Címlap

22 ezer négyzetmétert bérel az Alza a GLP-től Szigetszentmiklóson

  • Tovább bővül az e-kereskedelmi cég és a GLP együttműködése a közép-kelet-európai térségben

Hosszú távú bérleti megállapodást írt alá a Sziget Logisztikai Központ 22 ezer négyzetméternyi raktárterületére a GLP és az Alza.hu. A kivitelezés már zajlik, a raktárakra és elosztóközpontokra szakosodott fejlesztő és befektető csoport a tervek szerint 2022 harmadik negyedévében adja át az épületet.

A többfunkciós létesítmény révén az e-kereskedelmi vállalat tovább javítja disztribúciós tevékenységét és a rendelésteljesítést. Az új, tíz évre szóló szerződéssel új szintre lép a GLP és az Alza együttműködése Közép-Kelet-Európában: a cseh gyökerű cég szintén a GLP-t választotta a szlovákiai GLP Park Bratislava, valamint a csehországi GLP Park Prague Chrastany esetében.

A kész épület több mint 20 ezer négyzetméter A kategóriás raktár-, valamint 2 ezer négyzetméter fölötti irodaterületet, továbbá bemutatótermet és Alza Drive átvételi pontot foglal majd magában. Az utóbbiakhoz tartozó külön bejárat könnyű és biztonságos bejutást tesz lehetővé a vásárlók számára, a személyzet és a látogatók számára fenntartott külön parkolók pedig tovább javítják a megközelíthetőséget.

A létesítményben több különböző kivitelben összesen 82 dokkolókaput alakítanak ki, amelyek a furgonoktól a kamionokig számos járműtípus fogadását lehetővé teszik, ezzel még gyorsabbá és rugalmasabbá téve a kézbesítési folyamat utolsó szakaszát.

Takács Csaba, az Alza.hu operációs vezetője elmondta: „Magyarország fontos és dinamikusan növekvő piac az Alza számára. A szolgáltatásaink, elsősorban a kézbesítés további fejlesztése érdekében elengedhetetlen volt, hogy még közelebb kerüljünk a vásárlóinkhoz, a szó minden értelmében. Azáltal, hogy egy épületben ötvözzük a raktári, a bemutatótermi és az átvételi pont funkciót, több ezer azonnal, helyben átvehető terméket kínálhatunk, egyben számottevő mértékben lerövidítjük az átlagos kézbesítési időt valamennyi magyarországi ügyfelünknek. Miután Csehországban és Szlovákiában egyaránt zökkenőmentes volt az együttműködésünk a GLP-vel, kézenfekvő lépésnek tűnt, hogy a magyar piacon is közösen növekedjünk tovább.”

Kerekes István, a GLP Hungary országigazgatója elmondta: „Örömünkre szolgál, hogy az Alzát is a Sziget Logisztikai Központ bérlői között üdvözölhetjük. Egymás tevékenységének kölcsönös ismerete pozitívan hatott mind a tárgyalásainkra, mind a projekt megvalósítására. Az, hogy a mostani már a harmadik megállapodásunk a közép-kelet-európai térségben, jól mutatja a partnereinkkel való hosszú távú együttműködés iránti elkötelezettségünket. Egyben arra is rávilágít, hogy továbbra is erős a kereslet a kiemelkedő minőségű, fenntartható raktármegoldásokra.”

Komoly régiós lemaradásban a magyar proptech szegmens

  • Globálisan viszont rekordszintű, több mint 32 milliárd dollárnyi befektetés érkezett tavaly ingatlan technológiákba

Okosiroda, e-szerződés, virtuális lakáskeresés, energiahatékony otthonok – néhány kifejezés, amellyel már kezdünk megbarátkozni, de egyelőre ritkán találkozunk velük a gyakorlatban. Az ingatlanszektor és a technológia találkozásából egyre izgalmasabb megoldások születnek, melyek globális viszonylatban tavaly rekordszintű, 32 milliárd dollárnyi befektetést vonzottak. A proptech fejlesztéseknek ráadásul a koronavírus-járvány nyomában érkező „otthon-forradalom” is óriási lendületet adott, mely ráadásul az irodapiacon is felkeltette az érdeklődést a hatékonyságot növelő, egyben költségcsökkentő innovációk iránt. Mi mozgatja majd a jövőben a proptech piacot és merre tartanak a fejlesztések hazánkban? A Protechtor technológiai és üzleti videósorozatának friss adásában Massányi Tibor, a DVM design Kft. ügyvezető partnere és Kalmár Zoltán, a ProptechZoom.com alapítója osztotta meg gondolatait a proptech szektor jelenéről és jövőjéről.

Közel 10 éve került először a köztudatba a proptech (Property+Technology) kifejezés, de igazán csak 2018-ban robbant be a technológiai innováció az ingatlanpiacra, és azóta is kisebb lemaradásban halad a digitalizációs forradalom közepette. A fejlesztéseket elsősorban a hatékonyságnövelés (65%), a költségoptimalizálás (47%) és a jobb döntéshozatali mechanizmusok (44%) motiválják a szakértők szerint, és a proptech újításokat alkalmazó cégek saját bevallásuk szerint nem is csalódnak az újonnan adaptált megoldásokban. „Az innovációk az ingatlan szakma szinte minden szektorában utat törnek maguknak a finanszírozástól kezdve a tervezésen és a kivitelezésen át egészen az értékesítésig és a hosszabb távú üzemeltetésig. Azonban ez egy sok szereplős, komplex rendszer, amit gyakran nagyon különböző érdekek mozgatnak, ezért is tapasztaljuk, hogy lassabban terjednek el a technológiai újítások” – jegyezte meg Kalmár Zoltán, a ProptechZoom.com alapítója, a Protechtor legfrissebb adásában.

A COVID megy, a proptech jön

Sok más területhez hasonlóan a koronavírus-járvány alapvetően megváltoztatta a proptech piacot, miközben merőben másként érintette annak különböző szegmenseit. Szárnyra kelt például a logisztikai piac, hiszen a lezárások alatt óriási lendületet vett az e-kereskedelem, emiatt pedig jelentősen megugrott az igény a hatékonyságot növelő megoldásokra. Mindeközben a kiskereskedelem szenvedett a megváltozott fogyasztói szokások miatt, a hotelpiac pedig szintén átalakult, és még most is csak a helyét keresi a poszt-COVID világban. A lakossági ingatlanokkal szembeni elvárások a tartós és nagy valószínűség szerint velünk is maradó home office jelenség miatt alapjaiban változtak meg: fontos lett többek között a kényelem, a biztonság és az alacsony energiafelhasználás. A klasszikus, nagy alapterületű irodaházak bérlői is nagy kihívással szembesültek, mind a karantén miatt üres helyiségek hatékony fenntartása, mind a visszatérő munkavállalók igényeinek maradéktalan kiszolgálása miatt.

