Címlap

A Coldplay koncertek alatt háromszorosára nőtt a vendégéjszakák száma Budapesten

  • A nagyrendezvények jelentik a turizmusfejlesztési kitörési pontot Magyarország számára

A nagyrendezvények kiemelt hajtóerői a magyar gazdaságnak, ugyanis több ágazaton keresztül is hozzájárulnak a GDP-hez. Egy nagyobb koncert, fesztivál, üzleti- vagy sportrendezvény idején akár 25-30 %-kal is emelkedhet a vendégéjszakák száma az adott régióban, míg a szálláshelyek bevételei harmadával múlják felül az átlagos értékeket a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján. A rendezvényszektor élénkítése és támogatása, a területen dolgozó szakembergárda képzése és a területet terhelő ÁFA csökkentése ezért kiemelt stratégiai cél kell, hogy legyen – hangzott el a Magyar Turisztikai Program Alapítvány (MTPA) telt házas Rendezvény Restart konferenciáján. 

A negyedik alkalommal megrendezett ingyenes Rendezvény ReStart Konferenciával a Magyar Turisztikai Program Alapítvány (MTPA) célja, hogy közös platformot teremtsen a hazai sport, üzleti- és kulturális rendezvények szereplői és a döntéshozók számára, elősegítve a hálózatépítést, a fejlődést, a szakmai edukációt és az európai szintű ökoszisztéma megteremtését. Az eseményt a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével, kizárólag húsmentes ételkínálattal és szóróanyagmentesen szervezték, hogy ezzel is példát mutassanak a szakma szereplőinek.

Az elmúlt években a Magyarországon megrendezett giga sportrendezvények, mint a 2017-es úszó-világbajnokság, vagy a 2023-as atlétikai világbajnokság  bebizonyították az egész világnak, hogy bármilyen sportágban kimagasló színvonalon képesek a hazai szakemberek lebonyolítani a sportversenyeket és rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra – értékelt Gyulay Zsolt kétszeres olimpiai bajnok, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a Hungaroring Zrt. elnök-vezérigazgatója, Szalay-Berzeviczy Attila, BOM a Magyar Sportért Alapítvány kuratóriumi elnöke, illetve Oszkó Péter, a Magyar Fallabda (Squash) Szövetség elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja. A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy az olimpiai eredményesség szempontjából TOP 10-es országént Magyarországnak komoly lehetősége van, hogy a régióból elsőként rendezzük olimpiát, ha a kérdésben politikai konszenzus is mutatkozik. 

A magyar lakosság 59%-a sohasem sportol, mely drámai hatással van az ország egészségi állapotára. Meg kell találni azokat a lehetőségeket, amikor élményszerűen lehet mozgásra bírni az embereket.  Szerencsére egyre több rendezvényen jelenik meg hangsúlyosan a sport és az aktivitás, ennek arányát tovább kell növelni, hívta fel a figyelmet Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára.

Kádár Tamás, a Sziget Fesztivál ügyvezetője, Kelemen Zsófia a Budapest Park stratégiai és üzletfejlesztési vezetője és Horváth Máté, a Live Nation Magyarország promótere vett részt a “A stadion az új fesztivál?” panelben. Egyöntetű véleményként fogalmazódott meg, hogy az ország legnagyobb befogadóképességű helyszínein egyre több hazai és nemzetközi koncert valósul meg kiemelt érdeklődés mellett. Ezzel párhuzamosan azonban a hazai fesztiválok többsége csökkenő látogató számmal kellett, hogy szembesüljön. A fesztiválszervezők szerint az okok összetettek, melyhez hozzájárul a piaci környezet, a változó közönségigények és fogyasztói magatartás is. A megújulás, a fiatal generáció megszólítása érdekében az évtizedeken keresztül bevált fellépőkre fókuszáló stratégia helyett az egyedi élmény és a közösségépítés egyre hangsúlyosabb szerepet kell, hogy kapjon. 

A Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia létrehozásának célja egy olyan iránymutató szakpolitikai dokumentum készítése, amely szinergiát teremt az aktív turizmus fejlesztéséhez szükséges intézkedések között. A panel résztvevői, Petényi Mirkó, Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ vezetője, Pénzes Erzsébet, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség elnöke és Tassy Márk, a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója egyetértett abban, hogy kiemelten fontos a jelenleg pontszerűen elszórt turisztikai fejlesztések összehangolása és a kevésbé látogatott téregységek támogatása, tehát a belföldi koncentrált turizmust szét kell jobban húzni az ország egészében.

Dobó Mátyás a Visit Hungary Üzleti együttműködésekért felelős vezetője szerint a hivatásturizmus élénkítése és a látogatószám duplázása 2030-ra kiemelt cél a hazai turizmusfejlesztésben, hiszen a konferenciák által hazánkban érkező turisták átlagosan 30 százalékkal költenek többet egy átlagos turistánál. USA és Nagy-Britannia, Németország elsődleges célpiacot jelentenek az ország számára. 

A szektor versenyképességének növeléséhez elengedhetetlen a megfelelő tudással rendelkező szakembergárda. A Visual Europe Group egyedülálló duális képzési rendszert hozott létre. Színházi- és rendezvénytechnikus képzésük munkafolyamatba ágyazott tanulás módszerével történik, vagyis az aktív szakemberek munkájuk közben mélyítik el tudásukat és szerzik meg a szakképesítést. „Azon dolgozunk, hogy ez a képzési módszer széles körben elérhető legyen, modellként is szolgáljon. A szakma hosszútávú törekvése, hogy jogszabályba foglalva, végzettséghez legyen kötve bizonyos munkakörök végzése. Ez tiszta viszonyokat teremt és átjárhatóságot is biztosít az egyes területeken” – emelte ki Szántó Viktória, a cég vezérigazgató-helyettese.

Az MTPA továbbra is elkötelezett abban, hogy folyamatosan lehetőséget teremtsen a szektor képviselőinek a tapasztalatcserére, a tudásmegosztásra, ezért a jövő tavaszi ReStart konferenciáig rendszeresen meetupokat szerveznek. November 28-án “Rendezvények képviselete a nagyvilágban, miben segíthetnek a DMC-k?” címmel Kanel Judit a MABEUSZ alelnöke és Lippai Ildikó a Budapest Convention Burreau sales managere beszélgetnek majd. Regisztrálni az alábbi linken lehet.

Fotókhoz tartozó kredit: ReStart

75 éves Magyarország legnagyobb múltú építészirodája, a KÖZTI

  • Akik az időt már legyőzték

Többezer megvalósult épület, mégis egyetlen építésziroda. Magyarország legnagyobb múltú építészirodája, a KÖZTI megalakulásának 75. évfordulóját ünnepli. Épületeik kulcsfontosságúak a hazai városok arculatának formálásában. Az elmúlt több mint hét évtizedet áthatja az itt dolgozó építészek közötti mester-tanítványa kapcsolat. Az évfordulóra a fiatal generációt megszólító, hallgatói tervpályázatot is hirdettek.

Ha egy építészet iránt érdeklődő embert megkérdeznénk arról, hogy szerinte melyek a II. világháború háború utáni magyar építészet legismertebb alkotásai – a válaszok jelentős részében valószínűleg KÖZTI-s épületek szerepelnének. Kossuth tér újjáépítése? Puskás Aréna? Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2-es Terminál, SkyCourt? Mindegyik létesítmény a KÖZTI tervei alapján valósult meg.  

„A KÖZTI szinte az egyetlen egykori állami tervezőiroda, amely sikerrel vészelte át a rendszerváltás utáni évtizedeket és ma is működik. Története során több mint háromezer építész dolgozott a cégnél, a múltszázad közepe óta a magyar építészszakma legjava fordult meg itt. Volt egy mondás, mely szerint minden építész vagy volt, vagy lesz KÖZTI-s.” – emelte ki Tima Zoltán, a KÖZTI tervezési igazgatója, az igazgatóság elnöke.

Építészek egykor és ma

Az 1949-ben megalakult KÖZTI első vezetői – már a háború előtt is ismert építészek – Gádoros Lajos, Janáky István, Dávid Károly és Rimanóczy Gyula lettek. A további évtizedek során – a KÖZTI mester-tanítvány láncolatában – a hazai építészet olyan kiemelkedő alakjai is megfordultak itt, mint Kotsis Iván, Zalaváry Lajos, Jánossy György, Farkasdy Zoltán, Hofer Miklós és Marosi Miklós. 

A legutóbbi években pedig Skardelli György, Tima Zoltán és Peschka Alfréd formálják az itt alkotó építészek látásmódját és építik tovább e láncolatot. A jelenleg közel 70 főt foglalkoztató iroda napjainkban is több Ybl Miklós-, Kossuth- és Pro Architectura-díjas építésznek ad alkotási lehetőséget, referenciáik pedig az oktatásügyi épülettől a lakóépületig számtalan létesítményt ölelnek fel.

 

Tapasztalatból és aktivitásból nincs hiány, az iroda számos építésze vállal fontos közéleti feladatot, ott vannak a Művészeti Akadémia, az Építész Kamara, a különböző művészeti szövetségek, társadalmi szervezetek tagjai és vezetői között. 

Sokoldalú jelen

A hazai építészet meghatározó szereplőjeként jegyzett KÖZTI most folyó munkái közül a legjelentősebb a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa. A Palotanegyedbe, az egykori Magyar Rádió területére tervezett épületegyüttes megvalósulásával nő a zöldfelület, valamint megújul az Esterházy- és a Károlyi-palota, és az egyetemi negyed több utcája is. Szintén az egyetemfejlesztést célozza a Budapest IX. kerületébe tervezett Semmelweis Egyetem Elméleti Oktatási Központ új bővítése. 

A KÖZTI a projekt kezdete óta részt vesz a BudaPart fejlesztésében is. A Párizsban a világ legjobb városnegyed-fejlesztése címet elnyerő projektben a cég számos épületet: több lakóházat, irodatömböt és szállodát is tervezett. 

A KÖZTI a balatoni fejlesztésekben is jelentős szereplő, terveik alapján épült meg a balatonfüredi LUA Resort, a Balaton első ötcsillagos szállodája. Szintén itt valósult meg az 1200 férőhelyes tájba illesztett kongresszusi központ. Az épületek Balatonfüred számára még több lehetőséget biztosítanak a turisztikai szezon meghosszabbítására.

A közlekedési infrastruktúrát érintő tervezési munkákon is dolgoznak a KÖZTI-nél. A korábbi repülőtéri- és számos vidéki intermodális tervezési munka tapasztalatait felhasználva jelenleg a Kelenföld-Őrmező Intermodális Csomópont tervei készülnek, mely nemcsak az egyes közlekedési módok észszerű összekapcsolására ad javaslatot, hanem egy zöldfelülettel kialakított kétszintes városi teret is létrehoz. Szintén városszerkezeti szempontból fontosak a Mexikói útra, a Városliget és a Rákosrendező közé tervezett P+R parkolók, melyek közvetlenül a Városliget, közvetve a belváros forgalmi tehermentesítését célozzák. 

Történelmet írnak

A KÖZTI a nagy volumenű tervezési munkái mellett az értékmegőrzésben, a műemléki tervezésben és az elhanyagolt ipari létesítmények rehabilitációjában is letette a névjegyét. 

A Budai Várban folyó rekonstrukciós munkák első megvalósult épületei is a nevéhez fűződnek.  A Várkert Bazár műemléki felújítása után készültek el a Csikós udvar épületei – a Stöckl-lépcső, a Királyi Lovarda, a Főőrség épülete -, valamint a Várpalota Déli összekötőszárnya, benne az eredeti formájában rekonstruált Szent István teremmel. A Magyar Tudományos Akadémia központi épületének jelenleg folyó műemléki felújítása szintén a KÖZTI tervei alapján folyik, a magyar vasúttörténelem egyik legfontosabb szentélyének számító Eiffel Műhelyházban pedig az Operaház művészeti központja jött létre. Ugyancsak az iroda tervezte az egykori ipari épületek integrálásával létrejött Dorottya Udvar, Riverloft és a Váci úti GTC White House irodaházakat. 

