Címlap

mennyiből gazdálkodnak a kkv-k?

Továbbra is növekedéssel terveznek a hazai vállalkozások az árbevételük és nyereségük változását illetően: a bevételeknél 6,6, a profitnál 3,2 százalékos bővüléssel kalkulálnak a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredményei alapján. Ezek a várakozások azonban egy kétéve tartó, lassan, de zsugorodó trendet mutatnak, amit az infláció és a keresletcsökkenés okoz.

Kitart a vállalkozások optimizmusa, ami a pénzügyeket illeti, továbbra is növekedést várnak az árbevételüket és a nyereségüket illetően. A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő 12 hónapos várakozásait vizsgáló K&H kkv bizalmi index második negyedéves eredményei alapján a teljes kkv szektort tekintve 6,6 százalékos bevételnövekedéssel és 3,2 százalékos profitbővüléssel számolnak a cégek. 

„Ezek a várakozások kedvezőek abból a szempontból, hogy továbbra is növekedésben gondolkodnak a vállalkozások. Ezt a képet azonban árnyalja, hogy a várható nyereség alatta marad a jelenlegi inflációnak, ami júniusban 3,7 százalékra mérséklődött. Másrészt az is jól látható, hogy a pénzügyi várakozások egy kétéve tartó lassú csökkenést mutatnak” – számolt be Oraveczné Németh Ildikó, a K&H lakossági és kkv szegmens marketing vezetője a legfrissebb eredményekről. 

A zsugorodó pénzügyi várakozások leginkább annak tudhatók be, hogy egyre több cég számára jelent nehézséget a keresletcsökkenés. Jelenleg a vállalkozások 29 százaléka jelezte ezt, ami az első negyedévi 24 százalékos arányhoz képest nem egy jelentős ugrás. Ha azonban a két évvel ezelőtti eredményeket nézzük (9%), akkor jól látható, hogy gyakorlatilag megháromszorozódott az ezzel küzdő cégek aránya. 

Emellett a vállalkozások működését akadályozó tényezők rangsorában továbbra is az első helyen tartja magát az infláció. Igaz, a jelenlegi 31 százalékos arány egyértelmű javulás az előző negyedév 37 százalékos értékéhez képest. „A fogyasztói árak emelkedése jelentősen lelassult, gyakorlatilag visszaállt a covid előtti szintre. Mindez azonban a cégek számára három oldalról is problémát okoz: a megemelkedett beszerzési költségek és az inflációt követő béremelkedés extra kiadást jelent, miközben a fogyasztói árakba már csak mérsékelten tudják beépíteni ezeket a plusz kiadásokat” – elemezte a várakozásokat a kkv vezető. 

www.kh.hu 

Így előzze meg az ágyi poloska fertőzést a nyári utazási időszakban

  • Évszaktól függetlenül is terjed, de az idegenforgalom élénkülése miatt nyáron, főszezonban ugrik meg leginkább az ágyi poloskák száma.

A tiszta környezet nem jelent védelmet a rovarok ellen, bizonyos folyamatok optimalizálásával ugyanakkor csökkenthetjük az ágyi poloska fertőzés kockázatát.

A teljes anyag az alábbi linken olvasható: https://semmelweis.hu/mediasarok/2024/07/23/igy-elozze-meg-az-agyi-poloska-fertozest-a-nyari-utazasi-idoszakban/

Az Esernyős ember a Pénzmúzeum tetején mutatkozott

  • A titokzatos Esernyős Ember a Magyar Nemzeti Bank Széll Kálmán téri épületén volt látható ma reggel

A szemfüles járókelők szeme elé izgalmas látvány tárult a hétfő reggel ébredező város fényeiben. Az MNB Felügyeleti Központjának és Pénzmúzeumának otthont adó Buda Palota legmagasabb pontján egy ismeretlen ismerős, az Esernyős Ember sziluettje rajzolódott ki július 22-én, hétfő reggel.

Mint ismeretes idén 100 éves a Magyar Nemzeti Bank, a centenáriumot ünneplő eseménysorozat pedig a művészeket is megihlette – köztük az Esernyős Ember néven ismertté vált magyar kaszkadőrt, aki fotósával, Péter Kállóval dinamikus párost alkotva hozták létre a projektet. 

Az Esernyős Ember legutóbb a Puskás Aréna tetején jelent meg, de feltűnt már a soproni Tűztornyon, a Szabadság hídon, a deák téri óriáskeréken, a balatonboglári Gömbkilátón, a Szent-Gellért szobor tetején, vagy éppen a Kelenföldi Erőmű legmagasabb pontján is. 

Itt a „Nagy szurkoló felmérés”! A magyarok 94 százaléka fogja nézi az olimpiát

A magyarok 94 százaléka nézi majd az olimpiai versenyeket, a legtöbben 4-5 sportágat követnek. A favorit egyértelműen az úszás, amelyet szorosan követ a vízilabda. Az Allianz Hungária Zrt. reprezentatív „Nagy szurkoló felmérés”-e arra is választ ad, hogy leginkább otthon, családi vagy baráti körben szurkolunk. A válaszadók 79 százaléka soha nem járt még olimpián, de idén a 18-35 éveseknél fordult a kocka, és terveznek egy párizsi utat a versenyekre. Minden ötödik sportrajongó akár a munkáját és az alvását is beáldozza, hogy élőben kövesse a közvetítéseket Párizsból.

Az Allianz Hungária Zrt. mint a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság partnere, a közelgő ötkarikás játékokat megelőzően felmérte a magyar felnőtt lakosság szurkolással kapcsolatos attitűdjét, motivációit és érdeklődését[1]. A „Nagy szurkoló felmérés”-ből kiderül, mindannyian rajongunk az olimpiáért: 94 százalékunk nézi fogja az olimpiai közvetítéseket, és átlagosan 4-5 sportágat követünk. A paralimpiát minden második magyar (56%) kíséri majd figyelemmel, de az 55 év felettiek körében megugrik a népszerűsége – a korcsoport 71 százaléka követi az eseményeket.

Családi körben szurkolunk – van, aki munkaidőben is

A válaszadók közel négyötöde még soha nem járt olimpián és nem is tervez ilyesmit. A felmérésben résztvevők fele nem hajlandó költeni arra, hogy személyesen szurkoljon, inkább az élő közvetítéseket követi. Nem meglepő módon a fiatalabbak a kalandvágyóbbak: a 18 és 35 év közöttiek negyede (25%) tervez kiutazni idén Párizsba, míg az idősebb, 55 év feletti korosztályban mindössze 13 százalék ezek aránya.

Az olimpiai közvetítéseket legszívesebben családi (34%) vagy baráti (24%) körben élvezzük. A sport közösségformáló ereje a fiatalok között mutatkozik meg erőteljesebben: közülük tízből négyen a barátokkal közös szurkolást részesítik előnyben. Természetesen ők a hangosabbak is az események alatt: a 25 év alattiak 39 százaléka képes végigkommentálni a közvetítéseket, és rájuk jellemzőbb az is, hogy felugranak és kiabálnak, ha izgatottak lesznek. Az életkor előrehaladtával aztán egyre inkább a csendesebb szurkolás veszi át a szerepet.

Minden ötödik válaszadó pedig akár az alvása vagy a munkavégzése rovására is ragaszkodik ahhoz, hogy élőben kövesse a várt eseményeket. Ez az átlagosnál jobban jellemzi az idősebb korosztályt: közel harmadukra igaz ez az állítás.

A közvetítésekben az úszás a favorit

A legtöbb sportrajongót – a válaszadók kétharmadát – az úszás szögezi a képernyők elé az olimpiai játékok alatt, ezt követi a vízilabda (57%), a labdarúgás (49%), a kézilabda (47%) és az atlétika (44%). A népszerűségi dobogó felső két fokán a nőknél is az úszás (72%), valamint a vízilabda (57%) áll, ezeket azonban az atlétika követi (46%). Az átlagos szurkoló 4,7 sportág eseményeire kíváncsi az olimpiai játékok alatt, ám a szám a korral előrehaladva nő: 65 év felett már 5,8 az átlag.

Olimpia: a fiatal felnőttek 21%-a többet mozog a hatására

A párizsi olimpiához hasonló sportesemények inkább a nőkből váltanak ki a személyes egészségükkel összefüggő reflexeket: minden negyedik felnőtt magyar nő ilyenkor egészségesebb életmódot követ, mint általában – derül ki az Allianz Hungária „Nagy szurkoló felmérés”-éből. A férfiak egészségtudatosságában olyannyira nem hoz változást például egy olimpia, hogy esetükben a sörfogyasztás emelkedik meg (16%), bár az, hogy többet nassolnak, mindkét nemre érvényes ilyenkor (a nők 10%-ára, a férfiak 11%-ára).

„A felmérésünk egyik legizgalmasabb részé az volt, amikor arra voltunk kíváncsiak, mennyire inspirál bennünket rendszeresebb sportolásra az olimpia. A válaszokból azt szűrtük le, hogy bőven van még tér a több mozgásra, mert mindössze 14 százalékunk sportol többet, és százból ketten próbálunk ki új sportágat az ötkarikás játékok hatására. Igazán jó hír azonban, hogy a fiatal felnőttek, vagyis a 18-25 évesek jóval fogékonyabbak az olimpia üzenetére, mert 21 százalékuk sokkal aktívabb sportolásba kezd az olimpia hatására, kedvenc sportolói hősies küzdelmét és sikereit látva, ami igazán biztató!” – fogalmaz Cséky Tímea, az Allianz Hungária marketing és vállalati kommunikációs vezetője. A Nagy szurkoló felmérés többségünkről azt mutatja, hogy az ötkarikás játékok hatására több sportközvetítést nézünk (59%), illetve gyakrabban olvassuk a sporthíreket (47%).

