|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Több millióhoz juthatunk
Az üzleti életben sajnos nem ritkák a nemfizető üzleti partnerek. A velük szemben fennálló követelések azon túl, hogy jelentős többletadminisztrációt generálhatnak – mint például a felszámolási, végrehajtási eljárások megindítására – gyakran végül meg sem térülnek. Ilyen esetekben a vállalkozások ráadásul a követeléseket terhelő – általában 27 %-os – áfát is bukják, ha nem ismerik a lehetőséget a behathatatlan követelések áfájának visszaigénylésére vagy nem élnek vele – hívja fel a figyelmet Antretter Erzsébet, a Niveus Consultin Group adótanácsadási üzletágának vezetője.
Az Áfa törvényben már 2020. január 1-től szerepel, hogy – bizonyos feltételek teljesülése esetén – az adó alapja utólag csökkenthető a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével és így a követelés kapcsán megfizetett áfa összege az adóhatóságtól visszakérhető (attól függetlenül, hogy az adott követelést a könyvekből akár korábban már kivezették). Ennek köszönhetően, ha az eladott termék vagy nyújtott szolgáltatás ellenértéke nem is térül meg, legalább az arra jutó, korábban az adóhatóságnak megfizetett áfa visszajöhet. Ez egy 100 milliós követelés esetében akár 27 millió forintot is jelenthet.
Az áfa visszaigénylés feltételei
Az áfa visszaigénylése szigorú feltételekhez kötött ezért előzetesen alaposan – lehetőség szerint szakértő bevonásával – érdemes mérlegelni, hogy azok teljesülnek-e, ami elsősorban az alábbiak vizsgálatát jelenti:
értesítése megtörtént-e stb.).
Adóhatósági ellenőrzés:
Az áfa visszaigénylés nagy valószínűséggel adóhatósági ellenőrzést von maga után, amely során az adóhatóság a feltételek – közöttük a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének – teljesülését vizsgálja – figyelmeztet Antretter Erzsébet.
Az áfa visszaigénylés lehetőségei
Az adóalap-csökkentés az elévülési időn belül önellenőrzés keretében lehetséges. A követelés elévülését követően pedig akkor van lehetőség az áfa visszaigénylésére, ha az elévülési időn belül következik be olyan ok, ami a behajthatatlanságot indokolja. Ekkor viszont nem önellenőrzéssel, hanem az úgynevezett különös adóvisszatérítés szabályai szerint lehet a behajthatatlan követelést terhelő áfát az adóhatóságtól visszakérni, ami némileg bonyolultabb folyamat, de mindenképpen érdemes élni ezzel a lehetőséggel is – emelte ki a Niveus Consulting Group szakértője.
A kereskedelmi ingatlan tanácsadással foglalkozó, és az ipari ingatlanpiac szinte minden szegmensében jelenlévő 108 Real Estate tovább folytatja a tavaly megkezdett dinamikus fejlődését. 2024 második negyedévében közel 105,000 négyzetméternyi ipari bérleti tranzakcióban vett részt, amely az agglomerációt is magába foglaló főváros teljes ipari bérleti piacának 56%-át jelenti, ezzel pedig az ügynökség az ipari bérbedási piac meghatározó szereplőjéből piacvezetővé vált.
A legtöbb új bérleti szerződés az ipari ingatlanpiacon a 108 Real Estate által került megkötésre, közreműködésükkel több új cég kezdte meg magyarországi működését. Az új szerződések megkötése mellett lényeges volt a meglévő ügyfelek szerződéseinek meghosszabbítása is, amelyre a bérbeadók különösen nagy hangsúlyt fektetnek. A piac ugyanis továbbra is a bérlőknek kedvez, akik széles választékból és versenyképes bérleti feltételekből profitálhatnak. Mindezek mellett az ügynökség sikeresen képviselte a CTP Hungary-t egy 100,000 négyzetméternyi, több hazai CTParkot érintő bérleti tárgyalási tranzakcióban.

Ezek a tranzakciók nem csak a szakmai sikereket tükrözik, hanem azt is megmutatják, hogy a jó lokációra és az igényes megoldásokra továbbra is magas a kereslet.
„A piacot erős piaci kereslet és aktív bérbedási tevékenység jellemez, így nagy szükség van kollégáink magas szintű, naprakész piaci ismertére, valamint a trendek folyamatos figyelésére. Úgy érezzük, ügyfeleink nagyra értékelik ezt, akiknek továbbra is hálásak vagyunk a folyamatos bizalomért és együttműködésért!” – tette hozzá Fazekas István, Managing Partner, 108 Real Estate.

Legújabb trendek a hazai ipari-logisztikai piacon
Az utóbbi negyedévben a piacot erős kereslet és aktív bérbeadási tevékenységek jellemezték, a projektek és befektetések típusában pedig jelentős diverzifikáció figyelhető meg. Továbbra is meghatározó iparág az autóipar, mind logisztikai, mind gyártói igényekből adódóan a szektorban több új bérbeadási tranzakció is történt. Magyarország továbbra is közkedvelt helyszíne a külföldi működőtőke-beruházásoknak, amelyek bérleti igény formájában az ipari ingatlanok piacán is megjelennek.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatósága egész évben ellenőrzi a jövedéki kis- és nagykereskedőket. Kollégáinkat elképesztő látvány fogadta egy ilyen ellenőrzés során.
Az egyenruhások Kecskeméten ellenőriztek egy kínai éttermet augusztus 26-án, ahol ugyan jövedéki jogsértést nem tártak fel, azonban a helyiségek átvizsgálásakor megdöbbentő higiéniai körülményeket találtak. Az ételek készítésére igénybe vett gépek mögött romlott ételmaradványok voltak, a hűtőkből rovarok másztak ki, a berendezések alatt pedig elhullott rágcsálótetem hevert a padlón.

A járőrök az aggasztó körülményeket látva azonnal értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal munkatársait, akik késedelem nélkül elrendelték a vendéglátóhely bezárását és az élelmiszer alapanyagok megsemmisítését.
A NAV hatáskörébe tartozik a jövedéki kis- és nagykereskedők ellenőrzése is.
A jövedéki kiskereskedő ellenőrzésekor a hatóság vizsgálja a működés feltételeinek meglétét, a jövedéki termékek tárolására és értékesítésére vonatkozó előírások betartását, a jövedéki termékek származását, a zárjegyek és tételazonosítók meglétét, azok megfelelőségét és a beszerzésükre vonatkozó szabályok betartását.
Antonio Gades spanyol táncművész és koreográfus korszakalkotó Carmen-je 1983-ban először filmvásznon kelt életre, s nyert Oscar-díjat, majd ugyanabban az évben a színpadon is világhódító útra indult. A film sikere ösztönözte Antonio Gadest, hogy készítsen egy színházi változatot, amelyről kiderült, hogy egy újabb remekmű a sorban a Vérnász mellett. A 1983-as párizsi premier meglehetős népszerű volt, megmutatva, hogy Antonio Gades nem csak az egyik legjelentősebb táncos a világon, hanem az egyik legnagyszerűbb koreográfus is.
Fotókredit: ZELKÓ CSILLA

|
|
|
Az elmúlt évek és az idei nyár hőhullámai elviselhetetlen forróságot hoztak az európai kontinensre, azon belül Magyarországra is. Hazai kutatók felmérésből kiderül: az európai nagyvárosok vezetői tisztában vannak a nyári forróság veszélyeivel. Most a magyar mérnökökkel együtt elkezdték keresni a megoldást is. A Paulinyi & Partners tervezőiroda, az Európai Űrügynökség (ESA) szerződéses partnereként, műholdas földmegfigyelési adatokkal és a hazai, valamint a külföldi önkormányzatok bevonásával dolgozza ki szolgáltatását, amelynek segítségével hűvösebb, élhetőbb városrészeket alakíthatnak ki a közeljövőben.
Az Európai Unió Climate-ADAPT nevű platformjának előrejelzése szerint a klímaváltozás emberi egészséget fenyegető hatásai közül az emelkedő hőmérséklet a legsürgetőbb. Ez egész Európára jellemző jelenség, amit a földrajzi fekvés befolyásol. A nyarakat szinte elviselhetetlenné tevő hőszigethatás pedig a városok méretével és népsűrűségével hozható összefüggésbe. A térképen jól látszik, hogy a leginkább veszélyeztett területek, ahol a legerősebb a hőszigethatás, Franciaország déli része, Olaszország, a Balkán-félsziget és Románia déli területei. Magyarországot közepes mértékben veszélyeztetik a hőhullámok, Budapesten azonban akár 6°C fokkal is növelhetik a hőmérsékletet a hőszigetek.
1. ábra, Hőhullámok gyakorisága és a hőszigethatás mértéke https://climate-adapt.eea.europa.eu/en/knowledge/tools/urban-adaptation
Az idei július volt az egyik legmelegebb hónap Magyarországon a mérések kezdete óta. A hőség különösen érzékenyen érinti a városlakókat, itt több fokkal is magasabb lehet a hőmérséklet, mint a zöld területeken. A jövőben még erősebb hőhullámok várhatók, ez pedig több tucat európai nagyváros lakóinak az egészséget veszélyezteti. Az beépített és aszfaltozott felületek könnyen elnyelik a hőt, ami magasabb hőmérsékletet eredményez, mint például a parkos területek esetében.
„Az elmúlt hetek hőségriadói jól mutatják, hogy az emelkedő hőmérséklet hatásai számos európai nagyvárosokban egyre égetőbb problémát jelentenek. Felmérésünk azt mutatja, a városvezetők és ingatlanüzemeltetők is tudják, hogy cselekedni kell, de nincs a kezükben ehhez megfelelő eszköz. Építészként különösen nagy felelősségünk van az élhető környezet kialakításában, ezért is dolgozunk jelenleg is a megoldáson. Szakembereink egész évben az ESA támogatásával fejlesztik HeatScape Resolve nevű szolgáltatásunkat, amely segítheti a hőszigetek kezelését.” – mondta Dr. Paulinyi Gergely DLA, a Paulinyi & Partners Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A HeatScape Resolve egy olyan szimulációs módszer, amely műholdas földmegfigyelési adatok felhasználásával segíti a városi hőszigethatás csökkentését célzó intézkedések kidolgozását. A Paulinyi & Partners az űrből érkező adatsor kiegészítésére Budapesten is végez helyszíni méréseket, legutóbb a 13. kerületben monitorozták a hőmérséklet alakulását. A júliusi hőhullám alatt mért eredményekből jól látszik, hogy a zöldfelületek aránya közvetlen hatással van a terület mikroklímájára. Az aszfaltos, betonos területen elhelyezett HSR3 nevű mérőállomás konzekvensen magasabb hőmérsékleti értékeket mért, mint a tőle nagyjából 400 méterre, de zöldövezetbe elhelyezett másik szonda.

2. ábra, Hőmérsékleti különbségek a 2024. júliusi hőhullám alatt, Forrás: Paulinyi & Partners
A megoldási javaslatok kidolgozásához a Paulinyi & Partners több magyarországi, lengyelországi és olaszországi önkormányzatot is megkérdezett arról, milyen intézkedéseket tesznek a városi hőmérséklet csökkentésére. A válaszok azt mutatják, hogy a döntéshozók szemében a legegyértelműbb megoldás a zöldterületek növelése és a faültetés (76%), valamint a csapadékvíz helyben tartása (59%). Népszerű intézkedés még a párakapuk telepítése, majd ezt követi az épületek energetikai felújításának támogatása. Az ugyanakkor egyértelmű, hogy az önkormányzatok és beruházók is keresik azt a komplex megoldást, amely települési szinten alkalmas a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésére. Összesen 17 válaszadó is hasznosnak tartana egy olyan szimulációs eljárást, amely segíti őket a városi hőszigethatás megfékezésében.

„Az önkormányzatoktól kapott visszajelzések alapján látjuk, hogy az irodánk által fejlesztett szolgáltatás iránt valós az érdeklődés a várostervezők részéről. Az a célunk, hogy az ESA-val együttműködve részletes megoldási javaslatot tudjunk kidolgozni, amely már rövid távon beépülhet a várostervezési rutinfolyamatokba. A HeatScape Resolve szolgáltatással már a projektek előkészítése során képesek leszünk javaslatokat tenni a hőszigethatás csökkentésére, akár városnegyedek szintjén is.” – mondta el Németh Roland projektvezető, Paulinyi & Partners Innovations automatizációs fejlesztési vezetője.
A Paulinyi & Partners legújabb fejlesztéseit és a városi hőszigethatás csökkentéséről készített tanulmányát a nemzetközi szakmai közönségnek is bemutathatja a szeptemberi URBIS 24 Konferencián, Rómában, ahol a tanulmány szerzője, Dr. Sárközi Réka, a Paulinyi & Partners szakértője tart majd előadást. Az iroda szakértői ezt követően a Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson, Milánóban is bemutatják a projektet, 2024. október 14-én.
Örömmel jelentjük be, hogy a Kapolyi Ügyvédi Iroda adójogi csoportjának új vezetője, és egyben az iroda új partnere dr. Kántor Balázs ügyvéd és adószakértő. Dr. Kántor Balázs több mint 15 év tapasztalattal rendelkezik az adójog területén, különösen belföldi és nemzetközi ingatlan, finanszírozási, és M&A tranzakciókat, értékpapírügyleteket, továbbá adópereket illetően.
Dr. Kántor Balázs a Chambers Europe, a Legal500, és az International Tax Review által az adójog területén Magyarország vezető jogászai között rangsorolt ügyvéd. Korábban a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda (korábbi Clifford Chance) adójogi csoportját vezette.
Dr. Kántor Balázs érkezése kapcsán a következőképpen nyilatkozott: „A Kapolyi Ügyvédi Iroda hagyományosan magas színvonalú jogi tanácsadási tevékenységét kívánjuk ötvözni hasonlóan magas szintű adójogi tanácsadással. Célunk, hogy az ügyfelek komplex jogi természetű problémáira olyan megoldást tudjunk kínálni, és tranzakcióik során olyan tanácsot tudjunk adni, ami minden adózási aspektust figyelembe vesz. Emellett a meglévő tapasztalatokra támaszkodva bővíteni kívánjuk ügyfeleink képviseletét is adójogi jogvitáikban. Azt szeretnénk elérni, hogy jelenlegi és leendő ügyfeleink biztosak lehessenek benne, az általános jogi tanácsadás mellett a lehető legmagasabb színvonalú adótanácsadási szolgáltatást is nyújtunk a számukra.”
Dr. Kántor Balázs

