Címlap

K&H: az AI alkalmazása nem öncél, de a siker kulcsa

  • a magyar vállalatok késéssel, de követik a globális trendeket
A hazai közepes és nagyvállalatok az AI alkalmazása terén némileg lemaradtak a világtendenciáktól – derül ki a K&H innovációs index kutatásából. „A hátrány nem behozhatatlan, de az AI alkalmazása nagyobb figyelmet érdemel, már csak azért is, mert a technológia bevezetése a teljes vállalati működés újragondolását igényli” – jelentette ki Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.
Tanulságos eredményre juthatunk, ha összevetjük a McKinsey nemzetközi tanácsadó cég május végén publikált globális felmérését, valamint a K&H hazai cégekkel félévente készített innovációs indexének legfrissebb eredményeit. A McKinsey-kutatás szerint a világon egyre több vállalat alkalmazza a AI-t, és megtapasztalja annak kedvező hatását az eredményesség szempontjából is. Magának a AI-nak az elfogadottsága a 2022-es 50 százalékról mára 72 százalékra emelkedett. A generatív AI használata pedig a 2023-as 33 százalékról egy év alatt 65 százalékra ugrott. (Külön érdekesség, hogy az ázsiai-csendes óceáni térség, valamint Nagy-Kína – vagyis Hongkong, Tajvan a Kínai Népköztársaság együtt – messze élen jár a technológiai alkalmazásában, maga mögé utasítva Észak-Amerikát és Európát.)

a lelkesedést felváltja a valóság

A K&H adatai szerint hasonló berobbanó folyamat játszódott le Magyarországon: 2023 első felében a cégek fele úgy nyilatkozott, hogy alkalmazzák az AI-t. „Mára azonban ez az arány 30 százalékra esett vissza” – hívta fel a figyelmet Németh Balázs. Az innovációs szakember szerint a kezdeti lelkesedés megtört. A piacon elérhető megoldások ugyanis nem feltétlenül alkalmazhatók egy az egyben minden cégnél. Ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia valóban hasznos, és főleg értékteremtő eszközévé váljon, a cégeknek saját fejlesztésekre, testre szabott megoldásokra van szükségük. „Ezért is kedvező, hogy Magyarországon a saját fejlesztések aránya egyetlen esztendő alatt 4-ről 17 százalékra ugrott” – hangsúlyozta Németh Balázs, aki szerint a világon másutt is hasonló tendencia figyelhető meg: a McKinsey felmérése szerint a legsikeresebb szervezetek olyan ökoszisztémákat építenek ki, amelyekben keverednek a saját fejlesztésű, a polcról levehető („off-the-shelf”) és a nyílt forráskódú modellek. Ráadásul a kiemelkedően sikeres cégek akár három vagy több üzleti felhasználás terén is bevetik az AI-t.

Generatív AI-re a világban a legtöbbet a technológiai iparágban költenek, ez követi a kereskedelem, majd az egészség-, gyógyszer- és orvosi eszköz-ipar. Magyarország e téren nagyjából követi a világtrendet: vezetnek a kereskedelmi, és szolgáltatócégek, kicsit lemaradva követi őket az ipar. Itthon elsősorban a nagy (4 milliárd forint árbevétel feletti) cégek jeleskednek, de kezdenek hozzájuk felzárkózni a közepes méretűek is. A hazai adatok nem szólnak az úgynevezett analitikai AI alkalmazásáról, ami nem más, mint olyan mesterséges intelligencián alapuló technológia, amelyet kifejezetten egy szervezet munkafolyamataira szabnak, és amely strukturált és strukturálatlan adatbázisokat rendez össze, ezzel lehetővé téve mélyebb elemzések és minden korábbinál pontosabb előrejelzések készítését. Az analitikai AI rohamtempóban terjed a világ energia- és technológiai cégeinél.

egyértelmű, hogy pénzügyileg is megéri

Az AI alkalmazását azért is fogadták fenntartásokkal – főleg a vállalatok pénzügyi vezetői –, mert nem volt világos, hogy vajon anyagilag megéri-e a jelentős pénzügyi ráfordítást igénylő művelet. Mára egyértelmű pozitív válasz született a dilemmákra: az AI alkalmazásában élenjáró globális vállalatok már jelentős költségmegtakarításról, illetve bevételnövelésről számolnak be, vagyis elkezdenek megtérülni az IT-fejlesztésekbe ölt befektetések.

Ebből a szempontból is érdekes összevetni, hogy egy-két év alatt hogyan változtak az AI felhasználásainak különféle területei. A McKinsey-felmérés szerint a világszerte a cégek 34 százalékban a marketing-kommunikáció terén használják – elsősorban tartalomgyártásra, személyre szabott üzenetek eljuttatására és értékesítési leadek generálására. Magyarországon ez az arány még csak 15 százalék. Világszerte a cégek 23 százaléka használja az AI-t termék- és/vagy szolgáltatás-fejlesztésére, erről Magyarországon nincs adat.

a változás áthatja az egész szervezetet

Azt nem tudjuk, hogy a hazai cégek mitől tartanak a leginkább, de a McKinsey-kutatásból kiderül, hogy a világszerte a legnagyobb fejtörést az AI pontatlanságai jelentik, ugyancsak aggályos a szellemi jogvédelem kérdésköre, de jelentős kiberbiztonsági kockázatot is lát benne sok cégvezető.

Németh Balázs szerint akár a globális, akár a hazai cégvilágról beszélünk, a legfontosabb tanulság, hogy az AI-modellek egy adott üzleti megoldásnak csak kisebb részét teszik ki. Ennél lényegesen fontosabb az új üzleti modellek kialakítása és bevezetése. „A technológia nem válhat öncélúvá” – jelentette ki Németh Balázs. Hozzátette: „a mesterséges intelligenciát nem lehet egyszerűen beágyazni a már meglévő munkafolyamatokba. Valódi értékteremtőként akkor tud működni, ha a változás áthatja az egész szervezetet: a stratégiaalkotástól kezdve a nem informatikus kollégák felkészítésén át az adatvagyonnal való gazdálkodásig mindenre kiterjed”. A K&H innovációs vezetője szerint az igazán sikeres cégvezetők arra összpontosítanak, hogy a vállalat egészének működést gondolják újra. „Fel kell készülniük arra, hogy ez a változás innentől kezdve folyamatos lesz” – tette hozzá.

Komplex városrehabilitációs programban újult meg Enying

A Batthyány-kastély előtti főtértől a Cinca-patak völgyéig helyreállították a történeti városszerkezetet Enyingen a DANU mérnök, tervező és tanácsadó iroda által kidolgozott komplex rehabilitációs projektben. A 6000 fős település lakóival több körben egyeztetve, 55 000 négyzetmétert meghaladó zöld- és közösségi teret hozott létre az önkormányzat a helyiek igényei szerint, amit a kastély mögötti Cifra-kert megújítása tett kerek egésszé. A kezdeményezésben többek között új közvilágítással, sétányokkal, akadálymentes utakkal, szabadtéri színpaddal, játszótérrel és kültéri fitnesz eszközökkel is fejlesztették a várost.  

Idén Településfejlesztési díjjal is elismerték a Fejér vármegyében, a Balaton-parttól negyedórányi autóútra található Enyingen több ütemben átadott Zöld Város fejlesztést. Az évtizedekkel ezelőtt kiépített 65-ös úttal korábban keresztbe vágták a Budapesttől alig egy órányira fekvő település történelmi városrészét, és lebontották az impozáns magtárat is a kastély előtti piactérről. A megvalósult városrehabilitációs program célja, hogy visszaadja az identitását, valamint a gazdasági és turisztikai vonzerejét a hetvenes évek modernizációs lendületében urbanisztikailag megcsonkított Enyingnek.

A rehabilitációs programot, a pályázatot és a részletes terveket az alapoktól kidolgozó DANU tervezői a történeti városszerkezet helyreállítását célozták meg a városközpont és környéke zöld infrastruktúra hálózatán keresztül. Elsőként az Enying büszkeségének számító klasszicista Batthyány-kastély előtti rendezetlen teret alakították át tényleges főtérré, ahol a négyzetes sávokban elhelyezett zöldfelületek és térfalak szinte magukba olvasztják a keresztül haladó 65-ös út vonalát. Mindez azonban csupán a kiindulópontja volt a komplex fejlesztésnek, amely a Cifra-kerten át újra összekötötte a település központját a Cinca-patakkal, ezáltal Enying ikerdombjával, az Öregheggyel is.  

„A terv kidolgozásánál kiemelt figyelmet kapott, hogy visszaépítsük Enying történeti karakterét, miközben fenntartható és gazdaságélénkítő is legyen a fejlesztés. Mindenképpen növelni akartuk a város turisztika vonzerejét, és egyúttal bővíteni a helyiek szabadidős lehetőségeit. A több ütemben megvalósult program alatt jelentősen emelkedtek az építőipari költségek, ami miatt többször újra kellett gondolni a Zöld Város projekt egyes részeit. Mégis sikerült létrehozni az eredeti koncepcióban megfogalmazott, térben a lehető legjobban kiterjedő zöldterületek és jó minőségű közösségi terek hálózatát” – hangsúlyozta Kádár Bálint, a DANU építészeti és urbanisztikai igazgatója. 

A Zöld Város program részeként megnyitották, és új sétányokkal, valamint parkosítással rehabilitálták a Cifra-kertet. Az új főteret és a Cinca-patakot összekötő kivilágított főtengelyt gyalogos és kerékpáros közlekedésre is alkalmassá tették. Az ehhez kapcsolódó, frissen átadott sétányok nyomvonalát a tervezők a park eredeti angolkerti koncepciója szerint jelölték ki, meghagyva az összes nagy fát. A főtengelyről nyílnak a frissen elkészült rekreációs helyszínek, mint a szabadtéri színpad, a felnőtt fitnesz park és a patakra, valamint az Öreghegyre panorámás kilátást nyújtó parkrész. 

A Cinca-patak kék infrastruktúrájának fejlesztését egy új tóval és a környezet jelentős rendezésével oldották meg. A használaton kívüli nádas terület helyén kialakított vízfelület, benne madarak költésére alkalmas háborítatlan kis szigettel, új élettel töltötte meg a Cinca völgyét. Emellett a teljes központ átjárhatóságát is biztosították egy gyalogos tengellyel, és egy új közösségi épülettel, amit egy családi ház átalakításával hoztak létre. A Csekonics háznak elnevezett épület a parkkal szintben lévő emeletén ötven fős rendezvények befogadására alkalmas előadótér és melléktér, míg az utcára nyíló földszinten kávézó vagy turisztikai szolgáltató részére iroda és kávézó-tér került kialakításra.   