A romvédelemben az iroda az utóbbi években jelentős eredményeket ért el. A Szögliget-Szádvár romhelyreállítás – a romok sérülése nélkül – harmonikusan ötvözi a klasszikus műemlékvédelmi elveket és a XXI. századi építészeti elemeket. A KÖZTI a Market Romvándor programja keretében tervezte a Aszófő-kövesdi-, a csákányospusztai-, valamint a varjaskéri templomromok helyreállítását. Tavaly a zsámbéki öregtemplomra kiírt országos tervpályázaton az iroda első helyezést ért el.

Dinamikus jövő

A KÖZTI az elmúlt évtizedekben már számtalan gazdasági, társadalmi, és történelmi válságot élt át, fennmaradásának titka pedig mindvégig a rugalmasság és alkalmazkodóképesség volt. Az elmúlt években végrehajtott átszervezések következtében az iroda egységesebb és hatékonyabb lett. A jövő sikereinek záloga – a felhalmozott tapasztalat és tudás mellett – a folyamatos innováció és fejlődés, a technológiai kihívásokra adott tudatos válasz. A tervezési munkával összefonódó kutatás és fejlesztés, a BIM teljeskörű alkalmazása, a környezettudatos tervezés és a mesterséges intelligencia adta egyre nagyobb lehetőségek mértéktartó alkalmazása, azok összehangolása az elkövetkező évek legjelentősebb feladata.

TÉR I RE I VÍZIÓ

A KÖZTI 75. évfordulójának tiszteletére szeretné megszólítani a jövő építészeit is, ezért a BME Középülettervezési Tanszékkel és a II. kerülettel együttműködve hallgatói ötletpályázatot írt ki a II. kerületi Frankel Leó út és Török utca által közrefogott háromszögletű tér revitalizálására. A tér lezárását adó, az 1960-as években a KÖZTI-ben tervezett lakóházat is érintő pályázat célja, hogy mintát adjon a városi terek megújítására.

A METU kiadásában megjelent Új Munkaügyi Szemle idei 3. száma

  • a HR szakma jövőbeli kihívásaira való felkészülést helyezi fókuszba

„A hazai munkaerőpiac turbulens változáson megy keresztül. Ahogy szokták mondani, a HR napjainkban az egyik legdinamikusabban változó szakma – nem véletlenül. Nem elég követni a változásokat, hanem az érintett szereplőket – szervezeteket, munkaadókat, munkavállalókat – szükséges felkészteni a jövő kihívásaira.” – mondta Dr. habil Szabó Szilvia, a lap új főszerkesztője.

A Budapesti Metropolitan Egyetem gondozásában negyedévente megjelenő Új Munkaügyi Szemle, az idei évben is a tradíció és innováció kombinációjának jegyében készül. A folyóirat az 1957-ben indult Munkaügyi Szemle örökségét viszi tovább, kiemelten foglalkozva a HR és emberi erőforrás gazdálkodás aktuális kérdéseivel. Az Új Munkaügyi Szemle kiemelten támogatja a fiatal kutatókat, lehetőséget biztosítva számukra a megjelenésre. A kiadvány célja a szakmai megújulás folytatása, egyre szélesebb körben elérhetővé téve a tudományos eredményeket.

A változás, megújulás a szerkesztőséget is elérte: Dr. habil Szabó Szilvia főiskolai tanár, szakvezető 25 év után vette át a főszerkesztői pozíciót a leköszönő Munkácsy Ferenctől, aki a lap alapítója és főszerkesztője volt a kezdetektől, és a főszerkesztőség nagy örömére a szerkesztőbizottság elnökeként folytatja a munkát és szolgálja tovább a HR szakmát szerető közösséget.

Az Új Munkaügyi Szemle 2024-es évfolyamának harmadik számának középpontjában a humánerőforrás-menedzsment és a karrierépítés interdiszciplináris megközelítései állnak. Olyan témákat tartalmaz, mint a döntéshozatal a pályaválasztási tanácsadásban, a magyar vezetők előtt álló etikus vezetési kihívások, valamint az AI hatása a HR gyakorlatokban. A cikkek a helyi és nemzetközi munkaerő-piaci kihívásokat egyaránt feltárják, beleértve a bérelvárások, az alkalmazottak fluktuációja és a távmunka kérdéseit. Ezenkívül a folyóirat foglalkozik a továbbképzések egyre növekvő szükségszerűségével és a foglalkoztathatóság javításának kérdéseivel a globális HR-trendekkel összefüggésben.

