Címlap

van élet az egyszer használatos műanyagpoharak után 

Talán sokaknak fel sem tűnt, de az elmúlt hetekben már végleg nyoma veszett az egyszer használatos műanyag poharaknak és tányéroknak a vendéglátóhelyeken. Ezek használata az eredeti tervek szerint 2023. január elsejétől lett volna tiltott Magyarországon, ezt azonban a piaci szereplők felkészülése miatt idén július 1-jére módosították. A műanyagszemét csökkentését szolgáló intézkedésre a hazai, családi tulajdonban lévő Civita csoport olyan innovatív megoldást fejlesztett, amire már nemzetközi szinten is hatalmas az érdeklődés. A cég elnyerte a K&H családi vállalatok kiválósági díj fenntarthatósági kategóriáját is, amelyre idén is lehet jelentkezni augusztus 9-ig. 

Idén nyáron már biztosan nem egyszer használatos műanyag pohárból és tányérból eszünk a hazai fesztiválokon, strandokon. 2024. július 1-jétől lépett ugyanis érvénybe az a szabályozás, miszerint tilos az egyszer használatos műanyagból, illetve az oxidatív úton – vagyis oxigén, hő és nedvesség hatására – lebomló műanyagból készült tányérok, evőeszközök, poharak és fedelük forgalomba hozatala Magyarországon. A rendelet eredetileg 2023. január elsejétől lett volna hatályos, azonban a piaci szereplőknek fel kellett készülniük a régi termékek kivonására és az új eszközök beszerzésére. 

eb, aki a kanalát meg nem eszi

Úgy tűnik, valósággá válik a népmese, mégpedig egy magyar fejlesztés segítségével. A kukorica-alapú termékek piacán egyedülállóan széleskörű kínálattal rendelkező Civita ugyanis kukoricalisztből készült, természetes úton 100 százalékban lebomló poharat és tányért fejlesztett. A családi tulajdonú cég által létrehozott gyártási technológia és receptúra egy kétéves projekt eredménye, az érdeklődés pedig már most hatalmas Európa-szerte a termékek iránt. Emellett a cég elnyerte a K&H családi vállalatok kiválósági díjat környezeti fenntarthatóság kategóriában. 

„Nem kell ahhoz külföldre menni, hogy piacformáló újdonsággal találkozzunk. A hazai családi vállalatok között nagyon sok kiemelkedő gyakorlatot látunk a hosszú távú stratégiai tervezés, az innováció vagy, ahogyan a Civita kapcsán is láthatjuk, a fenntarthatóság területén. Fontos, hogy megismerjük és elismerjük ezeket a jó gyakorlatokat, hiszen akár más cégeket is inspirálhatnak, a fenntarthatóbb jövő pedig mindannyiunk érdeke, hogy teljes életet élhessünk. Ezért indítottuk útjára 2016-ban a K&H családi vállalatok kiválósági díjat, amelyre idén is lehet még nevezni, ugyanis augusztus 9-ig meghosszabbítottuk a határidőt” – mondta el Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok központ vezetője. 

„A környezettudatos, felelős vállalatvezetés nem a jogszabályi előírások miatt létkérdés a cégek számára, hanem mert a Földünk és így a mi életünk múlik rajta. Minden apró lépést, amivel csökkenteni tudjuk a környezeti terhelést, Földünk meghálál, ezért fontos megtennünk a mindennapokban, nemcsak az egyén, hanem a vállalatok szintjén” – hangsúlyozta Vaszkó Gábor, a Civita cégcsoport vezérigazgatója. 

A K&H családi vállalatok kiválósági díjra idén is várják a példaértékű gyakorlatokat augusztus 9-ig. A díjról további információ ide kattintva érhető el.

www.kh.hu 

Új korszakot nyitott a teraszozásban a Gösser 

  • Hogyan születtek meg a Gösser Spritz sörkoktélok? 

A Gösser Spritz sörkoktélok májusban jelentek meg a boltok polcain és a vendéglátóhelyek sörcsapjain, hogy felrázzák a hazai italkínálatot. Mi inspirálta a kategóriateremtő újdonságokat és hogyan születik meg egy új ital? Többek közt erről mesélt a HEINEKEN Hungária Zrt. marketing igazgatója, Perényi Katalin és a Gösser márka menedzsere, Szanyi Kitti a vállalat sajtóeseményén, amelyen a tökéletes teraszélményről a Gösser Beer Spritz Strawberry és Botanic gondoskodott.  

„Merülj el a pillanatban!” – üzeni a Gösser márka, arra biztatva fogyasztóit, hogy tartsanak bátran szünetet a rohanó mindennapokban, hiszen az élet így lehet: Gut. Besser. Gösser. Ezt a hitvallást emelte új szintre a HEINEKEN Hungária Zrt, a vállalat ugyanis az idei teraszszezonra egy teljesen új termékkel jelentkezett. A Gösser Spritz sörkoktélok két ízesítésben – eper és borókabogyó – érkeztek a hazai boltok polcaira és egyes vendéglátó-, illetve szórakozóhelyek italkínálatába, hogy felvegyék a versenyt a közkedvelt klasszikusokkal, és új szint hozzanak a teraszokon való kikapcsolódásba, bárhol-bármikor. 