„Egy élhetőbb, zöld városközpontot teremtettünk Enying számára, amelyre további fejlesztéseket fűzhet fel a város. Csapatunk annyira elkötelezett volt a projekt iránt, hogy két egyedi installációt, a „Panorámpát” és a „Tűzrakót” az irodánk saját költségvetéséből, a munkatársak önkéntes segítségével valósítottuk meg” – tette hozzá Dávida Eszter építészmérnök, urbanista, a DANU ügyvezetője. A Panorámpa egymagában játszó- és találkozóhelyként, pihenőként és kilátópontként is működik. A Cifra-kert hátsókertekkel eddig elzárt alsó részén állították fel a Tűzrakót, amelynek végleges alakja parametrikus tervezés eredménye. Az egymásra támaszkodó gerenda darabok mérete felfelé csökken és körben elcsavarodik, ezzel is szimbolizálva a tűz játékát. A két installáció nemzetközi elismerést is szerzett, 2023-ban elnyerte a BIG SEE Wood Design Award díját város és közösség kategóriában. 

A New European Bauhaus magyar példatárába és a Műcsarnokban a III. Építészeti Nemzeti Szalon tárlatába is beválogatott projektet Dávida Eszter, Kádár Bálint és Szemerey Samu generál tervezőként irányította. Miklós Balázs és Rab Judit az urbanisztikai, Kacskó Dóra a tájépítészeti feladatokért felelt. Hedari Dániel, Klaniczay János és Vajda Zoltán építész tervezőként segítették a rehabilitációs program megvalósulását. A Panorámpa és a Tűzrakó az Opinion Builders csapatával együttműködve jött létre.  

Enying 570 millió forint uniós támogatásból újult meg a Zöld Város program keretében.

kredit: DANU

Átrendeződés a tanácsadói piacon: újabb céget vásárol a WTS Klient

  • Tovább folytatja a Finacont tavalyi akvizíciójával megkezdett sort a könyvelő és adótanácsadó cég

A magyar számviteli és adótanácsadói piac újabb meghatározó szereplője, a VGD Hungary is a WTS Klient Gazdasági Tanácsadó Kft. részeként folytatja tovább tevékenységét. A cégek tulajdonosai 2024. július 19-én írták alá az erre vonatkozó szándékukat, a megállapodás lezárása a szükséges hatósági engedélyek megérkezését követően, ősz elején várható. A társaságok jogi egyesítésére pedig a tervek szerint 2025. január 1-től kerül sor. Magyarország egyik meghatározó tanácsadó vállalata a felvásárlással 2024-ben 6 milliárd forintos árbevétellel számol, ezzel a hazai piac legnagyobb szereplőjévé válik a BIG4 cégei után.

A WTS Klient és a VGD Hungary az elmúlt több mint 20 évben folyamatos organikus fejlődés, valamint cégfelvásárlások eredményeképpen került be Magyarország vezető komplex gazdasági tanácsadást nyújtó cégei közé.

Az 1998-ban, magyar magánszemélyek által alapított könyvelőiroda, a Klient 2004-ben hozta létre adótanácsadói üzletágát, és 2013-ban csatlakozott a világ egyik vezető adó- és pénzügyi tanácsadó hálózatához, a WTS Globalhoz. A cégben 2022-ben szerzett többségi tulajdonrészt a prágai központú pénzügyi befektető, az ARX Equity Partners, amelynek pénzügyi támogatásával és a Finacont Kft. 2023-as felvásárlásával a WTS Klient 2023-as nettó árbevétele meghaladta a 4 milliárd forintot, munkatársai száma pedig túllépte a 250-et, és folyamatosan növekszik.

Lambert Zoltán, a WTS Klient ügyvezető partnere, és Ferencz Gyöngyi, a VGD Hungary alapító partnere

A 2001-ben szintén magyar magánszemélyek által alapított VGD Hungary dinamikus fejlődése hasonlóan sikeres cég létrejöttét eredményezte. A cégcsoport 2023-as árbevétele megközelítette az 1,4 milliárd forintot, alkalmazottainak száma pedig meghaladta az 50 főt.

A két cég egyesülésének szinergiája nemcsak a szolgáltatások, hanem az ügyfélkör hasonlóságában is rejlik. A VGD Hungary ezzel újabb nemzetközi, elsősorban német tulajdonú multinacionális vállalatokkal bővíti a WTS Klient ügyfélportfolióját. A 2024-es évben immáron több mint 6 milliárd forint árbevétellel számoló cég partnereinek továbbra is könyvelési, adótanácsadási, könyvvizsgálati, bérszámfejtési, gazdasági outsourcing és HR-szolgáltatásokat, továbbá IT / automatizációs megoldásokat nyújt, ezzel a gazdasági tanácsadási piac teljes termékpalettáját lefedi. A tavalyi Finacont-fúzióval és a jelenlegi akvizícióval együtt a WTS Klient most már egyértelműen a magyarországi piac legnagyobb szereplőjévé válik a BIG4 után.

„Nagy örömünkre szolgál, hogy a WTS Klient és a VGD Hungary egyesítésével tovább erősíthetjük piaci pozíciónkat. Meghatározó piaci szereplőként képesek leszünk arra, hogy az iparágunkban tapasztalható robbanásszerű technológiai fejlődés élére álljunk, és a számviteli és adótanácsadási piac konszolidációjában is vezető szerepet játsszunk. A két cég az elmúlt 20-25 évben fej-fej mellett, mégis baráti viszonyban együttműködve fejlődött. Éppen ezért ideje, hogy kiválóan képzett munkatársaink erejét egyesítve szolgáljuk ki az együtt már több mint ezer ügyfelünket a tanácsadási tevékenység teljes palettáját kínálva” – mondta el az ismételt bővülés kapcsán Lambert Zoltán, a WTS Klient ügyvezető partnere.

„A VGD Hungary dinamikus, elkötelezett szakértői csapata mindig is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy hosszú távon, támogató partneri együttműködésben, hatékony megoldásaival segítse ügyfeleit a nemzetközi számviteli, tanácsadói és könyvvizsgálati piacon. Az egyesüléssel, amelynek révén a 2024-es organikus fejlődést is figyelembevéve, egy 350 főt foglalkoztató, 6 milliárd forintot meghaladó árbevételű céget hívunk életre, ezt a küldetést még biztosabb alapokon tudjuk teljesíteni” – nyilatkozta Ferencz Gyöngyi, a VGD Hungary Kft. alapító partnere, aki üzletágvezető partnerként folytatja tovább munkáját a vállalatnál.

Fotókredit: Kaiser Ákos

Az ELTE Informatikai Kar tovább erősítette pozícióját a felsőoktatásban

Az ELTE Informatikai Kar idei felvételi eredményei a növekedésről, a felsőoktatási rendszerben elfoglalt pozíció megerősödéséről szólnak. A 2024/25-ös tanévben 948 informatikus, gépész, geoinformatikus és térképész hallgató kezdheti meg tanulmányait a Karon.
 
Az informatikai képzési területen a korábbi évekhez hasonlóan idén is az ELTE IK programtervező informatikus alapképzésére jelentkeztek a legtöbben első helyen, ahova országosan a legmagasabb, 365 pontos eredménnyel lehetett bekerülni
Programtervező informatikus alapképzésre 608 hallgatót vettek fel, akik a budapesti és szombathelyi campusokon tanulnak ősztől.
Az informatikus mesterképzések iránti folyamatosan növekvő társadalmi igény a felvettek számában is tükröződik, idén harmadával több hallgató, összesen 206 fő került be a programtervező informatikus, adattudomány, autonómrendszer-informatikus mesterszakokra.
Kutatóegyetemként a Kar kiemelt küldetése a jövő vezető kutató-fejlesztő generációjának kinevelése. A mesterképzési létszámok növelése ezért elsőrangú feladatunk, hiszen a programtervező informatikus mesterképzésben országosan vezető szerepet játszik a Kar.
A programtervező informatikus felsőoktatási szakképzésben 2024 szeptemberében 67 fő kezdheti meg tanulmányait. Gépészmérnök alapszakon 34, mesterszakon 11 fő, geoinformatikus MSc-n 4, térképész MSc-n pedig 3 hallgató nyert felvételt.

18 leendő informatikatanárt üdvözölhetünk karunkon az osztatlan tanárképzésben, míg rövid ciklusú tanárképzésben 80 fő nyert felvételt.
Az ELTE IK hallgatói létszámadatai igen kedvezően alakultak az elmúlt években, amit nem csak a magas ponthatárok és első helyes jelentkezők száma fémjelez, hanem az is, hogy a felvett hallgatók sokkal nagyobb arányban végzik el sikeresen az alapképzést és választják a mesterszakon való továbbtanulást.
Diáktámogató Központjuk a hallgatók tanulmányi és életvezetési támogatásán túlmenően, informatikai és adattudományi módszerekkel működtetett komplex teljesítményelemzési, megelőzési és beavatkozási rendszert fejlesztett ki a lemorzsolódás csökkentése érdekében, melynek következtében a lemorzsolódás felére csökkent, miközben a hallgatók átlagos teljesítménye folyamatosan javul.
Az idei felvételi eredmény azt igazolja, hogy az informatikai, műszaki és természettudományos szakokon tanulni vágyó fiatalok nagyra értékelik az ELTE Informatikai Kar biztos elhelyezkedést és a nemzetközi szinten is versenyképes tudást kínáló mesterképzéseit.
A legjobb hallgatóknak természetesen a legjobb szolgáltatások járnak: az ország legpatinásabb kutatóegyetemén a kiváló oktatáson túl közösségépítés, ipari kutatólaborok, motiváló környezet, támogatás és odafigyelés vár minden gólyára.
Akiknek pedig esetleg elsőre nem sikerült, de szeretnék megpróbálni: az ELTE Informatikai Kar pótfelvételi információi hamarosan elérhetőek lesznek honlapjukon.

K&H: figyelemre méltó véleményt fogalmaztak meg a diákok a magyar oktatásról

  • kevesen vannak, akik elismerésre méltónak tartják a színvonalat
Közeledik a felvételik eredményhirdetése, így a leendő gólyák hamarosan saját tapasztalatokat szerezhetnek a magyar felsőoktatás színvonaláról. Addig az aktív dolgozók és a diákok véleményére hallgathatnak, ami a második negyedéves K&H ifjúsági index szerint nem mutat túl jó képet: a diákok mindössze 10 százaléka tartja európai színvonalúnak a képzést. Bár a dolgozó fiataloknál magasabb az arány, a 27 százalékos eredmény így is inkább visszafogottnak mondható. Az oktatásról alkotott véleménnyel ellentétben azonban a 19-29 éves fiatalok összességében optimisták a jövőt illetően, 66 százalékuk szerint az életük a közeljövőben kedvezően változik – sőt, egy rekorderedmény is született a kutatásban.
Meglehetősen vegyesen látják a magyarországi oktatás színvonalát a 19-29 éves fiatalok a K&H ifjúsági index szerint – közölte a pénzintézet az idei második negyedévben készült reprezentatív kutatás eredményeit a július végén esedékes felvételi ponthatás-hirdetés apropóján.

jelentős a különbség

Az aktív fiatalok, azaz a már állásban lévők oktatásról alkotott véleménye az elmúlt negyedévekben javult, míg a diákoké továbbra is lesújtó – márpedig az oktatás színvonala nagyban befolyásolja a pályaválasztást, a későbbi karriert, végső soron a jövedelmet és az anyagi helyzetet is.

