Címlap

• Ismét jó ügyet támogat a vállalat az üzletnyitással

Rendszeresek az üzletnyitások a JYSK kiskereskedelmi üzletláncnál, a vállalat a 2023/2024-es pénzügyi évben már négy új áruházat nyitott Magyarországon – Szarvason, Kispesten, Bicskén és Várpalotán. Augusztus 28-án pedig újabb üzlet nyitja meg a kapuit: hazánk 99. JYSK áruházát Budapesten, a Váci úti TESCO-ban adják át. A nyitások mellett a régebbi üzletek is folyamatosan megújulnak, globálisan több mint 3300 áruház fog 2024 végére a JYSK új, fenntarthatósági és hatékonysági koncepciója szerint működni.

Tovább terjeszkedik a JYSK Magyarországon, augusztus végén hazánkban újabb áruház nyitja meg a kapuit. A budapesti váci úti egységgel együtt már 99 áruházzal rendelkezik a vállalat az országban. Év elején Várpalotán, illetve Bicskén nyílt áruház, tavaly novemberben pedig Kispesten és Szarvason adtak át egy-egy új üzletet. 

„2024 végéig még további két áruház nyitását tervezzük, ezzel még inkább lefedve az egész országot JYSK üzletekkel. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy mind a fővárosban, mind pedig vidéken elérhető közelségben legyünk a vásárlóink számára. Éppen ezért a terjeszkedés és üzletnyitások során igyekszünk mindig szem előtt tartani, hogy melyek azok a területek, ahol hiánypótló lehet egy új JYSK áruház megnyitása” – mondta Szimeiszter Sándor, a JYSK Magyarországért, Ausztriáét és Görögországért felelős country directora.

Fenntarthatósági koncepció alapján alakítják ki az új üzleteket

Az új áruházak kialakításánál kiemelt figyelmet fordít a JYSK a fenntarthatóságra és az energiahatékonyságra. Az úgynevezett 3.0-ás koncepciónak a része többek között egy olyan világítási rendszer beszerelése, melyet szakaszosan, három ütemben lehet felkapcsolni. Ennek köszönhetően az áruházak világításának energiafogyasztása legalább 25 százalékkal csökkenthető. Az energiahatékonyságot továbbá az is segíti, hogy az izzókat LED-ekre cserélik, és ahol lehet, mozgásérzékelőket szerelnek fel. 

Az új koncepció jegyében az üzletek kialakítása és berendezése is változik. A közel ezer négyzetméteres új, Váci úti áruházban 3 bemutató-szoba segíti a bútorok közötti eligazodást, valamint külön matrac-stúdió is található, ahol a vásárlók nem csupán kipróbálhatják a termékeket, de szakszerű tanácsokat is kaphatnak a JYSK szakértőitől. Az új üzletben a dekorációs kellékek és a kiegészítők is nagyobb teret kaptak, melyek szezonálisan frissülnek. 

Az új áruházak nyitása mellett a meglévő üzleteit is folyamatosan fejleszti a JYSK az úgynevezett 3.0-ás üzletkoncepciója szerint. Ez azt jelenti, hogy 2024 év végéig a vállalat minden áruháza, világszerte több mint 3300 egység megújul. Magyarországon augusztus 28-án megújulva nyitja meg újra kapuit az Orosházi és a Dunaújvárosi JYSK áruház,októberben pedig a budapesti Récsei Centerben, illetve Veszprémben újul meg a JYSK egy-egy áruháza, immár az új koncepció szerint átátalakítva. 

Minden üzletnyitással egy jó ügyet támogathatunk

A JYSK az áruháznyitásokhoz jótékonysági akciókat is szervez. Ez a Sharityvel együttműködve történik, amely egy olyan telefonos alkalmazás és weboldal, melyen keresztül a világon elsőként van mód csupán néhány kattintással adakozni, akár pénz nélkül is. Azaz például a JYSK esetében is a kiskereskedelmi áruházlánc az, aki felajánlja a teljes összeget, viszont a lakosság szavazza meg, hogy ezt mely szervezet kapja. A JYSK-nél az áruháznyitások során a vásárlók és a lakosság segítségével mindig az adott helyi szervezetek közül választanak ki egyet, amely 500 ezer forintos JYSK utalványt kap ajándékba. 

A Váci úti üzletnyitás kapcsán 10 szervezet jelentkezett a felhívásra. A szavazás során összesen 3346 db szavazat érkezett, ebből 1824 db-ot kapott az első helyezett. A győztes a 13. kerületi Katasztrófavédelmi és Polgárőr Egyesület lett. A szervezet elkötelezett az állampolgárok biztonságának növelése és a közösség védelme mellett. Az egyesület tagjai polgárőrök, katasztrófavédelmi szakemberek és önkéntesek, akik aktívan részt vesznek a különböző katasztrófahelyzetek kezelésében, a helyi közösségek támogatásában és a lakosság felkészítésében. Céljuk a Katasztrófavédelmi és Polgárőr Egyesület munkájának támogatása olyan eszközök beszerzésével, amelyek elengedhetetlenek a katasztrófahelyzetekben történő gyors és hatékony kitelepüléshez, felderítéshez és mentési munkálatokhoz, valamint a közösségi célok eléréséhez.

Az áruházlánc az új üzlet megnyitója apropóján a nyitás napján az akciók mellett ajándékkal is várja a látogatókat. A nyitás napján az első 300 vásárló –, aki legalább 10 000 Ft értékben vásárol – egy Billerbeck törölközőt, és minden vásárló egy hatalmas JYSK bevásárlótáskát kap ajándékba.

Ősi Attila vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport azt feltételezi, hogy a növényevő ősállatok fogazatának és testméretének átalakulása a virágos növények megjelenésével kapcsolható össze. A legmodernebb technikákkal végzett kutatásról a Nature Communications oldalán számoltak be.

A mezozoikum (földtörténeti középidő) egyik legfontosabb szárazföldi növényevő gerincesei az Ornithopoda dinoszauruszok voltak. Két lábon járó, agilis formákról van szó (pl. az Iguanodon Angliából vagy a Mochlodon a Bakonyból), amelyek a jura időszakban még 1-2 méteresek és 50-100 kg-osak voltak, a kréta időszakra azonban már elérték a 10-12 méteres testhosszúságot. Több mint 100 millió éves pályafutásuk során változott a fogazatuk és testméretük, de igazán semmit nem tudunk arról, hogy ennek mi állt a hátterében.

Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszék professzora vezetésével több hazai (Széchenyi István Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Magyar Természettudományi Múzeum) és külföldi (Natural History Museum, London, Bukaresti Egyetem) intézmény munkatársai arra keresték a választ, hogy pontosan milyen evolúciós változás zajlott le ezeknek az állatoknak a fogazatát illetően, mennyire volt globális ez a jelenség, és mi lehetett a felismert anatómiai változások mozgatórugója. 

A kutatók számos európai és észak-amerikai gyűjtemény dinoszaurusz-leletanyagát tanulmányozták a legmodernebb technikákkal: egyes állkapcsokról CT felvételek készültek, a fogak 3D-s digitális modelljeiből térfogatszámítás történt, a kopott fogak kopási felületét 2D és 3D elemzéssel vizsgálták, továbbá szövettani metszetek révén tanulmányozták a fogak növekedési ütemét.

1. ábra – Vizsgált kopási felületek egy növényevő dinoszauruszfogon

Az eredmények azt mutatták, hogy a növényevő dinoszauruszok e sikeres csoportja valamikor a jura időszak vége felé elkezdte drasztikusan növeszteni az állkapocsban található fogak térfogatát, ezzel egyre nagyobb és nagyobb felületet biztosítva a rágáshoz. A rágás – tehát az alsó és a felső fogak ütközése és így a táplálék feldarabolása – koptatja a fogakat. A korai formáknál a fogak 60-70 százaléka fél éven belül elkapott, miközben az állat már növesztette a következő fogat (folyamatosan váltották a fogakat). 

A kréta időszak közepére (mintegy 100 millió évvel ezelőtt) már ez sem volt elég: a fogak vagy extrém nagyokká váltak (egyes fajoknál a fogkorona elérte az 5-7 cm-es magasságot), vagy nem egy, hanem akár 4-5 fog várt a sorára az éppen használatban lévő fog alatt, hogy fejlődjön, kibújjon, majd akár egy-két hónap alatt el is kopjon. 