A Gösser Spritz sörkoktélokat a magyar piaci és fogyasztói igényekre reagálva alkotta meg a HEINEKEN Hungária. „Büszkék vagyunk a vállalat termékportfóliójára, hiszen az alkoholos és az alkoholmentes, illetve az ízesített söreink is közkedveltek. A trendeket és a fogyasztói igényeket figyelve azonban azt tapasztaljuk, hogy azok az innovációk, amelyek kizárólag egy új ízesítésen alapulnak, már kevésbé mozgatják meg a piacot. Ugyanakkor a koktél, fröccs, long-drink szegmens rendkívül népszerű. Ezek azok a könnyen fogyasztható, buborékos ízesített italok, melyeket a fiatalabb generációk is előszeretettel választanak. A kétféle ízben kapható Gösser Spritz sörkoktéllal őket is szeretnénk megszólítani” – mondta el Perényi Katalin, a HEINEKEN Hungária Zrt. marketing igazgatója. „A legtöbb ízesített sör esetén arra törekszünk, hogy a sör mint összetevő és annak íze önmagában is jelentős szerepet kapjon, a Gösser Beer Spritz esetén azonban a keserűség és karakteres sörös íz egy picit háttérbe kerül. A sör adja a frissességet, a buborékosságot és a habot, ízében azonban a koktélos ízinspirációk dominálnak. A nagyon izgalmas termékfejlesztés során az ízirányokat a hazai fogyasztókon teszteltük, így alakultak ki a végső ízek a sörmesterünk felügyeletével. Epres sörkoktélunk ízvilága a Strawberry Caipirinha koktélok hangulatát idézi, míg a Botanic markáns, fűszeres ízjegyekkel rendelkezik, amelyet a borókabogyó karakteres aromái tesznek különlegessé” – tette hozzá a szakember. 

Az új ízvilág és kategória mellett a vállalat a teljeskörű fogyasztói élményre fókuszált a fejlesztés során. Ennek megfelelően a szervírozás módja kifejezetten hangsúlyos a Gösser Beer Spritz fogyasztásakor, és ez nem pusztán a látvány miatt fontos. A hosszú időn keresztül tesztelt, kifinomult ízek talpas pohárba, jégre töltve lesznek igazán dominánsak, amelyeket a hozzáadott friss gyümölcsszeletek tovább fokoznak. 

„A termék fejlesztésénél és a tesztelési fázisokban ezekre is figyeltünk. Emellett persze a látvány és az így megidézett atmoszféra is hozzájárul a tökéletes ízélményhez. Ennek révén az anyamárka filozófiájával összhangban az új termékünk is kiváló lehetőséget ad arra, hogy a fogyasztók, akár teraszokon ülve, kedvenc Gösser Spritz sörkoktélukat iszogatva, elmerüljenek a pillanatban” – mondta el Szanyi Kitti, a Gösser brand menedzsere. 

A Gösser Spritz tehát nem csupán egy új ízt hoz a hazai piacra, hanem egy új fogyasztási kultúrát is prezentál, egy on-the-go koktélélményt, amely garantáltan feldobja a nyári estéket és a baráti összejöveteleket, legyenek azok otthon, a kertben vagy egy nyüzsgő belvárosi étteremben.

TUDATOS FOGYASZTÁS, KARBONLÁBNYOM, EGÉSZSÉG

  • EZEKRE FIGYELNEK A FOGYASZTÓK

Az elmúlt években Magyarországon is egyre tudatosabbak lettek a vásárlók, és ez számos területen megmutatkozik: folyamatosan nő az igény a környezetbarát termékek iránt. A trendet a Cetelem bank saját ügyfeleinél is tapasztalja, hiszen hiteltermékeit – főként a hitelkártyát és áruhitelt – egyre többször használják energiatakarékos, vagy sportcélú, szabadidős tevékenységek eltöltésére szolgáló eszközök, szolgáltatások vásárlására. A bank meglátása szerint a tudatosság fontos fogyasztási trend, amely jól illeszkedik a Cetelem üzleti és működési elveihez, ezért még több fenntartható megoldást kínál ügyfeleinek: idén nyártól PVC alapú hitelkártyáját a használat után akár 6 hónap alatt lebomló, 84%-ban növényi rost alapanyagú BIO PLA-ból készülő kártyára cseréli.

A Cetelem adatai szerint ügyfeleik 2023-ban 2,5-szer annyi hitelt vettek igénybe kerékpárvásárláshoz, mint a koronavírus-járvány előtt, 2019-ben. Ez a trend az idei év első negyedévében is folytatódott. A pénzintézet fontosnak tartja a fenntartható közlekedési módok, így a kerékpárok forgalomban való használatát és a szabadidős kerékpározást is, ezért a legnagyobb kereskedő partnereinél 6 helyett 10 hónapos futamidővel kínál kamatmentes áruvásárlási kölcsönöket erre a termékkörre.

Az aktív életmódhoz kapcsolódó egyéb költések is megugrottak: a Cetelem adatai azt mutatják, hogy 2019-hez képest háromszor annyit költenek ügyfeleik sportcélú tevékenységre, ezen belül közel dupla annyit áldoznak sportklubok, edzőtermek tagsági díjaira, bérleteire, mint 5 éve. Egyértelműen látszik az is, hogy sok esetben a környezeti célok vezérlik őket: a korábbihoz képest három és félszeresére nőtt a faiskolákban és kertészeti üzletekben való költés, sőt, az energiatakarékos fűtő- és légkondicionáló berendezésekre való kereslet mértéke is megnőtt. Ez is mutatja, hogy ügyfeleik felelős fogyasztói magatartásra törekednek, mivel a szabadidő egészséges, testmozgással való eltöltése is ennek egyértelmű indikátora.

A tudatosság és a zöld trend erősödését mutatja az is, hogy a fenntartható megoldásokat keresik a banki szolgáltatások terén is. Erre reagálva a Cetelem olyan zöld, fizikai hitelkártyát vezet be, amelyet környezetbarátabb technológiával és alapanyagokból állítanak elő. A Thales által BIO PLA-ból készített kártya magja 84 százalékban takarmánykukorica felhasználásával készül, amely használat után megfelelő körülmények között lebomlik, és nem veszélyezteti az emberi élelmiszer-ellátást, emellett a fennmaradó növényi fehérjét az állatok takarmányozásában tudják használni.

A kártyát a PVC-vel azonos, 5 éves élettartamra tervezték, és bár összességében kis mértékben csökkenti a pénzügyi szolgáltatások karbonlábnyomát, lecserélése a tudatos fogyasztói szokások miatt kézenfekvő megoldás.

A Cetelem az egészséges életmódhoz és a tudatos fogyasztáshoz köthető áruk iránti kereslet további erősödésére számít, ezért ebben támogatja ügyfelet. 

„Olyan eszközre van szükség, amely egyszerre veszi figyelembe a környezeti hatásokat és alkalmazkodik a felhasználói és piaci igényekhez. Az innovatív, környezetbarátabb technológiával előállított fizikai hitelkártyán túl az új termékhez négyhavonta változó kedvezmény is tartozik, amelyek különböző egészség- és környezettudatos üzletkategóriákban történő költésekre vonatkoznak. Az új Cetelem Zöld hitelkártya támogatja a tudatos fogyasztást, amelyet környezettudatosan előállított eszköz segítségével tehetnek meg ügyfeleink.

Az áruhitelek terén a Cetelem jelentős piaci részesedéssel bír, ennek segítségével bankunk formáló erőként vehet részt a fenntartható fogyasztói szokások kialakításában, fellendítésében. A készülő új hitelkártya konstrukciók mellett a Cetelem a környezettudatos és az energiahatékony termékek vásárlásához is zöld hitelezéssel járul hozzá” – nyilatkozta Szabó Péter, a Cetelem Bank vezérigazgatója.

K&H: végre átlépték a 200 ezer forintos határt a fiatalok

  • nagyobb jövedelemből menedzselhetik a mindennapjaikat
Rekordszintre emelkedett a második negyedévben a fiatalok személyes jövedelme: a havi nettó összeg átlépte a 200 ezer forintos határt – derül ki a K&H ifjúsági indexből, amely 2012 eleje óta vizsgálja a 19-29 évesek anyagi helyzetét. Egy évvel korábban 190 ezer forintról volt szó, öt és tíz évvel ezelőtt pedig 124 ezer, illetve 74 ezer forintot tett ki a havi bevételük.
Rövid- és hosszú távon is növekedést mutat a fiatalok személyes jövedelme, amelybe beletartozik az esetleges fizetés mellett az egyéb bevételek, például a szülőktől kapott támogatás vagy az ideiglenes diákmunkából származó összeg is – derül ki a K&H reprezentatív kutatásából, amely 2012 vége óta minden negyedévben feltérképezi, hogyan alakult a fiatalok anyagi helyzete, ezen belül például a személyes jövedelmük.

túl a 200 ezer forinton

A friss eredmények szintlépést mutatnak: az idei második negyedévben ugyanis a megkérdezettek esetében az átlagösszeg 204 ezer forintot tett ki, azaz a kutatás történetében most először haladta meg a 200 ezer forintos szintet. A jövedelemmel rendelkező fiatalok esetében – akik közel 90 százalékot tesznek ki – 231 ezer forint lett az átlag, a főállású alkalmazottakat 309 ezer forintos összeg jellemzi, a minimálbér feletti fizetéssel rendelkezők pedig átlagosan 360 ezer forintról számoltak be.

A részeredményekből kiderült, hogy a válaszadó fiatalok több mint tizedének – 11 százalékának – semmilyen jövedelme nincs, 16 százalékuk pedig kevesebb mint 50 ezer forinttal kénytelen beérni. Ugyanakkor 5 százalékuknál 400-449 ezer, 4 százalékuknál 450-499 ezer forint jelenti a havi jövedelmet, további 5 százalékuk pedig félmilliósnál nagyobb összeget említett.

