Címlap

CSODÁLKOZUNK, HOGY ELMENNEK AZ INFORMATIKUSOK?

Több tízezer IT-szakember hiányzik a magyar munkaerőpiacról. Mi lehet ennek az oka? A HR KOPÓ Tanácsadó Csoport összegyűjtötte, hogy milyen problémák állhatnak a háttérben.

Annak ellenére, hogy a kormány támogatja az átképzéseket, nincs elegendő IT-szakember a magyar munkaerőpiacon. A HR KOPÓ Tanácsadó Csoport tagjai informatikusok toborzásával is foglalkoznak, így kellő, javarészt keserű tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren. Veretes véleményük van arról is, milyen tényezők járulnak hozzá a krónikus informatikushiány kialakulásához.

Előfordul, hogy a munkáltató nem tudja pontosan, hogy milyen szakemberre van szüksége. Nincs tisztában azzal, hogy az informatikának sok szakága létezik, amelyeknek sokszor kevés közük van egymáshoz. Arra is van példa, hogy a munkáltató elvárja, hogy az informatikus egy személyben legyen rendszergazda, hálózati mérnök, adatbázis-üzemeltető, programozó, projektmenedzser, szerveradmin és weboldalkészítő.

Ha a munkáltatónak sikerül jól meghatározni, milyen IT-szakterületen van szüksége szakemberre, akkor érünk el a következő problémához. Többnyire ahhoz, hogy az ideális fizetést meg sem közelíti az ajánlott összeg. Gyakran előfordul, hogy junior vagy medior szintű bért ajánlanak senior szinten lévő szakembernek.

Gyakori probléma, hogy a cégek nem támogatják az otthoni munkavégzést olyan munkakörök esetében, amelyeknél teljesen felesleges az irodai jelenlét. Még mindig vannak olyan munkáltatók, akik úgy gondolják, hogy otthon nem dolgozik a munkavállaló, csak lógatja a lábát. Nem hajlandóak elfogadni, hogy megfelelő rendszerrel egyszerűen mérhető a munka mennyisége és minősége. Sőt, ma már az interjúztatás sem igényel személyes találkozót. Csodálkozunk, hogy elmennek az informatikusok?

A HR KOPÓ Tanácsadó Csoport szakemberei úgy döntöttek, hogy elindítják a párbeszédet az informatikusok, a munkaadók és a toborzók között. Létrehozták az IT Realitás Mozgalmat, hogy megszüntessék hazánkban a szakadékot az informatikus munkaerő és a HR között. Név nélkül kitölthető kérdőív segítségével kérdezik meg az informatikusokat és a munkáltatókat arról, hogy mit is szeretnének. Felmérik a hazai IT-munkaerőpiacot, és az egyetemek segítségével megismerik az utánpótlás helyzetét. A részletes kérdőív szeptembertől érhető el, a kitöltést nyereményjátékkal honorálják a szervezők. 

A kutatás eredményét a Budapesten, 2022. november 10-én megrendezésre kerülő konferencián ismertetik a szervezők. A felmérés adatait felhasználva készül a munkáltatók és a toborzók számára egy frissíthető, online útmutató, amely segít megfelelő környezetet teremteni az informatikusok számára. Az IT Realitás Mozgalom részletei megtalálhatóak a www.hrkopo.hu/itrealitas oldalon.

Megnő-e most az energiatanúsítvány szerepe?

  • Hogy tudjuk a leggyorsabban korrigálni?

Energiatanúsítvány. Egy kifejezés, amellyel új lakások esetében 2009 óta találkozhattunk, használt ingatlanok értékesítésénél és bérbeadásánál pedig most már több mint 10 éve, 2012. január elseje óta kötelező. 2013 óta hitelesítve érvényes, hat évvel ezelőtt pedig 12 skálára szigorodtak az energetikai besorolások.

Magyarországtól nyugatra már több évtizede foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Egyszerű a képlet: minél zöldebb egy ingatlan, annál magasabb értéket képvisel az adott területen. Az Európai Unió által hozott intézkedés az energiatanúsítvánnyal kapcsolatban egyértelműen a fejlődés, a korszerűsítés, a fenntarthatóság céljait képviselte, mintegy motivációként is működve az eladók számára, információforrásként a vevők számára. 

„Azt hiszem, kijelenthetjük, hogy a magyar ingatlanpiaci szereplők inkább bürokráciai teherként élték meg ezt a szükséges lépést” – mondja Ben-Ezra Orran, a Central Home szakértője. –„Ennek egyik oka elsősorban az évek óta tartó rezsicsökkentés volt, azaz, hogy nem szembesültünk azzal, hogy egy-egy elavultabb fűtési rendszer mennyi többletköltséget okozhat a tulajdonosának A jelenlegi intézkedések, azaz a csökkentés módosítása elsősorban a tudatra ébredést szolgálja, és elképzelhető, hogy mostantól nagyobb keresletet eredményez olyan újépítésű ingatlanokra, ahol alacsony az energiafelhasználás.”

A szakértő arra számít, hogy a belvárosi ingatlanpiacon, ahol azért folyamatosan nagy a kereslet, hiszen a leginkább domináns szempont mindig az elhelyezkedés, a lokáció, a rezsimódosításnak és magának az energiatanúsítványnak jelentősége lényegesen alacsonyabb lesz. A polgári ingatlanok energiatanúsítványának besorolását jelentős költség javítani, és ezen beruházások, korszerűsítések megvalósítása felettébb időigényes, tehát egy rapid értékesítési folyamatba egészen biztosan nem illeszthető be. 

„Bár ha a belvárosi ingatlanokra gondolunk úgy általában, sokszor régi nyílászárók, fűtési rendszerek ugranak be, de az igazság az, hogy az elmúlt években nagyon sok ingatlan esett már át magas színvonalú felújításon, ahol korszerű nyílászárók, energiahatékony gépek kerültek beépítésre. Ezekben az esetekben már eleve magas az érték, és itt magasabb az ár is” – mondja Ben-Ezra Orran. 

A szakértő elmondása szerint amúgy is egy általános jelenség ma Magyarországon, hogy nagyon magas, mondhatni irreális áron kezdik el hirdetni az ingatlanokat, úgy, hogy a vevőcsoport vásárlási értékküszöbe jóval alacsonyabb. Ez elsősorban az online tér megtévesztő világának köszönhető, a hirdetési oldalakról tájékozódó eladók könnyen eshetnek olyan tévedésbe, amely egyébként hetekkel-hónapokkal meghosszabbíthatja az értékesítési folyamatot. Ilyen esetben hasznos lehet profi ingatlantanácsadóval konzultálni, a tévedések elkerülése végett. A magas kezdeti kiindulóárak miatt nehéz is megállapítani, hogy a kereslet csökkenése, vagy esetleg az energetikai besorolás miatt születik meg a végső, az eredeti tervnél alacsonyabb összeg. 

Foodpanda: a futárkodásnak nemcsak jelene van, hanem jövője is 

A KATÁ-s adózási forma módosítását követően a foodpanda teljesen átgondolta a futárpartnerek díjazását és átlagosan 18 százalékkal emelte az azonos teljesítmény mellett megkereshető összeget. A cég hosszú távon tervez a futárpartnereivel, ezért a plusz adóterhek ellensúlyozásán felül a cél egy vonzó és a futárok által is validált díjazás kialakítása volt.

Mit tett a foodpanda?

A KATA-törvény módosításának bejelentése óta egyértelmű, hogy a futároknak új adózási formát kell keresniük és hogy sokuk számára emelkedni fognak az adóterhek. A foodpanda az elmúlt hetekben egy olyan díjazás bevezetésén dolgozott, amit a futárpartnerek már régóta kértek és ami az ország különböző szegleteiben dolgozó, különböző járműveket használó és különböző mennyiségben kiszállító több mint 4000 futárpartner számára egyaránt ellensúlyozza a megnövekedett adóterheket.

“A futárpartnerek visszajelzéseiből tudjuk, hogy szeretik a rugalmasságot és motiválja őket a magas teljesítmény kiemelt díjazása. Ezt a szempontot is figyelembe véve végül többet emeltünk a díjazáson, mint az összes futárunknál jelentkező többletadó összege. Az új díjtábla szerint átlagosan 18 százalékkal emeltük a díjakat, és mivel nem fix, hanem teljesítményalapú díjazásról van szó: aki ugyanannyit dolgozik, többet kereshet, aki pedig többet vagy hatékonyabban dolgozik, sokkal többet kereshet” – mondta el Juhász István, a foodpanda ügyvezető igazgatója.

“Természetesen vannak különbségek kiszállítási zónák között, de mindenhol arra törekedtünk, hogy a lehető legtöbbet enyhítsünk a terheken. Számításaink szerint főtevékenységként is megéri majd a futárkodni a jövőben, egy főállású munkát kiegészítve pedig kifejezetten jól kereső alternatívát nyújt más tevékenységekkel szemben, hiszen számukra nem jelent magasabb adóterhet például az átalányadózás.” – tette hozzá Juhász István.

Mik a tapasztalatok?

Az első visszajelzések pozitívak voltak, és bár vannak akik felhagynak a futárkodással, jópáran érkeznek is a hónap közepén bejelentett új konstrukció hírére. Egy ekkora, rendszerszintű sokk ellenére a cég felmérése szerint futárpartnereik csupán 10 százaléka jelezte, hogy biztosan váltana. “Ez is mutatja, hogy a futárkodásnak igenis van jelene és jövője, és ez különösen igaz lesz az elkövetkező időszakra. A házhozszállításra szezonálisan változik az igény – ahogy az ősz közeledtével inkább tartózkodnak majd otthon az emberek, úgy nő a megrendelések száma, és új szolgáltatások beindítását is tervezzük. Ez mind hatással lesz a teljesítményarányos díjazásra is, és bízunk benne, hogy a megemelt futárdíjak hozzájárulnak ahhoz, hogy a rugalmas időbeosztásra vágyóknak a foodpanda továbbra is vonzó alternatívát jelentsen” – tette hozzá Juhász István. 

Még több segítség

A foodpanda a futárdíjak emelésén túl kedvezményes könyvelőpartnerek ajánlásával is támogatja a futárpartnereit, akiknek az adminisztrációs terheik is növekedtek. A cég csak olyan tapasztalt könyvelőket ajánl, akik személyes tanácsadást is vállalnak. A vállalat mindezeken túl arról is biztosította a futárpartnereit, hogy a jövőbeli kihívásokra – például a benzinár-stop lehetséges megszüntetésére – szintén reagálni fog.

Találkozások terei – októberben újra Budapest Design Week

Idén tizenkilencedik alkalommal rendezi meg Magyarország legnagyobb designeseményét, a Budapest Design Weeket a Magyar Formatervezési Tanács. A szakma szereplőit és a nagyközönséget 2022. október 7-16. között a Találkozások terei – építészet és design témájára reflektáló kiállítások, konferencia-beszélgetések, tárlatvezetések, stúdiólátogatások, építészeti séták várják Budapesten és több vidéki nagyvárosban. A rendezvénysorozat központi helyszíne a Néprajzi Múzeum új épülete, finanszírozója pedig a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.

Változik a munkával, oktatással, gasztronómiával vagy akár szórakozással, sporttal és pihenéssel kapcsolatos gyakorlatunk, és ezzel változnak a hozzájuk tartozó terek, tárgyak, eszközök is. Munka- vagy szabadidőnket igyekszünk egyre hatékonyabban eltölteni, így bizonyos tevékenységek összekapcsolódtak az évek során: például egy modern iroda nagyobb közösségi tere egyúttal az edukáció, valamint a kreatív kommunikáció helyszíne is, ahol informális környezetben születhetnek a legújítóbb, innovatív koncepciók, egyesek otthona pedig a covid-helyzet miatt egyben munkahellyé is vált. Központi tematikájával ezekre a változásokra is reflektálni kíván az idei Budapest Design Week (BDW).

„Azok az országok fogják megnyerni a jövő munkahelyeiért folytatott versenyt, amelyek minőségi élet- és munkakörülményeket tudnak teremteni. Ezért tűztük ki azt a célt 2018-ban, hogy 2030-ra Magyarország a top5-be kerüljön Európában, ahol a legjobb lakni, élni és dolgozni. Ez az alapfeltétele annak, hogy 2030-ra Magyarországot Kelet-Közép-Európa tudásközpontjává tegyük” – mondta György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára.

Pomázi Gyula, a fesztivált rendező Magyar Formatervezési Tanács és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke kiemelte: „A korunkat meghatározó válságok közepette felértékelődik a kreatív innovációk szerepe – nemcsak a gazdaság katalizátoraként, hanem a rugalmas, alkalmazkodó, újító környezet megteremtésének zálogaként is. A design thinking alapú megoldások, a társadalmi felelősségvállalás, valamint a tervezői kreativitás kibontakozása egyszerre teremtheti meg az üzleti siker feltételeit és egy stabilabb, fenntarthatóbb jövő alapjait.”

