Címlap

Együttműködési megállapodást kötött a magyar kormány

  • a Yettel Magyarország Zrt. és a CETIN Hungary Zrt.

A magyarországi digitalizáció fejlesztését szolgáló együttműködést közös nyilatkozatban erősítette meg a kormány, a Yettel Magyarország Zrt. és a távközlési infrastruktúraszolgáltató CETIN Hungary Zrt. A megállapodásban foglaltak szerint a vállalatok 2024-2028 között legalább 72 milliárd forint értékű mobil hálózatfejlesztési beruházást hajtanak végre.

A kormány nevében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által aláírt dokumentumban a felek többek között hálózatfejlesztésről, kiberbiztonságról és innovációról, valamint egyetemi együttműködésről állapodtak meg.

Magyarország kiemelt célja, hogy a digitalizáció fejlesztése révén erősítse az ország versenyképességét, amelynek nélkülözhetetlen eleme a korszerű, minden követelménynek megfelelő vezeték nélküli hálózatok kiépítése. Az elmúlt évtizedekben a hazai mobilhálózatok mindig a nemzetközi élmezőnybe tartoztak, így a következő évek célja, hogy az 5G hálózatok is minél szélesebb kör számára hozzák el a mobilitás és a nagy sávszélesség előnyeit. Ahhoz, hogy Magyarország lépést tudjon tartani a régiós versenytársakkal, jelentős fejlesztésekre lesz szükség a következő években is, ehhez pedig a Yettel és a távközlési infrastruktúraszolgáltató CETIN részvételére is szükség van.

A Yettel és a CETIN többek közt azt vállalja, hogy 2024-2028 között legalább 72 milliárd forint értékű mobil hálózatfejlesztési beruházást hajt végre, amely révén 2028 végére jelentősen, akár 99%-ra növekedhet az országos 5G lakossági kültéri lefedettség. A megállapodásban foglaltak szerint az állam jövő évtől megszünteti a hírközlési szolgáltatókat terhelő távközlési pótadót.

A CETIN 2020. júliusi megalakulása óta ez idáig mintegy 83 milliárd forintot fektetett be komplex, több mint 4000 bázisállomásból álló mobiltávközlési, adatátviteli, IT- és biztonsági infrastruktúrájának fejlesztésébe.

A CETIN emellett együttműködik a kormányzattal az állami tulajdonú hálózatok fejlesztésében és 5G célú referenciaprojektek lebonyolításában a magyar vállalkozások 5G használatának ösztönzése érdekében.

A CETIN Hungary vezérigazgatója, Kübler-Andrási Judit kiemelte: „Az infrastruktúra fontos, a legfejlettebb szélessávú mobiltávközlési infrastruktúra jelentősége pedig különösen kiemelkedő, a digitalizáció alapfeltétele. Az általunk nyújtott szélessávú mobil infrastruktúra minden hazai piaci és állami szolgáltató számára rendelkezésre áll, felhasználható, ezzel a gazdaság, az emberek is jól járnak. Büszkék vagyunk arra, hogy az általunk nyújtott mobil infrastruktúrán a Yettel kiemelkedő eredményeket ért el az 5G-s minőségi versenyben hazai és nemzetközi összehasonlításban is.”

…

NAV: Nem létező áru

Több mint harmincmillió forint kárt okoztak azok a hamis termékek, amiket a legális áruk között találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei.

A pénzügyőrök az M5-ös autópálya Bács-Kiskun vármegyei szakaszán állítottak félre egy bolgár kamiont, hogy alaposan szemügyre vegyék rakományát. Megérzésük nem volt hiábavaló, hiszen elsőre kiszúrtak két raklapnyi árut, ami a fuvarokmányokon nem is létezett. Alig néhány perccel a kontroll után kiderült, hogy a fekete fóliába csomagolt raklapokon több mint ezernégyszáz világmárkát viselő ruha rejlik.

A Hugo Boss, Tommy Hilfiger, Guess, Nike feliratok és a termékek silány minősége szinte azonnal elárulta, hogy azok mindegyike hamisítvány. A pólókat, kabátokat, melegítő-együtteseket a jogtulajdonosok képviselői is megvizsgálták és megállapították, hogy azok valóban hamisítványok, amiket a védjegyek tulajdonosainak engedélye nélkül hoztak forgalomba. A sofőr azonnal szabadkozott, hogy a dobozok tartalmáról nem tudott.

A járőrök összesen 1 426 darab hamis ruhát vontak ki a forgalomból, melyek több mint harmincmillió forint kárt okoztak a jogtulajdonosoknak. Iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény miatt, ismeretlen tettes ellen eljárást indítottak.

A NAV kiemelt feladata, hogy kiszűrje a hamis termékeket a piacról, mert azok nemcsak a gazdaság szereplőinek okoznak jelentős károkat, hanem a vásárlókra nézve egészségi, vagy minőségi kockázatot is jelenthetnek.

