Címlap

Tudnivalók Csehországba utazóknak

Csehország egy néhány óra autókázásra található hazánktól és ezáltal sokan jártunk már ott. A jelen bejegyzésben egy kis történelemmel valamint földrajz órával fogok szolgálni az érdeklődő olvasónak. Lássuk akkor tehát a részleteket!

Először is nézzük meg miért érkeznek a látogatók a Cseh Köztársaságba! 

Prágát természetesen nem lehet kihagyni a felsorolásból. Prága utcái, a több száz éves Károly híd és a hangulatos sörözők valamint cseh éttermek azok amik várják az idelátogatókat. A Főtér, az ott található ősrégi mechanikus óraszerkezettel pedig egyedi látványt nyújt és ezt minden évben több ezer turista kapja lencsevégre. A prágai Főtér egyébként érdekes módon eddig minden háborút túlélt. Prága épületeinek a jelentős része megsemmisült ugyan a két világháborúban, azonban a Főtér még mindig áll. Vagyis az itt található házakat azok több száz éves formájában tekinthetjük meg. Azóta természetesen fel lettek újítva, de a rég cseh tradíció azért érződik. A Főtéren minden nap turisták ezrei próbálnak meg ülőhelyet keresni, de mivel számtalan étteremmel és kávézóval várnak itt minket még nyáron a legnagyobb hőségben sem lesz probléma találni itt egy megfelelő helyet és legurítani néhány korsó kellemes cseh sört. 

Hova tovább?

A Főtér után érdemes lehet ellátogatni a világhírű prágai zsidónegyedbe, ahol korabeli zsinagógákat vehetünk szemügyre és tovább bővíthatjük tudásunk tárházát a zsidó vallásról. Ezek után a turisták általában a Károly hidat veszik célba. A középkorban épült hidat a megáradt folyó számtalanszor elmost és a cseheknek nem egyszer kellett próbálkozniuk a megfelelő masszív szerkezet felépítésével. Úgy néz ki végezetül ez sikerült, mert jelenleg a Károly hidat teljes valójában megcsodálhatjuk itt. A Károly híd után bevett szokás a prágai vár megtekintése. Ide egy kis kaptatón visz fel az út, ami, főleg a nyári hőségben megterhelő lehet. Ne csüggedjünk azonban, mert a caplatás megéri. 

A prágai vár

A vár gyönyörű és a falakon belül nem csak katedrálisokat és kegyhelyeket látogathatunk meg, hanem az Arany Folyosón egyedi fotókat is készíthetünk. Ha szerencsénk van, akkor ugyan nem az aktuális cseh királlyal, de valamelyik cseh politikussal lehet, hogy összefutunk a várban, hiszen jelenleg az ő munkahelyük került itt kialakításra és sokan itt élnek. 

Hova mehetünk Prágából?

A második célpont szerintem nem Brno, hanem inkább Karlovy Vary. A cseh fürdőváros csodájára járnak szinten a világ minden sarkából. Ide Prágából autóval egy néhány perc alatt el is juthatunk, azonban ne feledjük, hogy a cseh autópályákért fizetni kell. Az elektronikus matricát internet segítségével tudjuk beszerezni. Egy D1-es matrica megközelítőleg 4000 forint Csehországban és ez 10 napra érvényes. Így használhatjuk az összes cseh autópályát. Ezeket egyébként még a németek kezdték el építeni a világháború idején és a korabeli technológiák még nem eredményeztek valami sima útfelületet. A gond az volt, hogy betonelemekből építették össze az utat és az összeillesztéseknél mindig dob egyet az út. Ilyen összeillesztésből pedig minden pár méteren van egy. Ha ezt néhány száz kilométerre vetítjük, akkor világos, hogy az út Prágába és tovább rázós lesz. 

Medencékben fürdőzés

De tegyük fel, hogy beértünk Karlovy Varyba! Itt oszlopcsarnokokat kell keresni. Eleinte meglepő volt nekem is ez a kifejezés, de kiderült, hogy a cseh fürdőket valóban kolonádának nevezik. Az egyik leghíresebb ilyen helyet Mlýnská kolonáda-nak hívják és ezt például 124 híres nevezetes oszlop tartja. Az oszlopok tartják tehát a tetőzetet, a tetőzet alatt pedig fürdőznek a helyiek és a turisták. A medencék hőmérséklete egyébként viszonylag széles skálán mozog. Az egészen meleg medencéktől a hűvösebb vizekig mindent igényt kielégítenek itt a csehek. A vizeket egyébként meg is lehet inni. Sokan palackokkal érkeznek ide és rendesen feltankolnak az ásványvízből. A helyszín egyébként Goethe kedvence volt, de járt itt az orosz Péter cár is és jó néhány hírhedt európai tudós, zeneszerző és politikus is megfordult már Karlovy Varyban. A szállások itt drágábbak a cseh átlagnál és ha főszezonban tervezünk érkezni, akkor mindenképp foglaljunk előre!

Nagy dobásra készül az RTL Híradó!

  1. július 1-től a 18 órakor kezdődő RTL Híradót élőben közvetíti az rtl.hu hírportál is.

Az élő stream mostantól naponta 18 órától az rtl.hu címlapján érhető el, a teljes adások pedig – ahogy eddig is – utólag visszanézhetők az RTL Most platformon.

A péntek esti – rendhagyó – adásban különleges, a hírműsor történetében eddig nem látott meglepetés is várja az RTL Híradó nézőit. A részleteket a 18 órakor kezdődő RTL Híradóban ismerhetik meg az érdeklődők – a televíziós képernyő mellett immár online stream-ből is.

Új Felügyelőbizottsági tagot választottak az AutoWallis részvényesei

Rendkívüli közgyűlést tartott az AutoWallis, melyen Felügyelőbizottsági tagnak választották Birkás Petrát, valamint több más kérdésben is határoztak a részvényesek.

Új Felügyelőbizottsági tagot, illetve Auditbizottsági tagot választottak a részvényesek az AutoWallis Csoport pénteki rendkívüli közgyűlésén. A részvényesek Birkás Petrát választották a két tisztségre, akit az AutoWallis egyik fő részvényese, a Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealapot kezelő Széchenyi Alapok Zrt. delegált a testületekbe. A közgyűlésen emellett elfogadták az AutoWallis Javadalmazási politikáját, valamint módosított Alapszabályát, ami lehetőséget teremt arra, hogy a jövőben konferencia közgyűlés is tartható legyen elektronikus hírközlő (pl. Teams) eszköz igénybevételével 

Birkás Petra 2021 februárjától egy éven keresztül a szabályozási területért felelős igazgató volt, jelenleg vezérigazgatói tanácsadó a Széchenyi Alapok Zrt-nél. A társasághoz 2019-ben kockázatkezelőként csatlakozott a Pénzügyminisztériumban eltöltött 9 év után, ahol a költségvetési területen statisztikusként, majd vagyongazdálkodási elemzőként állami tulajdonú gazdasági társaságokkal és kiemelt projektekkel foglalkozott.

Az állami tulajdonos képviseletében a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt-nél töltött be felügyelőbizottsági tagságot. Ezt megelőzően a Regionális Fejlesztési Holding egyik pénzügyi vállalkozásánál volt ügyfélreferens, pályázatíró és projektmenedzser. A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán 2005-ben gazdasági informatikus, 2011-ben pedig (vállalati pénzügyek szakirányon) okleveles közgazdász diplomát szerzett, továbbá 2018-ban elvégezte a Northumbria University (Newcastle upon Tyne, UK) International Sports Manager mesterszakát. 

MÁV: azonnali belső vizsgálat a a Kálmán Imre EuroNight vonaton

  • A vasúttársaság azonnali belső vizsgálatot rendelt el a Kálmán Imre EuroNight csütörtöki meghibásodása után kialakult helyzet miatt
Június 30-án este a Keleti pályaudvaron a Zürichbe és Münchenbe közlekedő Wiener Walzer – Kálmán Imre nemzetközi vonaton műszaki hiba és a rendkívüli hőség miatt meghibásodott az energiaellátó berendezés, ezért nem volt áram a kocsiban. A személykocsi helyett az utasok komfortja és biztonsága érdekében a MÁV-START egy tartalék kocsit állított volna be. A kocsik rendezéséhez, a meghibásodott kocsi kihúzásához szükséges tolatási műveletet úgy kezdték meg, hogy utasok maradtak a fedélzeten. A klíma hiánya miatt a tárolóvágányon álló kocsiban felmelegedett a levegő, ezért a személykocsi ablakát betörték, vésznyitóval az ajtókat kinyitották. A kitört ablak miatt rendőrségi helyszínelésre volt szükség, a vonat csak hajnalban tudott elindulni.

Az eset részletes kivizsgálása azonnal megkezdődött, a belső vizsgálat többek között kitér arra is, hogyan fordulhatott elő az, hogy utasokkal a fedélzeten a tárolóvágányra húzták a meghibásodott kocsit.

A MÁV-START az utasok kártalanítását teljes körűen biztosítja. Kérjük az érintett utasokat, jelentkezzenek a MÁVDIREKT éjjel-nappal hívható telefonszámain (+36 1 3 49 49 49, Telekom hálózatából +36 30 499 4999, Yettel (volt Telenor) hálózatából +36 20 499 4999, Vodafone hálózatából + 36 70 499 4999) vagy az eszrevetel@mav-start.hu e-mail címen.

