RANDSTAD Workmonitor: Mi motiválja a munkavállalókat?

A Randstad 34 ország 27 000 munkavállalóját kérdezte meg arról, hogy mi a fontos számukra a munka világában és mit várnak el munkáltatójuktól. A legfrissebb Workmonitor felmérésből kiderül, hogy a munkavállalói elvárások hogyan írják át a munkaerő-menedzsment ABC-jét: hogyan kell átgondolniuk a cégeknek a munkaerő-menedzsment stratégiájukat annak érdekében, hogy a legkiválóbb tehetségeket magukhoz vonzzák és meg is tudják tartani őket. 

ambíciók az előmenetelen túl 

A legújabb Randstad Workmonitor eredményei szerint a felmérésben résztvevő munkavállalók több mint fele (56%) ambiciózusnak tartja magát. A legambiciózusabbak a latin-amerikaiak (73%), a legkevésbé ambiciózusak pedig az északnyugat-európaiak (48%). A magyarok 51%-a ambiciózus karrierjét illetően – leginkább a Z-generáció képviselői, legkevésbé az X-generáció –, ám így is elmaradunk a kelet-európai átlagtól (60%).

Ez az ambíció azonban nem áll összhangban a karriercélok hagyományos értelmezésével: már nem feltétlenül csak a hagyományos értelemben vett karrierépítést jelenti. A munka és a magánélet egyensúlya, a rugalmasság és a méltányosság áll most a karrierdöntések középpontjában.

Bár a magyarországi válaszadóknak mintegy fele tartja magát ambiciózusnak, mégis a globális átlagnál kevésbé érdekli őket a karrierépítés és az előmenetel, illetve csupán a válaszadók mintegy negyede mondana fel a munkahelyén, ha az nem kínálna karrierépítési lehetőséget. A magyarok közel fele egyáltalán nem törekszik az előrelépésre, elégedett a jelenlegi pozíciójával, míg 60%-uk szívesen marad egy olyan munkakörben, amelyet szeret még akkor is, ha nincs lehetőség az előmenetelre.  

A munkahelyválasztásnál a karrierépítési lehetőségnél sokkal fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya, amely már megközelíti a fizetést a munkavállalók prioritási listáján. A globális adatok alapján ugyanolyan fontos a két faktor, és Magyarországon is szinte ugyanolyan súllyal szerepel a dolgozóknál. Míg a fizetést a magyarok 95%-a tartja fontosnak a jelenlegi és a jövőbeli munkahelyek szempontjából, a munka és a magánélet egyensúlyát 93%. Ám csak 38%-uk mondana fel a munkahelyén, ha az megakadályozná abban, hogy élvezze az életet – ez 10%-kal marad el a globális átlagtól, ami arra utalhat, hogy a magyarok nagyobb mértékben függnek anyagilag a munkahelyüktől.


Az, hogy a munkavállalók nem szeretnének előléptetést, nem jelenti azt, hogy nem érdekli őket a fejlődés. A Randstad Workmonitor kutatás magyar résztvevőinek 70%-a (a felmérésben részt vevők 72%-a) fontosnak tartja a képzést. A munkavállalók szeretnék fejleszteni kommunikációs és prezentációs készségeiket (25%), nagy hangsúlyt fektetnének arra, hogy a jövőre nézve biztosítsák készségeiket a mesterséges intelligencia (27%), a programozás/kódolás (26%) és az informatikai képzésekkel (23%), de leginkább well-being és tudatosságra nevelő képzésekre (30%) vágynak, ami a munka és a magánélet egyensúlyára való törekvést tükrözi.

egyensúly és rugalmasság mindenek felett

A munka és a magánélet egyensúlyának fontossága a rugalmas munkavégzés iránti igényben is megmutatkozik. A munkavállalók továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek a munkavégzés helyét és idejét érintő rugalmasságra – annak ellenére is, hogy a munkáltatók egyre inkább az irodába való visszatérést szorgalmazzák.

A magyar munkavállalók 38%-a számolt be arról, hogy az elmúlt hónapokban a munkáltatója szigorúbbá vált az irodai jelenléttel kapcsolatban. 

A Randstad korábbi, HR Trends 2024 kutatásából kiderült, hogy összességében kevesebb napot tölthetnek otthoni munkavégzéssel a dolgozók 2022-höz képest. A cégek 17%-a ajánl heti 3 nap home office lehetőséget a 2022-es 27% helyett. A teljesen rugalmas munkavégzést ajánlók aránya 12%-ra csökkent, ugyanakkor a home office-t eltörlők aránya 11%-ra emelkedett, továbbá a korábbi 10% helyett ma már a cégek 19%-a várja el, hogy minimum egy napot az irodában töltsön a dolgozó. A legjellemzőbb itthon a heti 2-3 nap home office, és a cégek 91%-a nem tervez már ebben változást idén, tehát úgy tűnik, ezt tartják ideálisnak.

A Randstad legújabb Workmonitor kutatása szerint az otthonról történő munkavégzés 5-ből 2 munkavállaló számára nem képezi alku tárgyát, sem globális szinten, sem Magyarországon. A felmérés résztvevőinek 37%-a nyilatkozott úgy, hogy megfontolná a felmondást, ha több időt kellene az irodában töltenie. A magyar válaszadók a globális átlagnál jobban ragaszkodnak a már megszokott munkafeltételekhez, megváltoztak az elvárásaik, 44%-uk felmondana, ha többet kellene az irodába menniük. (Ám nem csak a magyar munkavállalók készek távozni, Új-Zéland, Ausztria, Hong Kong, az Egyesült Királyság, Ausztrália és India munkavállalóinak is fele vagy több mint fele felmondana, ha többet kellene az irodában dolgozniuk.) 

Annak ellenére, hogy a munkavállalók egyre jobban tartanak munkahelyük elvesztésétől (tavalyhoz képest Magyarországon is 10%-kal többen, a válaszadók 44%-a), a rugalmasság továbbra is meghatározza a munkavállalóik prioritásait. A munkavégzés térbeli és időbeli rugalmasságát leginkább a Z-generáció tartja a legértékesebbnek, de természetesen a korcsoportok mellett régiók és iparágak szerint is találunk különbségeket. Míg globális szintén kicsivel fontosabb a rugalmas munkaidő, mint a munkavégzés helyét érintő rugalmasság (41% és 37%), a magyaroknak szinte ugyanolyan fontosak (33% és 34%) – bár elmarad a globális adatokhoz viszonyítva.

A rugalmas munkavégzéssel kapcsolatos ellentétek idén tovább erősödhetnek” – állítja Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője, aki szerint a munkáltatók számára továbbra is versenyelőnyt jelent a rugalmas munkavégzés biztosítása. „A vállalatvezetőknek meg kell találniuk a működőképes egyensúlyt a munkaerő bevonzása és megtartása, valamint a stratégiai érdekek tekintetében, hiszen a munkáltatói értékígéretnek továbbra is fontos részét képezi ez a dimenzió” – tette hozzá.

kapcsolódási igény, partnerség, méltányosság

A korábbi Workmonitor kutatások alkalmával feltárt „valahova tartozás” érzése továbbra is dominál abban, hogy a munkavállalók mit várnak el a munkahelyüktől. Azokat a munkáltatókat részesítik előnyben, akiknek a véleménye, értékei és világnézete megegyezik a sajátjukkal, akikkel kapcsolatot tudnak kiépíteni, és ennek révén a munkahelyen teljes mértékben megmutathatják önmagukat, valamint együttműködhetnek a munkahelyi méltányosság javítása érdekében.

Bár az összhang fontossága a világnézetet illetően 2023 óta némileg csökkent, a Workmonitor válaszadóinak kétharmada még mindig nagyon magasra értékeli azt jelenlegi munkája szempontjából. Jó hír a munkáltatók számára, hogy munkavállalóik többsége (globális szinten 70%, magyar válaszadók 62%-a) úgy érzi, hogy a munkáltatójának értékei és céljai összhangban vannak a sajátjaival.  A magyarok több mint harmada nem fogadna el olyan állást, ahol ezek nincsenek összhangban. 

 

Ugyanakkor általános az a vélekedés, hogy a munkáltatók nem igazán értik meg a munkavállalókat. A válaszadók 29%-a, a magyar válaszadók 26%-a szerint a munkáltatójuk nem érti meg a generációjukat, és ezt a Z-generáció fejezte ki a leghatározottabban. Ez megmagyarázhatja azt is, hogy miért érzik úgy sokan, hogy nem tudják szabadon megosztani a véleményüket. A kutatás résztvevőinek több mint fele azt mondta, nem tudja teljes mértékben megmutatni valódi önmagát a munkahelyén.

