Nem veszett el bennünk a lélek! – Tündöklő Jeromos a Nemzeti Színházban

Humorral fűszerezett keserédes példázat az emberi gyarlóságról, és arról, hogyan győzi le a közösség ereje a kísértéseket. Tamási Áron ritkán játszott, Tündöklő Jeromos című darabját a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban mutatta be augusztus 12-én a Nemzeti Színház, szeptember 2-án pedig a kőszínházi premiert tartja a teátrum. A bemutató előtti fotóspróbán néhány szereplő és a rendező is arról beszélt, milyen fontos a jó jelenléte a világban.  

A címszerepet alakító Schnell Ádám szerint nagy szabadságot adnak a színésznek a kissé sematikusnak tűnő figurák, de a rendező, Márkó Eszter nagy hangsúlyt fektetett a színészi munkára, és igyekezett a szituációkat pontosan kidolgozni. Az ő színészcentrikusságának köszönhetően könnyű volt a feladatuk. Tamási Áron világáról szólva úgy fogalmazott: „Sokszor jártam Székelyföldön, és mindig hatással volt rám az ottaniak beszéde, annyira hozzátartozik a tájhoz az ottaniak humora, a jellegzetes beszédmód. Most ráadásul az az érdekes helyzet állt elő, hogy a beregszászi társulattal közösen vagyunk jelen a produkcióban, és ők is hozzátesznek ehhez valamilyen sajátos, a határon túli létből fakadó megszólalást, ez rengeteget hozzáad az előadás világához.”

A Sáska Gáspárt játszó Kovács S. József az eddigi legnagyobb szerepét kapta a Nemzeti Színházban az itt eltöltött két éve alatt, igyekszik megfelelni a szerinte nem kis feladatnak. „Tamási műveit jól ismerem, úgy gondolom, ő kikerülhetetlen szerző egy színészi pályán, de jól is van ez így. Nagyon szeretem a világát, édesapám erdélyi, édesanyám bánáti, én Szapáryfalván nevelkedtem, tehát mondhatom, hogy ugyanolyan közegből jövök, amilyet itt a színpadon látunk, ezért az eddigi szerepeim közül ez áll hozzám a legközelebb. Ugyanakkor vissza kellett nyúlnom az időben, hiszen a figurám tizenhat, én pedig már huszonnyolc éves vagyok. Gáspár sok megpróbáltatáson megy keresztül, szembekerül az apjával, Jeromossal, végül kiáll magáért, szinte felnőtté válik a darab közben. Nagyon szép kihívás ez a szerep.” 

Nem volt könnyű megfogni Bajna Gábor figuráját, de végül sikerült, meséli Herczegh Péter. „Annak ellenére, hogy nagyon fontos szereplő a történetben, csak kevésszer jelenik meg, sokat beszélnek viszont róla. Ezekben a rövidke jelenlétekben kell megmutatnom, miért is tartja Gábort sokra a környezete, hiszen ő képviseli a „jó oldalt”. Most már talán merek Bajna Gáborként a színre lépni. Nagyon jó hangulatú, biztonságos próbafolyamat volt, Gyulán össze is voltunk zárva, sokkal intenzívebb volt a munka. Eszter sokat segített, igyekeztünk megérteni valamit az igazi székely „góbéságból”, ami azért elég távol áll a pesti gondolkodásmódtól.”

A székely világból jött a rendező, Márkó Eszter, aki azt mondja, ezek a hangsúlyok számára nagyon természetesek. A próbafolyamatban azonban közös hangot kellett találniuk, hiszen sokféle iskolából jöttek a színészek. „Az biztos, hogy nem akartam „székelykedni”, az volt a fontos, hogy Tamási nyomán találjuk meg a közös pontokat. Az íróhoz nagyon hozzátartozik az a nyelvezet, az a közeg, amit itt is látunk, és nem akartam ettől elrugaszkodni. Amiről beszél, az ugyanakkor örökérvényű. A jó és a rossz harca, a hatalom, a pénz, a szerelem, mind olyan témák, amelyek végigkísérik az embert. Igyekeztem úgy megmutatni a szereplőket, hogy lássuk az emberi oldalukat, azt is, ki miért kapható a rosszra. De azt is akartam, hogy lássák az emberek, végül mégis tud győzni a jó, én nagyon hiszek abban, hogy ez lehetséges. A közösség ugyan megrendül, amikor az egyes emberek az önös érdekeiket nézik, de amikor az egyén lemond a kicsinységeiről, és a közösség együtt kezd működni, az nagyon jó irány. Az embereknek mindig szükségük van ilyenfajta mesékre.

További információk az előadásról: https://nemzetiszinhaz.hu/eloadas/tuendoeklo-jeromos

Fotó: Eöri Szabó Zsolt, Nemzeti Színház

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …