Címlap

Új szintre lépett a házhoz szállítások evolúciója az elmúlt három évben

  • A látványos fejlődés a jelentős piaci változásoknak és a technológiai innovációnak köszönhető

A mesterséges intelligencia és az adatalapú megoldások alkalmazása a logisztikában egy olyan időszakban indult látványos terjedésnek, amikor az e-kereskedelmet befolyásoló piaci körülmények is rendkívüli mértékben átalakultak a koronavírus-járvány, majd a háborús helyzet hatására. Ezzel egyidőben a klímaváltozás nyomán a csomagkézbesítések környezeti hatásainak minimalizálása is alapvető igénnyé vált, ami gyors és hatékony megoldást követel meg a logiszitkai ágazattól. Az utolsó kilométeres futárszolgáltatásokat nyújtó DODO szakértői szerint mindennek nyomán az okoslogisztika elterjedése új fejezetet nyitott a házhoz szállítások történetében.

Az e-kereskedelem és a házhoz szállítás területe az elmúlt három évben alapjaiban újult meg. Erre mind az erőteljesen megnőtt vásárlói igények, mind pedig az innovatív logisztikai megoldások megjelenése és gyors fejlődése hatással volt. A házhoz szállítási szolgáltatások minősége komoly vásárlást eldöntő tényezővé vált – az online megrendelések közel fele azért hiúsul meg, mert a vásárlók nem találják elég kielégítőnek a felkínált kézbesítési lehetőségeket2 -, amire a vállalkozások mesterséges intelligencia- és adatalapú megközelítéssel reagáltak. A koronavírus-járvány miatti korlátozások hatására 2020-ban az online értékesítés ugrásszerűen megnőtt, a pandémia harmadik hullámával párhuzamosan, 2021-ben azonban minden addiginál látványosabb növekedés kezdődött. Egyre több online kereskedő ismerte fel, hogy az általa kínált kézbesítés gyorsasága és rugalmassága nagyban befolyásolhatja az üzleti sikereit. A megugró kereslet és a megváltozott vásárlói elvárások kiszolgálására az olyan cégek, mint a DODO gyorsan tudtak reagálni innovatív, technológiaalapú logisztikai megoldások alkalmazásával. A fokozódó igények hatására elkezdett rövidülni a házhoz szállítási idő, ami, bár megjelent a tartós fogyasztási cikkek esetében is, elsősorban a melegétel-kiszállításokat érintette. Az internetes rendelés egyre népszerűbbé és rendszeresebbé vált, amit jól mutat, hogy 2020 és 2022 között közel 20 százalékkal nőtt1 azok aránya, akik három hónapon belül többször is vásároltak online áruházból.

Mivel egyre több kereskedő ismerte fel az online rendelések piaci értékét, a szélesebb kínálat és a kézbesítési szolgáltatások területén tapasztalható versenynek köszönhetően a vásárlók számára a házhoz szállítás gyorsasága, kiszámíthatósága és minősége egyaránt meghatározóvá váltak. A megrendelések közel 40 százaléka azért hiúsul meg, mert a megrendelő nem találja elég gyorsnak a kiszállítási időt egy reprezentatív kutatás alapján2. Ez arra is rávilágít, hogy közel egyharmaduk már a megrendelés napján szeretné kézhez kapni az online vásárolt terméket. Ugyanakkor a kézbesítés árképzése sem elhanyagolható, a felmérésben részt vettek több mint 90 százaléka ugyanis a szállítás árát tartja a legfontosabb tényezőnek. A DODO erre idén téltől, a dinamikus árazás formájában kínál megoldást ügyfelei számára. A rugalmas kézbesítési díjak – a csúcsidőszakon kívüli időpontra kérhető, és így kedvezőbb árú aznapi kiszállítás – nem csak a vásárlók számára teheti vonzóbbá a webshop ajánlatát, de a vállalatok szempontjából a rendelésfeldolgozás és kiszolgálás is gördülékenyebbé válhat.

Az aznapi kiszállítás és a minél kisebb időablakok iránt igény, a megnövekedett kereslet és az e-kereskedők költségeinek kezelésében kulcsfontosságúvá váltak az olyan okosmegoldások, mint a mesterséges intelligencialapú, valós idejű forgalomelemzés és a feladatok adatközpontú koordinálása. Ezek segítenek racionalizálni a költségeket, optimalizálni a folyamatokat és az erőforrásokat, lerövidíteni a szállítási útvonalakat, valamint gyorsan elhárítani a kézbesítés során felmerülő akadályokat. Az utolsó kilométeres házhoz szállítás úttörője, a DODO saját fejlesztésű mesterséges intelligencia alapú logisztikai platformját, a GAIA-t használja a kézbesítési folyamat valamennyi elemének megtervezésére, ennek köszönhetően pedig rendkívül hatékony szállítási módot és különösen gyors, akár fél órás kézbesítési időt tud kínálni ügyfeleinek.

A környezetvédelem és a klímaváltozás is egyre nagyobb figyelmet kap, az elmúlt években a különböző szolgáltatások, így a házhoz szállítási lehetőségek megválasztásánál is kiemelt vásárlói tényezőként szerepelnek. Annak érdekében, hogy a logisztikai vállalatok megfeleljenek ezeknek az elvárásoknak, tehát rövidebb és gyorsabb szállítási útvonalakkal csökkentsék a környezetre gyakorolt hatásukat, felértékelődött a mesterséges intelligencia- és adatalapú logisztikai rendszerek használata. Már tesztelés alatt áll egy olyan rendelés-előrejelző algoritmus, amely két héttel előre képes megjósolni a rendelések számát és a megrendelt termékek mennyiségét. Ennek bevezetésével a futárok és járművek száma, valamint a kézbesítési útvonalak is hatékonyabban tervezhetővé válnak. A fenntartható kézbesítés másik eleme a zöld járművek használata is egyre elterjedtebb. Magyarországon is folyamatosan tesztelik már az alternatív szállítási módokat a gyorsabb, kényelmesebb és környezetbarátabb logisztika érdekében. 2021-ben a vízi kézbesítés tesztidőszakában például a DODO a Balatonon vitorlázók melegétel-rendeléseit szállította ki zéró emissziós elektrojettel, míg tavaly a termékek drónos kiszállítására irányuló, egyedülálló hazai pilot projektet indított.

A gyorsan és intenzíven változó házhoz szállítási trendekhez és igényekhez minden olyan e-kereskedőnek igazodnia kell, aki részt kíván venni a piaci versenyben vagy épp piaci előnyre szeretne szert tenni. Ez megvalósítható a cégen belüli, költséges fejlesztésekkel és plusz erőforrást igénylő professzionális logisztikai rendszer kiépítésével, vagy egy külső okoslogisztikai vállalat partnerségével.

1  Központi Statisztikai Hivatal

2 A kvantitatív kutatást a Behavio Labs végezte egy 1200 fős – magyarországi online vásárlók kor, nem és régió szerinti – reprezentatív mintán, 2023. március 24. és április 11-e között. Az adatfelvétel módszere: online kérdőíves felmérés.

Niveus: öszi adócsomag összefoglaló

A Niveus Consulting Group összefoglalta a parlament által elfogadott adócsomag legfontosabb változásait. Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere kiemelte, hogy a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezethez képest a végül elfogadott adócsomag több ponton is módosult, az adóváltozások egyes személyekre, ágazatokra, cégcsoportokra kifejezetten jelentős hatással lesznek.

Kisvállalati adó (KIVA)

A KIVA törvény módosítása Bagdi Lajos szerint jelentősnek tekinthető, ugyanis az elfogadott őszi adócsomag alapján megnyílik a lehetőség KIVA-s cégek átstrukturálására.

A kisvállalati adó (KIVA) jelenlegi szabályai alapján a KIVA szerint adózó cégek nem egyesülhetnek más céggel, nem válhatnak szét, különben elveszítik a KIVA szerinti adózás lehetőségét, és két évig nem is választhatják újra ezt a kedvező adózási módot. Ezt módosította az őszi adócsomag, amelynek újdonsága, hogy szűk körben megnyitja a lehetőséget a KIVA-s cégek átstrukturálására.

Bagdi Lajos szerint a KIVA alapján adózó cégek átalakulásának korlátozása számos cégcsoport életét nehezítette meg. Az elfogadott törvény szerint a jövőben lenne egy új kivételszabály, amely ugyan szűk körben, de lehetővé tenné a KIVA-val adózó cégek egyesülését, szétválását.

Globális minimumadó

Az egyik legjelentősebb változás a külön jogszabályban megjelenő globális minimumadó szabályozás. Bagdi Lajos szerint ez a közel 80 oldalas jogszabály Magyarországon közel 3 ezer vállalkozást érint és jelentős adminisztratív terhet ró a cégekre.

A törvény értelmében a kiegészítő adó alanyai azon vállalatcsoportok magyarországi tagjai lesznek, melyeknek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele legalább két egymást követő évben meghaladja a 750 millió eurót. A kormányzat várakozásai szerint közel 100 milliárd forint bevételt várnak ezen kiegészítő adóból.

A kiegészítő adót azon cégeknek kellene megfizetni, amelyek effektív magyarországi adókulcsa nem éri el az elvárt 15%-os minimumadót. Fontos megjegyezni, hogy a tényleges termelési tevékenységet jelentős létszámmal végző cégek kedvezményeket kapnának, egyúttal a tervezet egyértelművé teszi, hogy az effektív adókulcs számításánál lefedett adónak kell tekinteni különösen a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját, és az innovációs járulékot.

Társasági adó

Érdekesség, hogy a globális minimumadó jogszabállyal együtt került elfogadásra egy társasági adótörvényt érintő új kedvezmény, a francia modell alapján előkészített kutatás-fejlesztési (K+F) adókedvezmény, amely a globális minimumadó számítása során elismert kedvezmény lesz.

A piaci szereplők már régóta szorgalmaztak egy ilyen típusú adókedvezményt, mert ezzel olyan tényleges kutatási tevékenységet végző cégeket is ösztönözhetnek, amelyeknek nem volt eddig (elegendő) adófizetési kötelezettsége, így nem volt miből igénybe venni a K+F adóalap kedvezményt.

Az elfogadott jogszabály alapján a K+F adóalap-csökkentő tétel helyett, 5 évre szóló adózói választás alapján kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybevételét teszi lehetővé a rendelkezés.

Az adókedvezmény az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben érvényesíthető. Az elszámolható költség felmerülésének adóévét követő negyedik adóév végén a maradvány (fel nem használt kedvezmény) az adózónak készpénzben kifizetésre kerül.

Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 10 százaléka lesz, de fontos megjegyezni, hogy bizonyos ráfordítások nem minősülnek majd „elismert ráfordítás”-nak.

A társasági adót érintő változás, hogy szigorodnak az energiahatékonysági adókedvezményre vonatkozó rendelkezések. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi gyakorlathoz képest jelentősen kevesebb kedvezményt érvényesíthetnek a cégek (energiatermelő tárgyi eszközre nem is igényelhető a jövőben ilyen adókedvezmény), ráadásul sokkal összetettebb lesz a szabályrendszer (pl. külön kedvezményszámítás vonatkozik az épületekkel kapcsolatos energiahatékonysági beruházásokra). Ez azt is eredményezi, hogy sokkal átgondoltabb tervezésre és esetlegesen tanácsadó bevonására lehet szükség, hogy az igénybevehető kedvezményt maximalizálják a cégek.

Fontos változás továbbá, hogy a fejlesztési adókedvezmény mértéke bizonyos beruházások esetén emelkedik és kevesebb esetben kell engedélyt kérni az Európai Bizottságtól.

Általános forgalmi adó (ÁFA)

A Niveus Consulting Group szerint ÁFA szempontból a jogszabály egyik legnagyobb újdonsága a közösségen belüli értékesítéssel kapcsolatos alanyi mentesség választhatósági szabályainak átültetése.

Mit is jelent ez a gyakorlatban? 2021-ben jelentősen változtak a közösségen belüli távértékesítés szabályai. Azaz jellemzően, ha egy magyar adóalany a közösség területére értékesít nem adóalany (tehát tipikusan magányszemély) részére, akkor be kell jelentkeznie az OSS (egyablakos) rendszerbe, és azon keresztül az adott tagállam szerinti ÁFÁ-val kell számláznia a vásárlójának.

Ez most annyiban változna meg, hogy magyar adóalany is választhatja az adott tagállamban az alanyi adómentességet, ha megfelel az ottani feltételeknek, és az uniós (tehát az egész közösségen belüli) árbevétele nem haladja meg a 100 000 EUR-t. Ezzel együtt bevezetnék azt is, hogy a külföldi cégek is választhatják az alanyi adómentességet Magyarországon. Mivel a magyar feltételeket ismerjük, nézzük, hogy ez mit jelent egy külföldi cég esetén: Ha például egy német cég magyar magánszemélyeknek ad el termékeket távértékesítéssel Németországból 2024-ben, valamint elektronikusan nyújtott szolgáltatásokat nyújt szintén Németországból, az eddigi szabályok alapján be kellett jelentkeznie az OSS rendszerbe és ezt magyar ÁFÁ-val kellett számláznia. Azonban, ha a teljes közösségi értékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó árbevétele nem éri el a 100 000 EUR-t, és a magyarországi pedig a 12 000 000 Ft-ot (és ezt 2023-ban sem érte el), akkor választhatja a Magyarországon teljesülő termékértékesítései és szolgáltatásnyújtásai esetén az alanyi adómentesség alkalmazását.

