Címlap

Kén-hexafluorid betiltása – Nem gáz többé!

  • Az áttéréssel viszont új feladatok és sok tervezés vár a közüzemi szolgáltatókra

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése az egész világon hatalmas feladat, és e küldetés része a kén-hexafluorid (SF6) gáz teljes körű betiltása is. Ez különösen a villamosenergia-iparban jelent komoly változást, hiszen a kapcsolóberendezések szigeteléséhez eddig rendszerint ezt az anyagot használták. Az SF6 egy rendkívül veszélyes, üvegházhatású gáz, amely több ezer évig megmarad a légkörben, egyetlen kilogrammja pedig olyan káros hatású, mint 25 200 kilogramm szén-dioxidlé. Fehér Tamás, az Eaton Magyarország munkatársa összefoglalta az SF6 használatára vonatkozó szabályozás változásait és mindazt, amit a fokozatos kivezetéssel kapcsolatban tudni érdemes.

Új F-gáz-rendelet

Az Európai Unió a meglévő jogszabályok szigorításával kívánja visszaszorítani a fluortartalmú gázok (F-gázok), így többek között az SF6 használatát annak érdekében, hogy csökkentse a légkörbe kerülő károsanyagok mennyiségét. Ez a szigorítási folyamat 2024. január 29-én zárult le, amikor az EU Tanácsa bejelentette, hogy zöld utat ad az F-gázok fokozatos kivezetését célzó új szabályozásnak, hogy – az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eleget téve – hozzájáruljon a globális felmelegedés lelassításához. Az SF6 gáz használatára vonatkozó szabályozás szigorítása már érett egy ideje, de csak 2023 végén született meg az Európai Tanács és az Európai Parlament átmeneti megállapodása, melynek értelmében 2026-tól fokozatosan kivezetik, majd betiltják kén-hexafluorid gázt használó középfeszültségű kapcsolóberendezéseket. Az elkövetkező hónapokban egyre nyilvánvalóbbá válik majd, hogy milyen konkrét feladatokat ró a szigorúbb szabályozás az egyes tagállamokra és hálózatüzemeltetőkre.

Az új szabályok megismerése

A tagállamokban kötelező érvényű új uniós rendeletek hamarosan hatályba lépnek. Ezután a tagállamok feladata lesz a rendeletek nemzeti szintű végrehajtása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a villamosenergia-iparnak két év áll rendelkezésére, hogy felkészüljön a vonatkozó jogszabály végrehajtására, mivel 2026 januárjától törvény tiltja majd az új SF6-ra épülő középfeszültségű kapcsolóberendezések használatát a 24 kV-os és az ez alatti kategóriákban. Hasonló tilalmak bevezetését tervezik a nagyobb feszültségű SF6-alapú kapcsolóberendezésekre is. Az új F-gázrendelet hivatalos elfogadásával a hálózatüzemeltetőknek érdemes elkezdeniük a meglévő SF6 kapcsolóberendezéseik felmérését. Ha látják, hogy egy berendezés hamarosan csereérett – például mert eléri az élettartama végét –, érdemes már most egy SF6-mentes alternatívát választani. A jövőre nézve pedig felül kell vizsgálni azokat az új kapcsolóberendezések beszerzésére vonatkozó szerződéseket, amelyek teljesítése 2026 januárját követően esedékes, mivel ezen időpont után már nem lehetséges SF6-ra épülő új kapcsolóberendezést beszerezni.

Ütemterv

A meglévő, SF6-szigetelésű kapcsolóberendezések felmérését és a lecserélendő berendezések azonosítását követően a műszaki és gazdasági szempontok figyelembe vételével meg kell vizsgálni a rendelkezésre álló alternatívákat, majd a beruházási költségek (CAPEX), az üzemeltetési költségek (OPEX), illetve a teljes bekerülési és üzemeltetési költség (TCO) ismeretében szükséges kialakítani a további stratégiát. 

„Ez pedig egy átállási terv kidolgozásából és végrehajtásából áll, ami kiemelten kezeli a szivárgó és az élettartamuk végéhez közeledő berendezéseket. A stratégia célja hosszú távon nemcsak a jogszabályi megfelelőség biztosítását, hanem az SF6-mentes kapcsolóberendezésekre való áttérés üzleti előnyeinek a kiakanázását is jelenti. Az SF6-alapú kapcsolóberendezések megfelelő kezelése és ártalmatlanítása az életciklusuk végén tovább minimalizálja a környezeti hatásokat, és ezt a szempontot sem szabad figyelmen kívül hagyni” – mondta Fehér Tamás, az Eaton Magyarország szakértője.

Környezeti megfontolások

Az kén-hexafluorid-mentes megoldásokra való áttérés nemcsak azt biztosítja, hogy a vállalatok megfeleljenek az európai jogszabályokban előírt kötelezettségeiknek, hanem azt is, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentésével hozzájáruljanak a környezeti fenntarthatósági célok eléréséhez. Az átállás segíti a vállalatokat abban, hogy kivegyék a részüket a körforgásos gazdaságból és nagyobb mértekben hozzájáruljanak az EU Green Deal és a Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény célkitűzéseinek eléréséhez. A vállalat hivatkozhat az áttérésre a társadalmi felelősségvállalási (CSR) üzeneteiben, hangsúlyozva a fenntarthatóság és az innováció iránti elkötelezettségét. Az SF6 kivezetése különösen fontos az olyan, megújuló technológiákat támogató elektromos infrastruktúrában, mint például a naperőművek, hiszen a megújuló energiaforrások használata elsődlegesen a mindennemű kibocsátás csökkentését szolgálja. Éppen ezért különös figyelmet kell fordítani az ilyen típusú technológiához választott kapcsolóberendezésekre is.

Lépjünk tovább

Az SF6-mentes kapcsolóberendezésekre való áttérés Európában létfontosságú lépés a fokozott környezeti felelősségvállalás felé vezető úton, és ebben a lépésben kulcsfontosságú szerep jut a hálózatüzemeltetőknek.

„Egy, a kén-hexafluoridtól mentes kapcsolóberendezések fokozatos bevezetésére irányuló stratégia kialakítása és megvalósítása nemcsak szükségszerűség, de egyben lehetőség is az európai elosztórendszer-üzemeltetők számára, hogy a kapcsolóberendezések innovációjának átvételével üzleti haszonra tegyenek szert, és közben – és ez döntő fontosságú – csökkentsék működésük környezeti hatását” – összegezte Fehér Tamás.

www.eaton.com

A Magyar Állami Operaház és az operai szakszervezetek közös közleménye

2024. április 25-én a Magyar Állami Operaház főigazgatója és az 1.332 dolgozót képviselő szakszervezetek elnökei aláírták az intézmény belső életét, működését szabályozó új Kollektív Szerződést. Ezzel az aktussal egyidejűleg a két érdekképviselet visszavonta februári közös sztrájkfelhívását, amelynek nyomán március 19-től 5 napon át szüntették be a munkát az OPERA egyes tárai, így téve lehetetlenné az előadások rendes megtartását. A sztrájkot március 24-én sikerült felfüggeszteni egy, az előző éjszaka kötött közbenső megállapodással, amelynek nyomán egy hónapon át zajlottak intenzív tárgyalások a felek között.

Az új Kollektív Szerződés mellett érvénybe lép a közbenső egyezséggel létrejött új bérmegállapodás is, ennek nyomán a Magyar Állami Operaház dolgozóinak illetménye eléri, illetve megközelíti más kiemelt hazai kulturális szervezetek művészeinek és munkatársainak keresetét. Az operások már megkapták az új cafeteriajuttatás első felét, 140 ezer Ft-ot SZÉP-kártyán, a napokban pedig elkezdődik az előkészített új munkaszerződések aláírása. A felek első körben 10%-os bérfejlesztésről szerződnek, amely kifizetése 2024. július elsejétől esedékes.

A második ütem 20%-os (nem kumulált, a 2024. március 1-i bérszinten számolt, de július 1-ig visszamenőleges) alapbéremelést jelent, ennek esedékesége 2024. október elseje. Az emelések nyomán a 2024-es költségvetési évre mintegy 15%-os alapbér-fejlesztés jut, a megállapodás teljes éves hatását 2025-ben fejti ki. A személyi juttatások emelése és költségtérítések, egyéb elszámolások korrekciója révén mintegy 4 mrd Ft értékben emelkedik az az összeg, amellyel az OPERA munkatársainak feladatellátását támogatja.

Ezzel egyidejűleg a Magyar Állami Operaház vezetése döntött a nyári előadások számának megduplázásáról, a 2024/25-ös kiadott műsorterv módosításáról, intézményi takarékossági intézkedésekről, új jegyár-, valamint kedvezménystruktúrák kialakításáról, továbbá vadonatúj értékesítési elemek bevezetéséről is a Kollektív Szerződés és a bérfejlesztések forrásának előteremtése céljából. Erről a Magyar Állami Operaház a későbbiekben ad részletes tájékoztatást.

Mindezzel a Magyar Állami Operaházban a sztrájkveszély megszűnt, a felek a köztük 2017 óta húzódó kollektív munkaügyi vitát lezártnak tekintik. Ennek szellemében a szombaton megvalósuló Borisz Godunov ősváltozat premierje és az összes többi előadás biztonságban, normális keretek között tartható meg.

Magyar Állami Operaház

képviseli: Dr. Ókovács Szilveszter

főigazgató

Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete
képviseli: Rotter Oszkár

Operaházi alapszerv elnöke

Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete
képviseli: Bárány Balázs Péter

elnök

 

Már 25 ezer babavárós gyermek született az Ersténél

Az Erste a Babaváró 2019-es indulása óta több mint 36 ezer hitelt folyósított összesen közel 358 milliárd forint értékben. A pénzintézet ügyfeleinél eddig már 25 ezer gyermek született, és további több mint 5200 magzatot jelentettek be a párok. A Babaváró idei átalakítása miatt az átlagos igényelt hitelösszeg a korábbi 9,8 millióról 10,6 millió forintra nőtt.

Nőtt az igényelt hitelösszeg és csökkent a babavárósok átlagéletkora a támogatási rendszer átalakításának eredményeként. Mint ismert, idén januártól változtak a Babaváró hitel egyes elemei: a kérelem befogadásakor az igénylő pároknál a feleség nem lehet több 30 évesnél, míg korábban a felső korhatár 40 év volt. A maximálisan igényelhető összeg viszont 10 millióról 11 millió forintra emelkedett. Az Erste tapasztalatai szerint az idén igényelt Babavárók esetében az átlagos hitelösszeg 10,6 millió forint, míg a korábban, tavaly év végéig folyósított hitelek esetében 9,8 millió forint volt. Az átlagéletkor ugyanakkor csökkent: a 2023 végéig Babavárót igénylők 68 százaléka elmúlt már 30 éves, a januártól élő új előírások miatt azonban ezek a párok már nem élhetnek a lehetőséggel. A változások és az élénkülő hitelpiac következtében ugyanakkor az első negyedévben közel a harmadával nőtt az összesen folyósított Babaváró hitelek összege az előző év azonos időszakához képest. Ez leginkább a múlt év végi hajrában igényelt hitelek év eleji kifizetésének eredménye.

