Címlap

2023-ban is hazánk harmadik legjelentősebb zöldségféléje az édeskömény volt

Az édeskömény, vagy ahogy latinul nevezik a Foeniculum vulgare a zellerfélék családjának, a Foeniculum növénynemzetségnek legelterjedtebb és legismertebb tagja. Ánizskaporként, de a Balaton déli részén vezérkaporként is ismert. Amit azonban talán kevesebben tudnak csak róla, hogy fűszer és gyógynövény is egyben, ráadásul termesztés szempontjából Magyarország harmadik legjelentősebb zöldségféléje volt 2023-ban.

A növényről

Az édeskömény olyan lágyszárú, meleg- és napfénykedvelő, többéves növekedésű növény, amely az ernyősök családjába tartozik. Zöldes vagy barnásszürke színű termése mindössze pár milliméter széles és 6-10 mm hosszú, a csúcsán keskenyedő ikerkaszat. A termésekben felhalmozódó illóolaj tartalma 2-6% körül mozog, amely mellett zsíros olajokat és fehérjét is tartalmaz. A növény orsószerű gyökere mélyre hatoló, akár 2 métert is elérő szára felálló. Hamvaszöld színű, többszörösen összetett levelei és élénksárga, apró virágai vannak, amelyek virágzata kétszeresen összetett lapos ernyő. 

„Olyan jó vízgazdálkodású vályog- vagy homokos vályogtalajon jól termeszthető, amely tápanyagban gazdag. Csírázáskor, valamint a szárba indulástól a virágzásig a legnagyobb a vízigénye. Emellett virágzás alatt a hűvös és az esős időt nem kedveli, ekkor ugyanis nem megfelelő a terméskötés” – mondta Kerekes Balázs, a Vitafer Hungária Kft. munkatársa.

A köménymagnak gyulladáscsökkentő, emésztésjavító, stimuláló és görcsoldó hatása is ismert. Emellett nagy mennyiségben tartalmaz vasat, rezet, kalciumot, káliumot, mangánt, szelént, cinket, magnéziumot, valamint A-, C-, E- és B-vitaminokat is.

Édeskömény a nagyvilágban és hazánkban

Napjainkban édesköményt a világ valamennyi mérsékelt, illetve meleg éghajlatú vidékén termesztenek. A legtöbbet Franciaországban és Bulgáriában, de Németországban, sőt Egyiptomban is jelentős területen.

„Hazánkban, az elmúlt években a vetésterületi megoszlás a zöldségféléknél mondhatni nem változott. Ennek megfelelően csemegekukoricát és zöldborsót vetettek 2023-ban is a legnagyobb területen. Előbbit 31,9 ezer, utóbbit pedig 18,4 ezer hektáron. Ezek a 63%-át adták az összes zöldségterületnek. A harmadik legjelentősebb növény viszont az édeskömény volt, amelyet 7,5 ezer hektáron termesztettek” – emelte ki a Vitafer Hungária Kft. munkatársa.

Magyarországon korábban kis kultúrának számított az édeskömény termesztése. A változó időjárás, illetve gazdasági problémák miatt a vetésterülete azonban ugrásszerűen növekszik.

Mi várható a 2024-es évben?

A változásokat nagyban befolyásolhatják a pályázatok, támogatások és a külföldi piacoknak a bővülése, felvásárlása is.

„Az édeskömény ültetvényeknél a gazdák számolnak azzal, hogy nem minden évben jelentős a termés, nagyban időjárási anomáliák miatt. 2023-ban például a csapadékos idő nem kedvezett a növény számára, ezért alapvetően rossz termést könyveltek el a gazdák” – tette hozzá Kerekes Balázs.

2023-ban az ökológiai gazdálkodásban az édesköményt gombabetegségek is erősen fertőzték. Ezen problémán felül a nagyobb szél, illetve a kedvezőtlen időjárás a virágzásban sem segített, rosszul kötöttek a növények, illetve hamar kiperegtek. Ráadásul gazdaságosan Magyarországon támogatások nélkül még nem túl kifizetődő édesköményt termeszteni. A technológiák fejlődése a mezőgazdaságot is nagyban befolyásolja, így e téren akár pozitív előmozdulás sem kizárt belátható időn belül. Az elvetett édeskömény kelése utáni gyomszabályozása ökogazdálkodásban gyomfésűzéssel azonban már ma is rendkívül célravezető. 