K&H: jól látszik az inflációs anomália, mást érzékelnek a vásárlók

  • nem mindenki látja a lassulást
Hiába fékezett nagyot az infláció, a K&H biztos jövő felmérésének friss eredményei szerint a középkorúak ezt nem igazán érzékelik, ők ugyanis átlagosan 23 százalékosnak érezték a pénzromlás éves ütemét. Ez nagyságrendi eltérést jelent a februári 4 százalék alatti hivatalos adathoz képest. Ugyanakkor a jövőre nézve optimista a 30-59 éves korosztály.
Vajon mit gondolnak a 30-59 éves magyarok az árak alakulásáról, amelyekkel a mindennapokban, például az üzletekben, áruházakban vagy a különböző szolgáltatóknál találkoznak? Ezt a kérdést vizsgálta a K&H biztos jövő felmérés a múlt és az idei év első negyedévben is. Részben várható, részben meglepő eredmények születtek.

“Arra számítani lehetett, hogy az emberek inflációérzékelése csökken az egy évvel ezelőttihez képest, ám a hivatalos adatok tükrében jóval erőteljesebb is lehetett volna a visszaesés. A kutatásunk szerint a válaszadók 31 százaléka 2023 februárjában úgy érezte, 40 százalék feletti az infláció, míg az arányuk idén februárban 11 százalékra csökkent. Az összes megkérdezett szerint átlagosan 23 százalék körüli volt a februári infláció, ami ugyan jelentősen alacsonyabb az egy évvel korábban érzékelt 32 százaléknál, ám egyelőre messze elmarad a 4 százalék alatti tényadattól” – értékelte az eredményeket Székely Pálma, a K&H Biztosító értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.

kedvezőbb jövő

A jövővel kapcsolatos kérdésre adott válaszok alapján a magyarok az infláció csökkenését várják ugyan, de messze nem számítanak arra, hogy megússzák a pénzük értékének erős romlását. A megkérdezettek mindössze 8 százaléka szerint fognak csökkenni az árak a következő évben. Ezzel szemben 70 százalékos azoknak az aránya, akik szerint az árak nőni fognak, ezen belül 30 százalékuk szerint „csak” 5-10 százalékos mértékben, a fennmaradó 40 százalék szerint pedig ennél magasabb, 15, 20 vagy akár ennél is nagyobb százalékkal. Az árak stabilitására, azaz legfeljebb 5 százalékon belüli árváltozásra a válaszadók hatoda számít, 7 százalék pedig nem tudta megtippelni, mi lesz egy év múlva. Mégis, a jövőbeni árnövekedésre számítók aránya valamelyest már mérséklődött a 2023 év eleji méréshez képest, amikoris a válaszadók 87 százaléka várta egyértelműen azt, hogy egy év múlva, azaz most többet fog fizetni a boltokban. Ráadásul akkor még – szemben a mostani 40 százalékkal – ezen belül 50 százalék volt azok aránya, aki kifejezetten nagy drágulásra számítottak.

Az árcsökkenést és az árnövekedést várók arányának összevetéséből kiderül, hogy a középkorúak átlagosan 9 százalékos inflációt várnak a következő egy évben. Látszik az is a kutatásból, hogy miközben a 30–39 évesek 7,5 százalékos éves szintű áremelkedésre számítanak, addig az 50–59 évesek és a falvakban élők átlagosan 10 százalékos inflációtól tartanak.

Amellett, hogy a hivatalos infláció lassulást mutat, a háztartások, így a középkorúak helyzetének javulásához szükség van az érzékelt infláció csökkenésére. Ebben az esetben valószínűleg többen, nagyobb összeget tudnának hosszútávra félretenni az általános tartalék képzése mellett. “Ez kulcskérdés egyebek mellett a nyugdíj szempontjából is” – tette hozzá Székely Pálma. Szerinte ahhoz, hogy a középkorúak a nyugdíjba vonulás után az azt megelőző életszínvonalukat fenn tudják tartani, mindenképp szükség van takarékoskodásra.

Kevés az esélye a terményárak további jelentős emelkedésének

Az elmúlt hetekben a határidős terményárak hosszú idő után először mutattak érezhető mértékű emelkedést: a búza esetében 8, míg a kukorica esetében 10 százalék körüli mértékben nőttek a jegyzésárak. Jeleznek-e végre érdemi trendfordulót ezek a számok, számíthatnak-e a hazai termelők kedvezőbb felvásárlási árakra a következő időszakban? Ennek járt utána az Agroinform.hu agrárpiaci szakértők segítségével.

A terményárak tavalyi bezuhanása jelentős jövedelmezőségi problémákat okoztak a gazdáknak: a főbb termények közül mind a búza és a kukorica, mind a repce és a szója jelentős, 25-30 százalék körüli mértékű áresést szenvedett el. Míg az idei első negyedévre oldalazó ármozgások voltak jellemzők, az elmúlt néhány hét során az európai határidős piacokon emelkedni kezdtek a jegyzésárak: a búzát 10, a kukoricát 7-8 százalékkal lehetett magasabb áron értékesíteni.