A vasúttársaság ezúton kér elnézést utasaitól az őket ért kellemetlenségért.

Guntram Würzberg veszi át az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatói feladatait

  • Kiss Attilát az E.ON SE alelnökévé nevezték ki 

Július 1-től Guntram Würzberg váltja Kiss Attilát az E.ON Hungária Csoport élén. A szakember több mint 25 éve dolgozik a nemzetközi E.ON csoportnál, számos vezető pozíciót töltött be, legutóbb a cégcsoport legfelsőbb szintű jogi vezetőjeként dolgozott. Kiss Attila, az E.ON Hungária Csoport eddigi elnök-vezérigazgatója az anyavállalat felsővezetésében folytatja pályafutását az E.ON SE Vállalati Eszközmenedzsmentért (EAM) felelős alelnökeként.

Guntram Würzberg az elmúlt öt évben a németországi Essenben, az anyavállalat nemzetközi központjában dolgozott a cégcsoport jogi és compliance igazgatójaként. Ebben a pozícióban a cégcsoport legfelsőbb szintű jogi képviseletéért, valamint a compliance és adatbiztonság területekért volt felelős.

Április óta tagja az E.ON Hungária Csoport felügyelőbizottságának, az elnök-vezérigazgatói feladatokat július 1-től látja el. „A megújuló energiaforrások fejlődése és elterjedése, valamint a geopolitikai és gazdasági környezet minden eddiginél nagyobb kihívás elé állítja az energiavállalatokat. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ilyen izgalmas időszakban lehetek az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója, és nagy várakozással tekintek társaságunk életének ezen új fejezete elé”– mondta Guntram Würzberg.

Kiss Attila, az E.ON Hungária Csoport eddigi elnök-vezérigazgatója július 1-től az E.ON SE Vállalati Eszközmenedzsmentért felelős (EAM) alelnökeként folytatja pályafutását. 1999-ben csatlakozott a társasághoz, azóta számos vezető pozíciót töltött be Magyarországon és az E.ON Energie AG-nél Münchenben, majd 2018-ban nevezték ki az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatójává. A cégcsoport vezetőjeként kulcsszerepet játszott a magyar energiapiac átalakításában. Kiss Attila július 1-től az E.ON Hungária Csoport felügyelőbizottságának is tagja lesz.

„Rendkívül büszke és hálás vagyok, hogy az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatójaként a vállalatot az elmúlt évtizedek legnagyobb átalakulásának időszakában vezethettem. Izgatottan várom, hogy immár nemzetközi szinten folytassam a karrieremet az E.ON-nál. Biztos vagyok benne, hogy az E.ON Hungária Csoport sikeres lesz Guntram Würzberg vezetésével, és a vállalat továbbra is hozzájárul majd Magyarország és a magyar emberek fejlődéséhez. Guntramnak és korábbi kollégáimnak további sok sikert kívánok!” – mondta Kiss Attila.

Izzasztó bírságokat hoztak a kamatemelések

Egy év alatt csaknem 7 százalékkal emelkedett a jegybanki alapkamat, és ez nem csupán a hiteleket drágította meg alaposan. Több fizetni valót ugyanis az alapkamat értékéhez képest határoznak meg. a Bank360.hu összegyűjtötte, miért kell most sokkal többet fizetnünk. 

Az elmúlt egy évben közel 7 százalékponttal növekedett a jegybanki alapkamat. 2021. június 23-án 0,9 százalékon állt (azt megelőzően sokáig pedig 0,6 százalékon), idén június végén pedig a keddi 1,85 százalékpontos emelés után már 7,75 százalék ugyanez a mutató. A hitelek drágulása mellett számos egyéb, húsbavágó költségre közvetlenül is hatással van az emelkedés. Többek között az állami lakástámogatások büntetőkamata és a köztartozások után felszámolt késedelmi pótlék is ehhez van kötve – írja a Bank360.hu.

Az alapkamat emelkedése beépül a hitelkamatokba

Az elmúlt időszakban ugyan nem az alapkamat, hanem az egyhetes jegybanki betéti kamat számít az irányadó kamatlábnak, de előbbi emelkedése az utóbbira is kihatott, 30-án pedig a két kamat újra összeért, mivel az MNB a most beelőző alapkamat 7,75 százalékos szintjére emelte az egyhetes betét kamatát. 

A folyamatos növekedés hatására a lakossági hiteleket meghatározó referenciamutatók (BUBOR, BIRS) is emelkednek, ami a lakossági hiteleket is drágítja. A piaci lakáshitelek kamata az egy évvel ezelőtti 3-4 százalék közötti értékről mára 8-9 százalékra emelkedett, ami megfelel az alapkamat-növekedés mostanit megelőző mértékének. 

A kamatemelés hatására egyre nagyobb a különbség a piaci és támogatott kölcsönök között, illetve a meredek emelkedés miatt már a kormány is közbelépett. A kamatstop intézkedés 2022. december végéig védi azokat a jelzáloghitel adósokat, akiknek a kamatstop idején esedékes kamatforduló hatására jelentősen megnőne a havonta fizetendő törlesztőrészletük. 

Emelkedik a törvényi maximum a fogyasztási hiteleknél is

Míg a jelzáloghiteleknél az alapkamat emelése közvetett hatást gyakorol az ügyleti kamatokra, a fogyasztási hiteleknél közvetlen hatás is érvényesül. A törvény szerint ugyanis a legmagasabb megszabható teljes hiteldíjmutató (thm) az alapkamat aktuális értékétől függ. 2022. július 1-jétől a szabad felhasználású személyi kölcsönök thm-e akár 29,9 százalékig is emelkedhet (a június 1-jén érvényben lévő alapkamat + 24 százalékpont), a hitelkártyák és folyószámlahitelek thm-e pedig 44,9 százalék is lehet (alapkamat + 39 százalékpont). Ez jelentősen magasabb, mint a jelenleg érvényben lévő 26,1 és 41,1 százalékos maximum értékek. 

Elszállt a csok büntetés

A családi otthonteremtési támogatás (csok) vissza nem térítendő támogatási összegének büntetőkamatára is közvetlen hatást gyakorol a jegybanki alapkamat, mivel ez megegyezik annak mértékével. Vagyis az elmúlt egy évben az 1 százalék alatti értéktől eljutottunk a csaknem 8 százalékosig. Kivételt jelent az az eset, ha új lakásra három gyermek után 10 millió forint támogatást igénylünk. Ekkor ugyanis már a jegybanki alapkamat ötszörösével kell számolni. Így még látványosabb a különbség, hiszen a korábbi, 0,6 százalékos alapkamat ötszöröséhez (3 százalék) képest jelenleg a 38 százalékot is meghaladó kamat már igazán izzasztó – írja a Bank360.hu. 

A késedelmi kamatot is ez alapján számolják

Ha megcsúszunk a hitellel, késedelmi kamatot kell fizetnünk – ez bankonként eltérő lehet, de az alapkamat emelkedése ennek mértékét is befolyásolja. 

Fontos tudni, hogy késedelmi kamat fizetése még akkor is felmerülhet, ha egyébként a tartozás kamatmentes volt. Ebben az esetben, ha nem vállalkozások közötti szerződésről van szó, a késedelem miatt fizetendő kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat. Vagyis ebben a félévben még az alacsonyabb, január 1-jén érvényes 2,4 százalékkal lehet számolni, július 1-jétől viszont ez az érték is jelentősen megemelkedik, 7,75 százalékra.

Ha tartozunk a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, akkor a NAV a késedelmi és önellenőrzési pótlékot is az alapkamat alapján számítja. Az adótörvények szerint “a késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része”. Ez mostantól 12,75 százalék, ami már személyi kölcsön kamatnak is megtenné. Az önellenőrzési pótlék ugyanilyen számítási módon az alapkamat mértéke.

Ha viszont a NAV utal késedelmesen nekünk, akkor neki kell számunkra a késedelmi kamatot fizetnie, aminek a mértéke megegyezik a késedelmi pótléknál alkalmazottal. Erre külön kalkulátora is van a NAV-nak, ahol meg lehet adni a kezdő- és a végdátumot, az összeget, ez alapján pedig a kalkulátor az ebben az időszakban érvényes alapkamatokkal kiszámolja a késedelmi kamat összegét. Ugyanígy természetesen azt is kikalkulálhatjuk, hogy mennyi késedelmi pótlékot kell nekünk fizetnünk a NAV-nak.

Ha például 100 ezer forint a két és fél éve ki nem fizetett tartozás, akkor 2020. január 1-jétől 2022. június végéig összesen 16 057 forint késedelmi kamat gyűlt össze. 

Háromszor nagyobb Franciaországnál a legnagyobb szemétsziget

  • A SodaStream üdvözli a PlasticFreeJuly kezdeményezést

Ebben az évben is megrendezik a Műanyagmentes Júliust (PlasticFree July), amelynek célja, hogy a felhasználók legalább egy hónapon át mellőzzék az életükből az egyszerhasználatos műanyagokat. „Egyes műanyag fajták lebomlásához több száz évre van szükség. De addig míg ez a folyamat lezajlik ez az anyag mikroszemcsékké hullik szét, jelentősen szennyezve ezáltal az élővizeket” – hívta fel a figyelmet Széll-Szőke Krisztina, a SodaStream termékmenedzsere. 

Az Earthday.org gyűjtése szerint az egyszerhasználatos műanyagok felhasználása már drámai méreteket ölt bolygónk élővilágára nézve. A műanyag 1950-es évekbeli bevezetése óta 8,3 milliárd tonnát gyártottak ebből az anyagból világszerte. Az éves műanyaggyártás pedig eléri a 380 millió tonnát. Mindez nem lenne lehetséges, ha az emberiség nem használna ennyi műanyagot. Jelenleg percenként 1,2 millió PET-palackot adnak el a Földön, ami 200 ezerrel több a két évvel ezelőtti szinthez képest. Bár a legyártott műanyagok közel fele újrahasznosítható lenne, ezzel szemben 91 százalékát sohasem dolgozzák fel, így azok a szemétlerakókban, vagy a természetben végzik, mert használóik eldobják őket. 

Számítások szerint csak az óceánokban évente 1,15 – 2,41 millió tonna műanyag hulladék kerül. Ennek következményeként óriási szemétszigetek alakulnak ki. A Theoceancleanup.com adatai szerint jelenleg 5 olyan zóna van az óceánokban, ahol összetorlódtak a műanyaghulladékok. Ezek közül a legnagyobbnak a Kalifornia állam és Hawaii között, a Csendes-óceánon található szemétsziget található, amit a szakemberek Great Pacific Garbage Patch-nek (GPGP) neveznek. Ezt eredetileg 1997-ben fedezték fel és jelenleg 1,6 millió négyzetkilométernyi vízfelszínen terül el. Vagyis kétszer akkora, mint Texas-állam és háromszor nagyobb Franciaországnál. Becslések szerint már annyi műanyahulladék halmozódott fel benne, hogy a súlya eléri a 80 ezer tonnát, ami 500 darab Jumbo Jet repülőgép súlyával egyenlő. 

„Kétség nem fér tehát hozzá, hogy sürgős és azonnali változásra van szükség. Ha megtanulunk eldobható, egyszerhasználatos műanyagok nélkül élni, akkor sokat tehetünk a Földünkért. Gondolnunk kell a gyerekeink és az unokáink jövőjére” – hívta fel a figyelmet a SodaStream termékmenedzsere. 

A SodaStream hosszú ideje a PET-palackok által okozott műanyagszennyezés egyik élharcosának számít köszönhetően annak, hogy a szénsavasító gépek személyében olyan megoldást kínál, ami feleslegessé teszi az eldobható, egyszerhasználatos műanyag-palackok használatát. Az üvegből készült szénsavasító palackkal rendelkező Crystal szénsavas víz készítő géppel pedig még az újratölthető műanyag kulacsok is kiválthatók. Ez a gép egyébként egyre keresettebb a magyar piacon, becslések szerint a tavaly évhez képest idén 40 százalékkal többet fog belőle idehaza értékesíteni a SodaStream. 

Nyitott, elfogadó munkatársakkal és egyenlő bánásmóddal találkozik

  • a legtöbb megváltozott munkaképességű magyar ember

Magyarországon minden tizedik potenciális munkavállaló megváltozott munkaképességű, többségük mégsem tudott még elhelyezkedni a versenyszférában. A munkavállaláshoz kapcsolódóan gyakran a negatív fogadtatástól, megkülönböztetéstől tartanak, viszont az esetek többségében nyitottan fogadják őket a kollégáik, és a beilleszkedést követően elfogadó, támogató közegben, egyenlő bánásmódban részesülve dolgozhatnak. – derül ki a Profession.hu friss kutatásából. 

A koronavírus miatti lezárásokat követően ismét munkaerőhiányról számol be a magyarországi cégek döntő többsége. A közel félmillió megváltozott munkaképességű embernek azonban csak a fele talált magának állást – derül ki a Profession.hu online lakosságra reprezentatív kutatásából. 

A kutatásban résztvevő megváltozott munkaképességű emberek több mint fele dolgozott már korábban, míg 45 százalékuk jelenleg is aktív. 43 százalékuk valamilyen fizikai, 37 százalékuk szellemi munkát végez, 15 százalékuk pedig vezetői pozícióban dolgozik. A halmozottan sérült munkavállalók kizárólag az első kategóriában találtak eddig munkalehetőséget, míg közép és felsővezetőként leginkább a mozgássérült emberek tudtak elhelyezkedni.

A magyar megváltozott munkaképességű emberek alig több mint harmada talált állást a versenyszférában, a többségük állami (43%), vagy civil (19%) területen aktív. Ezen és a foglalkoztatottságuk arányán szeretne javítani a Profession.hu és a KézenFogva Alapítvány közös kampánya, az Emberi oldal kezdeményezés idei fókusztémájaként.

Meghatározó, hogy milyen a kollégák hozzáállása

Kiemelendő pozitívum, hogy a megváltozott munkaképességű válaszadók 82 százaléka úgy érzékeli, hogy kollégáik elfogadóak és nyitottak velük szemben. Az első találkozáskor és a betanulási időszakban ez az arány alacsonyabb volt (66%), de a beilleszkedés a legtöbb esetben sikerrel zárult. Maguk az érintettek sem számítottak erre, csak a felük volt optimista a munkakezdés előtt. 

Sokat számít azonban az is, ha elutasító a közeg. A korábban dolgozó, de jelenleg munkanélküli fogyatékkal élő emberek körében sokkal magasabb volt az elutasítottság aránya a kollégáik körében – feltételezhető, hogy munkába járás nehézségei és az akadálymentességgel kapcsolatos problémák mellett részben emiatt is fordultak el a munkaerőpiactól.

Ahol van lehetőség, ott az esélyek is egyenlőek

Azok a munkavállalók, akik dolgoznak vagy korábban dolgoztak együtt megváltozott munkaképességű kollégával, 51 százalékban nyilatkoztak kimondottan pozitívan a közös munkáról, míg 45 százalékuk nem tapasztal/tapasztalt különbséget ép munkavállalókhoz képest. Negatív élményről mindössze 4 százalékuk számolt be.

„Gyakori félelem fogyatékkal élő emberek részéről a munkavállalással kapcsolatban, hogy hátrányosan különböztetik meg őket egészségi állapotuk miatt. Közülük a munkát vállalók jelentős része viszont pozitív tapasztalatokról számolt be: a korábban vagy jelenleg is dolgozó megváltozott munkaképességű emberek közel négyötöde tapasztalta, hogy egyenlő bánásmódban részesül a munkahelyén. 6 százalékuk számolt be pozitív diszkriminációról és 16 százalékuk érezte úgy, hogy negatív megkülönböztetés éri a munkáltatója irányából. Akik pozitív kivételezést éreztek/éreznek megváltozott munkaképességű munkatárssal, azok a nagyobb türelmet jelezték a főnök és a munkatársak részéről, valamint a hibákkal szembeni elnézőbb bánásmódot. A többség, 56% számára nem változott a fogyatékkal élő emberekkel kapcsolatos elképzelése a velük való együttműködés során. 42%-uk viszont azt mondta, hogy már tudja ezáltal, hogyan lehet velük megfelelően, hatékonyan együttműködni” – magyarázza Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője. 

Az országosan reprezentatív, 1251 fős mintán alapuló felmérésben részt vevő megváltozott munkaképességű emberek (a teljes minta 11 százaléka) 17 százaléka mozgássérült, 8% hallássérült, 6% látássérült, 3% halmozottan sérült, 2% autista és 1% beszédfogyatékos, míg a többség, 53% valamilyen egyéb egészségkárosodással (pl. mozgásszervi, pszichiátriai, keringési rendszer, légzési rendszer) él. A válaszokból kiderült, hogy Magyarországon minden tizedik potenciális munkavállaló megváltozott munkaképességű, de csak a felük rendelkezik erről hivatalos hatósági bizonyítvánnyal.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók sikeres elhelyezkedését a munkaerőpiacon számos alapítvány segíti Magyarországon is. A KézenFogva Alapítvány munkahelyi integrációs programjainak az álláskeresés és életvezetési tanácsadás mellett része a munkavállaló és munkáltató érzékenyítése, felkészítése a közös munkára, valamint a dolgozókkal való későbbi kapcsolattartás annak érdekében, hogy hatékonyan tudják kezelni a gyakorlatban felmerülő esetleges problémákat. 

„A munkáltatókat a társadalmi szerepvállalás, gazdasági érvek vagy olykor személyes érintettség is motiválja, amikor megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása mellett döntenek. Az alapítványnál azon dolgozunk, hogy a megváltozott munkaképességű emberek, a jövőbeni kollégáik és a vállalatok minél közelebb kerüljenek egymáshoz. Erre a legjobb eszköz, ha a felek tapasztalatokat szereznek egymás élethelyzetéről személyes kapcsolat révén. A felmérésből kiderült, hogy a legtöbb esetben a megváltozott munkaképességű munkakeresők a munka mellett befogadó és támogató közösséget, a munkatársak pedig lelkes, aktív kollégákat nyerhettek az együttműködés során” – mondta Fehér Miklós, a KézenFogva Alapítvány munkaerőpiaci szolgáltatás-vezetője.

A kutatásról a Profession.hu Az emberi oldal kezdeményezésének oldalán további információk találhatók. 

Tarnabodra látogatott az agrárminiszter

  • Sajtótájékoztatóval egybekötött rendezvényen mutatta be a Kukorica Kör Egyesület saját „demofarmját”

A Kukorica Kör Egyesület saját tarnabodi „demofarmját” június 30-án Nagy István agrárminiszter, Vecsei Miklós társadalmi felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos és Szabó Zsolt országgyűlési képviselő látogatta meg. A rendezvényen a Kukorica Kör Egyesület, a Glia Kft. és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mutatta be az agrárminiszternek és a vendégeknek a felzárkóztatás területén az elmúlt években elért eredményeiket. 

„Szép példája a mezőgazdaság által nyújtott lehetőségek felismerésének a társadalmi felzárkózás területén az az 1 hektáros „demofarmon” megkezdett kukoricatermesztés, ami munkát, tanulási lehetőséget és – reményeik szerint – megélhetést biztosít majd.” – mondta Nagy István, agrárminiszter Tarnabodon, a Kukorica Kör Egyesület június 30-án tartott rendezvényén. A tárcavezető beszédében kiemelte, hogy a KAP (Közös Agrárpolitika) stratégiai terv alapján folytatódik és kibővül a kistelepüléseken megvalósuló infrastrukturális fejlesztések támogatása. A vidéki emberek életminőségének javítása céljából például lehetőség lesz a helyi termékértékesítést szolgáló piacok és vásárterek létrehozására, közkonyhák fejlesztésére is. Emellett a szemléletformálást is célozza a szociális farmok létrejöttének támogatása, amelyek hátrányos helyzetű emberek bevonásával végeznek mezőgazdasági tevékenységet. Jó példát állít elénk a heves megyei Tarnabod, és az itt megvalósuló mezőgazdasági projektek és technológiai fejlesztések, melyek részben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, részben a Kukorica Kör Egyesület egyik alapítótagjának, a Glia Kft.-nek köszönhetően valósult meg és bővül újabb és újabb tevékenységekkel. 

Felzárkózásról akkor beszélhetünk, ha az érintett településeken élő emberek az átlagosnál gyorsabban haladnak előre, ellenkező esetben soha nem fogják utolérni a többieket. Ebből az következik, hogy a leszakadó településekre kell odavinni a legmodernebb technológiát és a legfontosabb újításokat. A Tarnabodon bemutatott innovatív modell ezért is lehet minta a többi település számára – mondta Vecsei Miklós felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos.

 

A Glia Kft. 2012 óta van jelen a javarészt roma lakta településen, és a Máltai Szeretetszolgálattal közösen mára több nagy jelentőségű fejlesztést hajtott végre a faluban.  Felépült egy ipari tevékenység folytatására alkalmas komplexum, csarnokokkal, raktárral, irodákkal és megfelelő infrastruktúrával. A telephely a közös munkának köszönhetően alkalmas agrár-biotechnológiai tevékenységek folytatására és fejlesztésére.  

2021-ben a helyiekkel összefogva kezdtünk bele a nagyobb volumenű kertészeti projektbe, 2022-ben ez a Málta legnagyobb mezőgazdasági projektje lett. 10 hektáron, 20 ember bevonásával folytatunk intenzív öntözéses kertészetet, és egy palántanevelő növényház komplexum is felépítésre kerül, termelési és oktatási célokkal egyaránt. A tevékenységet a legmodernebb informatikai és technológiai háttérrel támasztjuk alá – mondta beszédében Bencsik Attila, a Glia Kft. vezetője. Hozzátette, a Kukorica Kör Egyesület csatlakozásával még szélesebb tudást, ismeretet és tapasztalatot kaphatnak a településen élők, akik számára ezek a projektek a megélhetést biztosítják.

A tarnabodi öntözéses kertészet egyike a Máltai Szeretetszolgálat innovációs felzárkóztató projektjeinek. Fontos, hogy a vidéki kis közösségek önállóbbak legyenek az élelmiszerellátás terén. A helyi termesztés megbízható, friss és megfizethető. Bencsik Attila hozzátette, céljuk fokozatosan olyan modellt kialakítani, ami bemutatja, hogy hogyan lehet a megtermelt mezőgazdasági termékeket önfenntartó módon megtermelni, feldolgozni, értékesíteni és a rendszert rentábilisan üzemeltetni. 