Az összesített 204 ezer forintos átlag több mint 7 százalékos emelkedésnek felel meg az idei első negyedéves 190 ezer forinthoz képest. Hosszabb távon persze jelentősebb a növekedés. Öt évvel korábban, azaz a járvány előtt – 2019 második negyedévében – 124 ezer forintos havi összegről szólt a kutatás. Tíz évvel korábban – 2014 azonos időszakában – még csak 74 ezer forintról számoltak be a megkérdezett fiatalok. Ez egyben azt is jelenti, hogy évtizedes távlatban majdnem háromszorosára nőtt a fiatalok átlagos személyes jövedelme, öt év alatt pedig bő 60 százalékos az emelkedés, amiben szerepet játszik a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-mentességének bevezetése 2022-ben, ami nem azonnal, hanem több negyedév során is megjelent a K&H kutatásaiban. Az szja-mentesség komoly segítséget jelent az érintetteknek, jelentősen növeli az anyagi mozgásterüket: a szabályok szerint ugyanis akár 86 490 forinttal csökkentheti a fizetendő adót.

Netrisk: Ennyibe kerül a slágerautók biztosítása

  • Nőtt a cascobiztosítások átlagdíja, mégis többet kötöttek az autósok

Két számjegyű növekedés történt az idei első félévben a Netrisknél kötött kötelező felelősségbiztosításoknál és a cascobiztosításoknál. Az első félévben a kötelező biztosítások átlagdíjának 1 százalékos emelkedése – lényegében stagnálása – mellett a szerződések száma 19 százalékkal nőtt éves szinten. A cascobiztosítások díja 22 százalékkal nőtt, ennek ellenére 11 százalékkal több kötés született. A Netrisk összeállításából kiderül az is, hogy a népszerű márkák autóira milyen átlagdíjak vonatkoznak. 

Emelkedéssel zárta az autóbiztosítási piac az idei első félévet, a Netrisknél megkötött kötelező felelősségbiztosítások és cascobiztosítások száma is nőtt – közölte a társaság. 

2024 első félévében összesen 326 ezer kötelező felelősségbiztosítási szerződést kötöttek az alkuszcégen keresztül az érintettek, ami 19 százalékos emelkedésnek felel meg az előző év azonos időszakéhoz képest.

„Bár a szerződéskötések a kötelező esetében jelentősen emelkedtek, a díjakra ez nem igaz. Az idei első félévben a Netrisknél kötött szerződések esetében az átlagdíj 58 900 forint volt, ami 1 százalékos drágulást, gyakorlatilag stagnálást jelent és messze elmarad az inflációtól” – mondta Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója. A személygépkocsik esetében a kgfb-átlagdíj 56 500 forint volt, idén átlagosan több mint 42 ezer darabot kötöttek havonta a Netrisknél. 

A szakember hozzátette, hogy a cascobiztosításoknál más a helyzet: az átlagdíj 22 százalékkal 170 700 forintra emelkedett a múlt év első feléhez képest. A jelentős díjemelkedés ellenére a Netrisknél 11 százalékkal több, összesen 17 100 cascoszerződést kötöttek az első félévben. 

A szakember szerint a cascónál látható szerződésszám-növekedés a drágulás ellenére azzal is magyarázható, hogy sokan a magas autóárak és szervizdíjak miatt inkább így próbálják elejét venni egy-egy nagyobb, esetleges balesetből fakadó kiadásnak. 

Mennyiért biztosíthatóak a slágermodellek?  

A Netrisk publikálta az összesített adatok mellett a legnépszerűbb márkák autóira vonatkozó féléves átlagdíjakat is. 

A Suzukik esetében a kötelező biztostás éves átlagdíja kevesebb mint 46 ezer forint volt, ami 5 százalékos csökkenésnek felel meg éves szinten. A Fordoknál 6 százalékkal 64 ezer forint alá süllyedt ez az összeg. Az Opelek, Volkswagenek esetében az átlagos díj 6 és 4 százalékkal 59 ezer, illetve 64 ezer forintra mérséklődött.  A Toyotákra szóló kötelezők 55 ezer forintba kerülnek, ez 1 százalékos visszaesést jelent. Ugyanakkor a Daciáknál 9 százalékkal 47 ezer forint fölé nőtt a díj. 

Besnyő Márton szerint a legnépszerűbb márkák többségénél látható csökkenés köszönhető annak is, hogy a szóban forgó modelleket hosszabb ideig tartják meg az autósok, így balesetmentes közlekedés esetén egyre feljebb lépnek a bonus-malus-ranglétrán, ami jelentősen csökkentheti az aktuális díjat. 

Tőkehiány miatt nem innoválnak a magyar vállalkozások

  • Alig minden második fejlesztett az utóbbi két évbenű
  • Friss Billingo kutatás

A hazai vállalkozások 55 százaléka nem vezetett be innovációs folyamatot az utóbbi két évben, amelynek legfőbb oka a tőkehiány volt – derül ki a Billingo, online számlázó cég friss felméréséből. Az innovációt alkalmazók sorában az egyéni vállalkozók voltak az élharcosok, őket a Kft-k követték a sorban, az alkalmazási területek pedig főként HR és döntéshozatal, logisztika és vállalatirányítás voltak. Az újítások fókuszában pedig talán nem meglepő, hogy a hatékonyság növelése volt. 

A Billingo legújabb kutatásában az innovációs tevékenységhez való hozzáállást vizsgálta meg saját felhasználói körében. A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy milyen nehézségekkel szembesülhetnek a hazai vállalkozások, amikor valamilyen új, az eddigiektől eltérő folyamatot szeretnének bevezetni, legyen ennek oka költséghatékonyság vagy a munkaerőhiány. Azok pedig, akik a bevezetés mellett tették le a voksukat, ők a legtöbb esetben ezt nem bánták meg, sőt, már a következő fejlesztésen törik a fejüket.

