Címlap

Tízből kilenc magyar nem eszik elég zöldséget, gyümölcsöt

  • Itt a szezon, most könnyebb a jó gyakorlatot megalapozni

Csupán 10%-unk eszi meg zöldségből és gyümölcsből az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott mennyiséget, azaz a napi legalább 5 adag zöldséget és gyümölcsöt – mutatják a STADA Palánta Programjának keretében végzett friss, reprezentatív felmérésének adatai. Sőt, a felmérés alapján csak minden 2. ember van tisztában egyáltalán az ajánlással. Kiderült, hogy a többségünknek sokat jelent ugyan a szezonalitás, de kb. minden 4. magyar olyan zöldséget és gyümölcsöt vesz, amit épp megkíván vagy ami olcsó. 

Tudjuk, hogy mi mikor szezonális, de azért nem csak ezeket vesszük

Rebarbara, ribiszke, meggy, málna, cseresznye, egres, paradicsom, karalábé, cékla, cukkini, karfiol és még megannyi gyümölcs és zöldség, aminek júniusban szezonja van. A magyarok 23%-a termeszt zöldséget, gyümölcsöt akár kertben vagy balkonládában – derült ki a STADA Palánta Programja kapcsán készített reprezentatív felméréséből*. Az emberek 90%-a tisztában van azzal, hogy melyik zöldség, gyümölcs mikor szezonális, sőt, a magyarok kétharmadának sokat jelent a szezonalitás. Kisebb arányban ugyan, de vannak olyanok (15%), akik csak az épp szezonális termékeket választják, míg saját bevallása szerint minden 2. honfitársunk ugyan előnyben részesíti, de nem kizárólag ezeket vásárolja. 24% bevallja, hogy tudja ugyan, hogy melyik zöldségnek, gyümölcsnek mikor van szezonja, de nem foglalkozik ezzel; többségük azt veszi, amit megkíván, minden 10. magyar pedig azt, ami éppen olcsó.

A hiper- és szupermarketek a legfőbb beszerzőhelyek

Leggyakrabban (71%) hiper- és szupermarketben kerül a kosarakba zöldség, gyümölcs és közel minden 2. magyar vásárol zöldségesnél. Közvetlenül a termelőtől is sokan vesznek zöldséget és gyümölcsöt: 37% piacon, 6% pedig termelői közösségtől. A termelőket a legtöbben (35%) amiatt választják, mert így elkerülhetik a felesleges csomagolást. 34% finomabbnak tartja a tőlük vásárolt élelmiszereket, tízből hárman szeretik a piac hangulatát. A STADA Palánta Programjának keretében végzett reprezentatív kutatása alapján az emberek 25%-ának fontos az, hogy vásárlásával a helyi termelőket támogassa.

Még azok közül is kevesen fogyasztják el a napi ajánlott zöldség- és gyümölcsmennyiséget, akik tisztában vannak az Egészségügyi Világszervezet irányelveivel. 

A friss felmérés eredményei szerint csupán a magyarok fele van tudatában annak, hogy az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint naponta legalább öt adag zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztanunk. Azonban közülük is mindössze minden ötödik fogyasztja el valóban ezt a mennyiséget. Ennek alapján elmondható, hogy tízből kilenc magyar nem eszik naponta legalább öt adag zöldséget és gyümölcsöt.

Fontos az óvodás korban elkezdett érzékenyítés 

„Meglepett bennünket, hogy az emberek csupán 39%-a gondolja úgy, hogy ha a gyerekekkel már egészen pici korukban megismertetünk minél több zöldséget és gyümölcsöt, akkor természetessé válik mindennapi fogyasztásuk. Mi azt gondoljuk, minél korábban érdemes elkezdeni a tudatos egészségnevelést” – mondta az adatok kapcsán Villányi Orsolya, a STADA Culture&People Managere. Éppen ezért Palánta Programjuk keretében a Felelős Gasztrohős Alapítvánnyal és a Civil Impact Kft.-vel együttműködve arra tanítanak óvodás gyerekeket, hogy felismerjék és értékeljék a szezonális hazai zöldségeket, gyümölcsöket, megtudják, hogy milyen messziről érkeznek az egzotikus gyümölcsök, és akár azt is, hogy ennek milyen környezetre gyakorolt hatása van. 

*A felmérés 1168 fő megkérdezésével készült 2024 májusában, amely reprezentatív a magyarországi 16-59 éves okostelefonnal rendelkezőkre kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint. A kutatást a STADA megbízásából az Opinio Institute Kft. készítette.

Az iBanFirst szakvéleménye

  • EKB-ülés: az út kijelölve

Június 4. Budapest: Az Európai Központi Bank (EKB) június 6-án kamatcsökkentésre készül. Mindeközben a Federal Reserve (Fed) a 3%-ot meghaladó infláció miatt 2024-ben talán egyáltalán nem fog kamatot csökkenteni. Johan Gabriels, az iBanFirst regionális igazgatója szerint azzal, hogy az EKB a Fed-et megelőzően csökkentené a kamatokat, történelmi jelentőségű anomáliát okozna, amely negatívan hatna az euró árfolyamára és súlyosbítaná az importált európai inflációt. 

