Címlap

FIFO elv – Hogyan működik és miért fontos a logisztikában?

A logisztika világában számos módszer létezik az áruk hatékony kezelésére és tárolására, de az egyik legismertebb és legszélesebb körben alkalmazott elv a FIFO (First In, First Out), vagyis „elsőként be, elsőként ki” elv. Ez a módszer kulcsfontosságú szerepet játszik a készletkezelésben, különösen olyan iparágakban, ahol a termékek minősége vagy eltarthatósága idővel csökkenhet, például az élelmiszeriparban vagy a gyógyszeriparban.

Mi az a FIFO elv?

A FIFO elv lényege, hogy a raktárba először beérkező árut kell először kiadni. Ezzel biztosítható, hogy a termékek frissessége megmaradjon, és ne veszítsenek értékükből azáltal, hogy túl sokáig tárolják őket. Ez különösen fontos azoknál a termékeknél, amelyeknek van lejárati ideje, például az élelmiszerek vagy gyógyszerek esetében. A FIFO elv segít minimalizálni a hulladékot és optimalizálni a raktár működését. Ez a módszer akár egyetlen olyan eszköz implementálásával már remekül alkalmazható, mint a FIFO állvány. Használatával a logisztikai folyamatok egyszerűbbé és átláthatóbbá válnak, hiszen a termékek rendezett módon, folyamatosan mozoghatnak a raktáron belül, ezáltal csökkentve az állásidőt és növelve a hatékonyságot.

A FIFO alkalmazása a különböző iparágakban

A FIFO elv számos iparágban használatos, nemcsak az élelmiszeriparban és a gyógyszeriparban. Az autóiparban például a beszállítók a különböző alkatrészek tárolásánál szintén a FIFO-t alkalmazzák, hiszen fontos, hogy a legrégebben érkezett alkatrészek kerüljenek először beépítésre. Az elektronikai iparban szintén elterjedt a használata, hiszen itt a gyorsan elavuló technológiai alkatrészek kezelésére nyújt hatékony megoldást.

Ezért fontos a FIFO elv a logisztikában

A logisztikai szektorban a hatékonyság az egyik legfőbb szempont. A FIFO elv alkalmazásával biztosítható, hogy a termékek megfelelő sorrendben hagyják el a raktárt, ezzel elkerülhetővé válik az áruk károsodása vagy lejárata. A FIFO elv alkalmazása nemcsak a hulladék csökkentésében segít, hanem hozzájárul a költséghatékony működéshez is, mivel minimalizálja a selejtezési és raktározási költségeket, illetve leegyszerűsíti a készlet forgásának nyomonkövetését.

A FIFO rendszer bevezetésének előnyei

Azok a cégek, amelyek a FIFO rendszert alkalmazzák, számos előnyhöz jutnak. Ezek közé tartozik a termékminőség fenntartása, hiszen a termékek nem tárolódnak hosszú ideig a raktárban, és optimalizálható a munkaerő raktárban eltöltött ideje is, amivel csökkenthetők a költségek. Egy jól kialakított FIFO rendszer nemcsak az áruáramlást gyorsítja fel, hanem lehetőséget nyújt a munkafolyamatok egyszerűsítésére is. Az állványrendszerek megfelelő kialakítása szintén hozzájárul a hatékony munkavégzéshez, mivel a FIFO állványok személyre szabhatók.

A FIFO elv fontossága vitathatatlan a modern logisztikai rendszerekben, amelyek a készletek megfelelő forgását biztosítják. Ez igaz nemcsak az idővel romló termékek esetében, hanem minden olyan iparágban, ahol a költséghatékonyság és a raktározás optimalizálása kiemelt cél. A megfelelő raktárkezelés kulcsa tehát a FIFO elv követése, amely hozzájárul a logisztikai folyamatok zavartalan működéséhez és a költségek optimalizálásához.

Magyarország legjobb munkáltatói között a Yettel

  • Idén már második alkalommal, ezúttal nemzetközi mezőnyben ismerték el a mobilszolgáltatót

Mit jelent a céges kultúra vagy a munkavállói jóllét, hogyan lehet a jelölteket bevonzani, miként lehet hatékony a munkatársak hosszú távú elköteleződése és hol a helye a fenntarthatóságnak? Többek közt ezeket a szempontokat vizsgálta egy független nemzetközi intézet, a TOP Employer Institute. Az eredmények alapján a Yettel hazánk legjobb munkáltatói közé került – az elismeréssel Magyarországon mindössze 17 cég rendelkezik. 

Idén már második alkalommal ismerték el a mobilszolgáltatót munkáltatóként: év elején a jelenlegi és korábbi kollégák véleménye alapján lett a legmagasabbra értékelt munkaadó, ezúttal pedig a független, globális Top Employers Institute auditja alapján került Magyarország legjobb munkáltatói közé a Yettel. A vállalatnak egy több hónapos audit során, egy 240 szempontot vizsgáló értékelésben kellett bizonyítania, hogy HR-gyakorlata a nemzetközi mezőnyben is kiemelkedő. A szigorú és objektív értékelési folyamat a humánerőforrás valamennyi aspektusát, 6 főterület 20 altémájában ellenőrizte. Ezek többek közt a HR-stratégia, a digitális HR-vezetés, a munkakörnyezet és munkakörülmények, a munkáltatói márka és toborzás, a karriermenedzsment, az értékek/etika és CSR-politika, a javadalmazás és munkahelyi elismerés, az elkötelezettség, a jóllét, valamint a sokszínűség és befogadás területei.

A munkavállalói jóllétet és visszajelzéseket, valamint a jutalmak és elismerések rendszerét összegző kategóriában kiemelkedően szerepelt a mobilszolgáltató. A legmagasabb értéket (85%) az üzleti- és HR-stratégiát, illetve a vezetést magában foglaló kategóriában kapta. Emellett a szervezetfejlesztés, a digitális HR és a munkakörnyezet témaköröket összefogó kategóriában teljesített 80% fölött a vállalat.  A Yettel összesített értékelése 74,73%, tehát az összes vizsgált jógyakorlat közel háromnegyedét alkalmazza.

Az értékelés alapján a mobilszolgáltató számos területen kiemelkedően teljesít. Több olyan gyakorlattal is rendelkezik – például a munkavállalói juttatások területén –, amelyet a többi vizsgált vállalat közül sokan még nem vezettek be, vagy nem tettek széles körben és rendszeresen elérhetővé. Ilyen például az apasági távollét, amelynek keretében a törvényileg biztosított öt napon felül további 4 hetes fizetett távollétet igényelhetnek azok, akiknek partnere gyermekvállalás miatt szülési szabadságra megy. A vállalatnál öt nap fizetett szabadság jár azon munkavállalóknak is, akiknek unokájuk született. Minden kollégának alanyi jogon jár élet-, betegség- és balesetbiztosítás, valamint magánegészségügyi szolgáltatás. Évek óta jól működik a Számíthatsz Ránk! program, amely minden munkavállalónak díjmentesen elérhető szakmai tanácsadást nyújt jogi, pénzügyi, egészségügyi és életmódbeli, vagy akár lelki, magánéleti problémák esetében. A koronavírus járvány idején hozta létre és azóta is működteti a vállalat a Szolidaritási Alapot, amelynek célja, hogy azokat a kollégákat segítse, akiknek váratlan és nehéz pénzügyi helyzettel kell szembenézniük.

„A Yettelnél kiemelt figyelmet fordítunk munkavállalóinkra, hiszen az ő munkájuk révén tudunk színvonalas szolgáltatást, megbízható mobilhálózatot nyújtani ügyfeleinknek. Minden külső elismerés nagyon fontos számunkra, hiszen ez igazolja, hogy jó úton járunk – mondta Szalai Enikő, a Yettel Magyarország HR-vezérigazgató-helyettese. – A minősítés egyszerre jelent inspirációt és iránytűt számunkra ahhoz, hogy a már elért sikereinket megőrizzük, és azonosítsuk azokat a lehetőségeket, ahol még jobbak lehetünk.”

 https://www.top-employers.com/en/

 https://www.munkahelyeink.hu/hu/tudasmegoszto/top-employers-hungary-2024-ez-most-magyarorszag-10-legjobb-munkaltatoja-az-alkalmazottak-velemenye-alapjan-360

Dreher: 45 éves a magyar sörkultúra egyik ikonikus helyszíne

Felújított relikviákkal, sörtörténeti AI-időutazásos kisfilmmel, id. Dreher Antal kalandjait bemutató társasjátékkal és kedvezményes tárlatvezetésekkel ünnepli fennállásának 45. évfordulóját a Dreher Sörmúzeum, amely Magyarország egyik legnagyobb és leggazdagabb söripari gyűjteményének ad otthont. A magyar sörkultúra, valamint a dreheri örökség megőrzése és megismertetése a múzeum kiemelt feladata: ezt szolgálja a Budapesti Metropolitan Egyetemmel közösen szervezett kulturális marketing tanulmányi projekt is, amely egy egyfajta találkozási pont egy modernkori generáció és egy hagyományos iparág, illetve az ahhoz kapcsolódó szellemi és indusztriális öröksége számára.

Többszörös évfordulót ünnepel idén a Dreher Sörgyárak, hiszen nemcsak a 170 éves vállalat jubilál, hanem a kőbányai gyár területén található 45 éves Dreher Sörmúzeum is. Ebből az alkalomból különleges megoldásokon és aktivitásokon keresztül invitálják az érdeklődőket a múzeumba, hogy minél szélesebb közönséggel megismertessék a kőbányai sörgyártás és a Dreherek legendás történetét.

Ifjúkori sörkalandozások id. Dreher Antal nyomában

Debütál a Dreher Sörgyárak által speciálisan erre az alkalomra készített, limitált kiadású Vándorévek – A Dreher-kalandozások kora című társasjáték, amelyben a résztvevők a legendás sörfőző mester, id. Dreher Antal fiatalkori élettörténetét kísérhetik végig. A játékosoknak vele együtt kell végigjárniuk a legkiválóbb európai sörfőzdéket, hogy „elsajátítsák a sörfőzés mesterségét”, és hogy a tanulóból a szakma csínját-bínját ismerő gyártulajdonossá válhassanak. A társasjátékban a Dreher Sörmúzeum ikonikus tárgyai is megjelennek, például a sörgyártók „védőszentjeként” ismert Gambrinus király cégérfestménye, illetve a múzeum legidősebb, rejtélyes eredetű műtárgya, feltehetően a Pesti Serfőző Céh ládája. A társasjátékot kizárólag a sörmúzeumban lehet majd megvásárolni a készlet erejéig.

A múzeumi tárlatvezetésen a résztvevők elmélyülhetnek a Dreherek magyarországi történetében, miközben a Dreher Sörmúzeum kiállítási tárgyairól is többet tudhatnak meg. Szeptemberben minden érdeklődő fél áron válthat jegyet a múzeumi tárlatvezetésre, melynek során megismerhetik a hazánkban egyedülálló söripari muzeális szakgyűjteményt.

A szeptemberi tárlatvezetésekre itt jelentkezhetnek az érdeklődők a szabad időpontok függvényében.

A sörmúzeum kiemelt feladata közé tartozik a kiállított tárgyak bővítése és állományvédelme. Szakértőkkel együttműködve folyamatosan újítják fel a régi sörös relikviákat, ide tartozik például az Első Pesti Serfőző Céh zászlaja, vagy az 1860-as években készült Gambrinus festmény is. Legutóbb pedig a gyár területén kiállított régi sörfőzési és fermentációs eszközök kapták vissza régi fényüket.

Dreher-örökség a Z-generáció szemén keresztül

A statisztikák alapján egyértelműen látszik, hogy a hazai muzeális intézményekben mostanra visszatért a 2020 előtti látogatottsági arány*, és a Dreher Sörmúzeum is hónapról hónapra több száz érdeklődőt fogad, nem beszélve a teltházas Múzeumok Éjszakája programról.

„Fontosnak tartjuk, hogy Kőbányát, amely egykor a sör fellegváraként volt ismert, turisztikai desztinációként is építsük a fiatal felnőttek körében. A kerület unikális indusztriális öröksége, a söripari történelmi múltja és a Dreher Sörmúzeum együtt különleges élménycsomag, amelyet érdemes megismerni és felfedezni akár a múzeumozás élményén keresztül – mondta el Szabó Ibolya, a Dreher Sörgyárak vállalati kapcsolatok igazgatója, majd hozzátette: „ennek érdekében egy közös projekt jött létre a Dreher Sörgyárak a Budapesti Metropolitan Egyetemmel szervezésében. Az őszi szemeszterben induló program résztvevői egy célzott kutatásban és egy kommunikációs terv kidolgozásában vesznek részt, ami kifejezetten a Z-generáció érdeklődésének felkeltését célozza a magyar söripari történelem és a múzeum kapcsán.

Ünnepi koccintás az elmúlt 170 év söröskorsóival

A Dreher Sörmúzeum csapata különleges videót készíttetett a mesterséges intelligenciával, amelyben egy történelmi időutazásra hívják a nézőt, hogy megmutassák, milyen változáson ment keresztül a söröskorsók dizájnja az 1800-as évektől egészen napjainkig.

A sörtörténet iránt érdeklődők még többet megtudhatnak a témáról Dreher Sörgyárak közösségi média oldalán, ahol szeptembertől edukatív játékokkal és tartalmakkal találkozhatnak, valamint a Dreher Sörmúzeum állandó kiállításán, ahol a videóban szereplő söröskorsók is megtekinthetők.

A videó ide kattintva elérhető.

*Forrás: ksh.hu, 2023: https://www.ksh.hu/stadat_files/ksp/hu/ksp0008.html

K&H: hány forint kellene a kényelmes élethez a magyar nyugdíjasoknak?

  • jelentősen nőtt az “elvárt” összeg
Ahhoz, hogy szűken menedzselni lehessen a mindennapokat a nyugdíjba vonulás után, havonta átlagosan közel 240 ezer forintra lenne szükség a K&H friss, középkorúak körében végzett biztos jövő felmérés szerint. A kényelmes időskori élethez a válaszadók szerint átlagban 389 ezer forintra lenne szükségük. K&H Bank újszerű megközelítésben mutatja be a világszinten egyre nagyobb gondot jelentő nyugdíjproblémát: egy népszerű fiatalt kért meg, hogy mutassa be, meg tud-e élni az átlagos nyugdíj összegéből.
Az árak tavalyi emelkedése látványos változást hozott a középkorúak nyugdíjkilátásaiban a K&H friss, 30-59 éves korosztály tagjai körében végzett kutatása szerint. A második negyedévben készült K&H biztos jövő felmérés a korábbi évekhez hasonlóan arra kereste a választ, hogy az érintettek mekkora havi összegből tudnának szűkösen vagy kényelmesen megélni a nyugdíjkorhatár elérése után.

jelentős emelkedés

A spórolós időskorhoz átlagosan 240 ezer forintra lenne szükségük, szemben az egy évvel korábbi 211 ezer forinttal. A szélsőértékek nélkül 214 ezer forint volt az átlag, a mediánérték pedig 211 ezer forint a legfrissebb adatok szerint. A korábbi években, 2018 és 2022 között 142 és 184 ezer forintról beszéltek átlagosan.

Még érdekesebb a kényelmes megélhetéshez rendelt összeg alakulása. Az idén a középkorúak átlagosan havi 389 ezer forintot tartanak szükségesnek a gondtalan nyugdíjas napokhoz, míg egy évvel korábban, azaz 2023-ban még beérték 345 ezer forinttal. 2018 és 2022 között 201 és 305 ezer forintos átlagos eredményeket hozott a felmérés. A kényelmes életnél a szélsőségek nélküli átlageredmény ebben az évben 354 ezer forintot tett ki, a medián pedig 346 ezer forint volt.

A legújabb kutatásból látható, hogy a 200 ezer forint alatti összeget már csak nagyon kevesen választották, ezzel párhuzamosan az 500 ezer feletti kategória már a második leggyakoribb választás.

A válaszadók legnagyobb részaránya, 32 százaléka 300 és közel 400 ezer forint közötti havi bevételből tudná elképzelni a problémamentes nyugdíjaskort. Jelentős a 400-499 ezer forintos sávba tartozók aránya is, ami megközelítette a 20 százalékot. Az átlagérték jelentős emelkedését azonban egyértelműen az 500 ezer forint feletti összegek minden korábbinál magasabb említettsége okozta; a középkorúak több mint negyede legalább nettó félmilliós összeget tartana szükségesnek egy valóban kényelmes nyugdíjas élethez.

