Címlap

AIPM: Még mindig működik a gyermekkori védőoltási rendszer

  • de a neten terjedő téves információk komoly kárt okoznak

Még a koronavírus-járvány fényében sem teljesen egyértelmű Magyarországon a betegségek megelőzését biztosító vakcinák megítélése. Miközben az idősebbek nyitottabbak, a fiatalokra ez kevésbé igaz. Sokan hezitálnak, főként azért, mert az interneten rengeteg káros, téves hír juthat el hozzájuk. Összességében azért kedvező, hogy csak kevesen utasítják el teljesen az oltásokat – derült ki az AIPM és a Vaccines Europe közös konferenciáján. A szakemberek kiemelték, hogy a meggyőzésre és a megelőzésre nagyobb erőforrásokat kellene fordítani, ebben pedig az háziorvosok, szakorvosok mellett az államnak is fontos szerepe lehet. 

„Amennyiben egy vakcinával 40 százalékban megelőzhető lenne az időskori demencia, akkor beadatnák-e az oltást? Ha a kérdésre igen a válasz, akkor érdemes felvenni az influenza elleni védőoltást!” – ezzel a gondolattal indult az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) és a Vaccines Europe szervezet keddi, budapesti konferenciája, amely napjaink egyik kiemelt egészségügyi kérdését, a vakcinák helyzetét vizsgálta nemzetközi és magyar szakemberek részvételével. 

Korosztályos szakadék

„A demenciára vonatkozó kérdés jól ráirányítja a figyelmet arra, hogy felemás a vakcinák megítélése a lakosság körében, pedig a tudományos érvek és eredmények egyértelműek” – mondta dr. Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója. Az eseményen elhangzott, hogy a magyarországi tapasztalatok szerint generációs szakadék van a különböző korosztályok között. Az idősebbek nyitottabbak a vakcinákra, a fiatalok már kevésbé. Ebben szerepe van annak is, hogy a fiatalabbak sokszor nem szakemberektől szerzik be az információkat, és az interneten terjedő hamis hírek alapján alkotnak téves képet a vakcinákról és azok hatásairól. Gyakori például, hogy jobban fél valaki az oltásoka mellékhatásától mint magától a betegségtől, amely ellen az oltás védelmet ad. Az viszont összességében kedvező, hogy kevesen vannak azok, akik abszolút vakcinaellenesek: a hezitálók ugyanis még meggyőzhetőek. Az ellenzők hangosak, de szerencsére a többség hisz a tudományban.

A hatóságok kiemelt feladatai közé tartozik világszerte az edukáció, az ajánlások publikálása és a hatékony tájékoztatás. Ebben a hatóságok mellett az emberekkel, betegekkel közvetlen és gyakori kapcsolatban álló háziorvosok és gyógyszerészek szerepe is kiemelkedő, amely szerep a patikai vakcinációval tovább erősíthető lenne.  

1 euróból 4 euró, 1 euróból 19 euró érték

A konferencián elhangzott az is, hogy a kötelező, jellemzően gyerekkorban beadott oltások mellett fontos szerepük van a tinédzser vagy felnőtt korban felvehető oltásoknak is, így például elérhető HPV-elleni védőoltás vagy éppen az influenza elleni vakcina is. A nem kötelező oltássokat ma még kevesen adatják be maguknak. A szakértők szerint problémás az is, hogy ellentétes információkkal szembesülnek például az állapotos nők. Mást hallanak a nőgyógyászuktól, mást a háziorvosukól, így nem csoda, ha nem feltétlenül tudnak dönteni egy-egy vakcina beadatásáról. 

„Kulcskérdés a megelőzés, a betegségteher csökkentése, és a hatékony egészségügyi rendszer – ezekben pedig fontos szerepe van a vakcináknak” – emelte ki Szalóki Katalin, a szakemberek véleményét tolmácsolva. Elég csak arra gondolni, mekkora sokkot jelentett koronavírus-járvány az egészségügyi rendszereknek. Az AIPM tagvállalatainak is az az egyik legfontosabb célja, hogy hatékonyabb legyen a prevenció, és minél több betegséget megelőzni, ne pedig kezelni kelljen. 

„Ebben a kérdésben az állam szerepe is kiemelkedő, érdemes lenne beruházni ezen a téren. A megelőzés ugyanis hosszabb távon megtérülő befektetés, hiszen később enyhíti az egészségügyi rendszer terheit és csökkenti a kapcsolódó kiadásokat” – tette hozzá a szakember. Az élethosszig tartó immunizációval a vakcinák és egyéb készítményeknek köszönhetően jelentősen csökkenthető lenne az egészségügyi rendszerek leterheltsége, ez pedig a közvetve mérsékelné az állami és lakossági kiadásokat. 

Egy idei kutatás szerint a felnőttek immunizációja 1 euróra vetítve akár tizenkilenszeres megtérülést is eredményezhet. Ez is arra utal, hogy a vakcinák megfelelő használata a megelőzésben kiemelkedő mértékben járul hozzá az egészségesebb társadalomhoz és a jövőben esetlegesen felmerülő járványok visszaszorításához.

A konferencia előadói: 

Sibilia Quilici, a Vaccines Europe ügyvezető igazgatója; Dr. Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója; Almer Kitti, népegészségügyért felelős szakdiplomata, Magyarország Európai Unió Melletti Állandó Képviselete; Dr. Bidló Judit, egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára, Belügyminisztérium; Dr. Galgóczi Ágnes, Nemzeti Népegészségügyi Központ; Dr. Mészner Zsófia, Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet; Mariano Votta, az Active Citizenship Network igazgatója; Péterné Dr. Horváth Veronika, Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ; Dr. Süle András, korábbi elnök, Európai Kórházi Gyógyszerészek Szövetsége, klinikai főgyógyszerész; Marleen Haems, a flamand gyógyszerészhálózat (VAN) főigazgatója. 

