A klímaváltozás elérte a kiskerteket is, ezt tehetjük ellene

Az éghajlatváltozás vitathatatlanul itt van és mindenki, akinek van kertje, gyümölcsöse, érzi a negatív hatásait. A hazai agrárszektor egyik vezető vállalata, a Syngenta szakértői összefoglalták, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy ellensúlyozzuk a változó klíma hatásait. 

Felejtsük el, hogy mi a „normál”

A klímaváltozás hazánkban is megjelent, és jelentős hatással van a kiskerti gazdálkodásra is. A hazai professzionális kertészetek zöme a szabadföldi termesztés helyett ezért már kontrollált, üvegházi körülményekre tért át. Ezekben a zárt rendszerekben a termesztőközegtől, a tápanyagokon át a vízfelhasználásig mindent ellenőrizni tudnak a szakemberek. 

Akiknek ilyen lehetőségük nincsen, ők lényegesen kiszolgáltatottabb helyzetben vannak az időjárási anomáliákkal szemben. Az idei esztendőben például már olyan mértékű aszállyal kellett szembenézni, amit a kertészeti kultúrák is megsínylettek. Az ország számos részén az ültetvények által hasznosított rétegekben is száz milliméterekben mérhető csapadékhiány keletkezett. Ugyanakkor a meleg tavasz miatt a vegetáció is gyorsabban elindult, és a növények is akár egy hónappal is „előrébb” jártak a fejlődésben egy „megszokott” évhez képest. Bár a Syngenta kertészeti szakértői szerint lassan elfelejthetjük a „normál” jelzőt az évjáratokra…

A növények is stresszesek 

A zöldségeket és gyümölcsöket a fejlődésük során számos olyan hatás éri, amelyek befolyással vannak a gazdálkodásunk eredményességére. Ezek közé tartozik a szárazság, a napégés, a hirtelen lezúduló csapadék, vagy éppen a váratlanul beköszöntő hideg. Ezeket a fokozódó negatív hatásokat nem lehet a végtelenségig ellensúlyozni, viszont tehetünk annak érdekében, hogy a növényeink jobban viseljék a megpróbáltatásokat, „stresszhelyzeteket”. Például kondicionálni tudjuk őket, hogy jobban viseljék a stresszt, és pótolhatunk létfontosságú tápanyagokat is. Ebben segítenek a különféle biológiai megoldások, biostimulátorok, amelyeknél nagyon fontos, hogy a megfelelő készítményeket a megfelelő időpontban juttassunk ki. A kertészkedésben ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a kórokozók, kártevők, gyomok okozta problémákról, tehát nem vehetjük ki az egyenletből a növényvédelem részét sem. 

Már a fajtaválasztás is sok mindent eldönt

A kertészetben éppúgy, mint a természetben egy biztos, a változás. A változó időjárás, a piaci trendek, és a fogyasztói igények folyamatos megújulást indukálnak. Ezek a folyamatok egy zöldségtermesztésben gyorsabban és rugalmasabban lezajlanak, de a gyümölcsültetvények lassabban, vagy csak nagyon komoly anyagi ráfordítással követhetőek le. Új fajták és termesztési rendszerek jelennek meg, jobb alkalmazkodóképesség, és tudatos stresszmenedzsment fog előtérbe kerülni. Ugyanúgy, mint ahogyan a növények is megpróbálnak alkalmazkodni a megváltozott környezeti tényezőkhöz, nekünk termelőknek is alkalmazkodnunk kell. Ez az alkalmazkodás jelentheti a tudatosabb fajtaválasztást, a vegetációs időszak eltolását korábbra vagy későbbre, az egyszerűbb öntözési megoldások megvalósítását, illetve a megfelelő mikroklíma kialakítását.

Új fajok jöhetnek a kertekbe

A klímaváltozás jelentősen átalakíthatja a magyar kiskertek növényvilágát. Míg egyes hagyományos fajok termesztése nehezebbé válhat, új lehetőségek nyílnak meg mediterrán és szubtrópusi növények honosítására. A kiskertekben egyre gyakrabban találkozhatunk az új növényként a fügével, datolyaszilvával, kivivel, citrusfélékkel vagy akár az édesburgonyával. Ezeket a fajokat a melegedő éghajlatnak köszönhetően egyre biztonságosabban lehet termeszteni így várható a további elterjedésük a konyhakertekben. Összességében a melegigényes fajok fokozatos térhódítása várható a Syngenta elemzése szerint.

Egyes hűvösebb éghajlatot kedvelő növények termesztése viszont nehézkesebbé válhat a jövőben. Ilyenek például a bogyós gyümölcsök – ribizli, egres, áfonya, valamint a brokkoli és a karfiol, amelyek érzékenyek a hőstresszre. A retek, a fejes saláta, a spenót nyári termesztése is problémás lehet, de például a sárgabarack esetében is egyre több új külföldről érkező fajtával találkozhatunk majd, amelyeket nagyobb biztonsággal tudunk termeszteni.

Bár sok helyen a kiskerti gazdálkodás hátrébb szorult, az ágyásokat felváltja a gyep, vagy a fűszerkert, a gyümölcsfák helyén pedig díszfák és díszcserjék nőnek, napjainkban mégis láthatóan vannak, akik belefognak a kertészkedésbe és meglelik örömüket a saját zöldségekben, gyümölcsökben. Ők azt mondják: „kevés olyan örömteli dolog van az életben, mint saját zöldséget enni, ami tudjuk, honnan jött és milyen sok munkával került az asztalunkra.”

Figyeljünk a talajra

A változó éghajlat hatásainak tompítása a kiskertekben komplex megközelítést igényel. Fontos a talaj kezelése és védelme mulcsozással, komposztálással, talajtakarással. A kiskertekben egyszerűbben megvalósítható öntözés kialakítása. A növényfajok megválasztása és társítása, a mikroklíma kialakítása, a magasított ágyások, a korai vagy késői vetés mind jelentősen növelheti a kertek ellenálló-képességét és fenntarthatóságát.

Óvd a növényeid egészségét

A klíma megváltozásával új kártevők és kórokozók is megjelennek a kertekben. Számíthatunk melegebb éghajlatot kedvelő fajok terjedésére, például egyre több poloskafaj és az invazív fajok gyorsabb megtelepedése várható a kertünkben. Ráadásul a meglévő kártevők viselkedése is változhat, akár úgy, hogy több generáció fejlődik ki, vagy az adott kártevő aktivitási időszaka tolódik ki. 

A gombás betegségek gyakoribbá válhatnak a melegebb, párásabb időjárás miatt vagy a vírusos betegségek gyorsabb terjedése is várható a vektorok – például levéltetvek – aktivitásának növekedésével. A jövőben hatékony növényvédelmi megoldásokkal, mindenképpen nagy figyelmet kell fordítani a megelőzésre és kezelésre.

Fotó kredit: KRQ