neki kell látni
“Az átlagértékek idei emelkedésében minden bizonnyal szerepet játszik, hogy tavaly az éves átlagos infláció 17,6 százalékos, ugyanakkor a nyugdíjasok inflációja a hivatalos adatok szerint ennél magasabb, 18,3 százalék volt. Ugyanakkor a megkérdezettek várakozásai alapján az inflációhoz képest visszafogottabb emelkedéssel is elégedettek lennének, hiszen az összes megkérdezettre vetítve 13 százalékkal nőtt a kényelmes nyugdíjas élethez szükséges havi bevétel összege egy év leforgása alatt, a szélsőségek nélküli átlagérték pedig 7 százalékkal emelkedett” – értékelte a KSH adatokat Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője. A hivatalos adatokat idézve azt is elmondta, hogy az inflációs hatás ezeken is jól látható. Az öregségi nyugdíj összege ugyanis 2021 januárjában alig több mint 150 ezer forint volt, egy évvel később 9 százalékkal 164 ezer forintra nőtt. 2023 elején a magas inflációs várakozások miatt már 208 ezer forint felett volt az átlagos összeg, ami bő 20 százalékos emelkedésnek felel meg. Idén januárban pedig majdnem 231 ezer forintról volt szó, ami 11 százalékos többletnek felel meg.

A szakember hangsúlyozta: a megfelelő anyagi háttér megteremtéséhez szükség van öngondoskodásra, azaz már az aktív években meg kell kezdeni a takarékoskodást. Ehhez pedig állami támogatás is jár, például a nyugdíjbiztosítások esetében a befizetések után 20 százalék – maximum 130 ezer forint – adójóváírás is igényelhető.

rendhagyó lépés

Az elöregedésből fakadóan nemzetközi szinten is egyre borúsabb kilátások övezik a jövő nyugdíjasainak helyzetét.
„Annak érdekében, hogy ez a probléma a hétköznapokban is láthatóvá váljon minden ember számára, a K&H megkért egy ismert fiatalt, hogy mutassa be, meg tud-e élni a havi átlagnyugdíj összegéből. Így a gyakorlatban is kiderül, mennyire nehéz ezt kivitelezni. Közvetve pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy miért kiemelten fontos az öngondoskodás” – fogalmazott Székely Pálma.

Jubileumi 35. évfordulóját ünnepli a Meló-Diák Dél!

A Meló-Diák Dél, Magyarország egyik legnagyobb iskolaszövetkezete, idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. Az ünnepi eseményre 2024. október 2-án, szerdán kerül sor, amely során egy dísztáblát avatnak a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán.

A dísztábla avatás célja, hogy emléket állítson annak a helynek, ahol a Meló-Diák Dél története 35 évvel ezelőtt megkezdődött, és ahol azóta több ezer diák talált értékes munkalehetőséget és karrierindító löketet – a kiemelkedő oktatás mellett.

Támogatás a jövő hallgatói számára

A jubileumi évforduló kapcsán a Meló-Diák kiemelten fontosnak tartja, hogy továbbra is támogassa az egyetemi hallgatói közösséget. Ennek részeként a cég, együttműködve a kari hallgatói önkormányzattal, egy Meló-Diák chill zone-nal szponzorálja a Pécsiközgáz Oktoberfestet, amely szintén ezen a napon kerül megrendezésre a campuson.

A hallgatói események kiváló networking lehetőségeket kínálnak, hiszen így a diákok megismerhetik egymást, ötleteket és tapasztalatokat cserélhetnek, valamint olyan kapcsolatokat építhetnek, amelyek a jövőben akár sikeres vállalkozásokhoz és hosszú távú munkakapcsolatokhoz is vezethetnek. Így kezdődött a Meló-Diák Dél története is.

Corvinus: interjú Al Roth Nobel-díjas közgazdásszal 

„Érdekelni kezdett, hogy miért válnak egyes tranzakciók visszataszítóvá az emberek számára”

Alvin E. Roth, a piactervezés úttörő Nobel-díjas amerikai közgazdásza az utóbbi időben Bíró Péterrel, a Corvinus kutatójával közösen dolgozik vesetranszplantációval kapcsolatos közgazdasági elméleteken. A Stanford professzora július elején részt vett a Corvinuson rendezett CMID-2024 játékelméleti konferencián, utána pedig többek között arról is mesélt nekünk, hogy miért fordult tudományos érdeklődése a piactervezés etikai kérdései felé. 

Kutatásainak eredményeit szerteágazó területeken alkalmazzák a mindennapokban, például a felvételi rangsorok kialakításánál vagy a vesedonorok és a transzplantációra várók összekötésénél. Elméleti közgazdászként Önt mennyire mozgatja, hogy a munkájának gyakorlati megvalósulása is legyen? 

Alvin Roth: A közgazdaságtan végeredményben a valós életről szól, a közgazdászok pedig társadalomtudósok is egy kicsit. Az érdekel bennünket, hogy az emberek hogyan tudnak együttműködni vagy versenyezni egymással. Emiatt a gondolatainkban mindig ott motoszkál a gyakorlati alkalmazhatóság kérdése, még akkor is, amikor látszólag elvont matematikai elméleteken dolgozunk. A piactervezés pedig a közgazdaságtan egyik leginnovatívabb területe, ahol olyan intézményeket és alkalmazásokat próbálunk megtervezni, amelyek aztán teszik a dolgukat a mindennapokban, és különböző rendszereket működtetnek.

Alvin E. Roth

 Régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy az emberek miért tartanak bizonyos tranzakciókat visszataszítónak. A Corvinus Egyetemen tartott előadásában ezzel kapcsolatos legújabb kutatásairól is mesélt. Közgazdászként milyen összefüggésben érdekes Ön számára ez a kérdés? 

