Címlap

K&H: nem mozdulnak a pénztárcák

  • havonta 190 ezer forint jut a fiataloknak
A korábbi évekre jellemző növekedés után megtorpanás látható a fiatalok jövedelmét tekintve a K&H ifjúsági index szerint. Az idei első negyedévben átlagosan nettó 190 ezer forintos személyes jövedelemről számoltak be a 19-29 évesek. A fiatalok nettó jövedelme egy évvel ezelőtt emelkedett a 180 ezres szint fölé és azóta nagyságrendileg ezen a szinten maradt. Jelentős eltérés látható a nemek között: a férfiak személyes jövedelmének átlaga 220 ezer forintot tett ki, a nőké viszont csak 156 ezret.
Hosszú sorozat után változott a fiatalok anyagi helyzete, ami a személyes jövedelmüket illeti. A K&H ifjúsági index 2012 óta minden negyedévben bemutatja, hogyan alakul a 19-29 éves korosztály tagjainak személyes jövedelme. A legfrissebb felmérés szerint 2024 első negyedévében 190 ezer forint volt a fiatalok átlagos személyes jövedelme. Ez az összeg az elmúlt négy negyedév értékeihez hasonlóan a legmagasabbak közé tartozik a kutatás történetében, ugyanakkor nagyon hasonló az előző három negyedévben mért értékekhez, azaz a növekedés egyelőre megállt.

Hosszabb távon nézve 2012-2016 kötött stabil, 75 ezer forint körüli átlagos nettó jövedelem volt a jellemző, amit egy fokozatos emelkedés követett egészen 2022 végéig. Ám az akkori hatalmas ugrást követően az elmúlt egy év negyedéves méréseiben a fiatalok átlagos nettó jövedelme mindig csak alulról súrolta a 200 ezer forintos lélektani határt.

A kutatás szerint továbbra is nagyon nagy a szórás a korosztályon belül. A válaszadók 13 százaléka azt mondta, hogy nincs semmilyen jövedelme. 15 százalékuk kevesebb, mint 50 ezer forintról számolt be, 8 és 5 százalékuknak 50-74, illetve 75-99 ezer forint jut egy-egy hónapra. Ez egyben azt is jelenti, hogy tízből négy huszonévesnek 0 és 100 ezer forint közötti havi jövedelemmel kell beérnie.

A 100-200 ezer, a 200-300 ezer és a 300-400 ezer forint közötti sávba tartozók aránya egyaránt 17-17 százalék. Összességében tehát a fiatalok több mint fele 100-400 ezer forintos összegből gazdálkodhat. A másik végletet az a 4 százalék jelenti, akik havonta több mint 500 ezer forint nettó bevétellel rendelkeznek.

Mindezt természetesen nagy mértékben befolyásolja az, hogy inaktívakról, legfeljebb csak alkalmi munkát vállaló diákokról vagy teljes munkaidős aktív dolgozókról van-e szó. Így az utóbbi csoportba tartozók 273 ezrével szemben a diákok átlagos keresete csak 179 ezer Ft, míg az inaktívak körében 102 ezer Ft az átlag.

Hasonlóképpen, korcsoportonként is nagy az eltérés, hiszen a döntően még diákokból álló 19-25 évesek átlagos 156 ezer Ft-os nettó jövedelméhez képest a 26-29 éves korosztályé már 251 ezer Ft-ra nő. Régiók szerint pedig a fővárosi fiatalok 229 ezres átlaga magasabb a megyeszékhelyeken élők 219 ezres és a kisebb városok huszonéves lakosainak 192 ezres átlagához képest.

A K&H ifjúsági index szerint egyébként a fiatalok kevesebb mint ötöde – 19 százaléka – elégedett a jelenlegi anyagi helyzetével. Majdnem 40 százalékuk semleges álláspontot képvisel, tehát nem elégedetlen, de nem is teljesen elégedett, 44 százalékuk viszont kedvezőtlennek látja a lehetőségeit. A többségük – több mint 60 százalékuk – azonban a jövő illetően optimista, azaz kisebb-nagyobb mértékű javulásra számít a következő időszakban.

NAV: Hamis húsvéti fuvar

Több mint ezer liter hamis mosószert vontak ki a forgalomból a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei Komárom-Esztergom vármegyében.

Húsvét vasárnap indult útnak Budapestről egy cseh rendszámú személyautó, amit a járőrök az M1-es sztráda ácsi szakaszánál vettek észre. Az ablakokig felpakolt járműben több mint ezer liter hamis mosószer és öblítő volt sorba rendezve.

Az egyenruhásoknak az tűnt fel, hogy a sofőr szinte ki sem látszik a zsúfoltságig rakott dobozhalom mögül. A balesetveszélyes módon szállított csomagokban különböző márkajelzésű (Ariel, Lenor, Persil, Jar) tisztítószerek voltak.

A flakonokat a jogtulajdonos képviselője is megnézte, és megállapította, hogy egytől-egyig hamisítványok, amiket a védjegy tulajdonosának engedélye nélkül hoztak forgalomba. Az 53 éves sofőr azt mondta, az árut Budapesten vásárolta, hogy Csehországba értékesítse, de azzal nem volt tisztában, hogy nem eredetiek.

A pénzügyőrök a 258 flakon hamis árut lefoglalták, és iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény miatt eljárást indítottak. Az elkövető több mint 1,2 millió forint kárt okozott a jogtulajdonosnak.

A NAV kiemelt feladata, hogy kiszűrje a hamis termékeket a piacról, mert azok nemcsak a gazdaság szereplőinek okoznak károkat, hanem a vásárlókra nézve egészségi, vagy minőségi kockázatot is jelenthetnek.

HAPPY PERIODS: A MENSTRUÁCIÓS SZEGÉNYSÉG ELLEN KÜZD A MAMMUT ÉS AZ ARTEMIS

  • Tabudöntő programok és adománygyűjtő akció áprilisban a Kollab by Mammut közösségi térben 

Áprilisban a nőké a főszerep Budapest új kedvenc „nappalijában”, a Mammut I. Bevásárlóközpont 3. emeletén található Kollab by Mammut közösségi térben. A programsorozat nyitányaként HAPPY PERIODS címmel a szervező ARTEMIS női tech startup és a Mammut Bevásárlóközpont további partnerekkel együttműködésben adománygyűjtő kampányt hirdet április 4. és 30. között, mellyel a menstruációs szegénységben élő nők segítését tűzi célul. Emellett kerekasztal-beszélgetések, workshopok és kiállítások várják az érdeklődőket a nőket érintő innovációk, a női wellbeing, az „övön aluli” testrészek és a sokszor tabunak számító menstruáció témáiban. 

A menstruációs szegénység – ahogy gyakran a menstruáció maga is – a mai napig tabutéma. Éppen ezért fontosak azok a kezdeményezések, melyek elősegítik a témához kapcsolódó őszinte, nyitott párbeszédet és a megfelelő tájékoztatást. Becslések szerint a Magyarországon élő nők akár harmada lehet érintett a menstruációs szegénységben, azaz nem fér hozzá a megfelelő higiéniai termékekhez, amely többek között az iskolából, munkából való kimaradással és egészségügyi kockázatokkal is járhat. 

HAPPY PERIODS különleges adománygyűjtő akció 

A menstruációs fájdalom csökkentését célzó okosruhákat kifejlesztő ARTEMIS startup missziója, hogy felhívja a figyelmet a menstruációs szegénység problémájára, ezért HAPPY PERIODS címmel adománygyűjtő akciót indított a Mammut Bevásárlóközponttal közösen. A különleges kezdeményezés keretében a higiéniai termékeket április 4–30. között a Kollab by Mammutban a Magyar Vöröskereszt és az EMMA Egyesület számára gyűjtik, amelyek eljuttatják azokat a rászorulók részére. A kezdeményezés támogatói a Mammut Bevásárlóközpont és a Kollab by Mammut, a Rossmann drogériai üzletlánc, valamint a LiB Store, Magyarország első women store-ja. 

Nőkre fókuszáló inspiráló programok a Kollab by Mammutban

Az ARTEMIS alapítói, Kormos Anna Zsófia és Pelczer Dóra jóvoltából áprilisban a Kollab by Mammutban napjaink aktuális, ám sokszor tabunak számító női témái kerülnek középpontba formabontó művészeti megközelítésekben, workshopok, előadások, kiállítások segítségével. 

Látható lesz többek között a Fragments of Freedom kiállítás Balázs Nikolett, Ember Sári, Kis Judit, Magyari Zsuzsa és Pakosz Anna munkáiból, a kurátor Popper Viktória. Kiskéry Anna fotókiállítása, valamint Nyáry Luca vezetésével a közösségi média és a szépségideálok viszonyát boncoló panelbeszélgetés is szerepel a programok között a Mammut I. 3. emeletén található kísérleti közösségi térben. Emellett, Szőllősi Nóra Ciklusmeséiből választ kaphatunk arra, hogyan hat a menstruáció a produktivitásunkra, a szervező ARTEMIS részvételével zajló kerekasztal-beszélgetésen pedig kiderül, mi az a female technology. 

További információ az áprilisi programokról az ARTEMIS Instagram és Facebook oldalán, valamint a Kollab by Mammut Instagram és Facebook oldalán található.

Kollab by Mammut – egyedülálló kísérleti közösségi tér a Mammut Bevásárlóközpontban 

Meglepő koncepciót valósított meg a Mammut Bevásárlóközpont a Kollab by Mammut kialakításával, mely tavaly november óta egyedülálló kísérleti közösségi térként működik az áruházban. A 350 négyzetméteres Kollab by Mammut létrehozásának célja az volt, hogy a fogyasztás helyett a közösségi élményt állítsa középpontba: a design, a művészetek, a tudomány, az üzleti és technológiai világ szereplőinek adjon lehetőséget a találkozásra, kapcsolódásra. 

A Kollab by Mammut programjait minden hónapban egy-egy host, a budapesti underground közösség mikroinfluenszerei, kreatív alkotói állítják össze és valósítják meg. A sokszínű programoknak köszönhetően a kísérleti tér lehet egyszer designpiac, egyszer galéria, gasztrobüfé, szabadegyetem, színház, koncerttér vagy éppen művészmozi is.

További információ a programokról a Kollab by Mammut Instagram és Facebook oldalán található.

A gyógyszert igen, de a gyógyulást nem a neten keressük

Egy korábban nem tapasztalt egészségügyi panasz esetén a betegek saját bevallásuk szerint leginkább a személyesen vagy telefonon keresztül, háziorvosuknál tájékozódnak a kezelési lehetőségekről, derül ki a GKID a Publicis Groupe Hungary megrendelésére, online vásárlók körében végzett kutatásából. Bár a betegek egyre gyakrabban fordulnak online keresőmotorokhoz, mégis sokkal nagyobb arányban használják nem vényköteles készítmények vásárlására, mint önmaguk diagnosztizálására. A kutatás arra is rávilágít, hogy sok más termékhez hasonlóan, a hazai fogyasztók ebben a kategóriában is árérzékenyek, a patikát mégis inkább a lokáció, mintsem az árak vagy akciók miatt választják.

Közel négymillió főt számlál hazánkban az aktív online vásárlók köre, túlnyomó többségük, több mint 3,5 millió ember, érintett a recept nélkül kapható készítmények, gyógyszerek vásárlásában is. Az érintett célcsoport nagysága és a téma érzékenysége miatt döntött úgy az egyik legnagyobb hazai média és kreatív ügynökség, a Publicis Groupe Hungary, hogy több kutatás segítségével vizsgálja meg a vény nélkül kapható gyógyszerekhez kapcsolódó fogyasztói szokásokat.

Az árnál fontosabb a saját tapasztalat és a gyógyszerész véleménye

Az idén februárban, a GKID által több mint 5000 fő megkérdezésével készült kutatás szerint az ügyfelek vásárlási döntéseit átlagosan három fő szempont határozza meg: 54%-uk a korábbi tapasztalataikat helyezi előtérbe, 49%-uk a gyógyszerész ajánlását követi, míg 39%-uk a termék árát tekinti meghatározónak. 

Legtöbben saját maguknak vagy szűk családjuknak vásárolnak ilyen készítményeket, de nem csak vásárlásukat, hanem egészségügyi problémáik kezelését is megpróbálják a lehető legszűkebb körben tartani. A kutatásból az is kiderül, hogy a betegek 16%-a kérdezi meg családtagjait vagy barátait panaszával kapcsolatban, de az egyre divatosabb Google-diagnózist is csak kevesebb mint a betegek harmada választja eszközként. A háziorvos élvezi a legnagyobb bizalmat ebben a tekintetben, a betegek 40 százaléka először háziorvosával veszi fel a kapcsolatot probléma esetén.

Fontos, mégsem így választunk

A világ egyik legnagyobb piackutató panele, a GWI adatai alapján –  amely 53 ország, 2,8 milliárd internethasználójának válaszait tartalmazza – az ár Magyarországon európai és régiós összehasonlításban is kiemelten fontos tényező, olyannyira, hogy a megkérdezettek közel fele szerint meghatározó a döntéshozatal során. Itthon ez a jelenség részben a magas infláció maradandó hatásainak tulajdonítható, így a gyógyszerárak érzékelhetően nagyobb befolyással bírnak a vásárlói döntésekre. Bár az árérzékenység a gyógyszerek terén magasabb, más kategóriákban a fogyasztók inkább csökkentették kiadásaikat, a gyógyszerek piaca viszont relatív stabil maradt. Viszont mégsem ez található az első helyen, mert az árnál fontosabb a gyógyszerész, háziorvos és szakorvos ajánlása (57%) és az online fellelhető információ (56%).  

A legtöbb vásárló, a válaszadók 93%-a, elsődleges beszerzési forrásnak a hagyományos patikákat tekinti. A gyógyszertár kiválasztásánál az egyik legkritikusabb szempont, hogy az könnyen elérhető legyen a lakó- vagy munkahelyükről, ezt 67 százalék tartja elsődlegesnek. Bár az ár bevallottan fontos szempont, a gyógyszervásárlók csak kis része, mindössze 10% választ gyógyszertárat az árak vagy akciók alapján.  A vásárlók közel fele csak szükség esetén vásárol recept nélkül kapható készítményeket, és azokból is csak annyit, amennyi biztosan kell. 

A keresésekből köszön vissza az influenzaszezon

A GKID kutatása szerint a gyógyszervásárlók több mint fele nem az online csatornákat részesíti előnyben, annak ellenére, hogy minden harmadik válaszadó már kipróbálta ezt a vásárlási módot. A fogyasztók 16 százeléka nyitott arra, hogy a korábban személyesen megvásárolt termékeket a jövőben online is beszerezze. Bár nem mindig elsőszámú választás, de a gyógyszerekről és a betegségekről is sok fogyasztó az internetről gyűjt információt, ezért a Publicis Groupe Hungary saját fejlesztésű, Intent Radar elnevezésű programjával is megvizsgálta a gyógyszerpiacot. A rendszer feltérképezte a Google keresések mögötti fogyasztói szándékokat és három gyakori témában vizsgálta azokat: megfázás, fájdalom, aranyér. A közel egymillió keresés megmutatja például, hogy a koratavaszi időszak meghatározóbb keresési volument mutat, mint a kora őszi. Az információt keresők leggyakrabban az egyes készítményekre vonatkozó termékjellemzőkre és a különböző esetekben, például gyermekeknél vagy alkohol melletti alkalmazhatóságra kíváncsiak. Ezt mutatják a kategóriákon belüli legnépszerűbb kulcsszavak is, mint a köhögés, láz, allergia, torokfájás, görcs, fogfájás, derékfájás, aranyér, vérzés, végbélrepedés és csomó.

https://www.publicisgroupe.hu/

Rosszabbul élnek ott, ahol többet költenek honvédelemre?

A geopolitikai helyzet az elmúlt évtizedben módosította a költségvetési prioritásokat Európában. 2014-ben, az orosz-ukrán konfliktus kezdetekor az európai országok a védelemi beruházások növeléséről döntöttek, majd e lépés létjogosultságát támasztotta alá a 2022 februárjában kezdődött háború Oroszország és Ukrajna között.

Azóta már végképp nincs kétség afelől, hogy szükséges-e a GDP legalább 2%-át honvédelemre fordítani. De hogyan hat a katonai kiadások növelése a szociális és jóléti ráfordítások alakulására? Egyszerűbben szólva: rosszabbul élnek-e az emberek ott, ahol többet költenek honvédelemre?

További részletek ITT.

NAV: Csalhatatlan Lili

Nassolnivalók csábító aromája sem tudta megtéveszteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) keresőkutyájának tévedhetetlen szimatát. Lili könnyedén kiszagolta a csemegék közé rejtett több mint négyezer doboz cigarettát egy belga autóban.

A pénzügyőrök a nagylaki határátkelőnél állítottak meg egy furgont, ami különböző élelmiszereket szállított. A plafonig pakolt rakteret Lili – a NAV Bevetési Igazgatóság cigarettakereső kutyája – alaposan körbeszaglászta, mit sem törődve a csemegékkel. A raktér hátsó falánál sorakozó legális áruk mögé összesen 4 530 doboz bolgár zárjegyes cigarettát rejtett a feketéző.

Az egyenruhások a teljes árukészletet megvizsgálták, kiderült, hogy a sofőr a csempészcigaretta mellett körülbelül 90 liter alkoholterméket is megpróbált eljuttatni Belgiumba.

A 25 éves férfi feszengő mosollyal csak annyit mondott a járőröknek, hogy ez a próbálkozás most nem sikerült.

A járőrök a több mint tízmillió forint értékű dohányárut és alkoholt lefoglalták. Jövedéki törvénysértés és költségvetési csalás miatt indítottak eljárást. A fiatal elkövető többmillió forint bírságra is számíthat.

Dr. Karikó Katalinról nevezte el egyik tantermét a Semmelweis Egyetem  

A Nobel-díjas dr. Karikó Katalin nevét viseli a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének felújított, 24 férőhelyes, okostáblával felszerelt interaktív oktatásra is alkalmas szemináriumi terme. Az intézmény Nagyvárad téri Elméleti Tömbjében lévő tanterem április 10-i ünnepélyes átadóján jelen volt dr. Karikó Katalin is.

A teljes hír képgalériával itt érhető el: https://semmelweis.hu/mediasarok/2024/04/10/dr-kariko-katalinrol-nevezte-el-egyik-tantermet-a-semmelweis-egyetem/

Internetes adatgyűjtés: mégsem olyan félelmetes, mint hiszed!

2024-ben már biztosan te is tapasztaltad, hogy egyre nehezebben határolható el a magánélet fogalma az online világban. A helymegosztástól kezdve a hashtaggel ellátott képeken át az eseményekre adott válaszokig számos módon formálódik egy személy digitális lábnyoma, különösen azoknál, akik aktívan használják a közösségi média platformokat.

Az internet korában bármit megoszthatunk magunkról, legyen szó párkapcsolati állapotról, tanulmányokról vagy politikai nézetekről. Ezek mind részét képezik valakinek a közösségi média profiljának, amely igencsak értékes adat… De kinek?

Miért fontosak a felhasználói adatok?

Lehet te is hallottál már az adatvezérelt marketingről. Az adatvezérelt marketing a mai trendek egyik kulcseleme, manapság e nélkül a vállalatok nem tudnák elérni célközönségüket. Ehhez felhasználói adatokat gyűjtenek, majd különböző módszereket alkalmaznak, mint például a remarketinget. 

Lehet még nem sejtetted, de a közösségi média oldalak használata egyfajta „adatfizetés”. A social media platformok, vagy ingyenes keresőmotorok használata során nem történik más, mint az, hogy az adataink szolgáltatásáért cserébe ingyen használhatjuk azokat. De nem kell ettől félnünk: az adatvezérelt marketing nem csak a vállalatok számára lehet előnyös, hanem a fogyasztók számára is, hiszen releváns ajánlatokat kaphatnak.

 

Vajon előny vagy hátrány az online adatgyűjtés?

Ez a kérdés idővel szinte minden internetfelhasználóban felmerül, így nem vagy egyedül. A közbeszédben gyakran a negatív oldalát emlegetjük az internetes adatgyűjtésnek, gondolva a nagy technológiai cégekre, mint a Meta vagy a Google. Egyes vádak szerint felesleges adatokat gyűjtenek a tech óriások, ám a kép nem ennyire fekete vagy fehér. 

Sok múlik a felhasználókon: amikor regisztrálunk egy weboldalra, elfogadjuk az adatkezelési szabályzatot, amely – legnagyobb meglepetésünkre – tartalmazza a gyűjtött adatokról szóló információkat is, valamint azt, hogy ezeket milyen szoftverrel, és milyen módon használják fel. Ha tudatosan kezeljük személyes adatainkat, az online adatgyűjtés alapvetően nem érint hátrányosan bennünket.

Ha mégis védekeznél az internetes adatgyűjtés ellen, akkor első lépésként frissítsd rendszeresen a szoftverjeid, különösen az operációs rendszered és a vírusirtódat. Emellett szabályozhatod az adatokat gyűjtő sütik használatát a böngészőben, és rendszeresen törölheted is azokat.

Ki gondolná, mennyire értékes az a bizonyos adat?

Létezik egyfajta személyes adat, amely talán ma a legértékesebb a szolgáltató vállalatok szempontjából. Te kitaláltad volna, hogy ezek a lokációs adatok? A helyadatok elemzése által a vállalatok sokkal pontosabb képet kaphatnak a felhasználókról. Érdekes lehet, hogy még a helymegosztás kikapcsolása esetén is, a mobilhálózaton vagy Wi-Fi-n keresztül az alkalmazások követhetik a felhasználó mozgását.

A helyadatok rengeteg dolgot elárulnak rólunk. Például a vállalatok gyakran használják a lokációs adatokat logisztikai folyamataik és üzleti tevékenységeik hatékonyabbá tételére a készletgazdálkodás vagy az üzletek helyszínének optimalizálására céljából. Vagy egy másik aspektus lehet a viselkedési minták elemzése. A vállalatok nyomon követik a fogyasztói trendeket és viselkedési mintákat azon keresztül, hogy milyen időpontokban és helyeken vásárolsz, vagy milyen helyszíneket látogatsz meg gyakran.

A GDPR szabályozás köszönhetően egyre többet beszélünk az adatvédelemről és a visszaélések megelőzéséről, ami azt jelzi, hogy az adatgyűjtés nem feltétlenül negatív jelenség.

Tavaszi fotózási tippek a HONOR-tól – a jó eszköz a képlet egyik fele

A HONOR jobbnál jobb hardverrel és szoftverrel teszi izgalmasabbá a fotózást, de a funkciók és lehetőségek kihasználásához érdemes észben tartani pár egyszerű tippet ahhoz, hogy a lehető legszebb képeket készíthessük el.

Öltözzünk megfelelően – Tény, hogy ez nem konkrétan a fotózásra vonatkozik, de fontos, hogy a helyzethez megfelelően öltözködjünk. Lehet, hogy az ideális szög pont egy esőtől sáros helyen van, vagy egy nehezebben megközelíthető területen. A megfelelő időjáráshoz öltözve kiküszöbölhetjük ezeket a problémákat, hogy egy kiváló lehetőséget se szalasszunk el.

Ügyeljünk a beállításokra – A tavasszal együtt megérkezett a színkavalkád is. Az égbolt kéksége pazar kompozíciókat eredményez a zöldellő és virágzó növényekkel a természetben, vagy az egyre színesebben öltözködő emberekkel. A megfelelő telefonbeállításokkal a legtöbbet hozhatjuk ki az ilyen szituációkból, igazán egyedi képeket lőve. A HONOR Magic6 Pro legújabb kamerarendszere egy 180MP-es telefotó lencsét (f/2.6, OIS) kínál. Van még benne 50MP-es ultraszéles látószögű kamera (f/2.0, EIS) és egy erőteljes 50MP-es fő kamera változó rekeszértékekkel (f/1.4 és f/2.0, OIS). Ezek bőven szolgálnak lehetőségekkel ahhoz, hogy életteli, vibráló színek köszönjenek vissza a részletgazdag fényképeken.

Éljenek az alakok, tükröződések – Legyünk résen, mert izgalmas alakzatokat, sziluetteket, vonalakat és formákat fedezhetünk fel akár a természetben, akár a városban. A megfelelő kompozíciókkal élvezetesebb, esztétikusabb képeket csinálhatunk, legyen szó virágok soráról, ágak mintázatairól, ajtó- vagy ablakkeretekről, vagy bármi másról, ami egyfajta keretezést ad a fotónak. Sőt, érdemes figyelni a tükröződésekre – pocsolyákra, tavakra, ablaküvegekre –, mert ezek is csavarhatnak egyet eredeti elképzelésünkön, izgalmasabbá téve a megörökített pillanatokat.

A mélység kontrasztja – A fókusz manuális kalibrálásával gyönyörű kompozíciókat készíthetünk, elmosva a hátteret, és élesebbé téve fényképünk alanyát. Persze ennek a fordítottja is működhet: a hátteret is kiemelhetjük, jobban kihangsúlyozva a távolságot és kontrasztot. A HONOR Magic6 Pro 2,5-szeres optikai zoommal és akár 100-szoros digitális zoommal izgalmas opciókat kínál arra, hogy képünk ne csak szép legyen, de üzenetet is közvetítsen.

Ne bonyolítsuk túl – Vonzó lehet minél többet besűríteni a fotóinkba, de érdemes észben tartani azt, hogy nem az alanyok mennyiségétől lesz valami kiemelkedő. A zsúfolt képeknél érdemes inkább csökkenteni a vizuális zajt, a „kevesebb néha több” elvet alkalmazva. Egy jól kontúzorott, kiemelt, fókuszba helyezett képalany sokkal intenzívebb lehet, mint egy túlbonyolított elrendezés.

RANDSTAD Workmonitor: Mi motiválja a munkavállalókat?

A Randstad 34 ország 27 000 munkavállalóját kérdezte meg arról, hogy mi a fontos számukra a munka világában és mit várnak el munkáltatójuktól. A legfrissebb Workmonitor felmérésből kiderül, hogy a munkavállalói elvárások hogyan írják át a munkaerő-menedzsment ABC-jét: hogyan kell átgondolniuk a cégeknek a munkaerő-menedzsment stratégiájukat annak érdekében, hogy a legkiválóbb tehetségeket magukhoz vonzzák és meg is tudják tartani őket. 

ambíciók az előmenetelen túl 

A legújabb Randstad Workmonitor eredményei szerint a felmérésben résztvevő munkavállalók több mint fele (56%) ambiciózusnak tartja magát. A legambiciózusabbak a latin-amerikaiak (73%), a legkevésbé ambiciózusak pedig az északnyugat-európaiak (48%). A magyarok 51%-a ambiciózus karrierjét illetően – leginkább a Z-generáció képviselői, legkevésbé az X-generáció –, ám így is elmaradunk a kelet-európai átlagtól (60%).

Ez az ambíció azonban nem áll összhangban a karriercélok hagyományos értelmezésével: már nem feltétlenül csak a hagyományos értelemben vett karrierépítést jelenti. A munka és a magánélet egyensúlya, a rugalmasság és a méltányosság áll most a karrierdöntések középpontjában.

Bár a magyarországi válaszadóknak mintegy fele tartja magát ambiciózusnak, mégis a globális átlagnál kevésbé érdekli őket a karrierépítés és az előmenetel, illetve csupán a válaszadók mintegy negyede mondana fel a munkahelyén, ha az nem kínálna karrierépítési lehetőséget. A magyarok közel fele egyáltalán nem törekszik az előrelépésre, elégedett a jelenlegi pozíciójával, míg 60%-uk szívesen marad egy olyan munkakörben, amelyet szeret még akkor is, ha nincs lehetőség az előmenetelre.  

A munkahelyválasztásnál a karrierépítési lehetőségnél sokkal fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya, amely már megközelíti a fizetést a munkavállalók prioritási listáján. A globális adatok alapján ugyanolyan fontos a két faktor, és Magyarországon is szinte ugyanolyan súllyal szerepel a dolgozóknál. Míg a fizetést a magyarok 95%-a tartja fontosnak a jelenlegi és a jövőbeli munkahelyek szempontjából, a munka és a magánélet egyensúlyát 93%. Ám csak 38%-uk mondana fel a munkahelyén, ha az megakadályozná abban, hogy élvezze az életet – ez 10%-kal marad el a globális átlagtól, ami arra utalhat, hogy a magyarok nagyobb mértékben függnek anyagilag a munkahelyüktől.


Az, hogy a munkavállalók nem szeretnének előléptetést, nem jelenti azt, hogy nem érdekli őket a fejlődés. A Randstad Workmonitor kutatás magyar résztvevőinek 70%-a (a felmérésben részt vevők 72%-a) fontosnak tartja a képzést. A munkavállalók szeretnék fejleszteni kommunikációs és prezentációs készségeiket (25%), nagy hangsúlyt fektetnének arra, hogy a jövőre nézve biztosítsák készségeiket a mesterséges intelligencia (27%), a programozás/kódolás (26%) és az informatikai képzésekkel (23%), de leginkább well-being és tudatosságra nevelő képzésekre (30%) vágynak, ami a munka és a magánélet egyensúlyára való törekvést tükrözi.

egyensúly és rugalmasság mindenek felett

A munka és a magánélet egyensúlyának fontossága a rugalmas munkavégzés iránti igényben is megmutatkozik. A munkavállalók továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek a munkavégzés helyét és idejét érintő rugalmasságra – annak ellenére is, hogy a munkáltatók egyre inkább az irodába való visszatérést szorgalmazzák.

A magyar munkavállalók 38%-a számolt be arról, hogy az elmúlt hónapokban a munkáltatója szigorúbbá vált az irodai jelenléttel kapcsolatban. 

A Randstad korábbi, HR Trends 2024 kutatásából kiderült, hogy összességében kevesebb napot tölthetnek otthoni munkavégzéssel a dolgozók 2022-höz képest. A cégek 17%-a ajánl heti 3 nap home office lehetőséget a 2022-es 27% helyett. A teljesen rugalmas munkavégzést ajánlók aránya 12%-ra csökkent, ugyanakkor a home office-t eltörlők aránya 11%-ra emelkedett, továbbá a korábbi 10% helyett ma már a cégek 19%-a várja el, hogy minimum egy napot az irodában töltsön a dolgozó. A legjellemzőbb itthon a heti 2-3 nap home office, és a cégek 91%-a nem tervez már ebben változást idén, tehát úgy tűnik, ezt tartják ideálisnak.

A Randstad legújabb Workmonitor kutatása szerint az otthonról történő munkavégzés 5-ből 2 munkavállaló számára nem képezi alku tárgyát, sem globális szinten, sem Magyarországon. A felmérés résztvevőinek 37%-a nyilatkozott úgy, hogy megfontolná a felmondást, ha több időt kellene az irodában töltenie. A magyar válaszadók a globális átlagnál jobban ragaszkodnak a már megszokott munkafeltételekhez, megváltoztak az elvárásaik, 44%-uk felmondana, ha többet kellene az irodába menniük. (Ám nem csak a magyar munkavállalók készek távozni, Új-Zéland, Ausztria, Hong Kong, az Egyesült Királyság, Ausztrália és India munkavállalóinak is fele vagy több mint fele felmondana, ha többet kellene az irodában dolgozniuk.) 

Annak ellenére, hogy a munkavállalók egyre jobban tartanak munkahelyük elvesztésétől (tavalyhoz képest Magyarországon is 10%-kal többen, a válaszadók 44%-a), a rugalmasság továbbra is meghatározza a munkavállalóik prioritásait. A munkavégzés térbeli és időbeli rugalmasságát leginkább a Z-generáció tartja a legértékesebbnek, de természetesen a korcsoportok mellett régiók és iparágak szerint is találunk különbségeket. Míg globális szintén kicsivel fontosabb a rugalmas munkaidő, mint a munkavégzés helyét érintő rugalmasság (41% és 37%), a magyaroknak szinte ugyanolyan fontosak (33% és 34%) – bár elmarad a globális adatokhoz viszonyítva.

„A rugalmas munkavégzéssel kapcsolatos ellentétek idén tovább erősödhetnek” – állítja Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője, aki szerint a munkáltatók számára továbbra is versenyelőnyt jelent a rugalmas munkavégzés biztosítása. „A vállalatvezetőknek meg kell találniuk a működőképes egyensúlyt a munkaerő bevonzása és megtartása, valamint a stratégiai érdekek tekintetében, hiszen a munkáltatói értékígéretnek továbbra is fontos részét képezi ez a dimenzió” – tette hozzá.

kapcsolódási igény, partnerség, méltányosság

A korábbi Workmonitor kutatások alkalmával feltárt „valahova tartozás” érzése továbbra is dominál abban, hogy a munkavállalók mit várnak el a munkahelyüktől. Azokat a munkáltatókat részesítik előnyben, akiknek a véleménye, értékei és világnézete megegyezik a sajátjukkal, akikkel kapcsolatot tudnak kiépíteni, és ennek révén a munkahelyen teljes mértékben megmutathatják önmagukat, valamint együttműködhetnek a munkahelyi méltányosság javítása érdekében.

Bár az összhang fontossága a világnézetet illetően 2023 óta némileg csökkent, a Workmonitor válaszadóinak kétharmada még mindig nagyon magasra értékeli azt jelenlegi munkája szempontjából. Jó hír a munkáltatók számára, hogy munkavállalóik többsége (globális szinten 70%, magyar válaszadók 62%-a) úgy érzi, hogy a munkáltatójának értékei és céljai összhangban vannak a sajátjaival.  A magyarok több mint harmada nem fogadna el olyan állást, ahol ezek nincsenek összhangban. 

 

Ugyanakkor általános az a vélekedés, hogy a munkáltatók nem igazán értik meg a munkavállalókat. A válaszadók 29%-a, a magyar válaszadók 26%-a szerint a munkáltatójuk nem érti meg a generációjukat, és ezt a Z-generáció fejezte ki a leghatározottabban. Ez megmagyarázhatja azt is, hogy miért érzik úgy sokan, hogy nem tudják szabadon megosztani a véleményüket. A kutatás résztvevőinek több mint fele azt mondta, nem tudja teljes mértékben megmutatni valódi önmagát a munkahelyén.

És hogy milyen egy méltányos munkahely a Workmonitor kutatásban résztvevői szerint? A válaszadók a nemek közötti béregyenlőséget messze az összes többi méltányossági, sokszínűségi, befogadási és összetartozási (EDI&B) kezdeményezés és politika elé helyezték. A magyarok pedig a globális átlagnál is fontosabbnak tarták az egyenlő bérezést, 72% jelölte meg ezt, ami 7%-kal több a globális átlagnál. 

 

Míg globális szinten azt láthatjuk, hogy a munkavállalók hajlandóak a munkáltatókkal partnerségben dolgozni a méltányos munkahelyek megteremtéséért, a magyar munkavállalók sok esetben inkább a munkáltatótól várják a kihívások megoldását. Sokkal kevésbé érzik, hogy ráhatásuk van a munkahelyi létükre, egyedül a saját mentális egészségük megtartását érzik leginkább a saját hatáskörükbe tartozónak, még a munkamotivációért, szakmai karrierfejlesztésért és a képzésért is inkább a munkáltatót tartják felelősnek.

Ennek hátterében az is állhat, hogy sok esetben a munkáltatók sem feltétlenül partnerek a munkavállalók céljairól való beszélgetésben. A magyar munkavállalók 44%-a számolt be arról, hogy munkáltatójuk soha nem beszél velük a karrierépítésről (a nemzetközi kutatásban részt vevők harmadának, 34%-uknak is ez a tapasztalatuk). A magyarok nagyjából negyede viszont negyedévente egyszer (27%) vagy évente egyszer (24%) szeretne erről a témáról értekezni felettesével.

„A munkáltatóknak a hagyományos ranglétrán túlmutató fejlődési lehetőségeket is figyelembe kell venniük a karriertervezés során, szem előtt tartva az egyes emberek személyes ambícióit” – fogalmazott Baja Sándor a kutatás kapcsán. A szakember szerint kulcsfontosságú a felek közötti párbeszéd, illetve a cégeknek azt is fel kell ismerniük, hogy a karrierépítés és az egészséges magánélet fenntartása összefonódik, és egyensúlyt kell teremteni közöttük. 

A különböző generációk és csoportok motivációinak és igényeinek megismerése tehát kritikus fontosságú lehet a munkaerő vonzása és megtartása szempontjából. A munkáltatóknak lehetőséget kell teremteniük a párbeszédre.

A dinamikusan változó környezetben a munkáltatók számára egy új munkaerő menedzsment ABC látszik körvonalazódni. Ahhoz, hogy a jövőben a munkavállalók vonzó munkahelyként tekintsenek egy adott szervezetre, munkáltatóként el kell fogadni azt a gondolatot, hogy a tehetségek partnereivé váljanak. A szervezeteknek meg kell mutatniuk, hogy valóban megértik a munkavállalók céljait („A” – ambition), az egyensúly iránti vágyukat („B” – balance) és a kapcsolódás iránti igényüket („C” – connection). Csak így lesznek képesek bevonzani és megtartani azokat a jelölteket, akikre a stratégiai üzleti célok megvalósításához szükségük van a gyorsan változó környezetben.

******

a kutatásról

A Randstad Workmonitor immár 21. éve tárja fel a dolgozó emberek véleményét 34 európai, ázsiai-csendes-óceáni és amerikai piacon. Célja, hogy a munka világának folyamatos átalakulása során betekintést nyújtson a munkavállalók szemléletébe, ambícióiba és elvárásaiba.

A felmérést online végezték 2023. október 23. és november 11. között 27 000 munkavállaló körében Argentínában, Ausztráliában, Ausztriában, Belgiumban, Brazíliában, Kanadában, Chilében, Kínában, Csehországban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Hongkong KKTban, Magyarországon, Indiában, Olaszországban, Japánban, Luxemburgban, Malajziában, Mexikóban, Hollandiában, Új-Zélandon, Norvégiában, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Szingapúrban, Spanyolországban, Svédországban, Svájcban, Törökországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban.

A felmérésben olyan 18-67 évesek vettek részt, akik legalább heti 24 órát dolgoznak, vagy egyéni vállalkozók, vagy munkanélküliek, de fontolgatják a munkaerőpiacra való visszatérést a közeljövőben. A minimális minta mérete 500 interjú piaconként. A mintavételhez a Dynata panelt használjuk. 

www.randstad.hu