Címlap

Mi kell ahhoz, hogy szeressük a munkahelyünket?

A felnőtt lakosság jóllétét vizsgálta országszerte a Profession.hu legfrissebb kutatásában, specifikusan kitérve a munkahelyi jóllétre és az ehhez kapcsolódó munkavállalói elvárásokra, motivációkra.

A WHO által kidolgozott, a válaszadók önértékelésén alapuló mérési módszert is felhasználó kutatás szerint a magyarok kétharmada vidámnak és jókedvűnek érezte magát nyáron, és minden második ember mondhatta el a mindennapjairól, hogy azok tele voltak érdekes dolgokkal. A felnőttek általános hangulatát alapjaiban határozhatja meg a munkahelyi jóllét, hiszen az ébren töltött idő jelentős része munkával telik. Az állásportál felmérésében azokat a tényezőket vizsgálta, amelyek teljesülése szükséges ahhoz, hogy jól legyenek a munkahelyükön és örömmel végezzék a feladatukat.

Szinte mindenkit a fizetés mozgat, de csak ritkán érhető el a kívánt bér

A magyar munkavállalók szerint egy jó munkahely legfőbb jellemzője, hogy megfelelő mértékű fizetést biztosít az alkalmazottaknak – ezt a 18-65 évesek 79 százaléka gondolja így; emellett a béren kívüli juttatások már kevesebb, mintegy a válaszadók 43 százalékának kiemelten fontosnak. A fizetés mértéke az utóbbi években merőben meghatározza az álláskeresési- és választási motivációkat hazánkban, minden egyéb szempontot megelőzve a fontossági sorrendben.

Hiába a leggyakoribb elvárás a jó fizetés, a dolgozók – saját megítélésük szerint – mindössze harmadának (35%) adatik ez meg a jelenlegi munkahelyén, a többség nem teljesen elégedett a bérével. A másik, ritkább esetben fontosnak tartott anyagi jellegű igény pedig minden negyedik munkavállalónál realizálódik: 23 százalékuk részesül béren kívüli juttatásban.

Emocionális és szociális értékek fontossága a munkahelyen

A fizetést követően a második helyen a jó munkahelyi légkör és a szimpatikus kollégák állnak (69%), akik kedvességükkel és segítőkészségükkel járulnak hozzá az adott munkahely szerethetőségéhez. A harmadik helyet is egy érzelmekhez és hangulathoz kapcsolódó kritérium foglalja el: a munkavállalók több mint felének (59%) az emberséges, empatikus vezetőség az, ami elengedhetetlen jellemzője a jó munkahelynek. Azok lehetnek a legszerencsésebbek, akiknek ez a kiemelt elvárásuk, ugyanis a leginkább elérhető vágynak jelenleg a jó munkahelyi légkör és a segítőkész, kedves kollégák számítanak (37%). De közel ilyen gyakran mondható el egy-egy cégről, hogy empatikusnak, emberségesnek tartják a dolgozók a vezetőséget (33%).

A munka-magánélet egyensúly iránti vágy

A munkaidő szabályozására vonatkozóan elsősorban annak kiszámíthatósága fontos a dolgozóknak: minden második válaszadó (54%) szeretné pontosan tudni a beosztását, munkarendjét, és a gyakorlatban 34% esetében ez az igény teljesül is.

Ezzel párhuzamosan viszont sokan (43%) igénylik a munkaidő rugalmasságát, amely elősegítheti a munka és a magánélet optimális egyensúlyát, és közel ennyi válaszadónál (39%) ez biztosított is. Ezen kívül a válaszadók egyharmadánál (32%) a napközbeni távolléteket kezeli rugalmasan a munkaadó, ha munkaidőben akad magánjellegű elintéznivaló.

A munka-magánélet egyensúly támogatásának érdekében leginkább a szabadnapok felhasználása terén tapasztalható munkáltatói törekvés: minden második dolgozó dönthet szabadon a szabadságának kivételéről, holott a fizetett szabadnapok egy részével a munkavállaló rendelkezhet. Emellett 42 százalékuknál jellemző, hogy a munkahelyen tiszteletben tartják a munkaidő lejártát és ezzel egyidejűleg az alkalmazottak magánéletét.

A hivatalos, központi szabályozáson túlmutatóan több munkavállalónak (15%) is lehetősége van nyáron vagy ünnepek környékén bizonyos napokon korábban abbahagynia a munkáját a rövidített munkanap bevezetésének köszönhetően.

Magyarországon jelenleg ritkán van példa az extra szabadnapok biztosítására, illetve a családbarát támogatások (mint például a rugalmasság váratlan események kapcsán, beiskolázási támogatás, gyereksarok, szoptató szoba) és a céges rekreációs szolgáltatások (pl. fitnesz, jóga, masszázs) nyújtására.

Van, amiből nem engedünk

„Országos kutatásunkban felmértük azt is, hogy mik azok a jólléti tényezők, amelyekért a munkavállaló akár fel is mondana egy új állást választva, amennyiben a többi feltétel azonos a másik cégnél is. A leggyakrabban említett ilyen tényező a munkaidő végének és a magánéletnek a tiszteletben tartása (39%) volt” – emelte ki a kutatás eredményei közül Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője. „A második legfontosabb motivátor, ami szintén sokakat sarkallhat munkahelyváltásra, az a home office és/vagy a távmunka lehetősége (32%), illetve a rugalmas munkaidő (31%)” – tette hozzá a szakértő.

A kutatás 1000 fős, a 18-65 éves online magyar lakosságra reprezentatív mintán készült 2024. július 12-24. között.

Tíz százalékkal több vendégéjszakát hozott a Sziget, mint tavaly

  • Budapesten tíz vendégből kilenc külföldi volt a fesztivál idején

Mintegy 178 ezer vendéget fogadtak a fővárosi szálláshelyek az augusztus 7-12. között zajlott Sziget fesztivál során. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján összesen 336 ezer vendégéjszakát regisztráltak a fővárosi szálláshelyek, tizedével többet, mint a tavalyi esemény alatt. Különösen a külföldiek érdeklődése volt kiemelkedő, akik 20%-kal többen érkeztek, és 10%-kal több vendégéjszakát is töltöttek Budapesten, mint a tavalyi fesztivál idején. A Szigetet megelőző hét azonos időszakához viszonyítva pedig még láthatóbb a rendezvény gazdasági és turisztikai hozadéka: a fővárosi vendégéjszakák száma negyedével, míg a szálláshelyek bevételei több mint harmadával múlták felül az előző heti értékeket.

A nyár legnagyobb zenei fesztiválja idején érkezett mintegy 160 ezer külföldi vendég 10%-kal több éjszakát töltött el Budapesten, mint a tavalyi esemény alatt. A külföldi utazók közül a legtöbben ezúttal is Hollandiából érkeztek, őket követték az olaszok, a britek, a németek és a spanyolok.  A fesztivál alatt a fővárosban megszálló turisták közel 10%-a érkezett belföldről, akik közül mintegy 14% maga is fővárosi volt. Őket követve a legtöbben Debrecenből, Miskolcról, Szegedről, Pécsről és Nyíregyházáról érkeztek a fővárosi szálláshelyekre.

A Sziget a város vendégkörére is fiatalítóan hatott: a fesztivál idején Budapesten megszállt turisták 59%-át a 34 év alattiak tették ki. Közöttük a legnépesebb korosztály a 25-34 éveseké volt, 29%-os részesedéssel, húsz százalékuk a 19-24 év közötti, 10% pedig 18 év alatti fiatalok közül került ki.

Az NTAK adataiból az is jól látszik, hogy az eseménynek otthont adó III. kerületben 18-szor annyi nemzetközi vendégéjszakát regisztrálhattak a szálláshely-szolgáltatók, mint egy héttel korábban, és a tavalyi fesztivál idejéhez képest is 2%-kal emelkedett a számuk a városrészben.

A fesztivál idején hazánkba érkező vendégek tovább növelik az idei turizmus ettől eltekintve is kiemelkedő teljesítményét, erősítve ezzel a gazdasági növekedést. A Szigetnek is köszönhető kiemelt érdeklődés hatására a fővárosi szálláshelyek bevételei is jól alakultak ezekben a napokban: mintegy 7,9 milliárd forintot tettek ki Budapesten, 37%-kal többet, mint az előző hét azonos időszakában.

Az adatok alapján a leglátogatottabb fővárosi attrakciók az augusztus 7-12. közötti időszakban a Parlament környéke, a Margitsziget, a Szent István Bazilika, a Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda környéke, valamint a Nagy Vásárcsarnok és környéke voltak.

Kétarcú mozgásokat mutat a magyar lízingpiac

  • Jelentősen javította pozícióit a CIB Lízing

Két számjegyű bővülést ért el az év első felében a magyarországi lízingpiac, ám több szegmensben is erőteljes visszaesés mutatkozott a finanszírozásban. A CIB Lízing az ellentmondásosan alakuló piaci környezetben is a piaci átlagot meghaladó növekedést ért el, miközben a stratégiai területeken jelentősen növelte piaci részesedését.

Az idei év első felében is jó teljesítményt nyújtott a hazai lízingpiac: a Magyar Lízingszövetség adatai szerint a finanszírozott összeg elérte a 469 milliárd forintot, amely 14 százalékos bővülést tükröz az egy évvel korábbi volumenhez képest. Az új szerződések száma eközben közel a negyedével, 41 700 fölé emelkedett éves összevetésben.*

A kedvező értékesítési adatokat ugyanakkor több tényező is árnyalta: újra előtérbe kerültek például a nehéz gazdasági helyzetből és pesszimista jövőképből adódó keresleti problémák, így szinte valamennyi eszközfinanszírozási szegmensben csökkentek az eszközeladási darabszámok. Az egyes eszközök eladási árai, így finanszírozott értéke sem tudott tovább emelkedni, sőt a forgalmazási piacokra 2023-hoz képest már mérsékelt árcsökkenés volt a jellemző.