A dolgozó fiatalok 27 százaléka formált kifejezetten vagy inkább jó véleményt a magyar oktatásról, ami viszont magas érték az elmúlt évek adataival összehasonlítva: legutóbb 2016–2017-ben mértek ilyen jó adatot. Ez megelőzően a 2010-es évek elején áll az idei második negyedévihez hasonló szinten ez a mutató. A válaszadók 18 százaléka alá csökkent azoknak az aránya, akik inkább rossz véleménnyel vannak az oktatásról, mint jóval. Ugyanakkor ahhoz még kevesek az adatok, hogy trendszerű változásról beszélhessünk ezen a téren.

A diákok azonban továbbra sem gondolnak sokat a magyar oktatási rendszerről: jónak vagy elég jónak csak 10 százalékuk tartja, miközben 60 százalék azok aránya, aki rossznak vagy kifejezetten rossznak látja. Ilyen halvány adatokat utoljára a koronavírus-járvány alatt, 2020-ban mértek a kutatók. A diákok véleménye iskoláikról érezhetően lesújtóbb, mint tíz évvel ezelőtt. Ezzel együtt az iskolába, felsőoktatási intézménybe járóknak csak 20 százaléka veszi fontolóra, hogy külföldön fogja folytatni tanulmányait, ami igen alacsony arány, utoljára 2020-ban, a pandémia idején állt ezen a szinten.

iskola után külföld?

A diákok 40 százaléka válaszolt határozott vagy kevésbé határozott igennel arra a kérdésre, hogy a diploma megszerzése után tervez-e legalább egy időre külföldön dolgozni. Ez az arány tíz-tizenkét évvel ezelőtt még sokkal magasabb volt, az átlagos 50 százalék körül ingadozott, az elmúlt hét-nyolc évben azonban ritkán lépte át a 45 százalékot. Fontos részadat még ezzel kapcsolatban, hogy míg a 19–25 évesek 47 százaléka menne külföldre dolgozni legalább egy évre, addig a 26–29 évesek körében 16 százalékra esett ez az arány. Magyarország központi régióját fenyegeti a legnagyobb munkaerő-veszteség: az itt élők 54 százaléka tervez legalább rövid idejű külföldi munkavállalást.

Az elmúlt évek optimizmusára rácáfolva az idei második negyedévben a K&H felmérésben megkérdezett diákoknak csak 31 százaléka vélte úgy, hogy könnyen vagy viszonylag könnyen tud majd állást találni. Ez alacsony érték, a kutatók utoljára 2016-ban mértek hasonlóan visszafogott optimista hangulatot. Azok aránya, akik úgy vélik, hogy nagyon nehezen fognak állást találni, 16 százalék fölé nőtt, ami jelentős változás az év első negyedéhez képest. Ráadásul a hangulat romlása számos negyedéve tart, így tartós tendenciának minősíthető.

az összkép jobb

Miközben az oktatásról alkotott vélemény nem túl kedvező, összességében a fiatalok többsége optimistán tekint a jövőbe. A felmérés szerint 66 százalékuk szerint kisebb vagy nagyobb pozitív változásra számítanak a saját életükben.

A munkakilátások terén is pozitív változás történt az előző negyedévhez képest, a második negyedévben a megkérdezett fiatalok 43 százaléka mondta azt, hogy elégedett a mostani helyzettel és nem tapasztal kedvezőtlen változást. Ez jelentős javulást jelent az egy negyedévvel korábbi 35 százalékos szinthez képest, egyben – holtversenyben – csúcsértéket jelent a felmérés 2012 vége óta íródó történetében, hiszen 43 százalékos eredményre eddig csak egyszer, még 2020 elején volt példa.

K&H ifjúsági index
A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H ifjúsági index, amely a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült. A minta összetétele reprezentálja a magyarországi 19-29 éves városi lakosság összetételét nem, korcsoport, régió, településtípus,
befejezett iskolai végzettség, gazdasági aktivitás alapján. A felmérésben 300 fő vett részt, a hibahatár maximuma +/- 5,7 százalék. Az adatfelvétel 2024. április 25. – május 8. között történt.

NAV: Hamis csíkok és pipák

  • Közel tízezer hamis cipőt találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóság pénzügyőrei Bács-Kiskun vármegyében. 

A járőrök július 22-én a déli órákban figyeltek fel az M5-ös autópályán egy bolgár teherautóra, amelynek átvizsgálása rutinszerű közúti ellenőrzésnek indult. A jármű a bemutatott okmányok alapján hatszáz pár cipőt fuvarozott Görögországból Csehországba. A cipősdobozok szúrópróbaszerű átvizsgálásakor azonnal gyanús lett az áru. A márkákra jellemző pipákat és a csíkokat plusz kiegészítők vették körül, melyek könnyedén eltávolíthatók voltak, ami után máris egy minőséginek látszó terméket tudhat majd magáénak a vásárló.

Az árut a védjegyek jogosulti képviselői is megnézték, és megállapították, hogy a lábbelik egytől egyig hamisítványok, amelyeket a jogtulajdonosok engedélye nélkül hoztak forgalomba.

A pénzügyőrök összesen 9.888 pár lábbelit foglaltak le, amelyek több mint 123 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a jogtulajdonosnak. Iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény miatt eljárást indítottak a jogsértőkkel szemben.