Dr. Kapolyi József, a Kapolyi Ügyvédi Iroda alapító partnere így fogalmazott: „Örömmel üdvözlöm dr. Kántor Balázst, irodánk új partnerét, az adójogi csoport új vezetőjét. Balázs érkezése mind nekünk, mind ügyfeleinknek új lehetőségeket teremt. Szakértelme a garancia arra, hogy ügyfeleink adójogi problémáit a legmagasabb színvonalon oldjuk meg. Biztos vagyok benne, hogy együttműködésünk révén ügyfeleinknek hatékony és eredményes jogi tanácsokat tudunk adni adójogi kérdésekben is.”
Dr. Kántor Balázs kinevezésével a Kapolyi Ügyvédi Iroda tovább erősíti elkötelezettségét aziránt, hogy ügyfeleinek komplex és magas színvonalú jogi szolgáltatásokat nyújtson, különös tekintettel az adójogi kérdésekre. Az iroda célja, hogy ügyfelei minden jogi és adójogi kihívásra professzionális megoldásokat találjanak, ezzel is elősegítve üzleti céljaik megvalósítását.
Az iskolák és egyetemek továbbra is a kibertámadások, köztük a zsarolóprogramok egyik fő célpontjai. A Sophos nemrégiben kiadott jelentése szerint a támadások számának csökkenése ellenére drámaian megnőttek a támadások elhárításával és helyreállításával kapcsolatos költségek.
2023-ban világszerte az általános iskolák 63 százaléka és az egyetemek 66 százaléka vált zsarolóvírus-támadás áldozatává. Bár ez az arány kisebb, mint 2022-ban, amikor 80 százalék, illetve 79 százalék volt, az adatmentési költségek az egekbe szöktek. Az adatok helyreállításának átlagos költsége az alsóoktatási intézményeknél több mint kétszeresére, 3,76 millió dollárra emelkedett, míg az egyetemeknél csaknem négyszeresére, 4,02 millió dollárra.
A felmérés egyik legriasztóbb megállapítása, hogy a támadást elszenvedő oktatási intézmények 95 százaléka arról számolt be, hogy a kiberbűnözők megpróbálták feltörni biztonsági mentéseiket. Sajnos ezeknek a kísérleteknek több mint 70 százaléka sikeres volt. Emellett az iskolák elleni támadások 85 százaléka és az egyetemeken elkövetett betörések 77 százaléka vezetett az adatok titkosításához, ami a 2022-es felmérés eredményeihez képest növekedést jelent.
A támadók által megcélzott számítógépek
Az iskolákban és egyetemeken a zsarolóvírus-támadások leggyakoribb oka valamilyen biztonsági hiba volt, amely az intézmények 44, illetve 42 százalékát érintette. A felsőoktatásban a második leggyakoribb támadási módszer a rosszindulatú e-mailek (26 százalék), az alsóoktatásban pedig a kompromittált hitelesítő adatok (23 százalék) voltak. Ahogy a Sophos jelentése rámutat, a zsarolóvírus-támadások rengeteg eszközt érintenek.
– A számítógépek a zsarolóvírus-támadások elsődleges célpontjai, mivel érzékeny információkat, például érzékeny személyes adatokat tárolnak, amelyek értékesnek számítanak a kiberbűnözők számára. A támadók arra számítanak, hogy ezeknek az eszközöknek a biztonsága nem elég erős, így könnyen titkosíthatják az adatokat és váltságdíjat követelhetnek – magyarázza Chester Wisniewski, a Sophos technológiai igazgatója.
Az iskolákban a zsarolóvírus-támadások átlagosan a számítógépek 52 százalékát, az egyetemeken pedig 50 százalékát érintették. Bár a teljes IT-infrastruktúra teljes titkosítása ritka, az adatokhoz való hozzáférés részleges elvesztése is komolyan megzavarhatja egy szervezet működését.
Nőtt a váltságdíjfizetési hajlandóság
A Sophos jelentése szerint egyre több oktatási intézmény dönt úgy, hogy váltságdíjat fizet a kiberbűnözőknek az adatokhoz való hozzáférés visszaszerzéséért. 2023-ban az iskolák 62 százaléka tett így, és 75 százalékuk mentésekből állította vissza az adatokat . Ez közel 20 százalékpontos növekedést jelent 2022-hez képest, amikor csak az iskolák 45 százaléka fizetett váltságdíjat. Az iskoláknál is magasabb, 67 százalékos volt az egyetemek aránya, amelyek eleget tettek a kiberbűnözők követelésének, és az egyetemek közel 80 százaléka visszaállította az adatokat a biztonsági mentésekből.
– Világszerte a felsőoktatás az az ágazat, amely a leggyakrabban fizet többet az eredeti váltságdíjkövetelésnél. Ezért különösen vonzó célpont a kiberbűnözők számára, mivel könnyű pénzhez jutnak. A pénz mellett a támadók számára értékes zsákmányt jelentenek az intézmények informatikai rendszereiben tárolt diákok és hallgatók személyes adatai. Ezek az információk a dark webre kerülhetnek, és további kiberbűnözőknek adhatják el őket, vagy illegális tevékenységekre használhatják fel” – mutat rá Chester Wisniewski.
Tippek a kiberbiztonsági vizsga javításához
A Sophos jelentéséből egyértelműen kiderül, hogy az oktatási ágazatot még mindig komolyan veszélyeztetik a zsarolóvírus-támadások. Az adatok helyreállításának magas költségei, valamint a váltságdíjfizetési hajlandóság növekedése rámutat arra, hogy fokozott védelemre és jobb kiberbiztonsági gyakorlatokra van szükség.
A szakértők szerint az iskoláknak és főiskoláknak a rendszeres biztonsági mentésekre, a rendszerek frissítésére, valamint a személyzet és a diákok oktatására kell összpontosítaniuk a kibertámadások kockázatáról. Az oktatási intézményeknek emellett biztonsági auditot kell végezniük informatikai hálózataikról, hogy kezeljék a potenciális biztonsági réseket, amelyeken keresztül a kiberbűnözők 2024-ben a legnagyobb valószínűséggel jutnak be a rendszerekbe.
A felmérésről
A jelentés egy független felmérésen alapul, amelyet a Vanson Bourne kutatócég a Sophos megbízásából 14 ország 5000 IT- és kiberbiztonsági vezetője körében végzett. A válaszadók között volt 600 oktatási intézmény képviselője, köztük 300 alsófokú oktatási intézmény és 300 egyetem képviselője.
A teljes jelentés angol nyelven elérhető a Sophos weboldalán, ahol részletes eredmények és elemzések olvashatók az oktatási intézmények helyzetéről, valamint összehasonlítható más iparágakkal: https://www.sophos.com/en-us/whitepaper/state-of-ransomware-in-education.
Így mentenek tíz emelet magasból az E.ON szerelői
Egy 30 méter magasságú nagyfeszültségű oszlopon lett rosszul munkavégzés közben egy szerelő, társainak biztonságosan kell lementeniük a földre, hogy mielőbb egészségügyi ellátásban részesüljön. Ilyen váratlan esemény szinte bármikor megtörténhet, ezért az E.ON Hungária Csoport folyamatosan készíti fel szerelőit ezen helyzetek biztonságos kezelésére.

Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy több millió ügyfele számára biztosítsa a folyamatos áramszolgáltatást a Dunántúlon, Pest megyében és Budapesten. Ennek érdekében munkatársainak időnként extrém körülmények között kell helytállniuk, és baj esetén készen kell állniuk társaik megsegítésére is.
Az évenként elvégzett mászási-mentési gyakorlatok abban segítenek, hogy a szerelők számára rutinná váljon a veszélyhelyzetek kezelése és a mentőkészülékek használata. A gyakorlatokat az E.ON nagyfeszültségű oszlopokon beavatkozásokat végző főelosztó-hálózati és munkavédelmi specialistái közösen dolgozták ki, és együttesen felügyelik azokat a végrehajtáskor.

A vállalatcsoport látványos videón mutatja be az ügyfeleknek, hogyan történik a mentés a szédítő, tízemeletes magasságban. A kisfilm a következő linken érhető el.
A több mint 30 méter magas oszlopokon dolgozók által használt biztonsági eszközök is tükrözik ennek a munkának a veszélyeit: a szerelők multifunkciós teljes testhevedert viselnek, akár 100 méter hosszú mászókötelet, 250 kilogramm terhelést is kibíró függőlétrákat és többek között feszültségkémlelő készülékeket használnak testi épségük megóvására.
Az E.ON Hungária Csoport kiemelt feladatának tekinti a biztonságos munkavégzés megteremtését valamennyi szakembere számára, akik közül az áram- és gázhálózatot építő, karbantartó munkatársak különösen veszélyes körülmények között dolgoznak. A rendszeres képzések, a speciális védőfelszerelések és a prevenció mind hozzájárulnak ahhoz, hogy megelőzzék a súlyos baleseteket.

Mivel foglalkoznak az E.ON főelosztó-hálózatért felelős munkatársai?
A vállalatcsoport szolgáltatási területén található több mint 12 ezer nagyfeszültségű (132 kV-os) oszlopból álló hálózat teljes felügyeletét, karbantartását, valamint rekonstrukcióját és építését látják el. Részt vesznek a madárvédelmi munkákban is, továbbá az extrém időjárási körülmények okozta üzemzavar elhárítást is ők végzik, akár 100 méteres magasságban.

Teljes testheveder, az életmentő megoldás
A szerelők egyik legfontosabb munkabiztonsági eszköze a teljes testheveder, amelyhez leesésgátló védelemmel felszerelt mászókötél tartozik. Ezek legfőbb funkciója a mászás és a mentés biztonságának elősegítése. Ezek együttesen akadályozzák meg, hogy a szerelők lezuhanjanak, vagy egy esetleges zuhanás során maradandó sérülést szerezzenek, ráadásul a munkavégzéshez szükséges eszközök feljuttatásában is segít nekik.
Fotó credit: E.ON