„A fogak kopása olyan szintre emelkedett a késő kréta hadrosauriák (kacsacsőrű dinoszauruszok) esetében, hogy pl. a 9 m-es testhosszúságot elérő észak-amerikai Edmontosaurus egyetlen nap (!) alatt közel hüvelykujjnyi fogmennyiséget elkoptatott. Ezeknél a formáknál már nem is egy, hanem kettő, sőt akár három fog volt egyszerre használatban egyetlen fogmederben. Egyetlen álkapocsban pedig legalább 42 fogmeder volt, és volt négy álkapocs” – mondja Ősi Attila, az NKFIH Által biztosított OTKA kutatási program vezetője.

2. ábra – A fogkopás minőségi és mennyiségi változása növényevő dinoszauruszoknál

A fogkopás-vizsgálatok közben arra derítettek fényt, hogy amíg a korai formáknál a fogak felülete egyenetlen volt, feltehetően a fák húsosabb leveleinek, rügyeinek, magok és gyümölcsök fogyasztása miatt, addig a későbbi formáknál egyre simább lett, döntően hosszú, egyenletes barázdák borították, ami a kiegyenlítettebb, feltehetően a talajhoz közel növő, nagy mennyiségű, de tápanyagban szegényebb, rostosabb növények fogyasztására utal.

A kutatás tehát számos dinoszauruszlelet bevonásával most már számadatokkal is bizonyítja, hogy a legmeghatározóbb mezozoikumi növényevők történetében komoly változás történt a táplálkozásmódban, és mindez valamikor a kréta időszak közepére datálható. Ekkor jelennek meg a legnagyobb testű ilyen növényevők, ekkorra alakulnak ki a legnagyobb fogú formák, és ekkor jelennek meg az első olyan növényevő dinoszauruszok, melyeknél egynél több helyettesítő fog révén felgyorsul a fogváltás.

Az igazi nagy kérdés, hogy vajon ez a növényevő dinoszauruszoknál tapasztalható változás összefüggésbe hozható-e a szárazföldi növényzetben bekövetkezett átalakulással. Utóbbi pedig nem más, mint a zárvatermő vagy más néven virágos növények megjelenése és dominánssá válása a kréta időszak első felének végére. “Ez az esemény időben nagyjából egybeesik a növényevő dinoszauruszok fogaiból most dokumentált változásokkal, de egyelőre még kevés az adat, hogy a kettő között egyértelmű összefüggést mutassunk ki” – jegyzi meg Paul Barrett, a cikk társszerzője, a londoni Natural History Museum professzora.

Akár teljesen új állcsontot is kaphatnak a Semmelweis Egyetemen azok, akiknek daganatos megbetegedés miatt károsodott az állkapcsa. A daganatműtét során eltávolítják az állkapocs egy részét – a csontot, fogakat, lágyrészeket – majd a beteg saját szárkapocscsontjának egy darabjával pótolják a hiányzó részeket.

Az eljárás során, 3D technológia segítségével, virtuálisan megtervezik a teljes folyamatot, melynek köszönhetően a műtéti idő lerövidíthető, a szövődmények kialakulásának esélye csökkenthető, a végeredmény pedig pontosabb lesz.

A teljes sajtóanyag itt érhető el: 

https://semmelweis.hu/mediasarok/2024/08/28/haromdimenzios-tervezessel-vegeznek-allkapocshelyreallito-muteteket-a-semmelweisen/

„Kicsi a bors, de erős” – tartja a közmondás, azonban a mi esetünkben egy apró, ámde igen erős mágnesről beszélhetünk. Egy magyar sofőr, akit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei ellenőriztek, ezzel a diónyi méretű eszközzel csalta el a vezetési- és pihenőidejét.

A hatóságnak joga és kötelessége megakadályozni a trükközést a tisztességes piaci szereplők, valamint a közúti közlekedésben résztvevők biztonsága érdekében. A pénzügyőrök Bükkábrány külterületén tereltek ki a közútról egy magyar teherautót. Az ellenőrzéskor kiderült, hogy a tachográf pihenőidőt rögzített, miközben a jármű épp közlekedett. A pénzügyőrök néhány perc alatt megtalálták azt a diónyi mágnest, amit a sebességváltón lévő leplombázott jeladóra helyeztek, így blokkolta az eszköz a menetíró készülék működését. A sofőr elmondta, a mágnest ő maga tette oda, azért, hogy több vezetési ideje maradjon.

A pénzügyőrök közigazgatási hatósági eljárást indítottak, amelynek keretében a sofőrnek egymillió-negyvenezer forint bírságot kellett fizetnie.

A tényleges vezetési idő meghamisítása vagy eltitkolása veszélyes minden közlekedésben résztvevőre. A mágnes felhelyezésével vagy egyéb manipulációs eszközökkel a gépkocsivezetők időt akarnak nyerni, amely rendkívül kockázatos, hiszen nem a gépjárműveknek kell pihennie, hanem a járművet vezető sofőröknek.

Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a NAV is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogsértés esetén – a jogszabályhoz tartozó rendelet alapján – pénzbírságot szabhat ki.

A Dr. Kós Károly Néprajztudós Alapítvány 2013-ban indította el a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, amely 2023 óta a Néprajzi Múzeum szervezésében valósul meg a kalotaszegi Sztánán. A felnőtt kategória első díját Sztanó Hédi „… én színházban gondolkodom” Mihályi Gábor koreográfus portréja című filmje nyerte.

Az idei pályázatra 40 filmet neveztek a hazai és a határon túli alkotók, melyek közül 11 ifjúsági kategóriában versengett.  A döntőbe 33 alkotást választott ki a 7 tagú zsűri.  A filmszemle ünnepélyes megnyitóján dr. Veres Gábor, a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese és Kós Béla, a Dr. Kós Károly Alapítvány elnöke köszöntötte a résztvevőket. A versenyfilmeket 2024. augusztus 22. és 25. között Sztánán tekinthette meg a közönség, a díjak átadására pedig augusztus 25-én került sor. A filmszemle a helyi református templomban istentisztelettel, majd ezt követően Kós Károly és Ifj. Kós Károly szobrainak koszorúzásával zárult.

Sztanó Hédi filmjében Mihályi Gábor Kossuth díjas koreográfus vall művészi hitvallásáról és viszonyáról a magyar folklórhoz, néphagyományokhoz. A filmben nemcsak a Magyar Állami Népi Együttes által előadott táncrészletek, de a koreográfiákat ihlető eredeti adatközlők és közegük is megjelennek. Az Erdélyben forgatott filmrészletek, („táncmesterek és nótafák”) mintegy felfedik az eredeti forrást, ahonnan a színpadi táncok erednek, és táncszínházzá formálódnak. (Operatőr: Dénes Zoltán, Varjasi Tibor).

Akinek nem volt lehetősége eljutni Sztánára, a Múzeumok Őszi Fesztiválja idején, a Néprajzi Múzeumban is láthat majd a filmekből válogatást. A programokról a neprajz.hu oldalon a Múzeumok Őszi Fesztiválja ajánlatai között találhatnak információt az érdeklődők.

Díjazott filmek

Felnőtt kategória

díj: Sztanó Hédi –  „… én színházban gondolkodom” Mihályi Gábor koreográfus portréja

díj: Zalai Szilveszter – A selmeci szellem

díj (megosztott): Dénes Zoltán: Táncház – kezdetek Erdélyben
                            Koronghy Dániel – A falu, ami eltűnt a mocsárban

Különdíjak

1. Dr. Kós Károly Néprajztudós Alapítvány különdíja:
   Novák Tamás – A cserépkályhacsempe – készítés
2. Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum különdíja:
   Dala István – Én meg lettem Evacska! Portréfilm Fábián Éváról
3. Magyar Néprajzi Társaság:
   Ružica Anja Tadic – Aleksandar Reljić – A Duna szeme

Könyvjutalmak

Gregus Dezső – Az egyik utolsó kötélgyártó

Fábián Andor – Hangszerhúrok, sorsfonalak

Dorcsák Péter – „Szikes” – avagy hogyan készül a szódavíz

Cs. Gát László – A halas bicska
 

Dicsérő oklevél

Jobbágy Flóra Inez – Egy kis magunké

Ifjúsági Kategória

díj: Peresztegi Hanna – A mi Covidkarácsonyunk

díj: Marton Áron – Győztünk ellene

díj: Peresztegi Mirkó – Az élet gyökerei

Dicsérő oklevél

Gáll Csanád – A régi Nagytarcsa diákszemmel

Szép Benedek – A játszma

Németh Gréta-Pető Csenge-Szeghalmi Liza – A múlt újraéledése

Mészáros Anna-Szép Benedek – Visszatér…

A díjazott filmek tartalmi összefoglalója a Néprajzi Múzeum oldalán keresztül érhető el. 