Ennek az intézkedésnek Bagdi Lajos szerint az a jelentősége, hogy a kisebb, ám EU-s piacra betörni készülő vállalkozások nem kerülnek hátrányba a helyi, alanyi adómentes vállalkozásokkal szemben.

Érdekességképpen a Niveus Consulting Group kiemelte, hogy az adócsomagból hiányzik az alanyi adómentesség felső értékhatárának megemelése (a jelenlegi 12 millió forintról 18 millió forintra.

A másik említésre méltó hír az, hogy bekerült a törvénybe a NAV által elkészített ÁFA-bevallásról szóló rendelkezés, aminek elindításának határidejét többször módosították, a jelenlegi céldátum 2024. január 1. A javaslat ételmében jövőre a NAV az szja bevallások mellett már az áfabevallások tervezetét is elkészíti, és kiajánlja a rendelkezésére álló adatok felhasználásával. Azok az adózók, akik elfogadják majd a kiajánlott bevallást, egyúttal nem lesznek kötelesek belföldi összesítő jelentés készítésére sem, ami jelentős adminisztratív könnyebbség lehet. Érdemes továbbá a megbízható adózó minősítésre törekedni, ugyanis az a megbízható adózó, amely az áfabevalláshoz a gépi interfész alkalmazást választja, a bevallás esedékességétől számított tizenöt napig mentesül az ellenőrzés alól. Ezen idő alatt az esetleges hibák és eltérések javíthatóak, ráadásul még az önellenőrzési pótlékot sem kell megfizetnie a vállalkozásnak.

A törvény az adómegfeleléssel kapcsolatos folyamatok digitális átalakítását célzó eNyugta projekt törvényi szintű szabályozását is tartalmazza, amivel a Pénzügyminisztérium sajtóközleménye szerint „Magyarország elsőként teheti általánossá az e-nyugtát az Európai Unióban”. Az e-nyugta lényege, hogy minden egyes bevásárlás nyugtája elérhető lesz a vásárló számára egy digitális gyűjtőhelyen.

Változik a kedvezményes áfa kulcsú és az adómentes termékek és szolgáltatások köre. A javaslat 2024. január 1-jétől 18%-os áfa kulcs alá sorolja többek között a Túró Rudit is (mint desszert jellegű sajtkészítmény).

Személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó, társadalombiztosítási járulék

A jogszabályban kezelték az USA-magyar egyezmény megszűnése kapcsán keletkező kedvezőtlen jogkövetkezményt, így az értékpapírból és kamatból származó jövedelmekre nem kell alkalmazni az egyéb jövedelemre vonatkozó előírásokat, ha a jövedelem juttatója OECD tagállamban (így pl. az USA-ban) székhellyel rendelkező személy. Egyúttal ellenőrzött tőkepiaci ügylet marad a tranzakció akkor is, ha OECD országban (így pl. USA-ban) tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével történik.

Fontos adminisztratív könnyítés, hogy a kifizetőt terhelő adó a jelenlegi haviról negyedéves bevallású lesz főszabály szerint. Ahogyan a sajtóban korábban már megjelent, a borengedélyestől vásárolt bor juttatása a törvény erejénél fogva adómentes lesz.

Jelentősebb változás még, hogy az előadói, művészeti és sporttevékenységekből származó jövedelem adóját a tevékenység végzésének helye szerinti államban kell megfizetni.

A munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény szűkül és kizárólag már csak a magyar állampolgárok, illetve a Magyarországgal határos nem EGT-állam (így Szerbia és Ukrajna) polgárai után lenne igénybe vehető 2024-től. 

Érdekes változás továbbá, hogy a benyújtott javaslat alapján adómentes lesz a számsorsolásos játékokon (pl. lottó, kenó, stb.) elért nyeremény.

Adózás rendjéről szóló törvény

Az egyik legszembetűnőbb változás, hogy a nagy összegű adóhiánnyal és / vagy adótartozással rendelkező adózók közzététele egységesen 100 millió forint felett merülhet csak fel (ez a természetes személyek esetében jelenleg 10 millió forint). Továbbá, a helyi adók vonatkozásában az érték szintén egységes lenne, az 500 ezer forint lenne (jelenleg természetes személyek esetében 50 ezer, egyébként 100 ezer forint).

DRS (Deposit Refund System) – kötelező visszaváltási rendsze

A 2024-től bevezetésre kerülő kötelező visszaváltási rendszerrel összefüggésben a számviteli elszámolást pontosítják, ennek megfelelően a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasznosítható termék esetében a MOHU-val szembeni kötelezettséget (50 Ft / db) nem az árukkal, hanem az egyéb ráfordításokkal szemben kell könyvelni. 

Ágazati különadókat érintő változások

2024. január 1-jétől a távközlési vállalkozásokat érintően a közművezetékek adója tárgyi hatálya alól kikerülnek a hírközlési vezetékek, egyúttal 2025. január 1-jétől hatályát veszti a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény.

A törvény további egy évvel meghosszabbítja a reklámadó felfüggesztésének határidejét, így az a bizonytalanság is eloszlani látszik, hogy ez az adó esetleg újra terheli-e az érintett ágazat szereplőit.

A kiskereskedelmi adó kapcsán jelentően növekszik (20-szorosára!) az 500 millió forint forgalmat meghaladó, de 100 milliárd forint forgalmat el nem érő benzinkutak adóterhelése.

Egyéb változások

A törvény tartalmazza, hogy jövőre a könyvvizsgáló cég könyvvizsgálói tevékenységre történő megválasztásával egyidejűleg a könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgálót is meg kell választani.

A törvény a bizalmi vagyonkezelés szabályaiban is jelentős változást tartalmaz, ugyanis az idén 2023. szeptembertől átalakított szabályozás megváltozik és a bemeneti oldal adózása helyett a kimeneti oldalt adóztatja, azt is csak bizonyos feltételek teljesülése esetén. Így újra megnyílhat a tervezési lehetőség ezen konstrukció tekintetében.

