Címlap

GreenGo: Újabb kedvezményes parkolási zónák

  • teszik könnyebbé a közösségi autózást választók életét

Jó hír a Budapest környéki kiránduló-, bevásárló- és szabadidős helyeket célzók számára: újabb 15 hellyel bővült a kedvezményes díjjal igénybevehető parkolási lehetőségek száma Magyarország egyetlen, teljesen elektromos flottával rendelkező, közösségi autómegosztó szolgáltatójánál. Ezzel immáron közel 70 kedvezményes parkolási zóna teszi kényelmesebbé azok életét, akik számára a reális árú közlekedés mellett a környezet tisztasága és jó levegő megőrzése is fontos. 

Továbbra is töretlen népszerűségnek örvend a hazai elektromos közösségi autózás, ami egyben azt is jelenti, hogy az egyre élesebbé váló verseny a hazai autómegosztó szolgáltatókat is folyamatos szolgáltatás színvonalemelésre ösztönzi. Ilyen jogosan megfogalmazott fogyasztói igény a kedvezményes parkolási lehetőségek növelése is – amelyre a piacon egyedül a GreenGo adott választ azzal, hogy mostantól közel 70 ilyen jellegű parkolási lehetőséget biztosít az ügyfelei számára.  

A közösségi autómegosztó szolgáltató ugyanis újabb 15 kedvezményes árú parkolási lehetőséget biztosít azok számára, akik saját gépjárművük helyett inkább a gazdaságosabb és egyszerűbb carsharing megoldást választanák.

Az új helyek elsősorban azok számára lesznek izgalmasak, akik szabadidős tevékenységeikhez (DunaFok Szabadidőpark vagy szigethalmi Vadaspark), bevásárlásaik intézéséhez (Pólus Center, Möbelix, vagy fóti Auchan), esetleg vizes élményekhez (szentendrei uszoda, a D-Beach vagy Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógy- és Strandfürdő) kapcsolódó helyek eléréséhez szeretnék igénybe venni a kedvezményes parkolás lehetőségét.

A mostantól kedvezményes díjszabás mellett elérhető új parkolási zónák zöld körrel kiemelve.

A szolgáltató applikációjában a kedvezményes parkolási zónákat kék színnel jelzik a zöld zónahatárok mellett. A kedvezményes parkolási zónák parkolási díja, díjcsomagtól függően az általános parkolás töredéke, akár 5 Ft/perc is lehet.

„Nem csak, hogy mi üzemeltetjük Budapest egyetlen teljesen elektromos carsharing flottáját, de mi vagyunk azok is, akik a piacon egyedülálló módon a vezetési díj töredékért biztosítjuk a kedvezményes zónákban a parkolás lehetőségét. Mostantól még több helyen hagyhatják ott ügyfeleink az autóikat úgy, hogy az órájukat kellene nézniük a költségek miatt, vagy aggódniuk kellene amiatt, hogy a hazaútra nem lesz már elérhető autó” – nyilatkozta Ádám Boglárka a GreenGo vezérigazgatója.

„Azoknak, akik éves szinten 7500 kilométernél kevesebbet közlekednek gépjárművel, a jelenlegi üzemanyagárak mellett egészen biztosan a carsharing használata a legkifizetődőbb” – tette még hozzá a vállalat vezetője.

A GreenGonál több mint 400 autó elérhető Budapesten. A nagyobb hatótávú kocsikkal távolabbi, vidéki desztinációk is kényelmesen megközelíthetők, a fővárosban pedig a szolgáltatási zóna 100 négyzetkilométer. A GreenGo ügyfeleinek száma 30 százalékkal nőtt az idei második negyedévben az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva, emellett 40 százalékkal nőtt a bérlések, illetve 60-nal a megtett kilométerek száma is – ami mögött elsősorban a járvány visszaszorulása, a fogyasztói szokások átalakulása és a flotta nagyobb hatótávú autókkal való bővítése áll.

Equilor Alapkezelő: már látni az ingatlanpiac menetelésének végét

Az ingatlanbefektetések felértékelődése szinte megállíthatatlannak tűnt, de a jelenlegi gazdasági környezetben hamarosan vége lehet a menetelésnek. A központi bankok kamatemelési ciklusa, az itthoni rezsicsökkentés korlátozása, valamint a magas építőanyagárak csökkenthetik, de legjobb esetben is stagnálásra kényszeríthetik a lakásárakat az Equilor Alapkezelő friss ingatlanpiaci elemzése szerint. Mindezek ellenére bizonyos ingatlanszegmensek továbbra is jól teljesíthetnek.

Az év második negyedévében átlagosan 20 százalékkal emelkedtek itthon a lakásárak, ami a leggyorsabb növekedés amióta elérhető ilyen statisztika. Leginkább a panelek értéke emelkedett (20%), de a téglalakások is közel 18 százalékos felértékelődést produkáltak. Az áremelkedés megegyezik a keresleti statisztikákkal, hiszen a 40-60 négyzetméter közötti ingatlanokat keresik a legjobban a vevők, júniusban 29 százalékos növekedéssel. Meglepetésre ez a tendencia regionális különbséget sem mutatott: a panel- és téglalakások ára rekordmértékben, több mint 20 százalékkal emelkedett Kelet- és Nyugat-Magyarországon is a második negyedévben.

Egyelőre még száguld az ingatlanpiac, de a kilátások alapján már nem sokáig

A 2019-es számokhoz képest a kereslet még erősnek tűnik, a tranzakciószámok növekedtek (2019: 10.542 vs 2022: 10.859). Azonban már látszanak a repedések a falon: a tavalyi adatokkal összevetve elmaradást mutat az idei ingatlanpiaci kereslet. Szekeres Bence, az Equilor Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint a magas inflációs környezet, illetve a gyenge forint hatására ma még többen menekítik a pénzüket ingatlanba, a júniusi 11,7 százalékos infláció mellett ugyanis nincs olyan, a lakosság számára is elérhető, alacsony kockázatú befektetés, ami eddig meg tudta volna verni az ingatlanok reálértelemben vett teljesítményét, ez lehet az egyik oka az ingatlanárak emelkedésnek. Ez az áremelkedés valószínűleg kitarthatott volna, ameddig a forint nem tud erősödni, azonban számos tényező mellett a rezsicsökkentés megváltoztatása is új irányba sodorhatja a lakáspiacot – tette hozzá Szekeres Bence. 

A rezsicsökkentés változása különböző elemzések alapján az áramfogyasztás terén kicsivel több mint négymillió embert, míg a gázfogyasztás tekintetében közel hárommillió embert érinthet. Természetesen itt vannak átfedések, de látható, hogy a kormányzati várakozásoknál több embert érint a rezsicsökkentés módosítása. Ennek jelentős lesz a hatása a magyar ingatlanpiacra, hiszen az Equilor Alapkezelő szerint a vásárlók a nagyobb ingatlanok helyett áttérnek a kisebb és energiatakarékosabb lakásokra.

A kormányzati intézkedésen kívül az infláció, illetve a Magyar Nemzeti Bank kamatemelései szintén meghatározóak az ingatlanárak alakulásában. A pénzromlás üteme a jegybank várakozásai alapján tovább emelkedhet júliusban, ami azt jelenti, hogy a kamatemelések vége még nincs kilátásban, és akár 13 százalékra is emelkedhet a kamatszint. Ez negatívan befolyásolja a jelzáloghitel kamatokat is, a további emelések pedig folyamatos drágulást hozhatnak a törlesztőkben, és már most az látható, hogy csökken az ingatlanok iránti kereslet az előző hónapokhoz képest, valamint a jelzáloghitel igénylések mértéke is csökkenő tendenciát mutat. Mindezek ellenére féléves tekintetben még mindig közel 26 százalékos bővülés tapasztalható 2021-hez képest. Ugyan még nem drasztikus a csökkenés havi szinten, de a további kamatemelések felgyorsíthatják a folyamatot, ami a nagyobb és nem energiatakarékos ingatlanoknál stagnáláshoz, esetlegesen árcsökkenéshez vezethet. 

A kisebb, energiatakarékos ingatlanok áremelkedése folytatódhat

A lakáspiac vizsgálatában fontos tényező az árak éves fizetéshez mért mutatója, és azok összehasonlítása a régiós és nyugat-európai adatokkal: Magyarországon kicsivel több, mint 13 éves fizetésből tudunk megvenni egy átlagos, 90 négyzetméteres lakást, míg Németországban tíz és fél év, Szlovákiában pedig tizenkettő éves fizetésbe kerül egy átlagos lakás. 

Amennyiben befektetésként tekintünk a lakóingatlanokra, akkor az elkövetkezendő időszakban az energiatakarékos, kisebb ingatlanok tulajdonosai járhatnak jól: az Equilor Alapkezelő szerint e szegmensben tovább folytatódhat az áremelkedés, míg a nagyobb ingatlanok iránti kereslet csökkenhet.

A vetőmag-előállítókat is sújtja a rendkívüli időjárás

A vetőmag-előállítóknak az idei szezonban nemcsak a betakarított termés alacsony szintjével, hanem az aszály miatti minőségi problémákkal is szembesülniük kell, ezért a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kérésére az agrártárca módosította a vetőmagokra vonatkozó rendeletet. Eszerint az idei évben betakarított kalászos vetőmagok minősítésénél nem kell alkalmazni a rostaméret és a hozzá kapcsolódó áthullási követelményeket. A szövetség szerint ezzel elkerülhető, hogy vetőmaghiány alakuljon ki.

Az idei év rendkívüli kihívások elé állítja a mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztést soha nem látott aszály sújtja, az ország keleti részén különösen nagy károkat szenvednek el a gazdálkodók. Az Alföldön és a Tiszántúlon a kalászos gabonák termése történelmi mélységekbe zuhant az ősz óta tartó folyamatos csapadékhiány és rekordokat döntő hőség miatt. A katasztrofális időjárási körülmények a vetőmag-előállításokban is nagy károkat okoztak, ismertette Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. 

A szakember szerint a vetőmag-előállítóknak nemcsak a betakarított termés alacsony szintjével, hanem az aszály miatti minőségi problémákkal is szembesülniük kell. Országosan jellemző, hogy a kalászos gabonák minőségi paramétereikben messze elmaradnak a korábbi években tapasztaltaktól. A kalászos vetőmag-feldolgozási szezon elindulásával országosan az volt tapasztalható, hogy a betakarított termés magméret tekintetében messze elmaradt a minőségi követelményektől. A vetőmagok csak igen nagy tisztítási veszteséggel lettek volna feldolgozhatók, mely sok esetben ellehetetlenítette volna a termés vetőmagként történő értékesítését. Több helyen irreálisan magas kieséssel is számoltak a feldolgozók.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ezért kérelemmel fordult az Agrárminisztérium felé, hogy a jogszabályban foglalt kalászos növények vetőmagjaira vonatkozó áthullási rosta követelmény alól az idei betakarítású vetőmagtételek esetén adjon felmentést. 

A július utolsó napjaiban életbe lépett rendeletmódosítás szerint – a rendkívüli időjárási körülményekre tekintettel –a 2022-es évben betakarított kalászos vetőmagok minősítésénél nem kell alkalmazni a rostaméret és a hozzá kapcsolódó áthullási követelményeket.

Az engedményezésre irányuló kezdeményezésünk nem jelenti azt, hogy a termelők gyengébb vagy rosszabb minőségű vetőmagot kapnak, hangsúlyozta Polgár Gábor. Az engedményezés alapján a vetőmag feldolgozókra sokkal nagyobb munka hárul, mivel a vetőmagtételeket egyenként, alapos modellezés és más minőségi paraméterek betartása után lehet fémzárolni. „Valójában ez csak azt jelenti, hogy a vetőmagtételekben kisebb magvak is nagyobb arányban vannak jelen, mint korábban. Az országos vetőmagellátás vonatkozásában a rendelkezésre álló vetőmag így nagyobb vetésterületre lesz elegendő”, tette hozzá.

A Vetőmag Szövetség kiemelten fontosnak tartja a termelők jó minőségű vetőmaggal történő ellátását. Szakmai elvárás, hogy az idei évben a forgalmazók fokozott körültekintéssel járjanak el a vásárlók kalászos vetőmaggal történő kiszolgálásakor. Elkerülendő az esetleges későbbi vitás helyzeteket javasoljuk, hogy a forgalmazók adjanak hiteles tájékoztatást vevőiknek a tételek minőségi, azon belül az analitikai tisztaságvizsgálathoz kapcsolódó eredményeiről.

Új üzletágvezető a Xylemnél

Gampel Tamást nevezték ki a Xylem Water Solutions Kft. új közműágazati értékesítési vezetőjének. A szakember az új pozíciójában a víziközmű vállalatok és a területi vízgazdálkodásban érintett cégek és szervezetek projektjeihez kapcsolódóan a Xylem termékeinek és megoldásainak értékesítését irányítja.

Gampel Tamás 30 évet meghaladó szakmai tapasztalattal rendelkezik a vízipar és a vízgazdálkodás területén, 2018 óta erősíti a Xylem Water Solutions Kft. csapatát. Ezt megelőzően az iparág vezető vállalatainál (Zenner, Siemens, Veolia), valamint a Fővárosi Vízműveknél és a Fővárosi Csatornázási Műveknél dolgozott különböző beosztásokban.

A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett mérnökdiplomát 1990-ben, a Közgazdaságtudományi Egyetemen pedig másoddiplomás képzés keretében mérnök-közgazdászként végzett. A Müncheni Műszaki Egyetemen szennyvíztisztítás témában folytatott posztgraduális tanulmányokat. 

A szakember idén május elsejétől tölti be a közműágazati értékesítési vezetői pozícióit a Xylem Water Solutions Kft.-nél. „Alapvető célom, hogy a Xylem portfóliójából minél szélesebb választékot tudjunk bemutatni partnereinknek és természetesen éljenek is ezzel a lehetőséggel. A víziközmű szolgáltatók mellett a vízügyi igazgatóságok, valamint a területi vízgazdálkodásban érintett cégek, szervezetek projektjeiben való részvétel is a mi csoportunk felelőssége. Az általunk kínált berendezések, illetve digitális megoldások véleményem szerint komoly segítséget nyújthatnak a víziközmű-ellátás és a vízgazdálkodás hatékonyságának javításában” – fogalmazott kinevezése kapcsán Gampel Tamás.  


www.xylem.com

ÚJ DÉL- ÉS KÖZÉP-EURÓPAI ELLÁTÁSI LÁNCÉRT FELELŐS VEZETŐT NEVEZ KI A MARS

Új közép-európai ellátási láncért felelős vezetőt nevezett ki a Mars, a világ egyik vezető édesség-, élelmiszer- és kisállateledel-gyártó vállalata. Richard Lemerle, aki jelenleg a Mars dél-európai ellátási láncért felelős igazgatója, dél- és közép-európai ellátási láncért felelős igazgatóvá lép elő, így már a Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Magyarországot magába foglaló régióért is ő felel majd. Új pozíciójában Richard Lemerle ezen felül a Mars közép-európai vezetői csapatához is csatlakozik.

A Mars elkötelezett amellett, hogy vállalaton belül számos lehetőséget kínáljon munkatársainak a karrierépítésre és fejlődésre – ezt példázza Richard Lemerle karrierútja is. A Mars vállalati kultúrája lehetővé teszi munkatársai számára, hogy folyamatosan nagyobb szerepkörökbe lépjenek, szélesebb körű felelősséget vállaljanak, különböző országokban vagy különböző területeken szerezzenek tapasztalatot, emellett pedig mentorokkal dolgozzanak együtt, akik abban támogatják őket, hogy ambiciózus, jövőbe mutató karrierterveik legyenek.

Richard Lemerle új pozíciójában Sophie Gaspardot váltja, aki karrierútjának következő állomásán regionális projektek vezetéséért lesz felelős.

Richard Lemerle több mint 25 éves tapasztalattal rendelkezik, amelyet különböző regionális és globális pozíciókban szerzett. 2016-ban csatlakozott a Mars olaszországi ellátási láncért felelős csapatához. Négy évvel később a felelősségi köre Dél-Európa több országára is kiterjedt már: Görögország, Málta és Ciprus ellátási láncáért is ő felelt. Munkája során fontos szerepet vállal abban, hogy a szokásos rutinműveleteket új szintre emelje, és többek között arra is nagy hangsúlyt fektet, hogy az innovatív mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségek segítségével felszámolják azokat a feladatokat, amelyek nem képviselenk hozzáadott értéket. Vezetésének köszönhetően a Mars dél-európai piaca a digitális váltás élvonalába került. Richard most Közép-Európába is átviszi tapasztalatait, és a Mars dél- és közép-európai ellátási láncért felelős igazgatójaként a csehországi, szlovákiai, magyarországi és romániai ellátási láncért is ő felel majd.

„Igazán hálás vagyok ezért az izgalmas lehetőségért és azért, hogy tovább fejlődhetek a Marsnál. Az ellátási láncok területén végzett munka több dél-európai piacon is nagyszerű lehetőséget adott arra, hogy tapasztalatot szerezzek több különböző ország ellátási láncának vezetésében, ezért most nagyon várom, hogy minden tudásomat a közép-európai piacokon kamatoztathassam. Jelenleg a legfontosabb feladatom, hogy a csapatomban dolgozó tehetséges munkatársak fejlesztésére összpontosítsak, és segítsem őket abban, hogy fejlődni tudjanak a Marsnál” – mondta Richard Lemerle, a Mars Multisales újonnan kinevezett dél- és közép-európai ellátási láncért felelős igazgatója.

K&H: a fiatalok ötöde spórol, de már látszik az infláció kedvezőtlen hatása is

  • a fiatalok egy része már a hónap elején takarékoskodik, de vannak, akik 67 ezres pluszban zártak egy hónapot

A gyorsuló infláció alapvetően átírja a korábbi években megszokott családi költségvetéseket, és a megtakarítási magatartásra is hatással van mindenkinél, ezen belül a fiataloknál is. A 19-29 éves korosztály tagjainak 20 százaléka nem takarékoskodik, havi rendszerességgel 47 százalék spórol, és 18 százalékos azoknak az aránya, akik csak akkor tudnak félretenni, ha nagyobb összeghez jutnak. Ugyanakkor a rövid távú takarékoskodásban már nyomot hagyott az infláció – ezt mutatja a K&H ifjúsági index, amely a 19-29 évesek megtakarításait vizsgálta. A fiatalok 28 százaléka mondta azt, hogy az előző hónapban tudott spórolni, átlagosan 67 ezer forintot.

Megváltozott idén a gazdasági környezet, kedvezőtlenebb helyzet állt elő: szinte minden területen emelkednek az árak, az árstopos termékeket leszámítva például az élelmiszereknél látható komoly – júniusban például 20 százalékot meghaladó – drágulás. Ráadásul az új rezsiszabályok szerint az átlagfogyasztás felett magasabb díjat kell fizetni a jövőben. Ez csak két olyan tényező, amelyek miatt át kell írni a korábbi években megszokott családi költségvetéseket, és hatást gyakorolnak a megtakarítási hajlandóságra is mindenkinél, köztük a fiataloknál is.

A K&H ifjúsági index idei második negyedévben készült reprezentatív kutatásából kiderül, hogy kedvező és kevésbé pozitív tényezők is jellemzik a 19-29 éves fiatalok megtakarítási magatartását.

havonta, ritkábban, vagy soha

A fiatalok 20 százaléka semmilyen módon nem tesz félre. Rendszeresen a hónap elején a fiatalok 26 százaléka tesz félre, 21 százalékuk pedig a hónap végi “maradékkal” hizlalja a megtakarítását. Szintén 21 százalékos azoknak az aránya, akik nem minden hónapban, de rendszeresen takarékoskodnak. Ezek az eredmények lényegében megegyeznek a felmérés első negyedéves eredményeivel, az eltérések 1-2 százalékpontosak, ami gyakorlatilag stagnálást jelent.

