Címlap

Több vármegye áramellátását irányító szoftver újul meg

  • Az E.ON Hungária Csoport áramhálózatának üzemirányító szoftverére kiírt megbízást a Siemens Zrt. nyerte el.

Az E.ON Hungária vállalatcsoport felelős a teljes Dunántúl, valamint Budapest és Pest vármegye nagy részében a villamosenergia-hálózat üzemeltetéséért, azaz több mint 5 millió lakos villamosenergia-ellátásáért. A hálózat működését komplex üzemirányítási szoftveren (SCADA-rendszer) keresztül ellenőrzik, illetve irányítják.

Az e megoldás korszerűsítésére kiírt, nyílt európai uniós közbeszerzésen, három éves folyamatot követően a Siemens Zrt. nyerte el az új SCADA-rendszer és a futtatásához szükséges hardveres infrastruktúra leszállítására, valamint egy 7 éves karbantartási szerződésre szóló megbízást.

A közel 2 évre tervezett, 2026 végéig tartó fejlesztési, telepítési és tesztelési folyamat során kiemelt szerepet kap, hogy a kritikus infrastruktúrának számító közcélú áramhálózat védelme megfeleljen a korszerű kiberbiztonsági megfontolásoknak, valamint az ehhez kapcsolódó európai uniós NIS2 irányelvnek.

Újdonság, hogy a szoftver a nagy-és középfeszültségű hálózat mellett a kisfeszültségű hálózatot is monitorozza majd, így képes lesz kezelni az áramhálózatok jelenlegi egyik legnagyobb kihívásának számító olyan új típusú fogyasztó-termelők (prosumerek) megjelenését is, mint a háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k). Ellenőrizni tudja majd az áramszolgáltató, hogy az egy-egy végpontnak számító háztartások éppen termelnek – például a tetőre szerelt napelemek segítségével -, vagy fogyasztanak a hálózatról, valamint késés nélkül, valós idejű adatokat látnak majd a teljes rendszerről.

Az E.ON Hungária Csoport és a Siemens Zrt. ezen együttműködése nem egyedülálló. Az észak-dunántúli elektromos hálózatot megújító Danube InGrid projekt keretében például többek között 13 település villamos alállomását szerelik fel Siemens középfeszültségű elosztóberendezésekkel, a növekvő energiaigények kielégítése és a hálózat okosabbá tétele érdekében.

Piaci átlag felett nőtt az AutoWallis Csoport új- és használt gépjármű-értékesítése

  • a kiskereskedelemben az első negyedévben 

Piaci átlag felett, 9 százalékkal bővült az AutoWallis Csoport Kiskereskedelmi üzletágának árbevétele az első negyedévben, miközben a társaság külön üzletágba rendezte év elején a mobilitáshoz kapcsolódó, az akvizícióknak köszönhetően tavaly bővült szolgáltatásait. Az AutoWallis Nagykereskedelmi üzletága által értékesített járművek száma elsősorban bázishatások és a tengeri szállítások nehézségei miatt csökkent, így a társaság árbevétele az első három hónapban 89 milliárd forinton, míg EBITDA-ja 4,8 milliárd forinton alakult. Az AutoWallis az idén összességében a tavalyi évet érdemben meghaladó értékesítési adatokkal számol a jelenlegi makrogazdasági környezetben.