„Az árakat jelenleg az őszi kalászosok állapotáról érkező negatív hírek mozgatják, melynek hatására a nagy elemzőházak az európai termelési előrejelzéseiket lefelé módosították – magyarázta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője. – A globális ellátást azonban ez lényegesen nem befolyásolja, így további érdemi áremelkedésre az év további részében nem számíthatunk.”

Hasonló álláspontot foglal el Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető agrárszakértője is, aki elmondta: „Komolyabb felfelé irányuló ármozgásokat csak az ellátásbiztonságot komolyan veszélyeztető világpolitikai változások idézhetnek elő, ami jó eséllyel nem fog bekövetkezni. A nagy globális exportőröknél a tavaszi készletek már jellemzően alacsonyak, így egy-egy kisebb kínálati szűkület okozhat csak némi elmozdulást az árakban.”

Ebben a helyzetben az elemzők álláspontja szerint a hazai termelőknek nincs értelme kivárni esetleges többletkészleteik értékesítésével.

Az elmúlt időszak áreséseiben komoly szerepe volt a Kelet-Európából származó terményeknek. A búzapiaci trendeket főként a jelentős orosz készletek európai megjelenése alakította, a kukorica piacán pedig az jelentett komoly változást, hogy az ukrán kukoricának a korábbiaknál nagyobb hányada került az európai piacokra. A szójapiacon is egyre meghatározóbb az ukrán termékek jelenléte, melyek exportját a gyenge hrivnya is támogatja. Fórián Zoltán számítása szerint április közepén az ukrán szója árelőnye dollárban számítva megközelítette a tíz százalékot Brazíliával és az Egyesült Államokkal szemben. Az exportkorlátozások miatt az EU-ba irányuló ukrán szójaexport egyre nagyobb hányada feldolgozott formában, szójalisztként és szójaolajként jelenik meg a piacokon. Ezek a piaci tendenciák várhatóan a közeljövőben is érvényesülni fognak.

Arra a kérdésre, hogy az elmúlt tíz évet tekintve melyik volt az a szárazföldi kultúra, amely a legjobb megtérülést jelentette Magyarországon, Héjja Csaba a kukoricát jelölte meg, kiemelve: „Minden adott volt a sikerhez: a növény iránt folyamatosan nőtt a kereslet, a fejlődő takarmánygyártás és az ipari felhasználás bővülése folyamatosan igényelte a kukoricát, a gazdák pedig már ismerték a megfelelő agrotechnológiát. Bár az elmúlt évek aszályos időjárása sajnos rontott az összképen, de az öntözés révén még 2022-ben, a történelmi aszály évében is voltak jó eredményt produkáló gazdaságok.”

Fórián Zoltán ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövedelmezőség elsősorban gazdálkodó felkészültségétől függ. A jelenlegi kedvezőtlen piaci viszonyok mellett is tudtak pozitív piaci hozamot elérni azok, akik pontosan követték az önköltségek alakulását, jó időben kötöttek le tételeket, és magas minőségű terményeiket képesek voltak raktározni is. „A szántóföldi növénytermesztés válsága nem egy-egy növényfajta fókuszba helyezésével oldható meg, hanem a mindenkori gazdálkodási környezethez való gyors adaptációval. Ehhez egyszerre kell megtanulni új, illetve háttérbe szorult kultúrák termelési és piaci sajátosságait, megoldani finanszírozási, fejlesztési, piacszervezési és munkaerő-problémákat. A növekedést is újra kell értelmezni: a siker kulcsa nem a hozamok minden áron történő hajszolása, hanem a nyereség megfelelő gazdálkodással való növelése” – tette hozzá a szakértő.

Megtartotta első éves rendes közgyűlését az MBH Bank

  • Rendkívül sikeres első évről számolt be a társaság

A hármas bankfúzió 2023. áprilisi lezárultát és az egyesült MBH Bank Nyrt. létrejöttét követő első éves rendes közgyűlését tartotta meg ma a hitelintézet. 

A közgyűlésen a részvényesek jóváhagyták a társaság 2023. évi, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készült egyedi és konszolidált pénzügyi beszámolóit, illetve döntöttek az eredmény felhasználására és az osztalékfizetésre vonatkozó javaslatról. A társaság részvényenként 76 Ft, összesen 24.512.251.500,- Ft osztalékot fizet a tárgyévi eredményből,  a felosztható eredmény további része az eredménytartalékba kerül. Az osztalékfizetés kezdő napja 2024. május 24. 

Dr. Barna Zsolt, az MBH Bank elnök-vezérigazgatója az eredmények ismertetése kapcsán elmondta: „A tavaly májusban új márkanévvel, egységes arculattal elindult MBH Csoport rendkívül sikeres évet tudhat maga mögött. Kiemelkedő pénzügyi eredményünknek és elért piaci pozícióinknak köszönhetően aktív támogatói lettünk a hazai gazdasági szereplőknek és az egész hazai gazdasági életnek. Ambiciózus célkitűzéseinkkel idén sem állunk meg, felelős hazai hitelintézetként aktív részesei szeretnénk lenni a gazdaság fellendítésének, minden fontos szegmensben partnerek leszünk az otthonteremtéstől kezdve az agrárfinanszírozáson át a vállalati növekedésig. Mindemellett továbbra is törekszünk az ESG konform működésre és finanszírozásra, valamint a fontos társadalmi ügyek támogatására, hogy értéket teremtsünk ügyfeleinknek, részvényeseinknek és az egész társadalomnak egyaránt.”

Előadásában az elnök-vezérigazgató kiemelte, hogy 2023-ban az MBH Bank korrigált adózás előtti teljes átfogó eredménye 345,3 milliárd forint lett, amely 118,8%-kal magasabb a 2022-es eredményeknél és az MBH Bank korrigált teljes átfogó jövedelemmel számított tőkearányos megtérülése 33,1%-ra nőtt, míg tőkemegfelelési mutatója 22,1%-ra emelkedett az időszak során. A társaság mérlegfőösszege a 2022. év végi értéket közel 500 milliárd forinttal meghaladva, mintegy 11 107 milliárd forintra nőtt. A bankcsoport már meglévő, több szegmensben piacvezető pozícióját az év során tovább erősítette sikeres akvizíciók révén, amelyek mind ügyfél-, mind betét- és hitelállomány tekintetében további növekedést hoztak. 

A közgyűlés ezután elfogadta az igazgatóság jelentését a társaság 2024. évre vonatkozó üzletpolitikájáról, valamint a 2023. évi Felelős Társaságirányítási Jelentést, és véleménynyilvánító szavazás keretében jóváhagyta a 2019. évi LXVII. törvény (Hrsztv.) szerinti javadalmazási politikát. A részvényesek a Társaság állandó könyvvizsgálójának választották a 2024. üzleti évre a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft.-t. A közgyűlés felhatalmazta az igazgatóságot saját törzsrészvények megszerzésére. Személyi kérdésekről is döntöttek a részvényesek: Mager Andreát – lejáró mandátumára tekintettel – folytatólagosan az igazgatóság, Járai Zsigmond felügyelőbizottsági tagot pedig az audit bizottság tagjává választották. 

K&H: értékelték az átlátható klímastratégiát

  •  „A” csoportban az anyabank KBC
A K&H belga anyabankja, a KBC Csoport ismét „A” minősítést kapott a vállalatok klímaváltozással kapcsolatos erőfeszítéseiről minden évben felmérést készítő CDP (Carbon Disclosure Project) nevű nonprofit szervezettől.
A CDP (Carbon Disclosure Project) egy 2000-ben alakult nonprofit kezdeményezés, amely egységes keretrendszert dolgozott ki vállalatok, városok és régiók számára, hogy azok összehasonlítható információkat jelentethessenek meg környezeti hatásaikról. A felmérésben 2023-ban már majd’ 21 ezer céget értékeltek, és közülük csak 346 – köztük a KBC, a K&H anyabankja – kapta meg a legmagasabb, „A” jelű minősítést.

A módszer, amely alapján a CDP az egyes vállalatok klímaváltozással kapcsolatos tevékenységét és kommunikációját értékeli, minden területre kiterjed. Ilyen az átláthatóság, a környezeti kockázatok felmérése és kezelése, illetve az ambiciózus és reálisan megvalósítható környezetvédelmi célok kitűzése. A kiértékelés után A-tól D-ig osztályozzák a cégeket, településeket. A KBC Csoport 2022 után a 2023-as évre ismét a legjobb minősítést kapta.

Az „A” minősítés eléréséhez a vállalatoknak 2023-ban is számos kritériumnak kellett megfelelniük. Ilyen volt többek között a vállalati szennyezőanyag-kibocsátási adatok auditálása és közzététele; valamint a Párizsi Megállapodás klímacéljával összhangban álló átállási terv; a beszállítók elkötelezésére tett törekvések, valamint a tudományos alapon meghatározott, rövid távú kibocsátáscsökkentési célok megléte.

A CDP számításai alapján az olyan vállalatok, amelyek átláthatóan nyilvánosságra hozzák a szén-dioxid kibocsátásukat, évente 1,2 millió dollárnyi kamatmegtakarítást is realizálhatnak. A CDP-ben való részvétel átláthatóvá teszi a vállalatot: tízből hat fiatal olyan vállalatnál szeretne dolgozni, amely pozitív hatással van a környezetre. A tudatos befektetők nagy része is a CDP-minősítések alapján hozza meg befektetési döntéseit.