A szurkolók nem tették túl magasra a lécet: 10-15 érmet szerzünk Párizsban?

A kitöltők többsége tíz-tizenöt érmet remél a magyar küldöttségtől a 2024-es olimpián. Érdekesség, hogy az újkori olimpiákról a magyarok ettől jóval több, átlagosan 19 érmet hoztak el, Tokióból például hússzal érkezett haza a delegáció, kétszer annyival, mint a 2008-as pekingi versenyekről. Ezen a téren a fiatalabbak derűlátóbbak: a 35 év alattiak 36 százaléka reméli, hogy 15-nél is több érmet szerzünk, míg az idősebbek körében ez csak 25 százalék.

A felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 56 százaléka szokta követni a paralimpiai játékokat is,  jóval több nő (61%), mint férfi (52%). Kiemelkedő a paralimpia nézettsége az 55 év fölöttiek körében, és az sem meglepő, hogy a többség azokra a versenyekre kíváncsi, amelyeken magyar versenyző is indul. Például Ekler Luca paralimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnok, világcsúcstartó magyar paraatléta, aki nagyon jó élményeket őriz Párizsról: a tavaly ott rendezett paraatlétikai világbajnokságról az Allianz márkanagykövete három arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új világcsúccsal térhetett haza.

Rá kell venni a fiatalokat a fizikai aktivitásra

A részvétel nem csupán a versenysportban, hanem a mindennapos testmozgásban is kulcsfontosságú, különösen amiatt, hogy például a fiatalokat számos tényező (tanulás, testképzavarok, sportos ismerősök hiánya) hátráltatja a rendszeres fizikai aktivitásban. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), valamint az olimpiai és paralimpiai mozgalmak globális biztosítási partnere, az Allianz közös felméréséből[2] például az derül ki, hogy ötből csupán egy fiatal sportol hetente legalább öt órát vagy annál többet.

„Az olyan világméretű sportesemények, amilyen az olimpia, arra is lehetőséget adnak, hogy újólag ráirányítsuk a figyelmet: a boldog és egészséges életnek a rendszeres sportolás is a része” – fogalmaz Cséky Tímea. Az Allianz szakembere azt is megemlíti, hogy a hetente legalább öt órát sportoló fiatalok boldogabbak, magabiztosabbak és az iskolában is jobban teljesítenek. Ebből a megfontolásból állítja a fiatalok sportját a középpontba az Allianz Move Now programja,  amely ifjúsági táborok, digitális képzések, klubok és rendezvények formájában mindent megtesz azért, hogy mozgásra bírja a Z generációt. „Az Allianznál abban bízunk, hogy az idei párizsi olimpiai és paralimpiai játékok jó apropót jelentenek ahhoz, hogy a sportkedvelők mellett a rendszeres testmozgást végzők száma is emelkedjen” – így értékelte az olimpia alkalmából végzett „Nagy szurkoló felmérés” eredményeit Cséky Tímea.

[1] A „Nagy szurkoló felmérés” online kérdőíves módszerrel készült 2024. május 5. és 21 között, és egy 2200 fős mintán alapul, amely a 18 év felettieket tekintve korra és nemre nézve reprezentatív.

[2] A Sydney-i Műszaki Egyetem (UTS) Sport, Üzlet és Társadalom Központja és a Publicis Sport & Entertainment által a NOB és az Allianz megbízásából 2023 januárja és júniusa között végzett kutatásban 10 ország (Ausztrália, Brazília, Franciaország, Németország, Indonézia, Olaszország, Nigéria, Spanyolország és az Egyesült Államok) 5 000 12 és 24 év közötti fiatalját, illetve 2 000 12 és 18 év közötti fiatal szüleit kérdezték.

Minden színházi szerepét visszaadta Dobai Aty

  • A Pál utcai fiúk 100. előadásán jelentette be döntését

Dobai Aty-t sokan a közösségi média platformokról ismerik, azonban karrierjének legjelentősebb állomásai mégis a színházhoz kapcsolhatók, melytől most egy időre elköszönt; utolsó színházi szerepe A Pál utcai fiúk című nagysikerű magyar musicalban volt, mely pár napja ünnepelte a 100. jubileumát Debrecenben és ami Aty számára egy korszak lezárását is jelentette…

A döntése kapcsán beszélgettünk Atyval az okokról, érzelmekről és a jövőbeni tervekről.

Az első kérdéssel szeretnék már is a tárgyra térni: Miért hoztad meg ezt a döntést?

Körülbelül egy éve érlelődött bennem ez a döntés. Korábban már hoztam egy jelentős határozatot a színházi munkáimmal kapcsolatban: a Covid után hét szerepet adtam vissza, köztük nagyrészt főszerepeket. Akkor úgy éreztem, hogy nézeteim több szempontból sem egyeznek azokkal a színházakéval, ahol akkor játszottam. Nagy levegőt vettem, és védőháló nélkül ugrottam, de életem egyik legjobb döntését hoztam meg. Akkor azonban még nem álltam készen elengedni A Pál utcai fiúk csapatát. Azóta az élet, a média és a közösségi média világába sodort, és őszintén szólva, az utóbbi időben a színház inkább teherré vált, amely mindig megakasztotta az aktuális projektjeimet. Végül azért hoztam meg ezt a döntést, mert az életben néha el kell engedni dolgokat, hogy teret adjunk más nagyszerű projekteknek.

Milyen volt a 100 előadáson fellépned, hogy tudtad, ez az utolsó?

Izgalmas volt, hiszen 30°C feletti hőmérsékletben játszottunk, a produkció tele van koreográfiákkal és padra fel-le ugrálásokkal, mindezt három réteg ruhában. Hetekkel a 100. előtt természetesen egyeztettem a színházzal és kollégáimmal, hogy ők is felkészülhessenek a következő évadra. A debreceni színháznak utólag is köszönöm a megértést és az együttműködést. Azt hittem, hogy nehezebb lesz elengedni egy ilyen csapatot, de talán az évek, a rutin vagy az, hogy viszonylag régóta érlelődött bennem ez a döntés, megkönnyítette a folyamatot. Nagyon szeretem ezt a társaságot, már a próbafolyamat alatt egy igazi osztállyá kovácsolódtunk. Mindenki sajnálta, hogy kiszállok, és ezt a tudtomra is adták, ami belül nagyon jól esett.

Mi a legkedvesebb emléked a darabról?

Most hirtelen több emlék is eszembe jutott. Az egyik kedvencem a darab vége felé egy jelenet, amikor Boka és Nemecsek beszélgetnek a színpad elején, mi többiek pedig a háttérben egy lassított jelenetet játszunk. Ilyenkor mindig valakit felemelünk a magasba, és néhány másodpercig tartjuk. Legyünk őszinték, nem én vagyok a legkönnyebb szereplő a darabban, de a többiek örömére mindig nagy lelkesedéssel vetettem magam a tömegbe, hogy engem emeljenek fel. Utólag is bocsánat, srácok! Viszont az utolsó előadásomon ők jöttek oda a jelenetben, és engem szerettek volna még egyszer utoljára felemelni.

A másik emlékem egy furcsa rituálénkhoz kötődik. Aki aznap játssza az utolsó előadását, azt a darab végén ruhástól belehelyezzük (hogy szépen fogalmazzak) a medencébe. Természetesen hosszasan tiltakoztam, de végül én sem úsztam meg szárazon.

Tervezel mostanában színházi előadásban szerepelni?

Vannak dolgok, amelyekben nem tudok és nem is szeretek előre tervezni; jelenleg a színház is ilyen. Egyelőre nem tudom elképzelni, hogy hamarosan visszatérjek a színpadra, de természetesen nyitott vagyok olyan lehetőségekre, amelyekben látok fantáziát, és úgy érzem, hogy hitelesen tudok benne szerepelni.

Milyen projekteken dolgozol most?

Számos céggel van folyamatban együttműködésem, amelyeket nagyon szeretek csinálni, mert itt egy kicsit a magam ura lehetek, és én osztom be az időmet. Emellett, három új dalom is készen van, ezzel túl sokat árultam el?

Szöveg: Farkas Kitti

Képek: Csokonai Nemzeti Színház Debrecen

A döntő többség spórol a nyaralása érdekében

A nyári utazást tervező felnőtt magyar lakosság 80 százaléka takarékoskodik a nyaralása érdekében, és a legtöbben folyamatosan spórolnak azért, hogy pihenni mehessenek – derül ki a CIB Bank megbízásából készült friss felmérésből. A takarékoskodókra jellemző, hogy az élet több területén is igyekeznek visszafogni a költéseiket vagy növelni a bevételüket. A nyaralást nem tervezők kétharmada a pénzhiányt jelölte meg legfőbb okként.

A reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a nyaralást tervezők körében messze azoknak a tábora a legnagyobb, akik folyamatosan félretesznek annak érdekében, hogy elutazhassanak nyáron: a válaszadók 38 százaléka nyilatkozott így. Igen magas – 18 százalékos – ugyanakkor azoknak az aránya is ebben a csoportban, akik 3-4 hónapig takarékoskodnak előre, de ugyanennyien nyilatkoztak úgy, hogy egyáltalán nem tesznek félre nyaralásra.