Minden második cég vágott csak bele

A felmérésben résztvevők 46 százaléka döntött úgy az elmúlt két évben, hogy valamilyen innovatív megoldással támogatja saját folyamatait a hatékonyság érdekében. Továbbá az is kiderült, hogy azok az egyéni vállalkozók voltak a leginnovatívabbak, akik elsősorban kereskedelemi területen vagy mérnöki szolgáltatást nyújtva, oktatási területen, IT területen tevékenykednek. „Nem meglepőek ezek az eredmények, hiszen az egyéni vállalkozóknak a leginkább húsbavágó, hogy hatékonyságukat növelni tudják, ha lehet, emberi erőforrás bevonása nélkül. Ugyanakkor náluk tapasztalható a legrövidebb döntéshozatali folyamat, hamar cselekszenek, ha egy-egy helyzet úgy kívánja” – mondta el Besztró Szabolcs, a Billingo stratégiai és operatív igazgatója.

Hatékonyságnövelés volt a legfontosabb cél, és nem fognak leállni vele

A bevezetésre került innovációs folyamatok célja 75 százalékban a hatékonyság javítása, 54 százalékban pedig termék vagy szolgáltatás bővítésére irányult. Mindemellett 38 százalékban a költségcsökkentés is fontos tényező volt. Az innovációt elindító vállalkozások 82 százaléka további fejlesztéseket is tervez. „Tapasztalatunk szerint a vállalkozások leginnovatívabb eszköze a mesterséges intelligencia és annak hatékony felhasználása. Az MI többek között automatizált megoldásokkal tudja eredményesebbé tenni a vállalkozások működését, amiben akár a számlázó programra is támaszkodhatnak.” – tette hozzá a stratégiai és operatív igazgató.

Miért nem?

Azon vállalkozások, ahol nem vezettek be innovációs folyamatot az elmúlt két évben, az elmaradás fő okaként legtöbbször a tőkehiányt nevezték meg, ugyanis a válaszokból kiderült, hogy a kitöltők 37 százaléka kezdené meg az innovációs tevékenységet azonnal, ha lenne erre elkülönített forrása. Többen a remélt, azonban elmaradt plusz bevételi forrásokat is hiányolták, úgyis mint például a pályázatok vagy egyéb kormányzati támogatások. A tőkehiány mellett további tényezők is közrejátszottak abban, hogy a szükségesnek ítélt innovációk elmaradhattak, ennek okaként a legtöbben az alkalmas munkaerő és megfelelő partnerek hiányát jelölték meg. „A munkaerő kérdése, mint probléma többször is előkerül. Van, ahol azért innoválnak a vállalkozások, mert nincs elég vagy megfelelő munkaerő, van, ahol pont ezért nem innoválnak. A farkába harapott kígyó esete jellemzi a munkavállalók és az innováció esetét” – egészítette ki Besztró Szabolcs.

Minden 3. magyar vállalat adathalászat áldozata

A Sophos felmérése szerint 2023-ban az adathalászat volt a magyar vállalatok elleni zsarolóvírus-támadások leggyakoribb forrása. A vállalatok felkészülnek a kibertámadásokra, de még mindig elégtelenül – csak 46 százalékuk készít biztonsági mentést az adatokról, és 51 százalékuk alkalmaz kiberbiztonsági szakembereket vagy belső SOC részleget. A támadás utáni speciális helyreállítási tervek készítése népszerűbb a magyar vállalatoknál – a cégek 79 százaléka már megteszi ezt.

A Sophos felmérése szerint 2023-ban minden ötödik magyar vállalat átélt zsarolóprogramos támadást. A vállalatok 28 százaléka még nem tapasztalt kibertámadást, de a jövőben várhatóan fog. Ezzel szemben minden harmadik vállalat, amelyet 2023-ban nem ért támadás, nem számít arra, hogy a jövőben kiberbűnözők áldozatává válik. 

A 2023-ban zsarolóprogrammal megtámadott magyar vállalatok felénél a kiberbűnözők adatokat titkosítottak. Minden tizedik vállalatnál a támadóknak sikerült hozzáférést szerezniük a digitális eszközökhöz, de nem titkosították azokat. A jelentés szerint a megtámadott vállalatok 39 százalékának sikerült megállítani a támadást, mielőtt a bűnözők titkosították volna az adatokat.

Az adathalászat még mindig hatékony

A 2023-ban zsarolóvírus által érintett vállalatok 32 százalékánál a kiberbűnözők adathalász üzeneteken keresztül jutottak be az informatikai rendszerekbe. Ez volt a válaszadók által leggyakrabban említett támadási ok is. Chester Wisniewski, a Sophos technológiai igazgatója kiemeli: – „Az adathalászat, mint az adatokhoz való hozzáférés módszerének népszerűsége a vállalkozásoknál azt mutatja, hogy még mindig van házi feladatuk az alkalmazottak oktatásával kapcsolatban. Ha egy felhasználó adathalász e-mailt kap, majd rákattint egy rosszindulatú linkre, akkor ezzel munkát végez a kiberbűnözőknek, és „beengedi” őket a vállalat rendszerébe. Ezért olyan fontos az alkalmazottak oktatása, és annak elmagyarázása, hogy az üzenet mely elemei váltanak ki gyanút a csalók által;  egy bizonyos cselekvésre való szűk határidő, furcsa kérések és olyan üzenetek, amelyekre valaki nem számít.