„A 2024-es évben is érdemes időben tájékozódnia a gazdáknak, valamint szükség szerint szaktanácsadást is kérni. Vannak ugyanis olyan termékek, amelyek akár ökológiai gazdálkodásban is jól alkalmazhatóak. Például segítik a növények tűrőképességének növelését, ezáltal pozitív hatást gyakorolhatunk rájuk” – hangsúlyozta a Vitafer Hungária Kft. munkatársa.

www.szuszpenzioslombtragya.hu 

Források:

http://www.szuszpenzioslombtragya.hu

https://www.ksh.hu/s/kiadvanyok/agrarium-2023-elozetes-adatok/agrarium-2023-elozetes-adatok.pdf

Egyesült a WTS Klient és a Finacont

  • 2024. január 1-jével lezárultak az átalakulás jogi lépései

2024. január 1-jével lezárult a magyar számviteli és adótanácsadói piac két meghatározó szereplőjének – a 25. születésnapját nemrég ünneplő WTS Klient és a Finacont – egyesülése. A közel 300 szakértővel és 4,5 milliárd forintos összesített árbevétellel rendelkező új cég WTS Klient Gazdasági Tanácsadó Kft. néven működik tovább.

A magyar magánszemélyek által 1998-ban alapított könyvelőiroda, a Klient 2004-ben hozta létre adótanácsadói üzletágát, és 2013-ban csatlakozott a világ egyik vezető adó- és pénzügyi tanácsadó hálózatához, a WTS Globalhoz. A cég az elmúlt 10 év alatt egy 130 főt foglalkoztató, 2023-ban több mint 2,3 milliárd forint éves árbevételű társasággá nőtte ki magát. A németországi központú WTS globális szinten tavaly 226 millió eurós árbevételt ért el, ami 12%-os növekedésnek felel meg az előző évhez képest.

Pintér György, a WTS Klient senior partnere, a Finacont korábbi ügyvezető partnere (bal oldalon) és Lambert Zoltán, a WTS Klient ügyvezető partnere (jobb oldalon)

A 2002-ben szintén magyar magánszemélyek által alapított Finacont dinamikus fejlődése egy hasonló méretű cég létrejöttét eredményezte. A vállalat 2023-as várható árbevétele eléri a 2 milliárd forintot, alkalmazottainak száma pedig meghaladja a 135 főt.

Lambert Zoltán, a WTS Klient Gazdasági Tanácsadó Kft. ügyvezető partnere szerint a két cég egyesülésének szinergiája nem csak a szolgáltatások hasonlóságában, hanem azok komplementaritásában is rejlik. „A WTS Klient adótanácsadási és business automation üzletágai, illetve a Finacont pénzügyi outsourcing és HR szolgáltatásai által a közös cég a gazdasági tanácsadási piac teljes termékpalettáját lefedi. A WTS Klient értékei között első helyen áll a megbízhatóság, a szakértelem, a hosszú távú, biztos alapokon nyugvó hazai és nemzetközi partneri, illetve beszállítói kapcsolatok fenntartása, valamint a jövőbe mutató automatizálási folyamatok kiemelt kezelése” – tette hozzá Lambert Zoltán.

Pintér György, a Finacont leköszönő ügyvezető partnere és a duplájára növekedő WTS Klient új senior partnere szerint a WTS Klient több éves tapasztalattal rendelkező szakértői a jövő könyvelési és tanácsadási piacán is helyt állnak. „A cég méretéből adódóan is folyamatosan biztosított a szolgáltatások biztonsága, emellett az ügyfelek egy kézből vehetnek igénybe kulcsfontosságú és az üzleti folyamatokat támogató szolgáltatásokat” – mondta el Pintér György.