„A K&H követi anyabankja célkitűzéseit és irányelveit, továbbra is elkötelezett a fenntarthatóság mellett. Az elmúlt években a bank saját működésében is jelentős eredményeket ért el karbonlábnyomának csökkentésével, illetve olyan innovatív pénzügyi termékeket is sikerült kidolgoznia, amelyek az ügyfeleik számára is lehetővé teszik, hogy a jövő élhetőbb legyen, mint amit a legtöbb klímamodell előrevetít. A CDP-től kapott „A” értékelés is azt mutatja, hogy jó úton járunk” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

2023-ban a K&H Magyarországon számos jövőbe mutató kezdeményezéssel jelentkezett. A K&H energetikai kalkulátorával eddig 3000 felhasználó mérte fel ingatlanát, és kapott útmutatást az optimális felújításhoz. A fenntarthatóbb otthonok kialakításához a pénzintézet eddig összesen 4,5 milliárd forint értékben folyósított zöld lakáshitelt, és ez csak egyike az összes, különböző keretrendszerek által zöldnek minősített hitelek közül, amelyek állománya 200 milliárd forintot tesz ki.1

Az ügyfeleknek évek óta lehetősége van felelős, zöld befektetési alapokba fektetni a pénzüket, amivel nagyon sokan élnek is: 2023 év végéig már több mint 500 milliárd forint értékben választották ezt a befektetési formát. A K&H zöld autólízingje is egyre népszerűbb, amely tavaly már a személyautó lízing kötések 22 százalékát tette ki.

A K&H agrár CO2 kalkulátorral az agrár ügyfelek saját karbonlábnyomukat is kiszámolhatják. 2023-ban 33 gazda vett részt a K&H zöld vetőmag programjában, ők a mezőgazdasági hitelfelvételkor 25 kg-os vetőmagcsomagot kaptak, amely a talaj védelmén felül a biodiverzitás fenntartását is segíti.

1 Ez az összeg csak kisebb részben tartalmaz az EU Taxonómiának teljes mértékben megfelelő hitelt, nagyobb részt a helyi zöld hitelezési keretrendszereken alapul. Részletek a K&H Fenntarthatósági jelentésében. 

Creative Catalyst: új kezdeményezés indul a hazai kreatívipari szektor megerősítése érdekében 

  • Creative Catalyst néven, a kreativitást és az innovációt a középpontba helyező, új kezdeményezés indul a hazai kreatívipari szektor megerősítése érdekében 

A World Economic Forum kétévente megjelenő trendjelentéseiből világosan látszik, hogy a globális munkaerőpiac változásai a jelenlegitől eltérő készségeket fognak megkövetelni az emberektől. Minden jelentős médium, és szakmai fórum egybehangzó megállapítása, hogy 2030-ra a munkaerő jelentős részét át kell képezni. Milyen készségekre lesz tehát szükség a közeljövőben? A munkahelyek jövője szempontjából a legfontosabb készségek, az úgynevezett 4K, ami a kommunikáció, a kreativitás, a kollaboráció, és a kritikus gondolkodás. 

A kreativitás mint készség, április és május folyamán kiemelt szerepet kap, ugyanis április 21-én van a kreativitás és innováció nemzetközi világnapja, valamint 50 évvel ezelőtt, 1974. május 19-én született meg a világraszóló magyar innováció, a Rubik-kocka ötlete. A Tech In The City és a kezdeményezés mögé álló partnerek a Rubik-kocka feltalálásának 50. jubileuma alkalmával különböző programok, kezdeményezések segítségével kívánják felhívni a figyelmet a kreativitás, a kultúra, a kollaboráció és az innováció fontosságára. Az idei évben a Tech In The City útjára indítja a Creative Catalyst kezdeményezést, amely azoknak a közösen gondolkodó, együttműködésre nyitott és a fejlődés lehetőségét folyamatosan kereső egyéneknek és szervezteknek kínál egy közös platformot, akik szintén első számú feladatuknak tekintik szervezeten belül a 4K támogatását. A Creative Catalyst mint platform és tematikus eseménysorozat izgalmas és inspiráló kollaborációk, programok, és projektek összessége,  amely a hazai kreatív ipari közösség megerősödését is szeretné segíteni, támogatni.

A kezdeményezés központi eseménye a május 23-i Creative Business Day. A Creative Business Day a hazai kreatív ipar és üzleti élet szereplői számára életre hívott, hiánypótló szakmai fórum. A tavalyi évben először megrendezett esemény egy találkozási pont és egyben megjelenési lehetőség a szakmai szereplők és a téma iránt érdeklődő közönség számára.

A kezdeményezés szakmai partnerei az immár egy évtizede működő nemzetközi Creative Business Network, illetve a Mediaspace.global, a díjnyertes B2B közösségi platform, akikkel közösen kerül megszervezésre a Creative Business Cup Hungary (CBC Hungary), amely idén is része a Creative Business Day programjának. A Creative Business Cup versenysorozat több, mint 60 ország részvételével az innovatív és kreatív startupok legnagyobb versenyének számít. Az idei évben már harmadszorra várják a kreatívipari innovátorok és vállalkozások jelentkezését, ahol szakmai támogatás, nemzetközi kapcsolatrendszer és egy inspiráló közösség várja a résztvevőket. A verseny hazai fordulójának időpontja 2024. május 23., a jelentkezési határidő pedig 2024. május 17. A felhívással kapcsolatos további információ és regisztráció az alábbi oldalon található. A pitch esemény központi rendezvényére, a Creative Business Day-re már elindult az  előregisztráció.