„Továbbra is sok a bizonytalanság az ingatlanszektorban, és itt nyerhetnek óriási jelentőséget a technológiai fejlesztések. Mikor, a lakás mely pontját és milyen hőmérsékletre érdemes felfűteni a lehető legnagyobb hatékonysággal? Hogyan lehet kényelmes, de költségoptimalizált munkakörülményeket biztosítani, ha csak néhány kolléga dolgozik egyszerre az irodában? Itt jönnek a képbe az adatok, valamint az azokkal dolgozó algoritmusok és mesterséges intelligenciák, melyek valós időben adnak választ a számunkra fontos kérdésekre, és adott esetben komoly üzleti döntések alapjául szolgálthatnak” – mondta Kalmár Zoltán.

Komoly lemaradásban a magyar piac, a bérlők diktálják a tempót

A Protechtor legfrissebb epizódjában megszólaló szakértők szerint a hazai proptech piac egyelőre régiós összehasonlításban sem teljesít túl jól: miközben Romániában és Bulgáriában 200 körül mozog a szektorban fejlesztő cégek száma, addig Magyarországon csupán közel 70 bejegyzett vállalkozás működik. Az építőipar és az ingatlanszektor sajátosságai is akadályozzák a minden átszövő digitalizációs forradalmat: a kisebb cégek általában csak alvállalkozóként tudnak bekapcsolódni egy-egy-projektbe, így a technológiai fejlesztésekre rendszerint nem marad elegendő forrás. A befektetések ráadásul nehezen találják meg a hazai proptech startupokat, akik gyakran eleve az ázsiai vagy távol-keleti piacokra koncentrálnak, így kevés sikertörténetről, emlékezetes exitről hallani – ezek mind-mind visszavetik a vállalkozó kedvű innovátorokat. „Azt látjuk, hogy ebből a helyzetből döntően a bérlői kör tudja kirángatni a magyar proptech szegmenst. Ha felőlük jön a nyomás, és a finanszírozói, illetve kivitelezői oldal azt látja, hogy erre igény van és jó a megtérülés, akkor elindulnak a technológiai fejlesztések. Nem egy esetben tapasztaltuk, hogy egy-egy irodaház bérlői harcolták ki az üzemeltetőnél az intelligens parkolórendszer telepítését” – fűzte hozzá Massányi Tibor, a DVM design Kft. ügyvezető partnere.

Hasítanak az érintésmentes megoldások, mindent visz a környezettudatosság

Rengeteg fejlesztés igyekszik bevenni a proptech piacot, miközben jónéhány technológiát már most is egyre gyakrabban alkalmaznak. A járványhelyzet következtében hódítanak az érintésmentes megoldások, mind több épületben szaporodnak a különböző szenzorok, melyek az adatok gyűjtésén túl (hőmérséklet, fényviszonyok) a hozzájuk kapcsolt szoftveres és MI megoldásokkal már hosszabb távú előrejelzéseket és modelleket is képesek gyártani, és egyre nagyobb az érdeklődés az olyan technológiai platformok iránt, melyek nem csupán egy-egy funkciót, hanem a nagyobb épületekben, irodaházakban elérhető összes szolgáltatást egyszerre kezelik, legyen szó a parkolóházról vagy az étkezőről és a konferenciateremről. Természetesen a metaverzum a proptech világába is bekacsint és népszerűek a bérelhető VR-tárgyalók: képzeljük csak el, hogy a saját otthonunkban dolgozva felvesszük a virtuális valóság szemüveget, és azonnal a kollégáinkkal csevegve folytathatjuk a feladatainkat, sőt, úgy érezhetjük, hogy mellettünk koptatják a billentyűzetet.

 „A bérlői igények mellett két másik fő szempont fogja mozgatni a proptech fejlesztéseket a következő évtizedben: a hatékonyság és a környezettudatosság. Cél lesz a minél alacsonyabb költségekkel járó, energiafelhasználás és humánerőforrás szempontjából is fenntartható üzemeltetés, legyen szó akár lakóépületekről, akár irodaházakról vagy raktárakról. Emellett környezetünk védelme és az ennek megfelelő tudatos megoldások kerülnek mindenek felett előtérbe, ehhez pedig kiváló eszközül szolgál majd a technológia” – jegyezte meg Massányi Tibor.

http://stylers.hu/ 

https://braininghub.hu/

ösztöndíjprogrammal segíti a K&H a paralimpikonokat a Párizsba vezető úton 

Az elhalasztott tokiói paralimpia miatt egy évvel lerövidített felkészülési időszakban feszített tempóban edzenek a magyar sportolók a párizsi paralimpiai játékokra. A lelki és anyagi támogatás ezért kiemelten fontos ebben az időszakban. A K&H az egészséges életmód elkötelezett támogatójaként K&H mozdulj! paralimpiai ösztöndíjprogramjával három kiváló, eltökélt és elhivatott sportolónak nyújt fejenként egymillió forintos támogatást, hogy minél zavartalanabbul készülhessenek a megmérettetésekre.

Alig két év van hátra a párizsi paralimpiai játékokig, a tokiói paralimpiai elhalasztása egy évvel lerövidítette a versenyzők felkészülési idejét. A sportolókra nehezedő fizikai és mentális teher ellenében biztonságot ad számukra, ha anyagi hátterük biztosított a felkészülés időszakában. Ehhez nyújt segítséget a K&H mozdulj! paralimpiai ösztöndíjprogram, amely 2007 óta egyénileg is támogatja a magyar parasportolókat. A bruttó egymillió forintos ösztöndíjat idén egy vívó, egy sportlövő és egy paralimpikonokat segítő kerékpáros kapta.