Kibővíti együttműködését az Ökumenikus Segélyszervezet és a Provident

A pénzügyi tudatosság fejlesztése és a tudatos öngondoskodás kiemelten fontos az életminőség javításában, különösen azokban a társadalmi csoportokban, ahol a felnőttek még ha rendelkeznek is saját jövedelemmel, anyagi biztonságuk nem elégséges. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Provident Pénzügyi Zrt. stratégiai partnerként dolgozik együtt immár két éve annak érdekében, hogy a lehető legtöbb rászoruló családnak esélyt adjanak életkörülményeik javítására. Az erről szóló megállapodást október 16-án írták alá.

A Provident kiemelt fontosságúnak tartja, hogy minden állampolgár hozzáférjen olyan pénzügyi alapismerethez/tudásanyaghoz, melynek birtokában megalapozott döntéseket tud hozni a jövőjével kapcsolatban. A társaság felmérése szerint ugyanakkor a magyar lakosság háromnegyede hónapról hónapra él és részben a pénzügyi tájékozottság vagy épp a megtakarítások hiánya miatt sokaknak nincs meg minden lehetősége arra, hogy váratlan élethelyzeteket megoldjanak. 

„Magyarországon a felnőtt magyar lakosság 6 százaléka, mintegy félmillió, 18 év feletti állampolgár szorul ki a hitelpiacról. A legsérülékenyebb magyarországi társadalmi csoportok felzárkózásában kívánunk segíteni azzal is, hogy az Ökumenikus Segélyszervezettel közösen újra láthatóvá tesszük őket a pénzügyi szolgáltatások piacán. Ennek feltétele, hogy egy jobb élet reményében tudást adjunk át számukra és növeljük pénzügyi tudatosságukat” – mondta Boczán Viktor, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója.

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Provident Pénzügyi Zrt. 2023-ban 8 településen indított el pénzügyi tudatosságot elősegítő képzést, amelyet 2024-től további 10 helyszínnel bővítenek ki. A többségében alacsony iskolázottságú és jövedelmű társadalmi csoportok tagjai így olyan súlyos helyzeteket is elkerülhetnek, mint az adósságspirál. Az együttműködés során első lépésként a Provident munkatársai tartottak képzést a legfontosabb pénzügyi alapismeretekről – többek között adózás, felelős hitelfelvétel, megtakarítás és családi költségvetés témakörökben – az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársainak, akik ezt követően az érintett társadalmi csoportok számára szervezett helyi oktatási programok alkalmával adják át a megszerzett tudást.

Az Ökumenikus Segélyszervezet és a Provident stratégiai együttműködésének keretében a „Tudatos élet – lépésről lépésre” kezdeményezés is folytatódik: a Segélyszervezet által fenntartott családok átmeneti otthonában élőknek biztosítanak pályázati lehetőséget, amelynek keretében anyagi támogatásra pályázhatnak azok, akik sokat tettek azért, hogy újra önálló életet tudjanak élni.

Az elmúlt években a Segélyszervezet Észak-Magyarország 11 településén az öngondoskodást és munkaszocializációt fókuszba helyező „Kiskert programot” indított, hogy a résztvevők a saját maguk által termesztett zöldségekkel és gyümölcsökkel a családi megtakarítást növelni tudják. 

Összesen 130 család szerzett ismeretet a talajelőkészítéstől a növényápoláson keresztül, a betakarítás és feldolgozás témaköréig és a bevont családok 90%-a jutott el a termények betakarításáig. Idén a Provident támogatásával ezt a sikertörténetet újabb két településre, Novajidrányra és Vizsolyra is kiterjesztették, ahol 20-20 családnak biztosítják az otthoni kertjük megműveléséhez szükséges magokat, palántákat és eszközöket, így a program révén további családok képesek a megélhetési költségeiket csökkenteni.

 „Jól segíteni többet jelent, mint adni! – hangzik az Ökumenikus Segélyszervezet egyik ismert jelmondata. A legszegényebbek anyagi biztonságának segítése, a tudatos pénzügyi gondolkodáshoz lépésről lépésre vezető szemléletformálás pedig pontosan egy ilyen jól végiggondolt támogatási forma, hiszen az itt megszerzett tudással biztosabb alapot, jobb egzisztenciát képesek teremteni maguknak a rászoruló családok. Nagy öröm számunkra, hogy évtizedes esélyteremtő munkánkat immár stratégiai partnerségben végezhetjük a Providenttel, abban bízva, hogy számos további nagyívű tervet fogunk még közösen megvalósítani a jövőben” – emelte ki Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója.

A The Wanton Bishops Budapesten is bemutatja új lemezét

A bejrúti The Wanton Bishops méregerős, delta-blues ihlette zenéjével, 8 év után tér vissza Budapestre. A zenekar tavaly ősszel kiadott, Under The Sun című lemezével 2025. január 22-én érkezik a Dürer Kertbe, vendégük az ígéretes karrier előtt álló testvérekből álló skót Dubinski lesz.

A The Wanton Bishops noha a szó minden értelmében egy zenekart takar, valójában egy nagyon eklektikus ember, a bejrúti Nader Mansour víziójának a lenyomata. A The Wanton Bishops 2015-ben jelentette meg Sleep With The Lights On című debütáló albumát, amelyre nagy hatással voltak RL Burnside és Muddy Waters delta blues felvételei, a lemezmegjelenést követően pedig Nader elutazott Amerika déli részére, hogy mélyebben is megismerhesse a mississippi blues gyökereit. Ez az élmény zenei megvilágosodást jelentett Nader számára, aki megváltozott emberként, egy újonnan inspirált zenei látásmóddal tért haza Libanonba. Nader zenéje aztán lassan kikerült a Delta mocsaraiból, át a libanoni hegyekbe és a The Wanton Bishops zenéje egyre inkább elkezdte tükrözni Nader hazáját, népét és személyes útját. Nader így fogalmazott ezzel kapcsolatban: „Végre eljutottam a zene forrásához, amit létre akarok hozni és ez a forrás ijesztően zavaros, mégis egyedülállóan különleges, akárcsak a mi identitásunk, Bejrútban élő libanoni emberként, az örök kulturális kereszteződésben.” 

