Fontos határidő közeleg: október 20-áig esedékes az első EPR-adatszolgáltatás

• Folytatódik a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása

Fontos határidő előtt állnak a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel (EPR) kapcsolatos első kötelező adatszolgáltatásban érintett vállalkozások, hívják fel a figyelmet a Mazars szakértői. Az EPR július 1-jei bevezetésével elindult a hulladékgazdálkodási rendszer finanszírozásának átalakítása, az EPR-kötelezetteknek pedig első alkalommal október 20-áig kell teljesíteniük a kibocsátásra vonatkozó adatszolgáltatást. Az uniós irányelvekkel összhangban a csomagolási hulladék újrafeldolgozásának vagy más módon történő hasznosításának növelését is el kell érni, ezért 2024. január 1-jétől elindul a kötelező visszaváltási díjas rendszer (DRS) is.

20223. július 1-jén került bevezetésre akiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), az EPR-kötelezetteknek első alkalommaloktóber 20-áig kell beküldeniük a kibocsátásra vonatkozó adatszolgáltatást az országos hulladékgazdálkodási hatóságnak. A Mazars szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy az érintett gyártóknak – ha eddig még nem tették meg – fel kell készülniük az első adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére. Folytatódik a hazai hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása is.

„A hulladékgazdálkodás átalakításának újabb fontos állomása, hogy a kötelező visszaváltási díjas rendszer keretében a termékek visszagyűjtését szorgalmazó rendszer kerül bevezetésre. Az új szisztéma sok új feladatot ró a gyártókra és a koncessziós társaságra, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-re, de a visszagyűjtésre fel kell készülniük az EPR-ben eddig nem érintett forgalmazóknak és a fogyasztóknak is” – mondta el dr. H. Nagy Dániel, a Mazars partnere.

A kötelező visszaváltási díjas termékek közé az italtermékek 0,1–3 literig terjedő űrtartalmú műanyag, fém vagy üveg alapanyagú újrahasznosítható vagy nem újrahasználható csomagolása tartozik. Kivételt csupán a tej és tejalapú készítmények csomagolása jelent, ezekre nem vonatkozik az új szabályozás. A nem újrahasznosítható italospalackok és -dobozok visszaváltási díja egységesen 50 forint lesz, míg az újrahasználható termékek visszaváltási díját a gyártók maguk határozzák meg.

A vásárlók megérzik majd az italok áremelkedését: a gyártóknak a nem újrahasznosítható, kötelező visszaváltási díjjal érintett italtermékek értékesítésekor díjfizetési kötelezettségük keletkezik a koncessziós társaság felé, ezért a termékek a kötelező visszaváltási díjjal növelten kerülnek majd forgalomba. Ha a vásárlók visszaviszik az üres italosdobozokat, -palackokat a forgalmazók telephelyein működtetett visszagyűjtő helyekre, tőlük vagy közvetlenül a koncessziós társaságtól visszakapják a termékenként 50 forintos díjat. Végül a forgalmazók is elszámolnak a koncessziós társasággal az általuk a fogyasztóknak visszatérített összeggel. A rendszer így zár, tehát az 50 forint akkor „vész el”, és lesz végérvényesen a koncessziós társaság bevétele, ha a vásárlók nem váltják vissza az italok csomagolását.

A hulladékkezelési feladatokat a koncessziós társaság látja el, gondoskodva a szelektálva visszagyűjtött hulladék elszállításáról az újrahasznosításra. A forgalmazókra hárul a feladat, hogy felkészüljenek a csomagolások visszavételével kapcsolatos kötelezettségeikre, azaz kézi vagy automata visszaváltó berendezés üzemeltetésére.

Az új (450/2023. számú) kormányrendelet a már kihirdetett EPR-rendeletet is módosítja 2024. január 1-jétől. A visszaváltási díjjal érintett csomagolásokra ugyanis nem kell majd EPR-díjat fizetni. Helyette a gyártók csatlakozási, szolgáltatási és a nem újrahasznosítható termékek esetén a már említett 50 forintos visszaváltási díjat fizetik a koncessziós társaságnak.

Nem csupán a kötelező előírásokat lehet azonban teljesíteni: a rendszerhez más, úgynevezett „önkéntesen visszaváltási díjas termékek” visszagyűjtésével is lehet csatlakozni; ez esetben a visszaváltási díjat szintén maguk a gyártók határozzák meg. A rendszert a koncessziós társaság a befolyó csatlakozási és szolgáltatási díjakból, valamint azon termékek visszaváltási díjából finanszírozza, amelyeket ténylegesen nem váltanak vissza.

Az áfatörvény már felkészült a kötelező visszaváltási díjas rendszer bevezetésére, a nyári adócsomagban elfogadták a 2024. január 1-jétől hatályos módosításokat. A visszaváltási díj nem fog beletartozni a termékértékesítés adóalapjába, azaz gyakorlatilag az áfa hatályán kívül kell kezelni minden értékesítés során. Évente egyszer ugyanakkor sor kerül a vissza nem váltott, de kötelezően visszaváltási díjas termékek adóztatására is méghozzá úgy, hogy az áfát a koncessziós társaságnak kell megfizetnie. Az adó alapja az év utolsó napján vissza nem váltott termékekre jutó visszaváltási díj lesz azzal, hogy az egy termékre jutó 50 forintot úgy kell majd tekinteni, hogy az a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.