Az AutoWallis Csoport 89,1 milliárd forintos árbevételt ért el 2024 első három hónapjában, mely 11 százalékkal marad el a tavalyi év azonos időszakához képest. A Csoport regionálisan meghatározó szerepét mutatja, hogy árbevételének több mint fele külföldről származik, ennek aránya az első negyedévben 1,5 százalékkal 57-re nőtt. A visszaesést a Nagykereskedelmi üzletág árbevételének 25 százalékkal 47,5 milliárd forintra történő mérséklődése okozta, melynek oka túlnyomórészt technikai jellegű, amit a 2022. utolsó és a bázisidőszaki 2023. első negyedéves átmenetileg kiugróan magas értékesítések bázishatása, illetve az idei első negyedévben a Szuezi-csatorna, illetve a vörös-tengeri helyzet miatt csaknem egy hónappal megnövekedett tengeri szállítási határidők együttesen magyaráznak, így hatásuk átmenetinek tekinthető. A korábban az AutoWallis által jelzetteknek megfelelően megnövekedett regisztrációs számok a tavalyi időszakban a COVID hatásaira, chiphiányra, és globális szállítási nehézségekre visszavezethető elhalasztott vásárlásoknak és a magas teljesítésre váró rendelésállománynak voltak köszönhetőek. Mára ezek az egyszeri hatások kiegyenlítődtek, az értékesítés normalizálódott, egyenletesebben oszlik el, kiszámíthatóbb mederbe került. Ormosy Gábor, az AutoWallis vezérigazgatója ennek kapcsán elmondta, hogy az első negyedéves árbevétel a várakozásaiknak megfelelő, a Csoport által elért gépjárműértékesítési eredmények növekvő trendbe illeszkednek. Kiemelte, hogy a Csoport frissített, májusban publikált stratégiájában 750 milliárd forintos árbevételt és 40 milliárd forintos EBITDA nyereséget tervez 2028-ra, ezzel mindkét mutató esetében megduplázhatja 2023-as eredményeit.

Az AutoWallis 2024 elejétől a mobilitáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat új üzletágba rendezte, mivel azok súlya a 2023-ban lezárt akvizícióknak (Nelson Flottalízing, wigo carsharing) is köszönhetően bővült (a Mobilitási Üzletágra vonatkozó adatok korábban a Kiskereskedelmi üzletág részeként kerültek kimutatásra). Az üzletágban a Csoport által üzemeltetett flotta mérete az előző év hasonló időszakához képest érdemben azonos szinten maradt (+3,2%), köszönhetően a rövid távú bérleti tevékenységen belül elért hatékonyságnövekedésnek, és a wigo autómegosztó szolgáltatás együttes hatásának. Az üzletág árbevétele az első negyedévben 1,4 milliárd forint volt, míg az EBITDA 673 millió forintos nyereséget mutatott, kiemelkedő, 47 százalékos EBITDA margin mellett. Az AutoWallis Kiskereskedelmi üzletágának árbevétele a magyar piaci átlagot* meghaladva, 9 százalékkal 40,2 milliárd forintra nőtt, miközben az ettől a negyedévtől külön kimutatott Mobilitási üzletág 2023 első negyedévre vonatkozó árbevételét a bázisidőszaki adatok tartalmazták. 

Az AutoWallis Csoport EBITDA-ja főként az árbevételt érintő egyszeri bázishatásoknak köszönhetően 16 százalékkal 4,8 milliárd forintra csökkent 2024 első negyedévében. A társaság a bázisidőszakival közel azonos, 5,3 százalékos EBITDA margint ért el. Az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) 14 százalékkal 73,3 milliárd forintra csökkent, melynek eredményeképpen a Csoport képes volt magasszintű fedezettermelő képességét a bázisidőszaki 14,9 százalékról 17,8 százalékra növelni. A személyi jellegű ráfordítások 32 százalékos emelkedése elsősorban a 2023-ban végrehajtott akvizíciók miatti létszámnövekedésnek köszönhető (a Csoport átlagos létszáma 126 fővel 1.038 főre emelkedett az első negyedévben). A pénzügyi bevételek és ráfordítások értéke 2024 első negyedévében -1,6 milliárd forint volt a tavalyi 270 millió forint nyereség után, mely elsősorban az időszaki devizás tételek átértékeléséből származó realizált és nem realizált árfolyamnyereségnek és veszteségnek tulajdonítható.

* Magyarországon 7,23 százalékkal nőtt a forgalomba helyezett személyautók száma (Forrás: DataHouse)

www.autowallis.com

www.facebook.com/AutoWallis

Szeretet az igazságban

Szeretet az igazságban: XVI. Benedek pápa társadalmi tanítása és ökológiai gondolkodása címmel rendez konferenciát május 22-én a Vallás és Társadalom Kutatóintézet és a PPKE – Teremtésvédelmi Kutatóintézet. Az esemény kapcsán az intézet munkatársával, Jancsó Andrással készített interjút a Magyar Kurír.

További részletek ITT.

