Címlap

NAV: „Egyet fizet, kettőt kap”

-akciót egy kicsit másként értelmezte az a távolkeleti bolt, melyben mintegy ötezer darab hamis parfümöt találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei.

A pénzügyőrök egy budapesti üzlet portékáit vették szemügyre, ahol már a bolt előtti stand is roskadozott a márkásnak tűnő parfümöktől. Az illatszereket 1500 forinttól egészen 5000 forintig kínálták eladásra. Az árukészletben olyan termékek is szerepeltek, melyek egyszerre több különböző márkajelzést is hordoztak: például a nyuszi logó mellett szerepelt a Xeroff, az Armani, illetve a Versace védjegy is. Az árukészletet a termékek jogtulajdonosainak képviselői is megvizsgálták és megerősítették a járőrök gyanúját, mely szerint a termékek egytől-egyik silány minőségű hamisítványok. Az ellenőrzéskor az üzlet tulajdonosa végig jelen volt, de amint gyülekezni kezdtek a felhők a feje felett, azt mondta, hogy az üzletből és a raktárból előkerült jogsértő termékek – melyeket egyértelműen eladásra kínáltak – nem tartoznak a vállalkozás árukészletéhez.

A pénzügyőrök 4691 darab jogsértő parfümöt foglaltak le, amelyek több mint nyolcvanmillió forint kárt okoztak a jogtulajdonosoknak. Iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény miatt indult eljárás.

A NAV kiemelt feladata, hogy kiszűrje a hamis termékeket a piacról, mert azok nemcsak a gazdaság szereplőinek okoznak jelentős károkat, hanem a vásárlókra nézve egészségi, vagy minőségi kockázatot is jelenthetnek.

Szent István Filharmonikusok: „Ragyogó színek, egzotikus tájak”

  • Téli bérlet I.
  • (november 10., vasárnap, 17:00 – Vigadó)

Ragyogó színek, egzotikus tájak címmel indul a Szent István Filharmonikusok Téli bérlet hangverseny-sorozata. A november 10-i koncerten Goldmark Károly nagy hindu eposz nyomán született első és legnépszerűbb nyitányát, a Sakuntalát, illetve Alekszandr Glazunov: a-moll hegedűversenyét hallhatja a nagyérdemű közönség. Továbbá Mendelssohn: (A-dúr „Olasz”) szimfóniája repíti a déli tájakra a hallgatóságot. Közreműködik Koppándi Jenő (hegedű), vezényel: Horváth Gábor.

A Szent István Filharmonikusok 2024. november 10-én tartja Téli bérletének első hangversenyét a Vigadóban. A Téli bérlet hangverseny-sorozat 2014-ben indult a Pesti Vigadóban négy alkalmas sorozat keretében. Ősz közepétől ünnepváró tartalommal várja előadásaira közönségét, majd tavaszig további hangversenyek kerülnek bemutatásra. 

Ragyogó színek, egzotikus tájak címet viselő első hangversenyen Goldmark Károly nagy hindu eposz nyomán született első és legnépszerűbb nyitányát, a Sakuntalát, illetve Alekszandr Glazunov: a-moll hegedűversenyét hallhatja a nagyérdemű közönség. Továbbá Mendelssohn: (A-dúr „Olasz”) szimfóniája repíti a déli tájakra a hallgatóságot. Az esten közreműködik Koppándi Jenő a Nemzeti Filharmonikusok koncertmestere. Vezényel Horváth Gábor, a Szent István Filharmonikusok állandó karmestere. A KÓTA Zenekari bizottságának elnöke, valamint a Regionális Zenekarok Szövetségének főtitkára. Az általa vezetett Szent István Király Zeneiskola Szimfonikus Zenekar 2024-ben három évre elnyerte a megtisztelő Nemzeti Ifjúsági Zenekar kitüntető címet.

A fiatal Mendelssohn, miután hazatért itáliai körútjáról egy új, nagyszabású szimfónia vázlataival, lázasan fogott hozzá a komponáláshoz. A-dúr szimfóniáját valósággal életöröm hatja át, a négytételes mű könnyed, táncos dallamait csak a második lassú tétel archaikus gyászzenéje árnyékolja be, amelyben Mendelssohn időközben elhunyt pártfogóinak, Goethének és a zeneszerző Carl Zelternek állít emléket. A derűs menüett után a hamisítatlan nápolyi virtust idézi fel, heves délolasz saltarello tánc zárja szimfóniáját. Az egzotikus világ varázsa hatja át Goldmark Károly nagy hindu eposz nyomán született első és legnépszerűbb nyitányát, a Sakuntalát is. Goldmark programként követi a történetet, zenéje nyomán mesés világ tárul elénk. A főpap nevelt lánya, a bűnbánat ligetében élő Sakuntala és a vadászat közben eltévedt király, Dusjanta első látásra egymásba szeretnek, de hamarosan válniuk is kell, a viszontlátáskor a férfi mégsem ismeri fel kétségbeesett kedvesét, mert a féltékeny pap megfosztja emlékeitől. A hályog csak akkor esik le a férfi szeméről, mikor az elveszett szerelmi zálog, a lánynak ajándékozott gyűrű előkerül és megtöri a varázslatot: a szerelmesek egymáséi lesznek. Harmadik állomásunk észak Velencéje. Glazunov 1904-ben komponált, Auer Lipótnak ajánlott kéttételes hegedűversenye melankolikus, nagyívű, éneklő dallamaival bűvöl el. A mélyebb regiszterekből éteri magasságokig törő témái, szélsőséges kontrasztjai, majd vidám, táncos zárótétele emelik a romantikus repertoár kivételes darabjává.

Közreműködik:

Koppándi Jenő (hegedű)

Vezényel: Horváth Gábor

Műsor:

Goldmark Károly: Sakuntala-nyitány, op. 13.

Alekszandr Glazunov: a-moll hegedűverseny, op. 82

–

Mendelssohn: IV. (A-dúr „Olasz”) szimfónia, op. 90

További információ: https://sztif.hu/koncert/teli-berlet-i/

Merre tovább, Szerbia?

  • Kettős vonzásban: Kelet és Nyugat határán

Az Európai Bizottság október 30-án elfogadta a 2024. évi bővítési csomagot, amelyben részletesen megvizsgálta, hogy a csatlakozni kívánó országok, köztük Szerbia, milyen eredményeket ért el és hogyan is áll jelenleg az integrációs folyamatban.

A Bizottság felhívta Szerbia figyelmét, hogy az Unió az ország legfőbb politikai és gazdasági partnereként elvárja a Közösségről és az uniós csatlakozásáról szóló tárgyilagos kommunikációt. A jelentésben felszólították a szerb vezetést a dezinformációk és az információ-manipulációk elleni küzdelem fontosságára.

További részletek ITT.

CSAKNEM KÉT HÉT MARADT MÉG A DÖNTÉSRE A CSOPORTOS TÁRSASÁGI ADÓZÁS VÁLASZTÁSÁRÓL

November 20-ig nyújthatnak be kérelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál azok a társaságok, amelyek csoportos társasági-adóalanyiságot kívánnak létrehozni a 2025-ös adóévre. Ez az adózási forma jelentősen könnyíthet a társasági adót érintő adózási és adminisztratív terhein, a kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező adózóknak is célszerű lehet átgondolni a lehetséges előnyöket és dönteni a lehetőség kihasználásáról – figyelmeztet a Moore Hungary.

A csoportos társasági adóalanyiság lényege, hogy a csoportos adóalany tagjai a társasági adó vonatkozásában egy adóalanynak minősülnek, ami egyben azt is jelenti, hogy a tagok önálló társasági adóalanyisága társasági adó szempontból megszűnik, míg a többi adónem tekintetében továbbra is önálló adóalanynak minősülnek.

Számos előnye lehet

A csoportos társasági adózásnak számos előnye lehet. Egyrészt a csoportos adóalanyra vonatkozó speciális veszteségelhatárolási szabályok alapján a csoport működése alatt bármely csoporttagnál keletkezett negatív adóalap csökkentheti a csoportos társasági adóalapot, akár már a keletkezés adóévében is, a Tao tv.-ben foglalt korlátozásokkal. Ennek eredményeképpen a pozitív adóalappal rendelkező csoporttagokra jutó fizetendő társasági adó is csökkenthető.

További előny, hogy a csoporttagok egymás közötti ügyeleteire nem kötelező alkalmazni a transzferár-korrekciós szabályokat, illetve nem kell azokra transzferár-nyilvántartást sem készíteni, így jelentős adminisztrációs költségmegtakarítás is elérhető.

A csoportos adóalanyiság végezetül kedvező lehet az egyes társasági adókedvezmények kihasználása szempontjából is. Egyes adókedvezmények felhasználásakor a csoport egyetlen adózónak minősül, így elegendő, ha egy csoporttag meg tud felelni a kedvezményekhez kapcsolódó feltételrendszernek (például a fejlesztési adókedvezmény esetében).

Néhány fontos feltétel

Csoportos társasági adóalanyiságot olyan gazdasági társaságok hozhatnak létre, amelyek között közvetlen vagy közvetett módon legalább 75%-os arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn, mérlegfordulónapjuk megegyezik, a beszámolóik és könyviteli zárlataik pedig azonos módon (vagy a magyar számvitel, vagy az IFRS alapján) készülnek

Az adóhatóság a kérelem pozitív elbírálása esetén a csoport létrehozatalára irányuló határozatban csoportazonosító számot állapít meg a csoport részére. A csoportos adóalany az általa teljesítendő társasági adó kötelezettségről a törvényben előírt határidőig, a csoportazonosító szám alkalmazásával egy, csoportos adóbevallást köteles benyújtani, azaz az egyes tagok önálló társaságiadó-bevallási kötelezettsége megszűnik.

„A csoportos társasági adóalanyiság létrehozását különösen érdemes lehet megfontolni olyan vállalatcsoportoknak, amelyek egyik (vagy akár több) tagvállalata veszteségesen működik, illetve olyan esetben is, ha a vállalatcsoport tagjai jelentős számú és értékű tranzakciókat bonyolítanak le egymás között” – magyarázza Kocziha Andrea, a Moore Hungary adótanácsadó partnere. – Az optimális döntéshez a csoport minden egyes tagjára, illetve a csoport egészére is célszerű számszerűsíteni a lehetséges előnyöket és hátrányokat. Előfordulhat például, hogy nem érdemes az összes lehetséges csoporttagnak csatlakozni a csoportos adóalanyisághoz. A számszerűsítés azonban összetett kalkulációkat feltételez, amelyhez célszerű adózási szakértőket is bevonni.” 

Az adott adóévre vonatkozó bejelentkezési határidő jogvesztő, a csoport ezt követően már csak az egy évvel későbbi időszakra regisztrálhat a csoportos adózásra.

K&H: lakáshitel? személyi kölcsön? mi a fiatalok válasza?

  • még mindig kitart a 2020-as fordulat
A fiatalok mindennapi bankolási szokásaiban a bankszámlák és a bankkártyák viszik a prímet: utóbbiakkal 77 százalékuk rendszeresen vásárol. A net- és mobilbankolás 43-53 százalékuknál része a mindennapoknak – derül ki a K&H ifjúsági index felméréséből, amely a 19-29 évesek bankolási és hitelekhez való hozzáállását is vizsgálta. A hiteltermékek közül ma már a személyi kölcsönök népszerűbbek, a fiatalok 10 százalékának van, lakáshitelt azonban csak 3-4 százalékuk törleszt.
 A fiatalok 77 százaléka rendszeresen használ bankkártyát, ami a mindennapi tranzakciók legfőbb eszközévé vált számukra. A digitális banki szolgáltatások egyre elterjedtebbek, a megkérdezettek 53 százaléka használ mobilbankot, míg 43 százalékuk internetbankot – közölte a K&H a 19-29 évesek körében az idei harmadik negyedévben végzett kutatás eredményeit.

A banki szolgáltatások közül a hagyományos hiteltermékek kevésbé népszerűek ebben a korosztályban: mindössze 17 százalékuk említette, hogy valamilyen hitelt vesz igénybe. “Ez az alacsony arány korosztályi sajátosságnak mondható. A felmérésben szereplőknek csak a fele rendelkezik fizetéssel, jellemzően pályakezdőkre jellemző keresettel. Tapasztalataink szerint amíg nem érzik eléggé stabilnak az állásukat, addig óvatosak, azaz kerülik a komolyabb beruházásokat. Sokan ilyen korban még családi segítséggel oldják meg a legnagyobb kiadással járó beszerzéseket, legyen szó lakás- vagy éppen autóvásárlásról” – kommentálta az eredményeket Rammacher Zoltán, a K&H Lakossági ügyfél szegmens marketing vezetője. A szakember hozzátette, hogy a gazdasági bizonytalanság enyhülése, a reálbérek idén látható emelkedése, a kamatok ereszkedése általában véve fokozhatja a hitelfelvételi kedvet a lakosság, így a fiatalabb korosztályok körében is.

kitart a fordulat

A fiatalok 10 százaléka említette, hogy személyi kölcsönt vett igénybe, ezzel szemben a folyószámla-hitelkeret használata csupán 5 százalékukra jellemző, míg lakáshitelt mindössze 3 százalékuk kért. A kutatás idősoros adataiból kiderül továbbá, hogy legutóbb 2022 második negyedévében említették a válaszadók a személyi kölcsönt és a lakáshitelt nagyjából azonos – 5,5 és 5 százalékos – arányban, azóta utóbbi konstrukcióknál csökkenés következett be. Ez is alátámasztja azt a tendenciát, hogy a fiatalabb generáció egyelőre kevésbé vállal hosszú távú, nagy összegű pénzügyi kötelezettségeket, talán azért, mert még sokan pályakezdők, vagy egyszerűen az élethelyzetükből adódóan nem terveznek lakásvásárlást.

A felmérés szerint a hitellel vagy hitelkártyával rendelkező fiatalok megosztottak a kapcsolódó terhek megítélését tekintve: 18 százalékuknak jelent nagy megterhelést a hiteleik törlesztése, míg 23 százalékuknak ez nem okoz problémát. Az utóbbiak táborába tartozó fiatalok tudatosan és jól megtervezve kezelik pénzügyeiket. A többség, vagyis 60 százalékuk, kis megterhelésként tekint a törlesztendő hitelére.
K&H ifjúsági index

A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H ifjúsági index, amely a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült. A minta összetétele reprezentálja a magyarországi 19-29 éves városi lakosság összetételét nem, korcsoport, régió, településtípus, befejezett iskolai végzettség, gazdasági aktivitás alapján. A felmérésben 300 fő vett részt, a hibahatár maximuma +/- 5,7 százalék. Az adatfelvétel 2024. szeptember 1-9. között történt.

Októberben éves csúcsra ért a használtautó-import

Októberben a DataHouse adatai szerint 10 724 import használt személyautó kapott hazai rendszámot. Ez a havi érték idén először emelkedett 10 ezer fölé, miközben a tavaly októberi 9 334-es mennyiséget közel 15 százalékkal haladta meg. A kiugró adat ellenére a JóAutók.hu éves szinten csak mérsékelt, 5 százalék körüli bővülésre számít ebben az autópiaci szegmensben.

„A reálkeresetek idei bővülése immár a használtautó-importban is érzékelteti a hatását, ismét egyre többen jelennek meg vásárlóként a külföldi autópiacokon – magyarázza Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója. – A külföldön autót keresők lehetőségeit azonban nagyban szűkíti a forint jelenleg tapasztalható jelentős gyengülése. A 410 forint körüli árfolyam miatt a korábbinál ugyanaz a jármű érezhetően drágábban érhető el, vagy adott forintösszegért az eddigieknél nagyobb kompromisszumokat kell kötni a jármű típusa, életkora, műszaki állapota és felszereltsége tekintetében. Ez időszakosan sokakat visszatarthat a vásárlásoktól, ami akár már a következő hónap statisztikáiban is jelentkezni fog”

A JóAutók.hu becslése szerint a fenti okok miatt éves szinten csupán öt százalék körüli mértékű lehet majd a használtautó-import bővülése 2024-ben, ami kicsivel több mint 110 ezer használt személyautó behozatalát jelenti.

A használtimport legnépszerűbb márkája továbbra is a Volkswagen 12,4 százalékos részesedéssel, a jelenleg hajszálnyival előrébb járó Opel októberre helyet cserélt a listán a Forddal (bár egyelőre mindkettő 8,8 százalék körüli aránnyal rendelkezik). A negyedik helyet az Audi (6,7%) tartja, az ötödik helyen pedig a BMW (5,6%) áll.

A használtautó-import mennyisége 2024 eddigi tíz hónapjában összesen 92 858 volt, ami 4,0 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában regisztrált 89 321-es értéket. Ugyanebben az időszakban az újautó-eladások száma már 99 080 volt, ami 8,3 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbi 91 445-ös mennyiséget.

Az ESG előnyei lassan körvonalazódnak

  • Homályos kezdés, világosabb folytatás 
  • Friss Billingo-kutatás

Növekszik a januárban hatályba lépett új ESG szabályozás után érdeklődők száma a kötelezetti körön túl, a kis- és középvállalkozások között is. Mindemellett az ismeretek elmélyítése és megfelelő gyakorlati alkalmazása még időt igényel – derül ki a Billingo, Magyarország egyik vezető online számlázási platformja által, saját felhasználói körében végzett friss kutatásából, melynek középpontjában az ESG (Environmental, Social, Governance – Környezeti, Társadalmi és Vállalatirányítási) szempontok ismertsége, alkalmazása áll. A kutatás biztató eredményeket mutat, hiszen akik már foglalkoztak az ESG témával sikeresen fordították vállalkozásuk előnyére a szemlélet beépítését működésükbe. Ugyanakkor kiderült, hogy az ESG-törvényről és a fenntarthatósági szempontokról további széleskörű tájékoztatásra van szüksége a vállalkozásoknak.

Az ESG (Environmental, Social, Governance – Környezeti, Társadalmi és Vállalatirányítási) elvei egyre nagyobb hangsúlyt kapnak világszerte, így Magyarországon is. Hazánkban az Európai Unió szabályozásai irányadók és bár az alkalmazást tekintve élen járunk az EU országok között, a legfrissebb hazai szabályozás jogi viszonylatban még jócskán fejlődőben van. Az ESG megközelítés célja, hogy a vállalatok működésük során a pénzügyi eredményesség mellett figyelembe vegyék és beépítsék a fenntarthatóságot, valamint a társadalmi felelősségvállalást hétköznapjaikba. 2023. december 12-én fogadták el a magyarországi ESG-törvényt, aminek értelmében a tőzsdei nagyvállalatoknak már a 2024-es évre vonatkozóan is fenntarthatósági célú átvilágítási és jelentési kötelezettségei vannak.
A nagyvállalatoknak, majd a kis- és középvállalkozásoknak a következő évektől kell fokozatosan beépülő kötelezettségekre számítaniuk, fenntarthatósági beszámolók, valamint a nagyvállalati vevőktől érkező beszállítói kérdőívek formájában. A Billingo, az egyik vezető online számlázó 1200 felhasználója körében végzett kiterjedt kutatása az ő felkészültségüket, ismereteiket és hozzáállásukat vizsgálta a témában.

Mérsékelt ismertség, pozitív jövőkép

A vállalkozások jelentős része – különösen a kisebb vállalkozások – még tájékozódik és információt gyűjt az ESG követelményekkel kapcsolatban, míg a közepes méretű vállalkozások 67%-a már megismerkedett az új ESG-rendelet tartalmának legalább körvonalaival. A mikrovállalkozások 61%-a, valamint az egyéni vállalkozók 64%-a még nincs tisztában a rendelet részleteivel, ám mivel a szabályozás rájuk egyelőre nincs hatással, 39% és 36%-os tájékozottságuk remek arány, tudatosságra vall. 

A kutatási eredmények kapcsán Sárospataki Albert, a Billingo vezérigazgatója hozzátette: „Nagyon fontos, hogy a vállalkozások nyomon kövessék az ESG szabályozással kapcsolatos változásokat, kötelezettségeket. Bár a szabályozás egyelőre nem érint mindenkit, a fenntarthatósági elvek mindannyiónk közös érdekét képezik. Ez a Billingónál is szívügyünk, így az erre vonatkozó ESG irányokat támogatjuk, de látszik, hogy ezek betartásában eszközökkel és információval is segíteni kell majd a vállalkozásokat annak érdekében, hogy ne adminisztrációs terhet lássanak a folyamatban, hanem lehetőséget. Ezt elérni pedig nem lesz kis kihívás. A kisvállalkozásoknak még bőven van ideje felkészülni, ám ezt jobb mielőbb elkezdeni annak érdekében, hogy a jövőbeni megfelelés biztosan könnyed folyamat legyen.” 

A cégek 68 %-a, akik nem tájékozódtak még az ESG szabályozás kapcsán, de ismerték a rendelet hátterét, fókuszát, ők pozitívan nyilatkoztak az ESG célokról, melyeknek jövőbeli alkalmazásától főként ügyfélelégedettséget, hírnevük javítását és jobb piaci pozíció megszerzését várják.

„A KAVOSZ Zrt., a KAVOSZ E-Green Zrt. valamint a nemrég megalakult ESG Szövetség is fontos feladatának tekinti a hazai KKV szektor ESG ismeretinek bővítését és az ebben rejlő lehetőségek azonosítását, hiszen ma még a legtöbb vállalkozás csak egy újabb adminisztrációs teherként tekint erre” – mondja Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója a Billingo kutatási kezdeményezésére reagálva. „Az elmúlt időszakban több felmérést is végeztek ezen szervezetek is, melynek eredményeképpen visszaigazolásra került, hogy továbbra is nagy az ismerethiány a hazai KKV-k körében. A KAVOSZ cégcsoport és az ESG Szövetség fontos küldetésének tekinti, hogy minden támogatást megadjon a vállalkozásoknak és biztosítsák a soft landinget” – tette hozzá Krisán.

A legnagyobb kihívás

Azon vállalkozások körében, akik foglalkoznak már az ESG alkalmazásával, a kihívásokra helyeződik a hangsúly, hiszen a kutatásból kiderült, hogy a szempontokat ismerők 39%-a információhiányból érkező nehézségekkel nézett szembe a bevezetés során. Ennél jobb hír, hogy a válaszadók 74%-a valamilyen szempontból (márkakép javulása, ügyféligényeknek való megfelelés, működési költségek csökkenése, munkavállalói elköteleződés fokozása, erősödő piaci pozíció, tőkebevonási előnyök) tapasztalt már előnyöket az ESG szemléletének alkalmazása következtében.

Aki ismeri, az látja az előnyeit

Azok a vállalkozások, akik már aktívak ESG téren, ott főként (56%-ban) a környezeti fenntarthatóság szempontjait alkalmazzák. A kutatás rávilágít a mikrovállalkozások és a kisvállalkozások nyitottságára a téma kapcsán: „Bár a körükben még kevesen alkalmazzák az ESG szempontokat – és azt valószínűleg nem a szabályozás hatására teszik, hanem kiemelkedően tudatosak -, a mikrovállalkozások jellemzően a környezeti fenntarthatóság területén (44%) találták hasznosnak a szempontokat, míg a kisvállalkozások inkább a vállalatirányításra fókuszálnak (67%)” – egészítette ki Sárospataki Albert. 

Tomaj Zsófi, a Vantage Point fenntarthatósági tanácsadó cég ügyvezetője megerősítette: „A vállalatoknak a jogszabályi kötelezettségen túl is érdemes figyelniük az ESG-re, mert ez egy lehetőség a fenntarthatóbb és versenyképesebb jövő építésére. Azok a vállalkozások, amelyek időben felkészülnek, jelentős üzleti előnyökre tehetnek szert a piacon. Érdemes a vállalat saját működésének és környezeti hatásainak alapos felmérésével kezdeni, mert ez alapozza meg a stratégiai tervezést és az ESG célkitűzések megfogalmazását.”

Növekvő információigény

A kutatás végkövetkeztetése szerint a magyar vállalkozások, különösen a kisebbek, további tájékoztatást igényelnek ahhoz, hogy teljesen megértsék az ESG jelentőségét és annak üzleti előnyeit. A válaszadók 55%-a világos, érthető és részletes tájékoztatást igényel az ESG szabályozásokkal kapcsolatban, 15%-uk pedig egyenesen teherként éli meg az új előírásokat.

Fehér Sándor, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) ESG csoportjának vezetője hozzátette: „Az ESG és a versenyképesség között közvetlen kapcsolat áll fenn. A nagyobb vállalatok, akik már megfogalmaztak vagy éppen kialakítanak ESG célokat, olyan beszállítókat keresnek, akik ezen céljaik mielőbbi eléréséhez hozzá tudják segíteni őket. Transzparens, saját működésüket jól ismerő, környezetüket kevéssé terhelő innovatív cégekre és vállalkozásokra van szükség, mely szempontoknak már a kkv-szektorban is meg kell jelenniük a közeljövőben.”

Mennyit számít a mesterek hozzáállása az új technológiákhoz

  •  hogy áll most a szakemberekbe vetett hit és mi a helyzet a kontármunkával ma Magyarországon? 
  • A Mapei valamint a PlanRadar kutatására és a szakági tapasztalatokra támaszkodva jártuk körbe az örökzöld témát, a kockáspapírtól a felhőig

Az építőipari szakemberekbe vetett bizalom valamelyest erősödött az elmúlt évhez képest, nagy előrelépés azonban nem történt, az eredmény inkább átlagosnak számít, ezt lehet leszűrni az építőanyagokat forgalmazó Mapei Kft. kutatásából*. A létesítménygazdálkodásban, ingatlanprojektekben, valamint az építőiparban is használatos digitális dokumentáció, kommunikáció és jelentéskészítő vezető platformját Magyarországon is forgalmazó PlanRadar szakértője szerint sok mester még mindig csak a hagyományos, esetenként meghaladott megoldásokkal dolgozik, miközben a digitalizáció egyebek között például bizalmat erősíthet az ágazatban a munkafolyamatok teljes átláthatóságának biztosításával. Egyes új fogások pedig nem évek alatt és nem iskolapadban, hanem órák alatt és a helyszínen elsajátíthatóak, könnyű használatuk révén.  

A digitális eszközök, többek között a rutinfolyamatok automatizálásával, valamint a hatékonyság támogatásával növelhetik a termelékenységet. Ez lehetővé teszi például azt, hogy a csapatok a kritikus feladatokra összpontosítsanak. Szintén jelentős költségmegtakarítást jelenthet a folyamatok átláthatósága, a hibák, a silány minőségű teljesítés valós idejű felismerése, pontos dokumentálása, ami – azon túlmenően, hogy támogatja a kivitelezés minőségével kapcsolatos viták megelőzését, megoldását– csökkenti a költséges utómunkálatok és az azokkal járó határidőcsúszások számát.

„Az építőiparban használt digitális platformokat úgy tervezték, hogy bárki számára könnyen használhatóak legyenek, és ne vegyék el a szakemberek értékes idejét a helyszínen. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a csapatoknak mindössze néhány órás képzésre van szükségük ahhoz, hogy elsajátítsák a platform használatát, beleértve a minimális műszaki tudással rendelkezőket is. Általánosságban elmondható, hogy aki tud kezelni egy okostelefont, az a PlanRadar használatát is képes elsajátítani. Egy hagyományos számítógépen vagy mobileszközön kívül nincs szükség speciális felszerelésre. A beruházás költsége viszonylag alacsony, különösen a jelentős idő- és erőforrás-megtakarításhoz képest” – hangsúlyozza Simon Szilárd, a PlanRadar magyarországi szóvivője.

Bár a befektetés a digitalizációba gyorsan megtérül, Magyarországon még jelentősnek mondható a kevésbé hatékony hagyományos eszközök (a legendás kockás füzet mellett a táblázatok, e-mail-ek, telefonos kapcsolattartás) alkalmazása, főként a kisebb cégeknél, egyéni vállalkozóknál. 

A PlanRadar nemrég publikált Global Housebuilders’ Survey 2024** című jelentésből egyebek között kiderül, hogy a többség, a megkérdezettek 65 százaléka a hatékonyságot javító technológiai beruházásokkal – egyebek között építésmenedzsment szoftverek beszerzésével, a BIM alkalmazásával- javítana az üzleti eredményességén. Tehát a szándék megvan, de a válaszokból az is tisztán látszik, hogy hiába a felismerés, az új megoldások bevezetése vontatottan halad.

A szemléletváltásra, újításra azért is nagy szükség lenne, mert kontárok, silány munkát végző kivitelezők mindig voltak és lesznek, csak nem mindegy, hogy mennyien és mekkora az általuk okozott kár. A digitális eszközök a hibajavítás hatékonyságának növelésével jelentősen csökkenthetik a költséges utómunkálatokat, függetlenül a projektek méretétől. De mekkora is ez a kár?

Az építőipari szakemberekbe vetett bizalom enyhén javult, miközben a kontármunkák okozta károk átlagos összege minimálisan, (5445 forinttal) 814 791 forintra csökkent Magyarországon a megelőző évhez képest az építőanyagokat gyártó Mapei Kft. friss kutatása* szerint. A változás első ránézésre kedvezőnek tűnik, de a mértéke annyira csekély, hogy inkább stagnálásról beszélhetünk, semmint kialakulóban lévő pozitív trendről. 

A kontármunka országos átlaga 23 százalék (vagyis nagyjából minden negyedik beruházásnál előfordult), ami megegyezik az egy évvel korábbi szinttel, azonban a régiók között jelentős eltérések figyelhetők meg. A legmagasabb arányt Budapesten mérték, ahol a válaszadók valamivel több mint egyharmada (35 százaléka) számolt be negatív tapasztalatokról. A számok egyértelműen azt mutatják, hogy megéri a beruházás a korszerű digitális eszközökbe, ami előmozdíthatja az ágazat szereplői iránti bizalom erősödését. 

*Forrás: Mapei kutatása [https://www.mapei.com/hu/hu/sajtokozlemenyek-es-hirek/hirek-es-esemenyek/esemeny-reszletei/2024/09/20/hajszalnyit-csokkent-a-kontarkar-az-epitoiparban]

**Forrás: PlanRadar Global Housebuilders’ Survey 2024 [https://www.planradar.com/hu/ebooks/global-housebuilding-report/]

A PlanRadar egy díjnyertes digitális SaaS platform az építési, létesítménygazdálkodási és ingatlanprojektek dokumentációjához, kommunikációjához és jelentéskészítéséhez. Világszerte használják, jelenleg több mint 75 piacon. A PlanRadar egy könnyen használható digitális platformon keresztül racionalizálja a napi folyamatokat és a kommunikációt, ami összekapcsolja a beruházások összes szereplőjét, és valós idejű hozzáférést biztosít az értékes projektadatokhoz. A PlanRadar lehetővé teszi az ügyfelek számára a hatékonyabb munkavégzést, a minőség javítását és a projektek teljes átláthatóságát. A platform az épületek teljes életciklusán átívelően teremt hozzáadott értéket a projektek résztvevői számára, a vállalkozóktól és mérnököktől kezdve az ingatlankezelőkön át a tulajdonosokig, rugalmasan alkalmazkodik minden vállalati mérethez és folyamathoz. Ma már több mint 150 000 szakember használja a PlanRadart a problémák nyomon követésére, összekapcsolására és megoldására a helyszínen és azon kívül. A PlanRadar jelenleg több mint 25 nyelven érhető el, és minden iOS, Windows és Android eszközön használható. A PlanRadar székhelye Bécsben, Ausztriában található, a cég 16 irodával rendelkezik szerte a világon.

weboldal: www.planradar.com

A VW Passat a legnépszerűbb automata váltós autó

A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő Használtautó.hu szakértője megvizsgálta, hogy az automata vagy manuális váltóra bukik-e a magyar autóvásárló. Minél magasabb az árkategória, annál népszerűbbek az automata modellek, de meglepő módon az olcsóbb autók piacán sem elhanyagolható az irántuk mutatott kereslet.

A Használtautó.hu szakértője 3 különböző árkategóriában, 3 millió Ft alatt, 3 és 5 millió Ft között, valamint 5 millió Ft felett nézte meg a legnépszerűbb manuális és automata váltós modelleket. 2024 októberéig a 3 kategória top 5 manuális váltós modelljeire összesen 641 ezer, míg az automata váltósokra ez idő alatt 104 ezer telefonos érdeklődést indítottak. 

VW Passat

Ez az arány összefüggésben van a hirdetési darabszámokkal is: a legnépszerűbb manuális autókból jelenleg 71 ezer, automatából pedig 13 ezer található az oldalon.

„A 3 millió forint alatti árkategóriában meglepő módon a legnépszerűbb automata váltós autók többsége prémium márkák, a BMW és a Mercedes-Benz modelljeiből kerül ki, de mindhárom kategóriában a VW Passat viszi a prímet. Ezzel szemben a manuális váltós autók között az Opel Astra, a Suzuki Swift, a VW Golf, a Skoda Octavia és a Ford Focus dominálnak a vizsgált árkategóriákban. Ezek a modellek egyébként rendszeresen az általános eladási listák élén is szerepelnek” – emelte ki Lőcsei Dániel, a Használtautó.hu brand managere.

Érdekesség, hogy a manuálishoz képest csak az 5 millió forint feletti árkategóriában látható az automata váltó fölénye, de ezen a szinten ez a funkció már majdhogynem alapelvárásnak minősül. 

Budapest, 2024. november 6. – A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő Használtautó.hu szakértője megvizsgálta, hogy az automata vagy manuális váltóra bukik-e a magyar autóvásárló. Minél magasabb az árkategória, annál népszerűbbek az automata modellek, de meglepő módon az olcsóbb autók piacán sem elhanyagolható az irántuk mutatott kereslet.

A Használtautó.hu szakértője 3 különböző árkategóriában, 3 millió Ft alatt, 3 és 5 millió Ft között, valamint 5 millió Ft felett nézte meg a legnépszerűbb manuális és automata váltós modelleket. 2024 októberéig a 3 kategória top 5 manuális váltós modelljeire összesen 641 ezer, míg az automata váltósokra ez idő alatt 104 ezer telefonos érdeklődést indítottak. 

Ez az arány összefüggésben van a hirdetési darabszámokkal is: a legnépszerűbb manuális autókból jelenleg 71 ezer, automatából pedig 13 ezer található az oldalon.

„A 3 millió forint alatti árkategóriában meglepő módon a legnépszerűbb automata váltós autók többsége prémium márkák, a BMW és a Mercedes-Benz modelljeiből kerül ki, de mindhárom kategóriában a VW Passat viszi a prímet. Ezzel szemben a manuális váltós autók között az Opel Astra, a Suzuki Swift, a VW Golf, a Skoda Octavia és a Ford Focus dominálnak a vizsgált árkategóriákban. Ezek a modellek egyébként rendszeresen az általános eladási listák élén is szerepelnek” – emelte ki Lőcsei Dániel, a Használtautó.hu brand managere.

Érdekesség, hogy a manuálishoz képest csak az 5 millió forint feletti árkategóriában látható az automata váltó fölénye, de ezen a szinten ez a funkció már majdhogynem alapelvárásnak minősül. 

Mit várhatunk a tervezett lakhatási cafetéria programtól?

Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv részeként a Kormány az országos lakhatási feltételek fejlesztése érdekében, november 30. határidővel elkezdte ismét kidolgozni a 2019. január elsejével kivezetett munkáltató által adókedvezménnyel adható lakhatási támogatást. A money.hu szakértői megvizsgálták a korábbi támogatási forma felépítését és rávilágítottak néhány nyitott kérdésre az új béren kívüli juttatás bevezetésével kapcsolatban.

A kivezetett lakás cafeteria rendszeren belül a munkáltatók kétféle támogatást adhattak munkavállalóiknak adómentesen, béren kívüli támogatásként. 

A korábbi adómentes albérlet támogatás (hivatalos nevén: mobilitási célú lakhatási támogatás) célja volt, hogy a munkavállaló a lakhelyétől távolabb is tudjon munkát vállalni, ezáltal elősegítve a munkaerőáramlást, a munkaerő mobilizálását. 2018-tól kezdődően a munkaviszony létrejöttét követő 5 évig volt igényelhető az adómentes albérlet támogatás, melynek összege a mindenkori minimálbérhez volt kötve. Az első két évében az aktuális minimálbér 60%-a, harmadik és negyedik évben (2020) 40%-a, míg az ötödik évben a 20%-a volt folyósítható mobilitást elősegítő lakhatási támogatási céllal.  Az adómentes albérlet támogatás legfontosabb kritériuma az volt, hogy a munkavállaló a következő feltételek közül legalább az egyiket teljesítse: minimum 60 kilométerre lakjon a munkahelyétől, vagy tömegközlekedési eszközzel oda-vissza legalább három órára lakjon a munkavégzés helyétől.
Emellett nem kaphatott adómentes támogatást az sem, aki rendelkezett a közelben lakással.

A korábbi lakáscélú munkáltatói támogatás keretei között öt év alatt összesen legfeljebb 5 millió forintot lehetett kifizetni lakásvásárlásra, lakásépítésre, bővítésre, korszerűsítésre, akadálymentesítésre, de felhasználható volt a munkáltatói lakáscélú kölcsön, vagy a korábbi munkáltatótól, illetve hitelintézettől felvett hitel visszafizetésére is. A támogatás maximális összege az ingatlan vételárának, teljes építési költségének vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének legfeljebb 30%-a lehetett.

„A munkáltatóknak és a dolgozóknak egyaránt előnyös lehet egy megfelelően kidolgozott, a munkavállalók széles körét érintő felhasználási célú, egyszerű adminisztrációval járó program megjelenése. Mivel lakhatásra általában költenie kell a munkavállalóknak valamilyen formában, nem mindegy, hogy ezt az adózott jövedelmükből vagy kifejezetten erre a célra nyújtott juttatásból tehetik meg, ezért fontos eszköz lehet a munkavállalók megtartásában is. Hitelfelvételnél a munkabért kiegészítő cafeteria elemeket másodlagos (önmagában hitelfelvételre nem jogosító, kiegészítő) jövedelemként veszik figyelembe a bankok. Az összesen elfogadható jövedelem összegének maximum 30%-át teheti ki a cafeteria összege” – mondta Korponai Levente, a money.hu vezetője.

A korábbi támogatási formák áttekintése alapján az új lakhatási támogatás kidolgozásához kapcsolódóan több fontos kérdést kell tisztáznia a kormánynak november 30-ig: 

Támogatási forma jellege: 

  • A korábbi mobilitási és lakáscélú támogatások közül melyik modellt követné inkább?

Támogatás mértéke: 

  • Meghatározásra kerül-e összesített maximális keret, és ha igen, akkor a lakás/ingatlan értékének hány százalékáig terjedhet?

Felhasználási célok: 

  • Csak albérletre, vagy lakásvásárlásra is használható lesz-e? 
  • Kiterjed-e lakásfelújításra, korszerűsítésre is?
  • Lehet-e majd hiteltörlesztésre használni?

Jogosultsági feltételek:

  • Albérlet esetén szükséges-e minimális távolság a munkahely és lakóhely között? 
  • Vonatkozik-e a támogatásra méltányolható lakásméret korlátozás?

Időbeli korlátok: 

  • Megmarad-e az 5-éves időkeret?

Nagy eséllyel a lakáscélú munkáltatói támogatáshoz hasonló modell bevezetése várható, de egy kombinált támogatás is elképzelhető. 

Munkavállalói albérlettámogatás jelenleg is létezik, de csak olyan álláskeresőnek, akiknek a felajánlott munkalehetőség esetében a munkavégzés helye eltér az állandó lakóhelyüktől, vagy a lakhelyétől legalább 60 km-re lévő településen található a munkavégzés helye.

„A lakhatási támogatás kifejezetten értékes juttatási elem lehet azon munkavállalók számára, akiknél ez az igény felmerül. Érdemes megvizsgálni az optimális dokumentáció mértékét is, hiszen a nagymértékű adminisztráció ronthatja a munkáltató juttatási kedvét. Emellett hasznos, ha az adómentesség feltételeihez tartozó felelősség főképp a munkavállalót terheli, így tovább javítható a juttatási hajlandóság, illetve könnyítés lehetne, ha a megvalósítás külön szolgáltató bevonása nélkül is működhetne” – erősítette meg Fata László, a Cafeteria TREND magazin szakértője.

A kormány lakáspolitikát érintő terveiről bővebb információ a money.hu online tudástárában érhető el.

money.hu