Az egy éve megalakult Kukorica Kör Egyesület alapító tagjai olyan, sokféle ágazatból érkező szakemberek, akik naprakész tudásukkal, értékes és innovatív információkkal, szakismerettel rendelkeznek, amit elérhetővé kívánnak tenni a gazdák számára is. Az egyesület a döntéshozók felé a gazdálkodók érdekeit képviseli, és a termelők hosszú távú versenyképességének megőrzésén dolgozik. Az Egyesület az első évét „demofarm” programmal indította, amelynek keretében az ország különböző területein, különböző nagyságú földterületen kukoricát is termesztő  gazdálkodók bevonásával együtt alakítja ki szakmai programját a következő évre. 

„Nagy öröm számunkra, hogy lehetőségünk nyílt arra, hogy ebbe a programba bevonjuk egy olyan hátrányos helyzetű település lakóit, akik számára tanulási lehetőséget és egyben a továbbiakban akár megélhetési lehetőséget is biztosíthatunk a „demofarm” programunk keretén belül. Tarnabodon, 1 hektáros területen vetettünk csemegekukoricát a helyiek segítségével, melynek termesztésében minden szakmai segítséget megadunk nekik, így reményeink szerint a jövőben már saját maguk is képesek lesznek sikeresen termeszteni akár a közösségük számára, akár értékesítés céljából” – mondta Daoda Zoltán, a Kukorica Kör Egyesület vezetője. 

Szabó Zsolt, országgyűlési képviselő beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar vidék mindig is a mezőgazdaságra épült és így van ez most is. A Magyar Kormány az elmúlt időszakban és a következő 7 éves időszakban is kiemelten támogatja a vidékfejlesztési program kereteinek emelésével a munkahelyteremtést, a helyben élő családok megélhetését, a stabil gyökerek megteremtését. Ez a program nagymértékben elősegíti a hátrányos települések felzárkózását és biztosítani tudja a családtagok helyben foglalkoztatását. Ennek az új programnak a támogatása minden érintett érdeke és csak győztes pozíciókat hozhat.

Az Egyesületről bővebben: www.kukoricakor.hu

Európa egyre vonzóbb a megújuló befektetések számára

Kiemelten fontossá vált az energiabiztonság kérdése Európában, ami komoly lendületet adhat a megújuló energiatermelésnek. A legígéretesebb projekteket és a legvonzóbb befektetési országokat azonosította az EY friss elemzése. A tanulmány szerint ezek a fejlesztések nagyban segíthetik az uniós államokat, köztük Magyarországot is a nettó zéró széndioxid-kibocsátási céljaik elérésében. 

Hogy áll a hazai klímaterv?
Magyarország 2030-ra 6500 megawatt napenergia kapacitás elérését tervezte. Ma ennek jelentős része már kiépült. Pár éven belül akár a 2040-re előirányzott, több mint 10 000 megawattot is meghaladhatja a napelemes rendszerek teljesítménye idehaza. 

„Az energiabiztonság felértékelődése világszerte felgyorsítja a megújuló energiára való átállást, amelynek érdekében Magyarország is jelentős lépéseket tett. A pozitív eredményeket látva a klímaterv akár felül is teljesíthető, újabb vállalások esetén pedig tovább növekedhet hazánk vonzereje a befektetők szemében” – hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatások vezetője. 

Ígéretes zöldenergia-kezdeményezések világszerte
Az Egyesült Államok több milliárd dollárt fordít hidrogén alapú üzemanyagok fejlesztésére. Európában Németország a tervezettnél 15 évvel korábban, már 2035-re teljesen át akar állni zöld villamosenergiára, Görögország 2030-ig meg kívánja duplázni a beépített megújulóenergia-kapacitását. Lengyelország három új tengeri szélenergia-koncesszióra írt ki pályázatot, miközben Ausztriában a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy 250 millió eurót (264 millió USD) biztosít a megújuló energiaforrások fejlesztésének támogatására, az EY friss elemzése szerint.  

„Számos, a közelmúltban még újnak és ezáltal kockázatosnak tekintett megújulóenergia-technológia ma már elfogadottá vált, így vonzza is a befektetői érdeklődést. Mivel az energiaárak várhatóan a jövőben is ingadozni fognak, az energetikai vezetők előtt lehetőség nyílik arra, hogy kihasználják a technológiai innovációt és feltárják a fenntartható növekedést lehetővé tevő befektetéseket” – tette hozzá Lukács Ákos. 

A befektetők továbbra is az Egyesült Államokban, illetve Kínában valósítják meg a legszívesebben a megújuló energetikai projektjeiket, azonban Európa is kezd felzárkózni. A globális ranglistán a tíz legvonzóbb befektetési helyszín között már megtalálható az Egyesült Királyság (3.), Németország (4.), Franciaország (5), Spanyolország (9.) és Hollandia (10) is.