A NAV kiemelt feladata, hogy kiszűrje a hamis termékeket a piacról, mert azok nem csak a gazdaság szereplőinek okoznak jelentős károkat, hanem a vásárlókra nézve egészségi vagy minőségi kockázatot is jelenthetnek. A hamis ruházati termékek vagy lábbelik esetében előfordul, hogy olyan vegyi anyagok kerülnek az emberi szervezettel kapcsolatba, amelyek akár az egészségre is ártalmasak lehetnek.

a kollabok már az olimpián is ott vannak 

  • mutatjuk, hogyan inspirálódj a világ legnagyobb márkáinak együttműködéseiből

Minden vállalkozásnál eljön a pillanat, amikor szeretné felpörgetni a forgalmát, több vevőt, nagyobb bevételt elérni, de úgy tűnik, hogy már minden lehetőséget kipróbált. Legalábbis egyedül. Ilyenkor érdemes körbenézni, hogy melyek azok a cégek, akiknek hasonló termékük, ügyfélkörük vagy filozófiájuk van. Hiszen időről időre még a világ legnagyobb vállalatai is összeállnak, hogy valami szenzációs újdonságot valósítsanak meg. Érdemes hát ellesni a trükkjeiket, különösen az olimpia közeledtével, ami jó alkalom arra, hogy az országimázs erősítése érdekében a helyi márkák összefogjanak. Inspirálódni pedig már csak azért is érdemes, mert a legjobb hazai együttműködési ötletek 5 millió forint értékű támogatást kaphatnak a „K&H: üzletet ide! az év kollaborációs ötlete” pályázaton.

A cégvezetők jellemzően büszkék arra, hogy saját vállalkozásukat önállóan viszik sikerre, a konkurenciát pedig inkább legyőzni szeretnék, semmint segíteni vagy együttműködni velük. Ezt a szemléletet azonban időnként érdemes felülbírálni. „A hazai vállalkozói szférában is szeretnénk népszerűvé tenni azt a – nyugaton sokkal inkább elterjedt – üzletfejlesztési lehetőséget, amikor a cégek nem legyőzni akarják egymást, hanem közösen hoznak létre valami új dolgot. Az erőforrások, a tudás, a tapasztalat vagy akár az ügyfélkör megosztása ugyanis mindkét cég számára gyümölcsöző lehet: stabilabb piaci pozíció, a bevételek növelése, illetve az ügyfélélmény és -elköteleződés erősítése is elérhető ezáltal. Érdemes hát ellesni néhány trükköt a világ legnépszerűbb márkáinak kollabjaiból” – hangsúlyozta Oraveczné Németh Ildikó, a K&H lakossági és kkv szegmens marketing vezetője.

közösségi média inspirálta közös termék 

A Heinz ketchup és az Absolut vodka együttműködése jó példa arra, hogy sokszor még új ötletet sem kell kitalálni, elég, ha figyelünk a célközönségünk által követett trendekre. A két cég ugyanis a közösségi médiában felkapott paradicsomos és vodkás tészta receptek népszerűségét kiaknázva egy közös terméket hozott létre, az Egyesült Királyság első paradicsomos vodkás tészta szószát. A kollaboráció sikere pedig a már meglévő termékek keresletét is megnövelte, a Heinz tésztaszószok eladása több mint 50 százalékot ugrott a következő hónapokban.

egyedülálló promóció

Egy egyszeri, de mégis egyedülálló marketingakció volt a LEGO és az Airbnb közös családi versenye, aminek nyertesei a dán Billundban található LEGO Házban tölthettek egy éjszakát. A kampány egyaránt megragadta a LEGO rajongók és az Airbnb felhasználók képzeletét is, és hatalmas közösségi média aktivitást eredményezett.

egy kis technológiai plusz 

Két igazi love brand állt össze akkor, amikor 2006-ban az Apple iPod technológiáját Nike futócipőkbe integrálták, és ezzel lehetővé tették a futási adatok követését és elemzését. Egy kis technológiai fejlesztés tehát még a legnagyobb világmárkának is jól jön. 

teljessé tenni az ügyfélélményt

A közös marketingtevékenység egyik legismertebb példája, hogy a McDonald’s éttermekben világszerte a Coca-Cola termékeit kínálják. Így gyakorlatilag mára a két termék olyannyira összefort, hogy elég az egyiket emlegetni, és a másik is eszünkbe jut. 

az olimpia is megihleti az együttműködéseket 

Az olimpia jó alkalom arra, hogy az országimázs erősítése érdekében a helyi márkák összefogjanak. Így nem csupán sporteseményként, hanem például a világ legnézettebb divatbemutatójaként is tekinthetünk rá, különösen az idei helyszínen, a divat egyik fővárosában. A sportolók ruházata ugyanis nem pusztán a kényelmet szolgálja, hanem kiemelkedő szerepet játszik egy-egy ország imázsának – amibe az öltözködési stílus, a divat is beletartozik – bemutatásában is. Nem véletlen tehát, hogy a francia csapat formaruháját a párizsi Berluti divatház álmodta meg, a sportruházatokat a francia Le Coq Sportif szállítja a versenyzőknek, az olimpiai fáklya pedig idén egy egyedi Louis Vuitton ládában érkezett meg Párizsba.

„A vevőszerzéshez és együttműködéshez nyújtunk inspirációt az uzletetide.hu/kollab oldalon is. Akiknek pedig már van ötletük, azok a „K&H: üzletet ide! az év kollaborációs ötlete” pályázat keretében kaphatnak 5 millió forint összértékű marketing-kommunikációs támogatást és egyéb nyereményeket a kreatív együttműködési elképzelésük népszerűsítéséhez” – hívta fel a figyelmet a kkv vezető. 

www.kh.hu 

Kikutatták a hosszú távú sportolói siker titkát 

Ha egy sportoló az első győzelmét nagy presztízsű tornán aratta, sikeres, hosszú sportkarrier elé nézhet. A korai győzelmek és a versenyek hírneve ugyanis meghatározza a teniszezők pályafutását – hálózattudományi módszerekkel ezt állapította meg új tanulmányában a Corvinus kutatója, Chiara Zappalà szerzőtársaival több mint 3 ezer profi sportoló vizsgálata alapján. 

