Egy friss, hazai kutatás feltárta, hogy hiába egyre gyakoribbak az ételintoleranciák, a cukorbetegség és elhízás még ennél is jelentősebb réteget érint. Kiderült az is, hogy a magyar étkezési szokások hogyan (nem) változtak a 21. században – a hús ma is az étkezések szerves része, központi szerepet kap az asztalon a magyar háztartásokban, ugyanakkor a megkérdezettek töredéke sorolja a salátákat, zöldségféléket a preferált ételei közé. Égetővé vált a népbetegségek megelőzésére is energiát fordítani, mielőtt túl késő lenne.
A POLCZ FOOD 1200 fős, reprezentatív kutatása szerint a diétázók 52,42 százaléka nem önszántából, hanem egészségügyi okok – például cukorbetegség vagy orvosi javaslat – miatt választja a megszorításokat, a magyar étkezési szokások mégsem tükrözik ezt a kényszert. A megkérdezettek 43,88 százaléka a fogyás vagy az egészségmegőrzés reményében vált életmódot, mégis a pörköltek és a rántott húsok vezetik a kedvencek listáját, miközben a saláták háttérbe szorulnak. A felmérés rávilágít: bár egyre többen kénytelenek tudatosabban étkezni, a magyar gasztrokultúra alapvető változásai még váratnak magukra.
„Magam is voltam abban a cipőben, amikor orvosi utasításra váltottam életmódot. A szigorú szabályok azt is magukkal hozták, hogy minden egyes címkét elolvastunk, és megdöbbentünk az olvasottakon. Ezért is tartom kiemelten fontosnak, hogy akár főzés során, akár készétel vásárlásakor olyan alternatívákat válasszunk, amelyek tápanyagokkal támogatják, nem pedig tartósítószerekkel terhelik a szervezetünket” – mondta a POLCZ szakértője, Kertész Éva Annamária.
A megelőzés már a boltban kezdődik
A Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztják a probléma súlyát: a WHO-ajánlás szerinti testtömegindex alapján a 15 éves és idősebb magyar lakosság csupán 39 százaléka számított normál testsúlyúnak 2019-ben, szemben a tíz évvel korábbi 42 százalékkal. A soványnak tekinthetők aránya is csökkent, míg a túlsúly és az elhízás egyre nagyobb arányban jellemzi a lakosságot – különösen a fővároson kívüli régiókban, ahol ez az arány eléri az 57–62 százalékot, szemben Budapest 51 százalékával – derült ki a KSH 2022-es kiadványából.
A túlsúlyos és elhízott lakosság aránya, valamint a normál testsúlyúak csökkenő száma jól tükrözi a lakosság egészségi állapotának romlását – és ez a diétás szokások mögött meghúzódó motivációkban is megjelenik. A POLCZ kutatásában részt vevők válaszai alapján a diétázás leggyakoribb oka nem a tudatosság vagy az egészséges életmód iránti vágy volt, hanem valamilyen egészségügyi kényszer.
Nem hangsúlyozható eléggé a megelőzés jelentősége, ami az összetevőlista ellenőrzésével kezdődik bevásárlás során. A különböző rejtett cukrok, E-szám mögé bújt adalékanyagok és tartósítószerek mind káros egészségügyi hatással járhatnak, nem beszélve a plusz kalóriákról. Célszerű olyan terméket a kosárba rakni, mely minél kevesebb hozzávalóból áll, főzés során pedig előnyben részesíteni a kevésbé zsíros, és több zöldséget tartalmazó ételeket.
A tudatos választás ereje
A POLCZ FOOD kutatási eredményei arra is rámutattak, hogy a családok egy hosszú munkanap végén gyors ételmegoldásként leggyakrabban a fagyasztóba nyúlnak az előre elkészített fogásokért, szendvicset készítenek, készételt vásárolnak vagy rendelnek. De hiába kapnak ezek a megoldások egyre nagyobb teret, a szakértő egy tanulságos adatra hívja fel a figyelmet:
„A megkérdezettek 78,8%-a naponta vagy kétnaponta főz – miközben egyre többen érzik azt, hogy inkább élni szeretnének, nem főzni. Egy gyors, egészségtudatos, adalékanyag-mentes készétel nem csak praktikus választás lenne, de a mentális jóléthez is hozzájárulhat. Ezért is fontos, hogy a gyors megoldások ne kompromisszumot jelentsenek, hanem valós alternatívát az egészségtudatos életmód felé” – nyilatkozta Kertész Éva Annamária.
A kutatásból az étkezési szokásokkal kapcsolatos egyéb érdekes adatok is napvilágra kerültek. Különösen figyelemre méltó, hogy a válaszadók 79,2 százaléka nem szenved ételintoleranciában, ugyanakkor a bármilyen diétát követők több mint fele betegség miatt kényszerült erre a döntésre. A túlzottan feldolgozott alapanyagokból készült élelmiszerek és a hozzáadott cukrok csökkentése, valamint a tápanyagban gazdag, friss alapanyagok választása támogatja az egészséges életmód kialakítását.
Hús a magyar asztalon – hagyomány vagy ízlés kérdése?
Húsfogyasztásban már a 20. században is jeleskedtek a magyarok – az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány 2024-es körképe szerint 1987-1989 között fejenként átlagosan 120 kg hús fogyott el évente. Ez a mennyiség 2021-re 82 kg-ra csökkent, de még ez is a lista felső negyedére volt elegendő.
A 2025-ös friss felmérés szerint a megkérdezettek közel fele húsdomináns ételt tart kedvencének: a rántott hús, a pörkölt és a belsőségekből készült ételek kerülnek fókuszba. Ez is visszaigazolja, hogy a zsír, paprika és fűszerek használata – nem beszélve a tartalmas köretekről – továbbra sem koptak ki a magyar konyhákból. A salátákat, zöldségeket ezzel ellentétben a megkérdezettek 6 százaléka sorolta a preferált ételek közé.
Éppen ezért fontos, hogy a hagyományok megtartása mellett teret kapjanak a kiegyensúlyozottabb, növényi alapú alternatívák, továbbá a könnyedebb fogások, melyek megfelelő élelmirost- és fehérjeforrást is biztosítanak. Ezek segíthetnek abban, hogy a fogyasztók egy-egy napon könnyedebb, mégis tápláló megoldást válasszanak – anélkül, hogy kompromisszumot kellene kötniük az íz vagy a jóllakottság terén.
Orvosi papírtól a bevásárlólistáig – az étrendváltás már nem halasztható
A kutatás és a statisztikai adatok egyértelmű figyelmeztetést hordoznak: a magyar lakosság jelentős része túlsúllyal küzd, és a diétázók már nem megelőzni, hanem orvosolni próbálják a kialakult egészségügyi problémákat. Miközben a többség orvosi kényszerből diétázik, a tradicionális, nehéz ételek továbbra is dominálnak a mindennapi étrendben, a saláták és friss zöldségek aránya pedig drámaian alacsony. „Az igazi probléma ott kezdődik, amikor az életmódváltás már nem választás, hanem orvosi kényszer” – fogalmazott Kertész Éva Annamária, a POLCZ FOOD szakértője.
A népegészségügyi mutatók romlása, a növekvő arányú elhízás mellett már nem lehet kérdés, hogy a táplálkozási kultúra korszerűsítése nemcsak egyéni, hanem társadalmi szinten is sürgető feladat. A megelőzés, a tudatos választás és a hozzáférhető, tápanyagdús étkezési alternatívák kulcsfontosságúak, ha meg akarjuk fordítani az egészségügyi trendeket – még mielőtt azok visszafordíthatatlanná válnának.