Globális polikrizisek a logisztikában: sok a kihívás, de állandó az alkalmazkodás a szektorban 

A Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) és a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) közös szakmai konferenciát tartott május derekán. Az esemény fókuszába az ellátási láncok problémái és lehetőségei kerültek a geopolitikai tükrében. A rendezvényt Prof. Dr. Király Gábor egyetemi tanár, a BGE PSZK dékánja nyitotta meg. A konferencián nemzetközi oktatói gárda és piaci szereplők is képviselték a logisztikai szektort, amely a közelmúltban számos kihívással szembesült.

„A jelen helyzet értékelését mindenkor történelmi összefüggések vizsgálatával érdemes kezdeni. Egy ország földrajzi elhelyezkedése determináló helyzet. Az ellátási láncok, illetve azokhoz való csatlakozás képes kiemelni egy országot a gazdasági fogságból. Az elmúlt időszakban sok csapás érte logisztikai szektort. Ennek alapján rövidülnie kellene az ellátási láncoknak a biztonságos működtethetőség érdekében. Mégis azt látjuk, nem ritkán ezzel ellentétes folyamatok zajlanak ” – mondta Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke.

Május második felében a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE), a BME KJK Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék, valamint az iLex Group által üzemeltetett Kármán Tódor Innovációs Piactér és Ügynökség egy innovációs témájú rendezvényt tartott. Ennek célja volt, hogy bemutassák a logisztika legfrissebb innovációs eredményeit. A rendezvény helyszínéül a felsőoktatási intézmény 1971-ben létrejött intralogisztikai laborja szolgált, amely az innovációk térnyerésének igazán hiteles helyszíne volt. Annak idején ugyanis itt járt először hazánkban lassú járású dízel- és benzinmotor is. Az egész napos program fókuszba került többek között a felhőalapú video-felügyeleti és beléptető rendszerek új generációja, az innovatív raktározás, az ESG-innovatív módszertana, a műanyagfelhasználás, de az intralogisztikai robotizáció is.

„Kis túlzással mondhatjuk, hogy globális logisztikai polikrízisek korát éljük. Sorra érték és érik mostanság ugyanis a nemzetközi kihívások a szektort. A közelmúlt nehézségekben teli időszakában sem álltak meg azonban a fejlesztések. Ezeknek szerettünk volna teret engedni, így ennek apropójából tartottuk ezt az egész napos programunkat társszervezőinkkel” – emelte ki a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke.

A világnak várhatóan már nem lesz vissza útja a korábbi rendhez. Oroszország pénzügyi elszigetelésének szándéka a több pólusú világ kialakulásához nyit kaput. A függőségi viszonyok viszonytak. A kérdés csak az, hány pólus fog kialakulni, és hogy mi lesz a vákuum területekkel. A rendszerszintű változások akár a G7 és a BRICS szembenállásra is alapulhatnak. A vállalatok számára elengedhetetlen, hogy stratégiai szintre emeljék a geopolitikai gondolkodásukat. Kína és a nyugati világ üzleti szembenállásának alapját képezheti a kultúra, valamint az azon alapuló gondolkodás ütközése is. Ez pedig kihat az ellátási láncon belüli vagy a logisztikai folyamatokra.

„A vezető gazdasági hatalmak a történelem során rendszerint féltették pozíciójukat a feltörekvő jelöltekkel szemben. Ezért fontos, hogy a logisztikai folyamatok tervezésében és menedzselésében is jól tudjuk a mindennapi kihívásokhoz. Ne csak »nyugati« vagy »keleti« szemmel tekintsünk az aktuális helyzetre, hanem a vállalat érdekeit szem előtt tartva, integrált látásmóddal, na és persze úgy, hogy mindez harmonizál a mindenkori nemzeti stratégiával is” – tette hozzá Dr. Doór Zoltán.

Amerikának a világ több mint 700 pontján vannak kirendeltségei, köztük számos jelentős logisztikai lokációban is. Ezek egy része mellett vízi szállítási pontoknál is fellelhető. Kína az Amerikai Egyesült Államok potenciális kihívójaként van jelen a globális gazdaságban, eredményeként 2018-tól kereskedelmi háborúban is működik a felek.

„Jelenleg a globális logisztika teljesen hatász 85%-a Ásiában zajlik, így logikailag is nagy gyakorolt ​​a két ország közötti helyzet. Kína exportja során a korábbiakhoz hasonló útvonalakat is szeretne venni, részeként beszélhetünk az »Egy Övezet, Egy Út« kezdeményezésről is. Ez a korábban elterjedt megnevezéssel azonban nem egy konkrét utat, hanem egy globális kereskedelmi hálózatot takar” – összegezte Dr. Doór Zoltán egyik konferenciájuk egyik jelentős gondolatát.

A jelentős geopolitikai eseményt is rendszerint kihívásokat közeledtek vagy sikerültnek, köztük a logisztikában is. Az orosz-ukrán háborúnál továbbra sem látszik a békeszerződés megfelelő reménye. Gázai konfliktusa, Közel-Kelet csökkenő közbiztonsága, az iráni elnök váratlan halála – ha még baleset is volt –, mind-mind destabilitáshoz, valamint minden potenciális jövőbeli kihívásokhoz vezethet.

„Mindezek mellett továbbra is gondok vannak a Vörös-tengeren, a Szuezi-csatorna forgalma is drasztikusan lecsökkent. Ennek eredménye akár 2-4 hetes szállítási idő megnövekedése is tapasztalható a korábbi tranzitidőkhöz képest. mindezt 20%-os szállítási költségnövekedést is elérhet. A helyzet radikális és gyors javulása ráadásul továbbra sem várható, mindezek pedig a fogyasztói árakra és az inflációra is nyomást helyezhetnek” – mondta a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke.

Hazánk logisztikai térképe is megreformálódhat. Már így is számos vidéki városban az autóipar, amely nemcsak a, de a globális ellátási láncokhoz is kiválóan fizetőképes. Említésképp Győr, Kecskemét, Esztergom már mind meghatározó városok a szegmensben. Debrecen és Szeged pedig hamarosan új szereplők lehetnek e téren. A kínai elnök új látogatása is nemcsak az autóipari, hanem a komplett hazai logisztikai szektor megújulásához is hozzájárul.

„Debrecenben a BMW, Szegeden pedig a BYD beruházása nemcsak gazdasági, de logisztikai szempontból is érdemi változásokat generálhat. Pár éven belül hazánkban akár egymillió autó is készülhet. Jelenlegi információ szerint, csak a BY gyárának kapacitásaink ezer új gépjármű piacra helyezéséhez járulhat hozzá naponta. Ezeknek az autóknak pedig nemcsak az elkészítése, de a felhasználókhoz való eljuttatása is komoly logisztikai feladatokat ró majd a gyártókra, egyúttal a logisztikai szektorra is. Mindez azonban azt igazolja, hogy friss logisztikai ismeretekkel rendelkező munkaerőre nemcsak Budapesten, de az ország számos szegletében szükség lehet” – mondta a Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke.