Innovációkat tartalmaz a Paksot és Kalocsát összekötő Tomori Pál Duna-híd

  • Fenntarthatósági szempontból is jelentős

A modern technológia a tervezés és a kivitelezés fázisában is támogatja a környezetkímélő megoldásokat A 2024. június 6-án adták át a legújabb Duna-hidat, a Dunát Kalocsa és Paks között átszelő Tomori Pál hidat. A híd hordógurítási eseményére március 14-én került sor: a régi hagyomány szerint egy híd elkészültét az építők a hordógurítás ceremóniájával ünneplik meg. A hagyomány alapja egy régi babona, miszerint a hídépítők megegyeztek az ördöggel a sikeres építkezésért, azonban az ördög cserébe fizetségül az első átkelő lelkét kérte. Hogy az átkot felfogják, elsőként ezért egy hordót szokás átgurítani a szerkezetkész hídon. A hordógurítás után már csak a híd „felöltöztetése” van hátra, így például aszfaltburkolat építése, a korlátok és a világítás felszerelése – és persze a próbaterhelés. 

A tervező CÉH zRt. munkái közé tartozik a díjnyertes Megyeri híd tervezése is: „Egy Duna-híd tervezése a magyar tervezők számára a szakma csúcsa, amelyhez közel 20 hídtervező mérnök összehangolt munkájára volt szükség” – mondta el Kiss Rudolf, a CÉH zRt. híd szakági főmérnöke. „A három egységből – balparti ártéri híd, mederhíd és jobbparti ártéri híd – álló híd összesen 946 méter hosszú, a legszélesebb pontján 23,26 méter” – tette hozzá Rudolf.

Szintén a CÉH zRt. készítette el az építést meghatározó technológiai terveket, és a gyártmányterveket. A híd tervezésénél, majd kivitelezésénél egyaránt kiemelt figyelmet kaptak a fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok, hiszen a hídra vezető út nyomvonala Natura 2000 területet is érint, így fokozott figyelmet kellett fordítani természetvédelmi szempontokra is. „A környezeti hatástanulmány alkalmas volt a lakossági tájékoztatásra is – mint ahogy a különböző lehetséges nyomvonalakat is megvitatta a beruházó a helyi közösségekkel.” – magyarázta a főmérnök.

A nyomvonal kijelölésén túl a megválasztott építési technológia is meghatározó abból a szempontból, hogy a híd milyen hatást gyakorol a környezetére – a megépítése, majd a működése és a fenntartása során. „Több különböző hídszerkezet vizsgálatát követően az extradosed típust választottuk ki” – mondta Kiss Rudolf főmérnök. „Ennek a típusnak az egyik nagy előnye, hogy a hagyományos szerkezetű hidakhoz képest nagyobb fesztávolságokat érünk el, csökkentett anyaghasználat mellett. Továbbá, a vasbeton gerincek helyett acél trapézlemezeket alkalmaztunk és ezzel az öszvér néven ismert felszerkezet típussal kisebb lett az önsúly, kevesebb anyagot igényeltek az építési segédszerkezetek és az alépítményekbe is kevesebb anyagot kellett beépíteni. Az építéshez szükséges anyagok mennyiségének csökkentésével a környezetterhelést is sikeresen minimalizáltuk” – fűzte hozzá Rudolf. 

Kiss Rudolf, a CÉH zRt. híd szakági főmérnöke

Hídtervező csapatunk hosszú évek óta együtt dolgozik, ezért jól ismerjük egymást. Fodor Józsefnek, a CÉH zRt. technológiai tervezőjének meghatározó szerepe volt a csapatmunka során az építéstechnológia kidolgozásában, hogy pontosan hogyan is épüljön meg a híd. Sajnos Fodor József nem érhette meg a híd elkészültét – kollégái és a hidász szakma azonban mindig is össze fogja kapcsolni a kiváló szakember nevét a híddal.

A mederhíd és az ártéri hidak eltérő szerkezetűek: az extradosed típusú mederhíd felszerkezete ún. öszvér (vasbeton és acél) kialakítású, amely tervezésénél a szakemberek 3D szoftvereket alkalmaztak. A szoftver segítségével milliméter-pontossággal lemodellezhették a híd acélszerkezeteit – e modellek szolgáltak alapul a gyártmányterveknek is. A szerkezeti elemek gyártói környezetben készültek, ami kedvező megoldás a környezetterhelés szempontjából, majd az elkészült egységekből összeállított főtartók vízi úton jutottak el az beépítés helyszínére. Az alkalmazott technológia, szállítás és organizáció a lehetőségekhez mérten kevésbé terhelte a Natura 2000 területet. 

A hidak próbaterhelése május elején sikeresen lezajlott. A legnagyobb lehajlást okozó teherállásban 20db 40 tonna tömegű teherautó állt a hídon előre meghatározott pozíciókban. A híd mederközépen mért lehajlása 20cm nagyságú volt, ami igazolta a statikai számításunkban szereplő merevséget.

A tervezés során lehetőség nyílt megnövelni az ártéri hidak fesztávjait, így csökkenteni lehetett a támaszok számát és ezzel együtt a környezeti beavatkozás mértékét is az eredeti elképzelésekhez képest. 

„Az új Duna-hidunknál a modern technológiának és a gondos tervezésnek köszönhetően olyan szerkezetek kerültek megépítésre és olyan anyagok kerültek felhasználásra, amelyek biztosítják, hogy a híd igazán hosszú életű legyen – az életciklusa alatt a karbantartási- és javítási költségei fajlagosan alacsonyak legyenek-, és ezek az általános, minden híd életében szükséges munkálatok minél kevésbé terheljék a környezetet” – mondta Kiss Rudolf. „Manapság a hidak működését egyébként már komoly monitoring rendszer figyeli – többek között a jegesedést, a saruk elmozdulását, a szerkezet testhőmérsékletét – és ha beavatkozás válik szükségessé, azonnal jelzi a rendszer.” – tette hozzá Rudolf.

„Örömmel mondhatom el, hogy a Tomori Pál híd nemcsak az innovatív technológiájával, hanem a környezeti szempontok szem előtt tartásával is a hídtervezés és -építés új generációját képviseli.” – foglalta össze Kiss Rudolf a CÉH zRt. hídszakági főmérnöke.

CÉH zRt.

Fotó kredit: Dernovics Tamás, magyarepitok.hu

- bdpst24.hu

Check Also

A Z generáció felnőtt tagjai inkább dolgoznának

 nyári nyaralóhelyen, mint az Y generációsok; az Y-ok pedig jobban élveznék az önkénteskedést. Közel minden …