Címlap

Október 10., a lelki egészség világnapja

  • A magyarok fele nincs jól

Csak minden második magyar tartja jónak vagy nagyon jónak a mentális egészségét – adta hírül a STADA a lelki egészség világnapja (október 10.) alkalmából. A STADA Health Report 2024* adatai alapján Magyarországon a 35 és 44 év köztiek érzik a legjobban magukat. A reprezentatív felmérés rávilágít arra is, hogy míg minden második európai mozog azért, hogy jól legyen, addig hazánkban ez csak a férfiak 43 százalékáról és csupán minden harmadik nőről mondható el. Az európai átlagnál viszont jóval több magyar fejt keresztrejtvényt vagy sudokuzik és a meditáció is inkább jellemző ránk. Tízből hét magyar gondolja úgy, hogy havi plusz egy szabadnappal jobban érezné magát. 

Hogy vagyunk? – Lehetnénk jobban

A STADA Health Report 2014 óta vizsgálja, hogy az emberek mit gondolnak többek közt a saját lelki egészségükről. Az eredetileg németországi tanulmányként indult riportba hat éve nemzetközi adatok is bekerülnek és idén már 23 országot, köztük Magyarországot is vizsgálták. A riport reprezentatív kor, nem és régió tekintetében. 2023-hoz képest az európaiaknak saját bevallásuk szerint kissé romlott a mentális egészségük. Míg a jó mentális egészségre vonatkozó értékelések 10 százalékponttal 67 százalékra emelkedtek 2022 és 2023 között, addig ma az európaiak 65 százaléka értékeli jónak vagy nagyon jónak a mentális jóllétét. 

Úgy tűnik, hogy a kelet-európai országok ambivalens viszonyban vannak a mentális egészséggel kapcsolatban. A Bulgáriában (85) és Romániában (80) élők jóval az átlag feletti mentális egészségről számoltak be, míg a magyarok (48) és a csehek (53) nem érzik magukat különösebben jól lelkileg. Európa-szerte a férfiak (69) lényegesen pozitívabban értékelik mentális egészségüket, mint a nők (61); Magyarországon nincsenek jelentős eltérések a nemek közt. És míg a generációs különbségeket vizsgálva az 55 év feletti európaiak vezetnek 70 százalékkal, őket követik a szépkorúak (64), majd a fiatal európaiak (59), addig Magyarországon a 35 és 44 év köztiek körében a legnagyobb (54) azok aránya, akik jónak vagy nagyon jónak ítélik a saját lelki egészségüket. Őket pusztán egy százalékponttal lemaradva követik a 45 és 54 év köztiek.

Mit teszünk? – A kezünkbe vesszük az egészségünket

Az egészségügyi rendszerekkel való elégedetlenség és a mentális egészséggel kapcsolatos problémák ellenére az európaiak mégis motiváltnak érzik magukat arra, hogy kezükbe vegyék a saját egészségüket. Az európaiak és a magyarok döntő többsége jelenleg is részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek támogatják az általános jóllétet. Európa-szerte a testmozgás a legnépszerűbb, minden második európai rendszeresen mozog azért, hogy jobban érezze magát. A legaktívabb európaiak a finnek (66), a spanyolok (62) és az olaszok (60). Magyarországon összességében a sport a férfiak körében a legnépszerűbb, de csak 43 százalékuk sportol a mentális jóllétéért. A magyar nőknek pusztán a harmada mozog rendszeresen a szabadban vagy edzőteremben ebből a célból, és sokkal inkább sudokuznak vagy épp keresztrejtvényt fejtenek a lelki egészségükért. Toronymagasan többen, a magyar nőknek mintegy 50 százaléka vallja, hogy az agymunka lehet a kulcsa a mentális jóllétének, míg a magyar férfiaknak 42 százaléka, ami így egy százalékponttal lemaradva a sporttól a második legtöbbet említett tevékenység a körükben.

A második legnépszerűbb szokás Európa-szerte az egészséges táplálkozás. Míg ezt az európaiak 49, addig a magyaroknak csak 40 százaléka vallotta magáénak. Olaszország (67) mellett Hollandia és Spanyolország (68-68) a kiegyensúlyozott táplálkozás éllovasai. Az előnyöket pedig nem nehéz észrevenni: 83 százalékuk azt mondja, hogy azért táplálkozik egészségesen, hogy fizikailag jobban érezze magát, 50 százalékuk pedig azt állítja, hogy a jó ételek még a mentális egészségüknek is jót tesznek. Vitaminokat és táplálékkiegészítőket az európaiak 32 százaléka szed, ezek legnépszerűbbek a Cseh Köztársaságban (51), Szlovákiában (50) és Lengyelországban (44). Magyarországon is az európai átlagnál többen esküdnek erre, tízből négyen szednek étrend-kiegészítőket a személyes jóllétük érdekében.

A rendszeres baráti találkozások a magyarok számára nem olyan fontosak. Míg minden harmadik európai (31), addig a magyarok körében csak minden negyedik (25) számára fontos hangulatjavító tényező egy-egy baráti összejövetel. Összességében a nők gyakrabban vesznek részt kifejezetten a mentális jóllétet célzó tevékenységekben (42), mint a férfiak (36) és gyakrabban keresnek stresszcsökkentő tevékenységeket, mint pl. a meditáció vagy a jóga (nők 21 vs. férfiak 15). Magyarországon az európai átlagnál népszerűbb ez utóbbi mind a nők, mind pedig a férfiak körében. Hazánkban a válaszadó nők 22 százaléka, a férfiaknak pedig közel ötöde meditál vagy jógázik a lelki jólléte érdekében. 

Mit szeretnénk? – Célzott intézkedéseket az egészséggel kapcsolatos döntésekért 

Bár dicséretes, hogy az európaiak időt, pénzt és erőfeszítést fektetnek abba, hogy vigyázzanak magukra, a külső forrásokból érkező további támogatás segíthetne kiegészíteni a kirakós játékot a jövőbeni jobb egészség felé. A hogyan javíthatnánk a jóllétünket kérdésre az európaiak 65 százaléka a három legfontosabb közé sorolta a táplálkozás javítását a cukor- és zsírbevitel csökkentésével, ami azt jelenti, hogy a fogyasztók tisztában vannak azzal, hogy sokkal tudatosabban kellene étkezniük.  Nagyra értékelné az európaiak 63 százaléka, ha kapnának egy szabadnapot a munkából vagy az iskolából minden hónapban az öngondoskodás érdekében. A magyarok még inkább vágynak erre: 68 százalékuk gondolja úgy, hogy havi plusz egy szabadnappal jobban éreznék magukat. 

Az európaiak valamivel több mint fele (53) szeretne kedvezményeket kapni az egészségbiztosítására és ugyanennyien értékelnék ugyanezt más jólléti tevékenységek, például edzőtermi tagság esetében is. A magyarok körében kevesebben (47 százalék) tartják ezt fontosnak. Az egészségbiztosítók által kínált bónuszprogramok vagy ösztönzők, amelyek bizonyos esetekben már léteznek, az európaiak 43, a magyarok 41 százaléka körében szerepelnek a három legfontosabb vágyott intézkedés között.