Különösen erős volt a visszaesés a mezőgazdasági gépek piacán, ahol nem egy szegmensben az 50 százalékot is meghaladta a csökkenés mértéke 2023 azonos időszakához képest, de komolyabb mínuszok alakultak ki a nagyhaszonjárművek piacán is.* A személyautó- és kishaszonjármű-eladások látszólag örvendetesen alakuló értékesítési és finanszírozási számait pedig árnyalja, hogy a valós eladások mellett igen jelentős a reexportra kerülő – tehát tényleges magyarországi végfelhasználóval nem találkozó – járművek száma, illetve a személyautók felszereltségére vonatkozó uniós szabványok változása miatt jelentős az úgynevezett „kényszer-forgalombahelyezések” súlya is. A volumencsökkenést viszont – főként a haszonjárműveknél és a mezőgazdasági gépeknél – hatékonyan tudták ellensúlyozni az állami támogatás mellett elérhető konstrukciók: így például a forintalapú finanszírozásnál a Széchenyi Lízing, az euróalapúnál pedig a Baross Gábor program termékei.

A CIB Lízing az ellentmondásosan alakuló piaci környezetben is jó eredményeket ért el az év első felében: az ügyfélportfólió több mint 7,5 százalékkal emelkedett 2023 első félévéhez képest, jelentősen meghaladva ezzel a piaci átlagot. Ezen belül az autófinanszírozásban közel 15, a flottánál közel 42, a gépek-berendezések területén pedig közel 43 százalékos növekedést ért el a CIB Lízing, de közel 12 százalékos éves bővülést sikerült elérni a nagyhaszonjárművek szegmensében is.

„A számunkra stratégiai szempontból fontos területeken – flotta, mezőgazdasági gép, nagyhaszonjármű – tovább tudtuk növelni piaci részesedésünket, amely egy év alatt 8,2-ről 8,8 százalékra emelkedett. Ezzel dobogós helyet vívtunk ki a hazai banki tulajdonú lízingcégek között” – nyilatkozta az első féléves eredmények kapcsán Fekete Csaba, a CIB Lízing vezérigazgatója. A CIB Lízing portfóliójának minősége továbbra is stabil: a nem teljesítő állomány aránya (NPL-ráta) az autófinanszírozásban 2,5 százalék alatt van, az eszközfinanszírozási üzletágban pedig nagyjából 3 százalék.

https://lizingszovetseg.hu/elemzesek

Niveus: 400 milliárd többletkiadás, de megéri

A napokban erősítették meg a korábban már megjelent hírt: megduplázná a családi adókedvezményt a kormány 2025-ben. A Niveus Consulting Group szerint ez nem akkora nagyságrend, hogy ne lehessen kigazdálkodni a költségvetésből – évi kb. 350-400 milliárd forint többletkiadást jelentene- , ugyanakkor csaknem 1 millió családnak jelenthet anyagi segítséget.

A korábbi bejelentés szerint 2025. januárjától a másfélszeresére, júliustól pedig a kétszeresére emelkedne a családi adókedvezmény összege. Ez egy kétgyermekes családnál évi 480 ezer forint többletbevételt jelentene. Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere elmondta, hogy a családi adókedvezmény már régóta nem emelkedett, így a korábbi jelentős infláció miatt időszerű annak értékállóságának biztosítása. Ugyanakkor ez a kiadás nem terhelné meg olyan mértékben a költségvetést, hogy azt ne lehessen kigazdálkodni. A Niveus Consulting Group számításai szerint évi kb. 350-400 milliárd forint többletkiadást jelentene ez, amely a személyi jövedelemadó bevétel 4.500 milliárdos összegéhez képest csupán egy közel 8%-os különbözetet jelent, azaz ennyivel csökkenne a személyi jövedelemadó bevétel. Ezt kompenzálhatná az éves „normál” bérfejlesztésből származó többlet személyi jövedelemadó bevétel és a minimálbér jelentősebb emeléséből beérkező – csaknem 250.000 munkavállalót érintő – kiegészítő adóbevétel.

Ha a fentiekhez hozzávesszük még azt, hogy a kamatkiadások jövőre jelentősen csökkenni fognak (a jelenlegi közel 4.000 milliárdról előzetes becslések szerint 3.000 milliárd forint körüli összegre), akkor már messze nem olyan nagyságrendről beszélünk, ami érdemben megrengetné a költségvetést, ugyanakkor mintegy 1 millió családnak jelenthetne ez – egy 3 gyermekes családnál akár jelentősebb – anyagi segítséget. Az egyértelmű, hogy a 3 gyermekes családoknál ez havonta közel 100.000 Ft-al több pénzt hagyna a szülők zsebében, ami a csökkenő születésszám kapcsán egy vonzó anyagi ellentételezést jelenthetne (jelenleg ugyanis kb. 1,9 millió 20 éven aluli gyermek van a megelőző népszámlálásnál mért több, mint 2 millió gyermekhez képest).

Őszköszöntő jazzkoncertek a Müpában

Hagyományaihoz híven idén is pazar jazzprogramokkal kezdi új évadát a Müpa: a JazzTime fesztiválon Jazz Side Story Symphonic címmel Szőke Nikoletta, Gájer Bálint és a Danubia Zenekar ad nagyszabású közös koncertet, Kozma Orsi estjén magyar popdívák dalait élvezheti a közönség, a spanyol multiinstrumentalista, Andrea Motis pedig a Csapó Krisztián Quintettel készül közös produkcióra. De felbukkan a jazz a Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa Európai Hidak elnevezésű fesztiválján is, amelynek keretében Budapesten koncertezik mások mellett a Brussels Jazz Orchestra is.

