Hogyan korszerűsítsük az otthonunkat a 2024-es elvárások szerint?

Ahány kor, annyi féle divat a belsőépítészetben és a gépészeti megoldásokban. Ez pedig 2024-ben sincs másképp, és ha egyetlen szóban kéne összefoglalnunk napjaink trendjét, akkor az alighanem a környezetvédelem lenne. Vajon hogyan tud ez a szemlélet megjelenni az otthonunkban? Cikkünkben erre keressük a választ.

Tegyük fenntarthatóvá!

A fenntarthatóság vagy más néven fenntartható fejlődés definíciója igen egyszerű: „az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével együtt.” Ezek persze nagy szavak és globális célok, de ettől még igaz, hogy otthonunkban, kicsiben is sokat tehetünk a fenntarthatóságért.

Már az is egy nagy lépés például, ha természetes vagy újrahasznosított anyagok mellett tesszük le a voksunkat. Míg a műanyagból készült berendezési és dísztárgyak hatalmas környezeti terhelést jelentenek, a fa vagy a kő, esetleg az üveg sokkal organikusabbnak számítanak. Azzal is sokat tehetünk a bolygóért és a következő generációkért, ha elsősorban helyben előállított anyagokat használunk. A föld másik oldaláról idereptetett, idehajóztatott termékek nagyban hozzájárulnak a légszennyezéshez és az erőforrások pocsékolásához.

Egy modern háztartásban gépek tucatjai szolgálnak minket: ott van a hűtő, a mikró, az okostelefonunk és a laptopunk. Talán bele sem gondolunk, hogy ez a sok-sok berendezés mekkora károkat okoz, amikor hulladékká válik. Az elektronikai eszközökben található higany, ólom vagy arzén nemcsak a természetre, hanem ránk, emberekre is nagy veszélyt jelent. Mit tehetünk? Nos, a legjobb az, ha legalább hét évig használunk egy-egy gépet. Ezzel a túlfogyasztást is elkerüljük, és kevesebb elektronikai hulladékot termelünk.

A lakáskorszerűsítésből manapság nem maradhat ki egy kis konyhakert sem. Bizony, a társasházakban sincs ennek akadálya, hiszen például a paradicsom remekül megterem a tizedik emeleten is. Ez nemcsak azért előnyös, mert friss és egészséges zöldségekhez jutunk, hanem azért is, mert a saját magunknak termelt növényeknél nincs szállítmányozás, raktározás és persze műanyag zacskó, amiben hazacipeljük a boltból.

Legyen környezetbarát!

Amikor korszerűsítjük az otthonunkat, bizonyára elgondolkodunk azon, hogy melyik hűtési, fűtési technika lenne a leghatékonyabb, legolcsóbb – és melyikkel válna az otthonunk igazán zölddé. Talán mondani sem kell, hogy a hagyományos megoldásoknak, azaz a fosszilis energiahordozók elégetésén alapuló fűtési rendszerek használata leáldozóban van. Elsősorban azért, mert káros anyagok tömkelegét bocsátják a levegőbe, ugyanakkor azért is, mert egyszerűen idővel kifogyunk a kőolajból és a földgázból.

Amikor tehát az új fűtési rendszert készülünk kiválasztani, elsősorban a megújuló energiaforrásokra koncentráljunk. Ezekből is többféle létezik, de alapvetően mindegyik a hőszivattyú működésére épül. Ezek a rendszerek – jelentősen leegyszerűsítve persze – a természetben lévő hőt szállítják az otthonunkba. A hő származhat a levegőből, a talajból vagy akár a talajvízből is. A hőszivattyú működéséhez nem kell elégetnünk semmit, csupán elektromos áramra van szükség, ami származhat napelemből is, ha 100%-ig zöld rendszert szeretnénk.

Mivel egyes légkondicionáló berendezések is hőszivattyúnak (méghozzá levegő-levegő típusnak) számítanak, így ezzel a technikával a fűtés mellett a hűtés is megoldható. Annak sincs akadálya, hogy a meleg vizet is a hőszivattyú biztosítsa az otthonunkban – lényegesen olcsóbban és zöldebben, mint a hálózati meleg víz.

Költségcsökkentés felsőfokon

Mindannyian megtapasztalhattuk az elmúlt években a rezsiárak brutális emelkedését. Ez ellen csakis úgy tudunk védekezni és jelentősen lefaragni a kiadásainkból, ha minél hatékonyabbá tesszük az otthonunk energiahasználatát. Ennek alappillére pedig nem más, mint hogy megújuló energiaforrásokat használunk a fűtéshez, hűtéshez vagy éppen az áram megtermeléséhez.

Ezzel együtt arra is törekednünk kell, hogy az értékes hőt odabenn tartsuk, és ne az utcát fűtsük. Szomorú adat, hogy a magyar ingatlanok átlagosan 10-15%-kal több energiát fogyasztanak, mint a nyugat-európai épületek. Ennek okát nem kell sokáig keresni: a nem megfelelő szigetelésben keresendő. Napjainkban általában 20, de még inkább 30 cm-es szigetelést szoktak javasolni, és ezzel már valóban komoly energiamegtakarítást érhetünk el.

Persze az sem mindegy, hogy milyen szigetelőanyagot használunk. A hungarocell mára már korszerűtlennek számít, hiszen a hőszigetelő képessége messze elmarad a modern anyagokétól. Sokkal jobban járunk a kőzet- vagy az üveggyapottal, melyek tartósabbak és hatékonyabbak is.

A szigetelés mellett a felújítás során a nyílászárókra is vessünk egy pillantást. A hő sokszor itt szökik el – a rezsikiadásaink pedig emiatt szöknek az egekbe. Tény, hogy a műanyag ablakok és ajtók egyáltalán nem olcsók, hosszú távon azonban többszörösen visszahozzák az árukat.

A zöld felújítás az ingatlanunk értékét is növeli

2024-ben nagyon nehéz eladni egy olyan házat vagy lakást, amiből teljesen hiányoznak a zöld és fenntartható elemek. A felújítással tehát nemcsak a jövőért teszünk sokat, de ha egyszer az eladás mellett döntünk, anyagilag is sokkal jobban járhatunk.