*STADA Health Report 2024 – A szektor legátfogóbb egészségügyi tanulmánya

A STADA Health Report 2014 óta vizsgálja, hogy az emberek mit gondolnak, mit szeretnének és mik az aggályaik az egészségügyi témákkal kapcsolatban, valamint azt, hogy ezek hogyan tükröződnek a viselkedésükben. A STADA Health Report eredetileg németországi tanulmányként indult, idén a 10. kiadását ünnepli és immár hatodik alkalommal nemzetközi szinten is elvégezték. Magyar adatok először kerültek bele.

Az egészség nagyon emocionális téma. A Health Report elkészítésével a STADA célja, hogy erről az összetett témáról előkészítse az utat az adatalapú vitának. Mi van az európaiak fejében az egészségügyi kérdésekkel kapcsolatban? Mit tudnak bizonyos egészségügyi témákról? Mely területeken lenne szükség nagyobb fokú edukációra? Milyen aggályaik és fenntartásaik vannak az egészséggel kapcsolatban? És ami a legfontosabb, hogyan tud együttműködni a politika, a média és a gyógyszeripar az európai emberekkel, hogy foglalkozzanak ezekkel az aggályokkal, és előkészítsék az utat egy mindenki számára egészségesebb jövő felé? 

Módszertan: a STADA megbízásából a Human8 által készített reprezentatív online tanulmány 

  • Időszak: 2024. február-március  

Minta: összesen 46 000 válaszadó, körülbelül 2000 válaszadó országonként az alábbi (23) országokból: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Kazahsztán, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szerbia, Szlovákia és Üzbegisztán. 

  • A felmérés reprezentatív kor, nem és régió tekintetében.

Témák: Elégedettség az egészségügyi rendszerekkel, bizalom a hagyományos orvoslás, az orvosok és gyógyszerészek iránt, mentális egészség, mesterséges intelligencia az egészségügyben, öregedés, testkép és önbizalom és sok más. 

K&H: a fiatalok pesszimistábbnak tűnnek, ha a fizetésükről van szó

  • a többség az inflációtól elmaradó béremelésre számít

A dolgozó fiatalok között tízből nyolcan számítanak arra, hogy a következő időszakban magasabb bért kapnak. Ugyanakkor tízből majdnem hatan, azaz az érintettek 58 százaléka az inflációtól elmaradó emelkedéssel, tehát reálbércsökkenéssel számol – derül ki a K&H ifjúsági indexből. Jelentős eltérés van azonban a tényleges inflációs adat és a fiatalok által érzékelt pénzromlás között: utóbbi ugyanis átlagosan 18 százaléknál járt májusban, miközben a tényadat 4 százalékos áremelkedésről tanúskodott. A kutatás eredményei választ adnak arra is, hogy hosszú távon hogyan alakultak a fiatalok várakozásai.

Nem volt túl optimista a 19–29 éves magyar fiatalok jelentős többsége 2024 közepén az idei fizetésének alakulásával kapcsolatban – derül ki a K&H Bank felméréséből. A megkérdezettek majdnem 60 százaléka azt mondta az idei második negyedévben, hogy szerinte a keresete az inflációt elmaradó mértékben fog emelkedni az idén, ami reálbércsökkenést jelentene. Hasonló adat jött ki az optimisták és az igazán pesszimisták esetén: a válaszadók 20 százaléka úgy gondolta, hogy az inflációt meghaladó fizetésemelésre számíthat 2024-ben, míg 18 százalékuk nem látott esélyt arra, hogy többet keressen az idei évben, mint egy évvel ezelőtt. A legpesszimistábbak aránya 4 százalék volt: ők azok, akik a fizetésük csökkenésétől tartottak – derül ki a K&H reprezentatív felméréséből, amely a dolgozó 19-29 évesek saját bérükre vonatkozó várakozásait vizsgálta.

Magyarország központi régiójának kiemelkedő gazdasági szerepét bizonyítja, hogy ebben a térségben senki sem gondolta, hogy idén kevesebbet fog keresni, mint 2023-ban. A keleti régióban viszont jóval az átlag felett volt ez az arány: a megkérdezettek nyolc százaléka jósolta magának ezt a sötét forgatókönyvet.

három időszak

A 2012 vége óta minden negyedévben elkészülő kutatás hosszabb távú adatsorából az olvasható ki, hogy a várható jövedelemmel kapcsolatos várakozások három szakaszra oszlanak.

Az első 2013-tól 2016-ig tartott, amikor a fizetésük inflációnál kisebb emelkedését várók aránya a valamivel 30 százalék alatti szintről 40 százalék fölé nőtt. Ezzel ellentétesen hullámzott a keresetük változatlanságával számolók aránya. A fizetésük csökkenését a dolgozó fiatalok 8-10 százaléka várta, míg infláció feletti növekedésre 15-20 százalékuk számított.

Az ezt követő öt évben 50 százalék fölé nőtt a mérsékelten pesszimisták aránya, miközben a keresetük változatlanságára számítóké fokozatosan 30 százalék alá csökkent. Az inflációnál nagyobb növekedést várók aránya ekkortól emelkedett akár 25 százalék körüli szintre, miközben a fizetéscsökkenést várok aránya lassan csökkent az idén látott alacsony szintre.

Változott a helyzet 2021-től, akkor indult a „harmadik szakasz”: az infláció alatti emelkedésre számítók aránya maradt az 50 százalék körüli szinten. A pesszimistáké pedig 5 százalékos szinten stabilizálódott.Ugyanakkor ebben az időszakban a változatlan fizetésre számítók arány 20-25 százalékos volt. A „szuperoptimistáké”, vagyis az inflációt meghaladó béremeléssel kalkulálók aránya ismét a 20 százalék körüli szintre csökkent.

a fizetések egyébként emelkednek

A teljes gazdaságra vonatkozó legfrissebb béradatok szerint a fizetések emelkedő pályán vannak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 ezer forint volt. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlag 427 ezer forint volt. Mindkettő több mint 13 százalékos emelkedésnek felel meg.

A bruttó keresetek mediánértéke 519 ezer forint volt, amiből 359 ezer forint nettót utaltak a munkáltatók a munkavállalók bankszámlájára. Az előbbi 15,3, az utóbbi 15,1 százalékkal haladta meg a 2023. júniusi medián bruttó, illetve nettó átlagkeresetet. A mediánérték azt mutatja meg, hogy az érintettek fele az adott összegnél többet, a másik fele pedig kevesebbet kapott.

Az inflációval korrigált reálbérindex júniusban 9 százalékos emelkedést mutatott, erre a növekedésre szükség is van, hiszen a múlt év egészében a reálkeresetek a kiugró infláció miatt közel 3 százalékkal csökkentek.

A rendszeres kertészkedés pozitívan hat az időskori egyensúlyzavarokra

A kertészkedés a demencia gyógyszeres kezelésének hatékony kiegészítője és alternatívája lehet, mindez azért is fontos, mert az átlagéletkor kitolódásával a demencia korunk népbetegsége lesz – derül ki a Semmelweis Egyetem új tanulmányából. A vizsgálatban a zöldterápia hatására javult az ún. kognitív, vagyis a gondolkodás, az információfeldolgozás, valamint az érzékszervek és az agy közötti összehangolt működés zavaraival küzdő idős betegek egyensúlya, a szellemi funkciók állapotát is jelző lépéstempója, emellett a betegek szívesebben vettek részt más közösségi tevékenységekben is.