K&H: fékre lépett a gyerekinfláció is

  • a négyezer forintos zsebpénz viszont kevesebb mint három hamburgerre elég
A gyerekek inflációs kosarában szereplő termékek – köztük a kakaós csiga, a hamburger és a hátizsák – idén októberben összesen több mint 39 ezer forintba kerültek, ami éves szinten majdnem 11 százalékos drágulásnak felel meg. Ez azonban jelentős lassulásnak felel meg a korábbi 21 százalékos drágulással szemben – derül ki a K&H összeállításából. A pénzintézet szeretné felhívni a legfiatalabbak figyelmét arra, hogy érdemes minél előbb beleásni magukat a pénzügyekbe, hogy minél előbb tudatosak legyenek ezen a területen is. Ebben pedig segítséget nyújt nekik a K&H Vigyázz, kész, pénz! diákoknak meghirdetett idei vetélkedősorozatához készült játékos oktató anyag is.
Lejtőre került az infláció az elmúlt hónapokban a korábbi csúcsértékekről. Idén tavasszal még bőven 20 százalék felett volt az éves drágulás üteme, októberre pedig 9,9 százalékra lassult. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nagyon sok termék ára már nem emelkedik olyan ütemben, mint korábban. A diákok körében is népszerű termékek árán is látszódik már az infláció lassulása – derül ki a K&H összeállításából, amely a “gyerekinfláció” alakulását vizsgálta.

mennyibe kerülnek most? mennyit kellett adni értük korábban?

A K&H által korábbi években összeállított gyerekinflációs kosárban szereplő termékekért – a kakaós csigáért, a gyümölcsjoghurtért, a hamburgerért, a literes narancsléért, a hátizsákért és szemüvegkeretért – idén októberben 39 260 forintot kellett adni, szemben az egy évvel korábbi 35 421 forinttal, valamint a 2021 októberére jellemző 29 161 forinttal. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyerekinflációs “kosárban” szereplő termékek ára egy év alatt kevesebb mint 11 százalékkal nőtt. Bár ez meghaladja a fő inflációs mutató szerinti 9,9 százalékos értéket, lassulást jelent a korábbihoz képest. 2022 októberében ugyanis 21 százalékkal kellett többet fizetni a szóban forgó termékekért, mint 2021 azonos hónapjában.  A kakaós csiga idén októberben a KSH által mért országos átlagárak alapján 252 forintba, a gyümölcsjoghurt pedig 207 forintba került. Ez 3, illetve 5 százalékos éves drágulásnak felel meg, A literes narancslé 19 százalékkal 751 forintra, a hamburger pedig 27 százalékkal 10 forint híján 1600 forintra drágult. A hátizsák és a szemüvegkeret ára visszafogottabban nőtt, előbbié 12 százalékkal 11 410 forintra, utóbbié pedig 9 százalékkal 25 ezer forintra.
A gyerekek számára úgy is “lefordítható” az inflációs hatás, hogy miközben tavaly októberben egy 4 ezer forintos zsebpénz – kerekítve – elég volt 16 kakaós csigára, az idén viszont már csak 15 jönne ki belőle. A hamburgerekre vetítve pedig az áremelkedés úgy néz ki, hogy 2022 októberében 4 ezer forintból legalább hármat lehetett megvenni, ebben az évben azonban már csak kettőt.

bonyolult, de tanulható

Fontos látni, hogy az infláció lassuló pályán van, így várhatóan a gyerekek “kosarában” szereplő termékeknél is tovább csökkenhet az áremelkedés üteme.
Az infláció a gyerekek számára elsőre bonyolultnak tűnhet, de a kakaós csigás vagy hamburgeres példával jól szemléltethető, miről is van szó. A gyerekeknek is érdemes tisztában lenniük, mit jelent a drágulás, mert így tudják majd a jövőben tudatosan kezelni a pénzügyeiket. Ebben nagy segítséget nyújt nekik a K&H Vigyázz, kész, pénz! diákoknak meghirdetett idei vetélkedősorozatához készített oktatási anyag is. A játék első – online – fordulója már javában zajlik, a feladatsorokat 2024. január 26-ig lehet benyújtani. A vetélkedő népszerűségét jelzi, hogy 2010 óta összesen közel 80 ezer diák vett részt rajta.

Októberben felfelé mozdult a használtautó-piac

  • Év végére akár megdőlhet a tavalyi rekord is

Az idei év eddigi legnagyobb havi forgalmát könyvelhette el októberben a hazai használtautó-piac: a DataHouse előzetes adatai szerint 73 700 személygépkocsi cserélt gazdát az elmúlt hónapban, ami 8,1 százalékkal haladja meg a tavaly októberi szintet. Míg 2023 első félévében az adásvételek száma gyakorlatilag végig elmaradt az előző év hasonló időszakának adataitól, júliustól a piac már felülteljesítő volt 2022 azonos időszakához képest, így megnőtt az esélye a tavalyi csúcs meghaladásának is.

„Egyelőre korai trendfordulóról beszélni, hiszen korábban is rendszeresen előfordult, hogy egy-egy hónap számottevő, egyszeri forgalomnövekedést produkált – hűti a várakozásokat Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója. – A piacon továbbra is jelen vannak olyan, a keresletet visszafogó tényezők, mint a lakosság jövedelmi helyzete, a csak lassan csökkenő kamatkörnyezet, illetve az újautó-piac továbbra is visszafogott teljesítménye. Azonban mivel az előző év utolsó két hónapjában igen visszafogott volt a piac forgalma, amennyiben idén nem lesz újabb visszaesés, az idei átírások száma néhány ezerrel akár meg is haladhatja a tavaly beállított 825 ezres rekordértéket.”

Annak magyarázata, hogy a viszonylag gyenge kereslet mellett hogyan tud a használtautó-piac évről évre újabb rekordforgalmat produkálni, a forgalomban lévő személyautók folyamatosan, évente átlagosan 120 ezerrel növekvő számában keresendő. 2023 végére már mintegy 4,2 millió személyautó lesz forgalomban, csaknem 600 ezerrel több, mint 2018 végén.

A magyarországi használtautó-piacon leggyakrabban alsó-középkategóriás személyautók, illetve kisautók cserélnek gazdát, előbbieknek 29, utóbbiaknak 22 százalék volt az aránya az első tíz hónapban. Az alsóközépkategória legnépszerűbb modelljei az Opel Astra (5,3%), a Ford Focus (2,8%) és a Volkswagen Golf (2,7%). A kisautók listáját magasan a Suzuki Swift (4,4%) vezeti, amelyet az Opel Corsa (2,1%) és a Volkswagen Polo (1,6%) követnek. A leggyakoribb modellek között a felső-középkategória a Volkswagen Passattal (2,6%), a Skoda Octaviával (2,4%) és a BMW 3-as szériával (2,3%) képviselteti magát (ez utóbbi két modell tavalyhoz képest helyet cserélt a gyakorisági listán.)