Nem ígérkezik könnyűnek a jövő a vetőmagszektor számára

Exportpiaci zavarok és áremelkedések nehezítik a hazai vetőmagszektor helyzetét, hosszabb távon pedig a klímaváltozás hatásait kellene tompítani a stratégiai jelentőségű ágazatban, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén. A rendezvényen a Vetőmag Szövetség-díjat az idei évben Pavelka Árpád vette át a több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismeréseként.

„Ma két összetett kihívás áll a mezőgazdaság előtt: az egyik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a másik pedig a globalizáció miatt felértékelődő élelmiszer-szuverenitás kérdése, azaz az élelmiszerellátást minél nagyobb arányban hazai forrásokból kellene előállítani. A magyar mezőgazdaságban óriási potenciál rejlik, különösen a baromfi-, a sertés- és szarvasmarha-ágazatokban, a gabonafélék feldolgozásában, valamint a kertészetben. Mindezeknek az alfája és omegája a vetőmag, a biológiai alapok megteremtése, amely nélkül ezek az ágazatok nem lehetnek sikeresek. Ezért is mondhatjuk, hogy a hazai vetőmagszektor nemzetgazdasági jelentőséget tölt be a gazdaságunkban és minden eszközzel segíteni kell a fejlődését, hangsúlyozta Prof. Dr. Gyuricza Csaba rektor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén. 

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora köszöntőjében kifejtette: az egész agrárgazdaság jövőjét jelenti az oktatás és a kutatás, ebben nagy lépést jelent az agrár-felsőoktatás integrációja a MATE létrehozásával. Az intézmény egyesíti az oktatást, a gyakorlati agrárkutatást és a gazdálkodást. Az agrártudományi központ Közép-Európában az egyik legnagyobb agrárfókuszú felsőoktatási intézménnyé vált, amely lendületet adhat az élelmiszergazdaságnak a jövőben. 

A küldöttgyűlésen Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke kifejtette: nem csillapodnak a időjárási anomáliák, így az az ágazat kitettsége nem csökken a környezetben lezajló folyamatos változások miatt. A klímaváltozás annyira felgyorsult az utóbbi években, amelyre nagyon nehéz felkészülni. Különösen nagy kihívás egy olyan ágazatnak, amelynek legalább 10-15 évre előre kellene prognosztizálni, hogy a majdan köztermesztésbe kerülő fajtáknak milyen körülményeknek kell megfelelniük. 

„Az időjárás rendkívül kiszámíthatatlanná vált. Ez akkora nyomást helyez a termelésre, amelyet korábban elképzelni sem tudtunk. A globális hőmérséklet-emelkedés nálunk is tapasztalható, a 2023-as év a legmelegebb évünk volt 1850 óta. A Kárpát-medencében a prognózisok szerint az átlaghőmérséklet 2050-re 1,5-2 fokkal, 2100-ra akár 3,5-4 fokkal is emelkedhet. A térség vízszegénnyé válhat a jövőben. Utóbbi jelei az Alföldön már láthatóak, itt gyakorlatilag az elmúlt években többször is rendkívüli aszály sújtotta a térséget. Az idei tavaszi vetés is pont csapadékszegény időszakra esett. A legfontosabb cél a helyzet kezelésre az öntözés fejlesztése. A szakmai elkötelezett és tudatosan készülve a kihívásokra, óriási energiát fordít minden területen arra, hogy új, stresszhelyzeteknek ellenállóbb fajtákat nemesítsen”, ismertette Takács Géza.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezetnek és Terméktanácsnak 1205 tagja van. A vetőmag-előállítás hazánkban mintegy 110 ezer hektáron zajlik, az előállított vetőmagok értéke meghaladja a 180 milliárd forintot. Ebből a hazai gazdaságok igényeinek kiszolgálása mellett jelentős exporttevékenységet folytatnak az ágazat szereplői. A legjelentősebb célországok közé az Európai Unió és a Független Államok Közösségének államai tartoznak. 

Az exportorientált ágazat számára nagy problémát jelent az orosz-ukrán háború, amelynek következményeként a keleti piacokra irányuló vetőmagexport visszaesett. A konfliktushelyzet és az Oroszországban bevezetett adminisztrációs szabályok miatt négy év alatt az Oroszországba irányuló kukorica vetőmagexport a negyedére csökkent. Ezt a kiesést jelenleg a többi piacon nem lehet pótolni. Ezen felül az inputanyagok árának folyamatos emelkedése is nehéz helyzetbe hozta a szektort. 

