Budapest24 Minden, ami Budapesten és vidéken történik!
A nárcisztikusok tudatosan manipulálnak, rosszindulatúak, elvárják, hogy csodálják őket, a környezetük szenved tőlük – és még fel is vágnak azzal, hogy ők nárcisztikusok. Az egyoldalú, leegyszerűsítő listák és a felszínes definíciók alapján ilyennek képzeljük a nárcisztikusokat, akiktől jobb megszabadulni. Már ha tudunk.
“A nárcizmus egy kontinuumon értelmezhető, ráadásul több típusa is van” – mondja Knapek Éva klinikai szakpszichológus. “A nárcisztikus személyiségzavar diagnosztikai kritériumai az úgynevezett grandiózus típust írják le, pedig vannak olyanok is, akik jóval rejtettebben szenvednek a saját önbecsülési nehézségeiktől, vagy kevésbé szenvedtetik a környezetüket. Még ha néha hamar össze is áll a kép, az, hogy személyiségzavarral diagnosztizáljanak valakit, még a szakemberek számára is hosszú folyamat.
Knapek Éva klinikai szakpszichológus
Ám azoknak, akik úgy gondolják, hogy a párjuk, a hozzátartozójuk, a főnökük nárcisztikus, ezzel együtt is hasznos lehet, ha tájékozódnak. A megértés segít, hogy leszámoljunk a tévhitekkel (például arról, hogyan lehet megszakítani a kapcsolatot egy nárcisztikussal), és abban is, hogy a viselkedésüket ne vegyük magunkra, és ne ítélkezzünk. Fontos, hogy ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy felmenthetjük őket a káros cselekedeteinek súlya alól.
A nárcisztikusok csoportja nem homogén. Vannak súlyosan bántalmazó nárcisztikusok, akik tényleg sosem változnak és veszélyesek a környezetükre. Elsősorban a megkülönböztető leírások, amelyek árnyalják a képet, elsősorban nem róluk szólnak. Fontos viszont azokról az érintettekről is beszélni, akik nem ilyenek.”
Ezt az 5 dolgot valószínűleg te is rosszul tudtad arról, hogyan lehet “megszabadulni” a nárcisztikustól:
“Csak szembesíteni kell vele, hogy nárcisztikus, és elszégyelli magát.”
Vannak, akik tudják magukról, hogy nárcisztikusok, de inkább rejtegetik. Mások nem is sejtik, hogy nárcisztikusok. És igen, olyanok is akadnak, akik egyenesen felvágnak ezzel. Azok, akik képesek szembesülni a hibáikkal, ilyenkor akár terápiás segítséget is kérhetnek, de legalább ugyanilyen könnyen vissza is billennek. A szembesítés tehát nem biztos, hogy működik, és ami a fő, nem is a mi dolgunk munkatársként, barátként, hozzátartozóként.
“Úgysincs empátiája, az sem érdekli, ha meg akarok szabadulni tőle.”
A nárcisztikusok számára sem ismeretlenek az érzések. Nagyon is vannak érzéseik, olykor még túl intenzívek is, nem arányosak az adott helyzettel. Abban is sokfélék, hogy mások érzéseit átérzik-e. Van, akiben egyáltalán nincs empátia, azaz képtelen felismerni mások érzéseit és szükségleteit. De van, aki bizonyos állapotaiban meg tud élni együttérzést, sajnálatot. Kivéve akkor, ha ő okozta az adott problémát. Nem biztos, hogy érdemes arra építeni, hogy együttérezzen veled, vagy azt remélni, hogy nem is érez semmit, ezért vele bármit meg lehet tenni.
“Meg tudom változtatni a nárcisztikust, ha nagyon akarom.”
Nincs olyan taktika, amellyel egy nárcisztikus személyt laikusként meg tudnál változtatni. Egy nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő személy azonban nem egyedül tud megváltozni, ha akar – pszichoterápiára van szüksége. Nehéz lehet ellenállni a kísértésnek, hogy otthon elemezzük vagy segítsük őt, esetleg akarata ellenére pszichológushoz “kergessük”. Ha van benne belátás, magától is meg akarja majd ezt tenni. Amíg őrá fókuszálunk viszont, addig a saját életünkben a saját állapotunkra nem tudunk eléggé figyelni.
“Azonnal meg kell szabadulni tőle, aki nem teszi, magára vessen.”
Van, hogy nem tudjuk azonnal megszakítani a kapcsolatot egy nárcisztikus személlyel. De az is lehet, hogy később is kapcsolatban kell maradnunk, például a közös gyermek miatt. Ilyenkor a saját önbizalmunk, önbecsülésünk fejlesztése, határaink meghúzása lehet a kulcs ahhoz, hogy jól kezeljük a helyzetet.
“Le kell róluk mondani, és kész.”
Akadnak olyanok, akikről talán “le kell mondani”, abban az értelemben, hogy nem érdemes arra várni, amíg elköteleződnek a változás mellett. Vannak azonban olyanok, akik a nárcisztikus tulajdonságaik mellett is képesek arra, hogy együtt éljenek másokkal. Ahogy Dr. Bánki György, a téma elismert hazai szakértője fogalmaz a nárcizmusról szóló könyvében: “a jó ember az, aki a legtöbb esetben meg tud birkózni a kísértéssel, hogy mások kárára tartsa fenn az önbecsülését.”
Menj vagy maradj? Milyen stratégiák vannak egy nárcisztikussal való együttélésre? Reménykedhetsz-e abban, hogy megváltozik? Képes erre? Mi alapján tudod ezt eldönteni? Mikor reménytelen a helyzet? Mi biztosíthatja a változás minél nagyobb valószínűségét?
Ha mélyebben érdekel a téma, gyere el Dr. Bánki György és Knapek Éva közös, személyes előadására október 18-án, Budapesten!
Az előadás címe: Meg tud változni egy nárcisztikus?
Egy este arról, hogyan hozhatsz megalapozott döntést a kapcsolatod sorsáról.
2024. október 18., 18:00
Láng Művelődési Központ, 1139 Budapest, Rozsnyay utca 3.
A jegyvásárlással kapcsolatos részleteket itt találod: https://konferencia.knapekeva.hu/eloadas/
A cikk és az előadás nem helyettesíti a pszichoterápiát vagy a traumafeldolgozást. Ha súlyosan bántalmazó nárcisztikus zavarral élő mellett vagy, fordulj a NANE Egyesülethez.