• Az ügyfelek akár 52 500 Ft kedvezménnyel vásárolhatnak tanulást segítő okoseszközöket és egyéb elektronikai termékeket

A Vodafone Magyarország egyedi ajánlattal készül az iskolakezdés időszakára: augusztus 2. és október 3. között a szolgáltató minden új, Gigabit Net csomagra előfizető vagy erre a csomagra váltó, valamint Gigabit Net szerződést meghosszabbító ügyfél számára a vezetékes internet előfizetés mellé 31 500 Ft-os készülékkedvezményt biztosít meghatározott készülékekre. Ebben az időszakban a Vodafone ONE készükékkedvezmény összevonható a Gigabit Net készülékkedvezménnyel, így a Vodafone ONE ügyfelek 52 500 Ft-ot spórolhatnak meg készülékvásárláskor.

A Vodafone Magyarország a korábbi évekhez hasonlóan idén is kedvezményekkel támogatja ügyfeleit a tanévkezdés sűrű időszakában. Az iskolakezdési időszakban mindig kiemelt érdeklődés övezi a vezetékes szolgáltatásokat. Az új tanévhez közeledve egyre több háztartásban merül fel a vezetékes internet-szolgáltatás igénybevétele, valamint a családi fészekből frissen kirepülő egyetemisták is önálló előfizetőkké válnak. A Vodafone Magyarország az ügyféligényekre reagálva vezeti be legújabb ajánlatát. 

A Vodafone Magyarország augusztus 2. és október 3. között minden új Gigabit Net vezetékes internetelőfizetés mellé 31 500 Ft-os készülékkedvezményt biztosít, amelyet az ügyfelek tablet, laptop, okostelefon és akár TV, vagy játékkonzol vásárlásakor tudnak érvényesíteni. A készülékkedvezmény az ebben az időszakban Gigabit Net csomagra váltó és a Gigabit Netes szerződésüket meghosszabbító ügyfelek részére is elérhető. Az iskolakezdési ajánlat különlegessége, hogy összevonható a Vodafone ONE ügyfeleknek járó 21 000 Ft-os készülékkedvezménnyel, így azok a Vodafone ügyfelek, akik mobilelőfizetésük mellé Gigabit Net csomagra fizetnek elő vagy váltanak ebben az időszakban, összesen 52 500 Ft kedvezménnyel vásárolhatnak készüléket.

A hatékony tanuláshoz és kapcsolattartáshoz elengedhetetlen a stabil és gyors internetkapcsolat. A Vodafone Magyarország Gigabit Net szolgáltatása révén az ügyfelek akár 1000 Mbit/s maximális letöltési sebességet is elérhetnek otthonukban. Mindezt párhuzamosan akár több, mint 10 eszközön, így a háztartás tagjai zavartalanul élvezhetik egymás mellett a szupergyors internet által kínált lehetőségeket, legyen szó akár online órákon való részvételről, böngészésről a házi feladathoz, vagy a tanulás utáni jól megérdemelt kikapcsolódásról. 

További információ a tanévkezdési kedvezményekről itt érhető el. 

• Különleges művészeti alkotás elkészítését segítette a PPG Trilak
• Pesterzsébeti iskolát újított fel New Paint for a New Start CSR-kampánya során a vállalat

A festékeket és bevonatokat gyártó PPG magyarországi leányvállalata, a PPG Trilak ma bejelentette, hogy felújították a pesterzsébeti Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményt (EGYMI) Colorful Communities programjának keretein belül. PPG termékek felhasználásával, több mint 13,5 millió forint értékben, egy profi festőcsapat és önkéntes kollégák segítségével újították fel az iskolakezdésre az intézményt. A projekt ékköve pedig egy 9 x 3 méteres művészi alkotás, amelyen Benedek Elek mesehősei elevenednek meg. A Colorful Communities a PPG globális programja, amely 2015 óta világszerte több mint 500 sikeres projekttel szépíti és éleszti újjá a közösségeket.