A kutatás főbb megállapításai:

  • a nyaralást tervezők négyötöde spórol, hogy elutazhasson
  • 38 százalékuk folyamatosan takarékoskodik ennek érdekében
  • a 40 év alattiak az átlagnál rövidebb ideig spórolnak: 21 százalékuk legfeljebb négy hónapig tesz félre
  • a 40-59 éves korosztály közel fele viszont egyáltalán nem tesz nyaralásra félre pénzt
  • a nyaralásra való spórolás az élet egyéb területein is jellemző: leginkább a szórakozást, az impulzusvásárlásokat és a ruházkodást igyekeznek visszafogni a cél érdekében a magyarok
  • a nyaralást nem tervezők 64 százalékánál a pénzhiány szerepet játszik a döntésben: a 60 év alattiaknál viszont 74 százalékos az arány
  • a felnőtt magyarok 45 százaléka nyaral idén, 34 százalékuk ugyanakkor biztosan nem utazik el

Az egyes korosztályok, társadalmi csoportok között felfedezhetők különbségek a nyaralásra való spórolást illetően. A fiatal (18 és 39 év közötti) korosztályra az átlagnál jellemzőbb, hogy csak rövid ideig takarékoskodik: 9 százalékuk 1-2 hónapig, 12 százalékuk pedig 3-4 hónapig spórol, ami jóval magasabb az átlagnál. A 40-59 éves korosztálynál viszont az a szembetűnő, hogy közel 50 százalékuk egyáltalán nem tesz félre nyaralásra, viszont a folyamatosan takarékoskodók 25 százalékos aránya jóval elmarad az átlagtól. 

„A kutatás eredményeiből egyértelműen látszik, hogy a magyarok jelentős része hajlandó előre spórolni annak érdekében, hogy nyáron legalább egyszer elutazhasson. Különösen figyelemre méltó, hogy a nyaralást tervezők közel kétötöde folyamatosan tesz félre erre a célra, de közel ugyanekkora – összesen 34 százalékos – azok aránya is, akik legalább három hónapon keresztül hajlandó takarékoskodni” – mondta el az eredmények kapcsán Vasas Norbert, a CIB Bank Prémium és Privát Banki Szegmens Menedzsment vezetője.

A nyaralásra való spórolás az élet egyéb területein is jellemző, tehát a magyarok igyekeznek visszafogni a költéseiket vagy növelni a bevételüket. A válaszadók átlagosan két területen is spórolnak. A leggyakoribb, hogy a mindennapi kiadásokat osztják be fegyelmezettebben (ezt a válaszadók 34 százaléka említette), visszafogják az impulzusvásárlásokat (33 százalék), kevesebbet költenek ruházkodásra (33) és szórakozásra (30 százalék). Extra munkát a lakosság 13 százaléka vállal a nyaralásra való pénz előteremtéséhez. A nyaralást nem tervezők 64 százalékának döntésében játszik szerepet a pénzhiány. Jóval kevésbé jellemző, de a gyakoribb okok közé tartozik az egészségügyi állapot (14 százalék), a kedv hiánya (11 százalék), a munka és a családi kötelezettségek, otthoni feladatok (9-9 százalék). Hatvan éves kor felett megugrik az egészségügyi problémák szerepe: az idősek több mint negyede ilyen okból marad inkább otthon, náluk jóval kevésbé meghatározó a pénz kérdése. 

Irányváltás Trump alatt: Lehetőségek és kockázatok a vállalatok számára világszerte

Az amerikai elnökválasztás a világgazdaság irányát is meghatározza. Milyen hatással lenne a vállalkozásokra, ha Donald Trump megnyerné a második hivatali ciklusát? Ha kormánya ismét konfrontatív kereskedelempolitikát folytatna, különösen Kínával szemben, a következmények nem csak a két szembenálló felet érintenék. A Roland Berger szakértői az Oxford Economics modellje alapján azt prognosztizálják, hogy egy kereskedelmi háború a 2025-2028 közötti időszakban a bruttó hazai termék 4%-ának megfelelő kárt okozna az USA gazdaságának 2023-as számokban (891 milliárd USD), míg Kínában a kumulatív veszteség a GDP 10%-át (1638 milliárd USD), Európában pedig 3%-át (475 milliárd USD) tenné ki. Többek között ezek a megállapítások a Roland Berger „Trump 2025” című tanulmányában. 

„Egy második Trump-időszak hatása a vállalkozásokra világszerte érezhető lesz. Az Egyesült Államokkal üzleti tevékenységet folytató vállalatoknak már most proaktívan kockázatelemzéssel és forgatókönyv-tervezéssel kellene foglalkozniuk, hogy felkészüljenek a közelgő változásokra, különösen a kereskedelmi akadályok, például a vámok miatt.” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger partnere.

A protekcionizmus súlyosbítaná a nemzetközi kereskedelmi konfliktusokat

Trump első hivatali idejét asszertív kereskedelmi magatartás jellemezte, különösen Kínával szemben a magasabb vámok és kereskedelmi akadályok formájában. Bár Trump utódja, Biden továbbvitte ezt a vonalat, a Roland Berger szakértői feltételezik, hogy egy második Trump-időszakban a politika tovább szigorodik. Ha Trump valóban vámot vet ki a kínai importra, ahogy azt a választási kampánya során javasolja, a hatás óriási lenne. Egy ilyen forgatókönyv tovább fokozná a feszültséget a világ két legnagyobb gazdasága között, és az amerikai és a kínai technológiai és feldolgozóipari ágazatok további szétválására kerülhet sor.