Az Erste a Babaváró hitel 2019-es indulása óta több mint 36 ezer házaspár igényét fogadta be, a már folyósított kölcsönök összege megközelíti a 358 milliárd forintot. A Babaváró hitelek 34 százalékát Budapesten, 66 százalékát vidéki városokban igényelték. A házaspárok több mint 90 százaléka a maximális hitelösszeg mellett döntött. Az Erste ügyfeleinél már 25 ezer gyermek született, és további több mint 5200 magzatot jelentettek be a párok. A Babavárót igénybe vevő ügyfelek 57 százalékának van már igazoltan gyermeke, míg a bejelentett magzatokkal együtt az arány eléri a 71 százalékot. Több mint négyezer családnál nem csak az első, de a második gyermek is világra jött a Babaváró igénylése óta, további 180 pár esetében pedig már három gyermeknek örülhetnek – mondta el Szabó Alexandra, az Erste Lakossági Fedezett Hiteltermék- és Portfóliómenedzsment területének vezetője.

75%-át sikerült újrahasznosítania a Fjällräven és a Hanwag-termékeknek

  • 25%-kal csökkentette a teljes működésével járó károsanyag-kibocsátást a Fjällräven és Hanwag márkáiról ismert Fenix Outdoor

2023-ban a teljes hulladékmennyiségének mintegy 75%-át sikerült újrahasznosítania a Fjällräven és a Hanwag-termékeket gyártó Fenix Outdoor Csoportnak, a 2022-es évhez képest pedig sikerült 7%-kal visszaszorítani az energiafogyasztását – ez derül ki a társaság frissen közzétett fenntarthatósági jelentéséből. A legnagyobb eredményt a károsanyag-kibocsátás 25%-os csökkentésében érte el a vállalat, amelyhez számos, más területeken bevezetett intézkedés járult hozzá. 

A 2023-as évben rekordot döntő átlaghőmérséklettel folytatódott az elmúlt kilenc évben tapasztalt felmelegedés, amely szorosan összefügg a globális éghajlatváltozással. Ebben egyaránt szerepe van a lég- és környezetszennyezésnek, a természeti erőforrásokra nehezedő nyomásnak, a földhasználati változásoknak, amelyek közvetlen hatással vannak a biodiverzitásra is. Felismerve ennek a folyamatnak a veszélyét, számos nemzet kötelezte el magát – például az idei dubaji COP28-as találkozón – olyan globális és közös összefogásra épülő keretrendszerek mellett, amelyek célja többek között a korunk legnagyobb egészségügyi kockázatát jelentő légszennyezés megfékezése, valamint a természeti értékek megóvása, helyreállítása. 

A környezeti kockázatok és lehetőségek tekintetében a Fenix Outdoor proaktív intézkedéseivel hosszú évek óta azon dolgozik, hogy a negatív hatásokat mérsékelje, például a légi szállítmányozásokból és az üzleti utazásokból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, fenntartható anyagok használatával, hulladékcsökkentéssel, termékei élethosszának növelésével, nyersanyagainak körültekintő beszerzésével, valamint a működéséhez szükséges energiaforrások zöldre váltásával. A cégcsoport olyan népszerű outdoor márkákat foglal magába, mint a Fjällräven, a Hanwag, a Royal Robbins és a Tierra.

Generációkon átívelő, fenntartható termékek

A Fenix Outdoor fenntarthatósági attitűdjének alapját termékei időtállósága és tartóssága jelenti, mivel így a vásárlók hosszan – akár generációkon át – használják, minden egyes használattal és életben tartott évvel pedig csökken a környezeti lábnyomuk. Ebben hatalmas szerepet kap a javíthatóságuk, amelyet a vásárlók otthon is megtehetnek vagy a javítórészleggel rendelkező üzletekben is kérhetnek ehhez segítséget. A 2022-es évhez képest az észak-európai régióban közel megduplázódott az olyan termékek száma, amelyeket karbantartásra vagy javításra adtak le. A termékek élettartamának meghosszabbítását segíti egy másik, egyre népszerűbb megoldás, a továbbadás: tavaly a Fenix Outdoor stockholmi és malmöi üzleteiben is bevezették a használt termékek forgalmazását. 

Emellett a cégcsoport folyamatosan figyelemmel kíséri értékláncának valamennyi területét, hogy beazonosíthassa azokat, amelyek a legjelentősebb környezeti hatással rendelkeznek, és innovatív megoldásokat keres ezek csökkentésére.