Miközben a használtautó-piacon 2023 első tíz hónapjában gazdát cserélő 689 900 személyautó mennyisége 1,6 százalékkal maradt el az előző év hasonló időszakában regisztrált 701 000-es értéktől, az importált használt autók száma ugyanebben a periódusban 89 300 darab volt, ami 18 százalékkal múlja alul az egy évvel korábban mért 108 900-as értéket.

Magas infláció mellett is többet költünk, mint eredetileg terveztük

  • Vásárlási döntéseinkre jobban hatnak az impulzusok, mint az információk 

Ugyan a magas inflációs környezetben nő a fogyasztói tudatosság, továbbra is meghatározóak az impulzusok a kelet-közép európai fogyasztók vásárlási szokásaiban – derült ki a Publicis Groupe felméréséből, amely 5 ország 110 ezer fogyasztójának bevonásával készült*. A GWI globális fogyasztói magatartáskutatóval együttműködésben végzett, Lengyelországra, Romániára, Bulgáriára, Csehországra és Magyarországra kiterjedő kutatás kimutatta azt is, hogy a tényleges vásárlás előtt sokan tájékozódnak, inspirációt gyűjtenek a neten, de a felmérésben résztvevők többsége így is többet költ személyes tárgyakra és elektronikai cikkekre az eredetileg tervezettnél online vásárlása során.

Fontos a vásárlás előtti ráhangolódás 

A kutatás megvizsgálta, mire is fordítjuk az online térben eltöltött időt. A TOP 10-es ranglista első helyezettje az információszerzés (76%), második helyen a barátokkal, családdal való kapcsolattartás (71%) áll és harmadik  helyre kerültekaz arra irányuló kereséseink, hogyan kell egy adott dolgot megcsinálni (68%). Csupán nyolcadik a sorban az inspirációgyűjtés és egészen meglepő, hogy csak a kilencedik n a megvásárolni kívánt termékek megtalálása.

Külön megvizsgálva a ranglista vásárlással kapacsolatos helyezettjeit, kiderül, hogy a fogyasztók fontosabbnak tartják a vásárlásra való ráhangolódást még az adott termék tényleges megtalálásánál is. Mindez a bolgárokra (53% vs. 48%) és a csehekre (59% vs. 41%) a legjellemzőbb. A magyaroknál ez a két szempont szinte fej-fej mellett halad (48% vs. 47%), míg a lengyeleknél (54% vs. 58%) és a románoknál  (55% vs. 57%) kicsit erősebb az információszerzésre való igény. 

Vajon az áraknak is utánanézünk? 

Arra is kitért a felmérés, hogy milyen csatornákon keresgélünk leginkább, amikor bővebb információt szeretnénk online a minket érdeklő termékekről, szolgáltatásokról és árakról. A megkérdezettek 56 százaléka tájékozódik keresőmotorokat használva, 44 százaléka figyeli a vásárlói értékeléseket és 40 százaléka az árösszehasonlító és közösségi média oldalakat. 

Az árösszehasonlító oldalak figyelése a TOP 3 szempont között van régiós szinten. A kutatásban résztvevő országokat megnézve  leginkább a magyarok és a lengyelek nézik össze az árakat online. Generációs összehasonlításban pedig az idősebbek, a baby boomer és az X generáció viszik a prímet.

Az eredetileg tervezettnél végül többet költünk

A kutatás szerint végül többen vásárolnak, mint amennyien eredetileg tervezték. Az elektronikai eszközöknél a legnagyobb az eltérés, végül 57 százalék invesztált, pedig csak 51 százalék tervezte eredetileg. Ezt követik a személyes tárgyak és használati cikkek, ahol  ez az arány 54% – 47%, persze a vásárlás javára. Országokra bontva a legimpulzívabb vásárlók a románok és a lengyelek.  Sőt ők azonnal akarják, amit kinéztek, a többiekhez képest náluk prioritást élvez a másnapi szállítási szolgáltatás. A magyaroknál és a cseheknél az ingyenes szállítás és a kuponok megléte sokkal fontosabb szempont. “Az árkedvezmények impulzusvásárlásra ösztönözhetnek. Az online akciók hatására gyakran vásárolunk, még akkor is, ha eredetileg nem szándékoztunk költeni. Mindez egy megélhetési krízis lecsengése közben történik, amikor különösen óvatosnak kellene lennünk és ellenállnunk az ilyen csábításoknak.” – emelte ki Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary média üzletágának vezetője.

Döntöttek a magyarok: ez a három globális probléma a legfontosabb

Élelmiszer-ellátás, klímaválság, energiabiztonságunk jelene és jövője – e három globális problémát tartja legfontosabbnak az a közel tízezer néző, aki az MVM Future Talks hat mini dokumentumfilmje közül választotta ki a november 23-án 18 órától élőben sugárzott talk show-ba kerülő három témát. A műsorban a tudomány nagyágyúi és sztárnagykövetek vitatják meg a jövőnket befolyásoló kérdéseket, Till Attila műsorvezetésével.

Magyarország egyik legmeghatározóbb online tudományos eseménye, az MVM Future Talks 2023-ban is a legégetőbb kérdéseket járja körbe hatrészes dokumentumfilm-sorozatának sztárnagyköveteivel. Idén a nézők is lehetőséget kaptak arra, hogy alakítsák a tudományos showműsor tematikáját: az általuk készített hat mini dokumentumfilm közül online szavazás eredménye alapján dőlt el, hogy mely három globális kihívás kerül a november 23-án 18 órától nézhető talk show-ba. 

Wossala Rozina az élelmiszer-ellátás jövőjét vitatja meg csütörtökön szakértőkkel. Rozina dokumentumfilmjében az élelmezésbiztonság témájában többek között olyan szingapúri techcégeket mutatott be, amelyek laborban tenyésztett húsokkal keresnek alternatív megoldást az állattenyésztés környezeti terhelésének csökkentésére és az élelmiszer-ellátás javítására.

Magyarósi Csaba a világ számos pontjára elutazott, hogy szemügyre vegye és a nézőknek is megmutassa azokat a – már ma is szabad szemmel látható – változásokat, amelyek az emberiség által okozott globális hőmérséklet-emelkedés eredményei. A műsorban Csaba és szakértő vitapartnerei a klímaválság problémáiról, lehetőséges kimeneteleiről, megoldásairól vitáznak.