A Colorful Communities kezdeményezés égisze alatt futó Új Színekkel az Új Kezdetért (New Paint for a New Start) nyári kampány lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalat önkéntes munkatársai a támogatásra kiválasztott intézményben a környezeti fenntarthatóság elemeinek beépítése közben tegyék színessé az osztálytermeket, valamint a tanulási környezetet. Az Új Színekkel az Új Kezdetért kampányt a pandémiás időszak „keltette életre”, hiszen ezt követően térhettek vissza a gyermekek az oktatási intézményekbe, a projekt neve is erre az új kezdetre utal.

„Magyarországon ebben az évben a magyarországi leányvállaltunk pesterzsébeti központjához közeli Benedek Elek EGYMI-t választottuk. A közel egyhónapos, de hosszas előkészületeket igénylő projekt során saját alapanyagok és eszközök felhasználásával, több mint 13,5 millió forint értékben, egy profi festőcsapat és önkéntes kollégáink segítségével felújítottuk az iskolakezdésre az intézményt. Többek között kifestettük a tornatermet, a hozzátartozó öltözőket, az ebédlő egyes részeit, illetve folyosószakaszokat, ajtókat, radiátorokat, valamint kőpárkányokat is” – nyilatkozta Miavecz István, a PPG Central Europe, Architectural Coatings general managere.

A nagyszabású, közel egyhónapos projekt ékköve a Nagy Zoltán és Benkő Katalin murálfestők irányításával készült 9 x 3 méteres művészeti alkotás, amelyen az intézmény névadója, Benedek Elek legendás mesehősei láthatók. 

„A PPG számára a sokszínűség és az elfogadás, valamint a rászorulók támogatása alapvető értékek. Ha egyenlő élményeket biztosítunk munkatársaink számára, az jobb elkötelezettséget, nagyobb üzleti teljesítményt és több lehetőséget eredményez mindenki számára. Munkatársi erőforrás-hálózatainkkal együttműködve továbbra is kiemeljük és ünnepeljük az alulreprezentált közösségeket. Fontos, hogy ezek az alapértékek már gyermekkorban meghatározzák életfilozófiánkat és a murálon megjelenített mesék világa az, amelyeken keresztül a gyermekek számára át lehet adni ezeket” – folytatta Miavecz István, aki azt is kiemelte, hogy a mostani projekt részeként, a Benedek Elek EGYMI óvodásai és iskolásai számára többszáz, a meseterápia alapjait alkalmazó foglalkoztató füzet is készült.

A PPG globális közösségi szerepvállalásának és a PPG Alapítványnak a célja, hogy színt és fényt vigyen a PPG közösségekbe világszerte. Több mint 17,5 millió dollárt fektettünk be 2023-ban több száz szervezet támogatásába közel 40 országban. Az oktatási lehetőségekbe való befektetéssel segítünk a jövő STEM innovátorainak és szakképzett munkaerőjének kinevelésében a bevonatokhoz és a gyártáshoz kapcsolódó területeken. Emellett lehetővé tesszük a PPG alkalmazottai számára, hogy megsokszorozzák a hatásukat a számukra fontos ügyekben azáltal, hogy támogatjuk őket önkéntes munkájukban és jótékonysági adományaikban. Erről többet megtudhatnak a  communities.ppg.com oldalon.

A Colorful Communities program, a PPG közösségek támogatására irányuló kezdeményezés célja, hogy megvédje és megszépítse azokat a környékeket, ahol a PPG világszerte működik. A Colorful Communities programon keresztül a PPG elkötelezett önkéntesei saját idejük és a PPG festéktermékeinek felhasználásával segítenek a közösségi értékek átalakításában – az osztálytermek festésétől kezdve a szülészeti osztályok színesítésén át játszóterek újratervezéséig. 2015 óta a PPG több mint 500 Colorful Communities projektet valósított meg, amelyek 50 országban több mint 8,2 millió emberre voltak hatással. 

A 2022 óta zajló Új Színekkel az Új Kezdetért kampány több mint 60 oktatási intézményben, köztük bölcsődékben, óvodákban és iskolákban színesítették meg a diákok életterét világszerte. Idén április óta globálisan eddig több mint 25 intézményt sikerült így támogatni. 

www.ppg.com 

A felnőtt lakosság jóllétét vizsgálta országszerte a Profession.hu legfrissebb kutatásában, specifikusan kitérve a munkahelyi jóllétre és az ehhez kapcsolódó munkavállalói elvárásokra, motivációkra.

