A magyarok és a foci – szeretjük is, vagy csak a meccsnézés élménye hajt minket?

A most zajló labdarúgó EB kapcsán a MediaMarkt az igazi meccsélményről kérdezte a lakosságot. Szeretjük egyáltalán a focit, vagy csak visz minket a csapatszellem? Hogyan és kivel osztjuk meg a meccs izgalmait és örömeit? Milyen technológiai megoldások segítenek bennünket ebben?

Igazi focirajongók vagy társasági szurkolók vagyunk?

Amekkora érdeklődés övezi hazánkban, azt gondolhatnánk, hogy a magyar egy igazán foci kedvelő nemzet, valójában a felmérés adatai alapján mindössze a lakosság 14%-a néz rendszeresen labdarúgást. Ugyan hasonló arányban vannak azok (13%), akik ha nem is néznek mindig meccset, de a kedvenc csapataik mérkőzéseit hétről hétre követik.  Akadnak olyanok is, akik csak a magyar válogatottat nézik (7%), de főként az EB és VB mérkőzések ideje alatt ugyanennyien csatlakoznak hozzájuk és tapadnak a képernyőkre, tehát magyar lakosság közel  fele egy emberként szurkol ilyenkor a nemzeti csapat előrejutásáért.

Bárhol, bármikor

Míg régebben rádión hallgattuk főként a meccsközvetítéseket, majd bejött a tv adás, ma már számtalan módunk van követni az eseményeket. Bár továbbra is ez maradt a fő közvetítő eszköz, és a futballnézők közel 80%-a televízión követi a játékokat, a fiatalabb generációk körében a számítógép (34-35%) vagy okostelefon (29%) alkalmazása erre a célra egyre elterjedtebb. Sokan nem is hagyományos műsorszolgáltatón, hanem streaming csatornákon keresztül (15%) követik az eseményeket.

Milyen az ideális meccsnézés a magyaroknak?

Ha pedig már nézzük, akkor szeretjük megadni a módját és a lehető leginkább a helyszínre röpíteni magunkat az élményben. A futballnézők fele használ valamilyen kiegészítő technológiát a képernyő mellé, például hangszórót vagy házimozi rendszert (24%), esetleg Smart TV alkalmazásokat (18%), amelyek egyre nagyobb spektrummal állnak rendelkezésre a sportesemények közvetítésére. És van is rájuk igény: a kutatásban résztvevők szerint lehetne még javítani a meccsek követhetőségén otthoni körülmények között, egyesek magasabb képfelbontást (36%), jobb hangminőséget (42%) mások a valós idejű adatszolgáltatásokat, statisztikákat (43%) igényelnék leginkább.

Együtt sírunk, együtt nevetünk

Bár az idősebb korosztály többnyire egyedül nézi otthon a mérkőzéseket, a meccsnézésre alapvetően személyes, társasági élményként tekintünk. A válaszadók fele barátokkal és ismerősökkel osztja meg az élményt, míg további 12% nyilvános helyeken más szurkolókkal. Ha a találkozás nem megoldható, az online társaságra is nyitottak vagyunk: 22% különböző közösségi platformokon (facebook, reddit) osztja meg gondolatait, folyamatosan követve a mérkőzés eseményeit, illetve 10% akár videóhívásban is van a játékidő alatt barátaival. Az interaktív technológiák (reel time szavazások és kvízek) használata még nem elterjedtek itthon, a valós idejű kommentálás is főleg a legfiatalabb korcsoportra jellemző.

Kényelem vagy maximális meccsélmény?

Manapság nem feltétlenül kell választani, hiszen az otthonunkban is megteremthetjük a tökéletes hangulatot egy nagy tévével vagy projektorral és a tökéletes hangzást segítő eszközökkel – na meg persze vendégekkel – és még sorba sem kell állnunk üdítőért, vagy ha megéheznénk. Most is így tervez a többség, 39% vendégségben, vagy vendéglátóként szeretné barátaival, szeretteivel átélni a meccsek izgalmait. A nagy lakoma ilyenkor nem elvárás, ha pár zacskó rágcsálnivalóval és üdítővel készülünk a többség (50%) már boldog, de főként a negyvenes korosztálynál azért lehet számítani egy kis kerti sütögetésre is.   Az emberek harmada azonban mégis inkább az össznépi szurkolásra szavaz, és valamilyen kültéri kivetítőn tervezi követni a  mérkőzéseket.

* A kutatás az Opinio Piackutató alkalmazással készült, 1075 fő megkérdezésével 2024. június 7-10 között. Az eredmény országosan reprezentatív nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely típusa és lakóhely szerint a teljes 16-59 év közötti célcsoportra.

- bdpst24.hu

Check Also

Waberer’s: Elindult a verseny, ismét megválasztják az év női logisztikusát 

Még mindig jelentősen elmarad a nők aránya a férfiakétól a logisztikában, különösen a vezetői pozíciókban. …