A.R.: Az embereknek általában bizonyítékok híján is nagyon határozott véleményük tud lenni olyan dolgokról, amelyeket visszataszítónak találnak. Közgazdászként viszont úgy gondolom, hogy erős bizonyítékokra van szükségünk a megfelelő döntések meghozatalához. Az elméletek bizonyításához viszont sok előzetes kísérletet kell végeznünk, és ha a dolgok ok-okozati összefüggéseit is meg akarjuk érteni, akkor gyakran némi véletlenszerűséget is be kell iktatnunk ezekbe. Ezért különösen érdekes számomra, hogy sokan mennyire tiltakoznak a véletlenszerűség alkalmazása ellen a kísérletekben. A legtöbb ember igazságtalannak érzi, ha egyes embereket egyféleképpen, másokat pedig másféleképpen kezelünk, csak azért, mert véletlenszerűvé tesszük a kísérleteket. Pedig szerinem ez az egyik leghasznosabb eszköz arra, hogy rájöjjünk, miért következnek be bizonyos dolgok. Tehát már maga a kísérletezés kérdése is etikai aggályokat vet fel sok ember számára.

Számomra nagyon ellentmondásos, hogy milyen emberi tranzakciókkal kapcsolatban merülnek fel a társadalom szemében erkölcsi és etikai aggályok. Az Európai Parlament például nemrég kiadott egy nyilatkozatot, amely szerint nem javasolják a tagállamoknak, hogy fizessenek a vérplazmadonoroknak. Úgy gondolják, hogy az EU-s országoknak fizetetlen donoroktól kellene beszerezniük a lakosság számára szükséges vérplazmamennyiséget. Nos, Magyarország egyike azoknak a helyeknek, ahol a vérplazmadonorok pénzt kaphatnak, és Magyarországnak nem is szorul importra, van elég készletük itthon. Az EU-ban összesen öt olyan ország van, ahol elég a hazai mennyiség és ők mind fizetnek a vérplazmadonoraiknak. A többiek pedig elsősorban az USA-ból importálnak plazmát, ahol szintén azért van plazmabőség, mert fizetnek a donoroknak. Tehát az emberek érzései sokszor ellentmondásosak tudnak lenni. Egyszerre szeretnék, hogy legyen elég vérplazma és ne üzletiesedjen el a véradás.  Ezek a dolgok nem mindig férnek össze. A vesékkel kapcsolatban pedig az egyik nagy korlát az, hogy a világon szinte mindenhol tiltják, hogy egy vesedonor pénzt kaphasson az adományozásért, de például az USA-ban egészen a közelmúltig még a beavatkozással együtt járó bizonyos költségekért (pl.: utazás, szállás) sem lehetett fizetni egy donornak. A Corvinus kutatója, Bíró Péter az egyik vezetője a vesecsere-elméletekkel kapcsolatos munkáknak, vele most többek között azt is vizsgáljuk, hogy hogyan lehetne annak ellenére több transzplantációt végezni egyes országokban, hogy a törvény tiltja a donorok díjazását.

Miért fordult tudományos érdeklődése az utóbbi időben a piactervezés etikai kérdései felé?

A.R.: Azért, mert a piactervezésnél egyre többször futunk bele etikai korlátokba. Például, amikor az iskolaválasztással kapcsolatos kutatásomon dolgoztam, és amerikai nagyvárosok iskolakörzeteit vizsgáltam, többször felmerült a kérdés, hogy szabad-e a prioritásokkal kereskedni. A legtöbb iskolakörzetben az volt a gyakorlat, hogy ha már van egy idősebb gyereked, aki az adott iskolába jár, akkor kiemelt prioritást élvezel, ha a kisebbet is ugyanabba az iskolába szeretnéd járatni. Valamiért az intézmények úgy érzik, hogy a testvérek és a szülők szempontjából is ez a legoptimálisabb megoldás. Néhány körzetben viszont lehetővé tették, hogy a szülők elcseréljék a prioritásaikat egymással más iskolákra. A kérdés csak az: bele szabad-e ilyen módon avatkozni az iskolaválasztásba? Néhány szülő úgy gondolta, hogy ez olyan, mintha a gyerekeiket cserélnék el, de szerencsére sikerült meggyőznünk őket, hogy mindössze a gyerekek számára legmegfelelőbb választásról van itt szó. Ez is egy jó példa szerintem arra, hogy az erkölcsi és etikai dilemmák sokszor hajlamosak félrevezetni bennünket.

2008 óta írja a közgazdász szakmában ismert és sokak által olvasott Market Design blogot. 16 éve szinte minden nap posztol egy bejegyzést. Miért kezdte el anno ezt a blogot, és milyen szerepet tölt be a szakmai életében?  

A.R.: A diákjaim miatt kezdtem el írni. Azt akartam, hogy lássák, piactervezéssel kapcsolatos ötleteket nem csak közgazdasági folyóiratokból, hanem újságot olvasva, a mindennapi életből is tudnak meríteni. A legtöbb blogbejegyzésem egy újságcikk rövid kommentárja arról, hogy miért nem működik jól valami a piacokon, vagy miért omlott össze éppen egy piac a világon. Az évek során aztán egyfajta intellektuális naplóvá is vált számomra ez a blog, ami sokat segít az emlékezésben. Jelenleg egy ellentmondásos piacokról szóló könyvön dolgozom, és szinte minden fejezethez visszakeresek a blogomon régi eseteket. A Market Design blog egyben az én piactervezéssel kapcsolatos memóriám is.

Idén már minden második eladott új autó hibrid hajtású

  • A tisztán elektromos autók részaránya elérte az 7 százalékot

Egyre jobban szerepelnek az eladási listán a hibrid kategóriába tartozó személyautók Magyarországon: az év első nyolc hónapjában forgalomba helyezett mintegy 80 ezer új autónak már 51 százaléka rendelkezett kiegészítő elektromos motorral, ez az arány öt évvel korábban még mindössze 7 százalék volt. A tisztán benzinesek 30, a dízelesek pedig csupán 12 százalékos részaránnyal rendelkeznek. Eközben a teljesen elektromos autók részaránya is elérte az 7 százalékot.