Etikus forrásból származó nyersanyagok

A nyersanyagbeszerzés a biodiverzitásra van a legnagyobb hatással: elsősorban a növényi – pamut – és az állati eredetű – bőr, gyapjú és pehely – anyagok előállításakor tapasztalható édesvízfogyasztás, a szövetfestés vagy a cserzés és kikészítés során alkalmazott színezékek és vegyi anyagok használata, a szabás során keletkező hulladékok, az energiafogyasztás, valamint a gazdaságok szintjén a földhasználat. A Fenix Outdoor az anyaghasználat környezeti terhelésének csökkentésére többféle intézkedést is alkalmaz. A korábbi évekhez hasonlóan tudatosan használ újrahasznosított, organikus, illetve a jövőben még újrahasznosítható anyagokat. Jelenleg is folyamatban van több új, alacsonyabb vízhasználattal járó technológia kidolgozása – például az esővíz felhasználása. A legfontosabb azonban a beszállítóira érvényes állatjóléti politikája (az RDS és az RWS), amelynek köszönhetően az előző évhez képest például a megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező és nyomon követhető gyapjú aránya 9%-kal nőtt a cégcsoporton belül, az újrahasznosított poliamid aránya pedig 28%-kal nőtt. A Royal Robbins márka esetén 2023-ban az RWS tanúsított gyapjú a felhasznált gyapjú 69%-át tette ki, míg újrahasznosított poliésztert 82%-os arányban szereztek be, ezekkel bőven túlteljesítve a tavalyi évi célokat. 

Zöldebb hulladékgazdálkodás

A legtöbb hulladék a bejövő szállítmányokból, valamint a raktárakban és üzletekben keletkezik. Ezeken a helyeken a cégcsoport helyi hulladékkezelő vállalatokkal együtt dolgozik a hulladékok hasznosításán és ártalmatlanításán. Elsősorban a kartonpapírokat, a cipősdobozokat és a papírtöltelékeket hasznosítják újra. 2023-ban az Egyesült Államokban 1,74 tonna lágy műanyag, főként polizsákok és zsugorfóliák újrafelhasználását biztosították az EcoCycle segítségével, ezzel párhuzamosan pedig kiterjesztették a polizsákmentes csomagolási programot, amelybe tavaly közel 150 ezer árucikket, köztük 40 ezer Fjällräven és a Tierra terméket vontak be.

Energiahatékonyság és károsanyag-kibocsátás csökkentés

A Fenix Outdoor saját működése során 99,99%-os arányban áttért a „zöld” villamosenergia használatára, kutatja a megújuló energiaforrások használatának bővebb lehetőségeit, valamint több energiahatékony eljárást vezetett be az üzleteiben és a gyáraiban. Ezeknek együttesen köszönhető, hogy 2019-hez képest 7%-kal csökkent az energiafogyasztás, a Scope 2-be tartozó kibocsátás pedig 80%-kal mérséklődött.

Az üvegházhatású gázok kibocsátását egyrészt a zöld energiára való áttéréssel, másrészt az utazásban és szállításban bevezetett változtatásokkal fogja vissza a cégcsoport. Ennek érdekében csökkentik a céges autók számát, és a fosszilis üzemanyaggal működő járműveket hibrid vagy elektromos autókra cserélik.  A jobb gyártástervezésnek és az ellátási láncban bekövetkező kevesebb fennakadásnak köszönhetően mind a termékek gyártásánál, mind a logisztikai ágazatban sikerült mérsékelni a légi áruszállítás használatát, amelynek mértékét idén még tovább kívánják csökkenteni. 

Kiemelt partnerei is osztoznak a cégcsoport fenntarthatóság iránti elkötelezettségében. 2023 végére 24 Tier 1 és Tier 2 beszállítója végzett napelemes megvalósíthatósági vizsgálatot, közülük 11-en már telepítettek paneleket, 5-en pedig 2025-re tervezik. A vállalat tudomása szerint a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergiát alkalmazó beszállítók aránya a tavalyi kiemelkedő 10,5%-hoz képest is növekedett, 2023-ban 13% volt.

A tavalyi évhez képest a Fenix Outdoor teljes tevékenységével járó – beleértve a termékei életciklusának végén keletkező – szén-dioxid kibocsátás 25%-kal csökkent. A cégcsoport továbbra is elkötelezetten fog dolgozik az éghajlat- és biodiverzitásvédelmi intézkedéseinek fokozásán, az innovatív és fenntarthatóbb anyagokon, valamint a körforgásos modellek gyakorlati kialakításán, hiszen a Fenix Outdoor számára az élhető természet a legfontosabb.

BNP Paribas Cardif: kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója

  • BNP Paribas Cardif: a tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

Az év elején készült felmérésben a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 74 pontos értéket vett fel, amely a megelőző negyedévhez és az előző év hasonló időszakához képest egyaránt 1-1 pontos visszaesést mutat.

„Év végéhez képest kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimizmusa az éppen aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, emellett jobban tartanak egy esetleges állásvesztéstől is, mint egy évvel ezelőtt” – mondta el Kiss Márk István. A BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója hozzátette: a nyár vége óta enyhén, de folyamatosan emelkedő munkanélküliségi ráta kezd visszatükröződni a munkavállalók bizalmi attitűdjében is, ugyanakkor az csak hosszabb távon derülhet ki, hogy a trend mennyire lesz valóban tartós.

Az eredményekből kiderült, hogy a válaszadók közel ötödének (18%) a háztartása kevesebb, mint egy hónapot tudna átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén, ami a megelőző év hasonló időszakához képest változatlan értéket mutat. Némileg negatív irányú trendnek tekinthető, hogy egy év alatt 45-ről 50%-ra emelkedett azok aránya, akik maximum 3 hónapot tudnának ilyen módon átvészelni, ezzel párhuzamosan 21-ről 15%-ra esett azok aránya, akik 4-6 hónapra elegendő megtakarítással rendelkeznek.

Az interjúalanyok közel kétharmada (65%-a) egyáltalán nem aggódik amiatt, hogy egy éven belül esetleg elveszítheti az állását, ami az előző negyedévhez képest 7, az előző év hasonló időszakához képest viszont csak 2 százalékpontos csökkenést mutat. A tendencia egyik oka, hogy a tavaly év végi 11-ről, valamint az előző évi 13-ról mostanra 16 százalékpontra emelkedett azok aránya, akik már kis mértékben aggódnak az állásvesztés miatt.

A felmérés egyébként azt is vizsgálta, hogy az interjúalany milyen valószínűséggel kötne meg egy olyan típusú biztosítást, amely munkanélküliség esetén anyagilag kisegítené. Az eredmények alapján 3 százalékponttal 36%-ra emelkedett azok aránya egy év alatt, akik biztosan hajlandóak lennének egy ilyen biztosítás megkötésére és 23-ról 16%-ra csökkent azok aránya, akik azt válaszolták, hogy már rendelkeznek ilyen szerződéssel.

Lényeges fejlemény, hogy 2023 év elejéhez képest 4, az előző negyedévhez képest pedig 3 ponttal csökkenve 84 pontot vett fel a munkavállalók mostani munkahelyük fennmaradásával kapcsolatos optimista percepciója. A részeredmények alapján az interjúalanyok 72%-a úgy vélte, hogy a cég, ahol dolgozik – függetlenül a saját pozíciójától – még több mint 5 évig biztosan megmarad. Az ezzel kapcsolatos percepció 1 százalékpontot csökkent az előző év hasonló időszakához képest.

A felmérés szerint az előző negyedévhez képest változatlan, a megelőző év hasonló időszakához képest pedig 1 ponttal emelkedett az a mutató, amely a munkavállalók azzal kapcsolatos attitűdjeit méri, hogy a jelenlegi pozíciójukat mennyire érzik biztosnak az adott cégen belül. Az így elért 76 pontra vonatkozó részadatok szerint a válaszadók 58%-a azt gondolja, hogy az több mint 5 évig biztosan meg fog maradni, ami az előző év hasonló időszakához képest 3, az előző negyedévhez képest pedig 2 százalékpontos emelkedést jelent.

Az előző év azonos időszakához képest 2 ponttal csökkent és jelenleg 60 pontot ért el az a mutató, amely azt vizsgálja, hogy a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy egy esetleges állásvesztés vagy felmondás esetén milyen könnyen találnának a képzettségüknek megfelelő új állást. A részeredmények szintjén minimálisan tapasztalható változás ezen a téren: 48% szerint könnyen, vagy nagyon könnyen találna magának új munkahelyet, hasonlóan a megelőző évben mért 52%-hoz.

Információ a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexről
A BNP Paribas Cardif Biztosító a Mediánnal közösen 2014-ben alkotta meg az indexet. Azért hozták létre, hogy mérni lehessen: mennyire stabil a munkaerőpiac a munkavállalók szemszögéből, tehát a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi munkahelyük hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra, milyen lépéseket tennének meg annak érdekében, hogy megtartsák munkahelyüket, ha az veszélybe kerülne, illetve, hogy megérzésük szerint milyen könnyen találnának új munkalehetőséget. Az index 1 200 fő személyes megkérdezésén alapul. A minta életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a felnőtt magyar népességet.

Először egy alapkutatást végeztek el, melynek keretén belül 13 releváns kérdést tettek fel egy országosan reprezentatív mintának, a következő három dimenzióban:
– A munkahely biztonsága
– Potenciális erőfeszítések az állásuk megőrzése érdekében
– Egy új állás megtalálásának komplexitása

Statisztikai elemzéssel kiválasztották az indexképzéshez leginkább megfelelő 7 kérdést. Az ezen 7 kérdés alapján számított index minél magasabb értéket vesz fel, a munkavállalók:
– annál jobban bíznak abban, hogy a munkahelyük hosszútávon megfelelő álláslehetőséget tud nekik biztosítani
– annál stabilabbnak érzik saját pozíciójukat a munkahelyükön
– annál több mindent tennének meg azért, hogy megtartsák állásukat, ha az esetlegesen veszélybe kerülne
– annál könnyebbnek értékelik egy esetleges új munkalehetőség megtalálását

Az előző év azonos időszakában mért adatokkal való összehasonlítás jobban rámutat a trendszerű változásokra, illetve nem vezet félre az esetleges szezonalitás sem.

Bejelentették: Kondor Béla 40 éve nem látott festményét árverezi el a Virág Judit Galéria

Gábor Jenő egyik lélegzetelállító főműve, Kondor Béla négy évtizede nem látott alkotása és Czigány Dezső egyik mesteri csendélete is szerepel a Virág Judit Galéria tavaszi aukciójának kínálatában. Május 13-án, a Kongresszusi Központban indul a licitharc a festményekért, de a műveket már április 29-től bárki ingyenesen megtekintheti a galériában. 

Ritkán szerepel árverésen Gábor Jenő alkotás, éppen ezért hatalmas érdeklődés előzi meg a Virág Judit Galéria tavaszi aukcióját, ahol a művész egyik főműve kerül piacra.  A Július 14. Párizsban című monumentális festmény az art deco egyik mesterműve, szemet gyönyörködtető mind a laikusok, mind a szakértők számára. Gábor Jenő párizsi tartózkodása alatt festette meg a képet és azt a pillanatot örökítette meg, amikor a felszabadult párizsiak utcabállal ünneplik a forradalom napját, a Bastille ostromának évfordulóját. Gábor Jenő 1927-ben mutatta be festményét a pécsi közönségnek, de a mű megjárta a modern magyar művészetet reprezentáló genovai kiállítást is. Gábor Jenő főműve 36 millió forintos kikiáltási indul, becsértéke pedig 50-80 millió forint. 

Kondor Béla Két fej (Modell eresztés) című alkotása 40 év után bukkant fel a piacon, a közönség utoljára 1984-ben láthatta festményt, utána eltűnt a művészettörténészek látóköréből. Kondor Béla életműve kicsi, egy-egy képének felbukkanása akkora felzúdulást kelt a piacon, mint egy Csontváry festmény megjelenése. A sejtelmes jelentésű, 1958-ban festett Kondor-mű 38 millió forintos kikiáltási árról indulva keresi új tulajdonosát.

Czigány Dezső festményeiért versengenek a gyűjtők. A tavaszi aukción egy minden ízében modern és naprakész remekmű kerül kalapács alá, amelynek „főszereplője” egy rendkívül dekoratív, nagyméretű kínai porcelánváza. A Csendélet kínai vázával című kép 1920 körül keletkezett. A csendéletben a fényárban úszó tárgyak kontúrjai felolvadni látszanak, a nyári gyümölcsök pedig kis túlzással a néző szeme láttára érnek még zamatosabbá. Czigány sosem ismételte önmagát, még az azonos téma is mindig újabb és újabb művészi megoldásokra sarkallta. Czigány a csendéletek mestere volt, alkotásai az európai modernizmus kiemelkedő darabjai. A festmény 18 millió forintos árról indul, becsértéke 30-40 millió forint.

A Virág Judit Galéria május 13-án tartja 75. Tavaszi aukcióját a 19. és 20. századi festészet kiemelkedő alkotásaiból a Budapesti Kongresszusi Központban. Másnap, május 14-én a közönség a kortárs művekre licitálhat. Mindkét aukció anyagát a közönség április 29-től május 12-ig ingyenesen megtekintheti a Virág Judit Galériában (1055 Budapest, Falk Miksa utca 30.). 

Megnyitja első magyarországi üzletét a Primark: bejelentés

  • Május 28-án, kedden 10 órakor nyitja meg kapuit a Primark a budapesti Arena Mallban.

Bejelentette első magyarországi üzletének nyitási időpontját a Primark. A nemzetközi divatáruház várva várt üzlete Budapesten, a város egyik legnagyobb bevásárlóközpontjában, az Arena Mallban kap helyet, és május 28-án, kedden 10 órakor nyitja meg kapuit a vásárlók előtt. A nyitás mintegy 180 munkahelyet teremt Magyarországon.

Több mint 3100 négyzetméternyi területen, megfizethető áron kínálja majd a vásárlóknak a Primark egy szintes üzlete az Arena Mallban a legújabb divattrendeket. Termékkínálatában megtalálhatók a nyaralások kötelező darabjai mellett a mindennapokban elengedhetetlen női, férfi és gyermekruhák, valamint lakberendezési cikkek, továbbá szépségápolási termékek és kiegészítők.

A Primark elkötelezett amellett, hogy fenntarthatóbb termékeket kínáljon, megengedhető áron. Ruháinak 55%-a már most is újrahasznosított vagy fenntarthatóbb forrásból származó anyagok felhasználásával készül, és arra törekednek, hogy 2030-ra ez az arány 100%-ra emelkedjen.

A budapesti nyitás jelentős mérföldkő a Primark globális terjeszkedési terveiben: Magyarország a divatcég 17. piaca világszerte és 6. piaca Közép-Kelet-Európában, amely jól mutatja, hogy a régió továbbra is kulcsfontosságú a márka üzlethálózatának fejlesztése szempontjából.

Maciej Podwojski, a Primark közép-kelet-európai vezetője elmondta: „Nagy örömünkre szolgál, hogy a Primark híres és megfizethető árú divatját most először a magyarországi vásárlók számára is elhozhatjuk májusban. 2023 januárjában jelentettük be piacra lépési szándékunkat, és már alig várjuk, hogy hamarosan megnyissuk kapuinkat. Az Arena Mall Budapest egyik legnagyobb és legforgalmasabb bevásárlóközpontja: ez fantasztikus lehetőség nekünk arra, hogy még több vásárlónknak megmutathassuk, milyen különleges vásárlási élményt nyújtunk. Legyen szó akár a hétköznapi használati cikkekről, akár a legújabb nyári trendekről, biztosak vagyunk benne, hogy vásárlóink szeretni fogják kínálatunkat.”

Az Arena Mall egy szóvivője  hozzátette: „Az Arena Mall köztudottan mindig a divatorientált és trendérzékeny vásárlók igényeit szeme előtt tartva, a legszélesebb és legszínvonalasabb nemzetközi üzlet- és márkakínálatra törekszik. Bevásárlóközpontunk büszke rá, hogy a világszerte népszerű Primark is az Arena Mallt választotta legelső magyarországi áruházának helyszínéül. Sok sikert kívánunk a Primarknak a hazai piacra lépéshez az Arena Mallban!”