A rendezvénysorozat kiemelt helyszínén, a Néprajzi Múzeumban nyílik meg a Budapest Design Week központi kiállítása, amely idén Találkozások terei – építészet és design címmel kortárs építészeti projekteket és azokhoz kapcsolódó térformáló designtermékeket, lámpákat mutat be.

„Idén 150 éves intézményünk büszkén kínál helyszínt a Budapest Design Week számára, hiszen a Néprajzi Múzeum maga is a design- és tárgykultúra történelmi öröksége és a jelenkor közötti szimbiózis bemutatására hivatott. Múzeumunk új épülete a gyűjtemény, a tervezői, mérnöki szemlélet, tudás és az építészet kölcsönös egymásra hatásának példája, és a kortárs hazai építészet és design óriási eredménye” – mutatott rá Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója.

„A találkozás felértékelődik és új értelmet nyer. Életvitelünk és a technológia sok olyan tevékenységet is hatékonyan összekapcsol mindennapjainkban, amelyre korábban nem volt lehetőség. Személyes és közösségi építészeti tereink, designkörnyezetünk változóban van, s közben megjelentek olyan új, virtuális terek is, amelyeket a járvány és a válsághelyzet kényszerített ránk, jelentős hatással és üzenettel bírva életünkre. Kiállításunk és programjaink a tervezők és a kreatívipar lehetőségeire, innovatív eredményeire és növekvő felelősségére hívják fel a figyelmet” – fejtette ki a tematika kapcsán gondolatait Sebestény Ferenc DLA, a Budapest Design Week kurátora.

A szakma meghatározó képviselői, egyetemi oktatók, doktoranduszok részvételével megtartott konferencia a fesztivál központi témájához kapcsolódik majd október 13-án: a személyes találkozási szokásaink megváltozásának, közösségi tereink átalakulásának építészeti és design vonatkozásait fogja vizsgálni társadalmi, ökológiai, technológiai hatások összefüggésében.  A Budapest Design Week egyik legnépszerűbb programja a Nyitott Stúdiók, amely során ezúttal öt építész és öt építészethez kötődő designstúdió mutatkozik majd be. Október 14-én Személyes találkozások címmel a kreatívipari felsőoktatási intézmények mesterszakos hallgatóit várja a New European Bauhaus (NEB) workshop; a kreatívipari mikrovállalkozások igényeire szabott kiadvány, az évente megjelenő Start Up Guide Live eseménye pedig a válság- és a krízismenedzsment témáját járja körül október 12-én. A Budapest Design Week első szombatján tartott családi napon pedig a legkisebbek is megismerhetik (tárlatvezetéseken, sétákon és gyerekworkshopokon keresztül), életünk milyen területeire lehet hatással a designgondolkodás.

A rendezvénysorozat kiemelt partnerei a Néprajzi Múzeum, a Magyar Bútor és Faipari Szövetség, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), valamint a Magyar Divat & Design Ügynökség (HFDA). A HFDA szervezésében idén újra megvalósul a 360 Design Budapest kiállítás. „Immár harmadik alkalommal mutatjuk be a hazai és a regionális design kiemelkedő szereplőit. Az idei tárlat nagy hangsúlyt fektet a digitalizációban rejlő edukációs lehetőségekre, így kötve össze a hagyományos megoldásokat és a jövő tervezői eszköztárát” – emelte ki Bata-Jakab Zsófia, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatója. 

Idén is megjelenik a Budapest Design Map, a Magyar Formatervezési Tanács nyomtatott kiadványa a főváros design szempontból legfontosabb helyszíneivel, jelölve többek között galériákat, múzeumokat, bemutatótermeket, műhelyeket és üzleteket, valamint a design iránt érdeklődők számára izgalmas eseményeket, látnivalókat. A térképes programajánló elérhető lesz a fesztivál központi helyszínén, valamint a partnereink által meghirdetett programpontokon. 

A Budapest Design Week a főváros mellett Pécsett, Sopronban és Szombathelyen is szakmai programokkal, családi nappal, gyerek-workshopokkal, tárlatvezetésekkel, építészeti sétákkal és designvásárokkal várja a látogatókat.

A hagyományoknak megfelelően a BDW nyitóestjén, október 6-án adják át a Magyar Formatervezési Díjat és a Design Management Díjat is. A díjazottakat és a kiemelt pályaműveket bemutató kiállítás a központi kiállítással párhuzamosan a Néprajzi Múzeumban lesz látogatható.

A programokról, a résztvevőkről és a fesztivállal kapcsolatos legfrissebb hírekről weboldalunkon, illetve a Budapest Design Week Facebook-eseményében tájékozódhatnak:

budapestdesignweek.hu

www.facebook.com/events/1118855812051995

A céges költségtérítést is befolyásolják az új rezsiszabályok

A rezsicsökkentés augusztus elsejével módosuló szabályai miatt előtérbe kerülhet a munkavállalónak adómentesen adható rezsitámogatás is. A távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatást viszont a munkaszerződésben szabályozni kell – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie.

A kormányrendelet értelmében a lakossági fogyasztóknak évi 2523 kWh villamosenergia és 1729 m3 gázfogyasztás fölött viselniük kell a világpiaci ár emelkedéséből származó többletköltségeket. Ez az átlag felett fogyasztók esetében jelentős kiadásokkal jár. A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltatónak meg kell térítenie a munkavállaló részére a munkavégzéssel összefüggésben felmerülő indokolt költségeit – a távmunkavégzés miatti rezsiköltségek pedig ilyenek.

 „Az otthon (is) dolgozó alkalmazottak esetében az energiaárak emelkedése miatt még inkább előtérbe kerülnek a munkavégzéshez kapcsolódó költségek. Érdemes ezért átgondolni, hogy a munkáltatók és a munkavállalók szempontjából mi a legcélszerűbb megoldás – mondta dr. Óváry-Papp Nóra, a Baker McKenzie vezető ügyvédje. – A cégeknek azt javasoljuk, hogy ennek megfelelően vizsgálják felül és szükség esetén módosítsák a home office-ra vonatkozó meglévő szabályozásukat.”

A legtöbb munkáltató a COVID járvány miatt már kialakította a távmunkavégzésre vonatkozó szabályrendszerét, beleértve a költségtérítés szabályait is. A hibrid jellegű munkavégzést számos munkáltató a pandémiát követően is fenntartotta. A rezsiköltségek emelkedése miatt most ezeket a szabályokat is érdemes felülvizsgálni.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében a vállalat a havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeget, jelenleg havi 20 000 forintot igazolás nélkül, költségként elszámolhat a távmunkavégzéssel összefüggésben a távmunkában dolgozó munkavállalónak költségtérítés címén fizetett összegből. Fontos, hogy ezt a kedvező adózási szabályt csak akkor alkalmazhatja a munkáltató, ha a távmunkavégzésről szóló megállapodást a munkaszerződés megfelelően szabályozza. Lényeges tudni azt is, hogy ezen adókedvezmény igénybevételére akkor kerülhet sor, ha a munkavállaló egyes egyéb, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott terheket (például az internethasználat havidíját) nem számolja el költségként, mint személyi jövedelemadó alapját csökkentő elemet.

www.bakermckenzie.com/Hungary/Budapest

Klímaváltozás: a jövőben egyre inkább számolni kell a porral behurcolt kórokozókkal

Az éghajlatváltozás hatására új, a szervezet számára eddig ismeretlen allergének és kórokozók jelennek meg, melyek az egészséges légző- és keringési rendszert is károsíthatják, hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem. A magasabb porkoncentráció hosszabb távon önmagában is káros. Több, porral „utazó” kórokozóval szemben egyelőre nincs védettségünk.

Ludwig Múzeum: ARTtransfer-díj

  • A kortárs művészet közvetítésének elismerésére 

A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum idén negyedik alkalommal hirdeti meg az Art Transfer-díj pályázatát. A díjjal a Ludwig Múzeum olyan múzeumpedagógusok, pedagógusok, művészek, művészettörténészek, kurátorok tevékenységét ismeri el, akik a saját területükön az elmúlt időszakban sokat tettek a kortárs képzőművészet közvetítéséért és népszerűsítéséért.

A pályázatra magánszemélyek jelentkezését várjuk a 2019–22 közötti időszakban megvalósult projektekkel. Már korábban máshol benyújtott anyaggal is pályázhatnak, de kérjük, a szakmai bemutatkozásban jelölje meg, melyik pályázaton szerepelt.

Az idei pályázatot a reziliencia jegyében hirdetjük meg. A bemutatásra kerülő projekteknek a kortárs képzőművészet átgondolt, progresszív, jól adaptálható módszerekkel való közvetítése, interpretációja, pedagógiai megközelítése mellett azt is láttatnia kell, hogy mi volt az a váratlan, kritikus, tendenciaszerű helyzet, amelyben a bevált módszereket legalább időlegesen fel kellett függeszteni, és a pedagógiai szituációt egy új, akár szokatlan metódussal kellett kiváltani. Fontos, hogy egyes történetekből kiolvashatók legyenek az általános tanulságok: mivel és hogy tehető rezilienssé a pedagógiai gyakorlat?

A részletes pályázati felhívás itt olvasható el.

A pályázat kétfordulós. Az első fordulóban előzsűrizés történik. Ezt követően a kiválasztott pályamunkákat egy nyilvános minikonferencián mutatják be a résztvevők, ahol a zsűri a tízperces prezentációk után helyben hozza meg döntését.

A díj összege: (bruttó) 300.000 Ft, azaz háromszázezer forint (több pályázó között is megosztható). Az összeget a Kulturális és Innovációs Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkársága biztosítja.
A második fordulóba bejutott pályázók oklevélben és a Ludwig Múzeum kiadványaiból álló könyvjutalomban részesülnek.

A zsűri tagjai:

  • Dr. Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója
  • Geisbühl Tünde, művészetpedagógus, mestertanár, az ARTtransfer-díj/2021 nyertese
  • German Kinga, egyetemi docens (MOME)
  • Hemrik László, a Ludwig Múzeum Múzeumpedagógiai Osztályának vezetője
  • Készman József, a Ludwig Múzeum Gyűjteményi, Kiállítási és Tudományos Főosztályának vezetője
  • Szabics Ágnes, képzőművész, művészetpedagógus


A pályázat benyújtásának határideje: 2022. október 09., 24.00. 

A továbbjutó pályázatok kiértesítése: 2022. november 05.
A program záróeseményének, díjátadójának időpontja és helyszíne: 2022. november 18. (péntek), Ludwig Múzeum

Kérjük, továbbítsa a hírlevelet olyan ismerősének, akiket a pályázat szintén érdekelhet.

Minden további pályázati paraméter az arttransfer.ludwigmuseum.hu oldalon a Pályázati feltételek menüpont alatt található.

Ezek a legfontosabb biztonsági lépések!

  • Egyre több kibertámadásra figyelmeztet az „okosipar” 

Az ipari szervezetek 51%-a arra számít, hogy az „okosgyárakat”  célzó kibertámadások száma növekedni fog az elkövetkezendő 12 hónapban. Ennek ellenére a gyártók közel felének igencsak hiányos a kiberbiztonsági protokollja.

Az „okosipar” előtt álló egy év sem lesz eseménytelen a szektor képviselői szerint, akik egyre fokozódó intenzitású kibertámadásoktól tartanak. A gyártók közel fele (47%) azonban mégsem vezetői szinten kezeli a problémát. Pedig a szervezetek közel 53%-a egyetért abban, hogy a legtöbb kibertámadás elsődleges célpontjai az „okosgyárak” lesznek – derül ki a Capgemini Kutatóintézet legfrissebb kutatásából. 

A kiberbűnözők már köztünk élnek

A kutatás eredményei rávilágítottak, hogy a kiberbiztonság számos szervezet számára nem számít jelentős tényezőnek a tervezés során; a megkérdezettek csupán 51%-a épített ki a kezdetektől fogva kiberbiztonsági gyakorlatokat. A legtöbb iparági képviselőnél a vezetői szinten történő megközelítés hiánya, a korlátozott költségvetés, valamint az emberi tényezők állnak a megfelelő kiberbiztonsági protokoll kialakításának útjába.

„A digitális transzformáció számos előnye arra készteti a gyártókat, hogy komoly befektetéseket hajtsanak végre az „okosgyárakat” érintően, de az erőfeszítések egy szempillantás alatt semmivé foszlanak, ha a kiberbiztonság nem kerül a kezdetektől beépítésre. A megnövekedett támadási felület, valamint az üzemeltetési technológiához (OT) és az ipari dolgok internetéhez (IIOT) kapcsolódó eszközök és berendezések emelkedett száma az „okosgyárakat” a kiberbűnözők kiemelkedő célpontjává teszi. Ha a problémát nem teszik vezetői szintű prioritássá, a szervezeteknek nehézséget jelent majd ezeknek a kihívásoknak a leküzdése, a munkavállalóik és beszállítóik tudatosságának növelése, valamint a kiberbiztonsági csapatok és a vezetői szint közötti kommunikáció zökkenőmentessé tétele” – hangsúlyozza Geert van der Linden, a Capgemini Kiberbiztonsági Üzletág vezetője.

A védekezésnek az is a részét kéne képeznie, hogy minden gyártónak legyen elegendő ideje arra, hogy az „okosgyár” gépeit az üzemidő alatt átvizsgálja. Az IIOT és OT eszközök rendszerszintű láthatósága elengedhetetlen annak észleléséhez, hogy ezek mikor kerülnek veszélybe.

Azonban nem ez az egyetlen tényező, amely aggodalomra ad okot: a szervezetek 77%-a számára a nem szabványos folyamatok alkalmazása is tovább növelheti a kibertámadás rizikófaktorát. Ugyanakkor jelentős hányaduk (51%) szerint az „okosgyárakat” célzó kiberfenyegetések elsősorban a partnerek és beszállítók hálózataiból erednek. A megkérdezettek 28%-a szerint 2019 óta 20%-kal emelkedett azon munkavállalók vagy beszállítók száma, akik fertőzött eszközöket, például laptopokat és kézi eszközöket vittek be az „okosgyárak” gépeinek telepítése/javítása során. 

A kiberbiztonság egyik leggyengébb pontja az ember

A megkérdezett szervezetek közül csupán néhányan vélik úgy, hogy kiberbiztonsági csapatuk megfelelő tudással rendelkezik ahhoz, hogy sürgős biztonsági javításokat tudjon elvégezni külső segítség nélkül. A gyártók 57%-a szerint a kiberbiztonsági szakemberek szűkös rendelkezésre állása komoly problémát jelent. Sok szervezet számolt be arról, hogy kiberbiztonsági elemzőik túlterheltek, hiszen az OT és IIOT eszközök és berendezések hatalmas tárházát kell nyomon követniük az esetleges behatolások beazonosítása és megelőzése érdekében. A válaszadók több mint fele szerint az „okosgyárak” vezetői és biztonsági vezetői közötti együttműködés hiánya szintén aggodalomra ad okot. Ez is hátráltathatja a szervezeteket a kibertámadások korai észlelésében, amelynek elmulasztása magasabb szintű károkat eredményezhet.

Így lehet megerősíteni a kiberbiztonságot!

A megerősített védelem minden szempontból kifizetődő. Akik kiforrott gyakorlatokat alkalmaznak már a korai stádiumban felismerik a támadási mintákat (74%) és képesek a támadások hatását gyorsabban csökkenteni (72%). Míg azoknál, akik nem rendelkeznek védekezési stratégiával ezek az értékek csupán 46%-ot, illetve 41%-ot érnek el.

A kutatók egy hat lépésből álló megközelítést javasolnak az „okosgyárak” számára, amely ütőképes alapja lehet a kiberbiztonsági stratégiának:

  • Végezzenek el egy kezdeti kiberbiztonsági felmérést
  • Növeljék a kiberbiztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos tudatosságot az egész szervezet szintjén
  • Azonosítsák be a kibertámadások kockázatait és a kapcsolódó felelősöket
  • Hozzanak létre keretrendszereket a kiberbiztonság megteremtése érdekében
  • Alakítsanak ki a szektorukra alkalmazható kiberbiztonsági gyakorlatokat
  • Hozzanak létre irányítási struktúrát és alakítsanak ki kommunikációs keretrendszert a vállalati IT-vel

A teljes kutatás megtekintéséhez kattintson ide!

K&H: lényegesen kevesebbet szánnak a cégek innovációra

A magyar cégek többsége, 62 százaléka innovatívnak látja magát, a legpozitívabban pedig a kereskedelemben tevékenykedők értékelték a működésüket e szempontból. Lényegesen kisebb összeg ment azonban fejlesztésekre: átlagosan az árbevétel még tizedét sem költötték innovációra az idei félévet megelőző időszakban – derült ki a K&H innovációs indexből. A cégek 55 százaléka ugyanannyi innovációt vár a következő két évben mint az előző kettőben, a fejlesztéseket pedig leginkább azért indítják, hogy a vásárlók igényeihez alkalmazkodjanak, a termékek vagy szolgáltatások minőségét javítsák, illetve hatékonyabban tudjanak működni.

Bár nem elsősorban a forráshiány áll az innovációk útjában, a hazai cégeknél mégis jelentősen csökkentek az árbevétel arányos innovációs kiadások – derült ki a K&H innovációs indexből, amely az idei első félévben 30 ponton zárt. Az innovációs rangsort pedig továbbra is az ipar területén és a szolgáltató szektorban tevékenykedő cégek vezetik.

élen a kereskedelem

A kutatásból az is kiderült, hogy a vizsgált vállalatok többsége, 62 százaléka inkább innovatív cégként gondol magára. Ezen belül azonban mindössze a cégek 7 százaléka látja magát a saját szektorán belül vezető innovátornak, a többség (55 százalék) átlagosnak értékeli a saját működését innovációs szempontból. A legpozitívabban egyébként a kereskedelemben tevékenykedők értékelték magukat: itt már 9 százalék tartja vezetőnek a cégét a saját szektorában, és 57 százalék gondolkodik összességében pozitívan a cégéről innovációs szempontokból.

Annak ellenére, hogy a többség inkább innovatívnak gondolja a működését, írott innovációs stratégiája – akár a vállalati stratégia részeként – a magyar cégek kevesebb mint tizedének, mindössze 8 százalékának van. Érdekes, hogy ez az előző félévben még 18 százalék volt, azaz jelentős a visszaesés. Minden szegmensben kisebb arányban jelezték egyébként a vállalatok, hogy rendelkeznek ilyen innovációs stratégiával. Viszont minél inkább innovátorként értékeli magát egy cég, annál valószínűbb, hogy van írott innovációs stratégiája.

írott stratégia, agilis vezetés

„A kutatás adatai alátámasztják, hogy a vállalatok reálisan értékelik a saját helyzetüket innovációs szempontból a versenykörnyezetet alkotó többi céghez képest. Azok a cégek, amelyek vezető innovátorként tekintenek magukra több megvalósult, tervezett és digitális innovációról számoltak be, és a cégvezetők vezetési stílusát agilisként jellemezték. Ezek és az írott innovációs stratégia megléte, azaz egy egyértelmű fejlesztési irány mind hozzájárul a magasabb innovációs indexhez” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

Érdekes azonban, hogy a magukat az átlagosnál innovatívabbnak gondoló cégek 57 százaléka nem vezetett be új terméket vagy szolgáltatást az elmúlt 2 évben, és 74 százalékuk nem is tervezi egy éven belül ezeket, 47 százaléknak pedig nem lényegi kérdés a digitális transzformáció.

ezért fejlesztenek

Ennek ellenére a cégek 55 százaléka szerint ugyanannyi innováció várható a következő 2 évben is, mint amennyi az elmúlt 2 évben volt. Az innovációk fő motorja az idei év első félévében a vásárlók igényeihez való alkalmazkodás, a termékek és szolgáltatások minőségének javítása, illetve a hatékonyabb, gyorsabban reagáló működés volt. Mindössze 45 százalék innoválna annak érdekében, hogy a költségeket csökkentse vagy optimalizálja, és ennél is kevesebb cég gondolkodik fejlesztésekben a versenyelőny megszerzéséért vagy új piacokra lépés érdekében.

Jelentősebben módosult az idei első félévre az innovációt gátló tényezők sorrendje: míg az előző félévben a legproblémásabbnak a támogatások elnyerésének nehézségét, bizonytalanságát jelölték meg a vállalatok, addig jelenleg az újabb innovációs igény hiánya áll első helyen. Tízből négy cég számára elégségesek a korábbi innovációk, míg három szerint az újítást a piaci verseny nem indokolja.
Biztató eredmény, hogy a forráshiányt és a támogatások elnyerésének nehézségét, bizonytalanságát a cégek 26 és 18 százaléka jelölte meg.

kevés megy az innovációra

A kutatásból az is kiderül, hogy mennyit szánnak a magyarországi cégek a fejlesztésekre. A válaszadóktól ugyanis azt is megkérdezték, hogy becsléseik szerint az elmúlt 2 évben átlagosan a vállalat árbevételének hány százalékát fordították összesen innovációra, Németh Balázs hozzátette, hogy a hazai cégek átlagosan az árbevételük kevesebb mint tizedét, 8 százalékát költik innovációra. Ez az arány pedig szignifikánsan alacsonyabb az előző félévben mért 10 százaléknál. A válaszadók közül a legtöbben – 24 százalék – az árbevételük maximum 5 százalékát fordítják erre a célra (ez növekedést jelent az előző időszakhoz képest), míg 10 százalék feletti költést mindössze a cégek 15 százaléka jelzett, ami pedig jelentős csökkenést jelent 2021 második félévéhez képest.