„A képet jelentősen árnyalja, hogy a DataHouse statisztikáiban szereplő hibrid kategóriába sorolt autók többsége mild hibrid jármű. Ezek nem alkalmasak önálló villanymotoros haladásra, csupán induláskor és dinamikus gyorsuláskor segít rá egy kis elektromos motor a belső égésű motorra a fékezés során nyert energiát hasznosítva – hangsúlyozza Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója. – A mild hibridhajtás hazai elterjedésén néhány éve lendített, hogy egyre több népszerű márka kizárólag elektromos rásegítéssel felszerelt benzines modelleket kezdett árulni. Minderre a gyártókat a folyamatosan szigorodó uniós károsanyag-kibocsátási normák kényszerítik: különösen a tömegesen eladott kis- és alsó-középkategóriás autók esetében tudnak így autónként kevés, de összességében jelentős kibocsátási kvótát megtakarítani.”

Nem állt meg a dízelautók visszaszorulása

A dízelautók visszaszorulásának trendje immár 11 éve tart: míg 2013-ban részarányuk a forgalomba helyezett új személyautók körében még 46 százalék volt, mostanra ez a hányad 12 százalékra csökkent. A dízelmotorral szemben tapasztalható bizalomvesztés a motor konstrukciójából fakadó magasabb szerviz- és javítási költségekre vezethető vissza, valamint arra, hogy egyre több nyugati nagyvárosban vezetnek be komoly korlátozásokat a dízelüzemű személyautókkal szemben, ami növeli a bizonytalanságot a járművek jövőbeli használhatóságát illetően. Ugyanakkor a kínálati oldalon bekövetkező változásoknak is szerepe van a dízelhajtás visszaszorulásában: különösen a kisebb kategóriájú modellek esetében ma már kizárólag turbó-benzines és mildhibrid-benzines új autók érhetők el a kínálatban, mivel ezek kisebb kvótafelhasználást jelentenek a gyártók számára.

A korábbi várakozásokhoz képest lelassult a tisztán elektromos hajtású autók térnyerése: az idei első nyolc hónapban 5753 új villanyautót értékesítettek, ami az összes értékesítés 7 százalékát teszi ki. A nyilvános töltők fizetőssé válása, a kapcsolódó kedvezmények folyamatos megnyirbálása, illetve a pályázati lehetőségek beszűkülése, és az árazás magas szintje miatt a potenciális vásárlók egy része egyelőre itthon is kivár – párhuzamban a külföldi tendenciákkal. 

A használtautó-importon belül viszont megugrott az elektromos autók népszerűsége

Az elérhetőbb árú, használt elektromos autók iránti igény ugyanakkor egyre nő a vásárlók körében, amit az is mutat, hogy a behozott használt autóknak immár 9 százaléka teljesen elektromos meghajtású. Idén augusztus végéig 6368 ilyen járművet regisztráltak, vagyis a hazai autópark villanyautós utánpótlása többségében nem az újautószalonokból, hanem a használtautó-kereskedésekből és a magánimportból származik. „Ennek az az elsődleges oka, hogy az egy-két generációval korábbi elektromos autók a nyugati piacokon jelenleg nagyon nyomott áron megszerezhetők, az értékvesztésük jóval nagyobb mértékű, mint a többi szegmensbe tartozó autóknak” – tette hozzá Halász Bertalan.

A behozott használt autók között idén is a benzinmotorral hajtott példányok részaránya a legmagasabb: 43 százalék. A dízelhajtású járművek aránya a 2021-ben tapasztalt 37 százalékos mélypontról mostanra 40 százalékra emelkedett vissza. A relatíve magas népszerűség oka, hogy ezek az autók jelentős diszkonttal érhetők el benzines társaikhoz képest a nyugati autópiacokon, emellett a behozott autók idősebbek, és közöttük nagyobb arányban fordulnak elő a presztízsmárkák (Audi, BMW, Mercedes) nagyobb méretű, akkoriban még többnyire dízelmotorral gyártott modelljei.

A teljes hazai személyautópark továbbra is főként benzines autókból áll. 2023 év végén a 4,16 millió személygépkocsi 62 százalékában benzinmotor, 32 százalékában pedig dízelmotor üzemelt. Az alternatív meghajtású járművek szegmense egyelőre csupán 7 százalékot tesz ki, ebből a tisztán elektromos járművek aránya mindössze 1 százalék.

Ünnepi szenátusi üléssel vette kezdetét a MATE negyedik tanéve 

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 2024/2025-ös tanévének ünnepi tanévnyitóján Dr. Gyuricza Csaba rektor többek között a megnövekedett hallgatói és rekordszámú elsőéves létszámot, a folyamatosan megújuló infrastruktúrát, valamint a nemzetközi kapcsolatok robbanásszerű fejlődését emelte ki. A ceremónia díszvendégei Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának elnöke voltak. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem ünnepi ülésén hangsúlyozta, hogy „a kormány fontos erőforrásként, stabil pillérként tekint az egyetemre a nemzeti érdekérvényesítést célzó, pragmatikus külpolitikai stratégiája végrehajtásában”. Rámutatott ennek kapcsán, hogy „a MATE az egyik legnemzetközibb egyetem Magyarországon a kétezer külföldi hallgatójával, akik közül sokan a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében jelenleg hazánkban tanuló nyolcszáz diák közé tartoznak. És persze mi, magyarok, világnemzet is vagyunk, szétszórtan élünk a világban, ezért fontos az, hogy a MATE más magyar egyetemekkel együtt a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramban is részt vesz, s így lehetőséget biztosít a világ távoli tájain élő, magyar gyökerekkel rendelkező fiataloknak, hogy magyarul magyar tudományt tanuljanak” – mondta.

 

Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának elnöke ünnepi beszédében kitért arra, hogy „soha agráregyetem olyan magasan jegyzett nem volt, mint a MATE”. Csányi Sándor elnök fontosnak tartotta kiemelni, hogy „a MATE nemcsak agrárfókuszú felsőoktatási intézmény, hanem ennél sokkal több, hiszen összesen 19 tudományágat oktatunk. Aki tehát nem diplomát, hanem tudást szeretne szerezni, az itt a legjobb helyen van ahhoz, hogy később boldoguljon az életben. Fontos számunkra, hogy az Egyetemen lévő hallgatók, az ismereteken túl barátokat is szerezzenek. A közösségi életen túl kiemelt szerepe van a sportnak, hiszen kevés olyan egyetemi sportegyesület van, mint a MATE-GEAC, amely olimpiai érmes sportolót adott hazánknak a legutóbbi párizsi olimpián. 

 

Dr. Gyuricza Csaba rektor elmondta, hogy „2021. február 1. óta Európa egyik legnagyobb agrárfókuszú, multidiszciplináris képzési és kutatási egyetemeként működünk. Célunk változatlanul az, hogy világszínvonalú oktatással segítsük biztos megélhetéshez és inspiráló karrierhez az egyetemünkön diplomát szerző fiatalokat. Ők lesznek azok, akik a nagy múltú és kiváló adottságokkal rendelkező magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésében, továbbá a társadalmi és gazdasági élet más területein is vezető szerepet fognak vállalni a következő évtizedekben” – fejtette ki a MATE rektora. 

A 2024/2025. tanév ünnepi megnyitóján a MATE rektora kitért a klímaváltozás hatására bekövetkező aszályos nyár agráriumot érintő kihívásaira is, mely problémák megoldásaihoz elő kell venni az egyetemi kutatás és innováció fegyvereit. „Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb feladata, hogy válaszokat adjunk korunk egyik legfontosabb kihívására, a klímaváltozásra. Egyetemünk szellemi hátországára alapozva a következő hónapokban szövetséget kívánunk létrehozni, hogy kidolgozzuk azt az agrárstratégiát, amely segít válaszokat adni a gyorsuló klímaváltozás kihívásaira, ajánlásokat fogalmazunk meg a gazdatársadalom és a szakpolitika számára” – fogalmazott a MATE rektora.

Az ünnepi ülés keretein belül zajlott le az elsőéves hallgatók eskütétele, a doktoranduszok beiktatása, továbbá az Egyetem munkatásainak szánt kitüntetések és díjak átadása is. 

Fotók forrása: MATE

Visa: egyre jobban bíznak az európai fiatalok a mesterséges intelligenciában

  • 40% a jelzáloghitel kérelmét is a mesterséges intelligenciára bízná  

A technológiai fejlődés nemcsak az életünket változtatta meg, hanem azt is, hogyan költjük és kezeljük a pénzünket. A Visa legfrissebb, nyolc európai ország fiataljainak megkérdezésével készült kutatása szerint elmozdulás tapasztalható a fogyasztók körében a mesterséges intelligenciával kapcsolatban: a fiatalabb generációk optimistábbak a pénzügyi alkalmazások – például a befektetéseik kezelése vagy a hitel- és jelzálogkérelmek intézése – terén, mint a 65 év felettiek.

 Az európai fiatal felnőttek több mint harmada állítja, hogy jobban bízik a mesterséges intelligencia (AI) technológiában, mint egy évvel ezelőtt. A Visa legfrissebb felmérése  azt mutatja, hogy az európai fiatalok körében egyre pozitívabb a mesterséges intelligenciával kapcsolatos hangulat, és több mint 40%-uk szerint a mesterséges intelligencia pozitív hatást gyakorolhat a magánéletükre. A fiatalabb generációk nyitottak a technológia által kínált új megoldásokra: a 18-34 éves fiatalok 39%-a örülne neki, ha az AI kezelné a jelzáloghitelkérelmét.

A mesterséges intelligencia, mint az online biztonság növelésének eszköze egyre nagyobb teret nyer Európában. A Visa kutatásában vizsgált országok fiataljai a hitelkérelmek terén bíznak a leginkább az AI-ban. A megkérdezettek fele (49%) nyitottnak mutatkozik arra, hogy a mesterséges intelligencia nyújtson be hitelkérelmet helyettük, ha biztonságosan végig tudja vinni a folyamatot. Ezen túlmenően a megkérdezettek több mint negyede bízná a mesterséges intelligenciára a havi számlák kifizetését.  

„A mesterséges intelligencia nem csupán átalakítja az iparágakat világszerte, de forradalmasítja is azokat, és a fizetési ágazat ezen átalakulás élvonalába tartozik. A Visa felmérése szerint az európai fiatalok általánosságban egyre nyitottabbak a mesterséges intelligencia használata kapcsán, amikor személyes pénzügyeik kezeléséről van szó” mondta Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője. „Becsléseink szerint az európaiak évente akár 250 milliárd euróval többet is megtakaríthatnának, ha a pénzügyeik kezelésében olyan digitális eszközöket alkalmaznának, mint a mesterséges intelligencia” – tette hozzá.

30 éve a Visa volt az első hálózat, amely mesterséges intelligencia-alapú technológiát alkalmazott a kockázat- és csaláskezelésben, úttörő szerepet játszva a modellek alkalmazásában a fizetések során. Csak az elmúlt 5 évben a vállalat több mint 10 milliárd dollárt fordított kiber- és technológiabiztonsági fejlesztésekre, hogy csökkentse a csalások mértékét és növelje hálózata biztonságát. Ezek az erőfeszítések pedig kifizetődnek, mivel a Visa a 2023-as pénzügyi évben 40 milliárd dollár értékű csalás  megelőzésében működött közre, ami csaknem kétszerese az előző évi összegnek. A megelőzés sikerének köszönhetően sokan nem is tudták meg, hogy csalás áldozatává válhattak volna a technológia működése nélkül. 

A mesterséges intelligencia óriási lehetőségeket rejt magában a pénzügyi szolgáltatások kapcsán, és a Visa ma már számos területen alkalmaz AI alapú megoldásokat, nemcsak a csalások felderítésére és megelőzésére.

A Visa értéknövelt szolgáltatásai közel 200 terméket számlálnak az elfogadás, a tanácsadás, a kibocsátás, a nyílt banki szolgáltatások és a biztonság területén. A vállalat több évtizedes szakértelmének és jelentős befektetéseinek eredménye, hogy 100 különböző mesterséges intelligenciát használó alkalmazással segíti ügyfelei és a kártyabirtokosok védelmét.

Mind a vállalkozások, mind a fogyasztók személyre szabott, élményszerű és gördülékeny fizetési élményeket várnak el, amely lehetővé teszi számukra, hogy pénzügyeiket az egyéni igényeiknek leginkább megfelelő módon kezeljék. Ebben pedig az AI-alapú eszközök segíthetnek.

Visa.co.uk

A halastavakban, horgászvizekben is milliárdos károkat okozott az elhúzódó aszály

Az országban nyilvántartott több mit 2200 halgazdálkodási vízterület 10-15 százalékáról jeleztek kisebb-nagyobb, az elmúlt két hónap forró, csapadékmentes időjárásához köthető károkat. Noha – a csapadékos első félévnek köszönhetően – a két évvel ezelőtti aszálynál kevésbé kritikus a helyzet, a halgazdálkodók többsége idén is komoly problémákkal szembesül.

„Sok horgásztó esetében, ahol vízmennyiségi vagy -minőségi problémák merültek fel, korlátozni kellett az etetőanyag használatát és sokszor magát a horgászatot is, ami önmagában is milliárdos nagyságrendű bevételkieséssel járt – nyilatkozta az Agroinform.hu-nak Dérer István, a MOHOSZ Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (MOHOSZ OHSZK) főigazgatója. – Eközben mind a horgász-, mind a halastavak esetében jelentős költségnövekedést okozott többek között a vízminőség, kapcsoltan a halállomány megőrzése érdekében alkalmazott beavatkozások végrehajtása, például a vízpótlás megszervezése vagy a vízforgatók, szivattyúk üzemeltetése.”

Míg 2022-ben különösen a Dunántúlon volt kritikus a halgazdaságok helyzete – itt a völgyzárógátas tavak vízpótlását lehetetlen volt megoldani –, idén a nyugati országrésznél jóval kevesebb csapadékot kapó alföldi területeken is felmerültek komolyabb problémák. A gondokat súlyosbítja, hogy a halas- és horgásztavak döntő többségét az elmúlt 50-100 évben nem kotorták, így a vízmélységük egyre kisebb. Amellett, hogy a sekélyebb vizek hamarabb felmelegszenek, egyáltalán nem mindegy, hogy a forró napokon napi 2-3 centimétert is elérő párolgási veszteség öt- vagy egyméteres átlagmélységű tavakban jelentkezik.

A halgazdaságokat érintő problémák (aszály, magas takarmány- és munkaerőköltségek) a fogyasztói árak gyors emelkedésében is megmutatkoznak: a termelők az élő pontyért mára általában 2300 forintot kérnek kilogrammonként – ez az érték három évvel ezelőtt még 1000 forint körül alakult. A telepítésre kerülő ponty beszerzési ára a MOHOSZ – MA-HAL ármegállapodás alapján jelenleg 1500 Ft körül alakul.

A haltermelők várhatóan idén is csupán kárenyhítési juttatást igényelhetnek, ám a hektáronként tervezett 40 ezer forintnyi összeg csak töredékét tudja kompenzálni a halfogyasztó élőlények és az aszály okozta plusz költségeknek, illetve a bevételkiesésnek. Ez az összeg kevesebb mint fele az átlagos szántóföldi támogatásnak, ezért a MA-HAL és a MOHOSZ közösen kezdeményezte a támogatási kiegyenlítést az ágazat működőképességének megtartása érdekében. További lehetőségeket az új Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP Plusz) forrásai is biztosíthatnak, ám ez a lehetőség egyelőre még nem vehető igénybe.

Minden eddiginél magasabb a regisztrált horgászok száma

Minden vízterület sok száz fajnak ad otthont, így komoly szerepük van a biodiverzitás megőrzésében. A halgazdálkodási ágazat azonban nem csupán mezőgazdasági és ökológiai szempontból tölt be fontos szerepet, de egyre nagyobb mértékben szolgál ki rekreációs célokat is. A MOHOSZ által közzétett statisztikák szerint a Magyarországon regisztrált horgászok száma immár jóval meghaladja az egymilliót, kétharmaduk számít rendszeres horgásznak. Az elmúlt években dinamikusan nőtt a létszám, ami elsősorban a nők és gyerekek korábbinál jóval jelentősebb érdeklődésének köszönhető. A nemek közti eloszlást vizsgálva azonban továbbra is jelentős férfifőlény mutatható ki, mivel jelenleg is ők teszik ki a horgászok több mint 80 százalékát.

„A horgászat immár régen nem az idősek sportja: a szövetség az év elején már több mint 100 ezer gyermek vagy ifjúsági horgászt tartott számon, miközben a 30-50 év közötti korosztály is a népességarányát meghaladó mértékben van jelen a horgászok körében” – tette hozzá Dérer István.