Az év elején a pénzpiac a Fed és az EKB esetében hat-hat, a Bank of England esetében pedig öt alkalommal várt kamatcsökkentést 2024-re. Mindezt anélkül, hogy figyelembe vették volna a növekedés rugalmasságát, amely csökkentette a monetáris politika enyhítéséről szóló kényszert, valamint egyes esetekben, különösen az Egyesült Államokban a vártnál változékonyabb inflációt. A piac jelenleg mindössze két kamatcsökkentésre számít az EKB-tól, és egy-egyre a Fed-től és a Bank of England-től. Ezek természetesen csak várakozások, amelyek még változhatnak.

A Fed vajon csökkent kamatot 2024-ben?

Nehéz lenne nem észrevenni, hogy az Atlanti-óceán másik partján milyen gyorsasággal zárul a kamatcsökkentés ablaka. A fogyasztói árak éves szinten 3,4%-kal emelkedtek, és valószínűtlennek tűnik, hogy a Fed irányt változtatna, hacsak az infláció nem esik több egymást követő hónapban 3% alá. Az iBanFirst elemzői arra számítanak, hogy az amerikai infláció a nyár folyamán 3% körül fog állni, majd csak az év végére csúszik e szimbolikus küszöb alá. Ha az előrejelzésünk pontos, akkor a Fed 2024-ben valószínűleg nem fog kamatot csökkenteni, ami már nem is olyan elképzelhetetlen forgatókönyv.

Rövidtávú kilátások

Míg az Egyesült Államokban jelentős bizonytalanság övezi a monetáris politika rövid távú alakulását, az euróövezetben már kitűzték az első kamatcsökkentés időpontját, amely az e hét csütörtökje. Ezt a tényt az elmúlt napokban a kormányzótanács valamennyi dovish beállítottságú tagja és Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza is megerősítette.

A kamatcsökkentés mértéke szerény, -25 bázispont lesz, az időzítés pedig két fő okból is megfelelő:

  • Az európai gazdasági növekedés az első negyedévben érte el a legalacsonyabb szintet. A gazdaság most kezd lassan felélénkülni, különösen a feldolgozóiparban. Üdvözlendő lenne a vállalkozások számára a kamatcsökkentésből eredő hitelfeltételek enyhülése.
  • Már nem kell aggódni a bér-árspirál kialakulása miatt. A legutóbbi németországi bértárgyalásokon például a kiskereskedelmi ágazat szakszervezetei néhány nappal ezelőtt 14%-os béremelést értek el, ami első pillantásra jelentősnek tűnik, de a valóságban ez az emelés 36 hónapra oszlik meg, és elsősorban az inflációhoz való felzárkózást jelenti az évek óta tartó visszafogott bérnövekedés után. Az EKB arra számít, hogy a több euróövezeti országban a közelmúltban kialkudott béremeléseket a vállalati árrések el fogják nyelni, ami segíthet a hazai infláció normalizálásában.

Mi következik?

Ez már egy bonyolultabb kérdés. A Francia Nemzeti Bank elnöke, François Villeroy de Galhau nemrégiben két egymást követő kamatcsökkentés mellett érvelt június és július hóra, amivel a  kormányzótanács nem minden tagja ért egyet. Sokan inkább nem kívánnak elköteleződni egy ütemterv mellett, emlékeztetve arra, hogy az EKB „adatfüggő”.

A pénzügyi piacokra figyelve Philip Lane nemrégiben tartott beszédében néhány hasznos meglátással szolgált. Az idei év célja a monetáris politika enyhítése, ugyanakkor a váratlan inflációs kiugrások elkerülése érdekében kissé restriktívnek kell maradnia. Ez három vagy négy 25 bázispontos kamatcsökkentésnek felel meg. Jövőre a cél az lesz, hogy a monetáris politika semleges tartományba kerüljön, ami további három vagy négy hasonló kamatcsökkentést jelent.

A Fed-et megelőző EKB kamatcsökkentés: történelmi anomália

Ne feledjük, hogy az EKB, még ha tagadja is, szintén „Fed-függő”. Az EKB kamatcsökkentése a Fed-ét megelőzően egy történelmi anomália, amely negatív következményekkel járhat az euró árfolyamára nézve. Robert Holzmann, az Osztrák Nemzeti Bank elnöke ezt hangsúlyozta a legutóbbi beszédében. Holzmann támogatja a június 6-i kamatcsökkentést, de attól tart, hogy az eurónak az USA és az euróövezet közötti monetáris szétválás miatti leértékelődése az importált infláció súlyosbításával megnehezítheti az EKB feladatát. 

Lakásbiztosítások: a kampányt követően újra felfelé mozdult az átlagdíj

  • Az évfordulós váltók többsége most is talál a jelenleginél kedvezőbb feltételű lakásbiztosítást

A lakásbiztosítási kampányt követő hónapban a biztosítók többsége kivezette a kampányhoz kötött egyedi kedvezményeket. Ennek hatására ismét emelkedő pályára kerültek a díjak: az Insura.hu biztosításközvetítő adatai szerint májusban átlagosan 49 700 forint volt a megkötött lakásbiztosítások átlagdíja, ami 14 százalékkal haladja meg a lakásbiztosítási kampány során közvetített szerződések átlagos díjszintjét, és gyakorlatilag megegyezik az előző év első felében tapasztalt értékkel.