„K&H mozdulj! paralimpiai ösztöndíjprogramunkkal három kategóriában díjazzuk a magyar parasport kiválóságait: egy, a világversenyeken már eredményeket elért sportolót, egy jövőbeli reménységet, valamint egy segítőt. Ezek a sportolók kitartásukkal, eltökéltségükkel példát állítanak elénk. Ösztöndíjprogramunkkal szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy legfontosabb feladatukra, a felkészülésre és az eredményes szereplésre összpontosíthassanak – mondta el Guy Libot, a K&H Csoport vezérigazgatója, majd hozzátette – Az elmúlt 15 évben 28 parasportoló és segítője részesült együttesen 23 millió forintos támogatásban. Közülük 9-en Tokióban dobogóra is állhattak. Bízunk benne, hogy támogatásunk a Párizsba vezető úton is segíti őket.”

akik a parasportolók mögött állnak

A tokiói 16 érem után a magyar versenyzők a párizsi játékoktól is számos dobogós helyet remélnek, egy egész csapat dolgozik a háttérben, hogy segítse a sportolók felkészülését. Az edzők mellett dietetikusokon, sportpszichológusokon, masszőrökön is múlik, hogy a sportolók minél jobb kondícióban legyenek, látássérültek esetén pedig a kísérők részvétele is elengedhetetlen. A segítők nemcsak az edzéseken, utazásokon vannak ott, de a versenyzésnél is meghatározó szereplők lehetnek.

„A mögöttünk álló hónapokban – az elmúlt paralimpiai ciklushoz hasonlóan – számos parasport sikerrel gazdagodtunk. Sportolóink és sportszakembereink alázatos, fegyelmezett munkával jutottak el céljaikhoz, erősítve a magyar parasport mozgalom hírnevét. A magyar paralimpiai család értékeinek megőrzésében támogatók segítenek bennünket. Partnereink közül kiemelkedő a K&H Csoport, amely elkötelezetten hisz sportolóinkban és edzőinkben immáron 16 éve. Köszönet azért, hogy ösztöndíjprogramjukkal újfent támogatják a fogyatékossággal élők sportjának reménységeit és jelenkori legjobbjait, valamint segítőiket. Szívből gratulálok a díjazottaknak, rászolgáltak az elismerésre!” – mondta el Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke.

A K&H mozdulj! paralimpiai ösztöndíjprogram 2022-es díjazottjai:

Felnőtt kategória: Madarászné dr. Mező Boglárka kerekesszékes vívó

Boglárka életét teljesen megváltoztatta, amikor tinédzser korában kerekesszékbe került. Új filozófiával kezdett bele mindennapjaiba, tanulmányai mellett a sport is szerepet kapott. 2019-ben a világbajnokságon a női tőrcsapat tagjaként aranyérmet nyert, a tokiói paralimpiai játékokon pedig bronzérmes lett a női tőrcsapattal.  

Reménység kategória: Rescsik Csaba sportlövő

Fiatalon, egy balszerencsés eset következtében amputálni kellett mindkét lábát, azonban ez sem jelentett neki akadályt, számos sportágban próbált szerencsét. Ült kenuban, monosíben, de leginkább a sportlövészet ragadta magával. Sportlövészetben több junior világcsúcsot sikerült felállítania légpuska fegyvernemben, Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett. Parakenuban is rendszeresen versenyzik, a szegedi vb után tavaly a koppenhágai világbajnokságon is rajthoz állt, ahol a 13. helyen végzett.

Segítő kategória: Nagy Gergely, Ocelka Róbert kerékpározó guide-ja

A parasportolók sikereihez segítőik munkája is elengedhetetlen. Ugyanúgy ott vannak az edzéseken, a versenyeken, az utazásokon, szinte 24 órás támaszként állnak helyt minden élethelyzetben. A látássérült sportolók segítése roppant összetett feladat, Ocelka Róbert és guide-ja, Nagy Gergely azonban remekül kiegészítik egymást a kerékpárpályán. Sikeres együttműködésük eredményeként a tokiói paralimpián 8. helyen értek célba az országúti időmérő futam versenyszámban.

Fotó credit: Bartos Gyula

A pályaelhagyók háromnegyede nem tervez visszamenni az eredeti szakmájába

Közel kétmillió pályaelhagyó van Magyarországon: tízből négy ember már legalább egyszer váltott szakmát és helyezkedett el más területen, ráadásul különböző okokokból minden tizedik munkavállaló most is ezt tervezi.

A Profession.hu ezer munkavállaló megkérdezésével mérte fel a hazai munkaerőpiac mobilitását és az állás-, valamint pályaváltások gyakoriságát. A motivációk és az okok különbözőek, de meglepően sokan váltottak már területet és most is sokan terveznek továbblépni.

A pályaelhagyók negyede visszatérne eredeti hivatásához

A legtöbb pályaváltó (35%) 2-5 évvel ezelőtt választott új területet magának – ebben az időszakban komoly szerepet játszottak a koronavírus-járvány miatti munkaerőpiaci átrendeződések is. Az elmúlt egy évben a korábban pályaváltók 25 százaléka, 5-10 évvel ezelőtt 20 százaléka, 10 évnél régebben pedig 22 százaléka váltott pályát.

A kutatásból kiderült, hogy átlagosan 1-5 évet dolgoztak korábbi szakmájukban a váltást megelőzően, 18 százalékuk azonban bő 10 év után döntött úgy, hogy otthagyja az eredeti, vagy korábbi területét. Míg a pályaelhagyók negyede tervezi a visszatérést, háromnegyedük biztos benne, hogy többé már nem fog visszatérni az előző szakmájához.

A munkavállalók 30 százaléka sosem gondolt a pályaváltására

A kutatásban résztvevők kevesebb mint harmada volt az, aki még sosem gondolkodott azon, hogy pályát vált – ez leginkább az alapfokú végzettségűekre és a 60-65 évesekre jellemző. 7 százalékuk a felmérés idejében tervezte, hogy nem egy adott szakmán belül vált munkahelyet, hanem egy teljesen új területre igazol át, míg további 27 százalékuk ugyan gondolkodott már pályája elhagyásán, de egyelőre nem hozta meg a döntést. Körükben felülreprezentáltak azok a 30-39 évesek, akik 11-20 éve léptek be a munkaerőpiacra, valamint az 50-59 évesek.

A többség (36%) azonban már legalább egyszer módosított a pályáján – ez leginkább a jelenleg szabadúszóként dolgozókra jellemző, valamint a 29 év alattiakra.