Ennek a kísérletezésnek az eredménye elsőként a zenekar Nowhere Everywhere című EP-jén jelent meg egyfajta pszichedelikus blues megszólalással, az Under The Sun című 2023-as nagylemezen azonban már teljesen kiforrott formában öltött testet. 

A The Wanton Bishops vendége a skót felföldről érkező Dubinski lesz. A zenekart négy testvér alapította, Eugene, Fergus, Donal és Eoion Gaine, akik kamaszkoruk óta közösen írnak és adnak elő dalokat saját örömükre. A testvérek végül a társadalmilag is elszigetelt környezetükből Edinburgh-ba költöztek, hogy gyerekkori hobbijukat profi szinte emeljék. Első lemezüket a Grammy-díjas Mike Hornerrel (Yonaka, Franz Ferdinand, Hot Chip) és Robbie Nelsonnal (Beck, Jarvis Cocker, Rolling Stones) rögzítették. Saját nevük alatt megjelent albumukkal hamar kipipálhatták első sikeres, nemzetközi turnéjukat, most pedig 2025 februárjában érkező második lemezükkel, a What Is Your Definition Of Happiness?-szel csatlakoznak a The Wanton Bishops turnéjához és csíphetjük el őket mi is január 22-én, a Dürer Kertben.  

A koncertre a jegyek elsőként a zenekar rajongói klubjának tagjai számára lesznek elérhetők október 16-án, 12 órától, míg a teljeskörű jegyértékesítés október 17-én, 12 órakor indul a www.livenation.hu oldalon. 

HBLF: a nemek közötti egyensúly a siker kulcsa

  • Eredményesebbek azok a vállalatok, amelyeknél megvalósul a nemek közötti egyensúly a vezetésben

Ha az igazgatótanácsokban kiegyensúlyozott a nemek aránya, a vállalatok akár 10 százalékkal nagyobb profitra tehetnek szert – hangzott el a HBLF, a European Women on Boards (EWOB) és az Institute of Directors Hungary (IoD) közös rendezvényén, amelyet „Kiegyensúlyozott igazgatóságok a fenntartható üzleti teljesítményért” címmel rendeztek október elején.

Az Európai Parlament 2022-es irányelve értelmében 2026. június 30-ig a tőzsdén jegyzett társaságok igazgatótanácsában az alulreprezentált nemek arányának el kell érnie a 33%-ot, azaz minden harmadik vezetőségi tagnak nőnek vagy férfinak kell lennie, attól függően, hogy nők vagy férfiak vannak nagyobb arányban a vezetőségben. Magyarországon a női vezetők aránya mindössze 10,8 százalék, így nálunk az EU-irányelv elsősorban a női vezetők arányának növelésére vonatkozik. 

„Meggyőződésem, hogy jobb megoldásokat adunk korunk kihívásaira, így például arra, hogy miként navigáljunk a bizonytalan gazdasági környezetben, hogyan tartsuk meg a tehetséget, illetve hogyan érjük el a net zéró célokat azáltal, hogy többféle perspektívát veszünk figyelembe az üzleti döntéseinkben. A HBLF, tagvállalataink összefogásával olyan programokat indít, amelyek segítik a jövő vezetőinek és igazgatóinak szakmai felkészülését. A programok nők és férfiak számára is elérhetők, ugyanis hiszünk abban, hogy a változáshoz mindkét nem összefogására van szükség. A HBLF kezdeményezései, így például az Xmentor és a HBLF Board Level program eszközt adnak a vállalatoknak, hogy elősegítsék a professzionális és kiegyensúlyozott vezetői csapatok építését.” – mondta el Solti Andrea, a Hungarian Business Leaders Forum elnöke.

Solti Andrea

Az International Labor Organization (ILO) felmérése szerint azok a vállalkozások, amelyek befogadó üzleti kultúrával rendelkeznek, és ahol megvalósul a nemek közötti egyensúly a vezetésben, általában jobban teljesítenek az üzleti életben. A megkérdezett vállalatok kétharmada 5-20 százalékos profitnövekedésről számolt be, több mint felük pedig a termelékenység növekedését, a tehetségek bevonzásának és megtartásának javulását és a vállalat jó hírnevét is ennek tudta be. 

A rendezvényen elhangzott, hogy a számokon túl, a sokszínű vezetői csapatok nehezebb, de izgalmasabb és gyümölcsözőbb diskurzust és általánosságban egy kreatívabb környezetet eredményeznek, ezt az ILO felmérés is alátámasztja, a megkérdezett cégvezetők több mint fele a nagyobb kreativitást, innovációt és nyitottságot a diverz vezetés hatásával azonosította. 

Ahhoz, hogy minél több vállalatnál valóban megvalósuljon a direktíva által előírt 33%-os női vezetői arány, szükséges, hogy maguknál a cégeknél dolgozzanak olyan nők, akik képesek és készek arra, hogy egyszer vezetői pozícióba kerüljenek – fejtették ki a rendezvényen felszólaló cégvezetők. Vannak ráadásul olyan iparágak, például az energiaipar vagy a vegyipar, ahol már az egyetemeken sokkal kevesebb nő tanul egy adott szakon, hagyományosan ilyenek a mérnök szakok. Ezért a vállalatoknak már az utánpótlás-képzésnél hangsúlyt kell fektetniük a nemek arányára. 