További információk: Új Munkaügyi Szemle

NAV: Kábítószer- és cigarettakereső kutya: Toto

Lehet, hogy a cím félrevezető, mert nem az ismert szerencsejátékról ad tájékoztatást a hatóság, hanem többmilliós bírságról, amit annak az elkövetőnek kell majd fizetnie, akit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei cigarettacsempészésen csíptek nyakon.

A pénzügyőrök Totóval, a kábítószer- és cigarettakereső kutyával végeztek közúti ellenőrzést Győr-Moson-Sopron vármegye egyik útján, amikor egy román kisbusz akadt fenn a mustrán. A szolgálati eb az egész járművet átszimatolta, és szinte mindenhol jelezte, hogy érdemes lenne az autó kárpitját tüzetesen átnézni. Az egyenruhások elkezdték a kárpitok kibontását, ahonnan hosszú, kígyózó csíkokban kerültek elő a különböző márkájú, román zárjegyes cigaretták. Az oldalfalak kitöltése mellett a gyári üreget is kihasználta az elkövető. A sofőr azt mondta, hogy nem tudott a csempészholmiról, az autó tulajdonosától csak azt a megbízást kapta, hogy a járművet Angliába juttassa el.

A pénzügyőrök összesen 1140 doboz magyar zárjegy nélküli dohányterméket foglaltak le
2,6 millió forint értékben. Jövedéki törvénysértés és költségvetési csalás bűncselekmény miatt indítottak eljárást. A sofőr több mint hárommillió forint bírságra is számíthat.

Az idei év kutyabeszerzése és – kiképzése Toto felderítése alapján eddig sikeresnek értékelhető. A németjuhász-malinois keverék az ez évi kutyavásáron került az igazgatósághoz, ahol azonnal megkezdődött a kiképzése, aminek eredményeként szeptember elején már hathatós munkatársként támogatta az egyenruhások munkáját.

Toto beszerzéséhez az Európai Unió CCEI programja nyújtott pénzügyi támogatást.

K&H: nagyot ugrott a saját autóval rendelkező fiatalok aránya

  • egyre kevesebben vannak, akik nem autóznak

Egyre több fiatal autózik vagy van saját autója a legújabb K&H ifjúsági index szerint. Az idei második negyedévben a 19-29 éves fiatalok 38 százaléka mondta azt, hogy van saját személygépkocsija, ami kiemelkedő arányt jelent. Az elmúlt bő egy évtizedben nőtt azoknak a fiataloknak az aránya is, akiknek nincs saját autójuk, de másét használják.

A 19–29 éves városi fiatalok körében közel 38 százalék volt azok aránya, akik saját autóval rendelkeztek 2024 második negyedévében – derült ki a K&H Bank legfrissebb felméréséből. A korosztály aktív keresői körében 49 százalék, a diákoknál és az inaktívaknál 25-27 százalék ez az arány. A fiatal felnőttek körében átlagosan 42 százalék azok aránya, akinek nincs saját autója és 20 százalék azoké, akik más autóját használják.

tízből négyen

Az ifjú autóbirtokosok aránya a korosztályukon belül 2012 és 2018 között fokozatosan emelkedett a 15-25 százalékos arányról a 30 százalék körüli szintig. A nem saját autót használó fiatalok aránya 2015 előtt 10 százalék alatt volt, majd az évtized utolsó éveiben 13-19 százalék körül, a 2020-as években pedig már 20 százalék felett alakult. Eközben azoknak a fiataloknak az aránya, akiknek nincs autója és nem használják másét a kérdéses időszak elején majdnem 80 százalékos volt, ez mára 40 százalék körüli szintre csökkent.

A nem saját autóval való közlekedésnél látható bővülés feltehetően az autómegosztó szolgáltatók népszerűségének köszönhető. A KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet szakportálja, a Közlekedésbiztonság beszámolója a legfrissebb felméréseket idézve azt írta, hogy 2023-ban az előző évihez képest 25-30 százalékkal többen használták a három hazai szolgáltató járműveit. A fiatalok körében pedig mind nagyobb súllyal esnek latba ezek, a K&H által is kiemelten kezelt, fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok, valamint az egészséges környezet iránti igény. Márpedig az autómegosztás sokkal kevésbé terheli a környezetet a sima autóhasználathoz képest.

Az autómegosztók további térnyerésétől a mobilitási szakértők azt remélik, csökkenti a közterületen csak a helyet foglaló, alig kihasznált autók számát: ha egy autót a jövőben nem egy, hanem 6-12 ember használhat, kevesebb gépkocsira lesz szükség.

A saját autó birtoklása jellemzően 28 és 32 százalék körül alakult az elmúlt öt évben, egészen a legfrissebb, 38 százalékos adatig. Eközben az autóval nem rendelkezők aránya az elmúlt fél évtized első felét jellemző 50 százalék körüli arányról az előbbivel ellentétes irányban elindult a 40 százalék felé.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

  • Tanulmányaikat kint végző diákok számára kedvezményes utasbiztosítási díjat kínálnak a biztosítók

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is  – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024 második negyedévében a KSH statisztikái szerint a 15-64 év közötti munkavállalók közül több mint 105 ezren dolgoztak rövidebb-hosszabb időszakra szóló külföldi, döntő többségükben európai munkaadónál. Mivel a fizikai munkavégzés fokozott kockázatot jelent, a biztosítóknál elérhető hagyományos utasbiztosítások nem alkalmasak az ilyen célból kint tartózkodók biztosítására.

„Az Európai Egészségbiztosítási Kártyát a legtöbb munkavállaló kiváltja, hiszen az az unión kívüli országokban, így például az Egyesült Királyságban és Svájcban is fedezi az egészségügyi ellátással kapcsolatos közvetlen költségeket – magyarázza Dr. Kozma Gábor, az Insura.hu vezérigazgatója. – Nem terjed ki ugyanakkor olyan kapcsolódó kiadásokra, mint a betegszállítás költségei, az utastársak vagy hozzátartozók utaztatása, a poggyászkár, és nem kínál 24 órás telefonos, anyanyelven elérhető asszisztenciát sem, ami bizonyos helyzetekben (különösen külföldi környezetben) létfontosságú is lehet.”

Jelenleg már számos biztosító kínál utasbiztosítási védelmet a fizikai munkavégzés céljából utazók részére is. Ezek egy része önálló termék, másik részük kiegészítő szolgáltatásként terjeszti ki ezt a védelmet a szokásos utasbiztosítás keretében. Fontos tudni ugyanakkor, hogy kizárt tevékenységek ezeknél a termékeknél is vannak. Ilyenek például a 10 méternél magasabban vagy földfelszín alatt, mérgező vagy veszélyes anyagokkal végzett tevékenységek, vagy éppen az őrző-védő, illetve katonai jellegű feladatok ellátása. A hagyományos utasbiztosításoknál átlagosan mintegy 20-30 százalékkal magasabb díjon elérhető szolgáltatások a felkészült biztosításközvetítők összehasonlító oldalain a megszokott módon kalkulálhatók.

Diákok hosszabb tanulmányi útjainak biztosítása

A munkavégzés mellett tanulmányi célból is rengetegen utaznak külföldre: szintén a KSH mutatta ki, hogy az előző tanévben a 290 ezer felsőoktatásban részt vevő hallgató közül 16 ezren (6%) külföldön jártak egyetemre. Számukra ideális biztosítási forma a tanulmányi utak utasbiztosítása, melyek kedvezményes díj mellett, gyakran napidíj helyett bérlet jellegű konstrukcióban érhetők el.

„Időtartamtól függően akár 60-70 százalékos megtakarítás is elérhető ezekkel a kedvezményes biztosításokkal. Egy nyolc hónapra szóló bérlet például már 30 ezer forint körül megköthető, miközben a napidíjas biztosítások jobbára 100 ezer forint körül kezdődnek – ad összehasonlítást Dr. Kozma Gábor.

E termékkör kapcsán is van néhány általános megkötés, amelyeket mindenképpen célszerű figyelembe venni. A tanulmányi utasbiztosítások általában 30 év alatt köthetők meg, a biztosító maximalizálhatja az egyszeri kint tartózkodás hosszát (ez lehet 180 vagy akár 60 nap is, amelynek számítása egy hazalátogatás után értelemszerűen újrakezdhető), illetve általában autó asszisztencia vagy extrémsport-biztosítás nem kapcsolódhat hozzá.