Takács Géza a szövetség munkájával kapcsolatban elmondta: rendkívül fontos a szerteágazó vetőmagágazati információk folyamatos összegyűjtése és a tagság, valamint a kormányzat felé való közvetítése. A szakember kiemelten fontosnak és példaértékűnek nevezte a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával minden évben megvalósított kukorica, őszi búza és őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérleteket, amelyek objektív eredményeket adnak a vizsgált fajták teljesítményéről és nagy érdeklődésre tartanak számot a gazdálkodók körében. 

A küldöttgyűlésen a szövetség vezetői átadták az idei Vetőmag Szövetség-díjat. Varga Dóra üvegművész alkotását 2024-ben Pavelka Árpád kapta, aki négy évtizede dolgozik a zöldségvetőmagok területén. Emellett a szakember tevékeny szerepet vállalt a Vetőmag Szövetség elnökségében, éveken át vezette a zöldségvetőmag szekció munkáját, képviselte hazánkat a Nemzetközi Vetőmag Szövetség elnökségében, valamint aktívan segítette a szervezet nemzetközi kapcsolatainak erősítését. 

K&H: több fiatal számol nagyobb fizetéssel

  • elenyésző a pesszimisták száma
Döntő többségben vannak azok a fiatalok, akik az év folyamán fizetésük emelkedésére számítanak: a dolgozó 19-29 éves fiatalok 74 százaléka vár béremelést idén az első negyedéves K&H ifjúsági index szerint, ami az egyik legmagasabb arány az elmúlt több mint tíz évben. Emellett 22 százalékos azoknak az aránya, akik változatlan keresettel kalkulálnak a következő egy évben, a pesszimisták aránya pedig elenyésző.
Felfelé tartanak a fizetések Magyarországon. Februárban a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkeresetek összege 403 ezer forint volt, ami 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az inflációs hatást is magában foglaló, a lakosság vásárlóerejét alapvetően meghatározó reálbérek idén januárban 10,4, februárban pedig 9,9 százalékos emelkedést mutattak az előző év azonos hónapjához képest.  Ez fordulatot jelent, hiszen a múlt évben negatív tartományban volt a reálbérmutató, azaz az infláció meghaladta a béremelkedés mértékét.

mire számítanak a fiatalok?

A hivatalos adatok szerint tehát kedvezően alakulnak a reálbérek országos szinten az összes foglalkoztatottra nézve. Közben a fiatalok is derűlátónak mondhatóak a K&H ifjúsági index felmérés első negyedéves eredményei szerint. A kutatásból kiderül, hogy a 19-29 éves dolgozó fiatalok 52 százaléka az inflációt meghaladó emelkedést vár, és csak 22 százalékuk számít attól elmaradó szintű növekedésre.

Összességében a többség, az érintettek 74 százaléka vár tehát emelkedést. Ez az eredmény a felmérés 2013 óta íródó történetében a legjobbak közé tartozik, bár nem rekord: a csúcsérték éppen nemrég, 2023 második negyedévében született, akkor 80 százalékos volt a fizetésemelésre számítók aránya.

Mindenesetre az idei első negyedévben született felmérés alapján számítani lehet arra, hogy a dolgozó fiatalok többségének a vásárlóereje a korábbinál alacsonyabb inflációnak és a béremelkedésnek köszönhetően fokozódni fog. Ezáltal növekedhet a fogyasztásuk, a bővülő anyagi mozgástér pedig az alacsonyabb kamatszintekkel párosulva a hitelfelvételi kedvüket is növelheti.

Némiképp árnyalja az összképet, hogy a dolgozó fiataloknak több mint az ötöde – 22 százaléka – a teljes gazdaságban látható fizetésemelkedések ellenére azzal számol, hogy nem fog változni a jelenlegi nettó keresete. A pesszimisták 4 százalékos aránya azonban lényegében marginálisnak mondható: a kutatás hosszú távú eredményeit nézve ennél voltak jóval magasabb arányok is, 2013-ban és 2019 végén például a fiatalok tizede tartozott a borúlátók közé. Emellett akadtak olyan negyedévek is – például 2017 végén, illetve 2022 és 2023 második negyedévében -, amikor mindössze 2-3 százalékot tett ki az alacsonyabb bérre számítók aránya. Mindehhez hozzájárul az is, hogy az SZJA mentességet biztosító 25 éves életkort betöltők nettó jövedelme 26 éves korukra valóban csökkenni fog.