További információ: wtsklient.hu

Fotókredit: WTS Klient/Berecz Valter

K&H: a digitalizáció áll a cégek figyelmének középpontjában

  • lassan, de terjed a mesterséges intelligencia használata
  • Innováció terén nem jeleskednek a hazai cégek, de a digitális átállást nagyon is komolyan veszik
  • A hazai vállalatoknak mindössze egyhatoda tervezi új termék vagy szolgáltatás bevezetését az elkövetkező egy évben
  • Változatlanul a 4 milliárd forint feletti árbevételű cégek a legaktívabb innovátorok
  • a cégek több mint egytizede (11 százaléka) alkalmazza a mesterséges intelligenciát
A K&H hatodik féléve méri a hazai közepes és nagyvállalati szektor innovációs aktivitását. A kutatás adataiból képzett K&H innovációs index 2023 második félévében 29 pontra emelkedett, ami ugyan egy ponttal magasabb az előző félévben mért mélypontnál, de még így is az átlagosnál gyöngébbnek nevezhető.

Az adatok közül egyértelműen kiemelkedik a digitális átállás témaköre, mert a felmérésből az derül ki, hogy a cégek fele ezen a téren továbbra is dinamikusan fejleszt. Kevésbé jellemző a már meglévő szoftverek összekapcsolása, mint régebben, és a távmunkára való felkészítés is a korábbi szint felére esett vissza – ám ez könnyen magyarázható azzal, hogy amelyik cég ezt akarta, az már korábban meg is tette.

A cégek alkalmazottainak 60 százaléka használ számítógépet a munkájához. Közülük folyamatosan növekszik az internethasználók aránya, ami immár eléri a 74 százalékot (ez az arány 2021 első félévében még csak 49 százalék volt). Évről évre növekszik a munkájukhoz hordozható informatikai eszközt használók aránya, ami 2023 második félévében elérte az 56 százalékot (ez az arány 2021 első felében még csupán 39 százalék volt).

A digitalizációban rejlő lehetőségeket a cégek igyekeznek minél jobban kihasználni. Egyre elterjedtebb, és jelentős fejlődést mutat (16 százaléka), hogy a cégek részletesen kielemzik a felgyűlt nagy mennyiségű digitális adatot (Big Data-elemzés). Ugyancsak növekvő tendenciát mutat az okoseszközökből és szenzorokból kinyert adatok elemzése, amelyet immár a vállalatok közel harmada (28 százaléka) felhasznál, érdekes módon az ugyanezen eszközökből kinyerhető geolokációs adatok egyre kevésbé kelti fel a figyelmüket.

Évről évre csökken azoknak a cégeknek az aránya, amelyek kielemzik a közösségimédia-adatokat (például a kommenteket). Két éve még a cégek egytizede figyelte a közösségi média híráramát, ma már pusztán 1 százalékuk jelezte ezt a tevékenységét.

Folytatódik a mesterséges intelligencia térhódítása, immár a cégek több mint egytizede (11 százaléka) alkalmazza az új technológiát. Jellemzően kevés cég (2-5 százalék között) használja a mesterséges intelligenciát előrejelzésre, optimalizálásra, vizuális adatok feldolgozására, illetve arc- és képfelismerésre, vagy önvezérlő gépek alkalmazására. Beszédfelismerésre, gépi fordításra vagy chatbot-ként ismét a cégek mintegy 5 százaléka használja a mesterséges intelligenciát. Ez ugyan jelentős emelkedés a félévvel ezelőtti mélyponthoz képest, de csak visszatérést jelent a két évvel ezelőtti szinthez képest.

Három félévnyi mélypontot (3-4 százalékot) követően 2023 második félévében már a vállalatok 10 százaléka számolt be arról, hogy folyamatautomatizálásra használja a mesterséges intelligenciát.

„Láthatóan a cégek még csak próbálgatják, hogy mire is alkalmas a mesterséges intelligencia” – nyilatkozta Németh Balázs, a K&H, Az év legjobb digitális bankja innovációs vezetője, aki kiemelte, hogy mind a személyre szabott ajánlatok kidolgozása, mind a kockázatkezelés és csalásfelismerés tavalyi fellendüléséhez képest most mérsékeltebb használatot jeleztek a vállalatok, de a történetnek szerinte itt még messze nincs vége. Az innovációs szakember hangsúlyozta, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezetben – a visszaeső kereslet és a növekvő költségek mellett – a cégek egyelőre inkább a háttérfolyamatokra koncentrálnak. Igyekeznek feltárni belső tartalékaikat, és saját működésüket észszerűsítik, amihez nagy segítséget nyújthat a mesterséges intelligencia alkalmazása.