A kiberbűnözők által használt további leggyakoribb módszerek, amelyeken keresztül a megtámadott vállalatok rendszereihez hozzáférést szereztek, a biztonsági rések (26 százalék) és az illegálisan megszerzett hitelesítő adatok (22 százalék) voltak. A Sophos felmérésére a válaszadók 15 százaléka jelezte, hogy a csalók az alkalmazottak vagy hozzáférése, vagy rosszindulatú tevékenysége következtében jutottak hozzá az informatikai rendszerekhez.

A technológiának és az AI-nak támogatnia kell a munkavállalókat

A megkérdezett vállalatoknál a kiberbiztonsági szakemberek jelentős szerepet játszanak a kibertámadások elleni védelemben. A szervezetek fele alkalmaz saját biztonsági szakembereket vagy olyan belső SOC (biztonsági műveleti központ) részleget, amely képes a támadások megállítására. Ezzel szemben a vállalatok 18 százaléka külső kiberbiztonsági szakemberekkel és válaszcsapatokkal dolgozik. Sajnos ugyanakkor a vállalatok költségvetési problémákkal küzdenek. A cégek 27 százalékának nincs elegendő forrása a szakemberek számának növelésére, 17 százalékuk pedig nehezen találja őket a munkaerőpiacon. 

A vállalatok biztonsági mentéseket és helyreállítási terveket készítenek

A megkérdezett vállalatok csaknem fele (46 százalék) biztonsági mentéseket használ a kibertámadások és a zsarolóprogramok hatásaitól való védelem érdekében. A vállalatok 31 százaléka felhőalapú biztonsági mentéseket használ, 22 százalékuk pedig fizikai formában tárolja azokat. A vállalatok közel egyharmada rendelkezik speciális zsarolóvírus elleni védelemmel, például speciális védelmi szoftverekkel, tűzfalakkal vagy tartalomszűrőkkel. A Sophos felméréséből az is kiderül, hogy a vállalkozások a kiberbiztosítások felé fordulnak, hogy megvédjék magukat a zsarolóvírus-támadások hatásaitól. A Sophos kiberbiztosításoknak szentelt jelentése azonban azt mutatja, hogy 2023-ban a biztosítótól kapott átlagos kifizetés a megtámadott szervezet teljes kárigényének 63 százalékát teszi ki.

A kibertámadások elleni védekezésre szolgáló speciális eszközök használata mellett a vállalatok helyreállítási terveket is készítenek. A vállalatok csaknem fele rendelkezik teljes körű és részletes dokumentummal, 32 százalékuknak van ilyen terve, de az nem rendelkezik az összes lehetséges támadási forgatókönyvről. Még ha egy vállalat nem is rendelkezik helyreállítási tervvel, legalább egy üzletmenet-folytonossági tervvel kellene rendelkeznie kibertámadás esetére. A magyar vállalatok 13 százaléka rendelkezik ilyen dokumentummal. A jó hír az, hogy a vállalkozások mindössze 3 százaléka nem rendelkezik sem adat-visszaállítási tervvel, sem üzletmenet-folytonossági tervvel.

A felmérésről

A kérdőíves felmérést a CTA független kutatóintézet készítette 2024 áprilisában, 1000 fős mintán. 

GKID: beindulnak az online előfizetéses hűségprogramok Magyarországon

  • A GKID az eMAG megbízásából reprezentatív felmérést végzett a magyar felnőtt korú internetezők körében az előfizetéses hűségprogramokról.
  • A kutatás alapján, az előfizetéses hűségprogramok legfontosabb előnyei: ingyenes házhozszállítás és ingyenes átvétel csomagautomatában, kedvezmény a rendelés összegéből.
  • Az országban elérhető, e-kereskedők által nyújtott előfizetéses hűségprogramok közül a legtöbben az eMAG Genius programját ismerik, mely az ingyenes próbaidőszak keretében közel 140 ezer ügyfelet vonzott be.

Az online áruházakban elérhető előfizetéses hűségprogramok sok vásárló számára még mindig újdonságnak számítanak Magyarországon – derül ki a GKID által az eMAG megbízásából készített reprezentatív felmérés eredményeiből. Az eMAG abból az alkalomból rendelt független felmérést, hogy saját Genius előfizetéses hűségprogramjának felhasználóinak száma csaknem elérte a 140 ezret.  

Sok felhasználónak még új ez a fajta szolgáltatás

Mivel az előfizetéses hűségprogramok csak néhány éve jelentek meg Magyarországon, ezek még mindig újdonságnak számítanak: 10-ből 5 online vásárló saját bevallása szerint nincs teljesen tisztában azzal, hogy pontosan mit is kínálnak a webáruházaknál ezek a havi / éves díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások. 

Ismertség

A GKID friss mérése szerint a legtöbben az eMAG hűségprogramjáról, a Geniusról hallottak: az online vásárlók 17%-a találkozott már a programmal. Ezzel a felmérésben vizsgált online hűségprogramok közül az eMAG Genius rendelkezik a legnagyobb márkaismertséggel.