Bazsó Gábor „Karotta” az energiabiztonság témakörét járta körül dokumentumfilmjében. Karotta videója olyan, ma még science fictionnek tűnő megoldásokat is bemutatott, mint a Dsyon-gömb, de szóba kerültek a fúziós reaktorok, illetve a jelenkor energiatermelő megoldásai is. A talk showban éles vitára számíthatunk arról, hogy miből is lesz energiánk a jövőben.

A nagykövetek a tudomány nagyágyúinak segítségével tekintik át a jövő legnagyobb kihívásait. Az MVM Future Talks házigazdája Till Attila lesz. A tudományos talk show-t november 23-án, 18 órától az www.mvmfuturetalks.hu oldalon lehet követni.

Már növekednek a csomagszámok, a GLS Hungary felkészült az év végi forgalomra

A GLS-nél már közel 1 hónapja folyamatosan emelkedik a napi csomagforgalom, ami tovább fokozódik az ünnepi szezon közeledtével. A csomaglogisztikai szolgáltató felkészült az év végi csúcsra, a házhoz szállítás mellett közel 1400 GLS Automata, mintegy 1050 CsomagPont és hétvégén is elérhető csomagautomatás ügyfélszolgálat áll rendelkezésre a csomagok sikeres, időben történő kézbesítése érdekében.

Az év vége az e-kereskedelem és csomaglogisztika szempontjából egyedülálló jelentőséggel bír, különösen a csúcsidőszaknak számító Black Friday és a karácsony közötti időszak, ami intenzív, folyamatosan növekvő forgalmat hoz magával. Előfordul, hogy az év végi szezon legerősebb napjaiban a csomagvolumen akár az éves átlag kétszeresére nő.

Az idei csomagmennyiségi előrejelzéseket is figyelembe véve a GLS Hungary körültekintően készült az év végi csomagforgalmi csúcsra, hogy minden feltételt megteremtsen a küldemények időben történő kézbesítéséhez. A központi szortírozó üzemben például plusz műszak bevezetésével fokozza a csomagok hatékony feldolgozását. Emellett felülvizsgálva többek között a humánerőforrást, a járműparkot és egyéb kiemelt fontosságú tényezőket, a vállalat olyan optimalizált működési struktúrát hozott létre, amely lehetővé teszi az azonnali reakciót minden olyan helyzetre, ahol további erőforrásra van szükség. Nyomon követve a felvételi és kiszállítási folyamatokat, a cég akár még aznap újabb belföldi járatokat és futárokat tud indítani.

A GLS a házhoz szállítás mellett mintegy 1050 CsomagPonttal, valamint az ország legnagyobb csomagautomata-hálózatával – több mint 300 településen, közel 1400 GLS Automatával, összesen mintegy 110.000 rekesszel – szolgálja ki az ügyfeleket.

Szállítási információk az utolsó napokra vonatkozóan

A karácsonyi ajándékok megrendelését nem érdemes az utolsó napokra hagyni annak érdekében, hogy a csomagok biztonságban megérkezzenek a karácsonyfa alá, mivel az online kereskedők leterheltsége miatt előfordulhat, hogy egy-egy rendelés összeállítása a megszokottnál több időt vesz igénybe.

Amennyiben valakinek mégis az utolsó 1-2 hétben jut csak erre ideje, úgy érdemes az alábbiak szerint kalkulálnia a GLS-sel történő kiszállítást:

A GLS a december 21-én felvett belföldi csomagokat még karácsony előtt, december 22-én kézbesíti mind a házhoz szállítás, mind pedig GLS Automatás és CsomagPontos csomagátvétel esetében is. 

A csomagok GLS Automatában és Csomagpontban történő feladásakor érdemes odafigyelni a szolgáltatás időben történő megrendelésére. Ahhoz, hogy a címzett december 22-én kézhez kapja, legkésőbb december 20-án 16:00-ig el kell helyezni a csomagot az átadópontban. Az elhelyezéssel – tehát a szolgáltatás megrendelésével – egyidőben a cég értesítést kap a feladásra váró küldeményről, így azt december 21-én már fel tudja venni a futár és másnap, vagyis december 22-én kézbesítésre kerülhet.

Hétvégén is elérhető ügyfélszolgálat

A megnövekedett csomagforgalomra való tekintettel a GLS meghosszabbítja ügyfélszolgálatának elérhetőségi idejét annak érdekében, hogy minél több felmerülő kérdés megválaszolásával tudják segíteni a csomagok célba juttatását. 

A november 24. és december 23. közötti időszakban, hétköznapokon reggel 7:00-tól este 20:00-ig lesz elérhető az ügyfélszolgálat. 

Emellett hétvégén is elérhetők lesznek majd, hogy GLS Automatákkal kapcsolatos problémákban nyújtsanak segítséget azoknak, akik szombaton vagy vasárnap valamilyen nehézségbe ütköznek a csomagok átvételét vagy feladását illetően. Esetlegesen felmerülő hiba esetén még aznap elindítják a szervizelés folyamatát. Hétvégén az ügyfélszolgálat 9:00 és 17:00 között áll rendelkezésre.

Magyar közreműködéssel játszott a pápa előtt a hegedűs zseni

Egy magyar koncertszervező produkciós iroda közvetítésével adhatott koncertet Vatikánvárosban a világszerte „hegedűs zseniként” ünnepelt Petar Markoski a Szegények Világnapján, Ferenc Pápa előtt.

Petar Markoski 6 évesen kapta meg első hegedűjét, a húszas éveiben járó briliáns művész ma már több mint másfél milliós követői bázissal és százmilliós nézettséggel büszkélkedhet a social platformokon.

Számos zenei műfajban mutatta már meg zenei tehetségét, mellyel célja, hogy összekösse a különböző műfajok rajongóit, egyedi stílusával hidat képezve a különböző zenei stílusok között.

Petar Markoski

A Vatikán döntése, mellyel Petar Markoskit választotta ezen eseményre, tanúbizonysága a művész nemzetközi elismertségének és zenéjének univerzális vonzerejének. Egyben nemzetközi sikere a hazai koncertpromóteri tevékenységnek is, hiszen a koncert létrejöttében nagy szerepet vállalt a magyar Koncertpromo Produkciós Iroda, mely – mások mellett – Markoski koncertjeit is szervezi szerte a világban. „Nagyon hosszú és alapos előkészületeken vagyunk túl, de szerencsére kiváló a kapcsolatunk a vatikáni szervezőkkel” – mesélte Horváth Roland, a Koncertpromo tulajdonosa. „Ez nagyban megkönnyítette számomra ennek a különleges eseménynek a megszervezését. Petar Markoski előadása igazi mérföldkő volt mindannyiunk számára, és büszke vagyok, hogy részese lehettem ennek a felejthetetlen eseménynek. A zene ereje és a közös cél érdekében végzett munkánk tökéletes példája annak, hogy mit érhetünk el együttműködve” – tette hozzá Horváth Roland.

 VIDEÓ: https://www.instagram.com/reel/Cz39cVVIJVA/?igshid=N2ViNmM2MDRjNw==

Beckham Budapesten

December 2-án kerül először színre Petr Zelenka valós eseményeken alapuló vígjátéka, a Beckham, mely lerántja a leplet a bulvármédia főszereplőiről, és egy olyan történetet mesél el, ami lázban tartotta az egész brit bulvársajtót. Sztárok, újságírók, tévéműsorok és kulisszatitkok között vezet bennünket, ahol sokszor elvész az igazság… 

Max Clifford zseniális médiamenedzser, a celebszenzációkat ő tartja címlapon hetekig. A nagy pörgésnek azonban ára van, alig ötven éves, de már túl van a második szívrohamán. Egy napon beesik hozzá az egyik rokona, egy profi focista, aki segítséget kér, mert lefotózták egy melegbárban, és attól fél, hogy a képek nyilvánosságra kerülnek. Max felkeresi az egyik fél-alvilági ismerősét, hogy visszaszerezze a képeket, de nagyobb ügybe botlik: az ismerőse azt állítja, hogy van egy csaj, akivel David Beckham megcsalta a feleségét. Mivel Beckham híresen hűséges Victoriához, és a sztori érdekesnek tűnik, Max felveszi a kapcsolatot az állítólagos szeretővel…

Hogyan lesz egy hétköznapi lányból országosan ismert celeb?

Meddig bírja az ember szíve a sok hazugságot? Mi történik, amikor az irányítás kicsúszik a kezei közül?

Az előadás Görög László, Czakó Juli, Csőre Gábor és Mózes Amdrás főszereplésével kerül színre.

Rendezője: Keszég László. 

MEGJELENT A COFACE 2023-AS CEE TOP 500 RANGSORA

 

Mennyire stabilak a legnagyobb vállalatok ezekben a viharos időkben?
Ismét dobogós a Mol
A kezdeti aggodalmak ellenére – melyek a közép-kelet-európai gazdaságok visszaesését prognosztizálták az ukrajnai háború következményei miatt – a régió figyelemre méltóan ellenállónak bizonyult. Az energiaválság és a növekvő költségek miatt azonban fokozatos lassulás tapasztalható a régióban.

  • Top 500 szereplő: a makrogazdasági fejleményeknek köszönhetően a forgalom, a nettó nyereség és a foglalkoztatás növekedése figyelhető meg. Ágazatok: az olaj- és gázipar vezet a top 500-as listán, amelyet a közművek és közszolgáltatások, valamint az autóipar és szállítás követ.
  • Lengyelország ad otthont a régió legnagyobb vállalkozásainak: az összesített forgalom jelentős, az előző évhez képest 37,9 százalékos növekedés látható 2022-ben.
  • A cégek régiós rangsorát a lengyel PKN Orlen vezeti, megelőzve a cseh RWE-leányt, utánuk két magyar vállalat következik: a harmadik helyen áll a Mol, a negyediken pedig az MVM.

Bár a koronavírus-járvány negatív hatásaiból kilábaltak a cégek, az év elején a közép- és kelet-európai régió kihívásai számos ágazatban folyamatos nehézségeket jelentettek a vállalkozásoknak. „Ezután a régiót Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója sújtotta, ami humanitárius és gazdasági válsághoz vezetett. Ez költségnövekedést eredményezett, különösen az energiahordozók esetében, valamint hiányt a termelési összetevőkben és zavarokat az ellátási láncokban” – magyarázza a régió fejlődését Grzegorz Sielewicz, a Coface nemzetközi hitelbiztosító közép- és kelet-európai regionális közgazdásza: „E kihívások ellenére a közép-kelet-európai régiónak 2022-ben még mindig sikerült stabil, 4 százalékos GDP-növekedést elérnie az előző évi 6,2 százalék után, amit a növekvő készletek és az erőteljes belföldi kereslet támogatott.”

A Coface most 15. alkalommal mutatja be éves tanulmányát az 500 legnagyobb közép-kelet-európai vállalatról. A Coface CEE Top 500 tanulmány a vállalkozásokat a forgalmuk alapján rangsorolja, és további tényezőket elemez, mint például az alkalmazottak száma, a vállalatok tevékenysége, az ágazatok és a piacok, valamint a Coface vállalati hitelminősítései. A CEE Top 500 cég gazdasági teljesítménye reprezentatív mutatóként szolgál az egész régió piaci trendjeire.

A top 500 cég forgalma, nettó nyeresége és foglalkoztatottainak száma is nőtt

„A makrogazdasági környezet és a növekvő költségek termékeny talajt biztosítottak az üzleti forgalom növekedéséhez. A régió legnagyobb vállalatait tartalmazó 2022-es rangsor eredményei megerősítik ezt a tendenciát” – magyarázza a tanulmány által felvázolt pozitív képet Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai vezérigazgatója.

Az 500 vállalat összforgalma 39,8 százalékkal, 1,1 billió euróra ugrott. Az összesített nettó nyereség 46,5 százalékkal 54,745 millióra nőtt. Emellett az 500 vállalat 2,3 millió embert foglalkoztatott, ez 3,5 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.

Milyen a magyar helyzet?

“Magyarország, mint a közép-európai régió vérkeringésének szerves része, természetesen hasonló pályát járt be 2022-ben, mint régiós társai. Egyéb specifikumoktól eltekintve, földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően azonban más szempontból is megszenvedte az Ukrajnában zajló háborút, elég, ha csak az egyik legstabilabb szektornak számító mezőgazdaságban okozott gabonapiaci anomáliát említjük, az egyébként is megdrágult finanszírozási környezetben. 2022-ben a nagyvállalati kategóriában elért eredmények elvitathatatlanok, azonban részleteiben sokkal árnyaltabb a kép” – mondta Ficsor Dezső, a Coface magyarországi leányvállalatának vezető elemzője. A villamosenergia és a földgáz árakra jellemző turbulenciák alapjaiban forgatták fel a piacokat, okozva olyan helyezeteket (gyárleállás, működés csökkentett kapacitással), melyekre az esetleges hosszú távú szerződések sem bizonyultak orvosságnak. A hirtelen megnövekedett költségek továbbhárítása kevésbé egyszerű és gyors folyamat, ami sok esetben az első félévben elért eredmények elpárolgását okozhatta az év végére. Mindeközben az inflációs hatások miatt a vállalatok kénytelenek voltak akár az év folyamán több ízben is bért emelni, hogy megtartsák stratégiai állományukat, az egyébként is problémás munkaerőpiaci helyzetben. “Az idei évben, de előreláthatóan már 2024-ben is, a fogyasztás visszaesésének képében jelentkezik erősebben a következő probléma, egy olyan belső és külső gazdasági környezetben (magas kamatkörnyezet, beruházások visszafogása), amikor ugyan az energia és nyersanyagárak már csökkentek, de jóval magasabbak a korábbi szinteknél és a fogyasztói hajlandóság, illetve képesség egyelőre folyamatosan gyengül. Nem kérdés, hogy a nagyvállalatok hosszabb távú sikere egyenes arányban van a kis-és középvállalatok eredményességével, márpedig a jelen kilátások szerint, a korábbi években nem takarékoskodó, tartalékot nem képező piaci szereplők kilátásai nem túl biztatóak. 2024-ben talán a második félév hozhat pozitív fordulatot, amennyiben optimizmusunkat nem szorítjuk háttérbe” – tette hozzá.

Toplista ötszáz nagyvállalatról

A Coface régiós Top 500-as rangsorát továbbra is a PKN Orlen vezeti, és az előző évi 52 százalékos növekedést követően 111 százalékos forgalomnövekedéssel jelentősen megerősítette helyezését. A második helyen ál a cseh RWE. Majd a magyar multinacionális olaj- és gázipari vállalat, a Mol következik, amely az egy évvel korábbi listán is harmadik volt. A negyedik pozícióban szintén egy magyar vállalat áll, az MVM. Ötödik a cseh Skoda Auto, a hatodik a Jeronimo Martins Polska kiskereskedelmi lánc. A lengyel PGE energetikai vállalat a hetedik. E vállalatok mindegyike 2022-ben magasabb árbevételt ért el az előző évhez képest, az olyan villamosenergia-kereskedelmi vállalatok, mint az RWE és az MVM még három számjegyű árbevétel-növekedésről is beszámoltak. Ezzel szemben az autóipari szektor ezúttal kevésbé képviseltette magát a top 10-ben.

Néhány vállalat felülmúlta versenytársait, és sikeresebbnek bizonyult, mint az előző évben. Ebbe a csoportba főként olyan vállalatok tartoznak, amelyek különösen jól tükrözték a gazdasági helyzetet, azaz profitáltak a nyersanyagárak folyamatos emelkedéséből. Ide tartoznak a villamosenergia-kereskedelemmel és szállítással foglalkozó vállalatok, valamint a petrolkémiai cégek, mint például a bolgár TETs Maritsa Iztok 2 (139.), amely a forgalom 199%-os növekedésének köszönhetően 256 helyet lépett előre, a horvát Petrol (263.), amely 231 helyet lépett előre, valamint a litván Ignitis UAB (80.), amely 214 helyet lépett előre, és a román Tinmar Energy (165.), amely 202 helyet lépett előre a rangsorban.

Ágazatok: Változások az élmezőnyben

A régió legnagyobb vállalatai által képviselt három kulcsfontosságú ágazat továbbra is jelentős, közel 58 százalékos részesedést képvisel az elért bevételekből. Az ágazatok vezető csoportja azonban ezúttal változott. A nyersanyagárak szárnyalása az energiát előállító és kereskedő vállalatok forgalmának megugrását eredményezte. Ezért 2022-ben a közművek és közszolgáltatások, valamint az ásványi anyagok, vegyi anyagok, kőolaj, műanyag és gyógyszeripar ágazatai könyvelhették el a legnagyobb forgalomnövekedést, mégpedig 64,1 százalékkal, illetve 60,9 százalékkal. Ezután a mezőgazdasági nyersanyagok és a különböző egyéb inputok árai is szárnyaltak, és minden ágazat kétszámjegyű dinamikát mutatott a forgalomnövekedésben, kivéve az építőipart, amely 8,1 százalékos növekedést jelentett.

Az ásványi anyagok, vegyi anyagok, kőolaj, műanyag és gyógyszeripari ágazat ismét a legnagyobb a CEE Top 500 rangsorban. Az ágazatban nőtt a legnagyobb mértékben a nettó nyereség, több mint 100 százalékkal, mivel az emelkedő kőolaj- és földgázárak a folyamatos kihívások ellenére a finomítói árréseken keresztül nyereségtermelésre adtak lehetőséget. A közüzemi és közszolgáltatási ágazat a negyedikről a második helyre lépett előre a rendkívüli – több mint 64 százalékos – bevételnövekedésnek köszönhetően. Az előző évhez képest ez az ágazat 15-tel növelte képviseletét a jelenlegi rangsorban, így ez a legnagyobb növekedés az összes ágazat között. Számos közüzemi és közszolgáltató vállalat állami tulajdonban van, vagy az állam a tulajdonosi struktúra részeként vesz részt benne.

Bár az autóipar és szállítás továbbra is a vezető ágazatok között van, kihívásokkal szembesült. Többek között – a világjárvány és az ellátási lánc problémái miatt – csökkent a kereslet, ami a forgalom és a nyereség némi növekedése ellenére is bevételcsökkenést eredményezett. Az iparág négy országban továbbra is meghatározó: Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában.

Kulcsszerepben az export

Grzegorz Sielewicz közölte: „A közép- és kelet-európai országok megőrizték aktív exportőr szerepüket, elsősorban Nyugat-Európába, és közvetlen szállítások és az ellátási láncban való részvétel révén távolabbi célállomásokra is kiterjesztették exportjukat. A fő kockázatot 2023-ban azonban a nyugat-európai, különösen a németországi kihívásokkal teli külső gazdasági környezet jelenti, amely a gyenge gazdasági aktivitás és a visszafogott világkereskedelem miatt hatással lehet a KKE-országokra. Ennek ellenére a következő negyedévekben fokozatos fellendülés várható. Bár a háztartások fogyasztását az infláció és a magasabb kamatlábak befolyásolták, a dezinfláció és a továbbra is erős munkaerőpiac hatására fokozatosan hozzájárul majd a növekedéshez.”

Jarosław Jaworski hozzáfűzte: „Ha a külgazdasági helyzet is javul, a fellendüléshez vezető út egyértelmű lenne, és a közép- és kelet-európai országok ismét a potenciáljuknak megfelelő növekedési ütemeket könyvelhetnének el. A vállalati likviditást azonban kihívások érhetik. A támogatási intézkedések megszűnésével a vállalati fizetésképtelenségek már megnövekedtek, és a makrogazdasági visszaesés miatt meghaladták a járvány előtti szintet.”