                                                                                                                                                                                                                                                                                                2024-ben már öt éve, hogy a Primark piacra lépett a közép-kelet-európai régióban, és 2019 júniusában megnyitotta első üzletét a szlovéniai Ljubljanában. A divatlánc jelenleg öt piacon 12 üzletet működtet: Szlovéniában, Lengyelországban, Csehországban, Romániában és Szlovákiában. A budapesti nyitás mellett a Primark folytatja ambiciózus terjeszkedési terveit a közép- és kelet-európai térségben: a következő egy évben a romániai Temesváron, a csehországi Prágában és a lengyelországi Bydgoszczban nyit üzleteket.

Legjobban a műszaki cikkeinket és a háztetőnket féltjük

-derül ki a Genertel Biztosító legfrissebb kutatásából

2024 márciusban felbolydult a lakásbiztosítási piac, először válthattunk lakásbiztosítást évfordulótól függetlenül. Az esemény alkalmából a Genertel Biztosító átfogó kutatást* végzett, hogy megtudja, mik a magyar lakosság lakásbiztosítással kapcsolatos preferenciái. Mitől féltjük leginkább az otthonainkat? Milyen szempontok alapján választunk lakásbiztosítást? Hol és hogyan szeretünk lakásbiztosítást kötni? A kutatásból kiderült.

Budapesten a szomszédtól félünk, vidéken a vihar a legnagyobb aggodalom-faktor  

Budapesten – vélhetően a társasházak nagyobb aránya miatt – a válaszadók legnagyobb aggodalma, hogy leáztatja őket a szomszéd, de a régi készülék által okozott elektromos tűz vagy egy nagyobb esőzés okozta tető beázás is előkelő helyen szerepel az otthonunkkal kapcsolatos félelmeink listáján.
Vidéken a nagyobb viharoktól és az esőzések okozta tető károktól tartunk leginkább, míg a régi készülék okozta elektromos kár itt is a második helyen szerepel. A kerti munka vagy főzés során bekövetkezett kisebb-nagyobb otthoni balesetektől való aggodalom itt felkerült a lista harmadik helyére.

Otthonunkkal kapcsolatos aggodalmaink az életkorral is változnak: a 40 év alatti megkérdezettek elsősorban azon szoktak aggódni, hogy bezárták-e az ajtót, vagy véletlenül bekapcsolva felejtették-e a vasalót vagy a tűzhelyet. Az 50 felettiek inkább a természeti károktól, viharoktól féltik otthonukat, és az elektromos tűz miatt aggódnak.

Mitől tartunk igazán jónak egy lakásbiztosítást?

Lakóhelytől és életkortól függetlenül az egyöntetű vélemény az, hogy egy jó lakásbiztosítás betörés, üvegtörés és vízkárok esetén is térít, akár a szomszéd, akár egy nagyobb vihar okozza. Lakásbiztosítást elsősorban a biztosító ismertsége és megbízhatósága alapján választunk, a megkérdezettek 22%-ának ez a legfontosabb szempont, de a top 3-ban van a kedvező ár és a biztosítás saját igényeinkre való alakíthatósága is.


A kutatás rávilágít, hogy a lakásbiztosítás kötésnél továbbra is fontos az emberi hang és a szakértői segítség: a kérdőív kitöltőinek fele állítja azt, hogy lakásbiztosítást legszívesebben személyesen vagy telefonon, biztosítási tanácsadó segítségével köt; 30%-uk online összehasonlító oldalakon kalkulálja ki a díját, és vagy ott, vagy a kiválasztott biztosító weboldalán köti meg a biztosítást.

A válaszadók körében lakóhelytől függetlenül a műszaki cikkeinkre köthető kiterjesztett garancia kiegészítő biztosítást övezi a legnagyobb érdeklődés. A vidéki válaszadók a garázsban tárolt gépjárműre köthető kiegészítő biztosítást és a vészelhárításra szolgáló assistance szolgáltatást tartják további hasznos kiegészítőknek, míg a budapestiek körében az assistance szolgáltatás és az okoseszközökre köthető kiegészítő biztosítás mutatkozik népszerű szolgáltatásnak a kiterjesztett garancia mellett.


A hűségnek ára van

A legtöbb biztosító kedvezménnyel jutalmazza, ha 2-3 év hűséget vállalunk szerződésünkre, így kíváncsiak voltunk, milyen mértékű kedvezményért köteleződnének el a megkérdezettek.  A válaszadók több, mint fele 20-30% vagy akár annál magasabb díjkedvezményért cserébe tenne ígéretet arra, hogy 3 évig nem vált lakásbiztosítást más biztosítóhoz. Hűségünkért cserébe a kedvezményeken túl vásárlási utalványoknak és egyéb termékekre beváltható kuponoknak is örülünk. 

Egyre tudatosabbak vagyunk?

A lakásbiztosítással kapcsolatos olyan fontos fogalom jelentésével, mint az alulbiztosítottság, a kitöltők 65%-a tisztában van. A lakásbiztosítás fontos téma, ez abból is látszik, hogy a kitöltők 60%-a életkortól és lakóhelytől függetlenül évente minimum egyszer felül szokta vizsgálni lakásbiztosítását, legalább akkor, amikor a biztosító küldi az évfordulós értesítőt.