Ezért hagyják ott a szakmájukat a munkavállalók

Azoknak, akik már elhagyták korábbi szakterületüket, közel fele a jobb fizetésért hozta meg ezt a döntést; 29 százalék az izgalmasabb feladatok reményében, s ugyanennyien a munkahelyi kiégés miatt, amit sorrendben az új képzettség megszerzés miatt történt pályaváltás követ (19%). 17 százalék azok aránya, akiknek valamilyen okból megszűnt a munkahelye és nem találtak munkát az eredeti szakmájukban. Közel ennyien vannak azok, akiknek ellehetetlenültek a munkavégzéshez szükséges feltételeik, vagy a koronavírus-járvány miatt megszűnt az állása, leállt a szektor, ahol addig dolgozott. A munkavállalók 5 százaléka azért módosított pályát, mert elavuló területen vagy elavuló technológiával dolgozott, a munkakör automatizációja miatt pedig 4% százalékuk volt kénytelen váltani.

Munkahelyváltás szakterületen belül

Az állásváltás alapvetően kisebb kihívást jelent a pályaváltáshoz képest, hiszen az eredeti szakmán belül maradva a munkavállalónak jó eséllyel nincs szüksége különösebb szakmai átképzésre. Az emberek fele azonban úgy látja, hogy az állásváltás is jelentős megterheléssel jár, amelynek ellenére tízből négy válaszadó szerint ez a lépés megéri, mert jobb lehetőséget biztosíthat a magasabb fizetés, vagy egy jobb pozíció megszerzésére.

Állásváltást leginkább ösztönző tényezők a magasabb bér, a jó csapat, valamint az idő- és térbeli rugalmasság. A fizetéssel, mint tényezővel nem számolva szinte minden második dolgozó, illetve álláskereső elsősorban egy jobb állás reményében váltana, ahol számára megfelelőbb a munka, vagy jobban érzi magát. Negyedük az esetleges váltás okaként a megbízhatóbb munkahelyet jelölte meg vágyott célként, illetve egy közelebbi/jobb helyen lévő vállalatot.

Hányszor váltunk állást életünk során és mennyi ideig maradunk egy helyen?

A munkahelyváltás tendenciáját vizsgálva elmondható, hogy önmagában nem a kor, lakóhely vagy végzettség, hanem leginkább az adott időszakra jellemző munkaerőpiaci helyzet és a munkavállaló preferenciái határozzák meg. Egy átlagos 18-29 év közötti munkavállaló 3,6 munkahelyen dolgozott eddig karrierje során, míg a 30-39 évesek 4,2, a 40-49 évesek pedig 5 munkahelyen; a 60-65 év közöttiek esetében sem emelkedik ez a szám 5 fölé.

Átlagosan 11 év a leghosszabb idő, amit egy ember egy helyen tölt, azonban a dolgozó emberek közel negyedével előfordult már, hogy maximum vagy kevesebb, mint 1 hónapot töltött egy vállalatnál.

Az egy munkahelyen egyhuzamban ledolgozott idő szignifikánsan változik a kor és az iskolai végzettség tekintetében: az életkorral és a magasabb iskolai végzettséggel egyenes arányosan nő az egy munkahelyen letöltött idő hossza. Egy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló átlagosan 40 százalékkal tovább marad egy munkahelyen, mint az, aki alapfokú végzettséggel rendelkezik. 

Hol keresünk új munkahelyet?

A váltásban gondolkodók többsége álláskereső portálokon néz utána az új lehetőségeknek, e csatornát a Facebook, majd az ismerősi kör követi (utóbbi volt 2 évvel ezelőttig a legfőbb hírforrás, azonban mostanra az állásportálok és már a Facebook is megelőzte). A jelenlegi munkaerőpiacon a vállalatok számára kifejezetten fontos, hogy optimalizálják a toborzási folyamataikat a hatékony felvétel érdekében. A potenciális jelöltek megtalálása érdekében az aktív munkakeresők mellett a passzív, de potenciális jelöltek, azaz a pályaváltók megszólítására is érdemes figyelmet fordítani, amely többek között a megfelelő álláshirdetéssel is megvalósítható.

„Őszi kutatásunk eredménye is ráerősített arra, hogy munkaadóként nagy előnyt jelenthet, ha feltüntetjük a meghirdetett pozícióért járó munkabért: tízből nyolc munkavállaló jelölte meg ezt, mint az álláshirdetés legfontosabb tartalmi elemét. A kínált bér fizetésisávban is feltüntethető, nem szükséges egy konkrét összeget meghatározni – ilyenkor a két érték között 25-30 százalékos különbséget érdemes adni. Szem előtt kell tartani, hogy a nem megfelelő álláshirdetéssel elszalaszthatjuk a potenciális jelölteket, ezzel gyengítve a toborzás sikerességét: vegyük figyelembe a munkavállalók elvárásait, hogy megtalálhassuk a cégünk számára legoptimálisabb új kollégát” – tanácsolja Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója. „A fizetés mellett a szellemi munkát végzők körében a munkakör, míg a szak-, betanított és fizikai munkát igénylő területeken a munkarend pontos leírása számít még kiemelten fontosnak” – teszi hozzá a szakember.

A kutatás online adatfelvétellel készült, önkitöltős kérdőív formájában egy 1 000 fős mintán, amely reprezentatív a 18-65 éves internetezőkre, nemre, korra, iskolai végzettségre, település típusra és régióra (5,55 M fő), 2021 őszén.

Élelmiszerinnovációkért dolgozik a MATE és a PENNY

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) együttműködési megállapodást kötött a PENNY üzletlánccal, az élelmiszermérnöki szakos hallgatók nagyvállalati elvárásokra történő felkészítése és az oktatás fejlesztése vonatkozásában. Az együttműködés keretében a PENNY innovációs termékfejlesztési pályázatot is hirdet a MATE hallgatóinak, ahol a vállalat jövendőbeli termékpalettáját keresik.

A MATE Élelmiszertudományi és Technológiai Intézete mindig kiemelt figyelmet fordított az innovatív gondolkodásra és a tudományos eredmények gyakorlatban való alkalmazására, így több szabadalom és oltalom született már a falai között. Ugyanígy kiemelt szempont a tehetséges hallgatók támogatása és innovatív gondolkodásra ösztönzése is, melyet a PENNY ötletpályázata még tovább erősít majd.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a MATE stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese kiemelte, az egyetem sokszínű portfóliójának egyik kiemelten fontos szelete az élelmiszermérnöki képzés. Ezért nagyon fontos, hogy Magyarország legnagyobb agrárirányultságú egyeteme és a legjelentősebb üzletláncok közé tartozó PENNY együttműködése segítse a kereskedelem felsőfokú szakember utánpótlását. Az egyetem a gyakorlati képzés segítése mellett gyümölcsöző kapcsolatokat remél a kutatás-fejlesztés és az innováció területén is. Közös cél, hogy a megállapodás a mindennapok közös munkájában váljon valóra.