A teljes sajtóanyag az alábbi linken olvasható: https://semmelweis.hu/mediasarok/2024/10/07/a-rendszeres-kerteszkedes-pozitivan-hat-az-idoskori-egyensulyzavarokra/

Égetően fontos témára hívja fel a figyelmet a Kiscsillag legújabb klipje, amely egyben kampányfilm is

Megrázó videoklippel mutatja be október 11-én legújabb, Láthatatlanul című dalát a Kiscsillag. A videóklip egyben az Egy Füst Alatt Alapítvány megbízásából készült kampányfilm, amely a Magyarországon élő diszfunkcionális családokban élő gyermekek helyzetére hívja fel a figyelmet.  A hivatalos klippremiert egy, a DANTE Közösségi Alkotótérbe szervezett exkluzív, premier előtt vetítés előzi meg október 10-én. A kezdeményezés részeként egy több videóból álló közösségimédia-kampány is indul ősszel.

A Láthatatlanul a diszfunkcionális családban élő gyerekek helyzetére hívja fel a figyelmet

A DANTE Közösségi Alkotótérben szervezett premier előtti vetítést követően, 2024. október 11-én mutatja be legújabb klipjét a magyar alternatív rockzenei élet meghatározó zenekara, a Kiscsillag. A produkció egyben az Egy Füst Alatt Alapítvány megbízásából készült kampányfilm is. Az alapítvány a premier előtti bemutatót október 10-én, csütörtökön rendezi meg a DANTE Közösségi Alkotótérben.

A kampányfilm egy olyan diszfunkcionális családban élő gyermek mindennapjait mutatja be, amely hozzávetőlegesen az országban élő fiatalkorúak egynegyedének élete lehetne. Az ilyen családokban jellemzően a szülők egyike vagy akár mindkettejük valamilyen függőségben szenved, ennek eredményeként pedig nem képesek az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket maradéktalanul biztosítani. A probléma mintegy egymillió gyermeket érinthet Magyarországon.

„Célunk, hogy elérjük azokat a felnőtteket, akik függőként élik mindennapjaikat, vagy elszenvedőként nem tudták feldolgozni gyerekkori traumájukat, és tudatosítsuk bennük, hogy ezek leküzdésére többféle megoldás is létezik. Hosszútávon pedig egy olyan átlátható, és mindenki által könnyen értelmezhető felületet hozunk létre, amelyen az érintetteket tájékoztathatjuk és ösztönözhetjük a segítségkérésre” – mondta el Dr. Szemelyácz János addiktológus szakértő, a Magyar Addiktológiai Társaság Elnöke.

Kampány egy novelláskötetből

Lovasi András a dalt Elekes Dóra, Fábián Gábor, Hoffmann Kata, Karafiáth Orsolya, Kemény István, Kovács András Péter és Mattik Dora Láthatatlan Árvák című novelláskötete alapján szerezte. Dr. Szemelyácz János és Hoffmann Kata – a dal megszületését követően – a nemzetközileg is elismert színházi alkotót, Bodó Viktort kérte fel a kampányfilm megrendezésére. A projektet az Odesa Films karolta fel és az ACG Reklámügynökség segítségével fejlesztett belőle kampányt.

„A Láthatatlanul közös ötletelései nyomán több terv is született a forgatókönyvre. Gyermeki szemszögből közelítettem meg a történetet, és ebből kiindulva döntöttük el, hogy milyen technikai megoldásokat alkalmazzunk. Ezekbe a helyzetekbe megrázó volt beleképzelni magam alkotóként” – mondta el Bodó Viktor rendező.

A kampányfilmben az édesanyát Radnay Csilla, az édesapát Mátray László, a kisfiút pedig Ökrös Bere alakítja. A mellékszerepekben az Örkény István Színház színművészei, Znamenák István, Takács Nóra Diána, Ficza István látható. A Zsótér Sándor által megformált díler barátait pedig Kádár Kinga, Éger Károly és Egyed Bea játssza.

A kezdeményezés ősszel kiegészül egy több videóból álló közösségi média-kampánnyal, amely rövid videók formájában olyan szituációkat jelenít meg, amelyet átélhet egy diszfunkcionális családban élő gyermek. További információ október 10-től, a kampány weboldalán lesz elérhető.

Premier és a 08. Magyar Klipszemle

A videóklip a nagyközönség számára október 11-től tekinthető meg a Kiscsillag YouTube-csatornáján, a dal pedig számos zenehallgató-felületen – köztük Apple Music, Deezer, Spotify – lesz meghallgatható. 

A Láthatatlanul a 08. Magyar Klipszemlén is látható lesz, mivel a produkciót a zsűri beválogatta az idei versenyprogramba. A rangos szakmai eseményt a Láthatatlanul bemutatóját követően egy héttel, október 17-én rendezik meg Budapesten, az Akvárium Klubban. 

K&H: valamivel több, mint évi  6 ezer forintért kötöttek biztosítást a mikromobilitási eszközökre

  • tíz biztosított eszközből hét elektromos meghajtású jármű
A mikromobilitási eszközökre szóló kötelező biztosítás bevezetése óta a K&H-nál majdnem közel 6 és fél ezer ilyen járműre, köztük rollerekre kötöttek szerződést – közölte a pénzintézet. A biztosítások átlagdíja pedig valamivel meghaladja a 6200 forintot.
Idén július 16-án lépett életbe a mikromobilitási eszközök kötelező biztosítására vonatkozó előírás: a K&H pedig elkészítette az első néhány hónap mérlegét.

többezres rajt

Július közepétől augusztus végéig közel 6 és fél ezer mikromobilitási eszközre kötöttek biztosítást a K&H-nál, ezeknek a 70 százaléka szól az elektromos meghajtású mikromobilitási eszközökre. A szóban forgó kötelező biztosítások éves átlagos díja 6224 forint a pénzintézetnél.

Mivel a mikromobilitási eszközöknek nincsen hatósági jelzése – leegyszerűsítve rendszáma —ezért minden ilyen járművet használónak rendelkeznie kell biztosítási szerződéssel. Így, ha például valaki kölcsönkér mástól egy olyan eszközt, amelyre vonatkozik a biztosítási kötelezettség, ám nem rendelkezik szerződéssel, akkor neki kell erről gondoskodnia.

veszélyesek lehetnek

A mikromobilitási eszközök és az egyéb, manapság használt elektromos rollerek már egy segédmotorkerékpár sebességével vetekednek, így jelentős kárral járó balesetet is tudnak okozni. Ezért is fontos, hogy az ezen eszközeiket, köztük a villanyrollerüket használók fontolják meg a kiegészítő balesetbiztosítás megkötését, amely egy jelentősebb baleset során plusz fedezet nyújt.” – hívta fel a figyelmet Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.

A szabály bevezetése óta is vannak félreértések, hogy pontosan mely járművekre kell vagy nem kell biztosítást kötni, illetve többször felmerült az elektromos rásegítésű kerékpárok kérdése is, ez utóbbiakra azonban nem vonatkozik a szabályozás.

Újabb mérföldkőhöz érkezett az ingatlan-fejlesztő zuglói beruházása

  • Elérte szerkezetkész állapotát a Magyar Ingatlanberuházó Zrt. Albion32 Társasház fejlesztése

Elérte legmagasabb pontját a beruházást lebonyolító Magyar Ingatlanberuházó Zrt. (MIB) Zuglóban épülő Albion32 lakóingatlan-fejlesztése, melynek keretében egy 160 lakásos lakópark valósul meg a főváros pesti oldalának egyik legnépszerűbb kerületében. A társaság által szervezett zöldmezős beruházás immár szerkezetkész. A lakásprojekt „A+” energetikai besorolású otthonokkal, modern hűtő-fűtő rendszerekkel és közösségi funkciókkal várja majd lakóit a jövőben. A fejlesztést várhatóan 2025 végén adja át a fejlesztő.

A Magyar Ingatlanberuházó Zrt. égisze alatt megvalósuló Albion32 lakópark az ütemtervet meghaladó gyorsasággal érte el szerkezetkész állapotát. Zugló legújabb, 160 lakásos komplexumát az ütemterv szerint 2025-ben adják majd át. A beruházás annak elkészülte után „A+” energetikai besorolású otthonokat kínál, olyan modern megoldásokkal, mint a mennyezeti hűtés-fűtés és az épület energiaellátását segítő, megújuló energiaforrásokat hasznosító technológia. A lakások változatos elrendezéssel, esetenként zöld tetőkkel és parkosított belső kerttel rendelkeznek, ezzel is biztosítva a fenntartható és kényelmes életteret Zugló központjában.

A kiváló tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkező Angol utcában felépülő lakópark kínálata a stúdiólakásoktól kezdve a penthouse lakásokig terjed. A magas színvonalú műszaki tartalom számos szolgáltatással egészül ki, így mindenki megtalálhatja a számára vagy családja számára legmegfelelőbb otthont. A modern homlokzat mögött csendes, parkosított belső kert található, ahol a lakók pihenésre és közösségi időtöltésre is lehetőséget kapnak. A zöldtetők és a modern építészeti megoldások révén a lakások nemcsak esztétikusak lesznek, hanem környezettudatosak is.

A korszerű energetikai és környezettudatos építészeti megoldások alkalmazása mellett a – 2021-ben megalapított – Magyar Ingatlanberuházó Zrt. működése megkezdésétől elkötelezett amellett, hogy megfizethető árú, minőségi lakóingatlanokat fejlesszen, nagy hangsúlyt fektetve a vevői igényekre és elvárásokra, valamint a piaci trendekre is.

„Számunkra az egyik legfontosabb cél a fejlesztések tervezése és lebonyolítása során az, hogy a lakásaink sokrétű lehetőségeket nyújtsanak a Vevőink számára. Az Albion32 ingatlanjai ideálisak mind lakhatási, mind befektetési célra, annak köszönhetően, hogy Zugló gyorsan fejlődő, népszerű kerületként stabil értéknövekedést biztosít a jövőbeni tulajdonosok számára. Mindemellett úgy gondolom, hogy legyen szó befektetésről vagy saját célra történő vásárlásról, a kiváló ár-érték aránynak, a fenntartható technológiák alkalmazásának és a kedvező rezsiköltségeknek köszönhetően az Albion32 a piacon elérhető egyik legvonzóbb lakóprojekt Zuglóban” – emelte ki dr. Hüse István, a Magyar Ingatlanberuházó vezérigazgatója.

 

A MIB, amely alig néhány hónapja, idén júniusban adta át a Pünkösdfürdőn elkészült BudaBright lakóingatlanfejlesztését, bokrétaavatással ünnepelte meg a zuglói lakópark legújabb mérföldkövét, amely ünnepségen a beruházásban résztvevő alvállalkozók is részt vettek. Az eseményen a felszólalók kihangsúlyozták, hogy a fejlesztés szinte zökkenőmentesen haladt, az esetenként felmerülő problémákat pedig hatékonyan hárították el a résztvevő felek.

Az ingatlanberuházó az Albion32 projekt révén összességében immár több mint 70 ezer négyzetméter lakóparki ingatlanfejlesztést tudhat magáénak, emellett pedig további 300 ezer négyzetméter fejlesztés előkészítésén dolgozik Budapesten és több vidéki helyszínen is. A társaság folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, amelyekben valós értéket tud teremteni, illetve amelyek keretében elérhető áron tud a piac által elvárt minőségi és fenntarthatósági sztenderdeket minden tekintetben teljesítő lakóingatlan-fejlesztéseket megvalósítani.

NAV: 12 ezer karton cigi a konvojban

Ismét sikeresen összedolgozott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi és rendészeti szolgálati ága, minek eredményeként lecsaptak a cigicsempészekre. A nyomozók információi vezették el a Bevetési Igazgatóság járőreit a nagy mennyiségű, zárjegy nélküli cigarettához. Az ukrán csempészek elfogásuk előtt épp a főváros felé haladtak az M1-es autópályán. 

A pénzügyőrök Komárom-Esztergom vármegye területén állták útját a két, fehér színű szlovák rendszámú kisteherautónak. Az autók egymást követve közlekedtek, amikor az egyiket a Concó pihenőbe kiterelték az egyenruhások.

A konvoj másik egységét a Harkályos pihenőhelyre navigálták le az autópályáról. Az okmányok szerint az ukrán sofőrök Szlovákiából hozták a rakományként feltüntetett alumínium képkereteket. A rakterek átvizsgálásakor kiderült, hogy a bejegyzés valótlan, szó sincs rámákról, ezzel szemben többszázmillió forint értékű Marlboro és Rothmans márkájú, zárjegy nélküli dohánytermék volt a szállítmány. Az egyik járműplató 54 ezer dobozt, míg a másik 66 ezer doboz adózatlan füstölnivalót rejtett.

A két autóban összesen több mint 260 millió forint értékű adózatlan dohányterméket számláltak a pénzügyőrök, ezzel a terheltek tetemes adót vontak el a központi költségvetésből.

Az egyenruhások – a további eljárás lefolytatása érdekében – a két férfit elállították, majd a NAV Közép-Dunántúli Bűnügyi Igazgatóság pénzügyi nyomozóinak átadták. Az ügyben költségvetési csalás bűncselekmény gyanúja miatt indult büntetőeljárás. A gyanúsítottakat őrizetbe vették és letartóztatásukat kezdeményezték az illetékes bíróságnál, emellett az elkövetők jövedéki törvénysértés miatt is számíthatnak bírság kiszabására.

Nem az Airbnb-k jelentik a komoly problémát a belső kerületek lakóinak

  • Medián-kutatás: a lakosság többsége szigorúbb feltételekkel, de engedné az Airbnb-k működését

Először készült Magyarországon átfogó, reprezentatív felmérés a rövid távú lakáskiadás megítéléséről, hatásairól és az esetleges szabályozások szükségességéről. A Medián által készített közvélemény kutatás kifejezetten azon belső kerületek (V., VI., VII., VIII. és IX.) lakosságát kérdezte, ahol airbnb lakások számottevő mértékben vannak jelen. Ezen belül a VI. kerület – ahol nemrég szavazás zajlott az airbnb betiltásáról–, önállóan is elemezhető almintával külön fókuszt kapott. 

A belső kerületek lakosságának csak egy nagyon szűk, 12%-os kisebbsége támogatná az airbnb tiltását

A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy a belső kerületek lakosságának csak egy nagyon szűk 12%-os kisebbsége, azaz hozzávetőleg minden nyolcadik ember támogatná az airbnb-k tiltását. A többség (60%) ugyan szavazna arra, hogy szigorítsák a rövid távú lakáskiadás működését, de úgy, hogy ne tiltsák be azt. Azok száma is messze meghaladta a tiltáspártiakat, akik azt preferálnák egy szavazáson, hogy minden maradjon a régiben (21%). 

A VI. kerület a legszigorúbb, még a VII. kerület is megengedőbb

Az egyes kerületek között azonban szignifikáns különbségek adódtak. Aligha meglepően a Terézvárosiak a legszigorúbbak, hiszen itt egy intenzív kampány folyt a szavazással egy időben mindkét oldalon, amiben a polgármester is a tiltás mellett foglalt állást. De még közülük is csak 21% szeretne tiltást, 57% valamilyen szigorítást, és egyedüliként a kerületek közül, a tiltáspártiaknál egy hajszállal kevesebben (19%) vannak azok, akik azt preferálnák Terézvárosban, hogy minden maradjon a régiben. 

A VII. kerületben, ahol az airbnb a legelterjedtebb, már a kerületek átlagát meghaladó mértékben (62%) támogatnák azt a lakosok, hogy maradjon az airbnb, de azért szigorítsák a működésüket. Itt többen (17%) szavaznának arra is, hogy minden maradjon a régiben, mint akik tiltást szeretnének (13%). 

A VIII. és IX. kerületieknek, csak egy nagyon kicsi, 10% alatti része szeretne tiltást. A többség itt is azt szeretné, hogy működhessenek az airbnb-k, de szigorúbb keretek között, de ezekben a kerületekben a tiltáspártiaknál jóval nagyobb arányban szavaznának az emberek arra is, hogy minden maradjon a régiben (VIII. kerület: 21%, IX. kerület: 25%). 

Külön érdemes megvizsgálni az V. kerületi eredményeket: itt nagyobb az átlagnál a tiltás-pártiak aránya (17%), de még ennél is nagyobb azok aránya, akik azt szeretnék, hogy maradjon minden úgy, ahogy van (25%). Itt a szavazók 50%-a preferálná a szigorúbb keretek között való további Airbnb működést.

Lakmuszpapír a VI. kerületi szavazás kapcsán

Ebben a kerületben nemrég egy olyan szavazás zajlott, ami egy elég éles választás elé állította a kerületieket. Arról kérdezték őket, hogy egyetértenek e az airbnb teljes tiltásával. A másik opció itt az volt, hogy minden maradjon a régiben. A két héten át zajló szavazáson, amelyen a kerületiek kevesebb, mint negyede vett részt (az ügydöntőnek hirdetett szavazásnak nem volt érvényességi küszöbe) végül egy hajszállal a tiltáspártiak kerekedtek felül. A Medián kutatása során fel lett téve ilyen radikális, fekete-fehér formában is a kérdés, hogy megállapítható legyen, így reprezentatív felmérés milyen eredményt hozna. A VI. kerületben így is szoros volt az eredmény.

Az eredmény ezúttal is nagyon kiegyenlítettnek tekinthető. Ugyanakkor jelentősen magasabb (9%, 3% helyett) volt azok aránya is, akik nem tudtak vagy akartak dönteni, mint amikor még a szigorítás is lehetséges opció volt. Amely opciót – ahogy fentebb is láttuk- a VI. kerületiek nagy része is preferálna a tiltás helyett. 

A Terézvárosiak összességében lényegesen szigorúbbak voltak a többi kerületnél. Minden más vizsgált kerületben ugyanis lényegesen többen voltak azok, akik azt preferálják, hogy maradjon az airbnb, akkor is, ha az opciók között szigorítás nem szerepel. Az V., VIII. és IX. kerületben 60% feletti volt az arányuk, míg a VII. kerületben 54%. 

Az összes belső kerület átlagában pedig 58% szavazna arra, hogy maradjon az airbnb szigorítás nélkül is és 34% támogatná a tiltást, ebben az esetben.

Nem az Airbnb-k jelentenek komoly problémát a belső kerületek lakóinak

Emellett a Medián 16-féle lakókörnyezeti problémáról kérdezte meg a Budapest belső kerületeiben lakókat. A problémák egy része szorosan, egy része távolabbról, egy része pedig egyáltalán nem kapcsolódik a rövidtávú lakáskiadáshoz, és a problémák között szerepelt az is, hogy „túl sok lakást adnak ki rövidtávra, túl sok az Airbnb-s lakás”. Ez lehetőséget ad annak vizsgálatára, hogy az Airbnb-típusú lakások üzemelése mennyire jelent problémát a lakosok számára, más, tipikusan felmerülő lakókörnyezeti problémákhoz képest. A lehetséges problémákról alkotott véleményeket egy százfokú skálán elemezték, ahol a 100 azt jelenti, hogy mindenki szerint nagyon nagy probléma, a  0 pedig azt jelenti, hogy senki nem gondolja azt, hogy ezek bármilyen problémát jelentenének.

A VI. kerületiek véleménye valamivel széttartóbb volt, mint a belső kerületekben lakók összesített véleménye, de alapvetően ugyanazok a tendenciák figyelhetőek meg a két csoportban.

A 16 probléma közül azt, hogy túl sok lakást adnak ki rövidtávra, túl sok az Airbnb-s lakás, a VI. kerületi lakók átlagosan a 10., a belső kerületek lakói pedig a 11. legsúlyosabb problémaként értékelték, mindkét esetben kevesebb, mint 50 ponttal.

A legsúlyosabb probléma egy rövidtávú lakáskiadástól teljesen független probléma lett (átlagosan 77 ponttal mindkét csoportban), a város, az utcák és az épületek nyári felforrósodása, a lakók több mint fele szerint ez nagyon nagy problémát jelent.

A komoly problémák között nem szerepelnek az Airbnb-típusú lakáskiadáshoz igazán szorosan kapcsolódó és érvként használt városi problémák. A sokszor az airbnb-k megjelenéséhez kötött problémák közül azt ítélték meg legsúlyosabbnak az emberek, hogy nehéz bérelhető lakást találni (az összes probléma rangsorában a 8.helyen szerepel), ennél a problémánál viszont nagyon nagy azoknak az aránya, akik nem tudták eldönteni, hogy ez mennyire jelent problémát, közel egyharmaduk nem válaszolt. Szembeötlő az is, hogy a lakosok – különösen az összes belső kerület átlagában- többségében nem tartják problémának, vagy nem így gondolják, hogy túl sok a turista vagy, hogy a közeli boltok drágábbak, netán, hogy túl nagy a vendéglétó teraszokról, bulikból származó zaj. A VI. kerületiek egy kicsit szigorúbbak voltak e tekintetben, de még itt is ezek sereghajtók voltak a problémák rangsorában. Pedig ezek gyakori érvként jelennek meg azok körében, az airbnb-ket ellenzők körében és így volt ez a VI. kerületi szavazást kísérő kampány során is. 

Úgy tűnik a lakosok túlnyomó többségének – a már említett nyári felforrósodás mellett- inkább jelentenek komoly problémát az olyan jelenségek, amelyeket hagyományosan a a belső kerületekhez szokás kötni: koszosak az utcák, sok a parkoló auto, rossz a levegő vagy, hogy rossz állapotban vannak a házak.  Az pedig az összes belső kerület átlagában a 4., csak a VI. kerületet vizsgálva pedig a 7. legsúlyosabbnak ítélt probléma volt a lakók körében, hogy az önkormányzatnak nincs elég pénze. 