Az amerikai M&A-piac új lendületet kapna

Ami az adópolitikát illeti, a Roland Berger szakértői arra számítanak, hogy a Trump által első hivatali idejében a „Tax Cuts and Jobs Act (TCJA)” keretében bevezetett összes adókedvezményt meghosszabbítják, mielőtt azok 2025 végén lejárnak – legalábbis, ha a republikánusoknak sikerül tiszta vizet önteni a pohárba. Ha a TCJA ezen lejáró intézkedéseinek folytatása mellett döntenének, az 2035-ig 3,4 billió dollár hiányt okozna a költségvetésben. Bár a további adócsökkentésekről nyilvánosan vitáznak, az államadósság mértékét tekintve valószínűleg nehéz lesz megvalósítani őket.

A tanulmány szerzői arra is számítanak, hogy a vállalkozásbarát szabályozási környezet kilátásba helyezése egy második Trump-időszakban újra fellendíti az M&A-tevékenységet az Egyesült Államokban, ahogyan az már Trump első hivatali ideje alatt is történt a világjárvány kezdetéig. Az M&A-tevékenység volumene az Egyesült Államokban 2016-ban, a Trump elnöksége előtti évben mindössze 13,4 milliárd dollár volt, 2019-re azonban 21,6 milliárd dollárra nőtt.

Az energiapolitika teljes megfordítása

Első elnökségének első heteiben Trump elődei több mint 100 környezetvédelmi szabályozását vonta vissza. A Roland Berger arra számít, hogy Trump ismét számos éghajlat-változási kezdeményezést fog visszavonni, ha visszatér a Fehér Házba, és ehelyett felújítja a fosszilis tüzelőanyagok termelésének fokozására irányuló erőfeszítéseket. A tanulmány ugyanakkor nem számít arra, hogy a Biden-féle inflációcsökkentő törvényt (IRA) teljesen hatályon kívül helyezik – elvégre számos republikánus kormányzóval rendelkező állam, például Georgia (18 milliárd dollár) és Dél-Karolina (10 milliárd dollár) is részesül az IRA szerinti beruházásokból. Ha azonban egy második Trump-kormányzat az IRA-t venné célba – például az adócsökkentések finanszírozása érdekében -, akkor valószínűleg az elektromos járművek, az elektromos töltőállomások, az energiahatékonyság és a napenergia-ipar támogatása lenne a leginkább veszélyben. „Az IRA nagyon sok vállalatot ösztönzött arra, hogy az Egyesült Államokban fektessen be. Ezek a döntések hosszú időhorizonton születtek, különösen az iparban. A vállalatoknak fel kell készülniük a különböző energiaár-tendenciákra, és fel kell készülniük arra, hogy az egyes IRA-támogatásokat csökkentik vagy teljesen megszüntetik.” – mondja Schannen Frigyes.

További információ: https://www.rolandberger.com/en/Media/US/?country=US#/pressreleases/change-of-course-under-trump-opportunities-and-risks-for-companies-worldwide-3324733

K&H: kevesebb figyelem jut a cégeknél a társadalmi felelősségre

  • a kisebb cégek húzzák le az átlagot
Nagy- és kisvállalatoknál egyaránt csökkent a cégek társadalmi felelősség iránti elkötelezettsége – derül ki a K&H fenntarthatósági index 2024 első félévi kutatásából. A cégvezetők csupán az őszinte marketingkommunikációra és az etikus üzleti viselkedésre tudnak most figyelmet fordítani, minden más társadalmi jellegű probléma megoldása egyelőre háttérbe szorult.
Sok kérdést felvet a K&H fenntarthatósági indexe és az azt megalapozó átfogó kutatás, amely a magyar cégek fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseinek pontos tükrét adja immár ötödik féléve. A főindex 38 ponton áll, ami egypontos visszaesést jelent az előző időszakhoz képest. A kutatók a stratégia alkotástól kezdve a fenntarthatósági jelentés készítéséig és annak auditálásáig számos témakört felmértek. A különféle mutatók kisebb-nagyobb elmozdulásokat jeleznek, de igazán meglepő eredmények a társadalmi fenntarthatóság témakörében születtek.

Ezen a téren jelentős visszalépést mutat a K&H fenntarthatósági index CSR alindexe, amely egy év alatt 46 pontról 30 pontra zuhant vissza. Ez a félévente esedékes mérések megkezdése, 2022 első féléve óta a legalacsonyabb pontszám. A jelentős visszaesés elsősorban abból adódik, hogy a kisebb – 300 millió és 1 milliárd forint árbevétel közötti – cégek elfordulni látszanak a társadalmi fenntarthatóság témakörétől. Hasonlóan drasztikus visszaesést (54 pontról 43-ra) egy fél évvel korábban a nagy – 4 milliárd fölötti árbevételű – vállalatok esetében regisztrált a K&H fenntarthatósági indexe.