A megkérdezettek 43%-a kifejezett érdeklődést mutatott az évfordulótól független lakásbiztosítás váltás lehetősége iránt. Ez a kiemelt érdeklődés a Genertel Biztosító 2024. márciusi kötési statisztikáiban is megmutatkozott. „Tanulságos első kampány volt, a Genertel jó ajánlattal, sikeresen, állománynövekedéssel zárta ezt az időszakot. Sok érdeklődő keresett bennünket közvetlenül és az alkusz partnereinken keresztül, érezhető volt a kampány mobilizáló hatása.  Az új ügyfeleink a kampány segítségével a szükségleteikre jobban szabott, teljesebb körű biztosítást tudtak kötni” – mondta Csikós Dániel, a Genertel Biztosító Értékesítési és marketing területért felelős igazgatója.

A részvevők számokban

A lekérdezés egybeesett az első országos lakásbiztosítás kampánnyal, így ebben az időszakban kiemelten nagy érdeklődés mutatkozott a téma iránt: közel 8400 fő válaszai kerültek feldolgozásra.

A megkérdezettek közel 75%-a rendelkezik lakásbiztosítással, az arányban nincs különbség a vidéki és a fővárosi lakosság között. Talán nem meglepő, hogy az életkor előrehaladtával egyre több kitöltőnek van lakásbiztosítása, a 30 év alatti megkérdezettek 28.6%-a rendelkezik lakásbiztosítással, míg a 60 év feletti kitöltők közel 90%-a óvja otthonát biztosítással. 

NAV: Veszélyes tipegők

Egymásra halmozott hamis gyermekszandálokat találtak egy román rendszámú teherautóban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy rutinellenőrzés során Hajdu-Bihar vármegyében.

A pénzügyőrök egy olyan, román teherautót ellenőriztek, amely az okmányok szerint különféle ruhaneműket hozott Szlovákiából.  A plafonig pakolt, gondosan leragasztott „Orange” feliratú, egyforma méretű kartondobozokban gyermekszandálok voltak. Az aprócska lábakra illő „tipegőket” Spieder-Man emblémával és felirattal látták el, azonban a járőrökben felmerült a gyanú, hogy a cipőkön található figurák és a hozzájuk társított feliratok szerzői jogokat sértenek, amit a jogtulajdonos képviselője is alátámasztott. Megállapította, hogy a termékek mindegyike utánzat, melyeket a védjegy tulajdonosának engedélye nélkül hoztak forgalomba.

A pénzügyőrök összesen 2300 pár, több mint 17 millió forint értékű gyermekcipőt foglaltak le. Szerzői vagy szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok megsértése bűncselekmény miatt kezdeményeztek büntetőeljárást.

A NAV kiemelt feladata, hogy kiszűrje a hamis termékeket a piacról, mert azok nemcsak a gazdaság szereplőinek okoznak jelentős károkat, hanem a vásárlókra nézve egészségi, vagy minőségi kockázatot is jelenthetnek. A hamis ruházati termékek, vagy lábbelik esetében előfordul, hogy olyan vegyi anyagok kerülnek az emberi szervezettel kapcsolatba, amely akár az egészségre is ártalmas lehet.

K&H: többet várnának el a fiatalok

  • kisebbségben vannak azok, akik úgy érzik, megbecsülik őket
Az állásukat stabilnak tartó fiatalok aránya az idei első negyedévben 47 százalékos volt a K&H ifjúsági index szerint, ami viszonylag alacsony szintnek számít a felmérés több mint egy évtizedes történetében. A 19-29 éves dolgozó fiatalok között tízből négyen érzik megbecsültnek magukat a munkahelyükön, ami nem jelent előrelépést a korábbi időszakhoz képest.
Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében – erre jutott a K&H ifjúsági index felmérése az idei első negyedévben.

a kérdés a stabilitás

Az állásban lévő 19-29 éveseknek mindössze 20 százaléka mondta kifejezetten stabilnak a jelenlegi munkahelyét, további 27 százalékuk pedig inkább stabilnak érezte. Ez azt jelenti, hogy az érintetteknek kevesebb mint fele, 47 százaléka tartja elég stabilnak az állását. A felmérés korábbi eredményei alapján az látszik, hogy ez a viszonylag alacsony arány megfelel az előző negyedévek eredményének, hosszabb távon, 2021 vége óta viszont már gyengébb értéket jelent. A 2010-es évek végén rendre sokkal jobb eredmények születtek: rendszeresen előfordultak 60 százalék feletti negyedévek, két alkalommal, 2017 végén és 2020 második negyedévében pedig még 70 százalékot meghaladó értéket is láthatunk.

A mostani felmérés szerint a dolgozó fiatalok 39 százaléka szerint a helyzete nem különösebben stabil, de nem is instabil. Több mint 14 százalékuk azonban labilisnak mondta a munkahelyét, azaz tartanak annak elvesztésétől.

a másik kérdés a megbecsültség

A munkahelyi stabilitást közvetlenül nem befolyásolja, de hatással lehet rá a megbecsültség. Az alkalmazásban álló fiatalok táborában itt is kisebbségben vannak, akik kedvezően látják a helyzetüket: mindössze 38 százalékuk érzi azt, hogy fontosnak tartják az adott cégnél, szervezetnél a munkáját. Ez lényegében megfelel az előző negyedévekben mért eredménynek. A felmérés 2012-es indulása óta eltelt időszak első harmadában ennél gyengébb eredmények születtek, 2017 közepéig pedig jellemzően 40 százalék alatti értékek. A 2019-es és a 2020-as év végén, majd 2021 elején 46-49 százalékos mutatót is mértek. Utóbbiak számítanak a csúcsértéknek, ugyanakkor az is látszik a hosszú távú adatokból, hogy a fiataloknak kevesebb mint a fele érez valódi megbecsültséget.