Meddig terjed a szülői felelősség?

Elvárható a szülőktől, hogy gyermekeiket 24 éves korukig anyagilag, illetve a lakhatás biztosításával támogassák – ez derült ki az Ifjúságkutató Intézet 12 országra kiterjedő közvélemény-kutatásából, amelyben a szülőknek a fiatalok önállósodásában beöltött szerepét vizsgálták.

Az utóbbi években a saját egzisztencia megteremtése, az önálló élet megkezdése egyre magasabb életkorban következik be a nyugati társadalmakban, mindez pedig összetett okokkal magyarázható (a fiatalok életstílusának és értékeinek változásától egészen a külső feltételek alakulásáig). A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, manapság egyre nehezebb megteremteni az önálló lakhatáshoz szükséges anyagi feltételeket, ami a szülőkre is jelentős terhet ró.

Meddig érjen a szülői kéz?

Az Ifjúságkutató Intézet nemzetközi kutatásában arról kérdezte az európaiakat, véleményük szerint hány éves korig kell a szülőknek anyagilag és lakhatás biztosításával támogatniuk gyermekük önállósodását. A 12 vizsgált országban (Ausztria, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) a megkérdezettek átlagosan 24 éves korig látták szükségesnek a fiatal felnőttek segítését. A legtovább a románok (átlagosan 26 éves korig), míg a legkevesebb ideig a délszlávok (a horvátok, szlovének, montenegróiak átlagosan 23 éves korig) szerint fontos a gyermek önállóvá válásának támogatása. Hazánkban – a részt vevő országok átlagához hasonlóan – a megkérdezettek szintén 24 éves kornál húznák meg a határt.

Lakhatás biztosítása vs. anyagi támogatás

A fiatalok lakhatásának megoldásában a szülői szerepvállalást átlagosan a megkérdezettek 71 százaléka tartja szükségesnek. A szerbeknek, horvátoknak és osztrákoknak több mint 80 százaléka, a szlovákoknak 56 százaléka, a szlovénoknak pedig 47 százaléka ért egyet azzal, hogy a leválást követően gyermekének lakóhelyéről a szülő gondoskodjon. Magyarországon az átlagosnál szintén alacsonyabb (65 százalék) azoknak az aránya, akik szerint elvárható, hogy a már felnőtt utódja számára a szülő hajlékot biztosítson. Hazánkban az iskolai végzettség növekedésével ezt egyre kevésbé tartják elvárandónak. Településtípus szerint a fővárosban élőkre – az egyéb városokban lakókhoz képest – ez a hozzáállás inkább nem jellemző.

A közvélemény-kutatásban részt vevők a felnőttkorú fiatalok anyagi támogatását valamivel nagyobb arányban érezték szükségesnek, mint lakhatásuk megoldását. A pénzügyi támogatásról a magyarok véleménye közel azonos a vizsgált országok átlagával: ugyanis 76 százalék szerint várható el, hogy felnőtt gyermeke önállósodásához a szülő pénzügyi segítséget nyújtson. A két szélsőséget a szerbek és az észak macedónok jelentik: Szerbiában 90 százalék szerint kell anyagi segítséget nyújtaniuk a szülőknek, míg Észak Macedóniában csak 58 százalék véli ugyanezt.

A kutatás alapját képező adatfelvétel 2023. áprilisában készült összesen 12 ezer, országonként 1000 fős reprezentatív mintával. Az adatfelvételt Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER készítette az Ifjúságkutató Intézet számára.

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …