Címlap

Tömegesen dolgoznának itthonról külföldre a magyar informatikusok

  • Nem akarnak visszatérni az irodákba a hazai szakemberek, 93 százalékuk választja a távmunka valamelyik formáját

Egy magyar informatikusok körében készült friss felmérés eredményei szerint a hazai IT-szakemberek jóval nagyobb arányban szeretnének élni az atipikus foglalkoztatási formákkal, mint amennyire ezt a hazai munkáltatók számukra jelenleg lehetővé teszik. Ezért egyre többen fontolgatják, hogy külföldi munkáltatónak dolgozzanak itthonról távmunkában vagy digitális nomádként. A külföldi cégek leginkább a magasabb fizetések, érdekesebb szakmai kihívások és a jobb karrierkilátások miatt vonzóbbak a „virtuális kivándorlást” fontolgató informatikusok számára a hazai vállalatoknál.

A távmunka különböző formái a pandémia alatt az egyik legmeghatározóbb munkavégzési formává váltak a hazai informatikusok körében, és többségük annyira megkedvelte a részleges vagy teljes home office-t vagy a digitális nomádként való munkát, hogy legfeljebb heti néhány napra térne vissza az irodába – derül ki a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) és az IVSZ megbízásából a GINOP-3.1.1 (Programozd a jövőd!) kiemelt projekt keretében készült kutatásból. Az Oktatási Hivatal által fenntartott Diplomás Pályakövető Rendszerben (DPR) szereplő felsőfokú IT-végzettséggel rendelkező szakemberek közül 622 fő töltötte ki a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány felmérését.

Megugrott itthon a távmunkázó informatikusok aránya

Míg a világjárványt megelőzően a válaszadók 62%-a kizárólag az irodában dolgozott, addig a pandémia idején ez az arány 13%-ra csökkent, míg a kizárólag otthonról dolgozók aránya csaknem ötszörösére (37%-ra) növekedett. Alacsony bázisról ugyan, de több mint háromszoros növekedési dinamikát mutat a digitális nomádként történő munkavégzés is: a pandémia előtti 1,7%-ról 5,8%-ra nőtt. Megnégyszereződött (28,5%-ra) a home office túlsúlyú hibrid munkavégzés is (amikor a munkavállalók alapvetően otthonról dolgoznak, de heti egy-két napot az irodában is eltöltenek). Tízből kilenc válaszadó számára munkakeresés esetén fontos, hogy a megpályázott munkakör végezhető legyen távmunkában is. Csaknem kétharmaduk pedig  már legalább egyszer visszautasított olyan állásajánlatot, amely nem biztosította a távmunka lehetőségét.

Az ideális munkavégzési formára vonatkozó kérdésre szinte minden válaszadó (93%) említette a távmunka valamilyen formáját, és mindössze 3% szeretne kizárólag irodai környezetben dolgozni. Jelenleg is magas, de a lezárások idején tapasztalt 37%-os aránynál alacsonyabb a kizárólag otthonról dolgozni vágyók aránya (24%), ugyanakkor ötször annyian (csaknem a válaszadók harmada) szeretnének digitális nomádként dolgozni, mint ahány válaszadónak erre jelenleg lehetősége nyílik (és 17-szer többen, mint ahányan a pandémia előtt így dolgoztak).

 

Rugalmasságuk miatt is vonzóbbak lehetnek a külföldi munkáltatók

Az IVSZ által már évek óta a hazai digitális gazdaság fejlődésének egyik legfőbb hátráltató tényezőjeként azonosított informatikai szakemberhiány szempontjából különösen aggasztó, hogy személyes jövőjük tervezésekor sokkal magasabb arányban terveznek távmunkában vagy digitális nomádként külföldi munkáltatónak/megbízónak dolgozni, mint hazai munkáltatónak/megbízónak.

Ennek egyik magyarázata lehet, hogy több esetben is jelentős ellentmondás feszül a személyes vágyak és a hazai munkaerőpiaci trendekre vonatkozó várakozások között. Miközben például egy ideális világban a válaszadók mintegy harmada szeretne digitális nomádként dolgozni hazai munkáltatónak/megbízónak, viszont mindössze 18% tartja valószínűnek, hogy ez a forma Magyarországon a következő 10 évben széles körben elterjed.

Noha a leginkább vágyott foglalkoztatási forma esetében csak a válaszadók harmada választotta a digitális nomádként történő munkavégzést, ha az élethelyzetével, családi körülményeivel nem kellene számolniuk, akkor tízből kilencen dolgoznának ilyen formában. Egyelőre mégsem a távmunka lehetőségét, hanem a magasabb jövedelmet, a jobb életminőséget és karrierlehetőségeket nevezték meg a külföldi munkavállalás, illetve az itthonról külföldre történő munkavégzés mellett szóló érvként a legtöbben.