Az új évad és a JazzTime első produkciója mindjárt egy grandiózus, műfajokon és stílusokon átívelő est: a Jazz Side Story 2018-as, első kiadása kétszer töltötte meg csordultig a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet, most pedig még teltebb hangzással jelentkezik a produkció. A koncerten feledhetetlen Bernstein-szerzemények csendülnek fel, a két világszínvonalú énekes, Szőke Nikoletta és Gájer Bálint mellett a hazai jazzélet legkiválóbb muzsikusai és a Danubia Zenekar működik közre Fekete-Kovács Kornél vezetésével.

Kozma Orsi és kvartettje legendás hazai popdívák dalait hozza el a közönségnek Kapitány Annie-tól a Koncz Zsuzsa–Kovács Kati–Zalatnay Sarolta-féle beatkorszak slágerein át a Katona Klári, Bontovics Kati vagy éppen Bódy Magdi nevével fémjelzett időszak legemlékezetesebb darabjaiig. A műsor összeállításában Zöldi Gergely dramaturg segédkezett, és nem titok, hogy vendéget is várnak a színpadra Ember Márk színművész személyében.

A spanyol Andrea Motisnak évek óta csodájára jár a világ, ami nem is meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy nem csupán a jazz, de a klasszikus zene, a funk és az elektronika világában is egyformán otthonosan mozog, és amellett, hogy nagyszerűen énekel, még trombitál, szaxofonozik és zenét is szerez. A Müpában a harsonás Csapó Krisztiánnal és hazai jazznagyágyúkból álló zenekarával lép fel, közkedvelt sztenderdeket éppen úgy hallhatunk majd a koncerten, mint vérpezsdítő latin szerzeményeket.


Fotó: Carlos Pericas

A Brussels Jazz Orchestra az Európai Hidak fesztivál keretében érkezik a Müpába Philip Catherine gitárművész, Bert Joris trombitafenomén és a csodás hangú David Linx társaságában. A brüsszeli jazzélet színe-java bemutatkozik tehát a magyar közönségnek, ám a poposabb dallamok kedvelőinek sem kell bánkódniuk, hiszen az európai dalszerző-előadó színtér egyik kiválósága, a hazánkban is igen népszerű énekes-gitáros, Selah Sue is fellép, csakúgy mint az afropop felől érkező, de neosoulos és jazzes elemekkel is boldogan kísérletező Zap Mama és K.ZIA. Az alternatívabb, rock-punk momentumokkal színesített, jazzimprovizációkban gazdag zenére éhezők a TaxiWars koncertjén merülhetnek el az új évad izgalmaiban.

A JazzTime programjai bővebben: https://mupa.hu/programok/jazztime-2024

Az Európai Hidak teljes programja: https://mupa.hu/programok/europai-hidak-2024

Minden második magyar figyelemmel követi majd a paralimpiát

Minden második honfitársunk nézni fogja az augusztus 28-án kezdődő paralimpiai játékokat, amely nagyobb arányban érdekli a nőket, mint a férfiakat. Az olimpiához hasonlóan Párizsban megrendezett seregszemlére minden idők legnépesebb paralimpiai csapatával készül a Magyar Paralimpiai Bizottság, amelynek 2012 óta stratégiai partnere a befogadást a vállalati kultúra szintjén is a zászlajára tűző Allianz Hungária.

Alig zárultak le a 33. nyári olimpiai játékok, ismét a világ legjobb sportolói gyűlnek össze a Szajna partján: augusztus 28-án szintén Párizsban kezdődnek az idei paralimpiai játékok, amelyre 39 magyar sportoló szerzett indulási jogot 13 sportágban. Ezzel mindkét mutatóban sikerült felülmúlni a 2021-es tokiói versenyeket, ahonnan minden idők második legsikeresebb eredményével, hét arany, öt ezüst- és négy bronzéremmel tért haza a 37 versenyzőből álló magyar delegáció.

A nők és az idősebbek inkább követik a paralimpiát

A párizsi nemzetközi seregszemlén is jó szereplés várható a magyar küldöttségtől, akikre a hazai sportbarátok is odafigyelnek: minden második magyar (56%) követi nyomon a paralimpiát az Allianz Hungária Nagy szurkoló felmérésének tanúsága szerint, amely a magyar felnőtt lakosság szurkolással kapcsolatos attitűdjét, motivációit és érdeklődését vizsgálta.

A kutatásból kiderül, hogy jóval több nő (61%) kíváncsi a paralimpiai versenyekre, mint férfi (52%), továbbá az is, hogy kiemelkedő a nézettség az 55 év fölöttiek körében: ennek a korcsoportnak a 71 százaléka követi a történéseket. Ez feltehetően összefügg a rendelkezésükre álló idővel is: a felmérésből legalábbis az olvasható ki, hogy minél idősebb valaki, annál több sportágnak az eseményeit követi figyelemmel.

Nem meglepő módon a többséget azok a versenyek érdeklik, amelyeken magyar versenyző is indul. A paralimpián ezért reflektorfényben lesz az úszás, hiszen az a magyar parasport legtermékenyebb szakága. Ugyanakkor sokan drukkolnak majd a paralimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnok, világcsúcstartó Ekler Lucának, az Allianz márkanagykövetének, aki tavaly éppen Párizsban vívta ki a részvételt az idei paralimpiára: mind a négy számában éremmel (három arany és egy ezüst), valamint két új világcsúccsal tért haza a 2023-as paraatlétikai világbajnokságról.

A sport ideális közeg a befogadás erősítéséhez

A paralimpiai versenyeknek lényegesen rövidebb a múltjuk, mint az újkori olimpiáknak, hiszen az első paralimpiai játékokat 1960-ban rendezték meg Rómában. A fejlődés azonban töretlen, és ezt jól mutatja, hogy míg 64 évvel ezelőtt 23 ország sportolói versengtek az érmekért, Párizsba az idén több mint 150 ország képviselőit várják.

„Míg az olimpia a világ legnépszerűbb, addig a paralimpia a világ leginspirálóbb sporteseménye. A parasportolókban a motiváció példaképeit, a leghitelesebb személyiségeket látjuk, akiktől bőven tanulhatunk arról, hogyan küzdjünk meg az egyéni, olykor bizony nehéz élethelyzeteinkkel” – így fogalmazott Cséky Tímea, az Allianz Hungária marketing- és vállalati kommunikációs vezetője.

Az Allianz 2006 óta támogatja a Nemzetközi Paralimpia Bizottságot, míg az Allianz Hungária és a Magyar Paralimpiai Bizottság között 2012-ben született meg a partnerségi megállapodás. Az Allianz ily módon kiáll a parasportolók és egyszersmind a fogyatékkal élők mellett; hogy a figyelmet az ő ügyükre irányítsa, népszerűsítse tevékenységüket és támogassa őket. Mindemellett az egész világot izgalomban tartó sportesemények – mint amilyen az olimpia és a paralimpia, a mozgás fontosságára is felhívják a figyelmet, ami elengedhetetlen a mentális és fizikai jóllét megteremtéséhez.

Mit tehetünk a tartósan kórházban ápolt gyerekek érzelmi támogatásában?

  • Ha megszakad a szülő-gyermek kötelék 

Egy közelmúltbeli törvénymódosítás megkönnyíti azon gyermekek örökbefogadhatóságát, akiket születésükkor vagy később a kórházban hagytak. Azzal a céllal alkották meg, hogy ha újra és minél előbb kötődő környezetbe kerül a gyermek, az nagyban segítheti mentális és érzelmi fejlődését. Jóval gyakoribb azonban, amikor a kisgyermeket nem elhanyagolják a szülei, hanem a földrajzi távolság, a szoros munkabeosztás vagy más körülmények teszik lehetetlenné a hozzátartozóknak, hogy a gyermek mellett lehessenek. Ez a probléma fokozottabb a hosszú kórházi tartózkodásra kényszerülő gyermekek esetében, akik emiatt különleges segítséget igényelnek. A hospitalizáció, vagyis intézményben bekövetkező elszigetelődés mentális és érzelmi következményeinek megelőzése ezért kulcsfontosságú feladat – erre nyújt speciális programot a Nevetnikék Alapítvány, mely évente körülbelül 1000 gyermek ellátásában vesz részt két város kórházaiban.

Júliustól hatályos a törvénymódosítás, miszerint az inkubátorokban hagyott csecsemőkre vonatkozó rövidebb örökbefogadási időt kiterjesztik az újszülött osztályon hagyott gyermekekre is. Akiket 6 héten belül nem keresnek a hozzátartozói, az örökbeadhatóvá válik. Jóval többen vannak azonban azok a gyerekek, akiket nem elhanyagolnak és akikről nem lemondanak, hanem a körülmények kényszere miatt nem tudnak mellettük lenni a szülők.

Mi a hospitalizáció? – Egy helyzet, amikor nem a sírás a legrosszabb

A hospitalizáció folyamata akkor indul el, ha a gyermek huzamos ideig nélkülözi szülője gondoskodását, otthonától távol, az egyedüllét nyomán pedig elhagyatottság-érzést él át, amiből aztán elszigetelődés alakulhat ki. Ez negatívan befolyásolja az érzelmi, kognitív fejlődést, szociális készségeket. Egy súlyosan hospitalizálódott gyermek visszahúzódhat, apátiát mutat, nem kommunikál, úgy tűnik, mintha nem lennének érzelmi szükségletei. A hospitalizációs ártalmak rengeteg kisgyermeket érinthetnek. Nem csak a pár hetes csecsemőt, de a néhány éves gyermeket szintén megviseli, ha hosszú időre elszakad az elsődleges kötődési személytől, az édesanyától, és nincs más, akitől megkapja a folyamatos törődést, amire szüksége van. Minél korábbi életszakaszban élik meg a kórházi egyedüllétet a gyerekek, annál komolyabb károsodást szenvedhetnek el, de a hospitalizáció leginkább az újszülöttkorútól a 6-8 éves korú gyerekeket érinti.

„Amikor a gyermek szülő nélkül hosszabban tartózkodik kórházban, elindulhat nála egyfajta hospitalizáció. A gyermek első reakciója, hogy sír, de ilyenkor még benne van a hit és remény, hogy környezete reagálni fog erre – ismerteti a tapasztalatait Kőműves Glória, a Nevetnikék Alapítvány vezetője.  – Ahogy azonban múlik az idő, romolhat a helyzet. A nővérek nagyon túlterheltek, hiszen az ő feladatuk az etetés, pelenkázás, gyógyszerezés, így nem mindig jutnak oda, hogy a gyerekek ágya mellett üljenek és vigasztalják őket. Amikor a gyerekek elkezdik megtanulni, hogy hiába sírnak, úgysem jön be senki, megszakad a sírás és apátiába fordulnak, elkezdenek távolodni a környezetüktől. Ez pedig a legrosszabb út, ami várhat rájuk: a hospitalizáció egyfajta önvédelmi mechanizmus, ami aztán kötődési zavarokat vagy akár személyiségzavarokat is okozhat.”

Mikor nem látogatják a szülők a gyerekeket?

A gyerek nem látogatásának hátterében leggyakrabban nem az elhanyagolás, hanem egyéb okok játszanak szerepet. A régiós kórházközpontok fogadják a súlyosabb, komplikáltabb esetű betegeket, akiket a kisebb városi vagy megyei kórházak nem tudnak ellátni. Ebből következik, hogy sokszor azért nincsenek a szülők a gyerekük mellett, mert nagyon nehéz megoldani a mindennapi hosszú utazást. Ha kezdetben meg is teszi a szülő, nem tudja mindennap kivitelezni heteken vagy hónapokon keresztül, különösen munka mellett, illetve, ha van otthon testvér, akit ugyanúgy el kell látnia. Általános tendencia, hogy minél hosszabb ideig van bent a gyermek a kórházban, úgy ritkulnak a látogatások.

A Nevetnikék a gyermeket és a szülőt is segíti

A Nevetnikék a kórházi gyermekosztályokon olyan önkéntes programot működtet, amely személyre szabott és rendszeres figyelmet ad azoknak a gyerekeknek, akiket veszélyeztet a hospitalizáció. Önkénteseik szigorú alkalmassági vizsgálat és több hónapos képzés után kezdhetik el látogatni a kórházban ápolt gyermekeket, és komplex program alkalmazásával igyekeznek enyhíteni az elszigetelődést. Jelenleg 60 felkészített önkéntesük van, tízen vesznek részt éppen a képzési rendszerben. Körülbelül 1000 gyermekkel foglalkoznak éves szinten két városban, Pécsett és Kaposváron.

„Az önkéntesek egymással is kommunikálnak, sőt, minden fokozottabb törődést igénylő gyermek kap egy önkéntest, aki csak hozzá jár be. Így kialakul a gyermek és az önkéntes között egy szorosabb kötődés, és ők azok, akik tudják akár fejleszteni is a gyereket, mert a hospitalizációnál fontos, hogy nemcsak érzelmi veszteséget élnek meg a gyerekek, de kimutathatóan a kognitív és a mozgási fejlődésük is lelassul, vagy visszaesik – mondja el Kőműves Glória. – A Nevetnikéknél most három vagy négy olyan gyerek van a „pótmami-programban”, akit legalább fél vagy egy éve nem látogatnak. Az önkénteseink jelzései alapján 20-30 gyerekre jut átlagosan egy, akit nem, vagy nagyon ritkán látogatnak.”

A Nevetnikék Alapítvány programja működtetéséhez jelenleg is önkénteseket toboroz az NN Biztosító támogatásával. „A mindannyiunkat foglalkoztató problémák közül az egészségünk védelme, illetve visszaszerzése a legfontosabb, legyen szó fizikai vagy mentális egészségről. Az NN Biztosítónál ezért az egészséget helyeztük nem csak a termékfejlesztéseink fókuszába, de a társadalmat segítő programunkban is ezért igyekszünk tenni. Ennek szellemében igyekszünk segíteni az alapítvány munkáját és a hospitalizációval küzdő gyermekek mindennapjait” – mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Szeptember közepén érkezik a IV. Geopolitikai Summit

A Danube Institute és az amerikai The Heritage Foundation immár negyedik alkalommal rendezi meg Budapesten nemzetközi geopolitikai csúcstalálkozóját, amelynek címe és központi témája: „Whose New World Order?”. A szeptember 17–18 között zajló rendezvényre a világ minden tájáról érkeznek előadók, köztük olyan nemzetközileg elismert politikusok és véleményformálók, mint Dr. Swapan Dasgupta indiai újságíró és politikus, Ryszard Legutko volt európai parlamenti képviselő vagy James Carafano, a washingtoni The Heritage Foundation nevű konzervatív think tank elnökének vezető tanácsadója.

Kinek az új világrendje? Erre a kérdésre keresi a választ a Danube Institute és a washingtoni székhelyű The Heritage Foundation szeptember 17–18-án megrendezésre kerülő kétnapos geopolitikai csúcstalálkozója, amelyen nemzetközileg is elismert politikusok, akadémikusok, diplomaták és véleményformálók vitatják meg korunk legfontosabb kérdéseit:

  • Kinek az új világrendje van kialakulóban?
  • A baloldal vagy a jobboldal lesz-e képes uralni a közeljövőt?
  • Az államok vagy a vállalati érdekek dominálnak-e majd, és melyik az előnyösebb?
  • Ki határozza meg a játékszabályokat egy többpólusú világban?
  • Melyik energiastratégia készíti fel legjobban a társadalmakat a nehéz időkre?
  • Melyik béke- és igazságnarratíva diadalmaskodik az egyre növekvő globális konfliktusok közepette?
  • Hogyan alakul a NATO szerepe a globális hatalmi viszonyok között?

A kétnapos konferencián mások mellett olyan nemzetközi szakértők is felszólalnak, mint Dr. Swapan Dasgupta indiai újságíró és politikus, a washingtoni National Conservatism konferencia egyik fő előadója, Ryszard Legutko volt európai parlamenti képviselő, James Carafano, a The Heritage Foundation elnökének vezető tanácsadója vagy Dr. Michael Doran, a Hudson Intézet Közel-Keleti Béke- és Biztonsági Központjának igazgatója.

Csatlakozik továbbá a felszólalókhoz a Danube Institute két senior vendégkutatója, Tony Abbott volt ausztrál miniszterelnök és Lord David Frost politikus és diplomata is, akinek nevét a korábbi brit miniszterelnök, Boris Johnson európai ügyi főtanácsadójaként, illetve a Brexit-tárgyalások vezetőjeként ismerhettük meg.

https://danubeinstitute.hu/

tovább tarolhatnak a magyar sportolók Párizsban

Két nap múlva kezdődnek a párizsi paralimpiai játékok, ahol a tokióinál nagyobb magyar delegáció, 39 parasportoló képviseli majd hazánkat. Az olimpiához hasonlóan most is úszásban, vívásban és kajak-kenuban számíthatunk a legcsillogóbb érmekre, de további 10 sportágban is drukkolhatunk még sportolóinknak, amelyek közül különösen éremesélyesnek számít az asztalitenisz, az atlétika és a sportlövészet is. A Magyar Paralimpiai Csapat Pénzintézete és támogatója, a K&H összefoglalja, miért érdemes követnünk a párizsi történéseket az elkövetkező 2 hétben is. 

Az olimpia után most a világ legjobb parasportolóin a sor, hogy megmutassák: szorgalmuk, kitartásuk, kiváló teljesítményre törekvésük példaként állhat mindannyiunk előtt. A hazai delegáció lázasan készül a nagy megmérettetésre, összesen 39 magyar parasportoló 13 sportágban méri majd össze tudását a többi ország kiválóságaival, ami 2 sportolóval és 3 sportággal több, mint a tokiói paralimpián. A sportágak száma már így is rekordnak számít a magyarok számára, és ha ezt összevetjük az éremesélyesek számával, könnyen lehet, hogy az elkövetkezendő két hétben több sportágban állhatnak dobogóra versenyzőink, mint az eddigi paralimpiákon valaha. Az egyéni sportágakban különösen jól teljesítettek a kvalifikációs időszakban parasportolóink, 3 sportágban is sikerült a visszatérés a játékokra: magyar lovasnak húsz, bocciázóknak tizenhat, judokának pedig nyolc év elteltével szurkolhatunk újra. 

A legcsillogóbb és legtöbb éremre abban a három sportágban számíthatunk, amelyekben Magyarország az épek és a fogyatékkal élők versenyeiben egyaránt kiemelkedően szerepel évek óta: úszásban, vívásban és kajak-kenuban. Úszásban 7, kerekesszékes vívásban és kajak-kenuban 6-6 sportoló kvalifikált a párizsi játékokra, és a legtöbb érmet is az első két sportágban gyűjtöttük a paralimpiák történetében – úszásban 86-szor, vívásban 27 alkalommal állhatott eddig magyar a dobogóra. Nagy eséllyel indulnak még az asztaliteniszezők, atléták és sportlövők is, így akár a tokiói legendás teljesítmény felülmúlása is lehetséges, ami a paralimpiai érek számát illeti.

„A Magyar Paralimpiai Csapat Pénzintézeteként és hosszú távú támogatójaként az elmúlt 18 évben rendszeresen találkoztunk ezekkel az elhivatott, eltökélt sportolókkal, akik emberfeletti teljesítménnyel küzdenek álmaik megvalósulásáért. Olimpikonjaink után most rajtuk a sor, hogy Párizsban kihozzák magukból a legjobbat, és megérdemlik, hogy ugyanolyan figyelmet kapjanak, mint ép társaik. Szurkoljunk együtt a magyarokért ismét!” – buzdít Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H kommunikációs vezetője.  

„Három éve – 16 magyar éremmel és az éremtábla előkelő 18. helyével – minden idők második legeredményesebb paralimpiáját zártuk, ezzel megnyitva a magyar parasport aranykorát. Célunk az, hogy legalább olyan elismerést és szeretetet kapjanak a sportolóink, mint a legutóbbi paralimpia után. 68 versenyszámban állnak rajthoz a sportolóink, és mi minden versenyt meg szeretnénk nyerni. Ez az alap, innen indulunk!” – emelte ki Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke.

Felelőtlen játékból halál vagy életveszélyes sérülések

  • Szigorúan tilos felmászni a vonat tetejére!