A másik kulcstényező a felszólalt szakértők szerint az a vállalati támogató rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a családot alapító nők is vezető pozícióban dolgozzanak, akár részmunkaidős megoldással. 

A jövő női vezetőit pedig példamutatással, kapcsolatépítési lehetőségekkel és olyan mentorprogramokkal tudja támogatni a jelenlegi vezetői közösség, mint például a HBLF Nemzetközi X Mentor Programja és Board-level Programja. 

https://hblf.hu/esemenyek/2024.10.02._balanced_boards_for_sustainable_performance_.1047.html?pageid=11

A Hungarian Business Leaders Forum Károly walesi herceg személyes kezdeményezésére, a londoni The Prince of Wales International Business Leaders Forum magyar szervezeteként alakult meg 1992-ben. A HBLF Magyarország kiemelkedő, fenntarthatósággal foglalkozó szervezete, több mint 100 hazai és nemzetközi vállalatot, az üzleti szektor legfontosabb elsőszámú vezetőit, döntéshozóit és elismert szakértőit tömörítő NGO. Missziónk tagjaink aktív közreműködésével elősegíteni Magyarország társadalmi, gazdasági és környezeti fenntartható fejlődését.  

A Balanced Boards for Sustainable Business Performance konferencia előadói voltak: 

Istenesné Solti Andrea, a HBLF elnöke, Kulczycki Julianna, a bp magyarországi vezetője, a GBS Customer Castrol Operations vezetője, Désirée Bonis, a Holland Királyság magyarországi nagykövete, Nemes Attila, a Michelin Hungária ügyvezető igazgatója, Kristen Anderson, az EWOB vezérigazgatója, Kovács Ágnes, a Zooplus alelnöke, Tóth Zsuzsa, a Telekom Magyarország személyzeti vezérigazgató-helyettese, Tokai Magdolna, az ALTEO Csoport vezérigazgató-helyettese, Erdei Katalin a Richter Gedeon Nyrt HR igazgatója, Szabó Gergely, a MET Közép-Európa regionális elnöke, Farkas Margit, az EY People Advisory Services partnere és Wiesner Silvia, az EWOB Helyi Partnerségi és Tagsági Bizottság elnöke. 

  • A rendezvény Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettesének gondolataival zárult. 

Játék, írószer, plüss gyűjtésbe kezdtek a bohócdoktorok

A FoxPost automatákon keresztül 2024 október hónapban ingyenesen adhatják fel a segítők adományaikat a Bohócdoktoroknak

Több ezer apró csoda révén az ország minden táján 5000 nélkülöző kisgyermek ünnepe válik boldogabbá Mikulástól karácsonyig, most a bohócdoktorok segítői lehetünk közösen!

A karácsonyi ünnepek idején 5000 nélkülöző / betegségből lábadozó kisgyermeknek juttat a Mátrix Közhasznú Alapítvány bohócdoktor csapata játékokat. A sikeres jótékonykodáshoz a jólelkű lakosságra is szükség van, várják a felesleges, de még jó állapotú játékokat, írószereket, plüssöket az ünnepi jótékonysági adományozáshoz!


Dobjon be Ön is egy ajándékot a FoxPost automatába!

Az alapítvány várja a még jó, de már nem használt – játékokat (kártyát, plüsst, lego-t, társasjátékot), – írószert (ceruzát, filcet, tolltartót, festéket, gyurmát), – mesekönyvet, gyermekregényt, színezőt, – hangszert, logikai dolgokat. Ingyenesen adható fel az ország bármelyik FoxPost automatáján keresztül 2024. október hónapban a Bohócdoktoroknak szánt adomány. Egy ember így több alkalommal is segíthet. Az adományozóknak feladás előtt érdemes összekészíteni a felajánlásokat egy – egy cipősdobozba, iskolatáskába vagy zsákba. Együtt Csodákra Vagyunk Képesek!

Bővebb infók a jótékonyságról a www.bohocdoktor.com és a www.foxpost.hu oldalakon érhetők el.

Hatalmas elismerés a hazai fenntarthatósági törekvéseknek

  • négy nyertes magyar desztináció a Green Destinations TOP 100 fenntartható jó gyakorlat versenyén

170 desztináció, ezen belül 65 európai térség versenyzett idén azért, hogy a közelmúltban megvalósított fenntarthatósági projektje felkerüljön a Green Destinations TOP100 Stories listájára. A 2024. október 15-én tartott díjkiosztó gálán kiderült: a 45 ország indulóiból végül csak 32 ország képviseltetheti magát a TOP100-as listán – Magyarországnak 4 projektje is a díjazottak között van. 

A Green Destinations nemzetközi szervezet évről évre összegyűjti a világ minden tájáról az elmúlt időszakban magas szinten megvalósított desztinációs szintű, a fenntartható turizmus fejlesztését támogató programokat, hogy azok inspiráló példaként szolgáljanak a szakmának és az utazóknak egyaránt. A turisztikai célpontok így minden évben lehetőséget kapnak, hogy a szakmai zsűri, majd a nagyközönség előtt is bemutassák, hogyan kezelik a környezetvédelem, a társadalmi egyenlőség, a kulturális örökség megőrzése és a gazdasági életképesség kihívásait a turizmusban. A listára beválasztott gyakorlatok közzétételével a desztinációmenedzsment szervezetek elismerést és kitüntetést kapnak azokért a megoldásokért, amelyeket a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kihívásokra és problémákra adott válaszként valósítottak meg. 

A pályázatokat a Green Destinations TOP 100 csapata, térségi szakértők, valamint a Green Destinations által koordinált Green Destination Partnerek értékelték. A TOP 100 bizottság hangsúlyozta, hogy a TOP 100-as listára való kiválasztás nem azt jelenti, hogy az adott úti cél fenntartható, hanem azt, hogy a desztináció a Green Destinations Standard alapvető, minimum kritériumainak megfelel (első évben ez 15 kritérium, 2. évben 30 kritérium), illetve nemzetközi szinten is példaértékű fenntarthatósági tevékenységet valósít meg.