„Az átlagdíjak emelkedése ellenére továbbra is érdemes felülvizsgálni a meglévő lakásbiztosítási szerződéseket, mert az ügyfelek többsége jelenleg is találhat olyan biztosítói módozatot, amely a fennálló szerződésénél kedvezőbb feltételeket: legalább akkora fedezet mellett is kedvezőbb díjakat kínál – hangsúlyozza dr. Kozma Gábor, az Insura.hu vezérigazgatója. – Erre mindenkinek lehetősége van a kampányidőszakon kívül is, mégpedig a biztosítás megkötésének évfordulójakor. Minősített fogyasztóbarát Otthonbiztosításra (MFO-ra) pedig az évforduló előtt is válthat bárki, ha az új szerződését is ugyanannál a biztosítónál köti meg.”

A kampányidőszak után is négy biztosítónál gyűlik a legtöbb új szerződés: az Insura adatai szerint májusban a Generali, a Groupama, az Alfa, valamint a KÖBE részesedése az összes új szerződésből csaknem elérte a 70 százalékot. Az utóbbi egyesület különösen az online kötéseknél népszerű, ebben a körben jelenleg listavezető.

A lakástulajdonosok 14 százaléka lépett a kampányban – ezért tették

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a márciusi lakásbiztosítási kampányban 285 ezer új szerződés született, emellett 176 ezer korábbi szerződés átdolgozására került sor. Mindez a mintegy 3,3 milliónyi hazai lakásbiztosítási állománynak közel 14 százalékát teszi ki. Az Insura.hu az elmúlt hetekben annak is utánajárt, hogy milyen motivációk alapján döntöttek az ügyfelek szerződéseik módosításáról vagy változatlanul hagyásáról.

Az online biztosítási szerződéssel rendelkezők körében, több mint 4500 válaszadó bevonásával zajló kutatás adatai szerint az ügyfelek 62%-a spórolni akart a váltással, míg mások azonos díjon magasabb szintű védelmet vásároltak vagy jelenlegi igényeik alapján teljesen testre szabták a lakásbiztosításukat. Az ajándékok és kedvezmények csupán 3 százalék esetében jelentettek motivációt a biztosításváltásnál.

A lakástulajdonosok zöme nem élt a lakásbiztosítási kampány által nyújtott lehetőséggel. A beérkező válaszok szerint a többségük vagy nem találkozott olyan ajánlattal, amelyre szívesen váltott volna (27%), vagy nem tartotta olyan fontosnak, hogy utánajárjon a lehetőségeknek (25%). A kampányt övező aktív kommunikáció eredményének tekinthető, hogy csak a válaszadók 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem is tudott a lehetőségről. 14 százaléknyian terveztek ugyan lépéseket tenni, de kifutottak az időből. A megfelelő segítség hiányára csak a válaszadók 5 százaléka hivatkozott.

MÁS FAJ, MÁS VALLÁS, MÁS SORS?

  • A bemutatón Zima András, az intézmény igazgatójának köszöntőjét követően a tanulmánykötet szerkesztője, Jakab Attila történész, valamint Gyáni Gábor akadémikus és Klacsmann Borbála történész beszélgettek.

Provokatív címmel jelent meg vasárnap délután a Páva utcai Holokauszt Múzeum a magyar holokauszt történetét összefoglaló legújabb kiadványa. A „MÁS FAJ, MÁS VALLÁS, MÁS SORS” – A MAGYAR HOLOKAUSZT TÖRTÉNETE bemutatóján Zima András, az intézmény igazgatójának köszöntőjét követően a tanulmánykötet szerkesztője, Jakab Attila történész, valamint Gyáni Gábor akadémikus és Klacsmann Borbála történész beszélgettek. 

“Más a zsidó mint faj, mint vallás, mint sors, mint történelmi helyzet és más mindezeknek az eredménye, foglalata: a zsidó szellemiség.” Ravasz László református püspök az Országgyűlés felsőházának 86. ülésén mondott beszéde inspirálta a Múzeum legújabb kiadványát. A szerkesztő, Jakab Attila történész elmondása szerint amellett, hogy ez az utalás pontosan tükrözi a Horthy-korszak közéleti magatartását és hozzáállását, egyúttal segít megérteni, hogy ha a másságot ilyen markánsan elkülönítjük egy nemzeten belül, az óhatatlanul magában hordozza a tragédia lehetőségét. 