Tudatos tervezéssel oldható az anyagi helyzet miatti feszültség

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az elmúlt 5 évben jelentősen nőtt azok aránya, akik bizonytalanok háztartásuk anyagi jövedelme miatt. Ez a tendencia különösen a 45-54 évesekre és a 75 év felettiekre jellemző. Az OTP Nyugdíjpénztár szerint az időben történő tudatos öngondoskodással azonban könnyebbé válik az idős kori jobb megélhetés biztosítása.

A legtöbbek számára a nyugdíjas évek egyet jelentenek a megsokszorozódó szabadidővel, ám hiába juthatna több idő mindenre, az anyagi bizonytalanság még mindig sokak számára gátja a gondtalan időskornak. A KSH elégedettségi felmérésének eredményeiből az látszik, hogy 2019 óta a 45-54 évesek és az afölötti korosztály kevésbé elégedett élethelyzetével a fiatalabbakhoz viszonyítva, de az elmúlt évekhez képest már mutatkozik javulás az idősebbek értékéleseiben. 

Idősebb korban az életminőség és a stabil pénzügyi helyzet még inkább előtérbe kerül, éppen ezért különösen fontos idejében tenni az öngondoskodásért, ami jelentősen hozzájárul az egyéni és családi jólét fenntartásához – véli az OTP Nyugdíjpénztár.

A KSH felmérésében a jelenlegi helyzetével és a háztartása anyagi helyzetével kapcsolatos elégedettség a 65 éves és afeletti korosztálynál 10-es skálán 5,8 és 6,9 pont között mozgott az elmúlt két évben. Jellemzően a nyugdíj előtt állók, az 55-64 év közötti korosztály az elégedettebb: ők tavaly már a fiatalok átlagát jelentő 7-es értéket adták meg a jelenlegi élethelyzetre vonatkozó kérdésre, szemben a korábbi évek alacsonyabb pontjaival. A nyugdíjaskorúak, vagyis a 65-74 éves válaszadók hozzájuk képest valamivel bizonytalanabbak – elégedettségük mértéke 5,8 és 6,9 között mozgott 2022-23-ban –, de a KSH adatai alapján a még idősebb, 75 év feletti korosztály aggódik jobban anyagi biztonsága miatt.

A nyugdíj fontosságának mértéke az életkor mentén változik: az OTP Bank legutóbbi Öngondoskodási Indexe szerint igazán égető kérdéssé az 50 év körüliek körében kezd válni. A felmérésben a többség, 58 százalék úgy válaszolt, hogy azért nem tesz még félre a nyugdíjas évekre, mert az még messze van és kiemelkedővé vált azok aránya is 38 százalékkal, akik attól tartanak, egy esetleges katasztrófa vagy háború miatt fel kell majd élni a megtakarításaikat.

„Tapasztalataink szerint az öngondoskodáshoz különböző asszociációk társulnak. A pozitív hatás mellett egyesek még mindig szükséges rosszként tekintenek rá, holott a nyugdíjpénztári befizetésekkel az egyén a jelenben tehet azért, hogy megalapozza időskori álmai megvalósítását. Bíztató jel viszont, hogy nehéz piacon is 14 500 új ügyféllel növekedett tavaly a taglétszámunk és folyamatosan az érdeklődés növekedését tapasztaljuk. Érdemes mielőtt megkezdeni az öngondoskodást.” – nyilatkozta Budai József az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. 

Az OTP Nyugdíjpénztárba 2023-ban 25 milliárd forint egyéni és 9,4 milliárd forint munkáltatói befizetés érkezett, ami 13,6% és 22% növekedést jelent az előző évhez képest. A pénztár várakozása szerint az idei évben egyre több munkáltató fogja felismerni, hogy a munkavállalói jóllét a hosszú távú öngondoskodáshoz is kötődik. Az időskori anyagi biztonság megalapozása hozzájárulhat a dolgozói lojalitáshoz és biztonságérzet kialakításához, melyek meghatározó tényezői lehetnek a vállalati hatékonyságnak. 

Közel két éve vált minden eddiginél hatékonyabbá a nehézségekkel küzdő vállalkozások restrukturálása

Az életképes, de fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozások immár közel két éve, 2022 júliusa óta Magyarországon is indíthatnak szerkezetátalakítási eljárást, azonban annak ellenére, hogy az eddigi tapasztalatok szerint az esetek többségében ez a legelőnyösebb eszköz mind a vállalkozások, mind azok hitelezői számára, egyelőre a szakmai körökben is nagy a bizonytalanság a lehetőséget illetően. Ezt kellőképp szemlélteti a tény, hogy mindössze egy nyilvános szerkezetátalakítási eljárás indult a törvény hatálybalépése óta Magyarországon. A BDO Legal az alábbiakban foglalja össze a szerkezetátalakítási eljárás előnyeit a korábbi reorganizációs lehetőségekhez képest.