Milyen tényezők határozzák meg a legjobb élsportoló teniszezők eredményességét? A siker összetett mechanizmusa az utóbbi években sok kutatás tárgya volt, azonban a nagyívű sportkarrierek mögött álló tényezők vizsgálata még egy kevésbé felfedezett terület. Különösen igaz ez a sportolók szakmai fejlődésük kezdetét meghatározó körülményekre. Chiara Zappalà, a Corvinus kutatója és szerzőtársai az EPJ Data Science-ben megjelent áprilisi tanulmányukban az Association of Tennis Professionals (Teniszszakmai Szövetség) hivatalos adatait összegyűjtve profi férfi teniszezők pályafutását elemezték az elmúlt két évtizedből hálózattudományi módszerekkel. Munkájuk rávilágít arra, hogy a kezdeti szakasznak kiemelt szerepe van a játékosok karrierjének alakulásában. 

Sok kis verseny után későn nyerni először, de nagy tornát

„Minél magasabb presztízsű az első megnyert versenye egy profi férfi teniszezőnek, annál sikeresebb élsportolói karrier jósolható neki. Az eredményeink szerint jellemzően az a szint határozza meg egy profi teniszező pályafutásának alakulását, amelyen az ATP-tornák (Teniszszakmai Szövetség) körébe lépve az első neves tenisztornán győzött” – összegzi tanulmányuk főbb megállapításait a Corvinus kutatója. A kutatók tehát igazolták azt a feltételezésüket, hogy ha a sportoló egy rangos teniszversenyre korán bejut és ott győz, az összefügg azzal, hogy belőle az élvonalhoz tartozó teniszező válik-e. 

A vizsgált 3455 profi teniszezőt három kategóriába: a legjobban, a közepesen és a legrosszabbul teljesítő csoportokba sorolták be a teljesítményük alapján. „A karrierutakat elemezve kirajzolódott, hogy a topjátékosoknak nem csak a teljesítményük a legjobb, de egyúttal a sportolói karrierjük időtartama is nekik a leghosszabb” – magyarázza Chiara Zappalà. 

A kutató azt is elmondta, hogy a többi csoporthoz képest a topjátékosok később nyerik meg az első meccsüket, sportolói pályafutásuk elején általában nem jön össze nekik a győzelem. Az első győztes meccs után azonban jellemzően elkezd felívelni a karrierjük, és egyre több, neves tenisztornát nyernek. Az is jellemző még a legjobban teljesítő játékosokra, hogy ők viszonylag sok kevésbé ismert tornán gyakorolnak, mielőtt az ATP-körbe tartozó nevesebb versenyekre neveznének. 

Elemzésükhöz egy új, hálózattudományi megközelítést vezettek be az ATP-tornák színvonalának számszerűsítésére. Ez a tornák történelmi presztízsét és a játékosok részvételét is figyelembe veszi. A kutatók arra a kölcsönhatásra összpontosítottak, amely a központi versenyeken való részvétel és a játékosok teljesítménye között áll fenn. Az első tíz versenyt vették figyelembe, amelyen a játékosok részt vettek, illetve azt is elemezték, hogy milyen szintű versenyekre neveztek a játékosok, amikor az ATP-körbe léptek. 

Pezseg a budapesti albérletpiac: mutatjuk a friss számokat!

Országosan csaknem 20 százalékkal több kiadó lakás található a piacon az egy évvel ezelőtti helyzethez képest. Az összes bérelhető lakás 50 százaléka pedig a fővárosban és az agglomerációban található a legfrissebb statisztikák szerint.

Az idei albérletdömpingben a tavalyi évekhez képest az augusztus lehet a kereslet és kínálat csúcspontja, ezért aki kedvező ár-érték arányú lakást talál, annak érdemes gyorsan dönteni.

Hatalmas a kínálat, de még nagyobb a kereslet

Az előző évi uralkodó piaci trend egyértelműen a magas infláció és az államkötvények megnövekedett népszerűsége volt. Míg tavaly a piacon kevés befektető volt jelen, addig ez a 2024-es szezonra nem mondható el: a statisztikák szerint jelentős mértékben növekedett a magyarok befektetési kedve az ingatlanok iránt. Ez a lakásvásárlók számára versenyt jelent, mégis, a bérlők szempontjából előnyös, mivel így bővült a kiadó ingatlanok választéka. 

A kiadó lakások számának ugrásszerű növekedése még így sem tudja lekövetni a megnövekedett keresletet. Ma – a szezonalitást kihasználva –, egy jól árazott lakást akár órák alatt ki lehet adni. A nyári albérletpiacra a legnagyobb hatással a külföldi diákok vannak, ők szintén nem a ponthatárokat várják. A statisztikák szerint már június első heteiben jelentős aktivitást mutattak a piacon. Egy bérbeadási platformra újonnan regisztráló bérlakást keresők között a külföldiek aránya az általános 15 százalékról 27 százalékra emelkedett júniusban.