A könyv a magyar történész társadalom kiválóságainak munkája, amely a 2018 novemberében 96 évesen elhunyt Randolph L. Braham, romániai magyar zsidó származású amerikai történész, a holokauszt egyik legelismertebb nemzetközi kutatójának tézisein alapul, az azóta eltelt évek legfrissebb kutatási eredményeit foglalja össze, és új perspektívákat nyit a holokauszt történetének megértésében. “Fontosnak tartottuk, hogy a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tegyük ezeket az eredményeket, ezáltal sokkal elérhetőbb formában jelenjenek meg a holokauszt különböző aspektusai. Ez a könyv kronologikus sorrendben indul el a dualizmus idején uralkodó antiszemitizmustól egészen a holokausztig és a magyar sajtó 1938 és 1945 közötti időszakáig. Az egyes tanulmányokhoz kimerítő bibliográfia és szakirodalmi jegyzék is tartozik, ami lehetővé teszi az érdeklődő olvasó számára a mélyebb elmerülést a témában” – magyarázta Jakab Attila. Hozzátette: “Egy ilyen jellegű kötet összeállításánál mindig az a legnagyobb kihívás, hogy hogyan lehet úgy a teljességre törekedni, hogy lényeges aspektus ne maradjon ki, és hogy az egyes szerzők 15-20 oldalban összefoglalják kutatási eredményeiket. Fontos, hogy a tartalom emészthető és hozzáférhető legyen a nem szakirányú közönség számára is, miközben felmutatja a további kutatási perspektívákat. Reméljük, hogy ez a könyv nemcsak a holokauszt oktatásában, hanem a magyar társadalmi és politikai fejlődés megértésében is fontos szerepet játszik majd.”

Gyáni Gábor kiemelte: “Historikus jelentőségű a most megjelent kötet, Braham professzor tanulmányai óta nem született ilyen kaliberű, lineáris szintézis.” A professzor szerint a mű folytatásaként nagyon fontos lenne nem csak a reál történelmet, hanem a holokauszt tudat történetét, az emlékezet kialakulását vizsgálni. “A holokauszt reál történetének kutatása fontos kérdés, de az emlékezetről is beszélnünk kell. Ezáltal az egész téma elveszítené elvont jellegét, mert arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a múlt velünk van, bennünk él mind a mai napig.”

Klacsmann Borbála a kötet folytatásában szintén a holokauszt utóéletét, de elsősorban közvetlen hatásait, a történelem mikrotörténeteit vizsgálná. “Nagyon fontos lenne a férfiak, nők, gyerekek, családok különböző tapasztalatairól beszélni, hogy hogyan élték át ők a holokausztot. Ezek az emberek nem a régi életükhöz térhettek vissza a táborokból, hanem megnyomorítva, kisemmizve próbáltak túljutni az őket ért traumán. Volt aki újraházasodott, más emigrált. Ebben a kötetben is sok olyan fejezet van, ami kicsit közelebb hozza, emberibbé teszi mindezt, hiszen itt valóban emberek interakcióban voltak egymással. Ez nem csak a zsidók története, hanem a nem zsidóké is, pl. a házmestereké. Ők vajon hogyan álltak a zsidósághoz, a mentéshez, milyen lehetőségeik voltak, milyen rendeletek szabályozták őket, mi volt a saját lelkiismeretükre bízva?”

A kötet személyesen vásárolható meg az intézményben. 

A beruházások elhalasztásával védekeznek a hazai vállalatok a késve fizetések ellen 

Visszafogják a beruházásaikat és késve fizetik a rezsiszámláikat a magyar cégek, mert maguk sem jutnak határidőre a pénzükhöz a vállalatközi (B2B) kereskedelemben. Egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító fizetési szokásokról szóló, éves elemzésében. A felmérés szerint minden második hitelezett számlát késve, jellemzően 90 nappal a határidő lejárta után fizetnek a magyar vevők. Ezért is hiteleznek óvatosan a magyar vállalatok egymásnak, az ügyletek csak 44 százaléka történik hitelre. A felmérés 211 cég megkérdezésével készült. 

Rossz helyzetben a mezőgazdaság és az élelmiszeripar 

Az Atradius hitelbiztosító felmérése szerint nem tapasztalt változást a vevői fizetési szokásaiban a magyar vállalatok 63 százaléka. A cégek 14 százaléka ugyanakkor arról számolt be, hogy nehezebben jut hozzá a számlái ellenértékéhez, mint tavaly. A számlák 42 százalékát időben fizették ki a vevők az elmúlt 12 hónapban. Az idén 51 százalék a késve fizetések aránya, míg a bedőlt hiteleké 7 százalék. Az ágazatok közül főleg a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban volt jellemző, hogy késve fizettek a vevők. Ezt az érintett vállalatok a beszállítói lánc akadályaival magyarázták. Ennek nyomán a cégek 28 százaléka elhalasztotta a tervezett beruházásaikat, pl. az épületek korszerűsítését, vagy az üzemek bővítését. A vállalatok 24 százaléka, főleg a fuvarozási és szállítmányozási iparágakban késve fizette ki a rezsiszámlákat, de akár a dolgozók béreit is. – Amíg negatívan befolyásolja a magas adóterhelés és a kiszámíthatatlanság a vállalati és lakossági várakozásokat, pozitív hatású az exportértékesítés alakulása illetve az energiaárak jelentősen mérséklődése. A hazai gazdaság fejlődési ütemén sokat segíthet, ha csökkennek a hitelkamatok, és beérkeznek a külföldi, főleg Európai Uniós források – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