Érvek az Airbnb-k mellet és ellen

Érdekes eredményeket hozott az is, amikor a rövidtávú lakáskiadás mellett és ellen szóló érvek megítéléséről kérdezte a lakosokat a Medián. 5-5 olyan érvről kérdezték meg a lakókat, amelyek a terézvárosi ügydöntő szavazás körüli kampány főbb érveinek felelnek meg. Az érvek megítélését egy százfokú skálán elemeztük, ahol a 100 azt jelenti, hogy mindenki teljesen egyetért az érvvel, a 0 pedig azt jelenti, hogy mindenki teljes mértékben elutasítja ezeket. 

Az eredmények nagyon kiegyenlítettek – ami összhangban van a szoros szavazási eredményekkel -, az egyetértés átlagos értékét tükröző pontszámok 54 és 69 pont között szóródnak a VI. kerületiek körében, és 54 és 66 között a belső kerületekben, egy kivétellel: „A túl nagy turizmus problémát okoz a helyi lakosok számára és ezért a rövidtávú lakáskiadás a felelős” érv kicsit leszakad a mezőnytől, ezzel az érvvel egy kicsit kevésbé értenek egyet a lakosok. Ez összhangban van azokra kérdésekre adott válaszokkal, amely a lakókörnyezeti problémákat vizsgálta.

Vélemények a kutatásról 

A Felelős Szálláskiadók Szövetségének elnökének Rege Mihálynak a véleménye a kutatás eredményeivel kapcsolatban:

A kutatás megerősítette azt, amit mi általánosan tapasztalunk: Magyarországon egyáltalán nincs társadalmi ígény az airbnb-k betiltására. Alig több, mint a belső kerületek lakosságának 10%-a gondolja azt, hogy az airbnb-t be kellene tiltani. Minden demográfiai és más szempontú (pl. hogy van e a házában airbnb vagy nincs) válaszadó alcsoportban túlnyomó többségben vannak azok, akik azt szeretnék, hogy szigorúbb feltételekkel, de maradjon az airbnb. Ez így volt a VI. kerületben is, a tiltáspártiak itt is egy szűk kisebbséget képviseltek, de itt azért szignifikánsan nagyobb volt az arányuk, mint az összes kerület általágában. Ez aligha független attól a néha már úszításba menő és valótlanságokra építő (ezek még az objektívnak mondott tájékoztató anyagokban is megjelentek) airbnb ellenes kampánytól, amiben sajnos még a polgármester is részt vett. Egyedül a VI. kerület volt az is, ahol ha kizárólag a tiltás és a status quo között dönthetnek az emberek, akkor csak picivel voltak többen azok, akik a maradásra szavaztak. Az összes kerület átlagában még akkor is lényegesen többen pártolták azt, hogy maradjanak az airbnb-k (akkor is, ha a szigorítás nem opció). Ez véleményem szerint azt is mutatja, hogy a lakók többsége nem az olyan az airbnb-k működését jelentősen ellehetetlenítő, akadályozó szabályozást szeretne, mint pl. a kiadható napok számának korlátozása vagy az olyan lehetetlenül alacsony kvóták meghatározása, mint, ami az 5. kerületben van. Feltehetőleg sokkal inkább az adózás szigorítását pártolják, vagy azt, hogy életszerű arányban, de keretek közé legyen az airbnb-k terjedése szorítva az egyes városrészékben. 

Jól látszik az is, hogy a lakosok nagy részének kifejezetten cizellált, árnyalt véleménye van a kérdésben. Úgy tűnik, hogy szemben például Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter véleményével, ők az airbnb-t nem csak lakhatási kérdésnek tekintik, de legalább annyira turisztikainak és gazdaságinak is. Számomra kifejezetten szembeötlő, hogy míg sokan magukévá tettek olyan érveket, hogy az airbnb-k miatt drágábbak az albérletek (mi vitatjuk, hogy ezek döntő szerepet játszanának) vagy, hogy az ilyen lakások nagy részét nagybefektetők adják ki (ami egyértelműen nem igaz, itt valószínűleg sokan az üzemeltető cégeket keverik össze a tulajdonossal), de mégis nagyjából ugyanilyen fontosnak tartják az airbnb melletti érveket is. Összeségében pedig mindenképp jelentősebb fontosságunak, hiszen túlnyomó többségük támogatja a maradásukat (a kerületek átlagában még akkor is, ha a szigorítás nincs az opciók között). Ez egyrészt a szavazók bölcsességét, széles látókörűségét jelzi. De rámutat egy olyan jelenségre is, ami talán különösen magyarországi vagy kelet-európai sajátosság:  

Nálunk az airbnb kiadás és az azokhoz köthető ágazatokban tevékenykedés nagyon sok embernek jelentett kitörési lehetőséget vagy erősítette meg a középosztálybeli, polgári státuszukat. Ez szinte biztosan nagyobb számú embert és/vagy nagyobb mértéket jelent, mint, amit például egy szigorú szabályozástól lehetne esetleg várni a bérleti díjak és ingatlanárak csökkenésében. Ez azt gondolom különösen a kormány számára egy intő jelenség. Hiszen a lakhatási válság fókuszba állításával nyilván ezekhez a középosztálybeli szavazókhoz szeretnének szólni. De ők azok, akik a kutatás eredményéből is jól láthatóan erre a problémára nem az airbnb tiltásával vagy jelentős visszaszorításával szeretnének megoldást találni. Feltehetőleg sokan közülük pedig kifejezetten pofonként élnének meg bármilyen ilyen típusú intézkedést. 

A Magyar ApartmanKiadók elnökének Schumicky Balázsnak a véleménye a kutatás eredményeivel kapcsolatban:

Az elmúlt időszakban heves viták kereszttüzébe került a budapesti Airbnb-zés, anélkül, hogy az országos és kerületi döntéshozóknak, politikusoknak hiteles tudása lett volna arról, hogy mit akarnak Budapest belvárosának lakosai, hogy érzik, hogy érinti őket a társasházakban lévő magán-, és egyéb szálláshely szolgáltatás.

A kutatás számos toposszal leszámol: A budapestiek nem akarják az Airbnb-k bezárását, sem az ellehetlenítését, ami a kiadható napok számának korlátozását jelenti. 

Azt szeretnék, hogy mégjobban szabályozott keretek között folyjon ez a tevékenység. A médiában sugallt hamis képekkel ellentétben a társasházakban folyó szálláskiadást sokkal kisebb gondot okoz a lakók döntő többségének, mint azt a legtöbben gondolták, vagy amit a közösségi médiában egy-egy törpe, de hangos csoport sugall. 

Világossá vált, hogy a szálláshelyek kis hányada okozza a problémák (zaj, közösségi együttélés szabályainak be nem tartása) nagy részét. Ezeket a problémákat kezelni kell, de ennek nem lehet eszköze a betiltás, ellehetlenítés.

A belváros elnépelenedésében a turizmus terjedése jelentéktelen szerepet játszik, a zöld felületek hiánya, a mocskos utcák, a hajléktalankérdés megoldatlansága, annál nagyobbat. 