Ezzel éles kontrasztot mutat az e foglalkoztatási formák hazai elterjedésére vonatkozó várakozásuk: feleannyian gondolják, hogy a home office, és harmadannyian, hogy a digitális nomádként való munka a hazai munkaerőpiacon is elterjed a következő évtizedben, mint ahányan globális jelenségként azonosítják ezek várható elterjedését.

Komoly munkaerőhiányt okozhat itthon a virtuális kivándorlás

Az itthonról külföldre történő munkavégzést, vagyis a „virtuális kivándorlást” növelheti, ha a hazai munkáltatók nem mutatnak nagyobb rugalmasságot az atipikus foglalkoztatási formák elérhetővé tételét illetően. A tényleges vagy távmunkában történő külföldi munkavállalásról a válaszadó IT-szakemberek háromnegyede vélte úgy, hogy az a hazai informatikushiány további bővülésével fenyeget.

Pedig a válaszadó informatikusok többsége már jelenleg is jelentős problémaként azonosítja az IT szaktudással rendelkező hazai munkavállalók hiányát. Az informatikus mérnökökből és IT szakemberekből az IVSZ korábbi kutatása alapján két évben belül 26 ezer fős hiány mutatkozhat Magyarországon annak dacára, hogy az informatikusok hiányának mérséklését több kormányzati intézkedés és piaci kezdeményezés (pl. az ún. bootcamp képzések elindulása) is célozta.

A hazai munkáltatók is jól járhatnak a digitális nomádokkal

Az IVSZ szerint a digitális nomaditás terjedése egyben lehetőség is lehet a szakemberhiány részbeni csökkentéséhez, hiszen az atipikus formában dolgozó hazai informatikusok egyszerre több munkáltatónak is tudnak munkát végezni, másrészt ennek elterjedése révén a hazai munkáltatók számára is megnyílik a lehetőség külföldi munkavállalók alkalmazása előtt, ami ugyancsak segíthet a hiány mérséklésében. Az IVSZ a közelmúltban elkészítette az Összefogás a digitális Magyarországért című vitairatot, amely a digitális munkaerőhiány enyhítésére és a kkv-k fejlesztésére is tartalmaz konkrét javaslatokat.

A kutatásba bevont hazai informatikai szakemberek közül a legnagyobb arányban az egyetemi képzéseknek a piaci kereslethez való jobb illeszkedését látják az informatikushiányra való megoldásnak, több mint kétharmaduk pedig a programozás köznevelésben való elterjesztésében, az algoritmizáló gondolkodás oktatásában, illetve a szakképzésben az IT-szakmai képzések jelentős minőségi fejlesztésében lát lehetőséget.

A Digitális nomaditás munkaerőpiaci trendjei című kutatás zárótanulmánya erről a linkről tölthető le .pdf-ben.

A csatolt diagram forrása: A Digitális nomaditás munkaerőpiaci trendjei – zárótanulmány  – Századvég

www.ivsz.hu
www.facebook.com/ivsz

Közösség témában hirdet irodalmi pályázatot a Starbucks

Idén negyedik alkalommal hirdeti meg kezdő irodalmároknak szóló versíró pályázatát a Starbucks Magyarország, amelynek témája a Közösség. A jelentkezéseket 2022. szeptember 5. éjfélig lehet benyújtani, amelyek közül a zsűri tagjai, Csalár Bence, Pion István, és Seres Lili Hanna választják ki a nyertest. A kezdeményezés célja, hogy lehetőséget adjon kezdő tehetségeknek művészetük bemutatására, és erősítse a kávéházi kultúra és irodalom közötti szoros kapcsolatot. A verseny során a kávézólánc együttműködik a Fiatal Írók Szövetségével (FISZ), akik részvételi lehetőséget biztosítanak a nyertes számára, hogy részt vegyen nyári táborukban. 

Negyedik alkalommal hirdeti meg a népszerű Kávéköltők irodalmi pályázatát a Magyarországon az AmRest által üzemeltett Starbucks, amellyel lehetőséget biztosít kezdő tehetségeknek arra, hogy egy szakmai tagokból álló zsűri és a nyilvánosság előtt bemutathassák költeményeiket. A kávézók mindig is fontos színterei voltak a közösségi életnek, az irodalmi művek születésének, éppen ezért az idei évben a szervezők a Közösség témájában várják a pályaműveket. A verseny döntőjét szeptember 20-án, a Kultúra napján tartja a kávézólánc. 

A Kávéköltők pályázaton 14-30 év közötti fiatalok vehetnek részt, egy magyar nyelven írt, nyomtatásban még meg nem jelent, illetve nyilvánosságra más formában sem hozott, maximum 4000 karakter hosszú irodalmi művel. A pályázati anyagot a jelentkezőknek legkésőbb 2022. szeptember 5-ig kell elküldeniük online dokumentumként vagy videóüzenetben, ahol a szerző adja elő a versét.

„Nagy öröm számunkra, hogy már negyedik alkalommal rendezzük meg a Starbucks Kávéköltők irodalmi pályázatot. Az elmúlt évek tapasztalatai és visszajelzései alapján azt látjuk, hogy nagy az igény az ilyen jellegű lehetőségre, ahol a tehetségek megoszthatják alkotásaikat egy szélesebb közönséggel, amellett, hogy szakmai visszajelzést is kapnak munkáikról. Évről évre lenyűgöz minket a sok tehetség és kreativitás, amivel a pályaműveknek köszönhetően találkozunk, és lelkesen várjuk az idei verseket is.” – mondta Kerek Fanni, a Starbucks magyarországi brand managere. 

Az irodalmi tehetségkutató során a Starbucks együttműködik a Fiatal Írók Szövetségével, amelyet a zsűriben Seres Lili Hanna képvisel majd. További tagja a zsűrinek Pion István, magyar költő, slammer, újságíró, szerkesztő, és Csalár Bence, nemzetközileg elismert divatújságíró és kreatív szakember. A pályázat győztese 5 döntős közül kerül ki szeptember 20-án, a Kultúra napján rendezett eseményen, ahol a döntőbe jutott szerzők személyesen is előadják alkotásaikat. A győztes a szakmai elismerésen és az ismertségen túl értékes ajándékcsomaggal is gazdagodik a Starbucks és a Fiatal Írók Szövetsége jóvoltából, valamint részt vehet a FISZ jövő évi irodalmi táborán is. A legjobb költemények szövegei és videós bemutatói a Starbucks online felületein is megjelennek.

„Példaértékű a Starbucks Kávéköltők kezdeményezése, amely felkarolja a kezdő versírókat lehetőséget biztosítva nekik arra, hogy bemutatkozhassanak a nyilvánosság előtt. Nagy öröm számunkra ez az együttműködés, és izgatottan várjuk, hogy megismerhessük az idei versenyzőket és munkáikat. Bízunk benne, hogy ez a verseny még több fiatallal szeretteti meg a költészetet.” – mondta Pataki Viktor, a Fiatal Írok Szövetségének társelnöke. 

Bővebb információ és a pályázat részletes leírása a Starbucks Facebookoldalán érhető el. A pályázatokat és a videókat a starbucks@flowpr.hu e-mail címre küldhetik el a jelentkezők szeptember 5. éjfélig. 

Kevés folyadékot fogyasztanak a magyarok

  • Félig tele a pohár: tájékozottak, a Szentkirályi Magyarország felmérése szerint

A fogyasztók többsége tisztában van az ajánlott napi folyadékmennyiség mértékével, ám jelentős hányaduk mégis a javasoltnál kevesebb folyadékot visz be a szervezetébe a Szentkirályi Magyarország megbízásából készült friss kutatás szerint. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségével együttműködésben készült felmérésből az is kiderül, hogy az ásványvíz továbbra is népszerű szomjoltó, a válaszadók közel fele pedig a termékek ásványianyag-tartalmára is figyelmet fordít. A szakértő szerint néhány egyszerű praktikával bárki könnyedén elérheti az ajánlott napi folyadékbevitel szintjét, ez csupán némi tudatosságot igényel.

A magyar lakosság folyadék- és ásványvízfogyasztással kapcsolatos szokásairól és ismereteiről készített felmérést a Szentkirályi Magyarország és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. A kutatás szerint a válaszadók 79 százaléka tudja, hogy a nőknek napi 2 liter, a férfiaknak napi 2,5 liter folyadék fogyasztása ajánlott, azonban legtöbben mégsem teljesítik ezt a minimum mennyiséget. A 18-24 éves korosztály 41,8 százaléka saját bevallása szerint a javasoltnál kevesebbet iszik; a 25-45 év közötti résztvevők 38,9 százaléka, a 46-65 éves válaszadók 36,4 százaléka nyilatkozott hasonlóan. 

„A megfelelő hidratálás és ásványianyag-pótlás elengedhetetlenül fontos fizikai és mentális jóllétünk szempontjából, valamint hozzájárul a szervezet optimális működéséhez. A Szentkirályi Magyarországnál a kezdetektől küldetésünknek tekintjük, hogy minél többekkel megismertessük az ideális folyadékfogyasztás alapjait, ezzel pedig hozzájáruljunk az emberek egészséges életmódjának kialakításához és fenntartásához” – mondta van der Wildt Nikolett, a Szentkirályi Magyarország marketingvezetője.

A kutatásból az is kiderül, hogy az ásványvíz népszerű szomjoltó: a 25 és 45 év közötti válaszadók több mint kétharmada rendszeresen fogyaszt ilyen terméket. A legtöbben munka közben (65,5 százalék), vagy étkezéskor (50 százalék) isznak ásványvizet, de a résztvevők több mint 30 százaléka ébredéshez vagy lefekvéshez kötődő ásványvízfogyasztásról is beszámolt. 

A kiegyensúlyozott folyadékpótlás különösen fontos a meleg nyári napokon, hiszen a folyadékvesztés okozta dehidratáció súlyos következményekhez vezethet. Az ásványvizek nem csak nyáron jelentenek ideális megoldást a megfelelő hidratáció szempontjából, hiszen optimális ásványianyag-tartalmukkal jól támogatják a szervezet működését. 

A fogyasztók tudatosságáról árulkodik, hogy a válaszadók háromnegyede (77 százalék) szerint az ásványvizek szerepet játszanak az ásványianyag-szükséglet fedezésében, ezzel szemben csupán 47 százalékuk fordít figyelmet a termékek ásványianyag-tartalmára. 

Tudatosság, az elegendő folyadékfogyasztás kulcsa

Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke szerint nem érdemes megvárni a szomjúság érzését, a nap során folyamatosan pótolni kell az elvesztett folyadékot. „A tudatosság elengedhetetlen ahhoz, hogy az apró lépések minél előbb szokássá váljanak. Az elfogyasztott folyadék nyomon követésében segíthetnek a különböző kiszerelésű palackok, kulacsok, amelyekből egy fél literes változatot érdemes a táskába készíteni, így útközben is adott a folyamatos hidratáció lehetősége” – mondta a szakértő. A nyári melegben még inkább szükség van az emelt folyadékbevitelre, az ásványvíz- és vízfogyasztás egyenletes elosztására. Napjainkban számos mobiltelefonra vagy okosórára fejlesztett applikáció is segíthet a 8-10 pohár folyadék elfogyasztásában: egy-egy emlékeztető beállításával könnyedén elérhető a napi kitűzött cél. A szakember szerint fontos figyelni arra, hogy a folyadékbevitel nagyobb része energiát nem tartalmazó forrásból származzon.

Így alakul a PENNY üzletek nyitvatartása az augusztus 20-i hétvégén! 

Közeleg az ünnepi hétvége, ezért érdemes jó előre beszerezni a szezonvégi nyaralás, vagy éppen a hangulatos kerti partik kellékeit, illetve az ínycsiklandó ételek legfontosabb hozzávalóit. A PENNY üzleteiben minden olyan termék megtalálható, amely az augusztus 20-i hétvége tökéletes lebonyolításához szükséges lehet, ráadásul ezen a héten a Hazai Termékek Hónapja kiemelt árucikkei is elérhetők. Emellett érdemes az üzletek nyitvatartására is odafigyelni!  

A vonatkozó jogszabályok betartása mellett a PENNY Magyarországon működő 227 üzlete államalapításunk ünnepén, szombaton egységesen zárva tart. Augusztus 21-től pedig az üzletek a megszokott nyitvatartási időben várják a vásárlókat. Az augusztus 15-i héten azért is érdemes ellátogatni a PENNY-üzletekbe, mert az áruházlánc saját márkás, Magyar Termék védjegyes termékeivel csatlakozik a Hazai Termékek Hónapjához. Így „A hazai az igazi” akció keretében például a Sissy tejtermékek, a Kedvenc Hentese húsáruk, vagy éppen a Wippy tisztítóeszközök kaphatók a jól megszokott, kiváló minőségben és kedvező áron.

Hazánk egyik vezető diszkont üzletlánca az ünnepi hétvége közeledtével újra felhívja a figyelmet a tudatos és fenntartható fogyasztásra. Ennek kapcsán arra kér mindenkit, hogy csak annyi romlandó élelmiszert vásároljon, amennyire valóban szüksége van, hiszen augusztus 21-étől ismét friss áruval várnak minden kedves vásárlót.

A PENNY üzleteinek nyitvatartása az ünnepi időszakban: 

– augusztus 19-én, pénteken az üzletek a szokásos nyitvatartás szerint üzemelnek

– augusztus 20-án, szombaton a boltok zárva tartanak

– augusztus 21-től az üzletek újra a szokásos nyitvatartási rend szerint tartanak nyitva

A Nemzetközi Informatikai Diákolimpiáról is elhoztak két érmet a magyar diákok

A közép-európai diákolimpián komoly sikereket elérő négyfős magyar diákcsapat két tagja egy ezüst- és egy bronzérmet szerzett az Indonéziában zajló Nemzetközi Informatikai Diákolimpián (IOI), amely középiskolások számára a legrangosabb versenyprogramozási megmérettetés, hiszen közel kilencven ország több száz versenyzője között kell jól teljesíteniük a fejlett algoritmikus gondolkodást igénylő feladatokban.

Míg a tavalyi IOI a pandémia miatt teljes egészében online zajlott, az IOI 2022-t augusztus 7. és 15. között fizikailag is megtartották Jáva szigetén, az ország egyik fő kulturális központjának számító Yogyakarta városában. Az idei IOI-n 88 ország 349 diákja mérte össze tudását az alapvető középiskolai feladatoknál jóval nehezebb feladatok megoldásában: a négyfős magyar csapat két tagja a helyszínen, két tagja pedig az ELTE Informatikai Karának budapesti laborjából kapcsolódott be a versenybe.

Elért pontszámai alapján Molnár István Ádám (Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc), ezüstérmet, Czanik Pál (Fazekas Mihály Gimnázium, Budapest) pedig bronzérmet szerzett az IOI 2022-n. Dicséretben részesült (honorable mention) a másik két magyar versenyző, Németh Márton (Fazekas Mihály Gimnázium, Budapest) és Máté Lőrinc (Fazekas Mihály Gimnázium, Budapest).

A Nemzetközi Informatikai Diákolimpia szervezői a 349 versenyző közül a legmagasabb pontszámot elérő 30 versenyzőt díjazták arany-, 58 versenyzőt ezüst-, illetve 88 versenyzőt bronzéremmel, a legalább egy teljes versenyfeladatot megoldó nem érmeseket pedig dicsérő oklevéllel. Az IOI 2022-n részt vevő magyar diákcsapat két héttel korábban a közép-európai regionális diákolimpiáról, a CEOI-ról három ezüst-, és egy bronzéremmel tért haza.

A magyar diákok a Neumann Társaság tehetséggondozási programja keretében, a Nemzeti Tehetség Program támogatásával készültek fel az IOI 2022-re. Csapatvezetőjük dr. Horváth Gyula, a Neumann Társaság Tehetséggondozási Szakosztályának alelnöke, a csapatvezető-helyettesük pedig dr. Horváth Győző, az ELTE Informatikai Karának tanszékvezetője volt. Erdősné dr. Németh Ágnes, a Neumann Társaság tehetséggondozásért felelős alelnöke az IOI nemzetközi szervezőbizottságának színeiben kísérte el a csapatot Indonéziába.

A Nemzetközi Informatikai Diákolimpia azért is kiemelt fontosságú, mert jövőre Szegeden versenyezhet majd 92 ország közel 400 diákja, ugyanis Magyarország rendezi az IOI 2023-at.

Az IOI 2022 teljes eredménylistáját ezen a linken lehet megtekinteni.

K&H: fordulat a nyugdíjkilátásoknál, egyre többen számítanak 70 éves korhatárra

  • jóval többen vannak, akik szerint a nyugdíjba vonulás után is dolgozniuk kell
Kedvezőtlenebbé váltak a nyugdíjkilátások a K&H biztos jövő felmérése szerint, amely a 30-59 évesek körében nézte meg, mire számítanak időskorukban. A nyugdíjkorhatárt átlagosan 69 évre teszik, a küszöb a 70 éves szint a várakozásokat nézve. Egy év alatt 21 százalékról 27 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik most úgy látják, a nyugdíjkorhatár elérése után sem mennek egy ideig valóban nyugdíjba, azaz dolgozni fognak.
Borúsabban látják a nyugdíjaskori helyzetüket a magyarok – derül ki a K&H negyedévente rendszeresen megjelenő biztos jövő reprezentatív felméréséből, amely az idei második negyedévben többek között azt vizsgálta, hogy milyen nyugdíjkorhatárra számítanak a jövő nyugdíjasai.

69, de a 70-hez közelít

A résztvevők átlagban 69 évre várják a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt, ez megegyezik az utóbbi évek értékével. “Ugyanakkor fontos változás, hogy míg 2019 és 2020-ban a 65 év volt a leggyakrabban említett korhatár, addig 2021-ben és 2022-ben számszerűleg már többen említették a 70 évet. Igaz, a különbség csak pár százalék, ha azonban a trendeket nézzük, akkor a következő időszakban már 70 év jelenhet meg a többségnél” – ismertette a kutatás legfontosabb eredményeit Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák üzletágának vezetője. Hozzátette: „Lényeges az is, hogy a különböző korosztályba tartozók eltérően látják a jövőjüket. Míg az ötvenes korosztály legnagyobb része – 43 százaléka – a 65 éves nyugdíjkorhatárra számít, addig a harmincasok és negyvenesek körében már most a 70 évet említették a leggyakrabban.”

mi lesz akkor?

A nyugdíjkorhatár elérése egy dolog, de a válaszadók elárulták azt is, hogy valójában mikor terveznek nyugdíjba vonulni.
A többség – a megkérdezettek 61 százaléka – akkor tervezi a nyugdíjba vonulást, amikor erre a törvényi keretek lehetőséget adnak. A korábbi években többen voltak: 2019, 2020 és 2021 második negyedévében 66-70 százalékuk számított erre. Idén 11 százalékos volt azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy már a nyugdíjkorhatár elérése előtt pihenésre válthatnak. Az előző három évben ők szintén többen voltak, akkor 12-14 százalékos volt az arányuk.