A verseny a TOP 100 Partnerség égisze alatt zajlik, a következő szervezetek közreműködésévell: Green Destinations, QualityCoast, ITB Berlin, Asian Ecotourism Network, Ecotourism Australia, DEL Turismo, Slovenia Green, Global Ecotourism Network és a Future of Tourism Coalition.

A hazai díjazottakat idén is az Innotime Hungary. Kft készítette fel a versenyre, közülük  Veszprém idén már 2. alkalommal szerepel a TOP100 listán, mellette pedig Sárvár, Esztergom és Tokaj-Hegyalja projektje került díjazásra. 

Veszprém a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa keretében megvalósított programjával került a díjazottak közé. A város szívében egy elhanyagolt, 2,3 hektáros ipari terület állt a múlt rideg emlékeként. A Balatoni Bútorgyár egykori telephelye évtizedekig parlagon hevert, szemet szúrva a nyüzsgő belvárosban. Azonban egy ambiciózus revitalizációs projekt révén, amely Veszprém EKF címéhez kapcsolódik, a területet egy nyüzsgő kulturális központtá alakították át, amely a Gyárkert KultúrPark nevet kapta. Eredetileg ideiglenes projektnek tervezték, de hatalmas sikere miatt a város további három évre meghosszabbította a bérleti szerződést, ezúttal viszont külső források nélkül, csupán a város részleges támogatásával és új üzleti tervvel kellett neki látni a működtetésnek. Ez a revitalizációs történet azt mutatja be, hogy az innovatív, fenntartható megközelítések hogyan alakíthatnak elhagyott városi területeket virágzó közösségi központokká, jobb helyet biztosítva mind a lakosok, mind a turisták számára, mindezt gazdaságilag is fenntartható módon.

Tokaj-Hegyalja mintaprojektje Bodrogkeresztúrhoz kapcsolódik. Talán sokan hallottak már Fülöpről, a gólyáról, aki éveken keresztül télen sem költözött el a településről – s aki végül egy villanyvezetéknek repülve lelte halálát. Ez indította el azt a folyamatot, amelynek keretében a településen a légvezetékek földkábelbe kerültek, elkészült egy, a gólyákat bemutató látogatóközpont, s mára egy aktív turizmust szolgáló táborhely és sportprogramok, valamint madárgyűrűző és egyéb természetvédelmi programok hívják fel a figyelmet a gólyákra a térségben – minderre pedig számos aktív turisztikai program épült rá, amely a Bodrogzug madárvilágát, illetve a település és a térség egyedi értékeit mutatja be a látogatóknak. 

Sárvár GoGreen projektje a gogreen.sarvar.hu címen elérhető webes alkalmazás, amelynek működése rendkívül egyszerű. A felületre érkező látogatóknak csak a “Zöld ötlet generálása” gombra kell kattintani, és máris kapnak egy, az utazáshoz kapcsolódó GoGreen tippet. A rendszer természetesen lehetőséget kínál a felhasználóknak arra is, hogy az egyes javaslatokat meg is osszák a közösségi oldalakon, illetve a kapcsolódó blogbejegyzések segítségével akár extra, a környezet védelmével kapcsolatos információkhoz is juthatnak. Az egyes tippeknél azt is jelzi az alkalmazás, hogy annak a megvalósítása igényel-e előkészületet, vagy könnyen kivitelezhető. 

Esztergom jó gyakorlata a helyi termelői piachoz kapcsolódik, amelyet a helyi turisztikai szervezet működtet. A piac nemcsak a környék helyi termelői számára biztosít értékesítési lehetőséget, hanem a helyi lakosokat és a turistákat egyszerre szolgálja ki a létesítmény. Az esztergomi városnéző kisbuszok segítségével ugyanis a helyi lakosságot támogató programként időről időre transzfert biztosítottak a helyi idős embereknek a piacon való vásárláshoz, míg a turisták számára tematikus piaci programokat szerveztek, amelynek központjában a helyi alapanyagok, helyi termékek, a rövid beszállítói láncok kialakítása és a helyi vállalkozások egyediségének a bemutatása állt. 

www.greendestinations.org

www.greendestinations.org/top-100-destinations/

A 2024-es TOP100 legjobb fenntratható desztinációs jó gyakorlat linkje innen érhető el:  https://www.greendestinations.org/wp-content/uploads/2024/10/2024-Top-100-Good-Practice-Stories.pdf 

A GDPR semmi volt ehhez képest: közeleg a NIS2 keretrendszer kialakításának határideje

  • jelentős költségeket jelenthet a cégeknek az extra adminisztráció

Az Európai Unió az egyre gyakoribbá váló kiberfenyegetések miatt még 2023 januárjában fogalmazta meg a NIS2 kibervédelmi irányelvet, amely csak hazánkban több ezer céget érint. Magyarország az első uniós tagállamok között adta ki a vonatkozó törvényt, amelynek értelmében a vállalatoknak idén év végéig, december 31-ig kell megfelelniük a szabályzás követelményeinek. A TOPdesk üzletágvezetője, Berki Gergő szerint a folyamathoz kapcsolódó új adminisztrációs feladatok jelentős költséget és terhet rónak a vállalkozásokra – főleg azokra, amelyek még nem rendelkeznek a szükséges alapokkal.

Több ezer hazai céget érint a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv (NIS2), amely miatt számos hazai vállalkozásnak teljesen az alapoktól kell kiépítenie kibervédelmi rendszerét. Az új szabályok a legalább 50 főt foglalkoztató vagy 10 millió eurót meghaladó éves árbevétellel rendelkező, a jogszabályban meghatározott tevékenységet végző cégekre, illetve minden, az EU gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen funkciót ellátó szervezetre vonatkoznak. Az érintett vállalkozásoknak idén június 30-ig kellett jelentkezniük a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál, és ez év végéig, 2024. december 31-ig kell megfelelniük a szabályzás követelményeinek.

 

De mit jelent ez a gyakorlatban?

A követelmények főbb pontjai közé tartozik a kockázatelemzés- és kezelés, a kiberbiztonsági incidensek megelőzése és felismerése, azok adott időablakon belüli jelentése és kezelése, a hozzáféréskezelés, a titkosítás használata és az üzleti folyamatok folytonosságának biztosítása a kiberbiztonsági incidensek alatt. A védelemnek ki kell terjednie az elektronikus információs rendszerek és az ezek által használt szoftver- és hardvertermékek beszerzésére, fejlesztésére és üzemeltetésére is. A direktíva szerint minden vállalkozás valamilyen biztonsági kockázati csoportba sorolható, és az adott kategóriához társított konkrét adminisztratív, logikai és fizikai intézkedéseket kell megvalósítania.

„A NIS2 követelmények teljesítése szempontjából kritikus kérdés az, hogy az adott vállalat korábban foglalkozott-e a kiberbiztonsági kérdésekkel. Ha az érintett cégnek az új irányelvek miatt teljesen az alapoktól kell kiépítenie egy rendszert, az jelentős befektetést, és mind infrastrukturális, mind humánerőforrás szempontból plusz terhelést jelent” – mondta Berki Gergő, a TOPdesk Magyarország üzletágvezetője. „Számos vállalkozás esetében azt látjuk, hogy a direktívának való megfeleléshez szükséges alapok hiányoznak, például nincs digitális adatbázis az elektronikai eszközökről és azok hollétéről. Ahhoz, hogy kiberbiztonsági rendszert építsen egy vállalat, először meg kell teremteni az ehhez szükséges adminisztrációs hátteret.”

A szervezeteknek ki kell nevezniük továbbá egy információbiztonsági felelőst (IBF) is. Az ő feladata lesz biztosítani, hogy a cég megfeleljen a törvényi előírásoknak, illetve, ha információbiztonsági incidens keletkezik, ő felelős az eset jelentéséért is. Ez azt jelenti, hogy az IBF tartja a kapcsolatot a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával, a Nemzeti Kibervédelmi Intézettel és a Kormányzati Eseménykezelő Központtal (GovCert) is. „Az új direktíva szerint minden gyanúsnak vélt kiberbiztonsági incidenst jelenteni kell a Felügyeleti Hatóság felé, akik ezeket aztán továbbítják a felelős uniós szervnek. A legmagasabb kockázati kategóriába tartozó események bejelentési időablaka 72 óra, ami nagyon komoly adminisztrációs nyomást helyez majd az IBF-ekre” – tette hozzá a szakértő.

De Berki Gergő szerint nem csak a kiberbiztonsági szakemberek feladatainak mennyisége, de az egész szervezetre vonatkozó adminisztratív teher is jelentősen nőni fog. Ezért a vállalatoknak szüksége van egy olyan támogató rendszerre, amelyben egy helyen láthatják az eszközeiket, és kezelhetik a kiberbiztonsági incidenseket, megjelölve, hogy melyik incidens jár bejelentési kötelezettséggel. „Erre alkalmas egy olyan szolgáltatásmenedzsment-rendszer, mint a TOPdesk. A rendszer amellett, hogy egy platformon összegzi a digitális eszközöket, képes kommunikálni az információbiztonsági és SIEM-rendszerekkel, tűzfalakkal, amelyek érzékelik az illegális rendszerbelépéseket és a gyanús cselekményeket – a TOPdesk az ilyen eseteket automatikusan hibajegyekké alakítja, amit az IBF egyetlen kattintással tovább is tud küldeni a megfelelő hatóságoknak.”

Berki Gergő

Megelőzhető incidensek

Egy ilyen rendszer a szakértő szerint jelentős összegeket is megspórolhat a cégeknek. Mivel az információbiztonsági szakemberek egy digitális platformon folyamatosan nyomon követhetik a vállalat elektronikus eszközeit és az azokkal kapcsolatos karbantartási és frissítési feladatokat, azonnal látni fogják, hogy melyik szerver okoz gyanúsan sok problémát és melyik felhasználótól jön túl sok bejelentés. Az adatok alapján pedig már azelőtt láthatják a kiberbiztonsági problémákat, hogy azok bekövetkeznének, például megállapíthatják, hogy melyik szervert fenyegeti meghibásodás, és mivel egy helyen láthatóak az incidensek, az is prediktív módon meghatározható, hogy milyen komplexebb kiberbiztonsági események bekövetkeztére lehet számítani.

Az üzletágvezető szerint attól függően, hogy az adott cég milyen fázisban van, a szervezet igényeit felmérő tanácsadók segítségével néhány hét, maximum 1-2 hónap alatt kiépíthető egy olyan támogató rendszer, ami aztán egy komplex kiberbiztonsági szisztéma alapját képezheti. Az első NIS2 auditot 2025. december 31-ig kell lebonyolítania a cégeknek, azaz eddig van ideje Magyarországon működő vállalkozásoknak arra, hogy kiépítsenek egy támogató rendszert, és az arra épülő kiberbiztonsági szisztémát.

Lassult a felszámolási eljárások számának növekedése tavalyhoz képest

  • Végre valami jó hír

2024 első félévében 8650 felszámolási eljárás indult, amely kevesebb, mint a tavalyi első félévben, ám még mindig több, mint 2022-ben egész évben volt. Továbbra is az építőiparban és a kiskereskedelemben működő cégek a leginkább érintettek, a mezőgazdaságban viszont továbbra is kevesebb ugyan a felszámolás, ám az ágazatnak megvannak a maga sajátos bajai. Az Allianz Trade gyorsjelentése. 

2024 első félévében végre csökkent a felszámolási eljárások száma az előző év hasonló időszakához képest, vagyis megfordult az elmúlt években tapasztalt növekedési trend. Ám az is igaz, hogy az idei első hat hónap 8650 felszámolási eljárása még mindig több, mint amennyi felszámolás indult 2022-ben egész évben (8413 eljárás). „Az építőipar és a kiskereskedelem továbbra is nehézségekkel küzd, melyek nagyrészt az infláció, a növekvő költségek és a geopolitikai feszültségek következményei” – emelte ki Bujdosó Tünde, az Allianz Trade magyarországi kockázatkezelési igazgatója.

Az építőiparban a felszámolási eljárások száma meghaladta a 2100-at, a szektor vállalkozásai továbbra is nehezebben tudják kezelni az emelkedő anyagköltségeket és a munkaerőhiányt, amely végső soron számos céget a működés leállítására kényszerített. Hasonlóan nehéz a helyzet a kiskereskedelemben is, ahol 807 vállalkozás kényszerült felszámolásra (összehasonlításul: 2022-ben egész évben 648 felszámolás volt a szektorban). A fogyasztói kereslet visszaesése, amelyet az inflációs nyomás és az emelkedő árak idéztek elő, különösen a kisebb kiskereskedelmi cégeket érinti. A lakossági vásárlóerő gyengülése és a növekvő működési költségek is kihívások elé állítják a szektort.

A kárkifizetések darabszámának megoszlása is jelzi az egyes szektorok nehézségeit. Az év első félévében az Allianz Trade Magyarország több mint 150 esetben fizetett kártérítést ügyfelei részére, ezek 39 százaléka az építőipart, 19 százaléka a nagy- és kiskereskedelmi szektort, 15 százaléka pedig fuvarozócégeket érintett.

A követelésbehajtási ügyek száma is jelentősen változott: 2024 első felében összesen 709 követelésbehajtási ügyet indított az Allianz Trade Magyarországon, amelyek összesen 3,7 milliárd forintos követelést érintettek. Ezek közül 572 eset a legkisebb, 0-5 millió forintos kategóriába esett, 78 eset tartozott az 5-15 milliós sávba, míg 59 esetben 15 millió forint feletti összegről volt szó.

A mezőgazdasági vállalkozások esetében a sajátos működési körülmények egyedi fizetési nehézségeket idéznek elő, azonban a felszámolási eljárások száma továbbra is mérsékelt. 2024 első felében valamivel több mint 100 mezőgazdasági vállalkozás került felszámolás alá, ami azt mutatja, hogy a mezőgazdasági szektor egyedi kihívásai ellenére sem tapasztalható jelentős növekedés a felszámolások számában az előző évekhez képest. A pénzügyi nehézségek hátterében a korábbi évek ingadozó árai miatt felhalmozódott készletek értékesítésének nehézségei, a kiszámíthatatlan időjárási körülmények, valamint a geopolitikai helyzet és annak közvetlen és közvetett hatásai állnak. Ezek a tényezők komoly kihívások elé állították a mezőgazdasági vállalkozásokat, és az ágazat egészére rányomták a bélyegüket.

Érdemes kiemelni, hogy a magyar fizetésképtelenségi esetek 52 százaléka 0 forint árbevételű vagy alvó cégekhez kapcsolódik, míg további 40 százalék a 200 millió forint alatti árbevételű vállalkozásokat érinti. Ezek az adatok is alátámasztják, hogy a fizetésképtelenségi eljárások hazánkban még mindig elsősorban a kisebb, alacsonyabb árbevételű, illetve alvó vállalkozásokat érintik, miközben a nagyvállalati körben a felszámolási eljárások száma továbbra is mérsékelt maradt.

K&H: kimagasló a cascobiztosítások aránya a villanyautóknál

  • a cascoállomány nyolcadát adják az elektromosok
A kötelező felelősségbiztosítások esetében 2 százalékos az elektromos autók aránya a K&H-nál, szemben a villanyautók teljes, hazai állományhoz mért 1 százalékos részesedésével. A K&H-s cascobiztosításoknál kiugró, 12 százalékos az elektromosok részesedése, ami azzal is magyarázható, hogy a villanyautók ára egyelőre a hagyományos autók átlagértékénél magasabb, ezért a tulajdonosok nagyobb arányban védik cascóval az autójukat.
A teljes magyarországi autóállományhoz képest felülreprezentáltak a K&H-nál a villanyautók – közölte a pénzintézet a saját kötelező-felelősségbiztosítási és cascobiztosítási adatai alapján.

1 százalék és 2 százalék

Magyarországon június végén több mint 4,23 millió személyautót tartott nyilván a KSH, a tisztán elektromos meghajtású személygépkocsik száma pedig meghaladta az 55 ezret, ez 1 százalékot valamivel meghaladó részesedést jelent a teljes magyar állományt nézve.

A kötelező felelősségbiztosítási piacon az élmezőnybe tartozó K&H-nál azonban a teljes állomány 2 százalékát adják az elektromos autók, vagyis a pénzintézetnél magasabb az arány.

A K&H-s kgfb-állományon belül egyébként a benzinmotoros autók vannak fölényben, 56 százalékos részesedést mondhatnak magukénak. A dízelmotoros autók aránya 38 százalékos. A fennmaradó részt az egyéb meghajtású autók, egyebek mellett a konnektorról tölthető hibridek fedik le.

a cascónál 12 százalék

A cascobiztosítások esetében azonban más a kép, ott jelentősen magasabb az elektromos autók aránya. “A teljes cascoállomány 12 százaléka kötődik tisztán elektromos autóhoz. A kimagasló arány részben magyarázható azzal, hogy a pénzintézet cascobiztosítási csomagjai a díjak és szolgáltatások tekintetében kedvezőnek mondhatóak. A teljes állományra vetített magasabb casco arányban szerepet játszik az is, hogy az elektromos autók egyelőre még drágábbak, mint az azonos kategóriába sorolt hagyományos meghajtásúak. Ezért több tulajdonos így védi az autóját.” – mondta Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.

miért speciálisak biztosítási szempontból?

A szakember beszélt továbbá arról, hogy egy elektromos autó legértékesebb alkatrésze az akkumulátor: ha ezt cserélni kell, akkor könnyen milliós összeg fölé rúghat. A lítium-ion akkumulátorok sérülései ráadásul komoly károkat, akár tűzesetet is okozhatnak, ami kifejezett kockázatot jelent biztosítói oldalról. “Bár a villanyautók hazánkban is egyre elterjedtebbek, jelenleg még mindig kevesebb szervizben foglalkoznak elektromos modellek javításával. Emiatt a szakértelem sokszor nehezebben hozzáférhető, ezáltal pedig egy kompetens szerelő díja is magasabb lehet. Sok helyen ráadásul a szükséges technológiai háttér sem áll rendelkezésre, a villanyautók javításakor pedig különleges szempontokat is figyelembe kell venni. Ilyen lehet a rendszer áramtalanítása vagy az akkumulátor sérülés esetén a jármű kétnapos karanténba helyezése, amely alatt megfigyelik, hogy nem keletkezik-e valamilyen tűzeset a sérülésből. A szerviz árát növeli, hogy az elektromos autókból még mindig kevesebb van forgalomban, mint a hagyományosakból, ezért utángyártott, használt vagy bontott alkatrészek is sokkal korlátozottabban érhetők el” – tette hozzá a szakember.

Székely Pálma beszélt arról is, hogy a Magyarországon eladott új autók több mint 7 százaléka volt elektromos az idei év első nyolc hónapjában. Bár ez elmarad a majdnem 13 százalékos  uniós átlagtól, a régiós országokban az egyik legjobb eredmény. Romániában 6 százalék feletti, Lengyelországban mindössze 3, Csehországban közel 4, Szlovákiában kevesebb mint 3 százalékos a villanyautók részesedése az újautó-piacon. Ausztriában ugyanakkor már majdnem 17 százaléknál tartanak az elektromos autók.

Országszerte 2800 vidéki büfé hívhat le egymillió forintos támogatást

Összesen 2,8 milliárd forint értékű vissza nem térítendő forrásra pályázhat október 15-étől országszerte 2800 vidéki, egész évben nyitva tartó büfé. Az üzletenként egymillió forint értékű támogatást korszerű konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják az igénylők. De felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, vagy akár nagyobb beruházásokhoz is. A november 30-áig tartó pályázat immár ötödik üteme a Magyarország Kormánya által a vidéki vendéglátóhelyek támogatására indított 13 milliárd forint értékű programjának.

A turizmus a magyar gazdaság egyik húzóágazata, a szektor nemzetgazdasági hozzájárulása több mint 12%. Az iparág társadalmi jelentőségét pedig jól mutatja, hogy abban közel százezer kis- és középvállalkozás működik, így a turizmus mintegy 400 ezer család megélhetését nyújtja hazánkban. A Magyar Turisztikai Ügynökség javaslatára, az ágazat további erősítése érdekében írta ki idén májusban nagyértékű fejlesztési pályázatát a kormány. A támogatási program célja, hogy mérsékelje a hazai turizmus területi koncentrációja következtében a vidéki szolgáltatókat érintő relatív versenyhátrányt. A korábbi szakaszokban az egész évben nyitva tartó vidéki éttermek, cukrászdák, zenés-táncos szórakozóhelyek, alkalmi vendéglátó üzletek, kávéházak és alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhelyek hívhattak le támogatást. A program további szakaszaiban pedig az italüzletek és bárok adhatják majd be igényeiket.

A kiírók felhívják a figyelmet, hogy a program maximum 2800 pályázat befogadását teszi lehetővé, így nem mindegy, hogy a jelentkezők mikor adják be igényeiket. A sorrendet a beérkezés alapján határozzák meg. Ugyanakkor a vidéki, egész évben nyitva tartó büfék nagy számára való tekintettel, a mostani kiírás hosszabb időszakot biztosít a jelentkezésre. Az üzemeltetők egészen november 30-áig adhatják be igényeiket a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ rendszerén keresztül.    

A részvétel minimális adminisztrációt igényel, amiben ügyfélszolgálat is segíti a pályázókat. Kérdéseiket a +36 1 550-1855-ös telefonszámon, illetve a turisztika@1818.hu e-mail címen keresztül tehetik fel.

A programról további információk és a részletes pályázati kiírás elérhető a kisfaludyprogram.hu online oldalon.

Újabb jelentős kormányzati segítség a turizmusnak

A Magyar Turisztikai Ügynökség és a szolgáltatók javaslata alapján a Magyar Kormány 15 milliárd forintos keretösszegű, A turizmus fejlesztését és versenyképességének erősítését célzó ágazati támogatási program indításáról határozott. A korábbi sikeres pályázatokra építve ismét vissza nem térítendő támogatást hívhatnak le egyes területek. A forrásokat a vidéki vendéglátó üzletek energiahatékonyságát célzó beruházásokra és eszközbeszerzésre, a Tourinformok korszerűsítésére és a hagyományos kávéházi cigányzene megőrzésére és népszerűsítésére lehet fordítani. A széleskörű programok hozzájárulnak a hazai vidéki gazdaság élénkítéséhez, a vidéki Magyarország turisztikai szolgáltatási színvonalának emeléséhez, a szolgáltatási paletta szélesítéséhez.