Figyelemreméltó, hogy a lakók tudják, hogy a turizmusból élő vállalkozások jelentős mértékben hozzájárulnak a közteherviseléshez és aggódnak, hogy a szektor korlátozásával tovább szegényednének az önkormányzatok. 

A lakók jelentős problémának látják a kevés parkolót, valamint a társasházak leromlott állapotát. Utóbbiak megújulásában az airbnb-zők fontos,és fizetőképes partnerei a társasházaknak, míg a parkolók kihasználtsága a turisták elüldözésével csak növekedni tud, tovább nehezítve a helyben élők életét!

Összefoglalva megállapítható, hogy a budapesti Airbnb piac annyi szállal kapcsolódik Budapest és a turizmus szövetéhez, akkora szeletet hasít ki a turizmusból, annyi embernek ad közvetlen és közvetve megélhetést, akkora adótömeget jelent, hogy az egyoldalú betiltása, a kiadható napok számának korlátozása -ahogy jópár kisebb piacú európai nagyvárosban történt- a lakosság akaratával szemben menne. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által az egyenlő versenyhelyzetre(?!) való hivatkozással propagált kiadható napok számának korlátozására társadalmi igény nincs. A fennálló problémákat nem oldja meg, viszont újabbakat generál. Ezért érdemes lenne egy egy éves moratorium alatt megvizsgálni a hazai és nemzetközi jógyakorlatokat a szálláshelyek számának optimális szinten tartására, valamint áttekinteni az adózásukat, a feketén kiadott lakásokat pedig évekre kitiltani a szálláshelyszolgáltatási piacról. Át kell tekinteni a büntetési tételeket a jogszabályokat be nem tartó szálláshelyek esetén, és meg kell fontolni hogy a nagyobb kapacitású szálláshelyek milyen esetleges többletintézkedésekkel tudják biztosítani a lakóknak a pihenéshez való jogát. 

Forrás:  MEDIÁN

A  kutatás megrendelői:
Felelős Szálláskiadók Szövetsége (FSZKSZ)
Magyar Apartmankiadók Egyesülete (MAKE)

Akiken nem fog az idő: 1984-ben és 2024-ben is a Budapest Maratonon 

Idén 40 éves születésnapját ünnepli a Budapest Maraton, amely 1984-ben a főváros első tömegmaratoni versenye volt, napjainkban pedig az ország legnagyobb és legjelentősebb szabadidős sportrendezvénye. Vannak olyan különleges fából faragott futók, akik már 1984-ben is a mezőnyben voltak és negyven évvel később is ott lesznek a rajtnál. 

A soproni Lengyel László Ottó igazolt versenyzőként már 1980-tól indult maratonokon, így 25 évesen már némi rutinnal állt oda az első Budapest Maraton rajtjához.

– Középtávfutó voltam, de a 42 kilométeres táv sem volt ismeretlen számomra, több sikeres versenyen túl voltam már a 84-es budapesti maraton előtt. Így 40 év távlatából arra emlékszem, hogy a ma megszokottakhoz képest kicsi, néhány száz fős volt a mezőny, ám így is újdonságnak és igazi látványosságnak számított a belvárosban, hogy mi, maratonisták birtokba vettük az utakat – mesélte Lengyel László Ottó az első Budapest Maratonhoz kapcsolódó emlékeit.

Később a versenyszerű sportolást abbahagyta, de a szabadidős sport a mai napig az élete része. Futás, kerékpározás, úszás, triatlon, síelés, korcsolyázás, túrázás, sífutás – azt mondja, mindegy mit, csak mozogni lehessen!

– A nagy dolgokat, nagy teljesítményeket számolom. A Balatont például eddig 19 alkalommal úsztam át, Budapest Maratonból az idei SPAR lesz a 36., összességében pedig ez lehet a 44. sikeres maratonom – sorolta a legfontosabb adatokat Lengyel László Ottó.

Érdekes, hogy hiába 43-szoros célba érkező, külföldi városban még egyszer sem futott maratont, Szeged volt a legtávolabbi helyszín, ahol rajthoz állt.

– Fiatalon éppen kicsúsztam a 3 órából, manapság viszont már nem az időeredmény számít, hanem csakis a sikeres teljesítés. 65 évesen nem zavar, ha valaki megelőz, nem akarok én már utolérni senkit, csak és kizárólag magamra figyelek. 6-7 perces kilométerekkel, 5 óra körüli idővel szeretnék végig menni a SPAR maratonon. Tudom előre, hogy 30 kilométertől lesznek gondjaim, itt-ott fáj majd, átfut az ember agyán, hogy jó lenne lábat cserélni… De ilyenkor csinálni kell tovább!

A Miért? kérdésre azonnal egyértelmű és teljesen logikus választ ad a korábban hivatásos tisztként szolgáló soproni nyugdíjas.

– Évről-évre magamnak akarom bizonyítani, hogy még mindig meg tudom csinálni! Ez egy teszt, hogy még képes-e rá a testem. És amikor beérek a célba, akkor megnyugszom, hogy igen, még mindig megy! – mondta Lengyel László Ottó.

Az 1957-es születésű Kerek István is benevezett az 1984-es Budapest Maratonra, igaz ő jelentősebb futómúlt nélkül. Szülőfalujában, Kápolnán focizott, majd az egyetem elvégzése után már a fővárosban lakott, amikor egy IBUSZ iroda előtt meglátta a plakátot, hogy amatőrök is elindulhatnak a maratonon.

– Gondoltam, ez jó buli lesz! Némi túlzással, felkészülés nélkül álltam rajthoz. A Budapest Sportcsarnok mellől indultunk és úgy jelölték ki az útvonalat, hogy két darab 21 kilométeres kört kellett teljesítenünk. Féltávnál nagyjából két óra volt a részidőm, a mai napig pontosan emlékszem, mennyire borzalmas volt nekikezdeni a második körnek. Öt óra volt a szintidő, de egyre többször sétáltam, nagyon lassan fogytak a kilométerek. Végül 5 óra 23 perc alatt értem célba, én voltam az utolsó, akit még megvártak, a célba érkezők listáján a legutolsóként szerepel a nevem – mesélt az 1984-es borzalmakról Kerek István.

Az akkor 27 éves fiatalembernek késő délutánra jegye volt a kettős rangadóra, ám amikor fel akart menni a Népstadion lépcsőjén, már nem engedelmeskedtek a lábai, inkább visszafordult, hazament.

– Azt mondtam, hogy soha többet nem futok maratont! Ám, amikor közeledett az 1985-ös verseny, mégis úgy döntöttem, hogy felkészülök rendesen és megnézem, mit tudok úgy. Az volt a célom, hogy séta nélkül teljesítsem a 42 kilométert. Több mint egy órát javítottam az időmön, 4 óra 12 perc alatt beértem. Jött egy rövid szünet, majd 1989-ben részt vettem a Fuss körül az országot! akcióban, amelyben egy év alatt több mint 2000 kilométert kellett teljesíteni. Vettem normális cipőt, még tudatosabban készültem, így 3 óra 27 perces egyéni csúcsot repesztettem – folytatta Kerek István.

Összesen 17 maratont teljesített, ebből 16-szor a Budapest Maratonon futott, egyszer a Hungaroringen. Miután megszületett a fia, már csak egy nagy vágya maradt a futással kapcsolatban, hogy egyszer együtt is teljesítsék a 42 kilométert.

– 2013. október 13-án jött el a nagy pillanat! 13 februárjában ígérte meg a fiam, hogy őszre felkészül, és így is lett, októberben együtt futottunk. Ennél nagyobb élményt már egyetlen maraton sem tudott volna nyújtani számomra, így be is fejeztem a maratoni pályafutásom.

Kerek István azonban így sem maradhat távol a futóversenyektől és természetesen a 39. SPAR Budapest Maraton Fesztiváltól sem: a 10 kilométeres távra nevezett, kell-e mondani, hogy a fiával együtt fut majd!

Lengyel László Ottó

Kerek István

Fotók: Budapest Sportiroda

A legjobb óvodai és iskolai zöldprogramokat díjazta az E.ON

  • 15 oktatási intézmény nyert támogatást fenntarthatósági programja megvalósítására az E.ON Hungária Csoport Föld bajnokai pályázatán
  • Mosonmagyaróvár, Bajna, Füle, Hódmezővásárhely, Csesztve, Csepreg, Ajka, Tatabánya, Veszprém, Budaörs, Budakalász és Budapest oktatási intézményei vannak az idei legjobbak között
  • Komposztfűtéses melegház; szabadtéri osztályterem; ritka halfajok védelme; önellátásra ösztönző, régi szakmákat megidéző gimnáziumi szakkör; növényi alapú környezetbarát festési eljárások; fenntartható divat; klímabarát tankert; levélgyűrűzés – csak néhány a győztes ötletek közül
  • Az energiavállalat összesen 25 millió forintot oszt szét a nyertesek között, egy pályázó legfeljebb 2,5 millió forintos támogatást kap 

Tizenöt oktatási intézmény nyert legfeljebb 2,5 millió forintos támogatást fenntarthatósági programja megvalósításához az E.ON Hungária Csoport Föld bajnokai pályázatán. A Dunántúl, Pest vármegye és Budapest áramhálózatát üzemeltető energiacég által 2023-ban alapított díj célja a gyerekek fenntartható szemléletre nevelésének támogatása. A Föld bajnokai díj nyerteseit az idén csaknem 400 oktatási intézmény pályázata közül választották ki. A nyertesek között összesen 25 millió forintot osztottak szét.

 „A Föld bajnokai pályázat középpontjában a cselekvés, az összefogás, az együttműködés áll: csupa olyan érték, amely az E.ON mindennapjait is meghatározza. A fenntarthatóság számunkra nem csak az üzleti stratégiánk alapeleme, felelős vállalatként fontos szerepünk van a társdalom szemléletformálásában is. A zöld jövő megteremtésének egyik kulcsa abban rejlik, miként gondolkodnak a jelenlegi és a fiatalabb generációk a környezetvédelemről. A Föld bajnokai pályázat azért különleges, mert azon keresztül a pedagógusok, a gyerekek és a szülők együtt lehetnek részesei olyan programok megvalósulásának, amelyek valódi szemléletformáló erővel bírnak a saját közösségük számára” – mondta Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója, a Föld bajnokai pályázat zsűrijének elnöke. 

A Föld bajnokai pályázat győzteseit a szakmai zsűri döntése alapján választották ki. A testület tagja volt Guntram Würzberg mellett dr. Ürge-Vorsatz Diána (fizikus, klímakutató), Nagy Réka újságíró (Ökoanyu), Szomolányi Katalin (a Planet Fanatics’s Network ügyvezetője) és Pokorny Lia (színésznő, fenntarthatósági receptgyűjtemény szerzője). A szakmai értékelés mellett a közösségi médiában közönségszavazást is tartottak a legjobb pályázatok között, ennek nyertese is megkapja a program megvalósításához igényelt támogatást. 

A középiskolák mezőnyében a Mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium ritka halfajok védelmét szolgáló zoopedagógiai programja, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium önellátásra és a hagyományos termesztési-tartósítási eljárások megismerésére koncentráló éves szakköre, valamint a budapesti Jelky András Iparművészeti Szakgimnáziumnak a divatipar fenntartható átalakítását célzó dizájnprojektje részesül támogatásban. 

Az általános iskolák közül a budapesti Christophorus Waldorf Általános Iskola, Gimnázium komposztfűtéses melegháza, a rákospalotai Meixner Általános Iskola természetes anyagú textilfestékekkel dolgozó műhelye, a budakalászi Szentistvántelepi Általános Iskola szabadtéri osztályterme, a tatabányai Da Vinci Tehetséggondozó Általános Iskola élőkertje és ehető mezítlábas tanösvénye, a veszprémi Dózsa György Német Nemzetiségi Általános Iskola falevél-gyűrűzési programja, és a bajnai Simor János Általános Iskola élő növényekkel ölelt szabadtéri természetismeret-laborja került a díjazott kategóriába. 

Az óvodák pályamunkáiból az Ajkai Hétszínvirág Óvoda kerékpáros közlekedésre ösztönző rendezvénysorozata, a Csepregi Óvoda és Bölcsőde kertjének madár- és rovarbaráttá alakítása, a hódmezővásárhelyi Szabadság Téri Óvoda klímabarát tankertje, a Terézvárosi Önkormányzat Mesevilág Óvodájának a körforgásos gazdaságra nevelő programja, a fülei Fülemüle Óvoda madárbarát kertje, illetve a csesztvei Szentjánosbogár Óvoda bútorfelújító és értékmegőrző projektje nyert támogatást a megvalósításhoz. 

balról jobbra: Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója, a Mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium  képviselői, Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’s Network ügyvezetője, a zsűri tagja

Az E.ON idén is tudásátadó szakmai nappal kötötte össze a Föld bajnokai díjátadó gálát. Az eseményen az elmúlt évi és az idei nyertesekkel is találkozhattak az érdeklődők, hogy a már megvalósult vagy most induló nyertes programok kapcsán ötleteket, tapasztalatokat szerezhessenek saját elképzeléseik megvalósításához. 

Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a zsűri tagja az esemény kapcsán elmondta, „Szeretném, ha a győztesekből épülne egy Föld bajnokai közösség, amelynek tagjai inspirálhatnak más oktatási intézményeket arra, hogy bátran álljanak elő új, megvalósítható ötletekkel. Ha ezeket megvalósítjuk, akkor nem csak a gyerekek kerülnek közelebb a természethez, a környezeti problémáink megoldásához, hanem bevonva a közösségeinket is, az egész falunak, városnak építhetünk egy jobb, élhetőbb, egészségesebb jövőt.”

Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója, a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium képviselői, Nagy Réka, újságíró, Ökoanyu, a zsűri tagja

balról jobbra: Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója, a Szentistvántelepi Általános Iskola képviselői, Pokorny Lia, színésznő, a zsűri tagja

A Föld bajnokai pályázat díjazott zöld programjait mostantól bárki megismerheti, ötletet és inspirációt merítve az óvodai és iskolai programokat bemutató kisfilmekből. A már megvalósult, 2023-as nyertes ötletekből Ezt teszik a Föld bajnokai címmel készült az E.ON YouTube csatornáján elérhető videósorozat. Az idei tizenöt, támogatást elnyert győztes programot szintén egy-egy rövid videó mutatja be. 

A Föld bajnokai pályázatot minden évben meghirdeti az E.ON, jövőre is várják a pályázni kívánó óvodai és iskolai közösségek zöld ötleteit.

Fotó credit: E.ON