Az együttműködés keretében a Penny szakmai gyakorlati helyet is biztosít a hallgatóknak, szakemberei pedig részt vesznek az élelmiszerkereskedelem specializáció oktatási és szakmai munkájában.

„Vállalatunk életében eddig is kiemelt szerepet kapott a gyakornoki program, hisz fontosnak tartjuk, hogy a hallgatók, a pályakezdők az alapoktól ismerhessék meg a PENNY működését és a projektekben aktívan szerepet vállalva tegyenek szert gyakorlati szakértelemre. A MATE-val történő együttműködésnek köszönhetően nem csak a gyakornokságon keresztül ismerkedhetnek meg a hallgatók cégünk működésével, hanem kollégáink az oktatási, szakmai munkából is kiveszik majd a részüket” – mondta Florian Jens Naegele, a PENNY magyarországi vezérigazgatója.

Így töltik az idei vakációt a gyerekek

  • Nagyobb a biztonságérzet, ha a gyereknél okoseszköz van

A vakáció közel felét, vagyis több mint egy hónapot program nélkül töltenek otthon idén nyáron a gyerekek – egyebek közt ez derül ki a Yettel és az Xplora közös, reprezentatív kutatásból, amely többek között azt is vizsgálta, hogy a szülők miként oldják meg gyermekük elhelyezését a nyáron. A válaszok alapján az is kiderült: a mai szülők gyerekkorukban sokkal nagyobb szabadságot kaptak, mint a mostani gyerekek, viszont azoknak a gyerekeknek, akik bármikor elérhetőek – akár mobilon, akár karon viselhető okoseszközön – nagyobb önállóságot adnak a szülők.

A nyári szünidő 11 hetéből összességében átlagosan 5 hetet lesznek úgy otthon a gyerekek, hogy nem szerveznek nekik külön programot, tehát sem tábor, sem a nagyszülők, sem családi nyaralás nem színesítik a vakációt – derül ki a friss országos reprezentatív kutatásból[1], amelyet 5-11 éves, többnyire alsó tagozatos gyerekek szülei körében végeztek. Ennek legfőbb oka, hogy a szülők sok esetben a home office miatt egyébként is otthon vannak, így meg tudják oldani a felügyeletet, de sajnos szerepet játszik az is, hogy a plusz elfoglaltság szervezését anyagilag nem engedhetik meg maguknak.

A szünidei programok tekintetében a családi nyaralás áll az első helyen: a válaszadók visszajelzései alapján a gyerekek bő háromnegyede (77%) tud majd így kikapcsolódni. A nagyszülőknél is komoly forgalom várható, ötből három család (58%) vesz igénybe nagyszülői segítséget akár hosszabb időre a vakáció alatt. Népszerű programnak ígérkeznek emellett a napközis táborok is; a szülők mintegy fele (48%) biztosan élni fog e lehetőséggel a gyermekei elhelyezésére, míg többnapos ottalvós táborba várhatóan csak az 5-11 éves gyerekek 15%-át íratják be.

Hívogató táborok

A valamilyen táborban résztvevő gyerekek körében a legnépszerűbb a sport-, illetve edzőtáborok (a válaszadók 37%-a vesz részt ilyen tematikájú táborban), majd a kaland-, és élménytáborok (29%), az alkotó, kreatív tematikájú táborok (24%), valamint az Erzsébet táborok (18%) következnek. Azok a lehetőségek, amelyek valamilyen digitális tudáshoz, tanuláshoz kapcsolódnak, egyelőre kevésbé népszerűek itthon (7%), de már közkedveltebbek például a hagyományőrző táboroknál (5%).

Akit szabadnak neveltek, szabadabban nevel

A kutatás arra is kitért, hogy a szülők mennyire engedékenyek azzal kapcsolatban, hogy gyerekük egyedül maradjon otthon vagy kísérő nélkül hagyja el a lakást. Nem meglepő módon minél idősebb a gyermek, annál valószínűbb, hogy legalább olykor-olykor egyedül elmehet rövid időre, pl. iskolába, kerékpározni, edzésre vagy a barátaival találkozni. Míg az 5-7 éves gyermekek közül csak minden nyolcadiknak engedik meg ezt a szülei, addig a 8-9 évesek már felének, valamint a 10-11 évesek háromnegyedének. Vidéken jóval engedékenyebbek a szülők, ott az 5-11 éves gyerekek mintegy fele élvez ebben szabadságot, míg a fővárosiak közül mindössze minden harmadik.

A magyar szülők még inkább meggondolják, ha otthon kell hagyni egyedül gyermeküket. Az 5-7 évesek esetén, akár csak az elmenetelnél, csak minden nyolcadik gyerek lehet egyedül a lakásban, míg a 8-9 évesek esetén tízből négy, a 10-11 évesek esetén pedig minden harmadik.

A válaszadó szülők gyerekként nagyobb szabadságot kaptak régen; tízből mindössze egy-kettő (kb. 15%) nem mehetett sehova egyedül. A generációs mintát viszont jól tükrözi az eredmény, hiszen akit régen elengedtek a szülei, főleg hosszabb időre, az most a gyermekével kapcsolatban is engedékenyebb e téren, míg akiket szigorúbban fogtak, annak általában a gyerekei sem mehetnek sehová kíséret nélkül.

Ha van min elérni a gyereket, a szülők is engedékenyebbek

A friss kutatás vizsgálta a szülői attitűdöt olyan szempontból is, hogy vajon engedékenyebbek-e akkor, ha egyébként valamilyen eszközön elérhetik a gyermeket, akkor is, ha nincs a közelben. Mind a szülő, mind pedig a gyermek szempontjából hasonló eredmények születtek (a szülők 80%-a szerint a gyereknek is nagyon fontos, hogy bármikor el tudja őt érni, míg a szülők 78%-nak fontos, hogy gyermekét mindig elérje, ha nincs vele), azaz egyértelmű az igény arra, hogy bármikor-bárhogy elérhessék egymást. Az eredményekből kiderül, hogy minél idősebb a gyerek, annál valószínűbb, hogy már rendelkezik például egy karon viselhető, SIM-kártyás okoseszközzel.