A mostani kutatás végeredménye szerint 27 százalék mondható pesszimistának: ők azt várják, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni fognak. Ez az arány magasabb az előző évek 20 százalék körüli szintjéhez képest.

Székely Pálma szerint összességében enyhe pesszimizmus rajzolódik ki a ténylegesen tervezett nyugdíjba vonulásra vonatkozó válaszokból is. “Ebben szerepet játszhat az is, hogy bár a nyugdíjvárakozások hosszú távúak, a mostani bizonytalan, egyben kedvezőtlen gazdasági környezetben sokan pesszimistábban látják a jövőt” – tette hozzá. A szakember szerint a negatívabb irányba forduló nyugdíjvárakozások még inkább hangsúlyosabbá teszik az öngondoskodást, vagyis azt, hogy aki csak teheti, minél előbb kezdje meg a takarékoskodást időskorára.

5G-s mobil bázisállomással erősít a Yettel a Sziget Fesztivál ideje alatt

A tömegrendezvények megfelelő mobilellátása rendszeresen izgalmas feladatot ad a mobilszolgáltatóknak. A felhasználói szokások évről évre változnak, ráadásul minden esemény más adottságokkal rendelkezik, így nem lehet egy, jól bevált megoldással készülni az ilyenkor szükséges időszakos kapacitásbővítésekre. Az 5G-felhasználói kör bővülésével a Yettel által használt CETIN mobil bázisállomás már 5G-s antennákkal felturbózva debütál a Sziget Fesztiválon.

A Yettel országosan már több mint 300 fix bázisállomáson szolgáltat 5G-t. A növekvő számú 5G-felhasználó – és a növekvő igények elvárt kiszolgálása – keltette az igényt, hogy a Yettel mobil-bázisállomáson is képes legyen időszakosan is, jellemzően tömegrendezvényeken 5G szolgáltatást nyújtani. Az 5G-s mobil bázisállomás az év egyik technológiai kuriózumának számít. A jármű egy speciálisan átalakított teherautó, amely a rendezvények közelében elhelyezve, a ráépített, akár 30 méter magasra kitolható antenna segítségével képes jelentős extra kapacitást biztosítani a környezetében. Az 5G előnye, hogy a korábbi technológiákhoz képest lényegesen nagyobb számú készülék egyidejű kapcsolódását teszi lehetővé, ami tömegrendezvényeken, fesztiválokon valódi előnyt jelent.

A tömegrendezvények mobilellátásnak hátteréről

Évente 400-500 olyan fesztiválra és tömegrendezvényre készül hálózati kapacitás erősítéssel a Yettel, ahol legalább 4-5 ezer vendégre számítanak a szervezők. Ilyenkor a viszonylag kis területre összpontosuló hálózati forgalom akár a napi átlag 20-szorosára is növekszik. A kihívásra létezik technológiai megoldás, de a mobilszolgáltatók oldaláról komoly előkészületeket igényel, hogy a hétköznapokon megszokott mobilozási élmény elérhető legyen a népszerű rendezvényeken is.

A Yettel a megnövekedett hálózati igény kiszolgálására a meglévő bázisállomások kapacitásának átmeneti bővítésével, paramétereinek hangolásával vagy ideiglenes mobil állomások telepítésével készül, amelyben partnere a távközlési infrastruktúraszolgáltató CETIN Hungary Zrt. Az év kiemelt időszaka a nyári szezon; ekkorra összpontosul az ideiglenes állomások telepítésének 80%-a és a kapacitásbővítések kétharmada. Ezeket a feladatokat nem lehet csupán rutinszerűen végezni: a hétköznapokban is egyre növekvő mobilnet-felhasználás kiszolgálására az időszakos bővítések mértéke is évről-évre ~10%-kal nagyobb a megelőző évhez képest. Mára nemcsak a gyors letöltési sebességre van igény, hanem a jó feltöltési sebességre is egyre inkább fontos, hiszen a közösségi média alkalmazásokkal egyre többen élő videóval is közvetítik élményeiket.

A Yettel minden évben az egyes tömegrendezvények, fesztiválok sajátosságainak megfelelően készül időszakos kapacitásbővítéssel.  Ilyenkor a hálózat megerősítésével és a terheltség alakulásának folyamatos követésével biztosítja a megfelelő, elvárt szolgáltatást. A legnagyobb fesztiválokon átlagosan napi szinten akár 50-60 ezer ember is megfordul, akik így hasonló mennyiségű adatforgalmat bonyolítanak, mint ami egy ilyen létszámú településen is mérhető, csak egy fesztivál esetében jellemzően kisebb területen összpontosul a forgalom.

