Címlap

HETEDSZER IS TELEKOM: ÚJRA A MAGYAR TELEKOM SZEKTORÁNAK LEGVONZÓBB MUNKAHELYE

Nyolcadik alkalommal mérte fel a PwC Magyarország hazánk munkaerőpiaci preferenciáit és adta át Az év legvonzóbb munkahelye díjakat. Telekommunikáció és média kategóriában immár hetedik alkalommal nyerte el a Magyar Telekom a legjobbnak járó elismerést. 

A PwC Magyarország felmérésének célja, hogy megismerje a munkavállalók preferenciáit, munkáltatói márkákkal kapcsolatos percepcióit. Emellett a kutatás vizsgálja, hogy hogyan befolyásolja ezeket a minket körülvevő környezet, valamint a különböző gazdasági, társadalmi körülmények. Az idei kutatás tanulsága, hogy az alapbér mellett egyre inkább felértékelődni látszanak az úgynevezett humán faktorok: a szociális közeg, a munkahelyi keretek, valamint a rugalmasság. Egyre nagyobb jelentőségű a pozitív munkahelyi légkör; a munkavállalók legszívesebben támogató, együttműködő csapattal, valamint felkészült, támogató vezetővel dolgoznak együtt. Szintén kiemelt szerepet kapott a preferenciák között a magánélet tiszteletben tartása, vagyis a munka-magánélet egészséges egyensúlyának megteremtése és fenntartása. 

Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója

Tóth Zsuzsa, a Magyar Telekom Chief People Officere

Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője

A Magyar Telekom immáron hetedik éve nyerte el a kutatás eredményeivel egyidőben kihirdetett, Az év legvonzóbb munkahelye díjat, telekommunikáció és média kategóriában. 

„Büszkeség, ugyanakkor felelősség is egymást követő hét évben a telekommunikációs szektor legvonzóbb munkahelyének lenni. Sikerünk kulcsa talán pont az, hogy kellően rugalmasak és nyitottak vagyunk, folyamatosan keressük a piaci trendeket meghatározó lehetőségeket; de ezzel együtt szem előtt tartjuk az emberközpontúság, a gondoskodó szemlélet és a pszichológiai biztonság megteremtését is. Ez egy olyan szerencsés kombináció, ami hosszútávon támogathatja szervezetünket üzleti sikereink elérésében és kollégáink motivációjának, elégedettségének fenntartásában” – mondta el a díj kapcsán Tóth Zsuzsa, a Magyar Telekom Chief People Officere. 

A kutatás részletes eredményei az alábbi linken találhatóak. 

Felújított műszaki cikkek a fókuszban a Vatera idei Black Weeksén

A Vateránál a fekete péntek nem a mértéktelen költésről szól, a bizonytalan gazdasági helyzethez igazodóan a piactér idén november 15. és december 1. között olyan speciális Black Weeks kampányt rendez, amelynek keretében felújított (refurbished) termékeket árusító partnerkereskedők több ezer felújított okostelefonja, laptopja mellett vaterás eladók termékei is elérhetők lesznek akciós áron.

A Vatera idén még erősebben a másodpiaci termékekre  élezi ki Black Weeks néven november 15. és december 1. között a vatera.hu/black-weeks oldalon futó kampányát.

Egyedi felújított és újracsomagolt ajánlatok

A piactér az idei Black Weeks keretében a vaterás eladók akciós termékei mellett több ezer felújított műszaki cikkel (okostelefonnal, laptoppal, tablettel) is készül olyan fekete pénteki partnercégek ajánlataiból, mint például a Furbify vagy a Mobilbarlang. 

A Black Weeksszel párhuzamosan a Vatera azokra a magán eladókra is gondol, akik a feleslegessé vált régi eszköznek a Vaterán akár ingyen is új gazdát találhatnak – hiszen 20 tétel listázási díj nélkül feltölthető az oldalra.

Ahol egyedi termékeket lehet venni akciósan

Mivel a felújított készülékeket leakciózni készülő cégek mellett a magánszemély eladók is bekapcsolódhatnak a Vatera Black Weeks kampányába, ez idén is különlegesebb kínálatot nyújt majd a hagyományos webáruházak akcióinál. Itt az új termékek mellett másodpiaci, sokszor már gyártásban sem lévő egyedi darabok is helyet kapnak. A ruházattól a bakelitlemezig, ajándékba szánt régi könyvig egy sor különböző olyan karácsonyi ajándékot lehet beszerezni, amely a hagyományos üzletek aktuális kínálatában nem vagy jóval drágábban érhető el.

A Black Weekshez a Vatera bármely eladója csatlakozhat, akár természetes, akár magánszemély: ehhez arra van szükség, hogy 2024. november 14-éig legalább 10 százalékos kedvezményt állítson be egy legalább 14 napja feltöltött termékre, amely az elmúlt 30 napban nem volt akciós áron meghirdetve, és ára legalább 1000 forintot elér. Annak érdekében, hogy a piactér akciós kínálat színvonalát a Black Weeks alatt is magasan tartsák, ehhez csak olyan eladók vehetnek részt, akiknek a pozitív értékeléseinek aránya 90 százalékos, vagy e feletti.

A Vatera négyszintű biztonsági rendszere egyaránt védi az eladókat és a vásárlókat a csalóktól, így a piactér fekete hetein gyakorlatilag ugyanolyan biztonságos vásárolni, mint egy online áruházban. Ez már csak azért is így van, mert csupán a platformon megvalósult tranzakciók ötödét adják át személyesen, az eladott cikkek négyötöde futárral vagy csomagautomatán keresztül jut el új tulajdonosához.