A tegnapi ponthatár hirdetés után az elkövetkezendő hetekben a frissen felvett hallgatók ostromolhatják a piacot. Jelen esetben a bérbeadók vannak jobb pozícióban, aki eddig kivárt, a mai naptól akár 10-15 százalékkal magasabb áron is kiadhatja ingatlanát. Ez alapján az új tanévre készülő egyetemisták lehet, hogy már későn kezdték el az albérletkeresést. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kiadó szobák a legolcsóbb lehetőségek az albérletpiacon, ám ezek mindig gyorsabban elfogynak.

Visszaesés után újra szárnyalnak az árak

 Az áprilisi és májusi árcsökkenés után az első nyári hónapban az albérleti díjak stabilizálódtak a fővárosban. Júniusban a bérbeadók átlagosan 239 ezer forintot kértek kiadó ingatlanjaikért, júliusban pedig minimális mértékben emelkedett a kiadó lakások kínálati ára. Jelenleg egy albérletkereső és -kiadó platform statisztikái szerint átlagosan 5670 forintos négyzetméterrel számolhatnak az albérletkeresők. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 250 ezer forint ellenében kerülnek kiadásra jelenleg a budapesti lakások, de nem kizárt a nagyobb légterű lakások esetében a 300-350 ezer forintos bérleti díj sem.

Augusztusban jöhet a dömping

A frissen felvett hallgatók még július utolsó napjaiban találhatnak megfelelő ár-érték arányú albérletet, amelyet érdemes is kibérelni, hiszen augusztusban még nagyobb keresleti rohamra számítanak a szakértők. A legtöbb határozott idejű bérleti szerződés is ezekben a hetekben jár le, emellett – a most felvételizett diákok mellett – azok is keresnek majd albérletet, akik nem kapnak kollégiumi férőhelyet. A csúcsidőszak augusztus második felére tehető, amikor a bérlők több hullámban érkeznek. Túl nagy aggodalomra mégsem lehet oka az albérletkeresőknek, hiszen a kereslet mellett a kínálat is bővülhet a következő hetekben: nem kizárt, hogy akár 15-16 ezerre is.

Forrás: Creditline.hu

Újfajta átverés terjed az interneten: Facebook Marketplace csalások

Az internetes csalások világa folyamatosan változik és fejlődik, és sajnos mindig újabb és újabb módszerek kerülnek előtérbe. Az utóbbi időben egy újfajta csalás terjed a Facebookon, amely különösen a Marketplace-en aktív felhasználókat célozza meg. A csalók egyre kifinomultabb módszerekkel próbálnak meg pénzt kicsalni az áldozatoktól, így fontos, hogy minden felhasználó tisztában legyen ezekkel a trükkökkel és megfelelően védekezzen ellenük.

Összeszedtük, milyen forgatókönyvet használnak az internetes csalók, és hogy milyen esetekben érdemes gyanakodnunk.

Privát megkeresések a közösségi oldalakon

Ma már szinte mindenki azonnal gyanút fog, ha privát üzenetben ajánlatot kap, esetleg valamilyen személyes adatot kérnek tőle. Az elkövetők a leggyakrabban a közösségi platformokon keresik áldozataikat, ezért mindig legyünk tisztában a lehetséges veszélyekkel. A legújabb közösségi média csatornán terjedő átverések a Marketplace felhasználókat célzó támadások. Az alapvető forgatókönyv viszonylag egyszerű, de rendkívül hatékony a csalók szempontjából. Az alábbiakban lépésről lépésre bemutatjuk, hogyan működik ez az átverés.

A csalók meghirdetett tárgyak esetén keresik fel a hirdetőket. Ekkor megpróbálják meggyőzni az eladókat – jelen esetben az áldozatokat –, hogy adják el a terméket csomagküldő szolgálat részvételével. Ha a hirdető beleegyezik az ajánlatba, akkor jön a feketeleves. A csaló küld egy hamis számlakivonatot, miszerint elutalta a megvásárolt termék összegét és a szállítás díját. Miután a szélhámos nevezetesen kifizette a terméket és a futárszolgálatot, elkéri a hirdető felhasználó e-mail címét, hogy megadhassa a futárszolgálatnak, mint címzett.

 

Ezt követően a csomagküldő cég nevében továbbított e-mailben kérik a hirdető szenzitív adatait egy űrlap kitöltésén keresztül. Ilyen adat a név, a lakcím, és a bankkártya adatok, amelyre a termék összegét szeretnék utalni. Ám itt a legtöbben nem is sejtik, hogy kiberbűnözőnek adják át adataikat. Végül sem pénz, sem futárszolgálat nem jelentkezik, a vásárló profilja pedig törlésre kerül.

A legnépszerűbb adathalász technikák

Az e-mailes adathalászat a bűnözők számára egy számjáték. A csalók ezreket küldenek ki, remélve, hogy legalább néhány címzett bedől az átverésnek. Így jelentős mennyiségű információt és pénzt szerezhetnek. Gyakran állami szolgáltatónak – például banknak, biztosítónak vagy telefontársaságnak – adják ki magukat, és személyes vagy bankkártya adatokat kérnek, például adategyeztetés vagy túlfizetés ürügyén. Valódi szolgáltatók soha nem kérik a bankkártya adatokat ilyen módon; ezek kizárólag fizetéskor szükségesek.

A digitális térben másik gyakori átverési módszer a romantikus csalás. A támadók társkereső oldalakon vagy randiappokon keresnek áldozatokat, kihasználva az érzelmi sebezhetőséget. Egy gyanús jel lehet, ha a másik fél rövid ismeretség után szerelmet vall, majd bajra, balesetre vagy más hihető ürügyre hivatkozva pénzt vagy személyes adatokat kér. Az ilyen helyzeteket mindig kezeljük fenntartásokkal, mert komoly károkat okozhatnak.

Forrás: FrontEndART