Kiemelt feladat a hazai talajok termőképességének megőrzése

• Magyar Talajtani Társaság

Az ország közel félszáz pontján tart figyelemfelkeltő kampánynapot szerdán a Magyar Talajtani Társaság (MTT), amellyel a közvélemény figyelmét is szeretné felhívni a termőtalajaink állapotára és fontosságára. A kampányba bekapcsolódó helyszíneken az MTT szakemberei talajszelvényt ásnak ki, melynek szemléltetése közben bemutatják a talaj működését és válaszolnak a megjelentek kérdéseire is. Az Agroinform.hu élő közvetítésben követi majd az eseményeket.

Az élelmiszerlánc első láncszeme a talaj, ételeink 95%-a talajból származik. Az intenzív művelési technológiának köszönhetően azonban a hazai termőföldek nagy részén fokozatosan esik vissza a termőképesség, valamint víz- és szénmegkötő kapacitás egyaránt. Ezek a jelenségek, bár összetett folyamatok eredményeként jelentkeznek, alapvetően a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenésére és a talajszerkezet leromlására vezethetők vissza. A megfelelő arányú humusz ugyanis a jó talajszerkezet az egyik legfontosabb feltétele.

„Az utóbbi évtizedekben, s különösen az utóbbi tíz évben okkal került az európai mezőgazdaság és környezetvédelem központi kérdései közé a termőföldek állapota, óvása. A művelésből kivont, a túlművelés és az elhibázott vegyszerhasználat, továbbá a klímaválság miatt eltűnt, tönkrement termőföldek Európában is riasztó adatokat mutatnak. A kontinens talajainak legalább 60-70 százaléka beteg, és nem állunk jól a magyarországi termőtalajokkal sem, hiszen a művelt talajok 90-100 százaléka érintett az úgynevezett talajdegradációs folyamatokban„ – hívta fel a figyelmet Dr. Dobos Endre, az MTT elnöke.

A túlhasznált talajok szervesanyag-tartalmának csökkenése nyomán visszaesik a talajban élő, a szervesanyag-utánpótlást biztosító hasznos élőlények (baktériumok, gombák, földigiliszta, stb.) száma is, így a talaj nem, vagy csak kismértékben képes regenerálódni. Az intenzív mezőgazdaság ezzel fokozatosan kimeríti a talaj széntartalékait, emellett lecsökkenti az olyan mikroelemek arányát is, amelyeket a nitrogénalapú műtrágyázás nem képes pótolni.

A degradált talaj fokozatosan elveszíti porozitását, iszapolódik, összetömörödik. A tömör, kőkemény talajfelszín kánikulában úgy viselkedik, mint a beton, fokozva a hőséget és az aszályt. Esőben ugyanakkor nem képes magába fogadni a nedvességet, így az jelentős részben elfolyik a területről, elhordva a mélyebb részekbe a termőtalajt is. A víz elfolyása emellett jelentősen növeli a későbbi aszálykárok kockázatát.

„A talajszerkezet visszaállítása a regeneratív gazdálkodással érhető el, amely a víz elfolyását 50 százalékkal, az eróziót akár 90 százalékkal is képes mérsékelni, miközben a talajban újból felhalmozódó szervesanyag tartósan szén-dioxidot von ki a levegőből. Úgy tűnik, hosszú távon ez az egyetlen járható út” – tette hozzá Dr. Dobos Endre.

Az MTT kampányába bekapcsolódó helyszínek listája egy nyilvánosan elérhető táblázatban tekinthető meg.

Azok, akik – akár az egyik helyszínen történő személyes megjelenés mellett – átfogó képet is szeretnének a kampánynap eseményeiről, az Agroinform.hu hét helyszínről is jelentkező élő kapcsolásának segítségével tájékozódhatnak.  Az élő közvetítés ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, amelyet a következő linken lehet elvégezni: https://www.agroinform.hu/szantofold/talaj-talajelet-talajszelveny-elemzes-talajtan-bemutato-71096-001

A regeneratív gazdálkodás főbb elemei:

1. Egész éves zöld fedettség biztosítása – Ki kell használni a tábla folyamatos biomassza-termelő képességét. A felszíni párolgás csökkentése mellett a takarónövények gyökerei alapvetően segítik elő a víz és a levegő bejutását a talaj mélyebb rétegeibe is.
2. Túlzott talajművelés és -taposás elkerülése – A talaj pórusainak megőrzése érdekében lehetőleg forgatás (szántás, tárcsázás) nélküli talajművelés alkalmazása kultivátorokkal, lazítókkal. Emellett a taposás csökkentése is fontos: egy átlagos táblát a vegetációs ciklus alatt 6-8 alkalommal jár végig a traktor, eközben mintegy 50 százalékát zúzza szét a talajterületnek, amely így elveszti egészséges szerkezetét.
3. Mikrobiológiai pótlás– Komposzt, zöldtrágya, mulcs, mikrobiológiai készítmények kijutattása a talajba
4. Változatosság növelése – A növények és mikrobák sokfélesége segíti a kártevők és betegségekkel szembeni ellenállóképesség javulását, alapvető a szerepe a tápanyag jobb körforgásában, a talaj épülésében.
5.  Az elfolyó víz megtartása– Egyes években 40-60 ezer hektár is érintett a tavaszi belvízzel, amely nem feltétlenül többlet talajvíz, csupán a tömörödött talajról lefolyó nedvesség. Ennek a víznek a visszatartása a mélyebb fekvésű területeken segít a későbbi hónapokban szükséges vízpótlást, amit ennek híján csak felszín alatti vizekből lehet megoldani, már ahol erre a megfelelő öntözőkapacitás rendelkezésre áll.