Egy garzonlakás árát is elkérnék egy SUV-garázs bérléséért

Átlépték a garázsok az elmúlt időszakban a 9 millió forintos átlagos eladási árat országszerte, a kiadó kocsihelyekért pedig átlagosan 34 ezer forintot kértek a tulajdonosok októberben – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési- és hirdetői oldal adataiból. Mindez azt jelenti, hogy egy év alatt 17 százalékkal drágultak a fedett autóbeállók, de Budapest központjában a fővárosi átlagár többszörösét is elkérhetik egy garázsért.

A hideg és nyirkos idő megjelenésével egyre többen keresnek eladó vagy kiadó garázst, és úgy tűnik, hogy növekszik azoknak a száma is, akik kocsibeállót hirdetnek meg – derül ki a zenga.hu ingatlankereső portál adataiból. Igaz, a keresőknek rossz hír, hogy az elmúlt három hónapban megemelkedtek a garázsok átlagárai, olyannyira, hogy augusztusban átlépte, októberben pedig tartotta a 9 millió forintos határt az átlag eladási ár országszerte. A kiadó kocsihelyekért pedig átlagosan 34 ezer forintot kérnek a bérbeadók – derül ki a zenga.hu ingatlankereső oldal adatbázisából.

A garázskiadás az elmúlt években jó befektetésnek bizonyult. A tavalyi év hasonló időszakához képest a garázsok eladási ára 17 százalékkal, a havi bérleti díj pedig több mint 20 százalékkal nőtt.

A főváros egészét tekintve és a vármegyeszékhelyeken nincs jelentős különbség az árakban, ám Budapest kerületein belül igencsak eltérnek az eladók és bérbeadók által meghirdetett összegek. A külvárosi kerületekben olcsóbban lehet hozzájutni zárt autóbeállókhoz: a zenga.hu ingatlankereső portálon egy IV. kerületi kisebb garázs már 4,5 millió forintért elérhető, egy átlagos állapotú IX. kerületi, 12 négyzetméteres garázst pedig 6-7 millió forintért hirdetnek. Ugyanígy az országos átlagnál olcsóbban, havi 30 ezer forintért lehet bérelni zárt garázst.

Ugyanakkor Budapest központjában az egekben jár az eladási ár és a bérleti díj is. „A belvárosban nagyon kevés garázshelyet hirdetnek meg eladásra vagy kiadásra, azt is általában új építésű házak mélygarázsaiban, teremgarázsaiban. Ehhez hozzájárul még, hogy az elmúlt hónapokban egyre több hír jelent meg arról, hogy több kerületben is megváltoznak a parkolási szabályok, zónák és díjak. Így nem ritka, hogy a központi kerületekben 12-13 millió forintot is elkérnek egy-egy kocsibeállóért, de augusztusban 18 millió forintért is hirdettek teremgarázshelyet” – mondta Lipták Zsuzsa, a zenga.hu ügyvezetője.

Ugyanezen okok miatt kétszer, sőt egyes kiemelt körzetekben – irodaparkok közelében, a Parlament környéke, vagy a XII. kerület – akár háromszor annyiba is kerül a havi bérleti díj, mint a külső kerületekben. Például a III. kerület Kolossy tér környékéhez közeleső részén annyiba kerül egy garázs havi bérleti díja, mint 5-6 éve egy albérlet, azaz 50 ezer forintba. Míg a II. és XII. kerület frekventált részein 75-80 ezret is elkérnek havonta egy kiadó garázsért. A zenga.hu adatbázisában a legdrágább kiadó garázs bérleti díja 90 ezer forint, igaz ez elektromos SUV-ok töltésére is alkalmas.

K&H: félénkebbek a középkorú magyarok, hiába a nagyobb jövedelem

  • sokan borúsan látják a jövőt

Évtizedes távlatban fokozatos növekedést mutat a középkorúak jövedelme, az elmúlt négy negyedévben már stabilan 500 ezer forint felett volt ez az összeg egy háztartásra vetítve, szemben például a 2018 előtti 300 ezer forint alatti értékkel. A tartós emelkedés ellenére sokan nem érzik magukat biztonságban anyagi szempontból. A 30-59 évesek 20 százaléka kifejezetten pesszimistának mondható.

Bár a középkorúak jövedelme többéves távlatban emelkedést mutat, az anyagi helyzetüket továbbra sem érzik igazán stabilnak – így foglalható össze a K&H legfrissebb kutatása, amely egyebek mellett a 30-59 évesek helyzetét vizsgálta a harmadik negyedévben.

A saját pénzügyi helyzetét mindössze a megkérdezettek 25 százaléka tartja pozitívnak, vagy teljes mértékben kiszámíthatónak, biztonságosnak, a másik végletet pedig az a 20 százalék jelenti, akik kifejezetten negatívan látják az anyagi helyzetüket, ami jelentős bizonytalanságra utal. Az összesített eredmények szerint a megkérdezettek mindössze 54 százaléka látja kedvezőnek vagy viszonylag pozitívnak a pénzügyi hátterét, a többiek, azaz a válaszadók majdnem fele viszont negatív véleményen van. Utóbbiak aránya az előző negyedévhez képest szerény mértékben emelkedett.

mit mutatnak a forintosított adatok?

Az átlagos jövedelem a megkérdezettek háztartásában 528 ezer forint volt. Ez közel 40 ezer forintos korrekciót jelent az előző negyedévben eddig mért legmagasabb értékhez, 566 ezer forinthoz képest, de még meghaladja a korábbi három negyedévben mért 500 ezer forint közeli átlagértékeket. A hosszabb távú trendeket nézve látszik, hogy 2015 óta fokozatosan emelkedik a háztartások jövedelme. A 300 ezer forintos szintet 2018-ban, a 400 ezres határt 2021 végén, az 500 ezreset pedig egy évvel ezelőtt lépte át a középkorúak háztartási jövedelmi átlaga a felmérés szerint.

Az, hogy a jövedelem trendszerű emelkedése ellenére az anyagi biztonságérzet alacsony, részben magyarázható a háztartások óvatosságával. Egyelőre sok háztartás bizonytalan a kilátásokat illetően, ami látszik a kiskereskedelmi forgalom adatain is. Ez részben azzal is indokolható, hogy a múlt év során a kiemelkedően magas infláción miatt reálértékben csökkenést tapasztalt a lakosság, azaz visszafogottabb volt a vásárlóereje. Bár a keresetek és a reálbérek nemzetgazdasági szinten is idén jelentős emelkedést mutatnak, a lakosság még nem kezdett el bátrabban költekezni, még mindig halogatja a komolyabb beszerzéseket.

derűlátók és borúlátók

A kutatás szerint a 30-59 éves lakosság csupán 25 százaléka érzi magát igazán biztonságban anyagilag. A férfiak körében ez az arány magasabb, 31 százalékos, szemben a nőkre jellemző alacsonyabb, 19 százalékkal.

Ugyanakkor a megkérdezettek 20 százaléka kifejezetten pesszimista és kiszámíthatatlannak látja anyagi helyzetét. A falvakban élők esetében 25 százalékos ez a mutató. Az alacsonyabb végzettségűek sokkal borúlátóbban ítélik meg anyagi helyzetüket, mint a felsőfokú végzettségűek, előbbieknél 23, utóbbiaknál 14 százalékos a pesszimisták aránya. Ez pedig azzal támasztható alá, hogy a felsőfokú végzettségűek magasabb jövedelemmel rendelkeznek.

gond nélkül vagy nélkülözve

A kutatás konkrét forint értékeken keresztül is bemutatja a korosztály anyagi helyzetét a válaszok átlagai alapján. Az érintettek 10 százaléka él gond nélkül és rendszeresen takarékoskodik, ehhez 745 ezer forintos jövedelmet mondtak átlagosan. A következő csoportba sorolták a kutatók azokat, akik a 662 ezer forintos jövedelmükből kijönnek egy-egy hónapban és alkalmanként még félre is tudnak tenni a pénzből. Ők a válaszadók harmadát, azaz 33 százalékát jelentették.

Szintén egyharmad – valamivel kevesebb, 32 százalékos – azoknak az aránya, akik átlagban 458 ezer forintos jövedelemről számoltak be – ez az összeg a mindennapi megélhetéshez elég, de ahhoz már kevés, hogy spórolásra is fussa belőle.

A megkérdezettek 18 százaléka azt mondta, hogy 370 ezer forintos háztartási jövedelmük már éppen csak elég számukra minden hónapban. 5 százalékuk mondta azt, hogy hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdenek, 2 százalékuknak akár nélkülöznie kell a megélhetéshez: ez a két csoport átlagosan 320 ezer forintos háztartási jövedelemről számolt be.

A kiskereskedelem hajtotta az AutoWallis Csoport harmadik negyedéves rekordárbevételét 

Rekordszintű harmadik negyedéves árbevételt ért el az AutoWallis Csoport, melynek fő hajtóereje továbbra is a piaci átlagot meghaladóan, 16 százalékkal bővülő Kiskereskedelmi Üzletág volt. A régió 16 országában jelen lévő csoport árbevétele 291 milliárd forintra bővült, miközben EBITDA-ja meghaladta a 14 milliárd forintot.

