennivaló, mint megvásárolni az új #WhatTheFanta üdítőitalt, majd a nyomokért ellátogatni a Fanta Facebook (https://www.facebook.com/fantahu), Instagram (https://www.instagram.com/fantamagyarorszag/) vagy a weboldalára (https://www.coca-cola.hu/markaink/fanta/wtf) Az utóbbin egy játék keretében extra nyomokat is szerezhetnek a vásárlók, illetve tippjeiket is beküldhetik az íz kapcsán. 

A titkos ízre nyár végén a weboldalon fog fény derülni egy videóban. 

A limitált kiadású #WhatTheFanta üdítőital májustól elérhető országosan, 500ml-es és 1.75l-es kiszerelésekben.

A kampány reklámfilmje itt érthető el.

Hosszú távon velünk marad a távmunka

  • Globális felmérésében a munkáltatókat kérdezte a KPMG

VR-eszközökkel elvégzett távoli karbantartások, strandon készülő elemzések – pár éve ez még fel sem merült volna. Napjainkban azonban a cégek a pandémia okozta változások kapcsán, a munkaerőhiány miatt vagy a dolgozók megtartása érdekében a korábbinál jóval nagyobb teret adnak a távmunka különböző formáinak. A megkérdezett vállalatok csaknem 90 százaléka mérlegeli a távmunka bevezetését, vagy már meg is valósította azt, a KPMG „Current trends in remote working” című kutatása szerint.

Világszerte érezhetők még a COVID-19 hatásai, de a vállalatok eközben már a munkavégzés jövőjének kialakításán dolgoznak. Egy biztos: a távmunka velünk marad, a munkavégzés rugalmasabb és virtuálisabb lesz mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára. A munkavállalók könnyebben teremtik majd meg az egyensúlyt a szakmai és magánéleti célok között, a munkáltatók pedig a szélesebb és rugalmas munkaerőkínálatból, illetve a költségek és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséből profitálhatnak. A várakozások szerint a távmunka a jövő munkavégzésének fontos összetevője lesz, a kérdés azonban sok cég számára továbbra is nyitott: hogyan és milyen mértékig legyen rugalmas ebben?

A KPMG „Current trends in remote working” kutatásában 46 ország 530 vállalatának vezetőjét kérdezte távmunkával kapcsolatos szempontjairól. A résztvevők igazgatósági tagok, menedzserek és szakértők voltak a globális mobilitás, a humán erőforrás, az adó- és munkajog területén, számos iparág képviseletében.

Terjedőben a szabályozott távmunka: tízből 9 vállalat támogatja

A KPMG által megkérdezett vállalatok 89 százaléka fontolgatja a távmunka szabályozását, vagy már meg is valósította azt. A mezőnyt a távközlési és technológiai szektor vezeti – itt a cégek 64 százaléka már a bevezetés szakaszában van, míg 27 százalék egyelőre mérlegeli a lehetőségeit. Nem meglepő: az IT alapú cégek, különösen a startupok, gyorsan döntenek, és a távmunka sokuknál a járvány előtt is jellemző volt.

Érdekes fejlemény, hogy az élelmiszer, ital és fogyasztási cikkek ágazatban minden válaszadó tervezi a távmunka bevezetését, vagy már lépett is ezzel kapcsolatban.

Ennél is nagyobb meglepetés, hogy a gyártó cégek – holott náluk közismerten arányaiban több a jelenléttel járó munkafolyamat – nem zárkóznak el teljes mértékben a távmunka bevezetésétől.