Második legismertebb a TESCO online club hűségakciója, 12%-os ismertséggel, míg harmadik az Alza+, 10%-os ismertséggel. A Foodora Pro-ról 9%, a Wolt+-ról 8%, az Amazon Prime-ról 8% hallott már, míg a Kifli Prémium programját az online vásárlók 4%-a ismeri. A válaszadók 57%-a nem hallott még egyik említett hűségprogramról sem.

Használat

Felhasználói bázisok tekintetében a kereskedők által nyújtott előfizetéses hűségprogramok a magyar piacon még mindig gyerekcipőben járnak, kevesen használják őket. A GKID felmérése szerint az eMAG Genius a legnépszerűbb ezek közül, a mintegy 4,2 millió magyar online vásárló 2,7%-a tagja ennek a hűségprogramnak – derül ki a GKID legfrissebb felméréséből. Azok körében, akik már legalább egy előfizetéssel rendelkeznek, az átlagos havi költés 1486 Ft.

Ezért hasznosak a hűségprogramok a magyar online vásárlók számára

Az előfizetéses hűségprogramok előnyei közül a legvonzóbb a vásárlás teljes összegére vonatkozó kedvezmény (30%), valamint az ingyenes házhozszállítás értékhatár nélkül, vagy egy alacsonyabb értékhatár felett (27-27%) a felmérés szerint. A válaszadók 22 százaléka az ingyenes csomagautomatás kézbesítést, 21 százaléka pedig az átvételi ponton történő ingyenes kézbesítést tartja a leghasznosabbnak.

A felmérés eredményei szerint a tipikus magyar internetes vásárlóként definiálható válaszadók 36 százaléka rendelt az eMAG-tól az elmúlt egy évben, ami a legmagasabb eredmény az előfizetéses hűségprogramot kínáló hat cég közül.  Egy tipikus helyi eMAG-ügyfél átlagosan 5,1 alkalommal vásárolt az elmúlt évben, a leggyakrabban a 30-39 éves korosztályban (6,8 alkalom/év). A férfi vásárlók gyakrabban vásárolnak az eMAG-on (6,1 alkalommal/év), mint a nők (3,9 alkalom/év).

„Az előfizetéses hűségprogramok újdonságnak számítanak a magyar piacon: ezt a modellt csak a kellően széles termék- vagy szolgáltatáskínálattal és magas vásárlási gyakorisággal rendelkező kereskedők tudják sikeresen működtetni – az eMAG az elmúlt 10 év alatt felépítette azt a portfóliót és ügyfélkört, amely biztosítja programjának sikeres indítását. Ezek a programok számos előnnyel járnak a gyakran vásárlók számára, amelyek összességében lojalitást építenek és növelik a felhasználói élményt, így a vásárlók gyakrabban választják az eMAG kínálatát a piacon már jelen lévő széles választékból” – mondta el a kutatási eredményekről Cserjés-Kopándi Ildikó, a GKID értékesítési igazgatója és vezető tanácsadója. 

„Büszkék vagyunk arra, hogy a bevezetést követő két hónap alatt közel 140 ezer ügyfelünk próbálta ki az idén május végén bevezetett eMAG Genius szolgáltatásunk előnyeit. A GKID felmérésének eredményei szerint a szolgáltatásunkat kipróbálókat különösen lenyűgözték az ingyenes csomagautomata és házhozszállítás feltételei és minimális rendelési értékei, valamint a Geniust aktiváló ügyfeleinknek kínált exkluzív kedvezmények. Természetesen a nyár folyamán továbbfejlesztjük a szolgáltatást, hogy a közelgő iskolakezdési és ünnepi szezonban még több ügyfelünk részesülhessen az előnyeiből” – kommentálta az eredményeket Daradics Kinga, az eMAG ügyvezető igazgatója.

www.gkid.hu/rolunk

 www.emag.hu 

Felével növelte forgalmát az első félévben az Omoda gyártója, a Chery Group

Kiugróan jó eredményt ért el az idei első félévben a legnagyobb kínai autóexportőr, a Chery Group, a társaság közel felével növelte globális eladásait. A vállalat autóiból már több mint 14 milliót használnak világszerte. 

Az idei első félévben 1,1 millió autót adott el a Chery Group globális szinten, ez 48,4 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbit. Első alkalommal fordult elő, hogy a kínai autógyártó féléves értékesítése átlépte az egymilliós határt. A január-júniusi időszakban elért kiugróan jó eredmények egyben azt is jelentik, hogy a vállalat autóiból világszerte már több mint 14 millió fut az utakon. 

A gyártó portfóliójában számos márka található, ezek közül a Chery-ből fogy a legtöbb. Az idei első félévben közel 708 ezer Chery autót adott el a cég, ami 41,9 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi eredményt. 

A Chery Group stratégiájában kiemelt figyelmet kap a globális jelenlét erősítése. A cég ennek jegyében több mint 3000 vendéget hívott meg a Pekingi Autókiállításra idén áprilisban, köztük tíz ország – például Spanyolország, Ausztrália és Dél-Afrika – diplomatáit, hogy részt vegyenek a standon zajló tevékenységekben. 2024 júniusában a Chery történelmi jelentőségű szándéknyilatkozatot írt alá a JLR-rel, megnyitva az utat egy innovatív partnerség előtt. A javasolt új licencszerződés értelmében a CJLR nevű vegyesvállalat a Chery EV-architektúráján alapuló elektromos járművek gyártására fog összpontosítani, kizárólag a Freelander név alatt. 