A válaszadó szülők bő negyede tervezi, hogy beszerez hasonló eszközt a közeljövőben. Leginkább a 7-8 évesek szülei nyitottak erre, náluk tízből négy szülő tervezi az okosóra-vásárlást. Azok a szülők, akik nyitottak az ilyen megoldásra, különösen előnyösnek ítélik, ha egy karon viselhető eszköz segítségével láthatják, épp merre jár gyermekük, illetve sokak számára jelentene biztonságot, ha így bármikor el tudná érni őt. A Yettel kínálatában is elérhető Xplora X5 Play segítségével a szülő bármikor kapcsolatba léphet a gyerekkel, amely kevesebb képernyőidőre és minél több fizikai aktivitásra is ösztönzi őket.

[1]A Yettel és az Xplora közös kutatása 500 fő megkérdezésével zajlott 2022. április 28. és május 5. között. A szülői minta reprezentatív azon háztartásokra, amelyekben 15 évesnél fiatalabb gyermekek élnek, településtípus és régió szerint. A gyermekek mintája reprezentatív az 5-11 éves gyermekekre nem, életkor és régió szerint.

MÉHEKET VET BE A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT VIZSGÁLATÁRA A SOPRONI EGYETEM

A Soproni Egyetem kutatói által kifejlesztett biomonitoring módszer lényege, hogy a méhcsaládok által begyűjtött anyagok kémiai elemzéséből következtetnek a környezet állapotának felmérésére. Május 20. a Méhek napja volt, ennek apropóján tartott előadást a módszert kidolgozó dr. Lakatos Ferenc, dr. Rétfalvi Tamás, és dr. Kovács Zoltán a zöld egyetem Botanikus Kertjében.

A növekvő környezetszennyezés és – a Soproni Egyetem szellemiségét is átható – fenntarthatósági törekvések miatt a tiszta környezet megteremtése és megőrzése napjainkban már nemcsak elhivatott civil szervezetek célkitűzése, hanem a vállalatok, intézmények számára is fontos küldetés lett. Ennek köszönhetően egyre nagyobb figyelmet kap a környezetet érő káros hatások felderítése. A szennyező anyagok mérésére számos módszer létezik, jelentős innovációval világszerte újabb és újabb eljárásokat fejlesztenek ki. Ám sok esetben az élővilág a műszereknél is pontosabb választ ad: az élőlényekben bekövetkezett változások ugyanis érzékenyebben követik a hatásokat. Erre az alapra épül a biomonitoring módszere, melynek során a kutatók élő szervezetek megfigyelésével és bizonyos paramétereinek mérésével vonnak le következtetéseket a környezet állapotára vonatkozóan.

A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara 2015-ben indította el a GreenBee projektet, vagyis a méhcsaládokon alapuló környezeti monitoring rendszer fejlesztését. Cél egy olyan megfigyelő rendszer létrehozása, amely a méhek által gyűjtött anyagok elemzésére alapozva gyorsan, megbízhatóan alkalmas a környezet állapotváltozásainak jelzésére, számos környezetszennyező anyag kimutatására.

Méhcsaládok a városban

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl” – mondta állítólag egy alkalommal Einstein. A méhek szerepe beporzóként a legjelentősebb, nélkülük valóban összeomlana az ökoszisztéma. Emellett az egészséges táplálkozásban jelentős szerepet kap a méz, pollen és a propolisz, de az apiterápia, azaz a méhgyógyászat is nagy népszerűségnek örvend. Dr. Lakatos Ferenctől, az Erdő- és Természeti Erőforrás-Gazdálkodási Intézet igazgatójától megtudtuk: Magyarországon jelenleg körülbelül 1,2 millió méhcsalád él, melyektől a szántóföldi termelés kétharmada függ; a beporzás nélkül élelmiszereink 40%-a tűnne el.

A mézet termelő méhek azonban még ennél is több hasznot hoznak: számos tulajdonságuknak köszönhetően alkalmasak környezeti monitoring vizsgálatokra. Már maga a jelenlétük is jelzésértékű; csak kellően változatos élőhelyen tudják begyűjteni a fejlődésükhez szükséges nektárt, virágport. A program szempontjából még fontosabb, hogy a méhek által gyűjtött anyagok mindegyike tartalmaz a környezetet terhelő anyagokat, ráadásul ezeket a rovarok raktározzák is. Megfelelő kémiai módszerekkel a kaptár környezetéből származó anyagok elemezhetőek, pontos összetételük megállapítása számos környezetszennyező forrás azonosítására alkalmas. Ennek felismerése vezette a Soproni Egyetem rovartannal, analitikával és digitalizációval foglalkozó kutatóinak közös munkáját, melynek során napjainkra kidolgozták a szinte bármilyen környezetbe telepíthető környezeti állapotfelmérési módszert.

Dr. Lakatos Ferenc elmondta: a méhcsaládokat alkalmazva a biomonitoring könnyen behatárolható mérési területet ad, hiszen ezek a rovarok jellemzően a kaptár körüli 1,5-2 kilométer sugarú körben tevékenykednek. Ezt a területet „ellenőrzésük alatt tartják”, vagyis szinte teljes mértékig bejárják virágok után kutatva. Ennek megfelelően egy-egy vizsgálati céllal telepített méhészet mintegy 7–12 km2 területről szolgáltat értékes információt. 

„A méhek két nagy előnye a környezeti hatások vizsgálatában, hogy egyrészt nagy területet fed le a velük végzett monitoring, másrészt pedig – mivel ezek a rovarok sok helyen megélnek – városi környezetben is alkalmazhatók. Nagyvárosokban például előszeretettel használják ezt a módszert a közlekedés szennyezésének vizsgálatára: a párizsi operaház tetején és több európai reptéren is vannak biomonitoring rendszerek” – tette hozzá dr. Lakatos Ferenc.

Egy-egy méhcsalád átlagosan 40 ezer egyedének mintegy a fele végez gyűjtő munkát, akik naponta többször is kirepülnek gyűjtőútra, több száz virágot felkeresve. A visszatérő méhek a begyűjtött anyagokkal nagy mennyiségű információt is a kaptárba visznek, melyeknek kinyerése és értékelése segít figyelemmel kísérni a környezet állapotát.

Méhészet a soproni Botanikus Kertben

A méhcsaládok segítségével végzett biomonitoring rendszer kidolgozásához a Soproni Egyetem kutatói létrehoztak egy méhészetet az intézmény Botanikus Kertjében, ez szolgálja a kutatás alapját. Meghatározták a vizsgálni kívánt szennyező anyagokat – többek között nehézfémeket, peszticideket, szénhidrogéneket, szermaradványokat – és azokat a vizsgálati módszereket, amelyekkel ezek megbízható módon kimutathatók. 

A kémiai elemzések során elsősorban úgynevezett policiklusos aromás szénhidrogének (PAH), illékony vegyületek (VOC) meghatározása, valamint elemanalízis történik. A PAH vegyületek megtalálhatók a feldolgozott fosszilis tüzelőanyagokban és ezek égéstermékeiben, az illékony szerves vegyületek között nagy mennyiségben találhatók környezetre ártalmas anyagok. 

Az eddigi mérések elsősorban a tüzelőanyagok és a közúti közlekedésből származó káros anyagok jelenlétére utalnak. „Eredményeink a PAH vegyületek tekintetében jól rámutatnak a szilárd tüzelőanyagok és az üzemanyagok használatából származó szennyezésekre, míg a fémek esetében az ipari, illetve a közúti közlekedés hatásai rajzolódnak ki egyértelműen. Nem gondolnánk, de sajnos a PAH vegyületek már a vidéki környezetben is kimutathatók, néhány esetben markánsabban, mint a nagyvárosokban, ami a hulladékok nem megengedett égetésének következménye.” – ismertette dr. Rétfalvi Tamás, a Soproni Egyetem Környezet- és Természetvédelmi Intézetének igazgatója.

Okos méheknek okoskaptárak

A projekt indulása óta számos előrelépést tett a kutatócsoport. A méhek környezetvédelmi törekvésekhez való „hozzájárulását” már okoskaptárak segítik, melyeket különböző elektronikai érzékelőkkel szerelnek fel. Dr. Kovács Zoltán, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének kutatója ezzel kapcsolatban elmondta: a kaptárakban több helyen, kívül és belül is vannak szenzorok, melyek azt segítik, hogy a méhek életét jobban megismerjük. Az okoskaptár belsejében például olyan szenzorsor található, mely a belső hőmérsékletről és páratartalomról ad információt. „A súlyt mérő érzékelő is sokat segít, hiszen mutatja, milyen mennyiségű nektárt hoztak a méhek. A frekvenciamérés segítségével pedig információt kapunk arról, hogy érzi magát a méhcsalád.”

A Botanikus Kertben létrehozott méhészet eredményeinek és a fejlesztéseknek köszönhetően egyre több a vállalati és intézményi érdeklődő a méhcsaládokra épülő környezeti felmérések iránt. Már folyamatban van az együttműködő partnerek területeinek értékelése, méhcsaládok telepítése azoknál a vállalatoknál, akik szívesen látják a méheket. „A cél az, hogy a vizsgálati területekről hosszú távú adatsorokat gyűjtsünk, amelyek nemcsak helyi, hanem országos viszonylatban is jól jelzik a környezet állapotának változását.” – foglalta össze dr. Kovács Zoltán.

Fontos üzenetet fogalmaztak meg a tudósok a műanyagszennyezéssel kapcsolatban

  • Az otthoni frissítők fogyasztásával mérsékelhető a műanyagszennyezés

A műanyagok gyártásának korlátozása enyhítene az általuk okozott környezetszennyezésen – vélekedik több vezető tudós, akik a Science című szaklapban közölt nyílt levélben adtak hangot véleményüknek1. Bár az ENSZ globális műanyag megállapodása érdemi változásokat hozhat, a tudomány képviselői már most komolyabb lépéseket sürgetnek. „A SodaStream évek óta azon az állásponton van, hogy az otthon készített szénsavas üdítőkkel szignifikánsan lehet csökkenteni az egyszerhasználatos műanyagok által okozott szennyezést”– hívta fel a figyelmet Széll-Szőke Krisztina a SodaStream termékmenedzsere. 

A világ elismert tudósai által aláírt nyílt levél felhívja a figyelmet arra, hogyha az emberiség a tőle telhető legtöbbet megtenné a műanyagok újrahasznosítása terén, akkor is évente mintegy 17 millió tonnányi műanyag kerülne a természetbe a Földön. Ha pedig a műanyaggyártás a jelenlegi ütemben bővül, akkor még nehezebb lesz a világ országainak megoldást találniuk erre a globális problémára. 

Egy, a neves Science folyóiratban publikált 2020-as tanulmány szerint, amennyiben a Földön minden elérhető megoldást és technológiát bevetnénk, akkor is csak 79 százalékkal lehetne csökkenteni a következő 20 évben a műanyagszennyezést. Holott a tanulmány olyan lehetőségeket is figyelembe vett, mint például egyes termékeknél a műanyagok más alapanyagokkal történő kiváltását, illetve az újrahasznosítás további bővítését. 

A tudósok szerint a műanyagszennyezés növekedésért egyértelműen az exponenciálisan növekvő műanyaggyártás tehető felelőssé. Az emberiség ugyanis már olyan nagy mennyiségű műanyagot gyártott, hogy azzal elérte a bolygó határait. „Amennyiben ezzel nem kezdünk valamit globálisan, akkor a többi a műanyag szennyezés csökkentésére irányuló lépés nem fog semmi sem érni” – hívta fel a figyelmet a nyílt levélben Bethanie Carney Almroth, a göteborgi egyetem professzora. 

„Nagyon sok előnyét élvezzük a műanyagoknak, de a gyártásuk csökkentésével megnövelhetjük az értéküket és előtérbe helyezhetünk más megoldásokat a műanyagszennyezés visszaszorítása érdekében, hozzájárulva a klímaváltozás elleni küzdelemhez, illetve ahhoz a célkitűzéshez, hogy lerakjuk egy körforgásra és fenntartható növekedésre épülő gazdaság alapjait” – emelte ki Martin Wagner a Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem ökotoxikológusa. 

A világ vezető szénsavasvíz készítő gyártója, a SodaStream törekszik arra, hogy minél fenntarthatóbb termékeket kínáljon a felhasználóinak. Egyetlen egy SodaStream Spirit géphez tartozó szénsavasító palackkal például egy négyfős család legalább 2500 PET-palacktól tudja megóvni a bolygót. A vállalat úgy kalulál, hogy a SodaStream felhasználók 2025-re mintegy 72 milliárd egyszer-használatos PET-palacktól óvhatják meg a Földet.