Nehézségek a cashflowban

A vállalatok rövidtávú megoldásokkal is igyekeztek javítani a cashflow helyzeten. A felmérés szerint a számlák diszkontálása, leszámítolása általános volt a hazai gazdaságban 2024-ben. Jellemző igényként jelentkezett a szállítói hitelezés is, de tavalyhoz képest 46-ról 44 százalékra csökkent a halasztott fizetésű B2B tranzakciók aránya. A legszigorúbb határidőt a szállítmányozási iparágban adták a szállítók (30 nap), és ebben a szektorban volt a legkisebb a nyitottság a hitelezésre is (34 százalék). – Fontos látni azt is, hogy amíg a régióban 10 százalékkal több vállalat kötött hitelbiztosítást a saját pénzügyei stabilizálására, mint tavaly, Magyarországon a cégek 77 százaléka igyekezett házon belül menedzselni a hitelkockázatokat. Ez hatalmas növekedés a tavalyi 60 százalékhoz képest. Ennek az oka az, hogy a csökkenő bevételek mellett sok esetben emelkedő költségek jelentkeztek, ami a nyereségességet csökkentette. Így sok vállalat szigorú költségkontrollt vezetett be – mondta az országigazgató.

A zöldátállástól és a munkaerőhiánytól tartanak a magyar vállalatok

A felmérés válaszadói számára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy fenntartható legyen a tevékenységük, és meg tudjanak felelni a környezetvédelmi szabályoknak. A magyar vállatok 35 százaléka szerint már érinti a napi működésüket a zöldátállás és a környezetvédelmi megfelelőség kérdése, míg 42 százalék úgy látja, hogy ez majd hosszútávon lesz lényeges szempont.  

A tanulmány szerint a vállalatokat aggodalommal tölti el hosszútávon a munkaerő kérdése is. A cégek 32 százaléka szerint nem csak a megfelelő képzettségű munkatársak megtalálása jelent nehézséget, de a megtartásuk is. A válaszadók gondnak tartják az óriási tudáskülönbséget is, amely szerintük a munkavállalókat jellemzi.  

Bizakodóbbak a magyar cégek a régiós átlagnál

A magyar vállalatok 64 százaléka úgy becsüli, hogy jövőre nagyobb lesz a kereslet a szolgáltatásai vagy termékei iránt, mint a most vizsgált időszakban. Ennek ellenére mindössze 31 százalékuk véli úgy, hogy nő majd a profitja. A felmérés szerint a magyar vállalatok 45 százaléka tart a vevői csődjétől, ez Közép-Kelet-Európában 60 százalék. A hazai válaszadók 62 százaléka bízik abban, hogy jövőre nem romlanak majd a partnerei fizetési szokásai.  

www.atradius.hu

A hulladékmentes jövő lehetőségét hordozzák a Nestlé innovatív csomagolóanyagai

A vállalat erőfeszítéseik eredményeként a Nestlé csomagolóanyagainak 83,5 százaléka már most újrahasznosíthatóságra tervezett világszerte, de a svájci élelmiszeróriás tervei szerint 2025-re ez a szám több mint 95 százalékra nő majd. Ennek érdekében a vállalat tovább kutatja a jobb csomagolástechnológiai megoldásokat és támogatja a hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztését.

A Nestlé nettó zéró kibocsátási vállalásának teljesítéséhez folyamatosan fejleszti termékeinek csomagolását, hogy azok ne a hulladéklerakóban, vagy ami még rosszabb, a környezetben végezzék, hanem minél tovább körforgásban maradhassanak. A körforgásos szemlélet a tervezéstől kezdve a termékek előállításán át a csomagolási hulladék kezeléséig áthatja a vállalat szemléletét. Az erre irányuló erőfeszítések eredményeként 2023 végére a Nestlé által világszerte használt műanyag csomagolásoknak már 83,5 százaléka alkalmas az újrahasznosításra. Ezt elsősorban az összetett csomagolóanyagok átalakításával, egyanyagúvá (monomaterial) tételével érik el, amelyek újrafeldolgozása a megfelelő szelektív gyűjtési, válogatási és hasznosítási infrastruktúra rendelkezésre állása esetén jóval egyszerűbb.

Körforgásban tartott csomagolóanyagok

2023 végére a Nestlé által felhasznált csomagolások alapanyagának 41,5 százalékát újrahasznosított vagy megújuló anyagok tették ki. Az európai gyárakban alkalmazott zsugorfóliában a vállalat 50 százalékban újrahasznosított polietilént (rPE) használ, és célja, hogy folyamatosan növelje az élelmiszeripari minőségű újrahasznosított polipropilén (rPP), valamint az rPE mennyiségét számos márkája, köztük a Nesquik, a KitKat és a Purina termékek csomagolásában is.

„Folyamatosan dolgozunk a csomagolóanyagaink átalakításán, újrahasznosíthatóságra tervezésén, a teljes felhasznált csomagolóanyag mennyiségének csökkentésén, valamint a megújuló vagy újrahasznosított anyagok használatának növelésén – mondta Hőgyész Anna, a Nestlé Hungária fenntarthatósági vezetője, majd hozzátette: –  Ezeken túl Magyarországon is segítjük a hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztését, hogy a különböző csomagolások, kávékapszulák, fóliák újrahasznosítása és körforgásban tartása minél hatékonyabbá válhasson.” 

Az újrahasznosítható csomagolóanyagok tényleges újrahasznosításához a hulladékgazdálkodási infrastruktúra bővítésére is szükség van. Ezért a Nestlé az önkormányzatokkal, kormányokkal, iparági és civil szervezetekkel, valamint a fogyasztókkal együttműködve dolgozik az újrahasznosítást szolgáló infrastruktúra kialakításán és fejlesztésén mindazon országokban, ahol jelen van, így Magyarországon is. A vállalat támogatja az ENSZ műanyagszennyezés megszüntetéséről szóló egyezményét, valamint az átgondolt, hatékony, kötelezően alkalmazandó kiterjesztett gyártói felelősségvállalás és a betétdíjas visszaváltási rendszerek kialakítását.

 

Fenntartható csomagolóanyagok Magyarországon

A Nestlé munkatársai Magyarországon is döntő szerepet játszanak a csomagolások fenntarthatóbbá alakításában. A büki PURINA gyárban is zajlik az úgynevezett monomateriál, azaz egyanyagú csomagolások tesztelése és fejlesztése. Szerencsen elsőként a Nesquik termékek csomagolását alakították át olyan módon, hogy azok újrahasznosításra készen kerüljenek a boltokba. Ezután a kávékategóriában is alkalmazni kezdték ezt a megoldást, 2022 közepétől pedig az adagolt Nescafé kávék is újrahasznosíthatóságra tervezett csomagolóanyagba kerültek. Az üreges csokoládéfigurák gyártására specializálódott diósgyőri gyárnak pedig mostanra már minden csomagolóanyaga újrafeldolgozásra alkalmas.

Kapszula-visszagyűjtés

A Nespresso minden egyes szelektíven gyűjtött és hozzá visszajuttatott használt kapszulát újrahasznosít, és mára minden magyarországi vásárlója számára elérhetővé tett valamilyen kapszulaleadási lehetőséget, a Boutique-okban, illetve futárszolgálaton keresztül egyaránt. Fontos eredmény, hogy 2023-ban több mint 50 százalékot ért el a hazai használt Nespresso kapszula-visszagyűjtési és újrafeldolgozási arány, amely jóval meghaladta a globális átlagot.

A körforgásos modell jegyében egyre több NESCAFÉ Dolce Gusto kapszulagyűjtőpont érhető el Magyarországon; a hazai kávérajongók már 37 Media Marktban adhatják le használt műanyag kapszuláikat.

Elérte a 600 millió eurót az Erste Csoport Social Banking üzletágában kihelyezett hitelek értéke

  • Az Erste Csoport tavaly 125,5 millió euró értékben nyújtott finanszírozást társadalmilag hasznos szervezetek, startupok és mikrovállalkozások számára Kelet-Közép-Európában.
  • Az Erste Csoport Social Banking üzletága 2016-os indulása óta összesen mintegy 600 millió euró ilyen hitelt helyezett ki. A bankcsoport célkitűzése, hogy 2030-ig a folyósított hitelek állománya elérje az egymilliárd eurót.

„Több mint 200 éve az a küldetésünk, hogy jólétet teremtsünk a régióban élők számára. Az igazságos és befogadó társadalom elősegítésének elengedhetetlen eleme a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) kérdések kezelése. Ebből kiindulva az Erste Csoport közel tíz éve az emberekre, és különösképpen pénzügyi egészségükre fókuszál” – jelentette ki Willi Cernko, az Erste Csoport vezérigazgatója.

Kétszázezer munkahely 2030-ig

A social banking, vagyis a szociális banki tevékenység lényege, hogy finanszírozást biztosítson annak érdekében, hogy jobbá tegye az itt élők szociális helyzetét, valamint segítse a társadalmilag hasznos vállalkozások és szervezetek gazdálkodását. Az Erste Csoport Social Banking üzletága 2023-ban mintegy 6400 új ügyfelet támogatott ilyen módon. A kezdeményezés elindítása, vagyis 2016 óta közel 50 ezer ügyfél részesült a szociális banki tevékenység nyújtotta előnyökből. Innovatív, társadalmilag hasznos vállalkozások támogatásán túl a program keretében nyújtott finanszírozás munkahelyek létrehozásához és megőrzéséhez is hozzájárult. Ez számszerűen közel százezer munkahelyet jelent 2016 óta. Az említett munkahelyek közel kétharmadában női munkaerőt foglalkoztatnak, míg 30 százalékban a perifériára szorult társadalmi csoportokból érkezett munkavállalót. A finanszírozás biztosításán keresztül az üzletág azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig összesen 200 ezer munkahely létrehozásában vagy megtartásában működik közre.

Az Erste Csoport jelentéséből kiderül, hogy a Social Banking ügyfélkörből válaszolók 67 százaléka sikerrel javított általános gazdasági helyzetén. „Tevékenységeinken keresztül jelentős mértékben hozzájárulunk a munkahelyteremtéshez és -megtartáshoz, a társadalmilag hasznos szervezetek megerősítéséhez, a megfizethető lakhatás biztosításához, valamint a perifériára szorult társadalmi csoportok tagjainak támogatásához. Tovább fokozzuk erőfeszítéseinket a tanácsadás és a finanszírozás terén, valamint továbbra is megbízható partnere maradunk közel ötvenezer ügyfelünknek Kelet-Közép-Európában” – fogalmazott Peter Surek, az Erste Social Finance Holding vezérigazgatója.

Több mint ötezer magyar ügyfél, ötmilliárd forintot meghaladó kihelyezés

Az Erste Bank Hungary Social Banking területe mindeddig több mint 5500 ügyfélnek segített tanácsadással vagy pénzügyi támogatással. Emellett 3500 hátrányos helyzetű fiatalt vont be pénzügyi edukációs programjaiba, valamint 5,5 milliárd forintot meghaladó finanszírozási forrást biztosított társadalmi vállalkozások és civil szervezetek számára. Emellett 462, nehéz helyzetben élő ember élethelyzetének javítására biztosított pénzügyi forrást lakhatási programjaiban.

Innovatív finanszírozási megoldások

A társadalmilag hasznos szervezetek, mikrovállalkozások és startupok számára komoly kihívást jelent a folyamatos működés, vagy új projektek finanszírozása. Ennek oka többrétű: az alacsony tőkeellátottságtól kezdve a hitelbiztosíték hiányán át a ki nem próbált innovációkig. A már bevált finanszírozási módok gyakran csődöt mondanak a társadalmi célú vállalkozások esetében, mivel esetükben nehéz mérni a „sikert”. A Social Banking ezért aknázza ki az innovatív finanszírozási eszközök, például a kvázisajáttőke-finanszírozás (más néven mezzanine hitel, egyfajta hibrid finanszírozási mód) nyújtotta lehetőségeket. Alárendelt kölcsönként a mezzanine finanszírozás hatékony módszer a vállalkozások és szervezetek tőkebázisának megerősítésére úgy, hogy közben nem változik a meglévő tulajdonosi szerkezet. A megerősített tőkebázis vonzóbbá is teszi a társaságot a hitelintézetek szemében. A társadalmi célú vállalkozások mellett a kvázisajáttőke-finanszírozás szociális lakhatási és infrastruktúra projektek, valamint nonprofit szervezetek számára is segítséget nyújthat.

A társadalmi hatású kötvény is hasonlóan innovatív eszköznek számít. Az állami szektor arra használja ezt az instrumentumot, hogy innovatív megoldásokat teszteljen olyan szociális kihívások esetében, mint a munkanélküliség, a hajléktalanság, vagy az egészségügyben felmerülő feladatok kezelése. Ezeket a megoldásokat civil szervezetek dolgozzák ki és tesztelik, az úgynevezett hatásbefektetők (impact investors) pedig előzetes finanszírozást biztosítanak hozzá. Amennyiben a kezdeményezés szerződésben megállapított hatása eléri a kívánt célt, az állami szereplő visszafizeti a befektetők számára az előfinanszírozott befektetést, beleértve a sikerdíjat is. Ez az eszköz alkalmas szociális innovációk elindítására állami pénzek felhasználása nélkül is. Ezáltal a társadalmilag hasznos vállalkozások kockázatot vállalhatnak, és új projektekbe kezdhetnek. Ennek legjobb példája az atempo nevű osztrák cég, amely digitális képzés segítségével fogyatékkal élő fiatalokkal foglalkozó szociális munkásokká képezi át a jelentkezőket, így hozzájárulva a területen tapasztalható munkaerőhiány mérsékléséhez.

Tizenötezer, megfizethető árú bérlakás

Az Erste Csoport szociális banki tevékenysége az elszegényedés határán élők számára nyújt segítséget azáltal, hogy elősegíti a munkahelyteremtést startupok, mikrovállalkozások, valamint a nehéz helyzetben lévők segítésére vállalkozó, társadalmilag hasznos szervezetek finanszírozása révén. Emellett a nehéz pénzügyi helyzetben lévők számára kidolgozott programok speciális tanácsadói és pénzügyi megoldásokat kínálnak a rászoruló egyének és családok számára, valamint segítséget nyújtanak számukra az olyan problémák leküzdésében, amelyek a megélhetésüket veszélyeztetik, például a túlzott eladósodás. A Social Banking üzletág a szociális lakhatás terén indított bevezető projektjein keresztül innovatív megközelítéseket tesztel, hogy a marginalizált csoportok számára elősegítse a megfizethető lakhatáshoz való hozzáférést. Többek között az Erste Csoport 2030-ig összesen 15 ezer lakás kialakítását és megfizethető árú bérbeadását tűzte ki célul. Emellett különféle kezdeményezései és projektjei révén a szociális bankolási tevékenység hozzájárul az ENSZ tagállamai által 2030-ig vállalt tizenhét SDG-ből (Sustainable Development Goals – Fenntartható Fejlődési Célok) kilenc eléréséhez.

Új AI alapú marketingtervező megoldást fejlesztett a Publicis Groupe CEE

A Publicis Groupe CEE – a magyar iroda közreműködésével – saját fejlesztésű, mesterséges intelligencia alapú marketingtervező platformot fejlesztett. A Vault a vásárlói magatartás pontos előrejelzésével, a piaci trendek átfogó elemzésével, a kampányok valós idejű optimalizálásának lehetőségével segíti a média- és kreatívipari cégcsoport ügyfeleit. 