Mennyivel drágultak a „gyerekslágerek”?

  • K&H: többe kerülhet az iskolakezdés 
    felfelé mennek az árak

Az infláció az iskolakezdésre is hatással van, a szülőknek a korábbinál nagyobb kiadásokkal kell számolniuk. Országosan az iskolanyitáshoz kötődő kiadások több mint 17 százalékát adja a tanuláshoz elengedhetetlen füzetekhez, papírárukhoz, rajzlapokhoz köthető forgalom, ezek a termékek pedig az idén akár 40-50 százalékkal drágábbak lehetnek, a nem papír jellegű irodaszerek ára pedig 30 százalékkal növekedhet. A K&H a hivatalos adatok alapján megnézte, hogy a gyerekek körében népszerűnek mondható termékek hivatalos országos átlagára hogyan változott: a hamburgernél például 35 százalékos áremelkedés látszik, míg egy hátizsák ára 17 százalékkal került feljebb.

Miközben a mindennapokban eleve jelentős áremelkedés látható szinte minden területen, a szülőknek augusztusban további extra kiadást jelent a tanévkezdés – derül ki a K&H összeállításából, amely bemutatja azt is, hogy gyermekek körében népszerűnek mondható, illetve az iskolakezdéshez szükséges termékek ára hogyan változott.

A hivatalos adatok szerint 2020-ban augusztus és október között a tanévkezdéshez szükséges kiadások közel 37 százalékát adták a tornafelszerelések, ruhák, cipők, míg a tanuláshoz nélkülözhetetlen füzetek, rajzlapok, papíráruk több mint 17 százalékos arányt képviseltek. Utóbbiaknál masszív – 40-50 százalékos – áremelkedéssel kell számolni az előrejelzések szerint, a nem papír jellegű irodaszereknél pedig akár 30 százalékos lehet a drágulás.  A hivatalos KSH-adatok szerint a ruházkodási cikkek a fő inflációs mutatóhoz képest kisebb mértékben, de így is közel 5 százalékkal drágábbak voltak júliusban, mint egy évvel korábban.

mennyivel kerül többe a hamburger? és a többi “gyereksláger”?

Ehhez jön több más, mindennapos, a kicsik körében népszerű termék, és például a hátizsák, amely sok fiatalnál alapvető kellék a tanévkezdéshez – márpedig ezek közül több is jelentősen drágult.

A 120-150 grammos gyümölcsjoghurt országos átlagára például idén augusztusban éves összevetésben 26 százalékos drágulást mutat, míg a kakaós csigáé 42 százalékot. A dobozos, 100 százalékos narancslé 13 százalékkal, a hamburger 35 százalékkal drágult az egy évvel korábbihoz képest. A hátizsákok esetében 17 százalékos áremelkedés ment végbe, így 9 ezer forint fölé ment az átlagár.
A felsorolt kiadások mellett további egyszeri tételek növelhetik az iskolakezdéshez kapcsolódó kiadásokat, például egy, a tanuláshoz használt számítógép vagy táblagép beszerzése, amely akár több 100 ezer forintos összeg lehet.

mire érdemes még figyelni? 

A gyerekeket iskolakezdésre felkészítő szülőknek számolniuk kell többek között a sportoláshoz szükséges felszerelések – sportcipő, mez, tornazsák – valamint új ünneplő ruha beszerzésével, valamint az esetleges különórákhoz, szakkörökhöz szükséges kellékekkel is, legyen szó akár hangszerről, kottákról vagy éppen nyelvkönyvről.

A gyermekek iskolakezdési csomagjának összeállításakor számolni lehet azzal is, hogy egyes iskolákban egy közös osztálykészletet is össze kell rakni a tanévkezdésre, például zsírkrétákból, rajzlapokból. Emellett akadnak iskolák, ahol “rotációs elv” alapján rendszeresen van gyümölcsnap: minden gyerek az egész osztálynak visz gyümölcsöt, mondjuk almát, banánt vagy narancsot, amikor ő kerül sorra. Az inflációs adatok szerint a friss hazai és déli gyümölcsök ára júliusban 12 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Mivel az infláció az élet minden területét érinti, éppen ezért a szülőknek érdemes kalkulálniuk azzal is, hogy a befizetendő osztálypénz, az étkezések, a szükséges ruházat és sport felszerelés költsége is a tavalyinál magasabb lehet.

Ugyanez igaz a zsebpénzre: az áremelkedések miatt az előző évekhez képest nagyobb összegű zsebpénzt kell biztosítaniuk a gyerekeknek. Ez egyben egyébként apropót ad arra is, hogy a gyerekeket ösztönözzék a takarékoskodásra, például úgy, ha a havi “juttatásukból” a hó végén marad valamennyi, azt az összeget – ha belefér a családi büdzsébe – ki lehet egészíteni, esetleg megduplázni. Így a fiatalok érdekeltek lesznek a spórolásban.