Mi lesz a forinttal? Mi lesz az inflációval? Mi lesz a kamatokkal?

Az idei évet meghatározta az infláció, ami továbbra is terítéken marad. A jövő év elején folytatódhat a dezinflációs folyamat, ám a lakossági fogyasztás élénkülése újabb inflációs nyomást hoz, ezért 2024 második felében 5 százalék körüli inflációra van kilátás, ami még mindig magas szintet jelent a célhoz képest. A forint viszonylag stabil lehet jövőre, de még mindig érzékenyen reagálhat a különböző turbulenciákra.

Bár az év első felében évtizedes csúcsokat döntött az infláció, a várakozásoknak megfelelően gyors lassulás jött az év utolsó hónapjaiban. A mostani kilátások alapján – nagyjából áprilisig – tovább mérséklődhet a drágulás üteme, ami picit 5 százalék alatti tizenkét hónapra visszatekintő mutatót jelentene az év harmadik-negyedik hónapjában. 2024 elején az üzemanyagok jövedéki adójának emelése lassítani fogja a dezinflációs folyamatot Ugyanakkor egyebek mellett az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek inflációja tovább lassulhat – ismertette előrejelzését Németh Dávid, Az Év Makrogazdasági Elemzője, a K&H vezető elemzője.

felpörgő fogyasztás
A következő év egyik legfontosabb kérdése, hogy a belső kereslet, ezen belül a lakossági fogyasztás élénkülése milyen hatással lesz majd az árakra. Ez ugyanis inflációs nyomást eredményez, emiatt elmaradhat a további lassulás, így 2024 második felében is 5 százalék körüli szinten maradhat ez a mutató. “Az 5 százalék még mindig magas szintet jelent, hiszen a jegybank célja a 3 százalék plusz/mínusz százalékpontos infláció. A hosszabb távú inflációs kilátásokat pedig nagyban befolyásolják majd a munkaerőpiaci folyamatok, a belső kereslet alakulása, a nemzetközi inflációs környezet, de az energia- és nyersanyagárak szintén bizonytalanságot jelentenek ezen a téren” – tette hozzá a szakember.

kamatkérdés
Az év első felében ütemesen haladhatunk tovább a kamatcsökkentési pályán. Ez azt jelenti, hogy jövő nyáron már 7 százalék körüli szintre csökkenhet az alapkamat.
“2024 második felében pedig részben az amerikai jegybank és az Európai Központi Bank lépései befolyásolhatják a magyar kamatdöntéseket, valamint az, hogy a magyarországi infláció miként alakul. “Azt gondoljuk, hogy a 6 százalék körüli kamatszint a jövő év végére elérhető” – fogalmazott Németh Dávid.

forintkilátások
A szakember azt is elmondta, hogy jövőre az euró árfolyama a 375 és 393 forint közötti sávban mozoghat jellemzően. Az év első felében a forint szempontjából az erősebb oldalon lehet a jegyzés, részben a kamatelőny, valamint az infláció lassulása miatt. A következő év közepétől a kereskedés pedig az említett sáv gyengébbik oldalára terelődhet át. Közölte: “Persze bármilyen sokkhatás, nemzetközi turbulencia könnyen átírhatja ezt a forgatókönyvet. A magyar deviza ugyanis továbbra is elég érzékenynek számít.”