A kiváló üzleti eredmények, a sikeres kapcsolatépítés és az előremutató partnerségek jelentős mértékben erősítik a Chery márkát. Ennek köszönhetően a brand sorban másodszor végzett az első helyen a „Google x Kantar BrandZ Top 50 Chinese Global Brand Builders” rangsorban az autóipai kategóriában. 

A Chery Group nemzetközi terveiben fontos szerepet játszik az európai piac meghódítása. Ennek jegyében idén szeptembertől Magyarországon is kapható lesz a vállalat Omoda 5 modellje. Az OMODA 5 forgalmazását Magyarországon a Genius Automotive Europe látja el. A Chery által gyártott OMODA márka első körben Budapesten több helyszínen, valamint Kecskeméten lesz elérhető. A közeljövőben a hálózat tovább fog bővülni és számos megyeszékhelyen lehet majd megvenni ezeket az autókat. Az Omoda 5 ára 1,6-os benzines crossover, alapfelszereltséggel 10 millió forint lesz . Várhatóan idén novembertől a jármű tisztán elektromos változata is kapható lesz majd nálunk.

Az 1997-ben alapított Chery a legnagyobb kínai autóexportőr. A cég tavaly közel 1,9 millió járművet adott el, ebből 900 ezret külföldön. A társaság rendelkezik európai gyártóbázissal is, Barcelonában van üzemük, Németországban pedig fejlesztőközpontot működtetnek.  

Ráfizetősek lehetnek a kicentizett hitelek

Az MNB legfrissebb adatai szerint az elmúlt 1 évben csaknem 10%-kal nőtt azon jelzáloghitelek száma, amelyeknél 70%-os vagy magasabb a fedezeti megterheltség. Markáns növekedés látható tehát a hitelek összegének az ingatlan értékéhez viszonyított arányában. A money.hu szakértője a stagnálni látszó magyar ingatlanpiac tükrében hívja fel a figyelmet a megfelelő hitelarányra és a pénzügyi tudatosságra, különös tekintettel arra, hogy első lakásvásárlók számára 2024 januárja óta a nagyobb bankoknál csupán 10%-os önerővel is elérhetők lakossági jelzáloghitelek.

A 90%-os finanszírozás szabályai meglehetősen szigorúak, hiszen a kihelyezett hitel összege majdnem eléri a kiszemelt ingatlan forgalmi értékét. Az ingatlan állapotának esetleges romlása, vagy értékének – akár ingatlanpiaci, trendszerű – csökkenése esetén előfordulhat, hogy a hitelintézet számára az adott ingatlan nem nyújt kellő biztosítékot. A bankok ezért csak bizonyos településeken elhelyezkedő ingatlanokra teszik elérhetővé ezeket a konstrukciókat és az MNB által meghatározott jogosultsági feltételeken felül további kritériumokhoz kötik az igénylést.

A KSH lakáspiaci árindexe szerint utoljára 2013-ban volt lakásárcsökkenés (-10%), azóta folyamatos emelkedést láthattunk. Idén júliusban azonban hosszú idő után újra stagnálni kezdett az ingatlanpiac, ahogyan az az ingatlan.com július eleji lakásárindexében is látható.

Korponai Levente, a money.hu vezetője kiemelte: „Sokan nem tudják, hogy ha a fedezetként bevont ingatlan értéke oly mértékben csökken, hogy a követelés kielégítését veszélyezteti, akkor a bank kötelezheti az adóst arra, hogy az ingatlan állapotát állítsa helyre, vagy pótfedezetet vonjon be újabb ingatlan formájában, esetleg törlesszen elő. Ezért sem érdemes teljesen kicentiznünk a hitelfelvétel kereteit. Ugyanakkor a hitelhez kapcsolódó lakásbiztosítás értékkövetését is tanácsos észben tartani.” A money.hu szakértője szerint azok a vevők, akik nem a minimális önerővel igénylik a vásárláshoz szükséges lakáshitel összegét, az ingatlan értékváltozásából adódóan is sokkal kisebb kockázatot vállalnak.

Egy EU-s rendelet értelmében előírás, hogy a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékét a lakóingatlanoknál minden harmadik évben felül kell vizsgálni. Az MNB ajánlása is egybehangzik ezzel az előírással a pénzügyi szervezetek ingatlanokkal összefüggő kockázatainak kezelésére. A bankok az ingatlanok értékét statisztikai alapon rendszeresen felülvizsgálják, viszont a gyakorlatban elvétve van csak példa arra, hogy az egyes ingatlanok esetében ismételten vagy szúrópróbaszerűen értékbecslést végezzenek, aminek költségét a tulajdonos viselné.

Minden hitelszerződés tartalmazza azonban, hogy amennyiben a hitelintézet tudomására jut, hogy az ingatlan értéke az átlagos piaci árhoz viszonyítva jelentősen csökkenhetett, és emiatt a hitelbiztosítéki érték ismételt helyszíni megállapítása válik szükségessé, az adós köteles biztosítani a helyszíni szemle lehetőségét és állni annak díját is.