Megjelentek a Digitális Magyarország Ügynökség működését érintő részletszabályok

A Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) működését a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyeli, a vezérigazgatói feladatokat dr. Guller Zoltán miniszteri biztos látja el.  Megjelent az a kormányrendelet, amely a DMÜ működését szabályozza, ezzel egy gyorsan reagáló, hatékony állami szervezet jön létre.

A jövőben a DMÜ látja el az e-közigazgatással, az informatikával, az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítésével, a kormányzati célú elektronikus hírközlési tevékenységgel, valamint a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításával kapcsolatos állami feladatokat.

Az Ügynökség a kormányzati informatikát felügyeli, valamint az e-közigazgatási, informatikai rendszerek és azok infrastruktúrájának üzemeltetéséért és a kapcsolódó fejlesztések megvalósításáért is felel. Az innovatív és proaktív működés a megfelelő eszközrendszer birtokában a digitalizációt az állampolgárok szolgálatába állítja. A szervezet célja, hogy csökkenjen a bürokrácia, hatékonyabbá váljon a döntéshozatal és enyhüljenek az állampolgárok terhei. A működés racionalizálása érdekében a DMÜ egyfajta ernyőszervezetként tevékenykedik majd.

Bezárja 8 budapesti útvonalát a Ryanair

  • Itt a válasz a repülőjegyadóra

Megszünteti nyolc budapesti útvonalát a Ryanair, amely már a repülőjegyadó bevezetése után jelezte, hogy a plusz költségnek járatrikítások és -leállítások lehetnek a következményei – -írja a Bank360.

Megérkezett a Ryanair reakciója az általa idiótának nevezett utasadóra: a fapados légitársaság megszünteti 8 budapesti útvonalát – vette észre az okosutas.hu. Szerdán ezek a célpontok kerültek ki a menetrendből, tehát állnak le a téli menetrendváltástól: Bordeaux, Bournemouth, Köln, Kaunas, Krakkó, Lappeenranta, Riga, Torino. Azok az útvonalak ebben ebben nincsenek benne, amelyek az eredeti terv szerint is leálltak volna télre, mint például a nagyon népszerűvé vált nyári utazási célpont Rimini.

A listán azok járatok szerepelnek, amelyekre régóta árulja a jegyeket a Ryanair, és most döntött arról, hogy mégsem fogja repülni azokat télen. Sok útvonalon ritkítanak is, de ez a normál téli rend része, máshol is meglépik a hálózaton. A teljes zárás tűnik az extraprofitadóra adott reakciónak az utazási portál szerint.

A Ryanair már a magyar extraprofitadók között bevezetett a repülőjegyadót, hivatalos nevén a légitársaságok hozzájárulását. Ezt a repülőtéri földi kiszolgálást végző cégeknek kell beszedni. A hozzájárulást a belföldről induló utasokra kell megfizetni (a tranzitutasokra nem) – emlékeztet a Bank360.hu. A július 1-től élő repülőjegyadóra két tarifa van. A kormányrendelet szerint utasonként 3900 forintot kell fizetni, ha az utas végső úti célja az Európai Unió, Nagy-Britannia, Észak-Írország, valamint Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Koszovó, Liechtenstein, Moldova, Monaco, Montenegró, Norvégia, San Marino, Svájc, Szerbia és Ukrajna. Végső úti céllal más országokba repülő utasonként 9750 forint a hozzájárulás mértéke.

A Ryanair már az extraprofitadó bevezetése után közölte, hogy ennek a plusz költségnek járatritkítások és -megszüntetések lehetnek a következményei. Azokra a foglalásokra, amelyek az adó kihirdetése előtt történtek és június 30. utánra szóltak, a Ryanair beépítette az árba a 3900 forintot, vagy a vásárlók lemondhatták az utat. Erre válaszul Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kezdeményezésére fogyasztóvédelmi vizsgálatot indított a Fővárosi Kormányhivatal a Ryanair ellen Magyarországon. 

Ennek eredményét a napokban hozta nyilvánosságra Varga Judit igazságügyi miniszter. Eszerint az extraprofitadó áthárítása miatt 300 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki a Ryanairre. A légitársaság megalapozatlannak tartja a büntetést és bíróságra viszi az ügyet. Az egyelőre nem ismert, hogy a fogyasztóvédelmi vizsgálatban konkrétan milyen jogsértés vagy jogsértések alapján szabták ki a légitársaságra rekordösszegűnek számító bírságot.

Az extraprofitadó miatt a Ryanair nyilvánosan is keményen ostorozta a magyar kormányt és annak miniszterét, Nagy Mártont. A Ryanair több, mint hülyeségnek minősítette az új adót. Vezére, Michael O’Leary pedig leidiótázta Nagy Mártont.

 

https://bank360.hu/iframe/szemelyi-kolcson/