Noha a KSH adatai az elmúlt időszakban számos tekintetben kedvező elmozdulásokat mutatnak a gazdaság állapotát illetően, a stabil növekedési pálya elérése még várhatóan időbe telik, ami a következő hónapokban is számos vállalkozás számára okozhat fizetési problémákat. Azok cégek számára, amelyeknek gazdasági, szervezeti, pénzügyi értelemben vett átalakításra van szükségük jelenlegi vagy a jövőben prognosztizálható fizetési nehézségeik miatt, a követeléseik átütemezésére, valamint a hitelezőikkel való egyeztetésre egyértelműen a szerkezetátalakítási eljárás lehet az optimális eszköz.

Ma Magyarországon három olyan nemperes eljárás létezik, amely megoldást biztosít a vállalati reorganizációra: a csődeljárás, a reorganizációs eljárás, valamint a 2022 júliusától elérhető szerkezetátalakítási eljárás. E három eszköz összehasonlítása során az utóbbi javára több fontos előny is beazonosítható.

Számos feltételt a vállalkozás határozhat meg

„A szerkezetátalakítási eljárás kapcsán számos kulcsfontosságú tényezőt  a reorganizációra készülő vállalkozás határozhat meg – emelte ki dr. Németh Csaba, a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda tőkepiaci és banki szakjogásza. – Így például ő indíthatja meg az eljárást a neki alkalmas időpontban, mivel annak nem feltétele, hogy a fizetésképtelenség beálljon vagy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezzen. De ő határozza meg bevonni kívánt hitelezők körét és a bevonni kívánt konkrét követeléseket, és ő választhatja ki az ún. szerkezetátalakítási szakértő személyét, akivel a szerkezetátalakítás során együtt kell működnie. A szakértő díjában is a felek állapodnak meg, ezt nem határozza meg kötelezően a jogszabály.”

Ugyanakkor nem csupán a szerkezetátalakítási szakértő személyéről dönt a reorganizációra készülő vállalkozás, hanem arról is, hogy milyen konkrét feladatokat kíván juttatni a szakértőnek. Rendkívül fontos ez, hiszen ezáltal a reorganizációra készülő vállalkozás és nem a jogszabály kötelező rendelkezése dönti el, hogy a vállalkozás a saját tevékenységét harmadik személy által mennyiben kívánja korlátozni.

A szerkezetátalakítási eljárás további fontosabb előnyei:

  • A szerkezetátalakítási eljárásban a reorganizációra készülő vállalkozás kérelmére a bíróság moratóriumot fog elrendelni, ennek hossza a 12 hónapot is elérheti.
  • A reorganizációra készülő vállalkozásnak nem kell attól tartania, hogy a szerkezetátalakítási eljárás megindítása miatt a bankja felmondja a hitelszerződését, mivel a szerkezetátalakítási eljárás megindítása, ill. az abban elrendelt moratórium nem jelenthet úgynevezett default eseményt az adós esetleges (banki) finanszírozási szerződései vonatkozásában, 
  • A szerkezetátalakítási eljárás, ill. az abban elrendelt moratórium nem lesz nyilvános, arra történő utalás a reorganizációra készülő vállalkozás cégnevében nem fog megjelenni.
  • A szerkezetátalakítási terv végrehajtásának időszakát a törvény nem korlátozza, tehát azt a reorganizációra készülő vállalkozásnak és hitelezőinek megállapodása határozhatja ezt meg.
  • A bíróság által jogerősen jóváhagyott szerkezetátalakítási terv közokiratnak minősül, tehát ez alapján a hitelezők közvetlen végrehajtást kezdeményezhetnek az adós ellen, annak nemteljesítése esetén. 
  • Fontos sajátossága a szerkezetátalakítási eljárásnak, hogy a szerkezetátalakítási tervet az adós, ill. a hitelezője kérelmére a bíróság akkor is jóváhagyhatja, ha azt legalább azon hitelezők többsége támogatja, melyekről feltételezhető, hogy egy esetleges felszámolási eljárásban követelésük kielégítéséhez jutnának. Azaz a törvény a realitásokhoz igazítja a szerkezetátalakítási terv elfogadását és nem követeli meg feltétlenül minden egyes hitelezői osztályban a többségi hozzájárulást.
  • A szerkezetátalakítási törvény rendezi annak lehetőségét is, hogy az adós a moratórium alatt, ill. a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához finanszírozáshoz juthasson és ezen finanszírozás jogszerűségét ne lehessen megkérdőjelezni arra hivatkozással, hogy ez a hitelezők összeségére nézve káros.
  • A szerkezetátalakítás meghiúsulása esetén, tehát amennyiben a szerkezetátalakítási tervet a hitelezők nem fogadják meg, ill. azt a bíróság nem hagyja jóvá, nem jár olyan jogkövetkezménnyel, mint a csődeljárás, azaz a bíróság nem állapítja meg automatikusan az adós fizetésképtelenségét.