Ugyanakkor az érintettek hatoda – 16 százaléka – a második negyedévben azt mondta, rendszeresen nem tud spórolni, csak akkor tud előrébb lépni a megtakarításokat nézve, ha nagyobb összeget kap. Az első negyedévben ez még 22 százalékukra volt igaz.

csökkenés kontra növekedés

A felmérés arra is rákérdezett, hogy a fiatalok a megkérdezésük előtti hónapban – azaz idén áprilisban – tudtak-e takarékoskodni, és ha igen, mekkora összegről volt szó. A fiatalok negyede erre nem tudott konkrét választ adni, 47 százalékuknak nem volt lehetősége a takarékoskodásra, 28 százalékuknak viszont sikerült. Bár az ő arányuk csökkent az első negyedévben mért 34 százalékról, az átlagosan megtakarított összeg 54 ezerről 67 ezer forintra, vagyis 24 százalékkal emelkedett. A kutatás adatait értékelve Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketingvezetője azt mondta: “Általánosságban, hosszabb távon a fiatalok ötöde nem tud félretenni, áprilisban például 47 százalékuknak nem volt módja erre. Ez részben a kedvezőtlenebbé váló gazdasági helyzettel, a gyorsuló inflációval, többek között az élelmiszer-kiadások emelkedésével magyarázható. Ebből a szempontból a kilátások is kedvezőtlenek, mivel az árak várhatóan tovább emelkednek. Az új rezsiszabályok miatt elképzelhető, hogy a fiatalok egy részénél növekedni fognak a lakásfenntartási költségek. Ezen tényezők miatt várhatóan tovább mérséklődhet a rövid távon takarékoskodó fiatalok aránya.”

A K&H számos rövid, közép- és hosszú távú megtakarítási megoldást kínál többek között a fiataloknak is. Az elmúlt időszakban a jövőt, ezen belül fenntarthatóságot fókuszba helyező befektetési alapok népszerűsége emelkedett jelentősen. A mobilbankban értékesített befektetési alapok több mint 50 százaléka fenntartható befektetés.

A falvakban élők kétszer annyit költenek mosó- és tisztítószerre, mint a budapestiek

A gyerekesek vásárolnak leginkább drogériákban és messze ők költenek a legtöbbet az ott kapható termékekre. Átlagosan havonta veszünk mosó- és takarítószereket, kéthavonta hajápolókat, testápoló készítményeket és dekorkozmetikumokat, de a személyes higiéniás termékekért ennél sűrűbben járunk a boltba. A Rossmann Magyarország megbízásából készített reprezentatív kutatásból az is kiderül, hogy évente átlagosan mennyit költünk a különböző drogériai árukra.

Hiába vásárolunk átlagosan csak egy-két havonta tisztító és mosószereket, jó pár ezer forintunkba kerül a környezetünk és ruháink tisztántartása a Rossmann Magyarország számára készített, 500 fős reprezentatív kutatás szerint. 

A gyerekesek jóval többet költenek

A falvakban élők picivel gyakrabban vásárolnak mosó- és tisztítószereket, ugyanakkor nagyjából a dupláját költik ilyesmire, mint a fővárosiak: tisztítószerekre éves szinten 15110 forintot, szemben a budapesti háztartások 8690 forintjával vagy más városok háztartásainak 12930 forintjával. Mosószerre 19750 megy el egy évben a kistelepülések háztartásaiban, míg Budapesten 10010 forint, más városokban pedig 16950 forint

A magyar háztartások 38 százaléka 2-4 hetente, 37 százaléka 2-3 havonta vásárol takarítószereket, ez pedig átlagosan évi 12 800 forintjukba kerül. Míg a gyermektelen háztartások tisztántartása 11700-ből jön ki egy évben, a gyermekesek átlag 15270 forintot költenek ugyanerre. Hasonló a helyzet a mosószerekkel: 38 százalék 2-4 hetente pótolja az otthoni mosószer készletet, 34 százalék 2-3 havonta. A gyermekeseknek érthető módon több a mosnivalója, egy évben átlagosan 19935 forint megy erre a célra, a gyermektelenek 15081 forintjával szemben. Babaápolási termékekre a gyermekes családok átlag évi 53940 forintot költenek.

Az ár a legfontosabb

Napi higiéniai termékeket (tampont, borotvát, fültisztítót, fogkrémet stb.) vásárolunk a leggyakrabban: a megkérdezettek 39 százaléka 2-4 hetente, 36 százaléka 2-3 havonta tesz ilyen árukat a kosarába – átlagosan évi 11660 forint értékben. Ritkábban veszünk testápolószereket, hajápolókat és dekorkozmetikumokat, a többség 2-3 havonta költ ilyesmire, átlagosan – és háztatásonként – évi 7410, 10140, illetve 9830 forintot. 

Az ár a legfontosabb szempontunk egy termék kiválasztásánál: a válaszadók 81 százalékának nagyon fontos vagy fontos kérdés – a három legfontosabb szempont egyikének 78 százalék választotta. A második legfontosabb szempont – a kiszerelés nagysága – is a gazdaságos vásárlással van összefüggésben: a válaszadók 69 százalékának fontos vagy nagyon fontos, és 50 százalék számára van benne a három megfontosabb tényezőben. A harmadik helyezett – a hatóanyagok, konkrét összetevők  – csak a válaszadók 51 százalékának fontos vagy nagyon fontos a vásárláskor.

Nagyáruházakba és drogériákba járunk

Tisztítószereket és mosószereket leginkább nagyáruházakban vásárolnak a magyarok, 70 és 71 százalék, a második helyezett drogériákba a válaszadók 32 és 31 százaléka jár az ilyen termékekért. A gyerekesek nagyobb arányban – átlag 40 százalékuk választja beszerzőhelyül a drogériákat. A személyes higiéniai termékeknél, testápolóknál, hajápolási termékeknél és a babaápolási készítmények esetében már átlag fele-fele választanak a két legjellemzőbb helyszín közül a magyarok. A dekorkozmetikumok beszerzési helye elsősorban a drogéria, a válaszadók 55 százaléka itt veszi meg a sminktermékeket. A gyógyszertárakban 4-6 százalék, egyéb helyeken pedig átlag 15 százalék vásárol kozmetikai készítményeket és háztartási árut.

Újabb támogatást nyert a Szegedi Tudományegyetem részvételével alapított európai egyetemi szövetség

Az Európai Unió Bizottsága által meghirdetett pályázaton 52 egyetemi szövetség indult. A 16 nyertes hálózat egyike a European University Alliance for Global Health (EUGLOH), amelynek a Szegedi Tudományegyetem az egyik alapító tagja. A rekordösszegű támogatásnak köszönhetően így további négy éven át biztosan folytathatja küldetését, a januártól már kilenc intézményt tömörítő szövetség.

Az Európai Unió Bizottsága 2021 novemberében Erasmus+ pályázati felhívásokat tett közzé, összesen 272 millió euró teljes költségvetéssel, ami rendkívül magas támogatási összeg az európai felsőoktatási tér kialakítására. A pályázati felhívásoknak két célja volt: az egyik, hogy már meglévő szövetségeknek nyújtsanak támogatást, hogy folytathassák, sőt kiterjeszthessék együttműködésüket. A másik cél pedig új egyetemi szövetségek létrehozása volt. 

A felhívásra beérkezett 52 pályázatnak kevesebb, mint a fele volt sikeres. A bővülő EUGLOH egyike azon 16 már létező szövetségnek, amelyek további 4 évre megkapták az Európai Bizottság engedélyét és támogatását küldetésük folytatáshoz. A hálózat a következő években e támogatásból valósíthatja meg közös programjait.  

A European University Alliance for Global Health (EUGLOH), alapító tagjai a Université Paris-Saclay (UPSaclay), a Lundi Egyetem (LU), a Ludwig-Maximilians-Universität München (LMU), az Universidade do Porto (UPorto) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). 

Az Európai Egyetemi Szövetség a Globális Egészségért stratégiai partnerség 2023 januárjártól újabb négy egyetemmel bővül: a University of Alcalá (Spanyolország), a University of Hamburg (Németország), a University of Novi Sad (Szerbia) és a UiT – The Arctic University of Norway (Norvégia) is csatlakozik a szövetséghez. A következő évtől tehát már ők is élvezhetik a nemzetközi szövetség nyújtotta előnyöket, lehetőségeket, ezzel pedig 2023-tól kilencre bővül a EUGLOH partneregyetemek száma.

A EUGLOH számos területen biztosít együttműködési lehetőséget az érintett felsőoktatási intézmények hallgatói, oktatói, kutatói és munkatársai számára. A szervezet elsődleges célja interdiszciplináris tevékenységek koordinálása, különösen az egészséggel kapcsolatos legszélesebb területeken – az egészséges környezet, élelmiszerek, betegellátás és gyógyszerészet, lelki egészség stb. – mind az oktatásban, képzésben és kutatásban. A résztvevő egyetemek számára olyan új lehetőségek nyílnak, mint a közös szakmai projektek és tudományos infrastruktúra használata, például a biomedicina, az élettudományok és a társadalomtudományok területén. Az egyetemközi projekt számos jóléttel és a közegészségüggyel kapcsolatos kihívással is foglalkozik.

Az SZTE oktatói, kutatói mellett a sikeres pályázat legnagyobb nyertesei a hallgatók lesznek. Az idei felvételi eljárásban eddig 6074-en nyertek felvételt az SZTE-re, de a pótfelvételin minden eddiginél több államilag finanszírozott hellyel várja a jelentkezőket a kiterjedt és sikeresen működő nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, szegedi egyetem.

A GLAMI új megoldása hiper-személyreszabott marketing technológiát kínál

  • az online divatkereskedelem szereplőinek
A GLAMI, Európa egyik vezető divatkereső platformja, új intelligens megoldást mutatott be,  amely pillanatok alatt több száz hazai és európai webáruház kínálatában képes megtalálni és megjeleníteni a felhasználók egyéni ízlésének megfelelő személyre szabott ajánlatokat. A platformhoz való csatlakozással az innovatív, mesterséges intelligencia alapú technológia olyan kisebb márkák és webáruházak számára is elérhetővé válik, amelyeknek nincs forrásuk az önálló beruházásra.
A GLAMI divatkereső platform új, jelenleg 13 európai piacon elérhető innovatív megoldása több száz webáruházban képes megtalálni és megjeleníteni a felhasználók egyéni ízlésének megfelelő ruhákat és kiegészítőket kedvenc márkáik, színeik, mintáik és egyéb kategóriáik alapján. Az innovatív gépi tanulási fejlesztés leegyszerűsíti a keresési folyamatot, és értékes időt takarít meg mindenki számára.

A már a Glami.hu-n is elérhető új funkció megtanulja a felhasználók személyes preferenciáit, így nem szükséges a kereséshez hagyományos módon kézzel végig görgetni a teljes katalógust. Az ingyenes szolgáltatás igénybevételekor 5 egyszerű kérdés megválaszolása után pillanatok alatt láthatóvá válik a felhasználó személyes ízlésének megfelelő, válogatott és gondosan kiválasztott termékpaletta, és minél rendszeresebben használja valaki az oldal kereső funkcióit, annál pontosabbak lesznek az eredmények. Természetesen a felhasználók továbbra is használhatják a keresősávot és a klasszikus keresőszűrőket (szín, méret, márka, webáruház, alkalom, évszak, kollekció, trendek stb.), ha manuálisan szeretnék szűkíteni a keresési eredményeket.

„A GLAMI küldetése, hogy a divatwebáruházak online kínálatát katalogizáljuk és egyetlen platformon elérhetővé tegyük. Mindeközben azt tapasztaljuk, hogy az egyéni ízlés rendkívül személyes, így amellett, hogy az egy helyen történő kereséssel időt takaríthatunk meg a felhasználók számára, egyre fontosabb, hogy a termékkínálatból mindenkinek a maga  stílusának megfelelő ajánlatot mutassuk meg” – mondja Tomáš Hodboď, a GLAMI alapítója és vezérigazgatója.

A GLAMI az új megoldással már nem csak felgyorsítja a konkrét termék megtalálását, illetve lehetővé teszi az árak összehasonlítását, hanem az egyéni stílusnak megfelelő új tervezők és márkák felfedezéséhez is remek eszköz lehet. Az adatok szerint a felhasználói interakciók alapján személyre szabott ajánlatok eredményesen növelik az értékesítési mutatókat: a vállalatnál a technológia 2 évvel ezelőtti bevezetése óta 10%-kal nőtt az egy munkamenetre eső bevétel aránya, valamint megduplázódott a konverziós arány azoknál termékkattintásoknál, ahol méretszűrőt alkalmaztak a felhasználók.

Az új megoldás jól illeszkedik azoknak az innovatív keresési megoldásoknak és funkcióknak a körébe, amelyeket a GLAMI az elmúlt években elérhetővé tett a vásárlók számára. Az oldalon továbbra is rendelkezésre áll a GLAMI Vizuális Keresés szolgáltatás, amellyel egy mobillal készített fotó, vagy egy netről lementett kép is elegendő lehet egy ruhadarab vagy kiegészítő megtalálásához. A felhasználók emellett könnyedén létrehozhatják személyes GLAMI Kívánságlistájukat az egyes termékeken látható kis szívecskére történő kattintással. Ezzel később nem csak az összes így elmentett terméket lehet áttekinteni, de tájékoztató e-mail érkezik minden alkalommal, amikor egy listán szereplő terméket leértékelve lehet megvásárolni. A GLAMI.hu elérhető asztali számítógépről, mobilról, táblagépről és mobilalkalmazásból (iPhone és Android).

BNP Paribas Cardif: jócskán visszaesett a magyar munkavállalók optimizmusa

A szomszédunkban zajló orosz-ukrán konfliktus, valamint a járványintézkedések által okozott negatív gazdasági következmények és az ezzel járó bizonytalanság már a munkaerőpiacon is érezteti hatását. A munkavállalók már több mint egyharmada (36%) kezdett el aggódni amiatt, hogy egy éven belül esetleg elveszítheti az állását, ami 8 százalékpontos emelkedést jelent az előző negyedévhez képest. A növekvő bizonytalanságról árulkodik az is, hogy míg tavasszal a megkérdezettek 61%-a bízott abban, hogy több mint öt évig fennmaradhat a jelenlegi pozíciója a munkahelyén, ez az arány mostanra 53%-ra zuhant, derül ki a hitelfedezeti biztosítások terén piacvezető BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.

A 2022 második negyedévében készült felmérésben a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 75 pontos értéket vett fel, amely 2 pontos esést jelent a tavalyi év hasonló időszakához, illetve 3 pontos csökkenést az előző negyedévhez képest.

„A tavaszi adatokból az derül ki, hogy a COVID-járvány két évvel ezelőtti megjelenéséhez hasonlóan a romló gazdasági mutatók, a válságtól való félelem, valamint a háború okozta bizonytalanság hatására a munkavállalók hangulata jóval pesszimistábbá vált” – mondta el a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója. Kiss Márk István szerint a korábbi negyedévekben tapasztalható fokozatosan emelkedő optimizmus ugyan megtorpant, de az csak egy-két negyedév után derülhet ki, hogy egy átmeneti hangulatromlásról, vagy pedig egy hosszabb távú negatív trendről beszélhetünk.

Az eredményekből kiderült, hogy a válaszadók 42%-ának a háztartása legfeljebb három hónapot tudna átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén. Ezzel szemben közel 8 százalékpontot ugrott és így 33%-ot ért el azok aránya, akik 4 hónap és egy év közötti időszakot is ki tudnának bírni, 22%-uk pedig több, mint egy évet is képes lenne átvészelni.

A kérdéssorokból az is kiderül, hogy állásvesztés esetére a válaszadók 69%-a szerint maradna valaki a háztartásban, akire támaszkodhatnak. Közel kétharmaduk (64%) kölcsön tudna kérni olyan családtagtól, rokontól, akivel nem lakik közös háztartásban; 55%-uknak pedig valamelyik barát tudna segíteni. A válaszadók több mint negyede (28%) állította azt, hogy amennyiben elveszítené az állását, rendelkezne olyan biztosítással, amelyből pénzhez jutna.

Kiss Márk István szerint a munkavállalók egyre nagyobb hányada realizálja, hogy egy gazdaságilag bizonytalanabb időszakban – rosszabb esetben jövedelemkiesés esetén – nincs elegendő pénzügyi tartaléka a szokásos kiadások, adott esetben egy hiteltörlesztés fedezetére. „Tapasztalataink szerint ilyenkor szignifikánsan megnő az érdeklődés a különböző jövedelempótló biztosítások iránt. Érdemes tehát a nem várt eseményekre előre felkészülni és kalkulálni az esetleges következményekkel” – tette hozzá a vezérigazgató.

Egy másik kérdés egyébként arra is kíváncsi volt, hogy az interjúalany milyen valószínűséggel kötne meg egy olyan típusú biztosítást, amely munkanélküliség esetén anyagilag kisegítené. Az eredmények alapján a megkérdezettek közel negyede (25%) valószínűleg, vagy biztosan hajlandó lenne ilyen biztosítás megkötésére.

A kutatás eredményei kapcsán lényegesen pozitív fejleménynek számít a munkavállalók azzal kapcsolatos optimizmusa, hogy mennyire érzik úgy, hogy egy esetleges állásvesztés, vagy felmondás esetén könnyen találnának a képzettségüknek megfelelő új állást. A felmérésben regisztrált rekordmagas 65 pont az előző év azonos időszakában 60, 2020-ban pedig 58 pont volt. Az ezzel kapcsolatos részkérdésben pedig a válaszadók 54%-a állította azt, hogy könnyen, vagy nagyon könnyen találna magának munkát: ez az érték az előző év hasonló időszakával összevetve 4 százalékpontos emelkedést jelent, ami továbbra is optimizmusra ad okot.

A kutatásból egyébként az is kiderül, hogy a megelőző évi adatokkal összevetve 4 ponttal visszaesett a magyar munkavállalók jelenlegi munkahelyük fennmaradásával kapcsolatos optimista percepciója és gyakorlatilag a járvány időszakához hasonló értéket vett fel (85 pont). Ezzel kapcsolatos részadat, hogy a tavalyi évhez hasonlóan az interjúalanyok 73 százaléka vélte úgy, hogy több mint öt évig biztosan megmarad a munkahelye, vagy a cég, ahol dolgozik, vagyis az ezzel kapcsolatos percepció érdemben nem változott egy év alatt. Az interjúalanyok több mint egyharmada (36%) viszont fél attól, hogy egy éven belül esetleg elveszítheti az állását, ami közel 8 százalékpontos emelkedést jelent az előző negyedévhez képest.

Mindemellett a felmérés szerint jelentősen, az elmúlt negyedévhez képest 6, a megelőző év hasonló időszakához képest pedig 7 ponttal esett vissza a munkavállalók azzal kapcsolatos optimizmusa, hogy az adott cégen belül mennyire érzik biztosnak kifejezetten a saját jelenlegi pozíciójukat: a 73 pontos érték legutoljára 2020 nyarán és őszén jellemezte a munkavállalókat. Egyébként az erre vonatkozó részadatok szerint három hónap alatt 61-ről 53 százalékpontra esett vissza azok aránya, akik a saját pozíciójukra vonatkozóan annyira optimisták, hogy azt gondolják, hogy az több mint öt évig biztosan megmaradna.

Információ a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexről

A BNP Paribas Cardif Biztosító a Mediánnal közösen 2014-ben alkotta meg az indexet. Azért hozták létre, hogy mérni lehessen: mennyire stabil a munkaerőpiac a munkavállalók szemszögéből, tehát a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi munkahelyük hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra, milyen lépéseket tennének meg annak érdekében, hogy megtartsák munkahelyüket, ha az veszélybe kerülne, illetve, hogy megérzésük szerint milyen könnyen találnának új munkalehetőséget. Az index 1 200 fő személyes megkérdezésén alapul. A minta életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a felnőtt magyar népességet.

Először egy alapkutatást végeztek el, melynek keretén belül 13 releváns kérdést tettek fel egy országosan reprezentatív mintának, a következő három dimenzióban:

– A munkahely biztonsága

– Potenciális erőfeszítések az állásuk megőrzése érdekében

– Egy új állás megtalálásának komplexitása

Statisztikai elemzéssel kiválasztották az indexképzéshez leginkább megfelelő 7 kérdést. Az ezen 7 kérdés alapján számított index minél magasabb értéket vesz fel, a munkavállalók:

– annál jobban bíznak abban, hogy a munkahelyük hosszútávon megfelelő álláslehetőséget tud nekik biztosítani

– annál stabilabbnak érzik saját pozíciójukat a munkahelyükön

– annál több mindent tennének meg azért, hogy megtartsák állásukat, ha az esetlegesen veszélybe kerülne

– annál könnyebbnek értékelik egy esetleges új munkalehetőség megtalálását

Az előző év azonos időszakában mért adatokkal való összehasonlítás jobban rámutat a trendszerű változásokra, illetve nem vezet félre az esetleges szezonalitás sem.