Húszéves a magyar EU-tagság

• egyéni történeteket mutat be az Európai Bizottság 

Idén húsz éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz. Az évforduló alkalmából az Európai Bizottság szeptember közepétől “Boldog huszadikat, Magyarország!” szlogennel kommunikációs kampányt indít, mely egyéni történeteken keresztül mutatja be az európai uniós tagságnak köszönhető pozitív változásokat.  

A kampány bemutatja például Katalint, akinek vállalkozása az egységes piacnak köszönhetően világcégek beszállítójává vált, Pannit, aki egy uniós támogatású program révén jelentős támogatást kap tanulmányaihoz és ahhoz, hogy felzárkózhasson jobb körülmények között élő kortársaihoz, és Pétert, aki spanyol üzleti partnerével közösen megismertette Európát a magyar mangalicával. Az egyéni történeteket az érdeklődők a kampány weboldalán is megismerhetik majd, valamint az Európai Bizottság különböző közösségimédia-csatornáin, de országszerte óriásplakátokon is találkozhatnak velük. A kampányt tévé- és rádióhirdetések is kiegészítik. 

„Magyarország húsz évvel ezelőtt visszatalált oda, ahová történelmileg és kulturálisan mindig is tartozott: az Európai Unióhoz való 2004. május 1-jei csatlakozással megszilárdította helyét Európában. Az EU tagjaként Magyarország jelentős fejlődésen ment keresztül, köszönhetően többek között az infrastrukturális beruházásoknak és a vállalkozások támogatásának. Ugyanakkor Magyarország is számtalan módon hozzájárul az Unió sikeréhez, így például áttörést hozó kutatásokkal és tudományos felfedezésekkel. A magyar leleményesség és kultúra az összes uniós polgárt gazdagítja. Az Európai Unió erősebb, mióta Magyarországot tagjai között tudhatja. Magyarország szintén erősebb az Európai Unió tagjaként” – emelte ki Zupkó Gábor, az Európai Bizottság képviseletvezetője. 

Az elmúlt két évtizedben a kölcsönösen előnyös kapcsolatnak, különös tekintettel az egységes piacra, számszerűsíthető előnyei voltak hazánk és a közösség többi tagja számára is. Mára Magyarország árukivitelének 79 százaléka az uniós piacok felé irányul, és ennek értéke az elmúlt két évtizedben 35 milliárd euróról 117 milliárd euróra nőtt. Az EU nemzetközi kereskedelmi megállapodásainak köszönhetően majdnem négyszeresére nőtt az EU-n kívüli piacok felé irányuló kereskedelem. Ezt segítette, hogy az uniós forrásokból megháromszorozódott a magyar autópályák hossza, korszerűbbé vált az ország vasúti infrastruktúrája, ami megerősítette Magyarország logisztikai kulcsszerepét Közép-Európában. 2014 és 2020 között például több mint 670 kilométernyi útvonal épült vagy újult meg európai uniós támogatásokkal. A partneri kapcsolatoknak is köszönhetően a magyar bruttó hazai termék (GDP) több mint kétszeresére nőtt, az egy főre jutó GDP az EU átlagának 63%-áról 77%-ára emelkedett, az autóiparban és az elektronikai szektorban pedig hazánk globálisan is jelentős szereplővé lépett elő. 

Magyarok milliói egyéni szinten is megtapasztalhatták, hogy az uniós tagság révén szabadabban utazhatunk, tanulhatunk és vállalhatunk munkát Európa-szerte; a tagság gazdasági előnyei pedig – az egységes piac adta lehetőségeknek, illetve az uniós támogatásoknak is köszönhetően – hozzájárultak életszínvonalunk növeléséhez, a hátrányos helyzetű térségek fejlesztéséhez, az esélyegyenlőség javításához. A foglalkoztatási ráta a 2004-es 62%-ról 80%-ra nőtt. 

Magyarország 2004-ben egy szolidáris közösség tagjává vált, ahol vészhelyzetek esetén számíthat mind az uniós intézmények, mind a többi tagállam segítségére. A jelenlegi árvízi védekező munkát a Kopernikusz műholdas rendszer segíti, és az EU további támogatást is kész nyújtani. Az elmúlt években számos árvízvédelmi projekt valósult meg uniós támogatással Magyarországon.

De Magyarország is érdemben gazdagította az EU-t: a gazdasági együttműködésen túl többek között olyan tudományos áttörésekkel, mint Krausz Ferenc magyar kutató és kollégája, Anne L’Huillier európai forrásokból is támogatott kutatásai, melyekért 2023-ban Pierre Agostinivel együtt fizikai Nobel-díjat kaptak. De gondolhatunk a magyar kultúra és gasztronómia felbecsülhetetlen hozzájárulásaira is, mint például az a 87-féle kitűnő minőségű magyar élelmiszer, melyek az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott termékek uniós jegyzékében szerepelnek. 

Az Európai Bizottság a felsorolt eredmények közül néhány különösen jellemzőt igyekszik most egyéni történeteken keresztül bemutatni és ezáltal hozzájárulni ahhoz, hogy hazánk uniós tagságának Magyarországot és az Uniót egyaránt gyarapító, kölcsönös előnyei ismertebbek és átélhetőbbek legyenek a magyar polgárok számára. 

A kommunikációs kampány – hosszú előkészületek után – a kültéri plakátok kihelyezésével ma elindult. A váratlanul kialakult árvízi veszélyhelyzetre tekintettel azonban a kampány több más elemét, például az évfordulót ünneplő tévéhirdetések vetítését a Bizottság későbbi időpontra halasztotta.

 20 éve együtt: események a jubileumi évben  

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete az egész év folyamán hangsúlyt fektet arra, hogy a polgárokkal együtt ünnepelje az uniós csatlakozás évfordulóját. A jubileum jegyében zajlottak 2024. május elején a budapesti és vidéki Európa-napi ünnepségek, és valósult meg a Magyar Tudományos Akadémia épületének különleges, fényfestéses díszkivilágítása. A most induló kommunikációs kampánnyal egy időben pedig a 20. évfordulóra hívják fel a figyelmet azok a kültéri fényképkiállítások is, amelyeket az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete 19 vidéki és három budapesti helyszínen rendez. Ezek 20 darab nagyméretű képen mutatnak be egy-egy sikeres uniós fejlesztést minden magyarországi vármegyéből, valamint a fővárosból.  

További részletek: eu.hu