És hogy milyen egy méltányos munkahely a Workmonitor kutatásban résztvevői szerint? A válaszadók a nemek közötti béregyenlőséget messze az összes többi méltányossági, sokszínűségi, befogadási és összetartozási (EDI&B) kezdeményezés és politika elé helyezték. A magyarok pedig a globális átlagnál is fontosabbnak tarták az egyenlő bérezést, 72% jelölte meg ezt, ami 7%-kal több a globális átlagnál. 

 

Míg globális szinten azt láthatjuk, hogy a munkavállalók hajlandóak a munkáltatókkal partnerségben dolgozni a méltányos munkahelyek megteremtéséért, a magyar munkavállalók sok esetben inkább a munkáltatótól várják a kihívások megoldását. Sokkal kevésbé érzik, hogy ráhatásuk van a munkahelyi létükre, egyedül a saját mentális egészségük megtartását érzik leginkább a saját hatáskörükbe tartozónak, még a munkamotivációért, szakmai karrierfejlesztésért és a képzésért is inkább a munkáltatót tartják felelősnek.

Ennek hátterében az is állhat, hogy sok esetben a munkáltatók sem feltétlenül partnerek a munkavállalók céljairól való beszélgetésben. A magyar munkavállalók 44%-a számolt be arról, hogy munkáltatójuk soha nem beszél velük a karrierépítésről (a nemzetközi kutatásban részt vevők harmadának, 34%-uknak is ez a tapasztalatuk). A magyarok nagyjából negyede viszont negyedévente egyszer (27%) vagy évente egyszer (24%) szeretne erről a témáról értekezni felettesével.

„A munkáltatóknak a hagyományos ranglétrán túlmutató fejlődési lehetőségeket is figyelembe kell venniük a karriertervezés során, szem előtt tartva az egyes emberek személyes ambícióit” – fogalmazott Baja Sándor a kutatás kapcsán. A szakember szerint kulcsfontosságú a felek közötti párbeszéd, illetve a cégeknek azt is fel kell ismerniük, hogy a karrierépítés és az egészséges magánélet fenntartása összefonódik, és egyensúlyt kell teremteni közöttük. 

A különböző generációk és csoportok motivációinak és igényeinek megismerése tehát kritikus fontosságú lehet a munkaerő vonzása és megtartása szempontjából. A munkáltatóknak lehetőséget kell teremteniük a párbeszédre.

A dinamikusan változó környezetben a munkáltatók számára egy új munkaerő menedzsment ABC látszik körvonalazódni. Ahhoz, hogy a jövőben a munkavállalók vonzó munkahelyként tekintsenek egy adott szervezetre, munkáltatóként el kell fogadni azt a gondolatot, hogy a tehetségek partnereivé váljanak. A szervezeteknek meg kell mutatniuk, hogy valóban megértik a munkavállalók céljait („A” – ambition), az egyensúly iránti vágyukat („B” – balance) és a kapcsolódás iránti igényüket („C” – connection). Csak így lesznek képesek bevonzani és megtartani azokat a jelölteket, akikre a stratégiai üzleti célok megvalósításához szükségük van a gyorsan változó környezetben.

******

a kutatásról

A Randstad Workmonitor immár 21. éve tárja fel a dolgozó emberek véleményét 34 európai, ázsiai-csendes-óceáni és amerikai piacon. Célja, hogy a munka világának folyamatos átalakulása során betekintést nyújtson a munkavállalók szemléletébe, ambícióiba és elvárásaiba.

A felmérést online végezték 2023. október 23. és november 11. között 27 000 munkavállaló körében Argentínában, Ausztráliában, Ausztriában, Belgiumban, Brazíliában, Kanadában, Chilében, Kínában, Csehországban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Hongkong KKTban, Magyarországon, Indiában, Olaszországban, Japánban, Luxemburgban, Malajziában, Mexikóban, Hollandiában, Új-Zélandon, Norvégiában, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Szingapúrban, Spanyolországban, Svédországban, Svájcban, Törökországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban.

A felmérésben olyan 18-67 évesek vettek részt, akik legalább heti 24 órát dolgoznak, vagy egyéni vállalkozók, vagy munkanélküliek, de fontolgatják a munkaerőpiacra való visszatérést a közeljövőben. A minimális minta mérete 500 interjú piaconként. A mintavételhez a Dynata panelt használjuk. 

www.randstad.hu 

- bdpst24.hu

Check Also

Kádár-kocka-kiállítás a Skanzenben

A KOCKAHÁZ. LAKÓHÁZ, ÉLETFORMA ÉS ANNAK REPREZENTÁCIÓJA A KÁDÁR-KORBAN címmel nyílt kiállítás június 21-én a …