K&H ifjúsági index
A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H ifjúsági index, amely a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült. A minta összetétele reprezentálja a magyarországi 19-29 éves városi lakosság összetételét nem, korcsoport, régió, településtípus, befejezett iskolai végzettség, gazdasági aktivitás alapján. A felmérésben 300 fő vett részt, a hibahatár maximuma +/- 5,7 százalék. Az adatfelvétel 2024. február 9-19. között történt.

Már minden Auchan áruházban lehet muncholni

Tavasszal a Munch is bekerült az Auchan élelmiszermentő folyamatába. Kezdetben két hipermarkettel indultak, de a munkatársak lelkesedésének, valamint a munch csomagok sikerének köszönhetően jóval a tervezett időpont előtt bevezették és mostanra már az összes áruházukra kiterjesztették a szolgáltatást. Május elejétől tehát már minden Auchanban az eredeti árhoz képest akár 66%-kal kedvezményesebben hozzá lehet jutni a háromféle munch csomaghoz.

A munch csomagot „Maradtmég” fantázianéven kínálja az Auchan, visszautalva évvégi kampányukra, amellyel szintén a maradékmentésre ösztönöztek. A pékség csomag 1 500 forint értékű terméket tartalmaz, amit 500 forintért adnak, a zöldség-gyümölcs munchba 3 000 forintot érő zöldségek és gyümölcsök kerülnek, amit 1 000 forintért lehet elvinni, a főként reggelire vagy vacsorára elfogyasztható, hűtést igénylő, 6000 forint értékű mix csomagért pedig mindössze 2 000 forintot kell fizetni. A lejárat közeli és kedvelt élelmiszerek tehát akár 66%-os árengedménnyel elvihetők. A csomagok értéke és a kedvezményes ár minden áruházban egységes lesz, de a csomagokban szereplő termékek a készlettől függően áruházanként változhatnak. A “Maradtmég” csomagokat a vásárlók délután 17 óráig rendelhetik meg a Munch weboldalán vagy az applikációban. Általában 18:30-20:30 között vehetők át a csomagok a vevőszolgálatokon található Munch átvételi pontokon. A Munch weboldalán és alkalmazásán mindig naprakész információ lesz kint az átvételi idősávról és a készletekről is.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vásárlók szeretik az Auchan „meglepetéscsomagokat”, mert azok szinte azonnal elfogynak és a visszajelzések is pozitívak. A bevezetés óta közel 3600 csomagot értékesítettek. A napi átlagos csomagszám várhatóan emelkedni fog, de már a jelenlegi mennyiséggel is éves szinten 246 millió forintnyi élelmiszert lehet megmenteni. Az adatok szerint a főként hűtött élelmiszereket tartalmazó mix csomag a legnépszerűbb, ami gyakran rejt kiváló minőségű sajátmárkás termékeket is. Az áruházlánc kiemelten kezeli a zöldség-gyümölcs Munch csomagokat, amelyekbe csakis a részletes minőségi előírásoknak megfelelve kerülhetnek be termékek.  A vállalat célja ugyanis, hogy 2026-ra egyáltalán ne kelljen kidobni zöldséget és gyümölcsöt.

A munkatársak lelkesedésének és a jól szervezett csapatmunkának köszönhetően egy bő hónappal a tervezett előtt már valamennyi Auchan áruház csatlakozott a Munch-hoz. A munkatársak egy belső applikáció segítségével állítják össze a csomagokat, amelyek a lédig termékek esetében is tartalmaznak információkat az esetleges allergén összetevőkről. 

„Az idei évünk fókuszában az élelmiszermentés áll – hangsúlyozta Varga-Futó Ildikó, az Auchan CSR igazgatója. – Ez a beszerzés optimalizációjától kezdve a kiárusításon át egy összetett folyamat, aminek most már a muncholás is a része lett. Nagyon örülünk, hogy a Munch szolgáltatást mind a 24 áruházunkba sikerült ilyen gyorsan bevezetni kollégáink elhivatott munkájának köszönhetően.

“Az Auchan és a Munch együttműködése egy újabb nagy lépés az élelmiszerpazarlás elleni harcban Magyarországon. Az Auchan csomagjait már az elejétől kezdve pozitív visszajelzések övezik a muncholók között, így biztos vagyok benne, hogy az újonnan csatlakozó boltok is nagy népszerűségre fognak szert tenni. Ezzel az együttműködéssel egy lépéssel közelebb léptünk ahhoz, hogy országszerte mindenhol, minden kiskereskedelmi láncnál lehessen ételt menteni a Munch-on keresztül” – egészítette ki Perepelica Kirill, a Munch társalapítója.

NAV: Túlsúlyos furgon, romlott hús

Több mint negyven százalék súlytöbblettel közlekedett az a jármű, amit Csongrád-Csanád vármegyében állítottak meg a NAV Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei. 

Szegedről Budapestre tartott egy magyar kisteherautó, amely szemmel láthatóan túlsúllyal közlekedett. A kecskeméti járőrök az M5-ös autópályáról kísérték le ellenőrizni. A kontroll során kiderült, hogy a jármű súlya a megengedett 3,5 tonna helyett több mint 5 tonna.

A pénzügyőrök átvizsgálták a furgon rakterét, ahol összesen 2 587 kilogramm csontos csirkemell volt betárolva. Sötét felhők kezdtek gyülekezni a sofőr feje felett, amikor az is kiderült, hogy a hűtőberendezés sem volt bekapcsolva, és hőmérője +21,5 Celsius-fokot mutatott. Az aggasztó állapotban lévő szállítmány láttán a járőrök azonnal értesítették a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) munkatársait, akik elrendelték a húsok zár alá vételét és megsemmisítését.

A sofőr azt mondta, tudta, hogy túlsúlyos járművel indult el, a hűtőberendezést pedig ő maga kapcsolta ki a felrakodás után.

A pénzügyőrök gyors intézkedésének köszönhetően ez a hús már nem kerül a magyarországi fogyasztók asztalára. A túlsúly miatt közigazgatási eljárást indítottak a szabálytalankodóval szemben, aki több mint félmillió forint bírságra is számíthat.

Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988 évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.

K&H: a karbonlábnyom csökkentése üzletileg is megéri

  • a legfrissebb CDP-jelentés szerint csak minden ötödik európai cég aktív a zöld átállás terén
A K&H belga anyabankja, a KBC Csoport ismét „A” minősítést kapott a vállalatok klímaváltozással kapcsolatos erőfeszítéseiről minden évben felmérést készítő CDP (Carbon Disclosure Project) nevű nonprofit szervezettől. A CDP 2024-es európai jelentéséből kiderül, hogy csupán minden ötödik európai vállalat tesz aktívan a zöld üzleti modellre való átállásért.
A Carbon Disclosure Project (CDP) nemzetközi nonprofit szervezet legfrissebb kutatása 1600 európai vállalat klímakommunikációját veszi górcső alá, és egy ötpontos szempontrendszer alapján értékeli őket. A K&H belga anyabankja, a KBC Csoport fenntarthatósági törekvéseinek elismeréseként ismét a legjobbak közé került: „A” minősítést kapott a CDP-től, 2022 után immár a 2023-as tevékenysége alapján is.

az erdők, a vizek, és az emberi létfeltételek védelmében

A klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése terén nagy felelősség hárul a pénzintézetekre, mert finanszírozási politikájukkal jelentősen tudják befolyásolni a gazdaság szereplőit. Ha portfóliójukban folyamatosan csökkentik a környezetszennyező iparágak arányát, akkor ezeknek a tevékenységeknek a finanszírozása megdrágul, így rászorítja az iparági szereplőket arra, hogy csökkentsék környezeti lábnyomukat. A CDP kutatásából azonban kiderül, hogy a pénzintézetek több mint felének nincsenek terveik az erdőirtás megakadályozására és a vízkészlet védelmére. A jelentés kiemeli, hogy a K&H belga anyavállalata, a KBC Csoport a legtöbb pénzintézettel szemben mennyire elkötelezett a lakossági, valamint a kis- és középvállalati ügyfélkör fenntartható működésre történő átállásának támogatásában. A pénzintézeti csoport amellett, hogy többféle zöld hitelt és finanszírozási konstrukciót kínál, egy sor egyéb eszközt is kifejlesztett annak érdekében, hogy segítse ügyfeleit a környezeti hatásuk megértésében és kezelésében.