Még mindig küzdenek annak a 15 éves fiúnak az életéért, aki múlt héten életveszélyes égési sérüléseket szenvedett, amikor vasútüzemi területen felmászott egy gabonaszállító kocsi tetejére Berettyóújfaluban. Csupán a szerencsén múlt, hogy három barátja sérülések nélkül megúszta az életveszélyes játékot. A MÁV újabb ismeretterjesztő filmet készített, amelyben most a vasúti kocsik tetején történt áramütések okait mutatják be. A vasúttársaság ismételten kéri a szülőket és a pedagógusokat, nyomatékosan hívják fel a fiatalok figyelmét, hogy a vasúti kocsik tetejére felmászni tilos és életveszélyes, mert már a villamos felsővezeték megközelítése is halálos áramütést okozhat!

A 15 éves fiú barátaival utazási szándékkal érkezett augusztus 18-án az esti órákban Berettyóújfalu vasútállomásra, de lekésték a vonatot. Ezt követően a tiltó táblákat figyelmen kívül hagyva üzemi területre léptek, majd az áramütésre figyelmeztető, tiltó jelzések ellenére a teherkocsikra is felmásztak. A gyermek olyan közel került a felsővezetékhez, hogy áramütés érte, melynek következtében lezuhant a kocsi tetejéről. Társai értesítették a mentőket, akik a fiút súlyos, életveszélyes sérülésekkel a helyi kórházba, majd nagyfokú égési sérülései miatt további ellátásra egy budapesti egészségügyi intézménybe szállították.

Sajnos idén nem ez az első eset, hogy a felelőtlen játék balesettel végződik: egy fiatal életét vesztette, egy pedig súlyosan megsérült, amikor vasútüzemi területen felmászott a vasúti kocsi tetejére. 2023-ban többen súlyos égési sérüléseket szenvedtek, és egy haláleset is történt, amikor felmásztak egy szerelvényre vagy a felsővezeték tartóoszlopára. 2022-ben a MÁV hálózatán történt két baleset halálos áldozata és súlyos, életveszélyes sérültjei is 18 éven aluliak voltak.

Talán egyszerűbb a balesetek okait megérteni, ha azokat látványosan szemléltetik, ezért a MÁV Härtlein Károly, a BME Fizikai Intézet mesteroktatójának közreműködésével – SÍN-TÉR címmel – ismeretterjesztő filmeket készít, amelyekben a szabálykövető közlekedés, utazás fontosságára hívja fel a figyelmet.  A balesetmegelőzési célú filmsorozat legújabb epizódja a vasúti kocsik tetején történt áramütések okait mutatja be, a korábbiakban pedig az elsodrás és a fékút témaköreit dolgozzák fel.

A statisztika szerint a szörnyű balesetekben jellemzően fiatalkorúak, gyermekek érintettek. A MÁV kéri a szülőket és pedagógusokat, nyomatékosan hívják fel a fiatalok figyelmét arra, hogy vasútüzemi területen tartózkodni, a vonatok tetejére felmászni tilos és életveszélyes!

A legfontosabb szabályok ismerete életeket menthet!

Szigorúan tilos a járművek alá menni, alattuk átbújni, illetve azok tetejére felmászni. Már önmagában az 5-6 méter magas jármű tetejéről való lecsúszás is súlyos sérüléseket okozhat, vagy akár halálos következménnyel is járhat. A villamos felsővezeték megközelítése is életveszélyes, 2 méteres távolságon belül halálos áramütést is okozhat. A felsővezeték, illetve a felsővezeték-hálózat más részeinek (oszlopok, kapcsolók) érintése életveszélyes.

Az ilyen elektromos berendezéseken, velük összefüggő szerkezeteken, teherkocsikon nemzetközi jelölések is láthatók a magyar feliraton kívül: az elektromos nagyfeszültségre utaló villám, és a „25 kV” feszültségi érték egyértelmű feltüntetése.

A vasúttársaság a 2024. évi vasútbiztonsági kampánya keretében motorvonatok és személykocsik monitorain, a budapesti pályaudvarok vágányvégi kijelzőin, valamint fővárosi és vidéki állomások infóoszlopain is rendszeresen felhívja a figyelmet arra, hogy a vasút veszélyes üzem, a vonatok tetejére, ütközőire vagy más elemeire felmászni életveszélyes és tilos. A területi vasútbiztonsági szervezetek is kiemelt figyelmet fordítanak a megelőzés fontosságára: vasútbiztonsági szakértők rendszeresen keresnek fel általános iskolákat, és 7-8. osztályos tanulóknak előadásokat tartanak a vasút veszélyeiről.

A vasút veszélyes üzem! A közvetlen életveszély miatt tilos üzemi területeken tartózkodni! Az így bekövetkezett balesetek az utasforgalom részére kijelölt helyeken kívüli vasútüzemi területeken történnek (például a peronok mellett húzódó sínek, a nyílt vasúti pálya, nem kijelölt, illegális közlekedési utak, átjárók, vasúti hidak, a rendezőpályaudvarok területe vagy akár azok a figyelmeztető táblával ellátott szolgálati átjárók, amelyeket kizárólag vasúti alkalmazottak használhatnak).

A vasúti közlekedés során az utasok kizárólag az utasforgalom részére kijelölt területeken tartózkodhatnak, amelyeket például a vonatjegy megvásárlásához, a várakozáshoz, a vonatra szálláshoz vagy az utazáshoz használhatnak.

Forrás: MÁV