„A távmunka népszerűsége a gyártó cégek körében azt mutatja, hogy munkavállalói oldalról rajtuk is nagy a nyomás, hogy amit lehet, azt rugalmas munkavégzésben oldják meg. Ez viszont előrevetíti azt a feszültséget, ami a kényszerűen bent dolgozó, és a távolból is dolgozó munkavállalói csoportok között kialakulhat. Előbbiek várhatóan latba vetik minden nyomásgyakorló képességüket, hogy emiatt kompenzációban részesüljenek, vagy az ő munkájukat is úgy alakítsák, hogy az – legalább részben – távolból is végezhető legyen. A munkáltatók kézenfekvő válasza erre az alternatív juttatások felé fordulás vagy a képzés-fejlesztés lehet, hiszen ezek a munkavállalói csoportok most feltehetőleg nyitottabbá válnak erre a lehetőségre” – fogalmaz Halász Erika, a KPMG menedzsere.

Ez a feszültség várhatóan felgyorsítja a vállalati digitalizációs folyamatokat, hiszen ez további megoldásokat hozhat a kimaradóknak: a 4. ipari forradalom technológiai vívmányai – mint a mesterséges intelligencia, IoT, big data – új lehetőségeket kínálnak, ilyenek például a távolból VR eszközökkel végezhető karbantartások. A KPMG menedzsere szerint számos cégnél adódnak hasonlóképpen átalakítható területek, ezek felismerése, a feltételek megteremtése, a kapcsolódó digitális stratégia kidolgozása és megvalósítása fontos részévé válik a munkavállalói elégedettség növelésének. Ez előremutató változás, hiszen visszaszorulnak a dolgozók averziói a robotizációval kapcsolatban. „Kifejezetten ott, ahol a speciális munkakörből adódóan nem lehetséges a távmunka, érdemes megfontolni egyedi kompenzációs csomagok kidolgozását, de ennek is része lehet a digitális oktatási napok beiktatása, amivel felkészítjük a változásra azokat is, akiknek a munkája megkívánja a jelenlétet” – fogalmaz Halász Erika.

A távmunka legfőbb felhajtóere: a munkavállaló

A távmunkáról szóló megállapodások kialakításában a meglévő munkavállalók elvárásai, a munkaerőhiány és a munkaerőért folyó verseny az elsődleges hajtóerő. A válaszadók negyede jelezte, hogy a távmunka bevezetésének fő oka a dolgozók kérése volt. További 18 százalék vélte úgy, hogy a távmunka nélkülözhetetlen a munkaerőpiacon, 12 százalék szerint pedig segít a munkaerőhiány kezelésében. Összegezve tehát: a cégek több mint fele a munkavállalói oldalt jelölte meg a távmunka bevezetésének fő mozgatórugójaként, nem külső vagy üzleti szempontokat.

Ugyanakkor itt jól látszanak a regionális különbségek. A KPMG felmérése szerint az ázsiai és csendes-óceáni térségben az utazási korlátozások jelentették a fő hajtóerőt a távmunka bevezetésében. A korlátozások Európában és Amerikában is szerepet kaptak, telintve azonban, hogy az államok közötti mozgás kevésbé volt korlátozott, ezek hatása is enyhébb. Ezekben a régiókban eközben nagyobb szerepe van a távmunka lehetőségének abban, hogy a cégek megakadályozzák a munkaerő elcsábítását, és motiválják, megtartsák a dolgozókat. Számos vállalat hirdeti távmunkával kapcsolatos lehetőségeit a médiában, ezzel pedig nyomást gyakorol versenytársaira is.

A leggyakoribb: az otthonról történő munkavégzés hibrid formában

A KPMG kutatása azt mutatja, hogy az ázsiai és csendes-óceáni régióban jóval magasabb a virtuális munkahelyeket kínáló cégek aránya, mint az amerikai kontinensen, ugyanakkor a rövid távú távmunkavégzés aránya az utóbbiban nagyobb. A legtöbb vállalat az országhatárokon belüli távmunkára összpontosít, a határokon átnyúló távmunka esetében a 90 napnál rövidebb megbízások dominálnak.

A távmunka leggyakoribb formája az otthonról történő munkavégzés. Ezt a vállalatok legtöbbször hibrid formában, részbeni irodai jelenlét mellett valósítják meg, és a megkérdezettek 42 százaléka mérlegeli, vagy már bevezette. A rövid távú, határon túlról végezhető távmunka jellemzően 20-60 napig tart, és gyakran lehetőség a munkavállalók számára, hogy egy nyaralóhelyről, családlátogatáskor, esetleg hozzátartozójuk gondozása alatt dolgozzanak. Erre a felmérésben résztvevő cégek 22 százalékánál van, vagy várhatóan lesz lehetőség. A virtuális megbízások során a munkavállaló hagyományos kiküldetésekhez hasonló feladatokat lát el, de fizikai jelenlét nélkül – ez a válaszadók 12 százalékánál merülhet fel. A másik országban toborzott munkaerő általában olyankor jelent megoldást, ha az adott helyszínen szűkös a kínálat, és a dolgozók költözni sem akarnak. Ezen gondolkodik – vagy már alkalmazza is – a megkérdezett vállalatok 9 százaléka.

„Bár sokan egyetértenek azzal, hogy a távmunka földrajzi értelemben kitágítja a munkaerő-toborzás látókörét, a felmérésből az derül ki, hogy az összes távmunka forma közül az időszakos, határon átnyúló távmunka a legritkább, általában egyedi eseteket takar, és ritkán, mindössze a cégek 8 százalékánál jelenik meg szabályozott lehetőségként. Úgy tűnik, a cégek továbbra is erős korlátként élik meg az ezzel kapcsolatos adminisztratív akadályokat, mert bár a jogi keretek megvannak, azok országonként és munkavállalói élethelyzet szerint változnak, és túlzott adminisztratív terhet rónak a munkáltatókra, mert sok esetben egyedileg kell kialakítani a távmunka kereteit” – véli Halász Erika.

A cégek e téren mutatott passzivitása nem is meglepő, ha tudjuk, mi mindent kell mérlegelni akkor, amikor lehetővé tesszük a munkavállalónak a távmunkát.  Mindenképpen foglalkozni kell például a munkáltatói felelősséggel munkahelyi balesetek esetén. Ehhez  előre és pontosan tisztázni kell, hogy távmunka közben egyáltalán mi minősül(het) munkahelynek, és ebből eredően munkahelyi balesetnek. A munkavállaló számára vonzó lehetőség, hogy vitorlázás közben az Adrián is elkészítheti az aznapi kimutatásokat, de mi történik akkor, ha eközben a billegő hajón sérülést sérülést szenved. A magyar munkajogi szabályozás meglehetősen szigorú a munkaviszonyból eredő balesetekkel kapcsolatosan, csak  szűk körben van lehetőség arra, hogy a munkáltató – legalább részben – mentesüljön a kártérítési kötelezettség alól.

További fontos kritérium az egyenlő bánásmód alapelvének megtartása. Ez alapvetően  az objektíven összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalói csoportok esetében terheli a munkáltatót, mégsem hagyható figyelmen kívül. Felelős cégvezetőként – és figyelembe véve a hatályos jogszabályokat is – azt is át kell gondolni, hogy mennyire kínálható határtalan választás a kollégáknak. Ugyanolyan feltételek mellett támogatja-e egy társaság, ha valaki az Adriai-tenger hullámait szelve kíván dolgozni, vagy feladatait az országhatáron belüli nyaralójából szeretné ellátni.

A KPMG kutatásából tehát látszik, hogy a távmunka megvalósításához és hatékonyságához nem csupán a technológiára van szükség: a siker az erős belső kommunikáción, valamint a jogi osztály, az adócsoport, a HR és a cégvezetés összefogásán is múlik. Nincs olyan stratégia, amely minden egyes vállalatnak megfelelne, hiszen ez nagyban függ az iparágtól, az adott régiótól, a munkaerőkínálattól és a vállalati kultúrától. Az viszont biztos, hogy a „bárhonnan történő  munkavégzés”  témája hosszú távon velünk marad.