Környezetbarát otthon kialakítása: a legapróbb dolog is segíthet

Az utóbbi idők egyik örömteli tapasztalata volt a megnövekedett érdeklődés az alternatív, környezetbarát fűtési megoldások iránt. Napjainkban, az elszabadult energiaárak mellett egyre többen tervezik újra rezsikiadásaikat, keresik azokat a technológiákat, amelyek a véges energiaforrásokkal szemben a megújulókra támaszkodnak. Igényeinktől és lehetőségeitől függően számos út áll előttünk, ha két legyet ütnénk egy csapásra és nemcsak rezsit csökkentenénk, hanem egyúttal egy lépést is tennénk a környezetbarát otthon kialakítása felé. 

Egy új technológiát bevezetni mindig költséges, viszont idővel valamennyi hasonló beruházás megtérül. Ráadásul ezt követően töredék áron juthatunk ugyanahhoz az energiamennyiséghez, mint a korábbi, a hagyományos megoldásokkal operálva. Egy hőszivattyú telepítése lehet az első lépés, amelyet később egy napelemmel kombinálva, akár végtelen ingyen energiához juthatunk. De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük meg, mit érdemes tudni a hőszivattyúk kapcsán, melyek a legfőbb típusai és miért éri meg beruházni egy ilyen készülékbe!

Mi az a hőszivattyú?

A hőszivattyú még mindig egy innovatív megoldásnak számít annak ellenére, hogy már évtizedek óta létezik lakossági célú felhasználásra is. Napjainkban elsősorban Nyugat-Európában, Svédországban, Németországban vagy Ausztriában jellemző használatuk, a mi régiónk jelentős lemaradásban van ezen a téren. Az utóbbi években viszont nálunk is megélénkült irántuk az érdeklődés, hiszen egyszerre egy olyan fenntartható, környezetbarát megoldás, amellyel látványosan csökkenthetjük fűtési kiadásainkat.

Működésének rövid lényege, hogy a Napnak a környezetünkben különféle módokon tárolt energiáját gyűjti össze és hasznosítja, a földből, a vízből vagy a levegőből. 

Akárcsak a légkondié, a hőszivattyú működése is hasonlít a hűtőgépéhez, a két berendezést nem is áll olyan távol egymástól, mint azt eltérő funkcióik alapján elsőre gondolnánk. Ráadásul hűtő-fűtő klímák ugyanúgy léteznek, mint ahogy a hőszivattyút is használhatjuk hűtésre egy nyári kánikulában.

Miért éri meg a használata?

A különböző fűtési rendszerek hatékonysága kapcsán nagyon hasznos mutatószám az úgynevezett COP-érték. Ez arra utal, hogy egy kWh felvett árammal mennyi hőenergiát képes előállítani az adott berendezés. A legkomolyabb készülékek esetében ez az érték akár 7 is lehet, de már a 3-4 is nagyon jónak számít, különösen más, hagyományos megoldásokkal összevetve. Ráadásul a kinyert energia nemcsak fűtésre, hanem akár használati meleg víz előállítására is használható.

Milyen típusaik léteznek?

Ahogy említettük, elsősorban abból a szempontból csoportosíthatjuk ezeket a készülékeket, hogy honnan, melyik környezeti elemből nyerik ki a szükséges hőenergiát. Ennek megfelelően beszélhetünk levegő, víz, valamint geotermikus hőszivattyúkról. 

Levegő-hőszivattyú

Ha csak kisebb teljesítményre van szükségünk, a levegő-hőszivattyú lehet az egyik legjobb megoldást. Üzemeltetéséhez áramra van szükség, azonban azt a készülék kizárólag a rendszer működtetéséhez használja, a konkrét fűtési (vagy akár hűtési) feladatokat a hőenergia végzi. A levegő-levegő hőszivattyú a levegőből kinyert hőt a levegőnek adja át, a levegő-víz típusú készülékek pedig a víznek. Képesek lehetnek akár használati vagy fűtési meleg víz előállítására is, valamint klímaként is funkcionálhatnak, így az év minden szakában nagy hasznát vehetjük egy ilyen berendezésnek. 

Víz-hőszivattyú

Ezek a típusok a talajvízben lévő hőenergiát nyerik ki működésük során, a vízbe süllyesztett csövek segítségével. Telepítésükhöz szükség van egy kútra, ahonnan a vizet kinyerjük és egy másikra is, ahova azt visszajuttatjuk. Így a környezeti adottságok is befolyásolják, hogy egyáltalán lehetséges-e egy ilyen berendezés kiépítése az adott ingatlanon.

Talajkollektoros hőszivattyú

A talajszondás hőszivattyúknak is nevezett berendezések a geotermikus energiát, azaz a földben tárolt hőt hasznosítják. Ez üzemel a legjobb hatásfokkal, azonban egyúttal ez számít a legkomolyabb berendezésnek is valamennyi típus közül, így jellemzően ennek a kiépítése a legköltségesebb. Már a munkálatokat is hosszadalmas tervezés előzheti meg, a kivitelezés során pedig akár 100 méteres mélységben is szükséges lehet lefúrni a talajszondák elhelyezéséhez, amelyhez ráadásul még az illetékes bányahatóság engedélyét is be kell szerezni.

Miért éri meg beruházni egy ilyen berendezésbe?

A fűtési megoldások kapcsán az elmúlt időszakban leginkább a spórolás került középpontba, egy hőszivattyú pedig nem filléres kiadás. Ugyanakkor az évek során visszahozza az árát, még ha a megtérülési idő nagyban függ magának a készüléknek az árától is. Működése viszont nemcsak energiahatékony és gazdaságos, hanem kifejezetten környezetbarát is, nagyban hozzájárulhat ökológiai lábnyomunk csökkentéséhez. A környezettudatos otthon kialakításában nagyon fontos első lépés lehet, ráadásul üzembe helyezését követően szinte azonnal töredékére eshetnek rezsire fordított kiadásaink.