Forrás: 
Németh Dávid – vezető makrogazdasági elemző
K&H Bank

K&H: kevés cég használ zöld energiát

  • szándék még csak volna, de hiányzik a pénz a környezetterhelés csökkentésére
Egyre több hazai cég látja a környezeti fenntarthatóság fontosságát, terveznek is beruházásokat, de egyelőre visszafogták megvalósításukat, mert sem saját forrásuk, sem külső finanszírozás, sem pályázati támogatás nincs hozzá. A K&H fenntarthatósági indexének minimális emelkedése mögött az a kép bontakozik ki, hogy a hazai közepes és nagyvállalatok zöld átállása nagyon lassan halad.
A K&H – a Euromoney által „Az év fenntarthatósági bankja Magyarország 2023” díjazottja – immár negyedik féléve közli a K&H fenntarthatósági indexet, amely ezúttal 39 pontot ért el. Ez az érték ugyan 1 pontos emelkedés az előző félévhez képest, de még mindig nem éri el az egy évvel ezelőtti 40 pontos szintet. Ha egy kicsit mélyebbre nézünk az adatokban, világos tendencia bontakozik ki: három területen egyaránt 3-3 ponttal növekedett az index. A cégek egyre inkább érzik érintettnek magukat a fenntarthatósági törekvésekben (69 pont), aktívan tesznek is érte (40 pont). A stratégiaalkotás ennél alacsonyabb szinten, 30-34 pontos sávban mozog (most éppen 34 pontot mértek), ennél még alacsonyabb szinten (12-16 pont között) mozog az indikátorok mérésének és auditálásának alindexe (most éppen 16 pont).

A különböző alindex eredőjeként a K&H fenntarthatósági index növekedhetett volna, de alaposan lehúzta a társadalmi felelősségvállalás (CSR) alindexe, ahol 6 pontos csökkenést rögzítettek a kutatók. A cégek – különösen a nagyok – jelentősen visszafogták társadalmi felelősségi aktivitásukat.

az ördög ezúttal is a részletekben

A főindex és az alindexek átlagai és mozgása mögött meghúzódó kutatási adatok nagyon sok érdekes részletet rejtenek. Például egyre több cég látja az összefüggést a fenntarthatósági szempontok előtérbe kerülése és a pénzügyi eredményei között. A megkérdezett vállalatok 97 százaléka teljes mértékben vagy legalább részben egyetértett azzal, hogy „napjaink gazdasági nehézségei miatt még inkább szükséges lesz a fenntartható, megújuló, alternatív energiaforrások használata”. Mivel a kedvezőtlen gazdasági környezetben a cégek nehezen találnak saját forrást a szükséges beruházások elvégzésére, érthető, hogy kiugróan nőtt (70 százalékról 82 százalékra) azoknak a cégeknek az aránya, amelyek egyetértettek a felvetéssel, hogy „a különböző pályázati források elosztásánál élvezzenek előnyt a fenntartható módon működő vállalatok”.

Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője fontosnak tartja, hogy a vállalatok környezeti fenntarthatóság iránti attitűdje sokat javult, de megjegyezte, hogy a szándék és a tettek között egyelőre nagy a szakadék. „Zöld energiát például jelenleg a vállalatoknak csupán fél százaléka vásárol, pedig ez az egyik legkézenfekvőbb tevőleges hozzájárulás a karbonlábnyom csökkentéséhez”.

a probléma már tudatosult – a tettekre hiányzik a pénz

Nem csupán a megújuló energiaforrások felhasználása csökkent a megkérdezett vállalatok körében, de lényegében minden olyan tevékenység mérséklődött, amely valamilyen formában a környezetünk megóvását célozza. Kevesebb figyelem fordítódott az energiatakarékosságra, az ingatlanok hőszigetelésére, a veszélyes hulladékok kezelésére, környezettudatos termékek fejlesztésére, általában a környezetbarát tevékenységre. Egyedül a cégek papírfelhasználása terén mutatható ki folyamatos csökkenés, ami érzékelhetően enyhíti a környezetterhelést. „Mindez bizonyára a recesszió következménye, mindenesetre jelzi, hogy még bőven akad teendő a környezettudatos vállalati működés terén” – kommentálta a kutatási eredményeket Suba Levente. Szerinte bíztató jel, hogy a problémakörhöz való hozzáállás egyre javul: bár írott fenntarthatósági stratégiát egyelőre továbbra is csak 14 százalékuk készít, az első féléves átmeneti visszaesést követően egyre több vállalat építi be beruházási döntéseibe a fenntarthatóság szempontjait, vagy támaszt fenntarthatósági követelményeket beszállítóival szemben.

Erre utal, hogy a K&H fenntarthatósági indexe a 2,1 és 4 milliárd forint árbevételű, közepes cégeknél trendszerűen és dinamikusan növekszik, kezdenek felzárkózni a nagyvállalatokhoz. „Minden bizonnyal egyre több nagyvállalat várja el beszállítóitól, hogy minél kisebb karbonlábnyomú terméket vagy szolgáltatást szállítson, hiszen ezek környezetterhelési mutatói is beépülnek a fenntarthatósági jelentésekbe” – kommentálta Suba Levente.

A négy féléves adatokból látható, hogy a hazai közepes és nagyvállalatok mintegy 42 százaléka rendelkezik már vagy tervez bevezetni a közeljövőben környezetközpontú irányítási rendszert (2022 elején ez az arány még csak 24 százalék volt). Ugyanakkor a vállalatoknak csupán 16 százaléka méri vagy tervezi mérni saját karbonkibocsátását. A vállalatoknak mindössze tizede készít kimutatást arról, hogy árbevételének, illetve költségeinek mekkora hányada származik fenntarthatónak tekinthető tevékenységből.

„Szakadék húzódik a cégek fenntarthatósági problémákhoz való hozzáállás és tényleges tetteik között” – mondta a K&H innovációs vezetője, aki szerint aggasztó, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezetben egyre több cég inkább nehézséget, semmint lehetőséget lát a fenntarthatósági célok elérésében. „A fenntartható működésre való átállás legnagyobb kihívása a pénzügyi források előteremtése, legyen szó akár saját forrásról, külső finanszírozásról vagy éppen pályázati pénzekről” – tette hozzá Suba Levente.

NAV: Puff neki!

Az elmúlt napokban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei két, csempészcigarettával bélelt furgont füleltek le az M5-ös és az M43-as autópályákon.

A pénzügyőrök először az M5-ös autópályán egy Bulgáriából érkező járművet ellenőriztek. A sofőr arról nyilatkozott, hogy Németországba tart, és nem visz magával jövedéki terméket. A járőrök a furgon átvizsgálásakor, a jármű alján lévő pótkerékben 190 doboz bolgár zárjegyes cigarettát találtak.

Néhány órával később a NAV munkatársai az M43-as autópályáról kísértek le egy járművet ellenőrzésre. A járőröknek gyanús volt, hogy a teherautó lengyel-, a pótkocsi bolgár rendszámú, ezért a jármű tételes átvizsgálása mellett döntöttek. A négy bolgár utas azt állította, hogy Bulgáriából ismerősöknek vitték volna a csomagokat Németországba, de jövedéki terméket nem szállítanak. Azonban a pénzügyőrök az ülések alá rejtett dohányterméket megtalálták, és a rakodótérben elhelyezett csomagokból, sőt, még egy puffból is, összesen 590 doboz különféle bolgár zárjegyes cigaretta, illetve 10 liter zárjegy nélküli szeszesital került elő.

A NAV munkatársai a két teherautóban lévő, több mint 1,7 millió forint értékű jövedéki terméket lefoglalták, és költségvetési csalás elkövetésének gyanúja miatt eljárást indítottak.

Ahhoz, hogy a külföldi utazás felhőtlen legyen, érdemes tisztában lenni az utasforgalomra vonatkozó vám- és egyéb szabályokkal. https://nav.gov.hu/vam/utazas

Százhúsz éve született Neumann János

December 28-án ünnepeljük az egyik legnagyobb hatású magyar matematikus-polihisztor, Neumann János születésének 120. évfordulóját. A Neumann Társaság a 2023-as évet névadója öröksége ápolásának szentelte, az emlékév ünnepi rendezvénysorozata ezzel a végéhez közeledik. Ugyanakkor a társaság a továbbiakban is prioritásként kezeli a Neumann-szellemiség ápolását és életben tartását. A Neumann 120 tematikus oldal egy összefoglaló videóval is kibővült, mely az év legérdekesebb pillanatait idézi fel.

Budapest, 2023. december 28. Éppen ma lenne százhúsz éves a napjainkban széles körben alkalmazott számítógépek működésének alapelvét megalapozó matematikus, Neumann János, akinek sokszínű, érdekes egyénisége és éles elméje számos tudóst és művészt foglalkoztat mindmáig. Legendás volt humora, emlékezőtehetsége, széles körű tudományos érdeklődése és határtalan munkabírása. Az idén 55 éve nevét viselő Neumann Társaság az egész 2023-as évet a Neumann 120 jubileumnak szentelte. A Társaság által összeállított ünnepi oldal Kaleidoszkóp rovatában számos érdekességet tettek hozzáférhetővé a tudósról: Neumann-társszerzők és tanítványok hálózatát bemutató 3D infografikát, régi és új publikációkat, grafikákat, karikatúrákat, ismeretterjesztő videókat és 8-bites számítógépen futó sejtautomatát.

Neumann János döntő hatást gyakorolt az első elektronikus számítógépek tervezésére, az általa leírt Neumann-elvek a modern számítógépek architektúrájának, konstrukciójának legfontosabb alapvetései. Az automaták elméletét továbbgondolva foglalkozott sejtautomatákkal, önmagukat reprodukáló gépekkel, és összevetette az elektronikus számítógépet az emberi agy működésmódjával. Mindezek alapján most, a mesterséges intelligencia és a 3D-nyomtatás korában is ihletadó Neumann szellemi öröksége.

A kvantummechanika matematikai megalapozásával és a játékelmélet alapjainak lefektetésével a fizika és a közgazdaságtan is sokat köszönhet Neumann Jánosnak. A tiszta matematikával foglalkozó, de gyakorlati kérdések, problémák megoldására is nyitott tudós, Robert Oppenheimer csapatában az atombombák, atomfizika matematikai problémáival is úttörő módon foglalkozott.

Neumann János egy nagyon sokoldalú gondolkodó volt, és legfőképp: rendkívül jövőorientált tudós. Az elméletek gyakorlati hasznosíthatósága mélyen foglalkoztatta. Különösen érdekelték a meteorológia numerikus számításai, aktívan foglalkozott az emberiség klímára gyakorolt hatásával. A Financial Times nem véletlenül választotta az évszázad emberének 1999-ben: és bár a 20. század embere volt, már azokkal a kihívásokkal szembesített, melyekkel a 21. században kell megbirkóznia az emberiségnek.

A Neumann 120 év eseményeiről egy összefoglaló videót is készített a Neumann Társaság: az év folyamán többek között az Óbudai Egyetem, a kecskeméti Neumann János Egyetem, a Budapest Brand Zrt., a Paksi Atomerőmű, a HUN-REN SZTAKI, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, a Neumann Technikum, a Magyar Elektrográfiai Társaság, a Deák17 Galéria, a Zsidó Kiválóságok Háza, a 4iG és az idén 40 éves SERCO Informatika Zrt. csatlakozott támogatóként az ünnepi rendezvényekhez, de több más iskola, egyetem, művelődési intézmény, galéria és város működött együtt a programok közös megvalósításán.

A Neumann Társaság 2024-ben zárja le a Neumann-emlékévet, többek között a FUGA-ban bemutatandó computer art kiállítással – de továbbra sem hagyja feledésbe merülni névadóját. A társaság szegedi IT múzeumában és budapesti székhelyén is időről időre bemutat ritkán látható, értékes kordokumentumokat, és nyitott a támogatók és együttműködők kapcsolatára a neumanni szellemiség életben tartása érdekében.

NAV: Fals márkák

Bögrék, párnák és kulcstartók alatt roskadoztak egy olyan egri üzlet polcai, amiben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei váratlan ellenőrzést tartottak. Több mint háromezer darab olyan terméket foglaltak le, melyeken védjegyoltalom alatt álló feliratok és logók voltak.

A pénzügyőrök egy Heves vármegyei üzlet portékáit vették szemügyre december közepén. Az eladásra kínált ajándéktárgyak hamar megbuktak az ellenőrzésen. Az áruk mindegyikén autómárkák feliratai és logói (Mitsubishi, Skoda, Alfa Romeo, Volvo, Nissan, Honda stb.) voltak. Az ajándéktárgyakat a márkák jogosulti képviselői is szemügyre vették és megállapították, hogy azok mindegyike hamisítvány és a védjegyek tulajdonosainak engedélye nélkül hozták forgalomba.

A pénzügyőrök összesen 3098 darab hamis terméket foglaltak le, amivel közel 15 millió forint kárt okoztak a jogtulajdonosoknak. Az egyenruhások iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény miatt eljárást indítottak.