Az AutoWallis Csoport 291,2 milliárd forintra (+3%) növelte árbevételét az év első kilenc hónapjában, miközben a harmadik negyedévben elért 96 milliárd forintos bevétele 9 százalékkal haladja meg a megelőző év azonos időszakát. A Csoport növekvő regionális szerepét és működésének diverzifikáltságát mutatja, hogy idei árbevételének már közel 60 százaléka külföldről származott. A bővülést a régió meghatározó integrált autókereskedelmi és mobilitási szolgáltatójának Kiskereskedelmi Üzletága hajtotta, mely 16 százalékkal 123,6 milliárd forintra növelte árbevételét. A kimagasló eredmény elsősorban a japán márkákat érintő első negyedéves importőri kampányoknak, a BYD márka tavaly év végi bevezetésének, a három cseh Stratos Auto BMW-márkakereskedés július elején lezárt felvásárlásának, valamint az AutoWallis budapesti Renault és Dacia kereskedés megnyitásának köszönhető (az akvizíció és a két új kereskedés 6 százalékkal támogatta a növekedést az üzletág új gépjármű értékesítési darabszámának tekintetében). Az üzletág az első kilenc hónapban is a magyar piaci átlag felett teljesített, mivel az újgépjármű-értékesítés organikus növekedési üteme 13,7 százalékos volt, miközben a Csoport releváns (magyar és szlovén) kiskereskedelmi piacain ennél kisebb, 7,3 és 6,8 százalékos volt a bővülés.* A Nagykereskedelmi Üzletág árbevétele 161,3 milliárd forint volt, mely a féléves 9 százalékos csökkenést részben ledolgozva mindössze 5 százalékos visszaesést jelent a megelőző év azonos időszakához képest. Az üzletág az előző év harmadik negyedévéhez képest nagyságrendileg ugyanannyi (-0,8%) gépjárművet értékesített, ami elmarad az árbevétel csökkenésének mértékétől. Ennek oka az eladott gépjárművek összetétel változásával magyarázható: a Renault és Dacia márkák értékesítése növekedett, ugyanakkor ez nem jelenik meg a Csoport árbevételében (ezen márkákat az RN Hungary Kft. értékesíti, mely nem kerül teljes körűen konszolidációra a Csoport pénzügyi kimutatásaiban), míg más márkák értékesítési darabszámai csökkentek ebben az időszaki összehasonlításban. A Nagykereskedelmi Üzletág árbevételének javuló tendenciája a második negyedév óta tapasztalható: az átmeneti csökkenés oka túlnyomórészt technikai jellegű volt, amit egyrészt a korábbi (2022 utolsó, valamint 2023 első és második negyedéves) kiugróan magas értékesítések bázishatása, illetve az idei első fél évben a Szuezi-csatorna és a vörös-tengeri helyzet miatt megnövekedett tengeri szállítási határidők együttesen magyaráznak. Mára ezek az egyszeri hatások kiegyenlítődtek, de a szállítási problémák a negyedévek között továbbra is átcsúszásokat okoztak annak ellenére, hogy a rendelési állomány terven felül alakult. Az AutoWallis Mobilitási Szolgáltatások Üzletága** az év első kilenc hónapjában 26 százalékkal 6,3 milliárd forintra növelte árbevételét. 

Az AutoWallis Csoport 2024 első háromnegyedéves EBITDA-ja főként az árbevételt érintő egyszeri bázishatásoknak köszönhetően 20 százalékkal 14 milliárd forintra csökkent, miközben az EBITDA-margin 6,2-ről 4,8 százalékra mérséklődött, mely érték viszont magasabb, mint a féléves 4,6 százalék. Az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) az árbevétellel hasonló mértékben 2 százalékkal 240,6 milliárd forintra növekedett, azaz a Csoport képes volt magas szintű bruttó árréstermelő képességét a bázisidőszaki 16,4 százalékról 17,4 százalékra növelni. A személyi jellegű ráfordítások 35 százalékos emelkedése a 2023-ban és 2024-ben eddig lezárt akvizíciók miatti létszámnövekedés, valamint a munkaerőpiaci változások követése miatti béremelések eredménye (a Csoport átlagos létszáma 226 fővel 1.181 főre emelkedett az első kilenc hónapban). A pénzügyi bevételek és ráfordítások értéke 2024 első háromnegyedévében -4 milliárd forint volt a tavalyi 3,4 milliárd forint veszteség után. A növekedés elsősorban a finanszírozási volumen tranzakcionális bővülésének (wigo carsharing járművei), továbbá az időszaki devizás tételek átértékeléséből származó realizált és nem realizált árfolyamnyereségnek és veszteségnek (HUF/EUR árfolyam változása) tulajdonítható. 

Ormosy Gábor, az AutoWallis vezérigazgatója az első háromnegyedéves eredmények értékelésekor elmondta, hogy azok várakozásaiknak, a tavasszal bemutatott frissített stratégiai céljaiknak megfelelnek. Hozzátette, hogy az autógyártókat érintő kihívások (CO2 kvóták változása, elektrifikáció átmeneti problémái, kínai márkák előretörése), a gyártói túlkapacitások és a kedvezőtlen devizaárfolyam-mozgások a következő időszakban átmenetileg az autókereskedő vállalatokat is kedvezőtlenül érinthetik. Rámutatott, hogy az AutoWallis a jelenlegi makrogazdasági környezetben továbbra is a tavalyi évet érdemben meghaladó értékesítési adatokkal számol idén, így a 2024-es évet akár újabb rekordárbevétellel zárhatja a Csoport, és a piaci nehézségek a jelenlegi előrejelzéseik alapján nem veszélyeztetik a stratégia megvalósítását.

* A piaci adatokat a ACEA szolgáltatta.

** 2024-től a mobilitáshoz kapcsolódó szolgáltatások, így a rövid- és hosszú távú autóbérlés, a flottakezelés és az autómegosztás új üzletágba kerültek, mivel azok súlya a 2023-ban lezárt akvizícióknak – wigo fleet, korábban Nelson Flottalízing és wigo carsharing – is köszönhetően bővült. A Mobilitási Szolgáltatások Üzletágra vonatkozó adatok korábban a Kiskereskedelmi Üzletág részeként kerültek kimutatásra.

www.autowallis.com 

www.facebook.com/AutoWallis

USA-Magyar kettős adóztatási egyezmény „újjászületése”

  • Fény az alagút végén?

A 2025-ös költségvetés benyújtásával egyidejűleg Varga Mihály Pénzügyminiszter Úr megjegyezte, hogy a Pénzügyminisztériumban már “megvan a forgatókönyv, hogyan lehet újra életre hívni” az USA által korábban felmondott kettős adóztatás tilalmáról szóló egyezményt. Korábban a miniszterelnök is utalt arra, hogy egy nagy magyar-amerikai megállapodást terveznek jövőre, melynek a kettős adóztatás tilalmáról szóló egyezmény is a része lesz. Ezzel kapcsolatosan viszont nem árt az óvatosság, ugyanis az egyezmény újbóli felélesztése nem egyszerű, akár éveket is igénybe vehet. Az első egyeztetésekkel amúgy is biztosan meg kell várni Trump elnök hivatalba lépését, amely jövő január második felében várható. Mindenesetre az esély most bizonyosan nagyobb egy újbóli egyezményre, mint amilyen a november 5-ei amerikai elnökválasztás előtt volt – hangsúlyozta Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere.

Mikor lehet újra egyezményük?

Most, hogy felcsillant a remény, nem árt az óvatosság: speciális jogtechnikai trükkökkel esetleg fel lehet éleszteni az egyezményt – amire Varga Mihály is utalt – ugyanakkor ennek átfutása bizonyosan időt vesz igénybe, ezért a Niveus Consulting Group várakozásai szerint még 1-2 évig biztosan nem reménykedhetünk az egyezményi védőhálóban. És ha újra lesz is egyezményünk, a befektetői bizalom visszaépítése még további időt vehet igénybe – jegyezte meg Bagdi Lajos

Milyen pozitív hatása lenne, ha újra lenne egyezményünk az USA-val?

Egy új amerikai-magyar adózási egyezmény jelentős hatással lenne mind a magánszemélyekre, mind a vállalkozásokra, akik a két ország között végeznek tevékenységeket. Az ilyen egyezmények célja általában az, hogy elkerüljék a kettős adóztatást, védelmet nyújtsanak a jövedelem kétszeri megadóztatása ellen, és elősegítsék a gazdasági együttműködést.

Ha újra életbe lépne egy ilyen egyezmény, az előnyök közé tartozhatna:

  1. Adóteher csökkenése: A magánszemélyek és a cégek számára csökkenhetne a kifizetendő adóterhek mértéke, mivel az egyik országban befizetett adók az egyezmény erejénél fogva beszámíthatók lennének a másik országban.
  2. Befektetések ösztönzése: Könnyebbé válna a befektetés Magyarországon vagy az Egyesült Államokban, mivel az adózási bizonytalanság csökkenne.
  3. Adminisztratív egyszerűsítés: Az adóhatóságok közötti együttműködés javulhatna, egyszerűbbé téve az adóbevallási folyamatokat és az információcserét.
  4. Jövedelemforrások védelme: A magánszemélyek számára (pl. munkavállalók, nyugdíjasok) kedvezőbb adózási feltételek jöhetnének létre, különösen a határon átnyúló jövedelmek esetében.

Miért rossz az egyezmény nélküli időszak Magyarország számára?

A jelenlegi helyzetben, ahol a két ország között nincs érvényes kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, sokkal költségesebb és problémásabb a nemzetközi jövedelmek kezelése, különösen az adójogi és adminisztratív nehézségek miatt – hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group partnere. 

A jelenlegi helyzetben az amerikai-magyar kettős adóegyezmény megszűnése miatt az USA-ból származó bevételek főszabály szerint 30%-os forrásadó alá esnek, ugyanakkor természetesen az amerikai belső szabályok alapján vannak kivételek. Ami bizonyos, hogy az USA-ból származó osztalékra kivetik a forrásadót, amely szembeállítható a magyar adóval (de Magyarországon is kell egy minimális adót fizetni). Megoldásnak tűnhet, hogy az adóztatás alá eső tranzakciókat átvigyék egy másik országba, amelynek van egyezménye az USA-val, és amely nem engedi, vagy korlátozza a forrásadóztatását. Ez azonban a Niveus Consulting Group tapasztalatai szerint egy nehéz és költséges folyamat, mivel az ottani szabályok ismerete elengedhetetlen, ráadásul jelentős költség is felmerül ezen tranzakciók „migrálása” során.

Az egyezmények egyúttal a gazdasági kapcsolatok elismerésére és stabilizálására is szolgálnak, ennek hiányában a befektetők megriadhatnak a magyarországi invesztíciótól, ahogyan erre számos példát is láttunk (pl. az adótervezésre létrehozott struktúrák közül sokat áttettek más országokba, amely adóbevétel kiesést is eredményezett Magyarország számára) – zárta gondolatait Bagdi Lajos.

Zöld adók az infláció kontrollálásának szolgálatában

A zöld adók Európában lényegében kötelezők, miközben önmagukban rontják az európai versenyképességet. Az adóbevételek átsúlyozásával azonban lehetnek növekedési célzatúk. A 2022–23-as kiugró inflációt a fejlett országok nagyon sok esetben kezelték nem monetáris eszközökkel is, amely indokolttá és lehetővé teszi a zöld adók és az antiinflációs politika közötti összefüggések vizsgálatát.

Ezt az összefüggést díjazta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is, amikor a Zöldpénzügyi kutatási kezdeményezése keretében III. helyezéssel jutalmazta az NKE kutatóinak kutatási tervét a zöld adók és az infláció közötti összefüggések vizsgálatára vonatkozóan. A díjátadás a 2024-es MNB Nemzetközi Zöld Pénzügyi Konferenciáján történt meg.

További részletek ITT

77 ezer forint: ennyit terveznek idén költeni a magyarok karácsonyi ajándékra

Szeretteinkkel szívesebben találkozunk személyesen karácsonykor, az ajándékokat viszont egyre gyakrabban online vásároljuk meg, amire a tavalyinál körülbelül hatezer forinttal tervezünk többet költeni idén – derült ki a Yettel karácsonyi szokásokat vizsgáló friss országos reprezentatív kutatásából. És kiderül az is: megajándékozottként szeretjük, ha meglepnek minket, de ha mi vagyunk az ajándékozó, jobban örülünk, ha tudjuk, mire vágyik a másik. A Yettel már ötödik alkalommal mérte fel a magyarok karácsonyi kapcsolattartási, ünneplési és ajándékozási szokásait, valamint azt, hogyan használják a közösségi médiát az ünnepléshez és a karácsonyi kapcsolattartáshoz.[1]

Karácsonykor inkább személyesen találkozunk…

Tavalyhoz képest csak kis mértékben változott, hogy kikkel töltjük a karácsonyt, de 2022-t is figyelembe véve egyértelműen inkább erősödött a személyes találkozások szerepe a nagyobb ünnepek során. Tízből négyen (42%) csak a szűk családdal, azaz a velük egy háztartásban élőkkel ülnek a karácsonyfa köré, míg ennél valamivel többen, a megkérdezettek közel fele (49%) a szélesebb rokonsággal is találkozik az ünnep alkalmával. Nem változott azok aránya, akik idén kevesebb személlyel terveznek ünnepelni (12%), ők többségében továbbra is jellemzően anyagi okból döntenek így, bár ennek említése az elmúlt 2 évben 51%-ról 31%-ra csökkent.

Személyes találkozás híján a válaszadók leginkább mobiltelefonon hívják szeretteiket (47%), illetve a válaszadók 34 százaléka valamilyen chat alkalmazásban küld szöveges üzenetet – érdemben kevesebben, mint tavaly (38%).

Közösségi médiát hatalmas arányban használunk karácsonykor (94%), viszont 28 százalékról 38 százalékra nőtt azok aránya, akik egyáltalán nem osztanak meg karácsonyi témájú tartalmat.

…az ajándékot viszont egyre inkább online vesszük meg

A mobilszolgáltató kutatásából látszik, hogy évről évre kis mértékben, de fokozatosan nő azok száma, akik kizárólag vagy nagyrészt online tervezik megvenni a karácsonyi ajándékokat – idén már tízből négyen vásárolnak jellemzően így, és ez az arány utoljára a 2020-as pandémia során volt ilyen magas.

Aki online vásárol, főleg azért teszi, hogy időt takarítson meg (55%), a választott ajándékot kizárólag így éri el (46%), vagy elkerüli a zsúfoltságot, tömeget (46%). A kényelem (45%), illetve a célzott keresési lehetőség (40%) is fontos szempont, és sokakat (34%) vonz az online vásárláskor elérhető alacsonyabb ár is. 

Mennyiért és kinek adunk ajándékokat idén? 

A legtöbben 3-4 (28%), illetve 5-6 személyt (24%) terveznek megajándékozni karácsonykor – 18-39 év között jellemzően többet (átlagosan 6 főt), mint 40 fölött (5 fő), és a nők jellemzően többeknek ajándékoznak, mint a férfiak (6 vs. 5 személy).

Az ajándékra átlagosan 77 ezer forintot költenének a megkérdezettek – ez az inflációt figyelembe véve a tavalyi 71 ezer forinthoz hasonló nagyságrend. Tíz emberből hatan körülbelül akkora összeget terveznek fordítani majd ajándékokra, mint tavaly. Minden ötödik megkérdezett a korábbiakhoz viszonyítva kevesebbet tervez költeni – a legtöbben jellemzően saját pénzügyi helyzetük miatt döntenek így (48%), és jelentősen (51-ről 34%-ra) csökkent azok aránya, akik ezt az általános gazdasági helyzettel indokolják. Némileg emelkedett, és már 19 százalék azok aránya, akik azt szeretnék, ha nem az anyagiakról szólna a karácsony. A többség novemberben és december első felére tervezi az ajándékok megvásárlását, 7 százalék pedig a kedvező akciótól teszi függővé.

A válaszadók többsége a partnerének (67%), a gyerekeknek vagy szüleinek (egyaránt 54-54%) ad majd ajándékot. Fokozatosan emelkedik az egyéb rokonokat is megajándékozók aránya (a 2022-es 36%-hoz képest idén már 43%), viszont két év alatt némileg (18-ról 14%-ra) csökkent azon nagyszülők aránya, akik unokáikat ajándékoznák meg. Minden ötödik megkérdezett (21%) a barátait is meglepi.

A Yettel kutatásából kiderült, hogy az adott ajándék esetén a legfontosabb, hogy személyre szabott (69%) és hasznos (59%) legyen – a kutatás alapján ezek a szempontok az elmúlt évekhez képest nem változnak. Idén valamivel többek tartják fontosnak a megfelelő árat (42%), illetve azt, hogy az ajándék valamilyen közös élményt adjon vagy arra emlékeztessen (27%).

Játék, ruha, elektronika

A legnépszerűbb meglepetés idén fej-fej mellett a játék és a ruházati cikk (40%) lesz, ezt követik az elektronikai cikkek és kiegészítők (35%), az utalványok (26%) és az élmények (22%). Pénzt a válaszadók 16 százaléka, saját kézzel készített meglepetést pedig 14 százalék tervez ajándékozni.

Az elektronikai cikkek közül csökkenő mértékben, de legtöbben még mindig a fej- vagy fülhallgatót választják (16%). Ezeket követik az okostelefonok és okosórák (13-13%), majd a telefontokok vagy kijelzővédő fóliák, a bluetooth hangszórók és a játékkonzolok vagy az ahhoz tartozó játékok (egyaránt 11%). A többség jobban örül a meglepetésnek, mint egy előre megbeszélt ajándéknak – ezzel a megkérdezettek 51 százaléka inkább vagy teljesen egyetért. Érdekes, hogy ajándékozóként már mást gondol a többség: a válaszadók 56 százaléka inkább azt preferálja, ha a megajándékozott megmondja, mit szeretne kapni.

Hazai ünnepi szokások, digitálisan is támogatva

A karácsony a Yettel számára is kiemelt forgalmú időszaknak számít az évben, miközben mobilhálózatával ezen időszak alatt is támogatja, hogy az emberek számára a karácsonyi felkészülés és az ünnep a lehető legzökkenőmentesebben teljen, legyen szó online vásárlásról, találkozóról, vagy a személyes események online megszervezéséről. Idén is, már az adventi időszakban meglepetésekkel készül ügyfeleinek a mobiltársaság: a Yettel mobilalkalmazásban december 1-től minden adventi vasárnapon egy-egy virtuális ablak válik kinyithatóvá. Ezek a digitális adventi ablakok országosan igénybe vehető, értékes meglepetéseket rejtenek, melyek között felbukkanhat a kultúra, a technológia vagy a divat is.

[1] A kutatás 1000 fő megkérdezésével zajlott 2023. október 18-25. között. A minta reprezentatív a 18-69 éves magyar lakosságra nem, életkor, régió és településtípus szerint. (Impetus research).

Növekedésnek indult az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma

  • Egy év alatt több mint 100 ezer fővel bővült az önkéntes egészségpénztárak tagsága

Rég várt pozitív fordulatot hozott a július-szeptemberi időszak az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszámában, amivel párhuzamosan folytatódott az egészségpénztári tagság kitartó és lendületes gyarapodása is. Szintén fontos eredmény, hogy az öngondoskodók eddig egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget nyugdíj- és egészségügyi célra, mint az idén. 

Az idei harmadik negyedévben sem lassult az öngondoskodás lendülete, így az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak vagyonának gyarapodása kitartóan folytatódott: a tagok összesített megtakarításainak értéke a két kasszatípusban együttesen szeptember végére már megközelítette a 2,2 ezer milliárd forintos szintet. Ez éves összevetésben több mint 349 milliárd forint, azaz 19 százalék növekedést jelent. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legfrissebb szektorelemzése alapján az összesített taglétszám szintén tovább bővült, így 2,12 millió főt tesz ki.

„Örömmel látjuk, hogy egyre erősebb az öngondoskodási szándék a munkavállalók körében, amihez a munkáltatók is számottevően hozzájárulnak. Ennek eredményeként az első három negyedév során a nyugdíjkasszákba gyakorlatilag annyi új megtakarítás érkezett, mint 2017 egészében, az egészségpénztárak esetében pedig a 2021-es teljes esztendő teljesítményét már szeptember végére sikerült felülmúlni” – emelte ki Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke. Hozzátette: „itt az év vége, így ismét fókuszba kerül a pénztári befizetések után járó 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos szja-visszatérítés. A lehetőség kihasználása érdekében azoknak, akik nem tagjai egyik kasszának sem, érdemes belépniük valamelyik pénztárba, a meglévő pénztártagoknak pedig célszerű átnézniük egyenlegüket és szükség esetén – amennyiben lehetőségük van rá – minél inkább feltölteni”.

Idén is magas hozamok a nyugdíjpénztáraknál

A harmadik negyedév rég várt fordulatot hozott az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszámában, hiszen a második negyedévhez képest növekedett az ily módon öngondoskodók száma: táboruk 1,04 millió főt számlált. Mindemellett folytatódott a kasszákban kezelt összesített vagyon lendületes növekedése, így a negyedév végén – 19 százalékot meghaladó év/év emelkedéssel – ismét új csúcson, 2,1 ezer milliárd forint felett állt ez a mutató. 

A pénztárak a harmadik negyedévben 2,74 százalék becsült hozamot értek el. Ami a január-szeptemberi időszak összesített teljesítményét illeti, a tavalyi, 18 százalékot meghaladó éves hozamot követően további 6 százalékot hozott a nyugdíjpénztári szektor átlagosan, sőt, a kockázatosabb portfóliók első 10 havi hozameredményei bőven kétszámjegyűek, a közepes portfóliók hozamai pedig átlagosan 8 százalék fölött járnak. 

A nyugdíjpénztári tagok befizetései a negyedév folyamán 21,3 milliárd forintot tettek ki, 18 százalékkal meghaladva 2023 hasonló időszakának értékét, miközben a munkáltatók hozzájárulásai több mint 10 százalékkal emelkedtek. Mindezek eredményeként a július-szeptemberi időszak 33 milliárd forint feletti összesített tagdíjbevételt jelentett a pénztárak számára. Ez rekordnagyságú harmadik negyedéves nyugdíjmegtakarítást jelent, az első háromnegyed évben befizetett összegek pedig meghaladják a 2017-es esztendő teljes éves teljesítményét.

„Várakozáson felüli teljesítményt nyújtottak a nyugdíjkasszák, hiszen a magas hozamok mellett több új pénztártag csatlakozott a rendszerhez, mint ahányan szolgáltatást kértek. Mivel az év vége az szja-visszatérítés maximális kihasználását célzó egyenlegfeltöltések miatt hagyományosan erős, az első kilenc hónap teljesítményével együtt arra számítunk, hogy 2024 egészének összesített nyugdíjpénztári befizetései számottevően felülmúlják majd a 2023-as értéket” – kommentálta az adatokat Mohr Lajos.

Új rekordokkal zárhatja az évet az egészségpénztári szektor

Az önkéntes egészségpénztárak tagsága továbbra is kitartó növekedést produkál, a harmadik negyedév végén már közel 1,08 millióan választották ezt az öngondoskodási formát, vagyis egy év alatt több mint 100 ezerrel bővült a létszám.

Az egészségpénztárakban kezelt összesített megtakarítás az időszak végére meghaladta a 83 milliárd forintot, ami az egy esztendővel korábbinál közel 15 százalékkal magasabb értéket jelent. A munkáltatók éves összevetésben 6,6 százalékkal utaltak többet pénztártag munkavállalóiknak, akik pedig ennek majdnem négyszeresével, közel 26 százalékkal növelték befizetéseiket. 

„Az idei tendenciák láttán nem kell jóstehetség ahhoz, hogy kijelentsük, 2024 új rekorddal zárul majd mind az egészségpénztári taglétszám, mind pedig az öngondoskodásra szánt befizetések tekintetében. Az, hogy az év folyamán minden egyes negyedévben csúcsot döntöttek az egyéni tagdíjbefizetések, illetve folyamatosan gyarapodott a tagság, egyszerre jelzi a magánegészségügyi szolgáltatások igénybevétele, finanszírozása iránti igény erősödését, valamint a megtakarítások sokoldalú felhasználhatóságának felismerését” – fogalmazott Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára. Hozzátette: „kedvező tendenciát jelez, hogy a munkáltatói hozzájárulások egyaránt nőttek a nyugdíjpénztári és az egészségpénztári befizetések terén, de a foglalkoztatók szerepvállalása így is messze elmarad az európai gyakorlattól”.

A pénztártagok továbbra is aktívan élnek az egészségpénztári megtakarítások sokszínű felhasználási lehetőségeivel, de az egyes felhasználási módok népszerűsége eltérően változott. A harmadik negyedévben a legnagyobb emelkedést újra a lakáscélú jelzáloghitelek törlesztéséhez kapcsolódó kifizetések mutatták (éves szinten 39 százalék), a klasszikus egészségpénztári szolgáltatásokra 19,5 százalékkal költöttek többet a tagok. Ezzel párhuzamosan az életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokra pedig 10, a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra pedig 24,5 százalékkal fordítottak kevesebbet.

Hogyan segíthet a nyugdíjpénztár spórolni a hitelkamatokon?

2025-ben az önkéntes nyugdíjpénztári (ÖNYP) megtakarítást immár lakáscélra és szabad felhasználású jelzáloghitelek törlesztésére is fel lehet majd használni. A money.hu szakértője megnézte, hogy mikor érdemes egyáltalán előtörlesztésben gondolkodni.

Akkor éri meg betörleszteni az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást, ha a lakáshitelünk törlesztése többe kerülne, mint amekkora hozamot az önkéntes pénztárban el tudnánk érni. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításból történő törlesztés esetén azonban több dologra is érdemes odafigyelnünk.

„A nyugdíjpénztárnak nem fix a kamata, és bár a múltbéli hozamok jól alakultak, ez a jövőre nézve nem jelent garanciát. Lakáshitelek esetében pedig nem mindegy, hogy mekkora a kamatperiódus: 5 év, 10 év vagy végig fix. Ugyanis hacsak nincs végig fixálva, a kamat futamidő közben változhat. Az annak idején 4%-on felvett hitel kamata így most 6% körül lenne. Ez apró különbségnek tűnik, mégis többmilliós eltérést jelent a gyakorlatban” – mondta Korponai Levente, a money.hu vezetője.

Az alábbi grafikonon szépen látható, hogy mekkora jövőbeni kamattól szabadulhatunk meg, ha adott idő után betörlesztjük az aktuális tőketartozást.

„Törlesztés tekintetében még azt is érdemes figyelembe venni, hogy a ma felvehető lakáshitelek úgynevezett annuitásos hitelek, vagyis a tartozást egyforma nagyságú havi törlesztőrészletekre osztják fel. A kamatot mindig a fennálló tőketartozásra kell kifizetni, így belátható, hogy eleinte a törlesztőnek magasabb része megy el a kamatra, majd, ahogy fogy a tartozás, úgy csökken a kamatrész aránya is. Emiatt tűnhet úgy, hogy régóta fizetjük a hitelünket, de tartozásunk alig csökken” – tette hozzá Korponai Levente.

Minél hamarabb törlesztjük a tőketartozást, annál több jövőbeni kamatot spórolunk meg. Ezzel a bankok is tisztában vannak, éppen ezért az előtörlesztés nem ingyenes. Jellemzően az előtörlesztett tőke 1-2%-át számítják fel díjként a hitelintézetek, valamint a korábbi kedvezményeket, elengedett díjakat is visszafizettethetik.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye alapján előfinanszírozás esetén az elő- illetve végtörlesztést a pénztár közvetlenül utalja a hitelnyújtó bank számlájára, csökkentve az adminisztrációt és elkerülve a megelőlegezés terhét a pénztártag számára. 

Ebben az esetben igazolni kell a hitelszerződésben megkövetelt feltételeknek való megfelelést az elő- vagy végtörlesztés szempontjából. Emellett az ügyfél utófinanszírozás címén is kérheti a kifizetést, amihez a törlesztést igazoló bankszámlakivonatra és a hitelszerződés bemutatására van szükség.

A nyugdíjpénztári megtakarítás lakáscélú felhasználásának szabályairól bővebb információ a kormany.hu-n érhető el. 

money.hu