1 -Forrás: https://norwegianscitechnews.com/2022/04/scientists-call-for-cap-on-production-to-end-plastic-pollution/ 

Hosszú kilométerek bejárása után 15. születésnapját ünnepli a Google Utcakép

  • 2021 legnépszerűbb turistalátványosságai Magyarországon 

Sok-sok kilométert tettek meg a Google Utcakép autói világszerte, 2007 óta, amikor elindult a Google Térkép Utcakép funkciója. Az Utcakép a világ több mint 220 országában érhető el, beleértve az Antarktiszt is. A szolgáltatás virtuális ablakot nyit a világra és lehetővé teszi, hogy az otthonunk kényelméből tegyünk sétákat a legkülönlegesebb helyekre. Az Utcakép autói jelenleg is Magyarországon készítenek friss felvételeket – éppen amikor a szolgáltatás 15. születésnapját ünnepli.

Az első mérföldkő

A Google Utcakép Magyarországon, 2013-ban indult el, amikor nemcsak autóval, de gyalogosan a hátizsák formájú Trekkerrel és biciklivel járták be a Google operátorai az ország olyan különleges helyeit, mint a Budai vár, a Hollókő Ófalu, a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék, vagy a Tihanyi-félsziget. 

Mindeközben több   izgalmas projektet is megvalósítottak. 2015-ben például egy turistahajó fedélzetére erősített kamerával készítettek felvételeket a Duna budapesti szakaszairól – ez volt a szolgáltatás első olyan projektje, amely eredményeképp egy hat országot átszelő folyó került az Utcaképre.

Az újabb felvételeknek köszönhetően pedig már nemcsak az utcák, de olyan helyek is bejárhatóak, mint a gyönyörű ELTE Füvészkert, de meg lehet pillantani a Budapesti Fővárosi Állat- és Növénykert híres pingvinjeit is.

Legnépszerűbb látványosságok az Utcaképben

Az Utcakép szolgáltatás lehetővé teszi, hogy egyszerűbben tájékozódjunk, vagy akár csak szétnézzünk és virtuális sétát tegyünk egyes helyeken. A nyaralás, hétvégi kikapcsolódás tervezésekor pedig a nevezetességeket is körbe lehet nézni otthonról, így különösen kedvelt szolgáltatása ez a turistáknak. Születésnapja alkalmából a Google összegyűjtötte azokat a helyeket, amelyre legtöbben kattintottak a Google Utcaképben a tavalyi évben. A listát továbbra is az Országház vezeti, de nemrég nyílt Elete Pláza is helyet kapott az Utcakép legnépszerűbb nevezetességei között.

A legtöbbet kattintott turistalátványosságok 2021-ben az Utcaképben
Országház Nagy Vásárcsarnok
Budapest Nemzetközi Repülőtér Szent István Bazilika
Halászbástya Etele Pláza
Budai vár Puskás Aréna
Hősök tere Keleti pályaudvar

Helyek, amelyekre rá sem ismernél

Folyamatosan járják a világot a Google térképéhez Utcakép-felvételeket készítő autók, ennek pedig az egyik legnagyobb előnye, hogy naprakész fotókat tekinthetnek meg az érdeklődők. Így 2014 óta már az időutazás is lehetséges a Google Utcaképben. A képernyőn a bal sarok kis órájára kattintva megtekinthető, hogy hogyan változnak egyes helyek évről évre, hogyan épül, vagy éppen tűnik el egy épület az évek során – így tűnik fel egészen más színben a Ferenciek tere és így bukkan fel 10 év átugrásával a Magyar Tudósok körútján az ELTE Természettudományi Kutatóközpont.

 

A Ferenciek tere 2012-ben

A Ferenciek tere 2021-ben

Magyar Tudósok körútja, 2011

Magyar Tudósok körútja, 2022

Az Utcakép funkciót a Google Térképen, az Utcakép-galériában és az Utcakép alkalmazásban használhatja.

Új szállodaigazgatóval nyit újra az ibis Styles Budapest Citywest Hotel

  • Új szállodaigazgatóval nyit újra az ibis Styles Budapest Citywest Hotel

Az Accor, a világ vezető vendéglátóipari csoportja Nemes Róbertet nevezte ki az újranyitó ibis Styles Budapest Citywest igazgatójának. A főváros nyugati bejáratánál található hotel két év után, 2022 júniusától fogad ismét vendégeket. A 114 szobás szálloda modern, pop-art stílusú belső tereit a kortárs budapesti művész, Weiler Péter tervezte.

Nemes Róbert a Mellow Mood Hotelstől érkezik az Accorhoz. Az új vezető a Budapesti Metropolitan Egyetem turizmus-vendéglátás szakán végzett közgazdászként. Pályafutását 1997-ben a Hotel Taverna Budapestben (a mai Mercure Budapest City Centerben) kezdte londínerként, majd 2000-től a Ramada Budapest Hotelben recepciósként, később Front Office vezetőként folytatta. 2009-től a budapesti Expo Congress Hotelben a Front Office részleget irányította, nagy tapasztalatot szerezve egyúttal a karbantartás területen is, majd 2012-ben a hotel szállodaigazgatója lett. 2014-ben már cluster szállodaigazgatóként folyamatosan több szállodáért felelt (Expo Congress Hotel, Baross City Hotel, Cosmo City Hotel, Estilo City Hotel, Promenade City Hotel, La Prima Fashion Hotel, Promenade City Hotel). Karrierje során többször vállalt aktív szerepet a nyitásokat megelőző feladatokban és a szállodanyitásokban.

„Róbert kiterjedt tapasztalattal rendelkezik a szállodaiparban, akinek igazi szenvedélye, hogy kimagasló szolgáltatást nyújtson a vendégeknek – mondta Sabina Bartyzel, az Accor kelet-európai igazgatója. – Meggyőződésünk, hogy sikeresen fogja menedzselni az ibis Styles Budapest Citywest újranyitását, majd a szálloda csapatának támogatásával irányítani a hotel működését.”

Nemes Róbert

Az ibis Styles Budapest Citywest Budapest nyugati bejáratánál található. Könnyen megközelíthető az M1-es és az M7-es autópályáról, és a közelben található a Kelenföldi vasút- és metróállomás, így üzleti utazók és turisták számára is ideális választás. A jó tömegközlekedésnek köszönhetően a városközpont is gyorsan elérhető. A hotel modern belső tereit a híres kortárs budapesti művész, Weiler Péter tervezte.

kreditek: 

Nemes Róbert: Accor
hotel: Jancsó Gergely