A NAV kiemelt feladata, hogy kiszűrje a hamis termékeket a piacról, mert azok nemcsak a gazdaság szereplőinek okoznak károkat, hanem a vásárlókra nézve egészségügyi kockázatot is jelenthetnek.

K&H: mennyi zsebpénzt kapnak a fiatalok?

  • fontos a családi költségvetés elkészítése
Átlagosan 22 ezer forint havi zsebpénzt kapnak a 14-18 év közötti fiatalok a szülőktől – derült ki a K&H fiatalok pénzügyi helyzetét felmérő kutatásából. A vizsgálat szerint a fiatalok 94 százaléka rendelkezik valamilyen bevételi forrással, jellemzően zsebpénzből vagy ösztöndíjból.  Érdemes ezért már a gyerekeket is beavatni a családi költségvetés elkészítésébe. Ebben segít a K&H Vigyázz, kész, pénz! vetélkedőhöz készített tudásanyag is.
A költségvetés egy adott időszak bevételeinek és kiadásainak szembeállítása. Az a család, amely büdzsét készít, láthatja honnan jön és hová megy a pénz, így nyíltan megbeszélhetik egymással az ezzel kapcsolatos kérdéseiket, javaslataikat – derül ki a K&H összeállításából, amely ismerteti azt is, hogy mekkora bevételt kapnak a fiatalok.

listázni kell!

A K&H 2023 októberében készült kutatása szerint a 14-18 évesek 94 százalékának van valamilyen jövedelme. Azok a fiatalok, akik zsebpénzzel rendelkeznek, átlagosan 22 ezer forintot kapnak. Az ösztöndíj esetében 29 122 forint az átlagösszeg. A bevételekhez mérten fontos elkészíteni nemcsak a saját, hanem a család pénzügyi tervét is, mégpedig azért, hogy indokolt esetben a fiatal a szülőkhöz fordulhasson.

A költségvetés készítésének első lépése a bevételek listázása. Az első helyen a rendszeres jövedelmek szerepelnek, a továbbiakban pedig számolni kell az eseti és ideiglenes bevételekkel. A második lépés a kiadások összeírása. Ebben segíthet a korábbi banki átutalások áttekintése. Ismét különbség van a pontosan kiszámítható költségek, illetve a változóak között.

Ezek a lépések elvezetnek a bevételek és a kiadások egyenlegének megjelenéséhez. Ha ez pozitív, akkor többet lehet kikapcsolódásra vagy takarékoskodásra fordítani, ha negatív, akkor érdemes lehet átgondolni, milyen kiadásokat lehet elhagyni vagy csökkenteni. A költségvetés készítésekor a gyerekekre fordítható összeget is be kell tervezni.

mennyit kapnak a fiatalok?

Kulcsfontosságú, hogy a családtagok megbeszéljék egymással, mekkora összegnél találkoznak a szülők anyagi lehetőségei a gyerekek felmerülő igényeivel. Megoldás lehet, hogy a család minden hónapban „költségvetési értekezletet” tart, amelyen megbeszéli, hogyan sikerült a korábbi hónap büdzséjének teljesítése és mit tervez még az előtte álló hetekre.

Érdemes a szülőknek azt is megfontolni, hogy a gyerekeknek szánt zsebpénzt valamilyen feladat elvégzéséhez kötik. Például valamilyen házi munka teljesítéséhez vagy egy megtakarításhoz, amennyiben nagyobb értékű tárgyat szeretnének megvásárolni. Mindez azt feltételezi, hogy a családtagoknak meg kell tanulniuk nyíltan beszélni a pénzről. A közösen készített családi költségvetés lehet az egyik első lépés afelé, hogy a gyerekek megismerjék a pénz útját a megszerzésétől az elköltéséig.

Ehhez a gyerekek és a szülők hasznos információt kaphatnak a K&H Vigyázz, kész, pénz! idei vetélkedősorozatához tartozó oktatási anyagból és a verseny feladataiból. A játék első – online – fordulója már javában zajlik, a feladatsorokat 2024. január 26-ig lehet benyújtani. A vetélkedő népszerűségét jelzi, hogy 2010 óta összesen közel 80 ezer diák vett részt rajta.