Érdekes eredményekre jutunk, ha tartalmi szempontok alapján vizsgáljuk a cégek hozzáállását. Több mint felére (30 pontról 14-re) esett vissza annak az elvárásnak a fontossága, hogy a vállalatvezetésben a nemek egyenlő arányban vegyenek részt. Megfeleződött (58 pontról 28 pontra esett) a sokszínű munkahely megteremtése iránti elkötelezettség, és visszaesett (65 pontról 48-ra) a munka-magánélet egyensúlyára való törekvés. Ugyancsak 9-10 ponttal csökkent a társadalmi felelősségvállalás és a társadalmilag felelős befektetések kezelése. Kisebb mértékű (5 pontnyi) a visszaesés az alkalmazottakkal szembeni méltányos bánásmód terén. Gyakorlatilag csak az etikus üzleti viselkedés maradt szinten (57 ponton), ahogy az őszinte marketingkommunikáció is (bár a 34 pont sem mondható igazán magasnak).

A társadalmi felelősségvállalás szempontjainak visszaszorulásának okairól Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője is csak találgatni tud. „Nem hiszem, hogy a vállalatvezetők kevésbé lennének elkötelezettek ezek iránt a társadalmi témák iránt, mint korábban voltak. A kutatási eredmények inkább arra világíthatnak rá, hogy a vállalatoknak most egyszerre kell reagálniuk a nehéz üzleti környezet kihívásaira, valamint arra, hogy megfeleljenek a környezeti fenntarthatóság új szabályrendszerének. Így kevesebb figyelem, energia és pénz jut a humán problémák megoldására”. Hozzátette: ezek elhanyagolása hosszú távon kedvezőtlen hatást gyakorolhat a cég versenyképességére.

13,5 százalékkal, 2100 forint fölé emelkedett a fizikai átlagórabér a második negyedévben

  • A középvezetők bére is közel 11 százalékkal nőtt

Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez a szint 13,5 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1853 forintos értéket. A felsőbb bérkategóriákban is intenzív maradt a bérek emelkedése: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2023 második negyedévéhez képest 10,7 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák azt mutatják, hogy míg Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön, illetve a Dél-Dunántúlon 1750-1900 forint között mozog az átlagórabér, addig a többi régióban már 2000 forint felett alakul ez a mutató. Felfelé a Közép-Dunántúl, illetve a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország ugrik ki ebből a mezőnyből: az előbbi régióban 2300 forint már az órabérek átlagos nagysága, az utóbbi területeken pedig ez az érték már elérte a 2750 forintot szintet is.

„Immár ez volt a harmadik olyan negyedév, amikor a visszaeső infláció hatására újból erőteljes reálbér-növekedést tapasztalhattak a munkavállalók, ami már kompenzálhatja az elmúlt évek jelentős áremelkedési hullámainak negatív hatásait – mondta Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. – A béremelkedés mértéke az év második felében is az infláció felett maradhat, de a vállalatok fennálló gazdálkodási nehézségeit látva arra számítunk, hogy százalékos mértéke lassan, de fokozatosan enyhül majd, akár újból megközelítve az egyszámjegyű tartományt.”

A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. A 800 ezer és 1,2 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2024 második negyedévében átlagosan 10,7 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

„A szellemi középvezetők körében tapasztalható bérnövekedés a lecsökkent infláció ellenére is a 10 százalék feletti sávban maradt, sőt, az előző negyedévhez képest néhány tized százalékponttal még növekedett is – magyarázta Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – Mindez ebben a munkavállalói körben is masszív, 7 százalékos reálbérnövekedést jelent. A béremelkedés szintjének beragadása a munkaerő megtartására irányuló törekvés egyik jele: a fluktuáció fokozatosan erősödik, a kilépési forgalom ebben az időszakban már 3,7 százalékra nőtt a tavaly ilyenkor tapasztalt 3,3 százalékról.”

Az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató üzleti szolgáltatóközpontok (BSC-k) középvezetői esetében a fenti szellemi foglalkozású középvezetői átlagtól jelentősen elmaradó, 7,2 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt 12 hónap során a Moore Hungary adatai szerint. Jól mutatja a BSC-szektor munkaerőpiaci vonzerejét, hogy ez a béremelkedési ütem is elegendő volt az aktuálisan szükséges létszám biztosításához: mind a belépési forgalom (2,2%), mind a kilépési forgalom (2,1%) igen alacsony volt az időszak során.

Az éves forgalom egynegyede veszhet el

  • Utódlás nehézségei

A Niveus Consulting Group felmérést készített a magyarországi kkv szektorban azon vállalkozásoknál, ahol az elmúlt esztendőkben generációváltásra került sor, és a cégvezetést nem közvetlenül rokoni kapcsolaton keresztül vették át. A felmérés alapján a magyarországi kis- és középvállalkozásoknál az elmúlt esztendőkben az éves forgalom közel negyedét, átlagosan 22,5 %-át vesztették el mindössze egy üzleti éven belül azon vállalkozások, melyeknél nem a megfelelő utód vette át az ügyvezetést. Egyes esetekben pedig nem csak forgalomcsökkenésről, de komoly veszteségekről, csődközeli állapotról is beszélhetünk.