ami ma nehézség, holnap üzleti lehetőség

„A K&H fenntarthatósági index felmérése alapján azt látjuk, a jelenlegi gazdasági helyzetben a magyarországi cégek zöme ma még inkább nehézségként éli meg a fenntarthatósági célok elérését, mintsem lehetőségként. Pedig már számos kimutatás bebizonyította, hogy hosszú távon nem csupán morális, de anyagi szempontból is érdemes a zöld irányba elmozdulni” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A K&H Csoport legfőbb célja, hogy energiafinanszírozási portfóliójának 75 százaléka megújuló energiaforrásokra irányuljon. Az elmúlt években a bank a saját működésében is jelentős eredményeket ért el karbonlábnyomának csökkentésével, illetve olyan innovatív pénzügyi termékeket – így például felelős befektetési alapokat — is kidolgozott, amelyek az ügyfeleik számára is lehetővé teszik, hogy támogassák a klímacélok elérését.

ELSZABADULTAK A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK MAGYAROSZÁGON 

MILYEN KILÁTÁSAI VANNAK A RÉGIÓS VÁLLALATOKNAK?
  • Romlott Közép- és Kelet-Európában (KKE) a vállalati szektor fizetőképességi helyzete 2023-ban.
  • Kilenc országban emelkedett a fizetésképtelenségi eljárások száma (Csehország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Románia), három országban pedig csökkenést regisztráltak (Bulgária, Horvátország és Lettország).
  • Magyarországon két és félszeresése nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma.
  • A régió gazdasági potenciálját várhatóan 2024-ben sem sikerül majd kiaknázni.

A gazdasági visszaesés nyomán a közép- és kelet-európai (KKE) országokban a 2023-as év folyamán drámai mértékben megugrott a vállalati fizetésképtelenségek – azaz felszámolási és csődeljárások – száma. Míg a vállalkozások a világjárvány idején kezdetben kormányzati támogató intézkedésekkel vészelték át a vihart, e kezdeményezések későbbi visszavonása a makrogazdasági nyomással együtt új magaslatokba repítette a fizetésképtelenségi rátákat – derül ki a Coface hitelbiztosító minden évben megjelenő fizetésképtelenségi helyzetet bemutató elemzéséből, amely részletezi a magyarországi helyzetet is.

Minimális GDP-növekedés a régióban

A kedvezőtlen gazdasági környezet eredményeként a térség GDP-je a 2022-es 4 százalékos növekedés után 2023-ban mindössze 0,5 százalékkal emelkedett. Ez pedig 2000 óta a legrosszabb eredmény, leszámítva a 2008-ban elmélyülő globális válság miatt bekövetkezett 2009-es zuhanást és a koronavírus-járványból adódó 2020-as visszaesést.

A régiós országok közül Magyarország mellett Csehországban, Észtországban, Lettországban és Litvániában csökkent a GDP – ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az összesített régiós eredmény csak minimális bővülést mutat.

                                 A fizetésképtelenségek alakulása a KKE régióban

A fizetésképtelenségi eljárások számának emelkedése a régiós szintű gyenge gazdasági növekedést tükrözi

A közép- és kelet-európai régióban 2022-ről 2023-ra 38,6 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi – azaz csőd- és felszámolási – eljárások száma, ami újabb két számjegyű emelkedést jelent. „Ezt a növekedést olyan belső és külső tényezők – különösen a geopolitikai feszültségek és az inflációs nyomás – együttállása táplálta, amelyek felerősítették a régió vállalatai előtt álló kihívásokat, s zavaros vizekre sodorták a cégeket.” – nyilatkozta Grzegorz Sielewicz, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezető közgazdásza.    

Oroszország ukrajnai inváziójának következményei – nem utolsósorban a földrajzi közelség miatt – az egész régióban éreztették hatásukat, zavarokat okozva az ellátási láncokban és hozzájárulva az energiahordozók árának ugrásszerű növekedéséhez. Ezek a külső hatások, valamint az olyan belső kihívások, mint a munkaerőhiány és a növekvő inputköltségek súlyos terhet róttak a vállalkozásokra, ami a fizetésképtelenségek jelentős növekedéséhez vezetett. Különösen az építőipari és a kereskedelmi ágazat viselte a fizetésképtelenségi hullám negatív hatásait, egyszerre küzdve a munkaerőhiánnyal, bérnyomással és a lassuló kereslettel.

Két és félszeres emelkedés Magyarországon

A Coface elemzése kiemeli azt is, hogy Magyarországon tavaly több mint 20 ezer fizetésképtelenségi eljárás indult, ez két és félszerese az egy évvel korábbinak.
A megindított felszámolási eljárások ágazati bontását tekintve az eljárások száma szinte minden iparágban növekedett. A Coface szakértői ismét rangsorolták a különböző magyar ágazatokat a felszámolási eljárások száma alapján, és a tavalyi év eredményeihez hasonlóan, továbbra is ugyanaz a hat szektor a legveszélyeztetettebb.

A listát most is az építőipar vezeti, amelyben 6073 felszámolási eljárás indult, szemben az egy évvel korábbi 2526-tal. Utána következik a vállalatoknak szolgáltatásokat nyújtó alágazat: itt 2807 eljárás indult a múlt évben, szemben az egy évvel korábbi 985-tel. A harmadik helyen az autóipar áll 1777 eljárással, ami több mint a duplája a 2022-es évben mért 795 eljárásnak. Szintén kockázatosnak tekinthető a tavalyi ágazatok alapján a háztartásoknak szolgáltatásokat nyújtó alszektor, a vegyes termékkörű kereskedelem, valamint a szállítmányozás. A hitelbiztosító szakértői szerint a legkevésbé veszélyeztett vállalatok között vannak a kőolajat és szénhidrogéneket, üveget és kerámiát, bőrt, papírt és ásványi termékeket gyártó cégek. Ugyanakkor utóbbiaknál is megháromszorozódott az eljárások száma a 2022-es évhez képest.

„A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 végén több mint 150 ezer cég működött az építőipari ágazatban. Itt figyelhető meg a legtöbb felszámolási eljárás, nemcsak a számuk, hanem az összes eljáráshoz viszonyított, közel 30%-os arányuk alapján is. A mezőgazdaság volt az egyik legkevésbé érintett ágazat a felszámolások tekintetében, de kiemelendő, hogy az ebben a szektorban a legnagyobb számban jelen lévő családi gazdaságok, őstermelők, egyéni vállalkozók száma jelentősen csökkent a 2023-as év végére” – értékelte az adatokat Suszter Andrea, a Coface magyarországi céginformációs csoportvezetője.

A fellendüléshez vezető út rögösnek tűnik

A régiós kilátásokról Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezérigazgatója így nyilatkozott: „2024-ben a fizetésképtelenségek számának további növekedésével számolunk, bár az előző évinél alacsonyabb mértékben. Összességében a vállalatok továbbra sem fogják elérni teljes gazdasági növekedési potenciáljukat az üzleti tevékenységük során felmerülő kihívások következtében.

A 2024-es üzleti környezetet korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exporttevékenységet folytató vállalatok folyamatos kihívásai jellemzik majd a visszafogott nemzetközi kereslet miatt – különösen Németország irányából. Vannak ugyanakkor jelei annak, hogy a lakossági fogyasztás fellendül, különösen a napi fogyasztási cikkek terén, mely elősegíti a gazdasági tevékenységet a teljes közép- és kelet-európai régióban.
A Coface szakértői ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy a vállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik az emelkedő nyersanyagárak és a bérköltségek miatt, beleértve a minimálbérek emelési tendenciáját Közép-Kelet-Európa országaiban.

A teljes anyag az alábbi linken érhető el:
https://www.coface.hu/hirek-es-publikaciok/lassulo-gazdasag-es-noevekvo-fizeteskeptelenseg-milyen-kilatasai-vannak-a-kke-vallalatoknak