A Vault interaktív grafikonokkal, médiatervezési eszközökkel és optimalizáló modullal segíti a költségvetés hatékony elosztását. Előre jelzi a marketingstratégiák várható eredményeit és automatikusan finomhangolja a kampányokat mesterséges intelligencia segítségével.

“A Vault újdonsága, hogy régiós szinten aggregált ökonometriai modellek (MMM) és mesterséges intelligencia segítségével kategóriánkénti összehasonlításokat kínál, lehetővé téve a megtérülés (ROI) alapú médiatervezést,” mondja Major Helga, a Publicis Groupe Hungary stratégiai igazgatója, a média üzletág képviseletében. “Ez jelentős előrelépés, mert így megtérülés alapon azonnal kimutatható az egyes médiacsatornák szerepe a kampányok során,  így látható a végleges eladásokhoz milyen mértékben járulhat hozzá például egy TV vagy egy social media kampány. Korábban az eddig drága ökonometriai modelleket és rengeteg adatot igényelt, ami nem mindig elérhető vagy kivitelezhető.” teszi hozzá a platform fejlesztésében résztvevő szakember.

A modell legnagyobb előnye az ügyfelek számára, hogy jelentősen csökkenti megtérülés alapú médiatervezés költségeit és időigényét, hiszen hozzáférhetnek pontos és megbízható adatokhoz anélkül, hogy egyedi és költséges modelleket kellene létrehozniuk. Ez különösen előnyös azoknak a kisebb ügyfeleknek, akiknek nincs lehetőségük ilyen jellegű nagyobb befektetésekre, de szeretnék optimalizálni médiaköltéseiket és növelni kampányaik hatékonyságát.

Az eszközt a közép- és kelet-európai piacok igényeire szabták, figyelembe véve a régió sajátos dinamikáit és kihívásait. A fejlesztéshez a magyar csapat az eddig futtatott hazai ökometriai modell eredményeivel és helyi adatokkal is hozzájárult,  a folyamat során integrálták a különböző piaci szegmensekből származó adatokat, így a Vault tökéletesen alkalmazkodik a helyi és regionális ügyfelek igényeihez.

Maria Tudor, a Publicis Groupe CEE operatív igazgatója elmondta: „A Vault megtestesíti a cég ‘Power of One’ filozófiáját. Ez eszközt a lengyel Publicis Groupe adat- és elemzési csapata hívta életre, és elérhető minden csapat számára Közép-Kelet-Európában. A Vault a régió adatokban gazdagabb területeiről mintákat és trendeket tud behelyettesíteni kisebb piacokra – mint például Magyarország -, ahol ezek az adatok nem léteznek vagy nem elérhetőek, ezáltal versenyelőnyt teremtve a helyi ügyfeleinknek, akár helyben, akár több piacon működnek.”

Az új platform bemutató videója megtekinthető a YouTube-on.

https://www.publicisgroupe.hu/

Megújul a BudaPart strandja

  • Új külsővel, friss gasztronómiai kínálattal nyit a Flava Beach

A 2024-es szezonban már a Flava Beach várja a vendégeket a BudaPart strandján. A Kopaszi-gát közvetlen szomszédságában található, természetes vízű strand új üzemeltetővel, megújult külsővel, új szolgáltatásokkal és friss gasztronómiai kínálattal várja a régi és új vendégeit. Izgalmas sportolási lehetőségek, koktélbár, homokos strand és játszótér, illetve élő zene és változatos programok egész nyáron a Lágymányosi-öbölben, rendezett körülmények között.

Új üzemeltetővel indítja a BudaPart strandja a 2024-es szezont. A Flava Beach homokos partja júniusban megújuló külsővel, friss gasztronómiai kínálattal várja a régi és új vendégeit. Az új üzemeltető tervei szerint sportolási lehetőségek, nyári hangulat, élő zene, minőségi street food kínálat és izgalmas programok várják a kikapcsolódni vágyókat. A nyár folyamán, a tervek szerint nagyszabású sportrendezvényeket rendeznek a területen, így a nagysikerű Öbölúszás is újra megrendezésre kerül.

A Flava Beach nyitási időpontja a rendkívüli árvízhelyzet miatt még nem végleges. A strandot az új szolgáltató jóvoltából a júniusi előszezonban hétköznaponként bárki térítésmentesen használhatja a tervek szerint. Jó hír továbbá, hogy a strandbelépők ára a nyári főszezonban jelentősen csökken a tavalyi évhez képest.

A Flava Beach Budapest egyetlen olyan homokos partja, ahol a Dunában lehet fürdeni, és ahol a vízminőséget rendszeresen ellenőrzik. A jól megközelíthető városi strand nemcsak olyan remek szórakozási lehetőségekkel, mint a labdarúgó Európa Bajnokság vetítése, hanem friss gasztronómiai kínálattal és koktélválasztékkal várja vendégeit, melyek igazán feltöltenek a pihenés során. A konyhát a már jól ismert Flava életérzést közvetítve álmodták meg nyári, friss ötletekkel kiegészítve.