A WHO által kidolgozott, a válaszadók önértékelésén alapuló mérési módszert is felhasználó kutatás szerint a magyarok kétharmada vidámnak és jókedvűnek érezte magát nyáron, és minden második ember mondhatta el a mindennapjairól, hogy azok tele voltak érdekes dolgokkal. A felnőttek általános hangulatát alapjaiban határozhatja meg a munkahelyi jóllét, hiszen az ébren töltött idő jelentős része munkával telik. Az állásportál felmérésében azokat a tényezőket vizsgálta, amelyek teljesülése szükséges ahhoz, hogy jól legyenek a munkahelyükön és örömmel végezzék a feladatukat.

Szinte mindenkit a fizetés mozgat, de csak ritkán érhető el a kívánt bér

A magyar munkavállalók szerint egy jó munkahely legfőbb jellemzője, hogy megfelelő mértékű fizetést biztosít az alkalmazottaknak – ezt a 18-65 évesek 79 százaléka gondolja így; emellett a béren kívüli juttatások már kevesebb, mintegy a válaszadók 43 százalékának kiemelten fontosnak. A fizetés mértéke az utóbbi években merőben meghatározza az álláskeresési- és választási motivációkat hazánkban, minden egyéb szempontot megelőzve a fontossági sorrendben.

Hiába a leggyakoribb elvárás a jó fizetés, a dolgozók – saját megítélésük szerint – mindössze harmadának (35%) adatik ez meg a jelenlegi munkahelyén, a többség nem teljesen elégedett a bérével. A másik, ritkább esetben fontosnak tartott anyagi jellegű igény pedig minden negyedik munkavállalónál realizálódik: 23 százalékuk részesül béren kívüli juttatásban.

Emocionális és szociális értékek fontossága a munkahelyen

A fizetést követően a második helyen a jó munkahelyi légkör és a szimpatikus kollégák állnak (69%), akik kedvességükkel és segítőkészségükkel járulnak hozzá az adott munkahely szerethetőségéhez. A harmadik helyet is egy érzelmekhez és hangulathoz kapcsolódó kritérium foglalja el: a munkavállalók több mint felének (59%) az emberséges, empatikus vezetőség az, ami elengedhetetlen jellemzője a jó munkahelynek. Azok lehetnek a legszerencsésebbek, akiknek ez a kiemelt elvárásuk, ugyanis a leginkább elérhető vágynak jelenleg a jó munkahelyi légkör és a segítőkész, kedves kollégák számítanak (37%). De közel ilyen gyakran mondható el egy-egy cégről, hogy empatikusnak, emberségesnek tartják a dolgozók a vezetőséget (33%).

A munka-magánélet egyensúly iránti vágy

A munkaidő szabályozására vonatkozóan elsősorban annak kiszámíthatósága fontos a dolgozóknak: minden második válaszadó (54%) szeretné pontosan tudni a beosztását, munkarendjét, és a gyakorlatban 34% esetében ez az igény teljesül is.

Ezzel párhuzamosan viszont sokan (43%) igénylik a munkaidő rugalmasságát, amely elősegítheti a munka és a magánélet optimális egyensúlyát, és közel ennyi válaszadónál (39%) ez biztosított is. Ezen kívül a válaszadók egyharmadánál (32%) a napközbeni távolléteket kezeli rugalmasan a munkaadó, ha munkaidőben akad magánjellegű elintéznivaló.

A munka-magánélet egyensúly támogatásának érdekében leginkább a szabadnapok felhasználása terén tapasztalható munkáltatói törekvés: minden második dolgozó dönthet szabadon a szabadságának kivételéről, holott a fizetett szabadnapok egy részével a munkavállaló rendelkezhet. Emellett 42 százalékuknál jellemző, hogy a munkahelyen tiszteletben tartják a munkaidő lejártát és ezzel egyidejűleg az alkalmazottak magánéletét.

A hivatalos, központi szabályozáson túlmutatóan több munkavállalónak (15%) is lehetősége van nyáron vagy ünnepek környékén bizonyos napokon korábban abbahagynia a munkáját a rövidített munkanap bevezetésének köszönhetően.

Magyarországon jelenleg ritkán van példa az extra szabadnapok biztosítására, illetve a családbarát támogatások (mint például a rugalmasság váratlan események kapcsán, beiskolázási támogatás, gyereksarok, szoptató szoba) és a céges rekreációs szolgáltatások (pl. fitnesz, jóga, masszázs) nyújtására.

Van, amiből nem engedünk

„Országos kutatásunkban felmértük azt is, hogy mik azok a jólléti tényezők, amelyekért a munkavállaló akár fel is mondana egy új állást választva, amennyiben a többi feltétel azonos a másik cégnél is. A leggyakrabban említett ilyen tényező a munkaidő végének és a magánéletnek a tiszteletben tartása (39%) volt” – emelte ki a kutatás eredményei közül Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője. „A második legfontosabb motivátor, ami szintén sokakat sarkallhat munkahelyváltásra, az a home office és/vagy a távmunka lehetősége (32%), illetve a rugalmas munkaidő (31%)” – tette hozzá a szakértő.

A kutatás 1000 fős, a 18-65 éves online magyar lakosságra reprezentatív mintán készült 2024. július 12-24. között.

• Budapesten tíz vendégből kilenc külföldi volt a fesztivál idején

Mintegy 178 ezer vendéget fogadtak a fővárosi szálláshelyek az augusztus 7-12. között zajlott Sziget fesztivál során. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján összesen 336 ezer vendégéjszakát regisztráltak a fővárosi szálláshelyek, tizedével többet, mint a tavalyi esemény alatt. Különösen a külföldiek érdeklődése volt kiemelkedő, akik 20%-kal többen érkeztek, és 10%-kal több vendégéjszakát is töltöttek Budapesten, mint a tavalyi fesztivál idején. A Szigetet megelőző hét azonos időszakához viszonyítva pedig még láthatóbb a rendezvény gazdasági és turisztikai hozadéka: a fővárosi vendégéjszakák száma negyedével, míg a szálláshelyek bevételei több mint harmadával múlták felül az előző heti értékeket.

A nyár legnagyobb zenei fesztiválja idején érkezett mintegy 160 ezer külföldi vendég 10%-kal több éjszakát töltött el Budapesten, mint a tavalyi esemény alatt. A külföldi utazók közül a legtöbben ezúttal is Hollandiából érkeztek, őket követték az olaszok, a britek, a németek és a spanyolok.  A fesztivál alatt a fővárosban megszálló turisták közel 10%-a érkezett belföldről, akik közül mintegy 14% maga is fővárosi volt. Őket követve a legtöbben Debrecenből, Miskolcról, Szegedről, Pécsről és Nyíregyházáról érkeztek a fővárosi szálláshelyekre.

A Sziget a város vendégkörére is fiatalítóan hatott: a fesztivál idején Budapesten megszállt turisták 59%-át a 34 év alattiak tették ki. Közöttük a legnépesebb korosztály a 25-34 éveseké volt, 29%-os részesedéssel, húsz százalékuk a 19-24 év közötti, 10% pedig 18 év alatti fiatalok közül került ki.

Az NTAK adataiból az is jól látszik, hogy az eseménynek otthont adó III. kerületben 18-szor annyi nemzetközi vendégéjszakát regisztrálhattak a szálláshely-szolgáltatók, mint egy héttel korábban, és a tavalyi fesztivál idejéhez képest is 2%-kal emelkedett a számuk a városrészben.

A fesztivál idején hazánkba érkező vendégek tovább növelik az idei turizmus ettől eltekintve is kiemelkedő teljesítményét, erősítve ezzel a gazdasági növekedést. A Szigetnek is köszönhető kiemelt érdeklődés hatására a fővárosi szálláshelyek bevételei is jól alakultak ezekben a napokban: mintegy 7,9 milliárd forintot tettek ki Budapesten, 37%-kal többet, mint az előző hét azonos időszakában.

Az adatok alapján a leglátogatottabb fővárosi attrakciók az augusztus 7-12. közötti időszakban a Parlament környéke, a Margitsziget, a Szent István Bazilika, a Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda környéke, valamint a Nagy Vásárcsarnok és környéke voltak.