Hujber Feri és szerelme, Kriszti a kapcsolatuk kezdeti nehézségeiről meséltek

  • Hujber Feri és kedvese, Kriszti kapcsolata nem indult zökkenőmentesen. Az első randi után ugyanis Kriszti három hónapig váratta a színészt a következő találkozással.

Szó szerint nagy utat járt be Hujber Feri és párja, Kriszti kapcsolata. A páros a külföldi közös életet is kipróbálta, szerelmük pedig kiállta a távkapcsolat próbáját is. A szerelmesek között sok mindenben nagy az egyetértés, ám ez nem mindig volt így. Legalábbis a második találkozásuk időpontját illetően nem voltak egy hullámhosszon annak idején. „Megadta a telefonszámát, hogy ezen majd el tudom érni, de nem tudtam úgy elérni, mindig küldtem üzenetet is.

És mindig az volt a válasz, hogy jövő héten valószínűleg jó lesz” – mondta a Fókuszban Hujber Ferenc, akinek kedvese három hónapig váratta a színészt a következő találkozóval.

„Ez tulajdonképpen a magam próbatétele volt, hogy készen állok-e beengedni az életembe, mert az első találkozás az annyira jól sikerült, annyira mély volt az egész” – árulta el Kriszti, aki hónapokkal később végül maga dobta fel a következő találkozás időpontját, amelyre Hujber Ferenc azonnal igent mondott. A Nyerő Páros szereplői nemcsak kapcsolatuk kezdeti nehézségeiről, de egyik legnehezebb időszakukról is őszintén meséltek a kamerák előtt.

Az interjú a https://rtl.hu/fokusz/2024/10/03/nyero-paros-visvader-tamas-palacsik-lilla-hujber-ferenc linken érhető el.

Egyre több cég fektet generatív mesterséges intelligenciába

A generatív mesterséges intelligencia bevezetése fordulóponthoz érkezett: a cégek kétharmada invesztál többet a technológiába. A megnövekedett befektetések és lelkesedés ellenére az adatok és a kockázatok továbbra is a skálázást akadályozó fő kihívások, a FOMO hatás kezd elmúlni és egyre többen támasztják alá konkrét mérésekkel a technológia által teremtett értéket – derül ki a Deloitte új felméréséből.

A Deloitte harmadik negyedéves jelentése bemutatja, hol tart jelenleg a generatív mesterséges intelligencia elfogadása és alkalmazása, valamint, hogy a szervezeteknek milyen akadályokat kell leküzdeniük a nagyobb értékteremtés érdekében. A jelentés 14 országból 2770 vezető bevonásával készült. A válaszadók saját bevallásuk szerint különböző szintű generatív MI-szakértelemmel rendelkeznek, mindegyiküknek van mesterséges intelligenciával kapcsolatos tapasztalata, és minden résztvevő szervezet kísérletezik a technológiával, vagy már be is vezette.

A felmérés fő megállapítása az, hogy a generatív mesterséges intelligencia bevezetése kritikus szakaszba ért: a válaszadók 67 százaléka növeli technológiába való befektetéseit. A transzformatív hatással kapcsolatos növekvő elvárások ellenére azonban az adatokkal kapcsolatos és skálázási kihívások, illetve a kockázatokkal összefüggő aggodalmak korlátozzák a lehetőségeket és mérséklik a vezetők lelkesedését.

Az izgalmat visszafogja a realitás

A vezetők továbbra is nagy érdeklődést mutatnak a generatív mesterséges intelligencia iránt, de az újdonság varázsa kezd halványulni. Az érdeklődés még mindig „magas” vagy „nagyon magas” a felsővezetők (63%) és cégvezetők (53%) körében, de ezek az arányok a 2024-es első negyedéves felmérés óta csökkentek. Bár a cél a legnagyobb értékteremtési potenciállal rendelkező Gen AI projektek kiválasztása és gyors skálázása, sok erőfeszítés még mindig a kísérleti fázisban vagy próbaüzem szakaszában van: a válaszadók nagy többsége (68%) szerint a szervezetük a kísérleteik legfeljebb 30 százalékát vitte át teljes mértékben élesüzemi környezetbe.

Az MI-technológia bevezetése kapcsán az adatkezelés központi kérdéssé vált: a szervezetek 75 százaléka növeli adatkezelési beruházásait. A skálázással kapcsolatban azonban előre nem látható akadályok merültek fel: az adatokkal kapcsolatos problémák miatt a megkérdezettek 55 százaléka kerüli a technológia bizonyos felhasználási eseteit. Az adathiány megoldása kulcsfontosságú a technológia-specifikus adatarchitektúrák kialakításához. Ennek érdekében a szervezetek fejlesztik az adatbiztonságot (54%), az adatminőséget (48%), valamint frissítik az adatkezelési keretrendszereket, vagy új adatmenedzsment irányelveket dolgoznak ki (45%).

 „A generatív mesterséges intelligencia valódi értékét a vezetők akkor tudják kihasználni, ha azt mélyen beépítik az üzleti folyamatokba. Kutatásunk azt mutatja, hogy a generatív MI legfőbb előnyei túlmutatnak a hatékonyság és a termelékenység javításán vagy a költségcsökkentésen: a válaszadók több mint fele említette a fokozott innovációt, a jobb termékeket és szolgáltatásokat, a jobb ügyfélkapcsolatokat és más értékeket. Az értékforrások sokfélesége is mutatja ennek a transzformatív technológiának a sokoldalúságát és a benne rejlő hatalmas potenciált” – mondta Dr. Barta Gergő, a Deloitte Magyarország vezető MI szakértője.

Dr. Barta Gergő

Bizalmi kihívások és a változó szabályozási környezet

Bár a válaszadók elismerték, hogy a technológia kockázatainak kezelése kulcsfontosságú, a sikeres bevezetés négy legnagyobb akadálya közül három a kockázatokkal kapcsolatos, beleértve a szabályozási megfeleléssel kapcsolatos aggodalmakat (36%), a kockázatok kezelésének nehézségeit (30%) és az irányítási modell hiányát (29%). A generatív mesterséges intelligencia által okozott kockázatok – mint a modellek torzítása, hallucinációk, adatvédelmi kérdések és új támadási felületek – komoly aggodalmat jelentenek. A bizalom építése érdekében a szervezetek új védelmi mechanizmusokat alakítanak ki. Ilyenek például az irányítási keretrendszerek (51%), a szabályozási követelmények nyomon követése (49%) és a fokozott belső ellenőrzések (43%).

Bizonyíték kell a technológia értékére

Miközben a szervezetek fokozatosan túllépnek a kísérleti szakaszon, 41 százalékuk nehezen méri a technológiával kapcsolatos projektek hatásait. Mindössze 16 százalék készít rendszeres jelentést a pénzügyi vezetők számára a technológia által teremtett értékről. Az érték bizonyítása érdekében a szervezetek 48 százaléka konkrét teljesítménymutatókat használ az értékeléshez. Bizonyíték szükséges a technológia értékére. A Deloitte harmadik negyedéves generatív mesterséges intelligencia jelentése itt érhető el: www2.deloitte.com/content/dam/Deloitte/us/Documents/consulting/us-state-of-gen-ai-q3.pdf

www.deloitte.com/hu/magunkrol.

A magyar uniós elnökség francia szemmel

Általánosságban elmondhatjuk, hogy Magyarország politikai berendezkedése, illetve az Európai Unióhoz való viszonya már hosszú évek óta a francia fősodratú média célkeresztjében van. Méghozzá – és ezt a későbbiekben részletesebben is látni fogjuk – nem csak a baloldali sajtó példálózik az Orbán-kormány rendhagyó, sokak által provokatívnak ítélt politikájával.

További részletek ITT.

Demográfiai kihívások az Európai Unióban

A demográfiai változások jelentette nehézségek kezelése várhatóan ismét Dubravka Šuica feladata lesz az Európai Bizottságban. A kérdésre Magyarország is kiemelt figyelmet fordít hat hónapos elnöksége során, a cél több tanácsi következtetés elfogadása.

További részletek ITT.