|
|
|
|
|
|
Elsőre ötven doboz illegális cigarettával bukott le egy magyar férfi a közúti ellenőrzésen. Később, lakhelyén több mint ezer doboz dohányterméket találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei.
A rendőrség munkatársai egy közúti rutinellenőrzéskor ötven doboz magyar zárjegy nélküli cigarettára bukkantak Tolna vármegyében, az egyik sofőrnél. A NAV pénzügyőrei átvették a stafétát, majd hazáig kísérték a bonyhádi férfit.

Az ingatlan egyik melléképületében tartott régi bútorok, vödrök és nyílászárók mellett, kíváncsiak lettek az ott szobrozó konyhaszekrények belsejére. Összesen 1.010 doboz román zárjegyes cigarettát találtak a kredencekben.

A férfi figyelmét felhívták jogaira, kötelezettségeire és nyilatkozattételi lehetőségére, de a cigaretta eredetéről hallgatott.

A tavalyinál kisebb mértékű fagykárok kedvező hatással voltak a hazai gyümölcstermés alakulására, ami összességében a 2023-asnál jobb évet vetít előre a pálinkapiacon is. A kereskedelmi főzdék helyzetét nehezíti azonban, hogy a jó termés ellenére is magas maradt a gyümölcsök ára, emellett a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) is komoly járulékos terhet okoz az ágazat szereplőinek.
A legnépszerűbb pálinkagyümölcs, a kajszi az előző évekhez képest sokkal nagyobb mennyiségben termett az országban, és bár egyes területeken előfordulnak komolyabb kiesések, a többi gyümölcs terméskilátásai is kedvezőek. Mind a szilvánál, mind a szőlőnél előfordultak fagykárok, és a szüretig is sok minden történhet még, a szakmai szereplők összességében kedvezőbb évre számítanak, ami a pálinkaforgalmazás kismértékű erősödését vetítheti elő: remélik, a tavalyi visszaesés után ismét 600 ezer hektoliterfok feletti mennyiségre számíthatunk.
Hektoliterfok: a pálinka alkoholtartalmának kifejezésére szolgáló mértékegység. 1 hektoliterfok mennyiségű párlatban 1 liter 100%-os etil-alkohol van. (Vagyis például 2 liter 50%-os, illetve 2,5 liter 40%-os alkoholtartalmú pálinka ugyanúgy 1 hektoliterfoknak megfelelő mennyiség.

A népegészségügyi termékadó 2019-es bevezetése óta gyakorlatilag megfeleződött a pálinka kereskedelmi forgalma, szemben a 2019 előtti, rendre 1 milliót meghaladó mértékkel tavaly például 581 ezer hektoliterfok volt ez a mennyiség Ezt egészíti ki a bérfőzésből származó csaknem ekkora mértékű, 572 ezer hektoliterfoknyi párlat. Az ezen kívül magánfőzésben készülő párlatoknak csupán töredékét jelentik be a NAV felé, ezek mennyisége tehát ismeretlen.
„A kereskedelmi pálinkafőzdéknek komoly kihívást okoz, hogy a kedvező terméskilátások ellenére a gyümölcsárak a tavalyi magas értékek közelében rekedtek – magyarázta Mihályi László, Pálinka Nemzeti Tanács elnöke. – A magasabb költségeket már nagyon nehéz beépíteni a fogyasztói árakba. A fizetőképes kereslet véges, és egy további emelés még több fogyasztót terelne a magánfőzdék felé. A pálinkások ugyanakkor nem a magánfőzdék ellen harcolnak, csupán az a céljuk, hogy nagyobb fokú ellenőrzések segítsék elő azt, hogy ebben a körben legalább a jelenlegi liberális főzési szabályokat betartsák.”
Az elmúlt 10 évben nőtt a magánfőzés népszerűsége, a bejelentett főzőberendezések száma, illetve a magánfőzés keretében előállított párlat mennyisége. A bejelentett magánfőző berendezések száma Magyarországon ma több mint 30 ezer darab
A magánfőzés mellett olyan, világszerte tapasztalható tendenciával is meg kell küzdeni, mint az alkoholfogyasztás fokozatos visszaszorulása. Terjednek a ginek és olyan más italok, amelyeket jobban lehet long drinkként értékesíteni. Mindezek ellensúlyozására egyedi, minőségi pálinkatermékek előállítására van szükség, ami jelentős technológiai fejlesztésekre ösztönözte és ösztönzi a piac szereplőit. Emellett a szakma olyan rendezvényekkel is igyekszik népszerűsíteni a minőségi pálinkákat, mint az országos pálinkaverseny, vagy a 2019 óta megtartott Pálinka Éjszakája.
Folyamatos ellenszélben: reprezentációs adó, kötelező visszaváltási rendszer
Az elmúlt években a pálinka árának már mintegy 50 százalékát tették ki a különféle adók (szeszadó, népegészségügyi termékadó, ÁFA, stb.). Egy ilyen feszített árképzési környezetben kiemelt jelentőséggel bír minden adókedvezmény. A pálinkapiac szereplői azonban egyelőre nem tudták elérni, hogy a borászok számára tavaly november óta járó kedvezményt, a reprezentációs adó eltörlését ajándékozási célra közvetlenül a termelőtől vásárolt tételek esetében ők is megkaphassák.
A július 1-jétől bevezetett kötelező visszaváltási rendszer (DRS) is számos problémát generál mind a pálinkafőzdék, mind a fogyasztók számára. Főszabályként ettől az időponttól csak olyan terméket lehet forgalomba hozni, amelynek palackját a MOL Hulladékgazdálkodási Zrt-nél (MOHU) regisztrálták. Amely főzde azonban 5000 darabnál kevesebb palackot ad el éves szinten, annak továbbra sem kell belépni a DRS rendszerébe. Két azonos palack közül tehát az egyik 50 forintért visszaváltható lesz, a másik pedig nem. A különbséget a fogyasztó csak egyféle módon észlelheti: rajta van-e az 50 forintos logó vagy sem.
„A pálinkákat igen változatos palackokba töltik, ezek regisztrációja rengeteg adminisztrációval és költséggel jár, miközben a pálinkásüvegek mennyisége a többi palackhoz képest annyira elhanyagolható mennyiséget jelent majd a visszaváltási rendszerben, hogy az egész pálinkaszegmenset célszerűbb lett volna inkább kihagyni az egészből. Annál is inkább, mert ellentétben mondjuk az ásványvízzel, ahol egy jelenleg 100 forintos termék fél literes palackján lesz 50 forintos betétdíj, a pálinka esetében egy 10 ezer forintos termék palackjához kapcsolható ugyanez az összeg. Ezért a fél százaléknyi különbségért valószínűleg sokkal kevesebb fogyasztó tesz majd akár csak egy lépést” – tette hozzá Mihályi László.
A SkyShowtime bejelentette, hogy a várva-várt, új saját gyártású drámasorozata, a Landman az Oscar®-díjas Billy Bob Thornton főszereplésével november 20-án, szerdán debütál – kizárólag a SkyShowtime-on. A sorozat két epizóddal érkezik. A 10 részes első évad további epizódjai szerdánként jelennek meg. Az Oscar®-jelölt Taylor Sheridan által készített Landman az MTV Entertainment Studios, a 101 Studios és a Sheridan tulajdonában levő Bosque Ranch Productions gyártásában készült.
A Nyugat-Texas egyik robbanásszerűen fejlődő városában játszódó Landman egy modern történet a szerencse hajszolásáról az olajfúrótornyok világában. A sorozat a „Boomtown” című 11 részes podcaston alapul, és az olajmunkások és olajhajhász milliárdosok történetét mutatja be, akik akkora fellendülést gerjesztenek, ami átalakítja az éghajlatot, a gazdaságot és a geopolitikát is.

Thornton mellett a sorozat további szereplői: Ali Larter (The Last Victim – Az utolsó áldozat), Michelle Randolph (1923), Jacob Lofland (Joker 2), Kayla Wallace (When Calls the Heart – Ha szólít a szív), James Jordan (Yellowstone), Mark Collie (Nashville), Paulina Chávez (The Expanding Universe of Ashley Garcia – Ashley García táguló világképe), és Demi Moore (Feud: Capote Vs. The Swans – Viszály: Capote és a hattyúk). A visszatérő vendégszereplők között látható Jon Hamm (Mad Men – Reklámőrültek) és Andy Garcia (Expendables franchise – A feláldozhatók-filmek), Michael Peña (End of Watch – Az utolsó műszak) pedig vendégszereplőként tűnik fel a sorozatban.

A Landman vezető producerei: Taylor Sheridan, David C. Glasser, David Hutkin, Ron Burkle, Bob Yari, Christian Wallace, Geyer Kosinski, Michael Friedman és Stephen Kay. Dan Friedkin és Jason Hoch az Imperative Development LLC részéről, J.K. Nickell és Megan Creydt pedig Texas Monthly részéről működnek közre vezető producerként. További vezető producer: Peter Feldman. A sorozatot a Paramount Global Content Distribution forgalmazza.

A sorozat a SkyShowtime egyre bővülő Sheridan-gyűjteményének új darabja. A kollekció olyan alkotásokkal büszkélkedhet, mint a 1883, 1923, Lioness, Mayor of Kingstown, Tulsa King, Lawmen: Bass Reeves és a Yelowstone mind az 5 évada.

Honlap: www.skyshowtime.com/hu
Sajtószoba: https://corporate.skyshowtime.com
Az otthonukat felújítók számára az esztétikai szempontok és a korszerűsítés mellett az energiahatékonyság növelése is fontos – derül ki a magyar tulajdonban lévő Praktiker országos reprezentatív kutatásából. A munkálatok közül a falfestés-burkolás, a fűtési-hűtési rendszerek modernizálása, valamint a nyílászárók cseréje dobogósok. A legnagyobb kihívást a megbízható szakemberek megtalálása jelenti, ezért sokan igénylik, hogy az áruházakban szakterületüket jól ismerő eladók segítsék a vásárlást, illetve az otthonfelújítás egyes fázisait.
A lakókörnyezetük megújításával foglalkozók több mint fele (54,4%) korszerűsítés, tehát a régebbi, sokszor elavult megoldások, anyagok cseréje miatt vág bele a munkálatokba – derül ki a magyar tulajdonban lévő Praktiker országos reprezentatív Otthonfelújítási Kutatásából, amelyet az elmúlt két évben otthonfelújítást végzők vagy a következő évben tervezők körében készítettek. Az eredmények szerint a modernizálás mellett az esztétikai frissítés is fontos szempont (50%), sokan szeretnének trendibb színeket, dekorációt látni otthonukban, és például a nyílászárók cseréjével vagy a fűtési rendszer felújításával a válaszadók közel harmada (31,6%) háztartása energiahatékonyságát is szeretné növelni.

Szűrös-Csobán Dóra, a Praktiker szakértője kiemelte: tapasztalataik alapján az otthonfelújítók közül sokan igénylik a szakértői segítséget az áruházakban, számos kérdés érkezik például a megbízhatósággal, időtálló megoldásokkal kapcsolatban, valamint a legújabb trendekről, színekről és burkolatokról. Ezek mellett többen érdeklődnek az új otthonfelújítási támogatáshoz kapcsolódóan az energiamegtakarítási lehetőségekről, hiszen az állami támogatás egyik fontos feltétele az épület energiafogyasztásának legalább 30 százalékos, hiteles tanúsítvánnyal alátámasztott csökkentése. A magyar barkácsáruházban is tanácsokkal segítik a vásárlókat többek között a hőszigetelés, a kazán- vagy éppen nyílászárócsere kapcsán. Számos szempontot kell ugyanis figyelembe venni korszerűsítéskor: házunk falszerkezetéhez a megfelelő típusú hőszigetelőt kell választanunk, kazáncsere esetén az új készüléket ugyanúgy ingatlanunk adottságaihoz kell méretezni, mint magát a fűtési rendszert, illetve arra is ügyelnünk kell, hogy az új fűtőtestnél a bekötési csonk ugyanott helyezkedjen el, mint a réginél – hívja fel a figyelmet példákkal a szakértő.
Az országos reprezentatív felmérés arra is rávilágít, hogy az otthonfelújítást végzők vagy tervezők körében első helyen a falak festése, belső burkolása, dekorálása áll (56,6%): a Praktiker szakértője szerint ennek kézzelfogható jele, hogy keresettek a különböző árnyalatú beltéri falfestékek, vagy többek között a mintás és egyszínű dekor tapéták. A képzeletbeli dobogón a második helyezett a fűtési és hűtési rendszerek modernizálása (47,6%). Ennek során a felújítók elsősorban a kazánt, a bojlert cserélik, valamint fűtésre is alkalmas klímát helyeztetnek fel. A tapasztalatok alapján az utóbbi időben ismét nő a kereslet a legfejlettebb technológiájú kondenzációs kazánok iránt, amelyeknél már okosmegoldások is segítik a vásárlót, így például a szerviz távfelügyeletben látja, ha baj van a készülékkel, és szervizelésre van szükség. A bojlerek esetében is előtérbe kerültek az okosmegoldások, és a modernebb megjelenéssel már a design is fontos szempont vásárláskor.

Szintén az energiahatékonyság növelésével van összefüggésben a nyílászárók cseréje, ami a harmadik leggyakoribb a felújítási célok között (38,2%). Az otthonfelújítási támogatás egyaránt felhasználható műanyag és fa nyílászárók cseréjére, ezért elsősorban házunk adottságai és az esztétikum határozhatják meg választásunkat. Mindkét típus esetén keressük az U jelölést, ami az üveg szigetelőlapok számát jelenti, és mutatja, hogy az ablakfelületen egységnyi idő alatt mennyi energia távozik – javasolja Szűrös-Csobán Dóra. Sokan korszerűsítik emellett az elektromos hálózatot, vagy annak egy részét (36,8%), cserélik a hideg- (36,8%) és melegburkolatot (31,8%), valamint nyúlnak hozzá a vízvezetékrendszerhez (29,6%).
A kutatás eredményei szerint a felújítási projekt során a legnagyobb kihívást a megbízható szakemberek (34%) megtalálása jelenti, és sokaknak okoz gondot a szükséges pénz előteremtése (30%) is. Ebben az esetben a Praktiker szakértője szerint a felújítók gyakran úgy próbálják megvalósítani elképzelésüket, hogy időben elosztva, több szakaszban végzik a korszerűsítést.

A válaszadók döntő többsége (76%) fontosnak tartja, hogy vásárláskor szakterületét jól ismerő áruházi eladótól kapjon segítséget, ami részben vásárlói válasz lehet a megfelelő szakember megtalálásának problémájára, és megkönnyíti a megfelelő anyagok, eszközök kiválasztását.

Az otthonfelújítás előtt állóknak a magyar barkácsáruház szakértői személyesen segítenek eligazodni az új állami program, valamint a felújításhoz szükséges anyagok és eszközök kapcsán. A személyes találkozó a Praktiker online regisztrációs felületén igényelhető.
A kerámia tégla hagyományosan Magyarország egyik legkedveltebb építőanyaga, köszönhetően tartósságának és hőszigetelő képességének. Emellett hosszú távú befektetésnek sem utolsó: az Ingatlan.com adatai szerint a téglaépítésű lakások és házak jelentősen magasabb áron kelnek el más falazatú ingatlanokhoz képest. Azonban az építőipar évek óta tartó ingadozása és a munkaerőhiány új megoldásokat kíván. Ennek köszönthetően egyre nagyobb teret nyer a szakemberek és az építtetők körében egy új technológia, mellyel felére csökkenhet a falak építésének ideje.
A kerámia tégla hagyományosan bevált és kedvelt építőanyag Magyarországon: a GfK adatai szerint évek óta az értékesített mennyiség több, mint kétharmadát adja. A lakóépületek jelentős része a mai napig ebből az anyagból épül, ami tartósságának és jó hőszigetelő képességének köszönhető. Ezen kívül hosszú távon is jövedelmező befektetés lehet.
A legnagyobb ingatlanhirdetési portál, az Ingatlan.com 2024 júniusi adatai szerint az eladó társasházi lakások esetében 37 százalékkal érnek többet a téglaépítésűek az egyéb falazatúaknál. Az eladó házaknál pedig 39 százalékkal magasabb árat jelent, ha téglából épült az ingatlan. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a hazai piacon ingatlantípustól függetlenül hagyományosan jelentős értékmódosító tényező a falazat jellege.
Azonban az építőipart jelenleg számos kihívás sújtja, amelyek új megoldásokat igényelnek. A munkaerőhiány és az emelkedő anyagköltségek jelentős terhet rónak a kivitelezőkre, ami lassítja az építési folyamatokat és növeli a költségeket. Az infláció és a gazdasági bizonytalanság szintén megnehezíti a hosszú távú tervezést és beruházásokat. Ezek a tényezők együttesen arra kényszerítik az iparágat, hogy innovatív technológiákat és hatékonyabb módszereket alkalmazzon, amelyek csökkentik a munkaerő- és időigényt, valamint költséghatékonyabbak és fenntarthatóbbak.
Már a kőművesek is nyitnak az új technológiák felé
Magyarországon, a tégla tekintetében évtizedek óta a legelterjedtebb megoldás a hagyományos habarcsos falazás. A kőműves szakma valódi, gyakorlati tudásra épülő, nehéz fizikai munka, melynek népszerűsége a fiatalabb korosztály körében erőteljesen csökken. Mivel sok szakember már nyugdíjas korú, jellemzően ragaszkodnak a megszokott, bevált megoldásokhoz. Ennek megfelelően a magyar piac legkedveltebb építőanyaga is a hagyományos habarccsal elérhető termék volt az elmúlt években. Azonban a Wienerberger, Magyarország egyik vezető építőanyag-gyártója, Porotherm márkájával jelentős előrelépést ért el az építőipari piac modernizálásában. A vállalat innovatív, síkracsiszolt falazási megoldásának, a Rapid technológiának elterjedése az elmúlt években jelentősen nőtt, ami nagy részben köszönhető az építőipari szakemberek körében történő elfogadottságnak is. Ezek a házak sokkal rövidebb idő alatt, környezetbarátabb módon készülnek el, ami fontos szempont az ingatlant vásárlók körében is.
Azonban a hazai szakemberek szokásainak megváltoztatása korántsem volt egyszerű és rövid folyamat. Hiába a kedvező tulajdonságok, a magyar kivitelezők csupán kis része volt nyitott az új megoldásra, és továbbra is habarccsal falaztak annak ellenére, hogy a Rapid technológia már 2009 óta elérhető volt Magyarországon. Ezzel szemben más uniós országokban ez jellemzően 80% feletti, akár a 99%-ot is elérte. Az építőipari termelés volumenének 2021 óta tartó ingadozása és az inflációs nyomás együttes hatása azonban kedvezett az új technológiai megoldások megismertetésének és alkalmazásának a kivitelezők körében is. A költségtudatosság növekedése lehetővé tette, hogy a teljes építési költség elemzésével bemutassák a Rapid termékek versenyképességét, ami összehasonlíthatóbbá tette a technológiát az építkezést tervezők számára is a hazai piacon elérhető más építőipari megoldásokkal szemben.
A munkaerőhiány, amely az építőipart jellemzi, szintén elősegítette a gyorsabb, kevesebb szakemberigényű technológiák elterjedését. Ennek alkalmazása nem csak időt, de erőforrást és ezáltal pénzt is megtakarít, így választ ad a kivitelezők és az építtetők leggyakoribb problémáira. Mindezek hatására a GfK fogyasztói piacra vonatkozó adatai szerint a csiszolt termék részesedése az elmúlt években folyamatosan nőtt, miközben a piac teljesítménye ingadozott. A kerámia tégla esetében a csiszolt termékek 2023-ban értékesített mennyisége 44%-kal nőtt 2021-hez képest. Ez az emelkedés jelzi, hogy a kivitelezők egyre inkább az új technológiát részesítik előnyben.
További információ: http://www.teglahaz.hu/




Egy moldáv busz akadt fenn a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóság pénzügyőreinek ellenőrzésén Komárom-Esztergom vármegyében.
Az egyenruhások a Monostori hídon figyeltek fel egy buszra, ami Szlovákián keresztül tartott Anglia felé, mindössze hat utassal és egy utánfutót vontatott. A kerülőút úgyszintén szokatlan volt, ezért a járőrök gyanakodni kezdtek. A járműmonstrum átvizsgálásában az egyenruhásoknak Gucci szolgálati kutya segített, aki a légtartályánál azonnal jelzett. Kiderült, hogy a tartályt üzemen kívül helyezték és cigarettával tömték meg. A pénzügyőrök az összes csomagot átvizsgálták, ahonnan újabb csempészáruk kerültek elő (dohánytermékek, alkoholos italok és gyógyszerek).

Az ellenőrzéskor megállapították, hogy az illegális áruknak több „gazdája” van; a cigarettáért a két sofőr felel, míg a gyógyszerkészítmények és a közel hetven liter alkoholtartalmú ital az egyik utas kontójára írható.

Az egyenruhások a közel kétmillió forint értékű adózatlan és illegális termékeket lefoglalták. Jövedéki törvénysértés és gyógyszerrendészeti szabálysértés miatt indítottak eljárást. Az elkövetők több mint félmillió forint bírságra is számíthatnak.

Globális felmelegedés, üvegházhatás, klímakatasztrófa – ezeket a szavakat használjuk a leggyakrabban, amikor a környezetünket érő fenyegetésekről beszélünk. Forgács Bálint, az ELTE PPK kutatója szerint e kifejezések nem elég hatékonyak, ezért az orvosi nyelvhasználatot javasolja annak érdekében, hogy súlyának megfelelően kezelhessük a problémát.
A tudósok évtizedek óta figyelmeztetik a nyilvánosságot a klímaváltozás kockázataira, ám az áttörés még mindig várat magára. Habár számos előrelépés történt a szabályozás terén, a politikusok lassan és túl enyhén reagálnak. Úgy tűnik, kommunikációs szakadék alakult ki a klímatudósok, a közvélemény és a döntéshozók között – Forgács Bálint, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar habilitált egyetemi docense a Frontiers in Climate folyóiratban publikált tanulmányában ennek áthidalására tesz javaslatokat.
Tudományos eredményeik közlésekor a kutatók gyakran használnak metaforikus kifejezéseket, hogy kollégáik és a laikusok számára egyaránt érthetőbbé tegyék felfedezéseiket. A kutató szerint azonban a metaforák nem mindig célravezetőek a tudománykommunikációban: félreértéseket szülhetnek, esetenként pedig – például a klímadiskurzusban – kifejezetten károsak is lehetnek.
Az egyik kulcsprobléma, hogy a leggyakoribb klímaváltozással kapcsolatos szavak közül több is pozitív érzelmi töltetű („meleg”, „zöld”, környezetbarát”), így nem ösztönöznek hatékonyan egy életveszélyes működésmód és ügymenet átalakítására. A pozitív töltetű „felmelegedés” helyett a kutató a „globális égés” vagy „túlforrósodás” szavakat javasolja.
Szintén nem segítenek a megoldásban azok a kifejezések, amelyek kicsinyítik a fenyegetés mértékét, ilyen például a „klímasemlegesség” vagy a „nettó zéró kibocsátás”. Ezeket a lágyító kifejezéseket ráadásul gyakran olyan cégek használják előszeretettel, amelyek a káros kibocsátás jelentős hányadáért felelősek.
A „katasztrófa”, „krízis”, „összeomlás” szavak mind passzív hangvételűek: tehetetlenséget sugallanak a természet erejével szemben. Az aktív hangvételű kifejezések ezzel szemben képesek lennének visszaadni nekünk a felelősségvállalás mellett a cselekvés lehetőségét is: érdemes lenne áttérnünk a „klímaöngyilkosság” vagy a „klímapusztítás” használatára, mert a saját viselkedésünk fölött kontrollal rendelkezünk – állapítja meg Forgács Bálint.
A klímadiskurzus egyik központi metaforája az „üvegház”: egy törékeny, kifinomult épület, amelyet a hő benntartására terveztek. Megvédi a növényeket, élelmet biztosít hideg klímákban – ha ezt az élővilágra veszélyes klímaváltozásra vonatkoztatjuk, az érthetően okozhat némi zavarodottságot. Ez a metafora – hamisan – azt is sugallhatja, hogy a túlmelegedést olyan egyszerű visszafordítani, mint kinyitni egy üvegház ablakát. A cikk szerint egy olyan kifejezést, mint a „kemencehatás”, már nehezebb lenne – akár szándékosan, üzleti érdekektől vezérelve – ártalmatlanítani.
A klímaszorongás gyakoriságának növekedésével ráadásul a klímaváltozás legrosszabb eshetőségeinek megvitatása sokszor vészmadárkodásként, félelemkeltésként van elkönyvelve. Forgács Bálint ennek kiküszöbölésére az orvosi nyelv alkalmazását javasolja: egy ilyen keretben a vészhelyzetek említése nem riogatásnak, hanem életmentő intervenciónak számítana.Ha valaki belázasodik, az orvosok még azelőtt csökkenteni igyekeznek a testhőmérsékletét, hogy az kontrollálhatatlanná válna, semmiképp sem várják meg, amíg megközelíti a halálos értéket – ugyanez a Föld növekvő hőmérsékletével is hasonlóképp kellene történjen. Orvosi döntések meghozatalakor jellemzően nagyobb a személyes bevonódás, és képesek vagyunk hosszútávon, megfontoltan gondolkodni.
A cél tehát nem az, hogy elhagyjuk a tudományos eredményeket sűrítő metaforák használatát, hanem az, hogy kifejezéseink tükrözzék az egzisztenciális fenyegetés súlyát. Az ugyanis, ahogyan beszélünk a klímaváltozásról, befolyásolja, hogyan gondolkodunk róla.
A tudomány művelőinek és az újságíróknak éppen ezért az eufemisztikus kifejezések helyett új, erőteljes, egyértelmű, negatív érzelmi töltetű és aktív hangvételű kifejezéseket kellene használniuk. A közbeszéd ilyen átalakulása nem csak őszinte társadalmi vitát, de azon keresztül életmentő politikai döntéseket és várva várt jogi szabályozást is magával hozhat.
|
|
|
|
|