Célszerű időben lépni

„A szerkezetátalakítási eljárás előnyei leginkább akkor tudnak érvényesülni, ha a vállalkozás nem várja meg a helyzet eszkalálódását, hanem időben megteszi a szükséges lépéseket – hívja fel a figyelmet a BDO Legal szakjogásza. – Ehhez a rugalmas lehetőségek optimális kihasználása érdekében célszerű megfelelő restrukturálási tapasztalattal rendelkező jogi szakértők támogatását igénybe venni. A jogszabály eleve elő is írja a kötelező jogi képviselet biztosítását, mivel a szerkezetátalakítási eljárás megindítása, ill. a szerkezetátalakítási eljárás lefolytatása, ideértve különösen a szerkezetátalakítási terv összeállítását, folyamatos jogi támogatást igényel.

jön a digitális üvegplafon? 

A mesterséges intelligencia vonatkozásában sokat beszélünk arról, hogy miként fog hatni a munkahelyekre. Érdemesebb azonban nem veszélyként, hanem a digitális műveltség részeként tekinteni rá, aminek a fejlesztése nemcsak a vállalatok, de a dolgozók számára is fontos, hiszen ezzel tudják megőrizni helyüket a munkaerőpiacon – tanácsolja a K&H HR vezetője. Az átfogó, naprakész számítógépes ismereteknek – ami ma már az AI használatot is magába foglalhatja – ugyanis komoly szerepük van a vállalatok hatékonyságának növelésében, illetve a munkavállalók elhelyezkedési és előrelépési esélyeinek szempontjából is. A digitális szakismeretek bővítése ezért mindkét fél számára komoly lehetőség a fejlődésre, sőt, egyre inkább elengedhetetlen – és még uniós forrás is igénybe vehető rá. 

A mesterséges intelligencia kapcsán sok szó esik arról, hogy milyen hatásai lesznek a munkaerőpiacra. Míg legtöbbször a munkahelyek elvesztését emelik ki, addig aktuálisabb kihívást jelent az, hogy a munkavállalók megfelelően képzettek legyenek a digitális technológiák használatára. Az IMF idei tanulmánya alapján ugyanis a fejlett gazdaságok és a magasan képzett munkavállalók számára is komoly előnyt jelent majd a produktivitás és a jövedelmi szint növekedésében. A digitális műveltség – ami magába foglalja például a gépelést, az online kommunikációt, az adatbázisok kezelését, a kép- és dokumentumszerkesztők használatát, az online kutatásokat, az alapszintű programozói ismereteket és természetesen a mesterséges intelligencia alkalmazását is – nemcsak a cégek, de a munkavállalók számára is komoly értékkel bír.   

„Egy cég annyira fejlett digitálisan, amennyire a dolgozói értik és alkalmazni tudják ezeket a megoldásokat. Ha tehát a vállalatok a piaci környezet és a fogyasztói igények változásaira könnyen, gyorsan, dinamikusan akarnak reagálni, érdemes a kollégák IT képzéséről is gondoskodni, legalább évente. Esetünkben munkatársaink éves szinten átlagosan 9 napot töltenek képzéssel, aminek egy része a modern technológiákhoz kapcsolódó tudás megszerzésére irányul. Fontos számunkra, hogy lehetőséget biztosítsunk kollégáinknak arra, hogy piacképes, modern IT tudással rendelkezzenek, ami hosszú távú biztonságot nyújt számukra a munkaerőpiacon, és biztosítja, hogy ne ütközzenek digitális üvegplafonba” – mondta el Medvey Leila, a K&H HR igazgatója. „Ráadásul a munkaerő bevonzása is egyszerűbb egy innovatív vállalatnál, különösen a fiatal korosztály esetében, akik kifejezetten az innovatív, modern környezetet keresik, amikor céget választanak” – tette hozzá. 

„A „digitális jogosítvány” ma már elengedhetetlen része a mindennapjainknak. Vagyis hogy a munkatársak informatikai tudásának fejlesztése mellett a napi munkavégzésbe is beépüljenek, alkalmazzuk a modern technológiákat. A lakossági ügyfélpontokban dolgozó kollégák például aktívan használják a mobil applikációt és a táblagépet. Emellett rendszeresen kipróbáljuk az új eszközöket, így jelenleg is több új hatékonyságjavító, AI által is vezérelt eszközt tesztelünk a napi munkavégzésünk során” – hangsúlyozta a HR vezető.

Ehhez külső és belső, személyesen vagy akár online lebonyolított képzést is alkalmazhatnak a cégek. Sőt, februártól munkaerő-fejlesztési támogatás is igényelhető hozzá az uniós forrású GINOP 3.2.1-21 projekt keretében, ráadásul a digitális képzések mellett az úgynevezett soft skillek fejlesztésére is kiterjed a támogatás. „A dolgozók képzésében a szakmai ismereteken túl egyre nagyobb szerepet kapnak az olyan készségfejlesztő programok, amelyek a problémamegoldást, együttműködést, kommunikációt, projektvezetést erősítik. Sőt, e kettő, a szakmai és a készségfejlesztő tréningek ötvözetével egy komplett karrierterv állítható össze, amelyet a banki munkatársak esetében is alkalmazunk” – avat be a részletekbe Medvey Leila. 

 www.kh.hu