A felmérés célja az is volt, hogy a rosszul kivitelezett utódlások esetében konkretizálni lehessen azokat a tényezőket, melyek közvetve vagy közvetlenül, de hozzájárultak az eredményesség romlásához. 

A vevők harmada elveszett

A felmérésben részt vevő cégvezetők minden esetben igyekeztek olyan külsős számára átadni a vállalkozásukat, akik szakmai kompetenciája megfelelő, valamint reputációjuk is kiemelkedő az iparágukban. A nyilatkozatok alapján a kezdeti időszakokban a vállalkozások termelékenysége nem változott, sok esetben hatékonyságjavulás is megmutatkozott. Ugyanakkor az utódok igyekeztek minél hamarabb teljeskörű önállóságot kialakítani, és elfordultak a korábbi ügyvezetőtől, minimális kommunikációt folytattak elődjükkel. A generációváltás egyik legfontosabb lépését hagyták el ezekben az esetekben, hiszen a vállalkozások korábbi vízióit elhagyták, és olyan változásokat eszközöltek, mely mind a belső, mind a külső környezetben negatív hatásokat generáltak. Az utódok nem ismerték megfelelően a vállalkozások eredményességének mozgatórugóit, új technológiák, termékek irányába mozdultak el, melyek számos esetben jelentős veszteségeket generáltak. „A vállalkozások ügyfelei, beszállítói szoros kapcsolatban álltak a korábbi cégvezetőkkel, mely kapcsolatok ápolását figyelmen kívül hagyták, ezáltal stratégiai vevők fordultak el a vállalkozásoktól -a felmérésben szereplő vállalatok vevőbázisuk harmadát elvesztették. „ – tette hozzá Németh Balázs, a Niveus Consulting Group Tranzakciós tanácsadási és vagyonértékelési üzletágának menedzsere.

Jelentős forgalomcsökkenés

A vállalkozások likviditása sérült, a beszállítók nem kerültek időben kifizetésre, így a vevői igények kielégítésére sem adódott esélyük. A felmérésben részt vevő vállalkozások esetében mindez oda vezetett, hogy a 2022. évi forgalmukhoz képest a 2023. évi forgalom átlagosan 22,5 %-kal csökkent (volt, ahol ez fél milliárd forint árbevétel kiesést jelentett), és egyes vállalkozások veszteséget is termeltek, melyre esetükben évtizedek óta nem volt példa. A negatív teljesítmény a vállalkozások munkavállalóira is hatással voltak, motivációs problémák merültek fel, valamint kulcsmunkavállalók távoztak (vagy kerültek elbocsátásra).

Hiányos pénzügyi felkészültség a cégek 80%-nál

Kiemelendő probléma volt az utódok pénzügyi felkészültsége is. Az új cégvezetők szakmai helytállósága ellenőrzésre került, ugyanakkor az ügyvezetők fontos feladata a társaságuk pénzügyi vezetése is, mely a felmérésben részt vevő vállalkozások esetében nem minden esetben került megfelelően kivitelezésre. A vállalatok 80 százalékánál a pénzügyi tervezés elmaradt, nem készült sem rövid, sem hosszú távú üzleti terv, az egyes termékek megtérülése nem került nyomon követésre. A folyamatos profitábilis működés ugyanakkor megköveteli a pénzügyi tervezés meglétét, ennek elhanyagolása minden vállalkozás esetében komoly kockázatokat rejt magában. Ezt a kockázatot erősíti többek között a rövid távú finanszírozási problémák felmerülése is, mely a felmérésben részt vevő vállalkozások 65%-át egyöntetűen jellemezte, több esetben, a megkérdezettek 30%-nál a hitelek ütemszerű törlesztése is elmaradt. 

A Niveus Consulting Group szerint a felmérés eredményei mind a hibásan kivitelezett generációváltás következményei. Amennyiben családon belül veszik át a cégvezetést, úgy nagyobb eséllyel sikerül fenntartani a vállalkozás stabilitását, és zökkenőmentesen folytatódhat a működés. Azonban előfordulnak olyan esetek, amikor csak külső utódlásra van lehetőség. Ilyenkor a stafétabot átadását megelőzően kellő időt kell szánni a tervezésre, valamint a megfelelő utód kiválasztására. Ugyanakkor a korábbi ügyvezetőkre fontos szerep hárul a nyugdíjba vonulásuk kezdeti időszakában is, az utóduk mentorálása, a folyamatos kommunikáció megléte elengedhetetlen a vállalkozás eredményességének fenntartásához, valamint a vállalati kapcsolatok ápolásához egyaránt.